Zöldinfó
Eljárás indult az aktivisták ellen, akik paradicsomlevessel öntötték le van Gogh Napraforgók című festményét
Eljárás indult rongálás miatt a két aktivista ellen, akik paradicsomlevessel öntötték le Vincent van Gogh Napraforgók című festményét – írta szombaton a BBC hírportálja és a PA brit hírügynökség.
A portál a városi rendőrségre hivatkozva közölte, hogy a londoni Nemzeti Galériában pénteken elkövetett akció miatt a 20 éves newcastle-i Anna Hollandot és a 21 éves claphami Phoebe Plummert idézték be a westminsteri bíróságra. A PA úgy tudja, Holland és Plummer tagadta bűnösségét a meghallgatáson, s óvadék ellenében szabadlábra kerülhettek azzal a feltétellel, hogy nem mehetnek képtárakba, vagy múzeumokba, köztereken pedig nem tarthatnak maguknál festéket és ragasztót. A büntetőper kezdetét december 13-ra tűzték ki. Egy harmadik aktivista, a 38 éves Lora Johnson ellen szándékos károkozás vádjával indul büntetőeljárás, mivel sárga festékkel locsolta le a rendőrség főépülete előtt álló Scotland Yard feliratú táblát és környezetét.
A rendőrség beszámolója szerint az elmúlt nap folyamán 28 embert tartóztattak le Londonban, miután a két aktivista által képviselt Just Stop Oil nevű környezetvédő csoport két hete tart demonstrációkat a brit fővárosban. Pénteken az aktivisták a Scotland Yard főépületéhez vezető utat is eltorlaszolták. Az ellen tiltakoznak, hogy a kormány az energiaellátási kockázatok csökkentése végett új nyersolaj-kitermelési engedélyek kiadását tervezi. A Nemzeti Galéria péntek este közleményben tudatta, hogy jóllehet az 1888-ban készült festmény keretét kisebb károsodás érte a paradicsomlevesnek tűnő folyadék miatt, az alkotás – amelyet üveglap védett – sértetlen maradt, és megfelelő tisztítás után, 6 óra elteltével visszakerült helyére, tehát ismét látogatható.
mti
Zöldinfó
Hatmillió látogató nyomai: rendkívüli tisztításon Michelangelo Utolsó ítélete
A Sixtus-kápolna freskója a látogatók “párolgása” miatt szorul tisztításra.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
A Sixtus-kápolna évi több mint hatmillió látogatójától kibocsátott párolgás miatt volt szükség a Michelangelo festette Utolsó ítélet című freskó rendkívüli tisztítására, amely Húsvét hetére fejeződik be – mondta Barbara Jatta a Vatikáni Múzeum igazgatója az MTI-nek. A tervek szerint március utolsó hetében zárul le a restaurálás, így az ünnepekre érkező hívek és turisták ismét teljes szépségében láthatják Michelangelo remekművét. A Sixtus-kápolna főoltára mögötti hatalmas, száznyolcvan négyzetméteres falfreskót jelenleg háló fedi, amelyen az Utolsó ítélet eredeti nagyságú reprodukciója látható. A lepel mögötti hét emelet magas állványon két turnusban tíz-tíz restaurátor dolgozik a festmény tisztításán.
A beavatkozás pofonegyszerű és hatékony: egymás után japán papírlapokat helyezünk a freskó részeire, desztillált vízzel ecseteljük a papírt, ami így magába szívja a szennyeződést, majd megfelelő mozdulattal leemeljük a papírt – magyarázta Paolo Violini vezető restaurátor az állvány hatodik emeletén, vagyis a freskó középpontjában található Krisztus alak magasságában tartott sajtótájékoztatón az MTI tudósítójának. A Michelangelótól 1536 és 1541 között alkotott Utolsó ítéletet utoljára 1994-ben restaurálták. A mostani beavatkozás nem újabb helyreállítás, hanem rendkívüli karbantartás Barbara Jatta a Vatikáni Múzeum igazgatónője szerint.
Elmondta, hogy folyamatosan mérik a kápolna “egészségi állapotát”, így fedezték fel, hogy több mint harminc év alatt a freskón szabad szemmel alig látható mikrorészecskék rakódtak le, amelyek homályosabbá tették az Utolsó ítélet eredeti színeit. Barbara Jatta kifejtette, hogy a szennyeződést a kápolnát évente felkereső több mint hatmillió látogató “párolgása” okozza, vagyis a levegővétellel, izzadással vagy a test természetes transpirációjával kibocsátott vízgőz és só, ami kalciumlaktózként rakódik le a festett felületre. Hiába a kápolnában 23 Celsius-fokon fenntartott állandó hőmérséklet, hiába a szünet nélkül dolgozó szűrőberendezések, az emberek jelenléte meghatározza a freskó állapotát.
A globális felmelegedés is szerepet játszik, hiszen a látogatók egyre melegebb levegőt hoznak be magukkal a Sixtus-kápolnába – tette hozzá Fabrizio Biferali a múzeum úgynevezett reneszánsz csoportjának a művészettörténésze. Elárulta, hogy az állványról jól látszik a kápolna egyenetlen mennyezete is, amelyet Michelangelo az ábrázolások dinamikájával fedett le. Egy másik titokra is fény derült: a reneszánsz művész vulkáni eredetű puccolánát használt kötőanyagként, ami ásványi tartalma miatt finom csillogást ad a színeknek. Fabrizio Biferali, miközben beszélt, többször hozzányúlt az Utolsó ítélethez. Arra a kérdésre, hogy milyen érzés kézzel tapintani Michelangelót, válasza az volt, hogy sokkoló.
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaÁprilistól változik a matek: drágább lehet a lakossági energiatárolás
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás óta2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több társasház élne a digitális fűtési költségmegosztás lehetőségével
-
Zöldinfó11 óra telt el a létrehozás ótaIgazságosabb fűtésszámlák jöhetnek – folytatódik a távhő támogatása
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaMagyar fejlesztésű, Európában is egyedülálló klímaélmény-program indul Budapesten
