Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Eljárás indult az aktivisták ellen, akik paradicsomlevessel öntötték le van Gogh Napraforgók című festményét

Eljárás indult rongálás miatt a két aktivista ellen, akik paradicsomlevessel öntötték le Vincent van Gogh Napraforgók című festményét – írta szombaton a BBC hírportálja és a PA brit hírügynökség.

Létrehozva:

|

A portál a városi rendőrségre hivatkozva közölte, hogy a londoni Nemzeti Galériában pénteken elkövetett akció miatt a 20 éves newcastle-i Anna Hollandot és a 21 éves claphami Phoebe Plummert idézték be a westminsteri bíróságra. A PA úgy tudja, Holland és Plummer tagadta bűnösségét a meghallgatáson, s óvadék ellenében szabadlábra kerülhettek azzal a feltétellel, hogy nem mehetnek képtárakba, vagy múzeumokba, köztereken pedig nem tarthatnak maguknál festéket és ragasztót. A büntetőper kezdetét december 13-ra tűzték ki. Egy harmadik aktivista, a 38 éves Lora Johnson ellen szándékos károkozás vádjával indul büntetőeljárás, mivel sárga festékkel locsolta le a rendőrség főépülete előtt álló Scotland Yard feliratú táblát és környezetét.

A rendőrség beszámolója szerint az elmúlt nap folyamán 28 embert tartóztattak le Londonban, miután a két aktivista által képviselt Just Stop Oil nevű környezetvédő csoport két hete tart demonstrációkat a brit fővárosban. Pénteken az aktivisták a Scotland Yard főépületéhez vezető utat is eltorlaszolták. Az ellen tiltakoznak, hogy a kormány az energiaellátási kockázatok csökkentése végett új nyersolaj-kitermelési engedélyek kiadását tervezi. A Nemzeti Galéria péntek este közleményben tudatta, hogy jóllehet az 1888-ban készült festmény keretét kisebb károsodás érte a paradicsomlevesnek tűnő folyadék miatt, az alkotás – amelyet üveglap védett – sértetlen maradt, és megfelelő tisztítás után, 6 óra elteltével visszakerült helyére, tehát ismét látogatható.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Kutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát

A vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Csaknem egymillió hektárnyi egykori vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását, mérsékelhetné az aszálykárokat – írja az alternativenergia.hu. A vízvisszatartás nemcsak természetvédelmi cél, hanem a mezőgazdaság hosszú távú alkalmazkodásának egyik kulcsa is lehet a klímaváltozásnak különösen kitett térségben – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel. A közleményben Pinke Zsolt, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatója és társai friss tanulmányukat mutatták be. Rámutattak, hogy az Alföld mezőgazdaságát nagyrészt néhány szántóföldi növény (búza, kukorica, árpa, repce, napraforgó) termesztése határozza meg. Ez a szerkezet azonban a klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályok és a mezőgazdasági piacok válságai miatt tartós krízisbe került.

Kiemelték, hogy a termelőhelyi adottságok miatt az Alföld a klímaváltozás európai válságövezetei közé tartozik. Ezért a kutatók szerint nem elég egy-egy technológiai beavatkozás: a földhasználat egész rendszerét újra kell gondolni. A kutatás szerint az Alföldön csaknem egymillió hektárnyi olyan terület azonosítható, ahol a korábbi vizes élőhelyek helyreállítása lehetséges lenne. A szerzők azt vizsgálták, hogy a lehetséges beavatkozások – például a vízvisszatartás és egy tiszai árhullám kivezetése – miként hatnának a talajvízkészletekre, illetve ezen keresztül a környező szántóföldek terméseredményeire.

A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy a vizes élőhelyek helyreállítása nem pusztán természetvédelmi beavatkozás. Ez a klímaadaptív földhasználat egyik alapja lehet az Alföldön, ahol a hagyományos, intenzív szántóföldi művelés sok helyen egyre kevésbé fenntartható. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a vízvisszatartás egyszerre csökkentheti az aszály hatásait, javíthatja a talajvízháztartást, segítheti az élővilág regenerációját, és bizonyos termőhelyeken még a mezőgazdasági termelés eredményességét is növelheti. A kutatásban ezért arra utalnak, hogy az Alföld jövője nem feltétlenül a még intenzívebb vízelvezetésben, hanem éppen a víz tájban tartásában keresendő – olvasható a HUN-REN közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák