Zöldinfó
Eljárás indult az aktivisták ellen, akik paradicsomlevessel öntötték le van Gogh Napraforgók című festményét
Eljárás indult rongálás miatt a két aktivista ellen, akik paradicsomlevessel öntötték le Vincent van Gogh Napraforgók című festményét – írta szombaton a BBC hírportálja és a PA brit hírügynökség.
A portál a városi rendőrségre hivatkozva közölte, hogy a londoni Nemzeti Galériában pénteken elkövetett akció miatt a 20 éves newcastle-i Anna Hollandot és a 21 éves claphami Phoebe Plummert idézték be a westminsteri bíróságra. A PA úgy tudja, Holland és Plummer tagadta bűnösségét a meghallgatáson, s óvadék ellenében szabadlábra kerülhettek azzal a feltétellel, hogy nem mehetnek képtárakba, vagy múzeumokba, köztereken pedig nem tarthatnak maguknál festéket és ragasztót. A büntetőper kezdetét december 13-ra tűzték ki. Egy harmadik aktivista, a 38 éves Lora Johnson ellen szándékos károkozás vádjával indul büntetőeljárás, mivel sárga festékkel locsolta le a rendőrség főépülete előtt álló Scotland Yard feliratú táblát és környezetét.
A rendőrség beszámolója szerint az elmúlt nap folyamán 28 embert tartóztattak le Londonban, miután a két aktivista által képviselt Just Stop Oil nevű környezetvédő csoport két hete tart demonstrációkat a brit fővárosban. Pénteken az aktivisták a Scotland Yard főépületéhez vezető utat is eltorlaszolták. Az ellen tiltakoznak, hogy a kormány az energiaellátási kockázatok csökkentése végett új nyersolaj-kitermelési engedélyek kiadását tervezi. A Nemzeti Galéria péntek este közleményben tudatta, hogy jóllehet az 1888-ban készült festmény keretét kisebb károsodás érte a paradicsomlevesnek tűnő folyadék miatt, az alkotás – amelyet üveglap védett – sértetlen maradt, és megfelelő tisztítás után, 6 óra elteltével visszakerült helyére, tehát ismét látogatható.
mti
Zöldinfó
Új remény a halálos gombafertőzések ellen – Szeged vezeti a nemzetközi kutatást
Invazív gombafertőzéseket vizsgáló kutatási program indul az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az emberre veszélyes invazív gombafertőzéseket vizsgáló hatéves kutatási program indul a Novo Nordisk Alapítvány támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Novo Nordisk Alapítvány a világ egyik legjelentősebb alapkutatásokat támogató szervezete. Programjai az egészségügyi kutatásoktól kezdve a klímaváltozáson és a mesterséges intelligencián át a biológiai rendszerek működéséig számos globális kihívásra keresnek tudományos megoldásokat. A 2026-os Challenge Programme keretében első alkalommal hirdettek pályázatot az invazív gombafertőzések patomechanizmusainak, virulenciájának és gyógyszerrezisztenciájának kutatására.
A pályázaton az SZTE által vezetett nemzetközi konzorcium “az extracelluláris vezikulák fejlesztésének összekapcsolásáért az invazív gombás fertőzések kutatásában” című projekt 49,7 millió dán korona (2,365 milliárd forint) támogatást nyert el. A konzorciumot Gácser Attila professzor, az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ igazgatója szervezte meg. A nemzetközi együttműködésben mások mellett részt vesz a Szegedi Tudományegyetemről indult, az amerikai Pennsylvaniai Egyetemen saját laboratóriummal rendelkező Pardi Norbert, valamint több elismert külföldi és magyar szakember. A projekt tudományos tanácsadó testületének elnöki feladatait Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora vállalta el.
A közlemény szerint a kutatás központi témája az úgynevezett extracelluláris vezikulák vizsgálata. Ezek a sejtek által kibocsátott, lipidmembránnal határolt apró hólyagocskák alapvető szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban. Míg az emlősök esetében már számos diagnosztikai és terápiás alkalmazás épül kutatásukra, a gombák által termelt extracelluláris vezikulák működéséről ma még rendkívül keveset tudunk.
A nemzetközi kutatói összefogás célja, hogy alapjaiban változtassa meg ezt a tudományterületet a kutatási módszerek standardizálásával. Jelenleg a különböző laboratóriumok eltérő izolálási és vizsgálati módszereket alkalmaznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását és reprodukálását. A nemzetközi team a pályázati időszak hat éve alatt olyan keretrendszert kíván létrehozni, amely megalapozhatja a jövő diagnosztikai és terápiás fejlesztéseit. Ennek érdekében kialakítják az első átfogó “gomba extracelluláris vezikula atlaszt”, amely a három legfontosabb emberi kórokozó gombacsoport – a Candida, az Aspergillus és a Cryptococcus nemzetség – jellemzőit egységes rendszerben írja le.
A pályázati siker szorosan kapcsolódik az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ működéséhez. A Karikó Katalin támogatásával létrehozott központ olyan speciális infrastruktúrát biztosít a kutatók számára, amely lehetővé teszi az extracelluláris vezikulák hatásainak élő szervezetben történő vizsgálatát is. A központ állatháza kulcsszerepet játszik majd a projekt megvalósításában, hiszen a nemzetközi partnerek számára is ritka lehetőséget kínál az ilyen jellegű kísérletek elvégzésére – áll a közleményben.
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaA vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAkár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
