Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Eljárás indult az aktivisták ellen, akik paradicsomlevessel öntötték le van Gogh Napraforgók című festményét

Eljárás indult rongálás miatt a két aktivista ellen, akik paradicsomlevessel öntötték le Vincent van Gogh Napraforgók című festményét – írta szombaton a BBC hírportálja és a PA brit hírügynökség.

Létrehozva:

|

A portál a városi rendőrségre hivatkozva közölte, hogy a londoni Nemzeti Galériában pénteken elkövetett akció miatt a 20 éves newcastle-i Anna Hollandot és a 21 éves claphami Phoebe Plummert idézték be a westminsteri bíróságra. A PA úgy tudja, Holland és Plummer tagadta bűnösségét a meghallgatáson, s óvadék ellenében szabadlábra kerülhettek azzal a feltétellel, hogy nem mehetnek képtárakba, vagy múzeumokba, köztereken pedig nem tarthatnak maguknál festéket és ragasztót. A büntetőper kezdetét december 13-ra tűzték ki. Egy harmadik aktivista, a 38 éves Lora Johnson ellen szándékos károkozás vádjával indul büntetőeljárás, mivel sárga festékkel locsolta le a rendőrség főépülete előtt álló Scotland Yard feliratú táblát és környezetét.

A rendőrség beszámolója szerint az elmúlt nap folyamán 28 embert tartóztattak le Londonban, miután a két aktivista által képviselt Just Stop Oil nevű környezetvédő csoport két hete tart demonstrációkat a brit fővárosban. Pénteken az aktivisták a Scotland Yard főépületéhez vezető utat is eltorlaszolták. Az ellen tiltakoznak, hogy a kormány az energiaellátási kockázatok csökkentése végett új nyersolaj-kitermelési engedélyek kiadását tervezi. A Nemzeti Galéria péntek este közleményben tudatta, hogy jóllehet az 1888-ban készült festmény keretét kisebb károsodás érte a paradicsomlevesnek tűnő folyadék miatt, az alkotás – amelyet üveglap védett – sértetlen maradt, és megfelelő tisztítás után, 6 óra elteltével visszakerült helyére, tehát ismét látogatható.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Egyre érzékenyebb a Balaton a környezetszennyezésre

A balatoni hajósok környezetszennyezésének csökkentését sürgeti a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) főigazgatója.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A balatoni hajózás során keletkező szennyvíz megfelelő kezelését és a vegyszerhasználat radikális csökkentését szorgalmazta a környezetszennyezés csökkentése érdekében a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) főigazgatója az MTI-nek. Vasas Gábor a hajózási szezon kezdetén arra hívta fel a figyelmet, hogy a balatoni szabadidős- és sporthajózás jövője szorosan összefügg a tó ökológiai állapotával – írja az alternativenergia.hu. Mint kifejtette, a tó vízminősége jelenleg kifogástalan, azonban egyre nagyobb kockázatot jelent környezetvédelmi és higiéniai szempontból, hogy a vitorlások, motoros kishajók és csónakok használóinak egy része nem kezeli megfelelően a szennyvizet. Az elmúlt években a tó használatának intenzitása megnőtt, miközben a klímaváltozás hatásai érzékenyebbé tették a tavat a szennyezésekre: nőtt a vízhőmérséklet, megváltozott a Balaton vízháztartása – mutatott rá az intézményvezető. Két éve nem nyitották ki a Sió-zsilipet, tehát ami a tóba kerül, az bent is marad – tette hozzá.

A BLKI mérési eredményei azt mutatták, hogy hajócsoportosulások, illetve kikötők közelében magasabb a víz szennyezettsége, ami megerősítette több kikötőmester visszajelzését is – ismertette Vasas Gábor. Megjegyezte, a kutatók közvetlenül a szemléletformálásért tehetnek, javaslatokat megfogalmazva, a többi a jogalkotók, hatóságok dolga. A tihanyi kutatóintézet a Facebook-oldalán (BalatonScience) csütörtökön megosztott friss posztjában két területet írt le, ahol sürgős és érdemi változtatásra van szükség a balatoni hajósközösség gyakorlataiban. Az egyik a fedélzeti szennyvíz kezelésének azonnali rendezése, hiszen rendelkezésre állnak a megfelelő kikötői infrastruktúrák és technológiák a szennyvíz szabályos, ellenőrzött és biztonságos elhelyezésére. A Balatonba kerülő szennyvíz az egészségügyi kockázatok mellett elősegíti az algásodást – hívták fel a figyelmet.

A másik kritikus területnek a hajókarbantartás során alkalmazott vegyszerek kérdését nevezik a kutatók. A hajótestek tisztítása, karbantartása és az algásodás elleni védekezés során gyakran használnak a hajósok olyan anyagokat, amelyek közvetlenül a vízbe jutva károsítják az élővilágot. A BLKI ezért javasolja a környezetkárosító vegyszerek használatának megszüntetését, környezetkímélő, lebomló alternatívák előnyben részesítésével, a vegyszerhasználat minimalizálását, az elfolyó mosóvíz megfelelő kezelését, valamint a karbantartási tevékenységek tudatosabb megtervezését (például mechanikai tisztítás előnyben részesítésével). “A tó növekvő használata és a klímaváltozás együttesen olyan helyzetet teremtettek, amelyben a korábban elfogadott vagy elnézett gyakorlatok már nem folytathatók tovább. A fenntartható hajózás nem lemondás, hanem minőségi szemléletváltás” – hangsúlyozta közös posztjában a főigazgató, és Preiszner Bálint, a kutatóintézet tudományos munkatársa.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák