A hazai napelemes piac több szempontból is különleges. Az Európai Unióban például egyedül itthon van még érvényben szaldó elszámolás, igaz, ezt az opciót 2024. január 1-ével kivezetik az új napelemeknél. Ettől kezdődően a frissen kiépített rendszerekre kedvezőtlenebb elszámolás lesz elérhető, a helyzet megértésében a Napelemrendszer.info cikke segít.

A szaldó lényege, hogy évente egyszer, a hálózatba betáplált és onnan felvett energia különbözete alapján történik az elszámolás kilowatt áron, a kalkulációt egy mérőóra segíti. A konstrukció előnye a fogyasztóra nézve, hogy kényelmesen hozzáférhet akkor is az áramhoz, ha a napelemek éppen nem termelnek. További pozitívum, hogy jelentősen csökken az energia ára.

A szaldó végét régóta lehetett sejteni, a kivezetést pedig egy európai uniós irányelv is előírta. A 2024. január 1-e előtt csatlakoztatott rendszerek még maximum tíz évig maradhatnak a kedvező elszámolásban, az ezután kiépített napelemekre viszont már a bruttó elszámolás vonatkozik, ami jelentősen növelheti a megtérülés idejét.

A szabályzás miatt az utóbbi időkben többen is elkezdtek gondolkozni azon, hogy milyen megoldásokkal lehetne mérsékelni a későbbiekben az energiafogyasztás költségeit. Érdemes kiemelni, hogy az újfajta elszámolás részletei egyelőre nem ismertek, és a szükséges mérőórát sem mutatták még be. Azzal sem árt tisztában lenni, hogy az ideiglenes, az új napelemekre vonatkozó betáplálási stop miatt most a szaldó problémája is zárójelbe került, a tilalom feloldása után viszont ismét kulcskérdéssé válhat a probléma.

Mindettől függetlenül meglévő napelemes rendszereknél felmerülhet a bővítés, ami főleg akkor érdekes, ha invertercserében is gondolkozunk.

Mi lehet a megoldás?

Sokaknak nem egyértelmű, de egy napelemes rendszer egyik, ha nem a legfontosabb komponense az inverter, ez a rendszer szíve és lelke. A fotovoltaikus cellákba beérkező sugárzás az ott lévő szilíciumréteggel találkozik, elnyelődik, és szabad elektronokat generál, az így létrejövő egyenáram viszont háztartási felhasználásra még nem alkalmas. Az inverter dolga az, hogy előállítsa a hasznosítható váltakozó áramot.

Amennyiben meglévő rendszerünknél invertert cserélnénk, már most érdemes hibrid berendezésben, pontosabban hibrid üzemű napelemes rendszerben gondolkozni. Ennek lényege az, hogy egyszerre tud szigetüzeműként és hálózatra visszatáplálóként működni, ehhez pedig a tároló mellett megfelelő inverter kell. A klasszikus értelemben vett hibrid napelemes rendszer egyszerre van rácsatlakozva akkumulátorokra és magára a hálózatra is, ez különösen akkor lehet hasznos, ha a háztartásnak áramkimaradás esetén is állandó energiára van szüksége – például a fűtési rendszer miatt.

Miként is működik a technológia? Először is nézzük meg a napelemes termelés oldalát: a napközben előállított többletenergia először az akkumulátorba kerül, ha pedig ez megtelik, akkor lép fel a kapcsolat az áramszolgáltatóval, vagyis indul meg a hálózatra való betáplálás. Ha a hálózati fogyasztás részét nézzük, vegyük az evidenciát: a napelemek nappal képesek áramot előállítani – ekkor pedig az ember ritkán tartózkodik otthon, emiatt nem is használ energiát. Sötétedés után tehát az akkumulátorból kell felvenni az áramot, ha viszont azt teljesen elfogyasztottuk, az áramszolgáltatótól, a hálózatról kell vásárolni.

Az áramfelhasználás tehát egy körforgást ír le. Az akkumulátoros megoldás előnye, hogy csak a legvégső esetben szükséges áramot felvennünk a hálózatból, amivel be lehet majd tömni a szaldó elszámolás megszűnésével keletkező űrt. Persze tartsuk szem előtt azt is, hogy az akkumulátorok beszerzése költséges mulatság, igaz, a technológia fejlődésének köszönhetően az árak fokozatosan csökkennek, miközben a minőség, a teherbírás és az élettartam is nő. Alternatív megoldás lehet a tároló elektromos autóval való helyettesítése.

Összességében kijelenthető, hogy a beruházás előtt fel kell mérni a háztartás fogyasztási szokásait, igényeit. Az akkumulátorok miatt a megtérülés is jelentősen nő, ezzel mindenképp számoljunk.