Zöld Energia
Eljöhet a hibrid napelemes rendszerek kora
Egy hibrid üzemű napelemes rendszerrel betömhetjük a szaldó elszámolás végével keletkező űrt.
A hazai napelemes piac több szempontból is különleges. Az Európai Unióban például egyedül itthon van még érvényben szaldó elszámolás, igaz, ezt az opciót 2024. január 1-ével kivezetik az új napelemeknél. Ettől kezdődően a frissen kiépített rendszerekre kedvezőtlenebb elszámolás lesz elérhető, a helyzet megértésében a Napelemrendszer.info cikke segít.
A szaldó lényege, hogy évente egyszer, a hálózatba betáplált és onnan felvett energia különbözete alapján történik az elszámolás kilowatt áron, a kalkulációt egy mérőóra segíti. A konstrukció előnye a fogyasztóra nézve, hogy kényelmesen hozzáférhet akkor is az áramhoz, ha a napelemek éppen nem termelnek. További pozitívum, hogy jelentősen csökken az energia ára.
A szaldó végét régóta lehetett sejteni, a kivezetést pedig egy európai uniós irányelv is előírta. A 2024. január 1-e előtt csatlakoztatott rendszerek még maximum tíz évig maradhatnak a kedvező elszámolásban, az ezután kiépített napelemekre viszont már a bruttó elszámolás vonatkozik, ami jelentősen növelheti a megtérülés idejét.
A szabályzás miatt az utóbbi időkben többen is elkezdtek gondolkozni azon, hogy milyen megoldásokkal lehetne mérsékelni a későbbiekben az energiafogyasztás költségeit. Érdemes kiemelni, hogy az újfajta elszámolás részletei egyelőre nem ismertek, és a szükséges mérőórát sem mutatták még be. Azzal sem árt tisztában lenni, hogy az ideiglenes, az új napelemekre vonatkozó betáplálási stop miatt most a szaldó problémája is zárójelbe került, a tilalom feloldása után viszont ismét kulcskérdéssé válhat a probléma.
Mindettől függetlenül meglévő napelemes rendszereknél felmerülhet a bővítés, ami főleg akkor érdekes, ha invertercserében is gondolkozunk.
Mi lehet a megoldás?
Sokaknak nem egyértelmű, de egy napelemes rendszer egyik, ha nem a legfontosabb komponense az inverter, ez a rendszer szíve és lelke. A fotovoltaikus cellákba beérkező sugárzás az ott lévő szilíciumréteggel találkozik, elnyelődik, és szabad elektronokat generál, az így létrejövő egyenáram viszont háztartási felhasználásra még nem alkalmas. Az inverter dolga az, hogy előállítsa a hasznosítható váltakozó áramot.
Amennyiben meglévő rendszerünknél invertert cserélnénk, már most érdemes hibrid berendezésben, pontosabban hibrid üzemű napelemes rendszerben gondolkozni. Ennek lényege az, hogy egyszerre tud szigetüzeműként és hálózatra visszatáplálóként működni, ehhez pedig a tároló mellett megfelelő inverter kell. A klasszikus értelemben vett hibrid napelemes rendszer egyszerre van rácsatlakozva akkumulátorokra és magára a hálózatra is, ez különösen akkor lehet hasznos, ha a háztartásnak áramkimaradás esetén is állandó energiára van szüksége – például a fűtési rendszer miatt.
Miként is működik a technológia? Először is nézzük meg a napelemes termelés oldalát: a napközben előállított többletenergia először az akkumulátorba kerül, ha pedig ez megtelik, akkor lép fel a kapcsolat az áramszolgáltatóval, vagyis indul meg a hálózatra való betáplálás. Ha a hálózati fogyasztás részét nézzük, vegyük az evidenciát: a napelemek nappal képesek áramot előállítani – ekkor pedig az ember ritkán tartózkodik otthon, emiatt nem is használ energiát. Sötétedés után tehát az akkumulátorból kell felvenni az áramot, ha viszont azt teljesen elfogyasztottuk, az áramszolgáltatótól, a hálózatról kell vásárolni.
Az áramfelhasználás tehát egy körforgást ír le. Az akkumulátoros megoldás előnye, hogy csak a legvégső esetben szükséges áramot felvennünk a hálózatból, amivel be lehet majd tömni a szaldó elszámolás megszűnésével keletkező űrt. Persze tartsuk szem előtt azt is, hogy az akkumulátorok beszerzése költséges mulatság, igaz, a technológia fejlődésének köszönhetően az árak fokozatosan csökkennek, miközben a minőség, a teherbírás és az élettartam is nő. Alternatív megoldás lehet a tároló elektromos autóval való helyettesítése.
Összességében kijelenthető, hogy a beruházás előtt fel kell mérni a háztartás fogyasztási szokásait, igényeit. Az akkumulátorok miatt a megtérülés is jelentősen nő, ezzel mindenképp számoljunk.
Zöld Energia
Támogatott lakossági tárolók: mi az optimális méret, és mik a kulcskérdések?
A támogatás önmagában nem garancia a jó üzletre: a tároló mérete, a szaldó/bruttó elszámolás időzítése és az aszimmetrikus hibrid inverter sokkal többet számít, mint a legtöbben gondolnák.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Az Otthoni Energiatároló Program (OETP) 2,5 millió forintos támogatása látványosan felkavarta a lakossági piacot – írja az alternativenergia.hu. Sok háztartás most először számol reálisan azzal, hogy a napelem mellé akkumulátoros energiatárolót telepítsen. A kérdés azonban nem az, hogy jó-e az akkumulátor, hanem az, hogy kinek, milyen műszaki összeállításban és milyen időzítéssel lesz belőle pénzügyileg is racionális beruházás. A Deep Dive Solutions friss elemzése erre ad gyakorlati választ: valós, negyedórás fogyasztási idősorokkal, többféle tájolású PV termelési becsléssel és nettó jelenérték alapú megtérülési vizsgálattal.
Mit akar elérni a program, és miért nő ekkora az érdeklődés?
Az OETP célja az önfogyasztás növelése. A háztartás a nappal megtermelt energiát ne a hálózatnak adja át, hanem helyben tárolja és később felhasználja. A támogatás legfeljebb 2,5 millió forint, ami kedvező konfiguráció esetén akár a teljes beruházási költséget is lefedheti, innen a tömeges érdeklődés. A program nemcsak a meglévő napelemeseknek szól, hanem azoknak is, akik most építenének új, kombinált rendszert.
Hogyan számoltak: valós fogyasztási profil, PV becslés, 10 éves NPV
Az elemzés 5000 és 10 000 kWh közötti éves fogyasztású háztartásokat vizsgált, valós, negyedórás terhelési görbékkel, hogy a napi csúcsok és völgyek is megjelenjenek. A napelemes termelést historikus meteorológiai adatokból becsülték különböző tájolás és dőlésszög mellett. Tipikus lakossági inverterteljesítményekkel számoltak, a PV oldali kapacitást az inverterhez képest enyhe felülméretezéssel kezelték. A tárolóknál 10 és 20 kWh közötti tartományt elemeztek. A megtérülést 10 évre, 7 százalékos diszkontrátával vizsgálták, a költségoldalt piaci, középkategóriás telepítői ajánlatok alapján becsülve.
Meglévő napelemesek: miért a legkisebb még értelmes tároló a nyerő?
A program elsődleges célcsoportja az, aki már napelemes, de kikerült vagy hamarosan kikerül a kedvező szaldóelszámolásból, és bruttó elszámolás mellett az önfogyasztás növelésével szeretne villanyszámlát csökkenteni. A modell egyik legfontosabb üzenete, hogy a legjobb nettó jelenértéket sok esetben nem a nagy akkumulátor adja, hanem az a legkisebb tárolóméret, amelynek beruházása belefér a 2,5 milliós támogatásba. Ennek oka egyszerű: a támogatás plafonja nem nő a rendszer méretével, miközben a tároló fajlagos költsége gyakran gyorsabban emelkedik, mint a belőle nyerhető többletmegtakarítás.
10 kWh feletti tároló akkor tud igazán jól kijönni, ha az összköltséget nem tolja a támogatási limit fölé, például mert a háztartásnál már eleve van megfelelő hibrid inverter, és nem kell drága csere.
Szaldósoknak a kulcsmondat
A jelenleg még szaldós elszámolásban lévők esetében a hálózat kvázi virtuális akkuként működik. Amit betáplálnak, később azonos áron visszavehetik. Ilyenkor az akkumulátoros tárolás a veszteségek miatt üzemeltetésben rontja a pénzügyi képet. Ugyanakkor, ha néhány éven belül bruttó elszámolás jön, a tároló szerepe hirtelen felértékelődik. Az önfogyasztás növelése ekkor már azonnali pénzügyi előnyt jelenthet. Irányadó ökölszabályként 1 kWp beépített napelem Magyarországon nagyjából 1100–1200 kWh éves termelést ad. Ha a rendszer nincs jelentősen túlméretezve a fogyasztáshoz képest, a támogatás még későbbi bruttósodás mellett is javíthatja a megtérülést.
Inverterkérdés: a hibrid kevés, az aszimmetria gyakran döntő
A tárolótelepítés sok háztartásnál invertercserét hoz. A régebbi inverterek többsége nem akkuképes, ezért hibridre kell váltani. De nem mindegy, hogy szimmetrikus vagy aszimmetrikus a működés. Szimmetrikus üzemnél hiába egyezik a teljes termelés és fogyasztás, fázisonként eltérő terhelés esetén egyszerre keletkezhet vételezés és betáplálás, ami pénzügyi veszteséget okoz. Az aszimmetrikus működés ezt mérsékelni tudja, ezért sok esetben közvetlenül javítja a beruházás eredményét, különösen egyfázisú domináns fogyasztásnál.
Új rendszert építők: miért a 4 kW és 10 kWh a biztonsági konfiguráció?
Új telepítésnél a pályázat szigorúbb műszaki keretet ad. Legfeljebb 5 kW-os inverter építhető be, és a PV csúcsteljesítmény korlátozottan méretezhető felül. A modellezés szerint a 4 kW-os PV és 10 kWh tároló kombináció sok esetben a legkedvezőbb nettó jelenértéket adja, miközben az 5 kW-os rendszer is általában pozitív megtérülést mutat, különösen magasabb éves fogyasztásnál. Minél nagyobb és jobban időzített a helyben felhasználható fogyasztás, annál kedvezőbb a pénzügyi eredmény.
Önellátás: nagy ugrás 10 kWh-ig, utána csökken a határhaszon
A tároló energetikai hatása jól mérhető. Egy tipikus példában a 10 kWh-s akkumulátor a tároló nélküli nagyjából 33–35 százalékos önellátási és önfogyasztási szintet körülbelül 63–67 százalékra emelheti. E fölött a további bővítés egyre kisebb javulást hoz. A pluszkapacitás ritkábban termel új megtakarítást. A hosszabb egybefüggő önellátó időszak valódi előny lehet, de jellemzően a nyári hónapokban jelentkezik, télen a hálózati kitettség tartósan megmarad.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaÁprilistól változik a matek: drágább lehet a lakossági energiatárolás
-
Zöldinfó18 óra telt el a létrehozás ótaSzámlatorlódás jöhet: tájékoztatást adott az MVM a rezsistop érvényesítéséről
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás óta2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaIgazságosabb fűtésszámlák jöhetnek – folytatódik a távhő támogatása
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaHatmillió látogató nyomai: rendkívüli tisztításon Michelangelo Utolsó ítélete
