Zöld Energia
Eljöhet a hibrid napelemes rendszerek kora
Egy hibrid üzemű napelemes rendszerrel betömhetjük a szaldó elszámolás végével keletkező űrt.
A hazai napelemes piac több szempontból is különleges. Az Európai Unióban például egyedül itthon van még érvényben szaldó elszámolás, igaz, ezt az opciót 2024. január 1-ével kivezetik az új napelemeknél. Ettől kezdődően a frissen kiépített rendszerekre kedvezőtlenebb elszámolás lesz elérhető, a helyzet megértésében a Napelemrendszer.info cikke segít.
A szaldó lényege, hogy évente egyszer, a hálózatba betáplált és onnan felvett energia különbözete alapján történik az elszámolás kilowatt áron, a kalkulációt egy mérőóra segíti. A konstrukció előnye a fogyasztóra nézve, hogy kényelmesen hozzáférhet akkor is az áramhoz, ha a napelemek éppen nem termelnek. További pozitívum, hogy jelentősen csökken az energia ára.
A szaldó végét régóta lehetett sejteni, a kivezetést pedig egy európai uniós irányelv is előírta. A 2024. január 1-e előtt csatlakoztatott rendszerek még maximum tíz évig maradhatnak a kedvező elszámolásban, az ezután kiépített napelemekre viszont már a bruttó elszámolás vonatkozik, ami jelentősen növelheti a megtérülés idejét.
A szabályzás miatt az utóbbi időkben többen is elkezdtek gondolkozni azon, hogy milyen megoldásokkal lehetne mérsékelni a későbbiekben az energiafogyasztás költségeit. Érdemes kiemelni, hogy az újfajta elszámolás részletei egyelőre nem ismertek, és a szükséges mérőórát sem mutatták még be. Azzal sem árt tisztában lenni, hogy az ideiglenes, az új napelemekre vonatkozó betáplálási stop miatt most a szaldó problémája is zárójelbe került, a tilalom feloldása után viszont ismét kulcskérdéssé válhat a probléma.
Mindettől függetlenül meglévő napelemes rendszereknél felmerülhet a bővítés, ami főleg akkor érdekes, ha invertercserében is gondolkozunk.
Mi lehet a megoldás?
Sokaknak nem egyértelmű, de egy napelemes rendszer egyik, ha nem a legfontosabb komponense az inverter, ez a rendszer szíve és lelke. A fotovoltaikus cellákba beérkező sugárzás az ott lévő szilíciumréteggel találkozik, elnyelődik, és szabad elektronokat generál, az így létrejövő egyenáram viszont háztartási felhasználásra még nem alkalmas. Az inverter dolga az, hogy előállítsa a hasznosítható váltakozó áramot.
Amennyiben meglévő rendszerünknél invertert cserélnénk, már most érdemes hibrid berendezésben, pontosabban hibrid üzemű napelemes rendszerben gondolkozni. Ennek lényege az, hogy egyszerre tud szigetüzeműként és hálózatra visszatáplálóként működni, ehhez pedig a tároló mellett megfelelő inverter kell. A klasszikus értelemben vett hibrid napelemes rendszer egyszerre van rácsatlakozva akkumulátorokra és magára a hálózatra is, ez különösen akkor lehet hasznos, ha a háztartásnak áramkimaradás esetén is állandó energiára van szüksége – például a fűtési rendszer miatt.
Miként is működik a technológia? Először is nézzük meg a napelemes termelés oldalát: a napközben előállított többletenergia először az akkumulátorba kerül, ha pedig ez megtelik, akkor lép fel a kapcsolat az áramszolgáltatóval, vagyis indul meg a hálózatra való betáplálás. Ha a hálózati fogyasztás részét nézzük, vegyük az evidenciát: a napelemek nappal képesek áramot előállítani – ekkor pedig az ember ritkán tartózkodik otthon, emiatt nem is használ energiát. Sötétedés után tehát az akkumulátorból kell felvenni az áramot, ha viszont azt teljesen elfogyasztottuk, az áramszolgáltatótól, a hálózatról kell vásárolni.
Az áramfelhasználás tehát egy körforgást ír le. Az akkumulátoros megoldás előnye, hogy csak a legvégső esetben szükséges áramot felvennünk a hálózatból, amivel be lehet majd tömni a szaldó elszámolás megszűnésével keletkező űrt. Persze tartsuk szem előtt azt is, hogy az akkumulátorok beszerzése költséges mulatság, igaz, a technológia fejlődésének köszönhetően az árak fokozatosan csökkennek, miközben a minőség, a teherbírás és az élettartam is nő. Alternatív megoldás lehet a tároló elektromos autóval való helyettesítése.
Összességében kijelenthető, hogy a beruházás előtt fel kell mérni a háztartás fogyasztási szokásait, igényeit. Az akkumulátorok miatt a megtérülés is jelentősen nő, ezzel mindenképp számoljunk.
Zöld Energia
Szokatlan magyar napelemes technológia juthat el a világűrbe
Magyar egyetemisták olyan, cianobaktériumokra épülő energiaforrást fejlesztenek, amely a fotoszintézis során termel áramot, kísérletük pedig akár 2027-ben egy sztratoszférikus ballon fedélzetén bizonyíthat.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
A legjobb kilenc csapat közé jutott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatóinak részvételével készülő CYBES kutatási projekt, amely egy különleges, cianobaktériumokra épülő bio-fotovoltaikus rendszer működését vizsgálja a sztratoszféra szélsőséges körülményei között. A kilencfős, a BME, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) hallgatóiból álló csapat célja, hogy kísérletét az Európai Űrügynökség (ESA), a Német Űrkutatási és Repülési Központ (DLR), valamint a Svéd Nemzeti Űrügynökség (SNSA) által támogatott REXUS/BEXUS program keretében egy sztratoszférikus ballon fedélzetén juttassa a magaslégkörbe. A fejlesztés különlegessége, hogy egyfajta élő napelemként működik: a cianobaktériumok fotoszintézise során felszabaduló elektronokat hasznosítja villamos energia előállítására. A kutatók arra keresik a választ, hogyan befolyásolja a rendszer működését az erős UV-sugárzás, az alacsony légnyomás és a szélsőséges környezet.
Az eredmények hosszabb távon olyan új energiaforrások fejlesztéséhez járulhatnak hozzá, amelyek akár az űriparban is hasznosíthatók. A projekt szakmai munkáját több egyetem kutatói és mentorai segítik, köztük a BME, valamint a Pannon Egyetem szakemberei.
A CYBES december elején az ESA hollandiai, noordwijki kiválasztási workshopján mutatkozhat be, ahol eldől, hogy a kilenc döntős közül mely csapatok kísérletei valósulhatnak meg. Amennyiben sikerrel járnak, a magyar hallgatók fejlesztése 2027 őszén indulhat el az észak-svédországi Esrange Űrközpontból egy sztratoszférikus ballon fedélzetén.
Kép: altnativenergia.hu vizualizáció / ai
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaNapelemek: drasztikusan felgyorsulhat az engedélyezés
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Jó hírt kaptak a napelemes háztartások, határidőt módosított a kormány!
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több termőföldet kell visszaadni a természetnek az aszály miatt
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaA természet időtálló kincsei: ismét keresik az év szentélyerdejét
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta216 hektáron biztosíthatnak vízborítást, új lendületet kap a hazai vízmegtartás
