Zöld Energia
Elképesztő összegek járhatnak vissza a magyar háztartásoknak
Akár több százezer forint is visszajárhat, ha túlfizettünk a gázért.
A Pénzcentrum egyik olvasójának gázszámláján az évközi elszámoláskor 625 ezer forintos túlfizetésről számoltak el – írja a lap. Az érintett háztartás átalányban fizet havonta fix összeget a gázért, az évközi elszámolást azért küldte ki a szolgáltató, mert közben igényelték a többgenerációs házakra vonatkozó kedvezményes gázmennyiséget. A rezsiemelés óta mostanáig több mint 120 ezret fizettek havonta.
Az olvasó a Pénzcentrumnak elmondta: az átalány összegéhez sem mertek hozzányúlni, mert ugyan spóroltak egész télen, mégsem akartak kockáztatni, hogy az éves leolvasás után is küldjék a különbözeti csekket. „Mint látható, elég jól sikerült a takarékoskodás… Többször átszámoltuk, hozzáértővel is, ez bizony ennyi túlfizetés” – tette hozzá.
Adódik a kérdés, hogy vajon még hányan járhatnak hasonló cipőben. Hivatalos adat nem érhető el az átalányban fizetők számára, és a Pénzcentrum megkeresésére az MVM sem reagált, ezért a lap piaci forrásokra hivatkozik a témában. Ezek alapján az ügyfelek 50, az egyik forrás szerint inkább 60 és 70 százaléka fizetheti havi átalányban a rezsit. A kormány korábban azt közölte, hogy a gázellátásban 3,5 millió lakossági fogyasztó van, az áram esetében pedig 5,6 millió, a gáz esetében tehát akár 2 milliónál is több olyan fogyasztó lehet, aki egyenletes részszámlázásban fizeti havonta a fix összegű csekkeket.
Balogh József energetikai szakértő arra számít, az éves elszámolások idején sok fogyasztó százezres nagyságrendű túlfizetésről kap majd értesítést. „Szerencsés együttállásról beszélhetünk, hiszen egyfelől 1901 óta ez volt a második legenyhébb tél, ami nagyban hozzájárult borzasztó alacsony téli fogyasztáshoz. Másfelől pedig végre beindultak a lakosságban azok az ösztönök, amelyeket az eredeti rezsicsökkentés kikapcsolt: miszerint, ha valami drága, akkor nem veszem meg” – állapította meg a szakértő. Mint hozzátette, decemberben például országosan 25 százalékkal csökkent a gázfogyasztás.
Balogh József szerint beindult egy olyan negatív spirál a fogyasztásban, amelynek végén százezres nagyságrendű lesz azon fogyasztók száma, akik túlfizethettek a télen. Kiemelte ugyanakkor: az elszámolási időszak csak nyáron lesz, addig a szolgáltató megtartja ezt a pénzt.
Balogh József úgy látja, az egy összegben való visszakérés helyett előnyösebb lehet a lefogyasztás, igaz, sokaknak nincs más lehetősége. „Érdemes a szolgáltató üzletszabályzatát is megnézni, mert nem mindenhol van lehetőség egyösszegben visszautaltatni a pénzt, csak lefogyasztani engedik” – nyilatkozta. Abba is érdemes belegondolni, hogy a beragadt pénz az infláció miatt sokat veszített az értékéből.
Enyhe volt a tél
A KSH március 8-án tette közzé a friss inflációs adatokat, ezek szerint a háztartási energia ára januárról februárra 2 százalékkal mérséklődött, ezen belül a vezetékes gázért 5,4 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. Ennek hátterében az áll, hogy a magyar lakosság kevesebbet fűtött, ezért sok olyan háztartás fért bele a rezsicsökkentett keretbe, amelyek egy átlagos télen túl sokat fogyasztottak volna.
A KSH az aktuális inflációs adathoz mindig a két hónappal korábbi energiahivatali gáz- és áramfogyasztási információkat használja fel. A fogyasztási adatból a hivatal a saját háztartási fogyasztási adatbázisa alapján számolja ki, hogy átlagosan mennyiért lehetett hozzájutni a gázhoz, valamint az áramhoz.
A héten egyébként másfél éves mélypontra esett a földgáz tőzsdei ára, ezért lehetséges, hogy áprilisban csökkenni fognak az átlagfogyasztás feletti úgynevezett lakossági piaci árak. Kormányrendelet írja elő, hogy április 30-ig felül kell vizsgálni ezeket az árakat, Balogh József pedig úgy gondolja, hogy az MVM új vezetése és a minisztérium is azt fogja mondani: itt a lehetőség a rezsiárak mérséklésére. „Véleményem szerint a mostani tarifákat meg lehetne felezni, de akár harmadolni is, viszont a kormányzat óvatosan fog hozzáállni a kérdéshez. Hiszen, ha valami váratlan történik a háborúban, például megsérül a Déli Áramlat gázvezeték, akkor hirtelen megint vissza kellene emelni az árat” – tette hozzá. Decemberben is volt egy felülvizsgálat az ügyben, akkor nem módosítottak.
Zöld Energia
Hálózatfejlesztés és megújulók: átalakulhat a magyar energiarendszer
Az energetika stratégiai kérdése a versenyképesség.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A növekvő önellátást, a bővülő zöldenergia-termelést és a javuló energetikai versenyképességet nevezte a magyar energiapolitika prioritásának a következő években a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikai államtitkára a Portfolio Energy Investment Forum 2026 konferenciáján Budapesten – írja az alternativenergia.hu. Tótth András kiemelte: a jelenlegi magas árkörnyezetben az energetikai beruházások nagy része piaci alapon megtérül, az állami forrásokat a stratégiai szempontból legfontosabb célokra fogják fordítani. A tervezett változtatások között említette a karbonmentesség erősítését, a paksi atomerőmű élettartamának meghosszabbítását és további megújulóenergia-kapacitások kiépítését. Szeretnék legalább 4 gigawattal (GW) bővíteni a szélenergia-kapacitásokat, de számításaik szerint ez akár 6 gigawatt fölé is nőhet 2040-ig. A napenergiában is van még potenciál, de ennek bővülésére jellemzően piaci alapon számít a tárca – tette hozzá.
A megújuló energia rendszerbe kapcsolásához a hálózat fejlesztése mindenképpen szükséges, ennek első lépése az uniós RRF-források energetikai részének a hálózatépítésre való felhasználása – mondta. Tótth András kifejtette, hogy a legfőbb energiahordozók árát nem annyira a kereslet és kínálat határozza meg, hanem a geopolitikai sokkok; Magyarország nagyon ki van szolgáltatva a külföldi energiahordozóknak, így ezeket a sokkokat nem tudja elkerülni. “Sokat hallottunk az elmúlt több mint tíz évben az energiaszuverenitásról, ami gyakorlatilag nem létezik” – fogalmazott. Felidézte, hogy a fogyasztók jelentős önkorlátozása ellenére a magyar energiarendszer nem tudta volna korlátozások nélkül kezelni a paksi atomerőmű nyári kiesését import energia hiányában.
Az államtitkár jelezte, hogy a magyar igényekhez képest nincs elég áramtermelő kapacitás, illetve a meglévők nagyon rossz struktúrában alakultak ki. Az elmúlt 20-25 évben nem történt meg a versenyképes termelőkapacitások kiépítése – jelentette ki. Magyarország energiaellátása sem gazdaságilag, sem energetikailag nem optimális, aminek az árát jellemzően a fogyasztók, leginkább a nagy fogyasztók fizetik meg, ezen szeretne a tárca a következő négy évben változtatni – közölte.
Tótth András a változások között említette az önellátás ösztönzését. Mint mondta, szeretnék elérni, hogy a gazdasági szereplők vegyék a kezükbe minél nagyobb arányban a saját energiaellátásukat, használják ki a lokális termelési lehetőségeket, szerezzenek részesedést megújulóenergia-termelő erőművekben. A hálózatbővítési források minél optimálisabb felhasználása érdekében azokat a megoldásokat támogatnák, amelyeknél a fogyasztási helyhez közel épül ki minél több termelési kapacitás – mondta. Az államtitkár kitért az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (ekr) tervezett átalakítására is, amit gyors beavatkozásnak nevezett a vállalatok versenyképességének javítása érdekében.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaCsatlakozott a magyar villamosenergia-piac az európai MARI platformhoz
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaTöbb tucat jármű bukott el a környezetvédelmi ellenőrzésen
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaFélmillió köbméter fával kevesebbet égethetnének el az erőművek
-
Zöldinfó23 óra telt el a létrehozás ótaA természet még képes regenerálódni, de sürgős változás kell
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA hőség mellett a folyók és a tengerek is rekordokat döntöttek
