Zöld Energia
Elképesztő összegek járhatnak vissza a magyar háztartásoknak
Akár több százezer forint is visszajárhat, ha túlfizettünk a gázért.
A Pénzcentrum egyik olvasójának gázszámláján az évközi elszámoláskor 625 ezer forintos túlfizetésről számoltak el – írja a lap. Az érintett háztartás átalányban fizet havonta fix összeget a gázért, az évközi elszámolást azért küldte ki a szolgáltató, mert közben igényelték a többgenerációs házakra vonatkozó kedvezményes gázmennyiséget. A rezsiemelés óta mostanáig több mint 120 ezret fizettek havonta.
Az olvasó a Pénzcentrumnak elmondta: az átalány összegéhez sem mertek hozzányúlni, mert ugyan spóroltak egész télen, mégsem akartak kockáztatni, hogy az éves leolvasás után is küldjék a különbözeti csekket. „Mint látható, elég jól sikerült a takarékoskodás… Többször átszámoltuk, hozzáértővel is, ez bizony ennyi túlfizetés” – tette hozzá.
Adódik a kérdés, hogy vajon még hányan járhatnak hasonló cipőben. Hivatalos adat nem érhető el az átalányban fizetők számára, és a Pénzcentrum megkeresésére az MVM sem reagált, ezért a lap piaci forrásokra hivatkozik a témában. Ezek alapján az ügyfelek 50, az egyik forrás szerint inkább 60 és 70 százaléka fizetheti havi átalányban a rezsit. A kormány korábban azt közölte, hogy a gázellátásban 3,5 millió lakossági fogyasztó van, az áram esetében pedig 5,6 millió, a gáz esetében tehát akár 2 milliónál is több olyan fogyasztó lehet, aki egyenletes részszámlázásban fizeti havonta a fix összegű csekkeket.
Balogh József energetikai szakértő arra számít, az éves elszámolások idején sok fogyasztó százezres nagyságrendű túlfizetésről kap majd értesítést. „Szerencsés együttállásról beszélhetünk, hiszen egyfelől 1901 óta ez volt a második legenyhébb tél, ami nagyban hozzájárult borzasztó alacsony téli fogyasztáshoz. Másfelől pedig végre beindultak a lakosságban azok az ösztönök, amelyeket az eredeti rezsicsökkentés kikapcsolt: miszerint, ha valami drága, akkor nem veszem meg” – állapította meg a szakértő. Mint hozzátette, decemberben például országosan 25 százalékkal csökkent a gázfogyasztás.
Balogh József szerint beindult egy olyan negatív spirál a fogyasztásban, amelynek végén százezres nagyságrendű lesz azon fogyasztók száma, akik túlfizethettek a télen. Kiemelte ugyanakkor: az elszámolási időszak csak nyáron lesz, addig a szolgáltató megtartja ezt a pénzt.
Balogh József úgy látja, az egy összegben való visszakérés helyett előnyösebb lehet a lefogyasztás, igaz, sokaknak nincs más lehetősége. „Érdemes a szolgáltató üzletszabályzatát is megnézni, mert nem mindenhol van lehetőség egyösszegben visszautaltatni a pénzt, csak lefogyasztani engedik” – nyilatkozta. Abba is érdemes belegondolni, hogy a beragadt pénz az infláció miatt sokat veszített az értékéből.
Enyhe volt a tél
A KSH március 8-án tette közzé a friss inflációs adatokat, ezek szerint a háztartási energia ára januárról februárra 2 százalékkal mérséklődött, ezen belül a vezetékes gázért 5,4 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. Ennek hátterében az áll, hogy a magyar lakosság kevesebbet fűtött, ezért sok olyan háztartás fért bele a rezsicsökkentett keretbe, amelyek egy átlagos télen túl sokat fogyasztottak volna.
A KSH az aktuális inflációs adathoz mindig a két hónappal korábbi energiahivatali gáz- és áramfogyasztási információkat használja fel. A fogyasztási adatból a hivatal a saját háztartási fogyasztási adatbázisa alapján számolja ki, hogy átlagosan mennyiért lehetett hozzájutni a gázhoz, valamint az áramhoz.
A héten egyébként másfél éves mélypontra esett a földgáz tőzsdei ára, ezért lehetséges, hogy áprilisban csökkenni fognak az átlagfogyasztás feletti úgynevezett lakossági piaci árak. Kormányrendelet írja elő, hogy április 30-ig felül kell vizsgálni ezeket az árakat, Balogh József pedig úgy gondolja, hogy az MVM új vezetése és a minisztérium is azt fogja mondani: itt a lehetőség a rezsiárak mérséklésére. „Véleményem szerint a mostani tarifákat meg lehetne felezni, de akár harmadolni is, viszont a kormányzat óvatosan fog hozzáállni a kérdéshez. Hiszen, ha valami váratlan történik a háborúban, például megsérül a Déli Áramlat gázvezeték, akkor hirtelen megint vissza kellene emelni az árat” – tette hozzá. Decemberben is volt egy felülvizsgálat az ügyben, akkor nem módosítottak.
Zöld Energia
Úszó napelemek segíthetik az energiatermelést és a vízmegőrzést
Úszó naperőművet építenének Horvátország legrégebbi halgazdaságában.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Mintegy négyszáz megawatt teljesítményű úszó naperőmű építését tervezik a Horvátország középső részén fekvő Daruvár közelében működő koncanicai halgazdaság tavaira – írja az alternativenergia.hu. A mintegy 550 millió eurós beruházás egyben a haltenyésztés korszerűsítését is szolgálná, miközben az egyre bizonytalanabb vízellátáshoz is alkalmazkodnának. A projektet a zágrábi EnergoVizija vállalat fejleszti és finanszírozza, amely 2022-ben vásárolta meg Horvátország legrégebbi halgazdaságát. A tervek szerint a 24 halastóból három felszínére telepítenének úszó napelemeket.
A környezeti hatástanulmány szerint az erőmű évente mintegy 440 gigawattóra villamos energiát termelhetne. Ennek egy részét a halgazdaság saját maga használná fel, elsősorban az új, intenzív haltenyésztési rendszer működtetésére, a fennmaradó áramot pedig a hálózatba táplálnák. A beruházáshoz két új transzformátorállomás és egy csatlakozó távvezeték is épülne. A fejlesztés egyik fő oka a halastavak egyre nehezebb vízellátása. A zágrábi Építőmérnöki Kar adatai szerint a tavak vízszintje az idén nyáron 64 centiméterrel, tavaly pedig 77 centiméterrel csökkent, miközben a vízhőmérséklet meghaladta a 30 Celsius-fokot.
Az előrejelzések szerint 2070-ig 18 százalékkal csökkenhet a halastavakat tápláló Ilova vízhozama, a tavak vízszintje 24 százalékkal, víztérfogata pedig 39 százalékkal lehet alacsonyabb. Az úszó napelemek árnyékoló hatásától azt várják, hogy mérséklődik a víz felmelegedése és párolgása, így hosszabb ideig maradhat megfelelő a tavak vízszintje. A tavak mintegy ötödén zárt vízforgatásos, intenzív haltenyésztést vezetnének be, amellyel az éves termelést 1500-2000 tonnára növelnék. A fennmaradó területen megtartanák a hagyományos haltenyésztést. Az új rendszer folyamatos villamosenergia-ellátást igényelne, ezt részben a naperőmű biztosítaná.
Horvátországban jelentős hagyománya van a tógazdasági haltenyésztésnek, elsősorban az ország kontinentális részén, Szlavóniában és Moszlavinában. A horvát statisztikai hivatal adatai szerint a pontyos halastavak összterülete mintegy 12,5 ezer hektár. A koncanicai halastavak a Natura 2000 hálózat részei, ezért a beruházást természetvédelmi feltételekhez kötik. A vöröshasú unkabéka és a mocsári teknős védelme érdekében a napelemeket az eredetileg tervezett harminc helyett legalább száz méterre helyeznék el a parti növényzettől. Az előzetes vizsgálatok szerint az előírt intézkedések betartásával a beruházás nem veszélyeztetné a terület természetvédelmi céljait.
A lap szerint a projekt megvalósulása esetén európai viszonylatban is ritka példája lehetne annak, hogy nagy teljesítményű naperőművet közvetlenül halastavak felszínére telepítenek, miközben a beruházás egyszerre szolgálja az energiatermelést, a haltenyésztés korszerűsítését és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaCsatlakozott a magyar villamosenergia-piac az európai MARI platformhoz
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaElkerülhetők a méregdrága tetőfelújítások egy új napelemes tartószerkezettel
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaTöbb tucat jármű bukott el a környezetvédelmi ellenőrzésen
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás ótaMegéri akkumulátort telepíteni a napelemek mellé? Egy család példája megmutatja
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA természet még képes regenerálódni, de sürgős változás kell
