Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Elképesztő összegek járhatnak vissza a magyar háztartásoknak

Akár több százezer forint is visszajárhat, ha túlfizettünk a gázért.

Létrehozva:

|

A Pénzcentrum egyik olvasójának gázszámláján az évközi elszámoláskor 625 ezer forintos túlfizetésről számoltak el – írja a lap. Az érintett háztartás átalányban fizet havonta fix összeget a gázért, az évközi elszámolást azért küldte ki a szolgáltató, mert közben igényelték a többgenerációs házakra vonatkozó kedvezményes gázmennyiséget. A rezsiemelés óta mostanáig több mint 120 ezret fizettek havonta.

Az olvasó a Pénzcentrumnak elmondta: az átalány összegéhez sem mertek hozzányúlni, mert ugyan spóroltak egész télen, mégsem akartak kockáztatni, hogy az éves leolvasás után is küldjék a különbözeti csekket. „Mint látható, elég jól sikerült a takarékoskodás… Többször átszámoltuk, hozzáértővel is, ez bizony ennyi túlfizetés” – tette hozzá.

Adódik a kérdés, hogy vajon még hányan járhatnak hasonló cipőben. Hivatalos adat nem érhető el az átalányban fizetők számára, és a Pénzcentrum megkeresésére az MVM sem reagált, ezért a lap piaci forrásokra hivatkozik a témában. Ezek alapján az ügyfelek 50, az egyik forrás szerint inkább 60 és 70 százaléka fizetheti havi átalányban a rezsit. A kormány korábban azt közölte, hogy a gázellátásban 3,5 millió lakossági fogyasztó van, az áram esetében pedig 5,6 millió, a gáz esetében tehát akár 2 milliónál is több olyan fogyasztó lehet, aki egyenletes részszámlázásban fizeti havonta a fix összegű csekkeket.

Advertisement

Balogh József energetikai szakértő arra számít, az éves elszámolások idején sok fogyasztó százezres nagyságrendű túlfizetésről kap majd értesítést. „Szerencsés együttállásról beszélhetünk, hiszen egyfelől 1901 óta ez volt a második legenyhébb tél, ami nagyban hozzájárult borzasztó alacsony téli fogyasztáshoz. Másfelől pedig végre beindultak a lakosságban azok az ösztönök, amelyeket az eredeti rezsicsökkentés kikapcsolt: miszerint, ha valami drága, akkor nem veszem meg” – állapította meg a szakértő. Mint hozzátette, decemberben például országosan 25 százalékkal csökkent a gázfogyasztás.

Balogh József szerint beindult egy olyan negatív spirál a fogyasztásban, amelynek végén százezres nagyságrendű lesz azon fogyasztók száma, akik túlfizethettek a télen. Kiemelte ugyanakkor: az elszámolási időszak csak nyáron lesz, addig a szolgáltató megtartja ezt a pénzt.

Advertisement

Balogh József úgy látja, az egy összegben való visszakérés helyett előnyösebb lehet a lefogyasztás, igaz, sokaknak nincs más lehetősége. „Érdemes a szolgáltató üzletszabályzatát is megnézni, mert nem mindenhol van lehetőség egyösszegben visszautaltatni a pénzt, csak lefogyasztani engedik” – nyilatkozta. Abba is érdemes belegondolni, hogy a beragadt pénz az infláció miatt sokat veszített az értékéből.

Enyhe volt a tél

Advertisement

A KSH március 8-án tette közzé a friss inflációs adatokat, ezek szerint a háztartási energia ára januárról februárra 2 százalékkal mérséklődött, ezen belül a vezetékes gázért 5,4 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. Ennek hátterében az áll, hogy a magyar lakosság kevesebbet fűtött, ezért sok olyan háztartás fért bele a rezsicsökkentett keretbe, amelyek egy átlagos télen túl sokat fogyasztottak volna.

A KSH az aktuális inflációs adathoz mindig a két hónappal korábbi energiahivatali gáz- és áramfogyasztási információkat használja fel. A fogyasztási adatból a hivatal a saját háztartási fogyasztási adatbázisa alapján számolja ki, hogy átlagosan mennyiért lehetett hozzájutni a gázhoz, valamint az áramhoz. 

Advertisement

A héten egyébként másfél éves mélypontra esett a földgáz tőzsdei ára, ezért lehetséges, hogy áprilisban csökkenni fognak az átlagfogyasztás feletti úgynevezett lakossági piaci árak. Kormányrendelet írja elő, hogy április 30-ig felül kell vizsgálni ezeket az árakat, Balogh József pedig úgy gondolja, hogy az MVM új vezetése és a minisztérium is azt fogja mondani: itt a lehetőség a rezsiárak mérséklésére. „Véleményem szerint a mostani tarifákat meg lehetne felezni, de akár harmadolni is, viszont a kormányzat óvatosan fog hozzáállni a kérdéshez. Hiszen, ha valami váratlan történik a háborúban, például megsérül a Déli Áramlat gázvezeték, akkor hirtelen megint vissza kellene emelni az árat” – tette hozzá. Decemberben is volt egy felülvizsgálat az ügyben, akkor nem módosítottak.

Advertisement

Zöld Energia

Hálózatfejlesztés és megújulók: átalakulhat a magyar energiarendszer

Az energetika stratégiai kérdése a versenyképesség.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A növekvő önellátást, a bővülő zöldenergia-termelést és a javuló energetikai versenyképességet nevezte a magyar energiapolitika prioritásának a következő években a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikai államtitkára a Portfolio Energy Investment Forum 2026 konferenciáján Budapesten – írja az alternativenergia.hu. Tótth András kiemelte: a jelenlegi magas árkörnyezetben az energetikai beruházások nagy része piaci alapon megtérül, az állami forrásokat a stratégiai szempontból legfontosabb célokra fogják fordítani. A tervezett változtatások között említette a karbonmentesség erősítését, a paksi atomerőmű élettartamának meghosszabbítását és további megújulóenergia-kapacitások kiépítését. Szeretnék legalább 4 gigawattal (GW) bővíteni a szélenergia-kapacitásokat, de számításaik szerint ez akár 6 gigawatt fölé is nőhet 2040-ig. A napenergiában is van még potenciál, de ennek bővülésére jellemzően piaci alapon számít a tárca – tette hozzá.

A megújuló energia rendszerbe kapcsolásához a hálózat fejlesztése mindenképpen szükséges, ennek első lépése az uniós RRF-források energetikai részének a hálózatépítésre való felhasználása – mondta. Tótth András kifejtette, hogy a legfőbb energiahordozók árát nem annyira a kereslet és kínálat határozza meg, hanem a geopolitikai sokkok; Magyarország nagyon ki van szolgáltatva a külföldi energiahordozóknak, így ezeket a sokkokat nem tudja elkerülni. “Sokat hallottunk az elmúlt több mint tíz évben az energiaszuverenitásról, ami gyakorlatilag nem létezik” – fogalmazott. Felidézte, hogy a fogyasztók jelentős önkorlátozása ellenére a magyar energiarendszer nem tudta volna korlátozások nélkül kezelni a paksi atomerőmű nyári kiesését import energia hiányában.

Az államtitkár jelezte, hogy a magyar igényekhez képest nincs elég áramtermelő kapacitás, illetve a meglévők nagyon rossz struktúrában alakultak ki. Az elmúlt 20-25 évben nem történt meg a versenyképes termelőkapacitások kiépítése – jelentette ki. Magyarország energiaellátása sem gazdaságilag, sem energetikailag nem optimális, aminek az árát jellemzően a fogyasztók, leginkább a nagy fogyasztók fizetik meg, ezen szeretne a tárca a következő négy évben változtatni – közölte.

Advertisement

Tótth András a változások között említette az önellátás ösztönzését. Mint mondta, szeretnék elérni, hogy a gazdasági szereplők vegyék a kezükbe minél nagyobb arányban a saját energiaellátásukat, használják ki a lokális termelési lehetőségeket, szerezzenek részesedést megújulóenergia-termelő erőművekben. A hálózatbővítési források minél optimálisabb felhasználása érdekében azokat a megoldásokat támogatnák, amelyeknél a fogyasztási helyhez közel épül ki minél több termelési kapacitás – mondta. Az államtitkár kitért az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (ekr) tervezett átalakítására is, amit gyors beavatkozásnak nevezett a vállalatok versenyképességének javítása érdekében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák