Zöldinfó
Elkészült a 2023. évi fehérgólya-felmérés összesítése
Az idén 50 éves Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) megalakulása óta aktívan részt vesz a fehér gólyák védelmében és a faj időszakos felméréseiben. 2023-ban is az ország jelentős részén zajlott adatgyűjtés a fészkekről, a mindenki számára nyitott TermészetLesen program részeként.
Az adatgyűjtést az MME Turdus okostelefonos app Gólyales alkalmazása is nagyban segítette, és az örömteli eredmények az állomány mintegy 10%-os növekedését mutatják.
Az 1970-es évektől évtizedeken keresztül 4 800 és 5 500 között ingadozott az ötévente szervezett felmérések adatai alapján a költőállomány, azonban a 2019-es országos felmérés – némileg váratlanul – csak 4 000 költőpárat mutatott ki. A csökkenés azóta megállt, sőt enyhe emelkedést tapasztaltunk – ezért is vártuk kíváncsian az újabb év eredményeit, és mint kiderült, nem hiába!
Az MME online gólya adatbázisába 2023. december 31-ig feltöltött adatok 1 280 település 3 715 fészkelőhelyéről tudósítanak. A napi megfigyelési adatok száma 5 970, a korábbi évekhez képest magas szám jórészt a Turdus alkalmazáson keresztül érkezett a felmérőktől. A vizsgált fészkelőhelyek közül:
- 2 019 fészek volt lakott, melyből 1 690 sikeresen repített fiókákat vagy fiókát, 334 pár sikertelen volt, 85-nek nem ismert a költési eredménye, 33 fészket pedig magányos gólya foglalt;
- 1 021 üres, fészekanyag nélküli, 51 fészekkezdeményes és 501 lakatlan fészek volt fészektartó „gólyakosáron”;
- a sikeres párok összesen 5 007 fiókát neveltek fel, így az átlagos fiókaszám az összes párra számolva 2,46, a sikeres párokra számítva 2,96 volt – ez nem rekordmagas, de a sokéves átlagnál jobbnak számít;
1 143 olyan település volt, ahol a 2019-es országos felmérés során és 2023-ban egyaránt történt adatgyűjtés. A két adatsort alapul véve megbecsülhető a teljes országos állomány, amely 2019-ben mintegy 4 000 pár volt, 2023-ban 4 550 párra becsülhető. Ez a bő 10%-os emelkedés a négy évvel ezelőtti mélyponthoz képest örvendetes eredmény.
Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Zöldinfó
A zaj- és légszennyezés miatt fellebbeztek a reptér ellen
A Magyar Természetvédők Szövetsége fellebbez a budapesti repülőtér új környezetvédelmi engedélye ellen.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) fellebbezett a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér frissen kiadott környezetvédelmi engedélye ellen, mert álláspontja szerint az nem veszi érdemben figyelembe az egészségügyi és környezeti terheléseket – közölte az alternativenergia.hu. Az MTVSZ álláspontja szerint a Pest Vármegyei Kormányhivatal által kiadott határozat több ponton szakmailag hiányos, jogszerűsége vitatható, és nem nyújt megfelelő garanciákat a repülőtér környezetében élők egészsége és az éghajlatvédelmi célok védelmére. A fellebbezésük célja, hogy a döntés felülvizsgálatával olyan engedély jöjjön létre, amely a környezeti terhelések teljes körét érdemben figyelembe veszi, és egyértelmű korlátokat szab a további növekedésnek.
A közlemény idézte Éger Ákost, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnökét, aki szerint a döntés súlyos hiányossága, hogy a légiforgalom várható növekedését és az abból fakadó repülési zajt, légszennyezést és éghajlatkárosító kibocsátásokat több ponton úgy kezeli, mintha azok nem a repülőtér működésének következményei lennének. Mindezt úgy, hogy a 2030-ra becsült forgalmi adatokra épít, miközben ezeket a Pest Vármegyei Kormányhivatal üzleti titoknak minősítette, így a nyilvánosság számára nem ellenőrizhetők. Különösen aggályosnak véli az elnök, hogy a döntés gyakorlatilag felmentést adhat minden, a dokumentációban javasolt környezetvédelmi és éghajlatvédelmi intézkedés alól, amennyiben azok aránytalanul magas költséggel járnának.
A két környezetvédelmi civil szervezet emlékeztetett: a budapesti repülőtér 2,5 évig környezetvédelmi engedély nélkül működött, amelyet most kapott meg, holott a repülés a legszennyezőbb közlekedési módok közé tartozik. A budapesti utasforgalom húsz év alatt megháromszorozódott, a légi teherforgalom pedig nyolcszorosára nőtt. Ezzel párhuzamosan súlyosan nőtt a zaj- és légszennyezés terhelése is, amely Budapest és agglomerációja lakóinak körülbelül másfél milliós körét érinti. A szervezetek ezért örömmel veszik az új kormány szándékát a közlekedéspolitika újragondolására.
Az MTVSZ és a Fenntarthatóság Felé Egyesület közleményében leszögezte: a repülőtér jövőjéről szóló döntéseknél nem csupán a gazdasági szempontokat, hanem a környezetvédelmet, éghajlatvédelmet és az egészséges környezethez való alkotmányos jogot is figyelembe kell venni. A Budapest Airport Zrt. az MTI kérdésére válaszolva közölte, a Budapest Airport jelenleg, mint kérelmező nem ismeri a fellebbezésben foglaltakat, abban nem tud állást foglalni, annak elbírálása kizárólag a hatóság hatásköre. A repülőtér-üzemeltető elkötelezett, hogy a hatósági eljárási szabályok szerint járjon el.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMár egy hónap alatt látványos eredményt hozhat a galambbefogási program
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaKutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaSzázezreket spórolhat a hőszivattyú telepítésén: mutatjuk a legegyszerűbb megoldást
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaEgyre kevesebben keresnek dízelautót, de az árak tovább emelkednek
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaPapírszámla helyett digitális ügyintézés: ezt kéri az MVM az ügyfelektől
