Zöldinfó

Elkészült a 2023. évi fehérgólya-felmérés összesítése

Az idén 50 éves Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) megalakulása óta aktívan részt vesz a fehér gólyák védelmében és a faj időszakos felméréseiben. 2023-ban is az ország jelentős részén zajlott adatgyűjtés a fészkekről, a mindenki számára nyitott TermészetLesen program részeként.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2024-03-02

Szerző:

Vanessza

Az adatgyűjtést az MME Turdus okostelefonos app Gólyales alkalmazása is nagyban segítette, és az örömteli eredmények az állomány mintegy 10%-os növekedését mutatják.

Az 1970-es évektől évtizedeken keresztül 4 800 és 5 500 között ingadozott az ötévente szervezett felmérések adatai alapján a költőállomány, azonban a 2019-es országos felmérés – némileg váratlanul – csak 4 000 költőpárat mutatott ki. A csökkenés azóta megállt, sőt enyhe emelkedést tapasztaltunk – ezért is vártuk kíváncsian az újabb év eredményeit, és mint kiderült, nem hiába!

Az MME online gólya adatbázisába 2023. december 31-ig feltöltött adatok 1 280 település 3 715 fészkelőhelyéről tudósítanak. A napi megfigyelési adatok száma 5 970, a korábbi évekhez képest magas szám jórészt a Turdus alkalmazáson keresztül érkezett a felmérőktől. A vizsgált fészkelőhelyek közül:

2 019 fészek volt lakott, melyből 1 690 sikeresen repített fiókákat vagy fiókát, 334 pár sikertelen volt, 85-nek nem ismert a költési eredménye, 33 fészket pedig magányos gólya foglalt;
1 021 üres, fészekanyag nélküli, 51 fészekkezdeményes és 501 lakatlan fészek volt fészektartó „gólyakosáron”;
a sikeres párok összesen 5 007 fiókát neveltek fel, így az átlagos fiókaszám az összes párra számolva 2,46, a sikeres párokra számítva 2,96 volt – ez nem rekordmagas, de a sokéves átlagnál jobbnak számít;

1 143 olyan település volt, ahol a 2019-es országos felmérés során és 2023-ban egyaránt történt adatgyűjtés. A két adatsort alapul véve megbecsülhető a teljes országos állomány, amely 2019-ben mintegy 4 000 pár volt, 2023-ban 4 550 párra becsülhető. Ez a bő 10%-os emelkedés a négy évvel ezelőtti mélyponthoz képest örvendetes eredmény.

Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Zöldinfó

Agykutatás, biodiverzitás és zöld kémia is terítéken a HUN-REN új podcastjában

Új tudományos podcastsorozatot indított a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat.

Létrehozva:

7 óra telt el a létrehozás óta

2026-09-15

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Új tudományos podcastsorozatot indított NeurON címmel a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat, melynek célja, hogy bemutassa, milyen sokféle kérdésre keresnek válaszokat a kutatók többek között az agykutatás, a csillagászat, a zöld kémia, a biodiverzitás, a mesterséges intelligencia, valamint a repülés jövője témákban – írja az alternativenergia.hu. A sorozat néhány epizódja már elérhető, szeptember végéig pedig valamennyi beszélgetés megjelenik a YouTube-on, a Spotify-on, az Apple Podcaston, valamint a HUN-REN honlapján, ahol az összes adás egy helyen megtalálható lesz – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel. A közlemény szerint a hallgatók többek között olyan kérdésekre kaphatnak választ, mint hogy mi történik az agyban alvás közben, hogyan segítheti a kutatás a személyre szabott rákterápiát, mitől lehet valóban zöld a kémia, vagy hogy milyen szerepe lehet az újrahasznosításnak az energiatárolásban.

A podscastsorozatban a kutatók arról is beszélni fognak, hogy hogyan őrizhető meg a biodiverzitás, mit lehet tudni a marsi vízről, hogyan dolgoznak ma a csillagászok a mesterséges intelligencia segítségével, valamint hogy miként tehető még biztonságosabbá, hatékonyabbá a repülés – sorolták. Kiemelték: a beszélgetések közös pontja a kíváncsiság és a kutatói gondolkodás, miközben témák a természettudományok és az élettudományok egészen különböző területeire vezetnek.

Az összegzés idézi Jakab Rolandot, a HUN-REN vezérigazgatóját, aki kiemelte: a sorozat sokszínűsége egyben a HUN-REN kutatóhálózatának sokszínűségét is megmutatja. Jakab Roland kiemelte: a kutatóintézetekben az anyagtudománytól és a környezetkémiától az ökológián, az idegtudományon és az orvosbiológiai kutatásokon át egészen a fizikáig, a csillagászatig és a mérnöki tudományokig számos területen folyik munka.

“Bár a kutatási kérdések első pillantásra távolinak tűnhetnek egymástól, mind ugyanahhoz a törekvéshez kapcsolódnak: jobban megérteni a körülöttünk lévő világot, és a megszerzett tudást a jövő kihívásainak megoldására használni” – tette hozzá a vezérigazgató. A NeurON podcastsorozat közérthetően, mégis a tudomány összetettségét megőrizve mutatja be, milyen kérdések megoldásán és hogyan dolgoznak ma a HUN-REN kutatói. Az első évad 14 adással érkezik – áll az összegzésben.

Tovább olvasom