Zöldinfó
Elkészült a 2023. évi fehérgólya-felmérés összesítése
Az idén 50 éves Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) megalakulása óta aktívan részt vesz a fehér gólyák védelmében és a faj időszakos felméréseiben. 2023-ban is az ország jelentős részén zajlott adatgyűjtés a fészkekről, a mindenki számára nyitott TermészetLesen program részeként.
Az adatgyűjtést az MME Turdus okostelefonos app Gólyales alkalmazása is nagyban segítette, és az örömteli eredmények az állomány mintegy 10%-os növekedését mutatják.
Az 1970-es évektől évtizedeken keresztül 4 800 és 5 500 között ingadozott az ötévente szervezett felmérések adatai alapján a költőállomány, azonban a 2019-es országos felmérés – némileg váratlanul – csak 4 000 költőpárat mutatott ki. A csökkenés azóta megállt, sőt enyhe emelkedést tapasztaltunk – ezért is vártuk kíváncsian az újabb év eredményeit, és mint kiderült, nem hiába!
Az MME online gólya adatbázisába 2023. december 31-ig feltöltött adatok 1 280 település 3 715 fészkelőhelyéről tudósítanak. A napi megfigyelési adatok száma 5 970, a korábbi évekhez képest magas szám jórészt a Turdus alkalmazáson keresztül érkezett a felmérőktől. A vizsgált fészkelőhelyek közül:
- 2 019 fészek volt lakott, melyből 1 690 sikeresen repített fiókákat vagy fiókát, 334 pár sikertelen volt, 85-nek nem ismert a költési eredménye, 33 fészket pedig magányos gólya foglalt;
- 1 021 üres, fészekanyag nélküli, 51 fészekkezdeményes és 501 lakatlan fészek volt fészektartó „gólyakosáron”;
- a sikeres párok összesen 5 007 fiókát neveltek fel, így az átlagos fiókaszám az összes párra számolva 2,46, a sikeres párokra számítva 2,96 volt – ez nem rekordmagas, de a sokéves átlagnál jobbnak számít;
1 143 olyan település volt, ahol a 2019-es országos felmérés során és 2023-ban egyaránt történt adatgyűjtés. A két adatsort alapul véve megbecsülhető a teljes országos állomány, amely 2019-ben mintegy 4 000 pár volt, 2023-ban 4 550 párra becsülhető. Ez a bő 10%-os emelkedés a négy évvel ezelőtti mélyponthoz képest örvendetes eredmény.
Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Zöldinfó
Kevesebb csapadék, több felelősség: hogyan védekezik a borászat a klímaváltozás ellen
A klímaváltozás miatt kísérletezni kell a szőlőtermesztésben.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Alkalmazkodni kell a klímaváltozáshoz, kellő körültekintéssel kell védekezni az invazív fajokkal szemben és 10-15 évre előre kell gondolkodni – foglalta össze a borászat előtt álló kihívásokat Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke és Nyulné Pühra Beáta borász a Kék bolygó című podcast közzétett legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon elérhető. A Nyakas Pince borászati vezetője, akit korábban az év bortermelőjének is választottak, hangsúlyozta: szélsőséges az időjárás, csapadékhiányt, aszályt tapasztalnak – írja az alternativenergia.hu. Ezért mindenkinek kis kísérleti részeket kell kialakítania a saját területén, hiszen nagyon sokszor előfordul, hogy egy módszer az egyik borvidéken vagy borászatnál működik, de a másiknál nem. Kifejtette, az etyek-budai borvidéken általában 450-600 milliméter az éves átlagos csapadékmennyiség, idén azonban csak 220 milliméter esett, ami nagyon kevés.
Hangsúlyozta, mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy az összes vizet meg tudják tartani. Példaként említette, hogy minden második sor füvesített, vagy olyan keveréket használnak, amely megtartja a vizet. Megjegyezte, hogy ha algát szórnak a nem füves területekre, az nem engedi kiszáradni a talajt. Áder János közbevetette, hogy ha 200 milliméter csapadék hullik a 400-600 helyett, a felső réteg ugyan átitatódhat, de alatta 1-1,5 méterre már nincs elegendő víz. A szőlő aranyszínű sárgaságával kapcsolatban a borász úgy fogalmazott, hogy szerinte a témát “felfújta a média”. Szavai szerint például Zalában nagyon nagy gondok vannak több területen, de aki észrevette a fertőzést, az kivágta az érintett szőlőt. A borász a megelőzés fontosságát hangsúlyozta, valamint a védekezési módok közül kiemelte az odafigyelést és a permetezést.
Áder János az elhangzottak lényegét úgy foglalta össze, hogy nincs akkora baj, mint a filoxérajárványnál. Nyulné Pühra Beáta arról is beszélt, hogy a szőlészet-borászatban nem szabad megállni. Leszögezte, hogy a minőséget mindenképpen meg kell tartaniuk, de eközben ki kell próbálniuk rezisztens szőlőfajtákat, amelyek bírják a hőstresszt. Minden egyes borvidéknek ki kell találnia, hogy ha fajtát kell váltani, melyik lesz az, amely be fog válni. Ehhez viszont idő kell – szögezte le.
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaOlcsó és hatékony megoldás a homokkal tárolt napenergia a főzésben?
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaZöldebb közvilágítás vidéken: megszülettek az első döntések a Jedlik Ányos Programban
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaLehet a jövő energiája egy több forrásra épülő, intelligensen vezérelt mikrohálózat?
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaFosszilis hőtermelést vált ki új elektromos fejlesztés a székesfehérvári távhőben
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÉvente több ezer háztartás fogyasztását váltja ki egy fejlesztési program
