Zöldinfó
Élményeken keresztül tanít a fenntarthatóságról a Planet Budapest
33 napig várja a látogatókat az egyedülálló fenntarthatóságról szóló élménypark.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
2026. február 25. és március 29. között különleges helyszínen, teljesen megújult struktúrával és programmal a budapesti Vasúttörténeti Parkban nyílt meg 2023 után ismét a Planet Budapest, az egyedülálló fenntarthatóságról szóló élménypark – adta hírül az alternativenergia.hu. A rendezvény 33 napig ingyenesen látogatható, négy különálló programja egyetlen közös kérdés köré épül: hogyan alakíthatjuk közös jövőnket úgy, hogy közben ne vegyünk el az utánunk következő generációktól? A Planet küldetése a kezdetektől ugyanaz: a fenntarthatóságot – ezt az összetett, sok esetben megfoghatatlan fogalmat – kibontani, közösségi tapasztalattá és természetes beszédtémává tenni minden korosztály számára és cselekvésre ösztönözni az élmények, játékok által. Az esemény egyik fő pillére az ötnapos Planet Expo volt, a szakkiállítás, amely a fenntarthatóságban élenjáró cégek találkozási és bemutatkozási fóruma. Emellett a családokat és a nagyközönséget öt héten keresztül a Planet Ride, Explorers és Heroes interaktív terei fogadják, ahol a tanulás, az élmény és a közösségi cselekvés összekapcsolódik. Mi lenne, ha a fenntarthatóság tudományos igazságát és erkölcsi fontosságát a színház, a film- és zeneipar érzelmekre ható erejével tudnánk elmesélni? Mi lenne, ha a bolygó védelme ugyanolyan izgalmas kaland lenne, mint egy nap egy vidámparkban
Ezekre a kérdésekre ad választ és megoldást a Planet Budapest, amely „életről szóló élményt” nyújt. A minden részletében magyar fejlesztésű élménypark célja már a kezdetektől az volt, hogy régiónk legjelentősebb fenntarthatóságról szóló eseményévé váljon. Továbbá, hogy minél több embert megszólítva, az élményeken keresztül szemléletet formáljon. Idén immár a harmadik Planet Budapest valósult meg – a korábbi két Planet tapasztalataira alapozva, az elmúlt évek bővülő tudását és technológiai fejlődését felhasználva újult meg a program, a Planet Budapest vízióját életre hívó Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány támogatásával. A megnyitón kiderült: a Planet egy hosszú távú változást ösztönző program – innovatív mind a megjelenésében, a struktúrájában, a tudásátadás módszereiben, mind pedig a technikai és tartalmi megvalósításban. A Planet Budapest azt üzeni: a fenntarthatóság lehetőség egy új egyensúly megteremtésére ember és természet között. Lemondás helyett egy új nézőpont. Esély egy jobb, harmonikusabb, tudatosabb életre. Ehhez ad útmutatást minden programja, megszólítva az iskolásokat és a felnőtteket, a család minden tagját és a gazdasági szereplőket.
Hiszen mindannyian döntéshozók vagyunk: választásaink, elköteleződéseink együtt hatnak a közös jövőnk minőségére. A 33 napon át elérhető rendezvényelemek azzal a logikával és koncepcióval készültek, hogy az eddigiekhez képest hosszabb nyitvatartás alatt, akár többszöri többórás látogatásra is elegendő munícióval szolgáljanak. Ugyanis 2026-ban újabb változás, hogy a továbbra is ötnapos Expo mellett a Planet közönségprogramjai immáron öt teljes héten át üzemelnek majd. Utóbbiakra, a korábban is nagy népszerűségnek örvendő Planet Heroes-ra, valamint az új attrakciónak számító Planet Ride-ra egyébként regisztráció útján jelentkezhettek és jelentkezhetnek az iskolás és egyéni csoportok. A programok meghirdetése után már az első napon a két esemény mindegyikére több mint 10.000 diáknak foglaltak helyet tanáraik, ami tovább erősíti a tényt, hogy az iskolákban, közoktatási intézményekben milyen nagy sikert aratott a korábbi években a program.
A Planet Budapest programpillérei
A harmadik Planet Budapest négy fő programelemre épül: az ötnapos Planet Expóra, amely a fenntarthatósági megoldások legnagyobb közép-európai seregszemléje, egy valódi üzleti katalizátor 100 kiállító magyar céggel, és amelynek keretében zajlott a három napos Planet Konferencia is. Ennek középpontjában az agrárium, a víz, valamint a tiszta energia jövője témák állnak. Ennek első előadója, egyben a konferencia díszvendége volt Sir Partha Dasgupta, többszörösen kitüntetett közgazdász, a Cambridge-i Egyetem professzor emeritusa volt, aki a környezet és a gazdaság rendszereinek összefüggéseivel kapcsolatos megállapításai miatt úttörőnek számít a modern közgazdaságtan történetében. A konferencia második napja is izgalmas kérdéseket és beszélgetéseket tartogatott: A tiszta energia jövője című, gazdag szakmai program kiemelt eseményeként az Edortech Kft. mutatta be az akkumulátorfejlesztés területén mérföldkőnek tekinthető innovációját.
További két pillér a már említett Planet Ride és Planet Explorers: előbbi egy „végigsétálható történet”, ahol a látogatók filmes díszletek között, a jelen és a jövő állomásain keresztül utaznak, miközben megelevenedik körülöttük a Föld és az ember kapcsolata. Utóbbi pedig egy 12 témaszigetre épülő, interaktív élménytér és kiállítás, ahol a látogatók játékos formában fedezhetik fel a fenntarthatóság különböző dimenzióit – az élelmiszertől az energián, a hulladékon és digitális lábnyomon át, egészen a közösségi cselekvésig. A Z generáció körében népszerű program a Planet Heroes is visszatér: a színészek részvételével zajló, történetalapú show-ban a fiatalok aktív is szereplőkké válhatnak: különböző fenntarthatósági kihívásokban kell helytállniuk, amelyeknél közösen kell megtalálniuk a megoldást. Az idei rendezvény további különlegessége, hogy a 2025-ben Planet Lens néven megrendezett 10. jubileumi Nemzetközi Természetfotó- és Filmfesztivál döntős pályaműveiből is látványos válogatás várja a látogatókat.
Zöldinfó
Július 30-ára feléltük a Föld idei erőforrásait
A takarékos energiafelhasználás és a fenntartható energiaforrásokra való átállás a túlfogyasztás mérséklésének is kulcsa.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az emberiség idén nyár közepére felhasználta mindazokat a természeti erőforrásokat, amelyeket a Föld egy év alatt képes helyreállítani és megújítani – 2026-ban a túlfogyasztás napja július 30-ára esik – írja az alternativenergia.hu. Ez a dátum arra figyelmeztet, hogy a jelenlegi gazdasági, termelési rendszereink és fogyasztási szokásaink túl nagy terhet rónak a bolygóra. A fenntarthatóbb jövőhöz rendszerszintű változásokra van szükség, amelyek természeti értékeink megóvása mellett a kisebb környezeti terheléssel járó megoldásokat, köztük az energiahatékonyságot és -takarékosságot, valamint a megújuló, zöld energiaforrásokat helyezik előtérbe. A túlfogyasztás napja azt a dátumot jelöli, amikorra az emberiség felhasználja mindazokat a természeti erőforrásokat, amiket a Föld egyetlen év alatt képes megújítani. Vagyis ettől a naptól kezdve ökológiai értelemben hitelből élünk. Jelenleg a bolygó lakossága 73 százalékkal gyorsabb ütemben éli fel a természet által nyújtott erőforrásokat, mint ahogy azok regenerálódni tudnának – vagyis úgy élünk, mintha 1,73 Föld állna rendelkezésünkre.
Az egyes országok ökológiai lábnyoma között jelentős különbségek figyelhetők meg. Ha mindenki úgy élne, mint Katar lakói, az emberiség már február 4-ére felhasználná a Föld egy évre elegendő erőforrásait. Hasonlóan korán érkezne el a túlfogyasztás napja Luxemburg (február 17.) és Szingapúr (február 23.) fogyasztási szintje mellett is. Ezzel szemben olyan országokban, mint Banglades, Nepál vagy Etiópia, az egy főre jutó ökológiai lábnyom jelenleg még a Föld egy főre jutó biokapacitása alatt marad. A magyarországi túlfogyasztás napja idén június 24-én jött el, vagyis a globális átlaghoz képest mi is rosszabbul teljesítünk. A túlfogyasztás hátterében számos tényező áll: a fosszilis energiahordozókra épülő gazdaság, a túlzott energia-és nyersanyag-felhasználás, a fenntarthatatlan mezőgazdasági gyakorlatok, valamint a pazarló termelési és fogyasztási minták egyaránt hozzájárulnak ahhoz, hogy minden évben óriási nyomás nehezedik a természeti rendszerekre. Ennek következményeit már Magyarországon is tapasztaljuk: az egyre súlyosabb aszályok, a szélsőséges időjárási események, a vizesélőhelyek kiszáradása és a biológiai sokféleség csökkenése mind azt jelzik, hogy a természet teherbíró képességének határaihoz közeledünk. A hetvenes évek eleje óta minden évben növekszik az emberiség ökológiai adóssága. Mára ez több mint húsz évnyi természeti regenerációs kapacitásnak felel meg – vagyis még akkor is évtizedekre lenne szükség a természet egyensúlyának helyreállításához, ha azonnal megszüntetnénk a túlfogyasztást.
A WWF Magyarország szerint a helyzet kezeléséhez az egyéni életmódbeli változtatások – például a tudatos és takarékos energia- és vízfelhasználás – mellett olyan rendszerszintű változásokra is szükség van, amelyek csökkentik a gazdaság ökológiai lábnyomát, és elősegítik a természet erőforrásainak megőrzését. Ebben meghatározó szerepe van az energiatermelés átalakításának is: a fosszilis energiahordozók fokozatos kivezetése és a megújuló, zöld energiaforrások arányának növelése jelentősen mérsékelheti a természeti erőforrásokra és az éghajlatra nehezedő terhelést.
Napjainkban az el nem fogyasztott energia a legjobb befektetés: tudományosan bizonyított tény, hogy takarékossággal és tudatossággal – például mérőóráink havi szintű leolvasásával és tényleges energiafogyasztásunk feljegyzésével – akár 15-20%-os azonnali megtakarítást is elérhetünk. Ha ugyanis rendszeresen szembesülünk az aktuális mérőállásokkal és az erre kifizetendő összeggel, automatikusan elkezdjük visszafogni pazarló szokásainkat. Ugyanakkor országos szinten nagy erőfeszítéseket kell tenni azért, hogy tényleges energiaszükségletünk minél nagyobb részét helyben elérhető megújuló forrásból fedezzük. A WWF Magyarország éppen ezért fontos előrelépésnek tartja Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter bejelentését, amely szerint 2030-ig a hazai szélerőművek beépített kapacitását a jelenlegi tízszeresére növelné. A szervezet szerint ez lényeges lépés lehet az energiaszuverenitás erősítése és a klímacélok elérése felé, ugyanakkor a fejlesztéseket átlátható, kiszámítható keretek között, a természeti, társadalmi és gazdasági szempontok együttes figyelembevételével kell megvalósítani.
„Hazánkban a megújuló energiaforrások közül az egyik legnagyobb kiaknázatlan potenciál jelenleg a szélenergiában rejlik. A korszerű szélturbinák a magyarországi szélviszonyok között is megbízhatóan, alacsony kibocsátással és kis költséggel termelhetnének nagy mennyiségű villamos energiát – ráadásul jól kiegészítik a napenergiát, különösen télen és éjszaka. Ennek a lehetőségnek a kiaknázása azonban hatalmas felelőséggel is jár, hiszen ahogy minden energiatermelő technológiának, úgy a szélenergiának is van környezeti terhelése. A szakértők és a döntéshozók közös felelősége, hogy ezt minimalizáljuk, és az új szélerőműveket a természeti, társadalmi és a gazdasági szempontokat is figyelembe véve, jól megtervezett módon, az élővilág számára alacsony kockázatú területekre helyezzük el, hogy az általuk megtermelt energia ténylegesen csökkentse az ökolábnyomunkat és érdemben segítse későbbre tolni a túlfogyasztás napját” – mondta dr. Csontos Csaba, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője.
A túlfogyasztás mérsékléséhez számos területen szükség van a változásra – többek között a városfejlesztésben, az élelmiszer-termelésben és az energiatermelésben is. A Global Footprint Network számításai szerint például a fosszilis energiahordozókból származó szén-dioxid-kibocsátás felére csökkentése önmagában közel három hónappal későbbre tolhatná a túlfogyasztás napját. A túlfogyasztás napja nem csupán egy figyelemfelkeltő dátum, hanem emlékeztető arra is, hogy jelenlegi termelési és fogyasztási gyakorlataink már középtávon sem fenntarthatók. Ahhoz, hogy a jövőben későbbre tolódjon ez a nap, olyan egyéni, települési és országos szintű döntésekre van szükség, amelyek egyszerre csökkentik az üvegházhatásúgáz-kibocsátást, mérséklik a természeti erőforrások felhasználását és megőrzik azokat az ökoszisztémákat, amelyek az emberi társadalmak működésének alapját jelentik.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMilliárdos beruházásokkal gyorsítaná az EU a tiszta energiára való átállást
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta„Spanyolország ég” – a Greenpeace sürgős klímavédelmi intézkedéseket követel
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaRekordhőmérséklet az olasz tengereknél: a klímaváltozás már a mélyben is pusztít
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás ótaÚj energetikai pályázatok indulnak: a megújuló energia térnyerését támogatják
