Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Először azonosítottak szárazföldi laposférgeket Magyarországon

A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézete és a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) kutatói először azonosítottak két szárazföldi laposféreg (planária) fajt Magyarországon – közölte az MTI-vel a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat szerdán.

Létrehozva:

|

Közleményük szerint egy pécsi kertészetben került elő a két laposféregfaj, amelyek előfordulását a kutatók a Zootaxa című zoológiai folyóiratban közölték. Mindkét faj ragadozó, elsősorban csigákat és földigilisztákat fogyasztanak. A hazai faunára kifejtett hatásuk még ismeretlen, így ennek további vizsgálata szükséges. A beszámoló szerint a mostani tanulmányig nem jelent meg hivatalos szakirodalmi leírás egyetlen Magyarországon élő szárazföldi laposféregről sem, viszont a kutatóknak eddig összesen tizenhét hazánkban is előforduló édesvízi planáriafajról volt tudomásuk. Az utóbbiak két főcsaládba – a Geoplanoidea és a Planarioidea – sorolhatók. A Magyarországon most megjelent két faj a Geoplanoidea csoportba tartozik. A fajok egyike a Diversibipalium multilineatum névre hallgató planária, amelyből 27 centiméter hosszú példányt is találtak. A fajra a szalmasárga alapszín és a háti oldalon végighúzódó három barna csík, valamint a fej két oldalán található kiszélesedő lebeny jellemző, emiatt magyarul a kalapácsfejű féreg nevet javasolták neki. Ezt a fajt eredetileg Japánban írták le, vélhetően oda is behurcolás útján került.

A kalapácsfejű férgek többségére a pécsi kertészet üvegházi részében bukkantak a kutatók, bár néhány példány a szabadba is kijutott. Szakirodalmi adatok szerint a faj elterjedését limitálja a páratartalom mértéke, ami Magyarországon túl alacsony, ezért nem valószínű, hogy a faj el fog terjedni. A másik faj az Obama nungara nevű, eredetileg Brazíliában leírt planária, amely jóval kisebb – hossza 7 centiméternél rövidebb, szélessége mintegy 5 milliméter -, barnás, jellegzetes márványos mintázatú állat. A kutatók magyar névnek az obama-férget javasolják, az itthon megtalált példányok génszekvenciái argentin példányokéval mutattak teljes egyezést.

A közlemény szerint az Obama nungara mára már számos európai országban megjelent és elterjedt. Miután a pécsi kertészetben talált példányokat begyűjtötték, egy budapesti kertészetben, illetve egy szombathelyi botanikus kertben is előkerült néhány, ami azt jelzi, hogy a jelenleg ismertnél sokkal elterjedtebb lehet országszerte. Számos pécsi példány petecsomagot is lerakott, ez mutatja, hogy képes volt ivarosan szaporodni Magyarországon – írták. A megnövekedett áru- és személyforgalom miatt minden eddiginél nagyobb számban jelennek meg hazánkban idegenhonos állatfajok, amelyek a melegedő klíma miatt nagyobb eséllyel telepednek is meg, mint évtizedekkel ezelőtt – emelték ki a kutatók.

Advertisement

Zöldinfó

Értékes víz a tájban: példaértékű összefogás a hazai ökoszisztémák védelméért

A MA-HAL tagjai a halastavak vizével a rendkívüli aszály ellenére is a természeti környezetet támogatják.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) büszkén osztja meg, hogy taggazdaságai példaértékű összefogással segítik a hazai természetvédelmi területeket, erdőket, mezőket – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Az idei rendkívüli aszályos időszakban a halastavak őszi lecsapolásakor a vízügyi szakemberekkel szorosan együttműködve az értékes vizet a környező erdőkbe, mezőkre és nemzeti parkokba juttatják, ezzel is enyhítve a vízhiányt.

Ahol a jelentős csapadékhiány miatt a közvetlen vízpótlás nem oldható meg, ott a gazdaságok a víz tájban tartásával és visszaforgatásával védekeznek, értékes mikroklímát teremtve. Azok a haltermelők azonban, akik lecsapolnak és a vizet a tájba juttatják, felbecsülhetetlen segítséget nyújtanak környezetüknek. Erre az idei évben több kiemelkedő példa is akad. A Csanyteleki Halgazdaság a Kiskunsági Nemzeti Park területére juttat vizet. A Biharugrai Halgazdaság az halastavi integrált vízgazdálkodási rendszer részeként a környező erdőket,nemzetiparki területeket,valamint mezőgazdasági területeket támogatja. A Dénesmajorban található halastavak vizével – a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatósággal és az Uradalmi- illetve Gyulavári erdei csatornákon keresztül – a Mályvádi-erdő ökológiai vízpótlását és a környező erdők elárasztását támogatja. A Kónyahal Kft. a Kónya környéki területeken, míg a Hortobágyi Halgazdaság természetesen a Hortobágyi Nemzeti Park ökoszisztémájának megőrzését segíti. Szomor Dezső e.v. már évek óta az Apaj határában lévő halastavakból járul hozzá a Kiskunsági Nemzeti Park vízpótlásához. Ezek a kezdeményezések is bizonyítják, hogy a magyar akvakultúra szereplői elkötelezettek a fenntarthatóság, a hazai vizek megőrzése és a természeti értékek védelme mellett.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák