Zöldinfó
Először azonosítottak szárazföldi laposférgeket Magyarországon
A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézete és a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) kutatói először azonosítottak két szárazföldi laposféreg (planária) fajt Magyarországon – közölte az MTI-vel a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat szerdán.
Közleményük szerint egy pécsi kertészetben került elő a két laposféregfaj, amelyek előfordulását a kutatók a Zootaxa című zoológiai folyóiratban közölték. Mindkét faj ragadozó, elsősorban csigákat és földigilisztákat fogyasztanak. A hazai faunára kifejtett hatásuk még ismeretlen, így ennek további vizsgálata szükséges. A beszámoló szerint a mostani tanulmányig nem jelent meg hivatalos szakirodalmi leírás egyetlen Magyarországon élő szárazföldi laposféregről sem, viszont a kutatóknak eddig összesen tizenhét hazánkban is előforduló édesvízi planáriafajról volt tudomásuk. Az utóbbiak két főcsaládba – a Geoplanoidea és a Planarioidea – sorolhatók. A Magyarországon most megjelent két faj a Geoplanoidea csoportba tartozik. A fajok egyike a Diversibipalium multilineatum névre hallgató planária, amelyből 27 centiméter hosszú példányt is találtak. A fajra a szalmasárga alapszín és a háti oldalon végighúzódó három barna csík, valamint a fej két oldalán található kiszélesedő lebeny jellemző, emiatt magyarul a kalapácsfejű féreg nevet javasolták neki. Ezt a fajt eredetileg Japánban írták le, vélhetően oda is behurcolás útján került.
A kalapácsfejű férgek többségére a pécsi kertészet üvegházi részében bukkantak a kutatók, bár néhány példány a szabadba is kijutott. Szakirodalmi adatok szerint a faj elterjedését limitálja a páratartalom mértéke, ami Magyarországon túl alacsony, ezért nem valószínű, hogy a faj el fog terjedni. A másik faj az Obama nungara nevű, eredetileg Brazíliában leírt planária, amely jóval kisebb – hossza 7 centiméternél rövidebb, szélessége mintegy 5 milliméter -, barnás, jellegzetes márványos mintázatú állat. A kutatók magyar névnek az obama-férget javasolják, az itthon megtalált példányok génszekvenciái argentin példányokéval mutattak teljes egyezést.
A közlemény szerint az Obama nungara mára már számos európai országban megjelent és elterjedt. Miután a pécsi kertészetben talált példányokat begyűjtötték, egy budapesti kertészetben, illetve egy szombathelyi botanikus kertben is előkerült néhány, ami azt jelzi, hogy a jelenleg ismertnél sokkal elterjedtebb lehet országszerte. Számos pécsi példány petecsomagot is lerakott, ez mutatja, hogy képes volt ivarosan szaporodni Magyarországon – írták. A megnövekedett áru- és személyforgalom miatt minden eddiginél nagyobb számban jelennek meg hazánkban idegenhonos állatfajok, amelyek a melegedő klíma miatt nagyobb eséllyel telepednek is meg, mint évtizedekkel ezelőtt – emelték ki a kutatók.
Zöldinfó
Valós időben követhetik az óceánok állapotát az új európai rendszerrel
Az Európai Bizottság az óceánmegfigyelés élvonalába juttatná az EU-t.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Európai Bizottság OceanEye néven kezdeményezést mutatott be azzal a céllal, hogy az Európai Unió az óceánok megfigyelésének élvonalába kerüljön az által, hogy 2035-re a globális óceánmegfigyelő rendszerek és a vonatkozó technológia piacának 35 százalékát biztosítja – írja az alternativenergia.hu. A brüsszeli közlemény szerint az óceánok megfigyelése és megértése kiemelt fontosságú az vízi élőhelyek védelme és helyreállítása, az éghajlat-előrejelzés, valamint a tengeri energiatermelés és a hajózás, továbbá a tengeri biztonság és védelem szempontjából.
Az uniós bizottság egyebek mellett egységesebb európai megközelítést sürget az EU globális vezető szerepe megteremtésére az óceánok megértéséért, védelméért és a benne rejlő lehetőségek fenntartható kiaknázásáért folytatott versenyben. Javítani kívánja a tagállamok, a kutatóintézetek és az ipar közötti koordinációt, segítené a beruházásokat, csökkentené az adatgyűjtés hiányosságait és átfedéseit. A kezdeményezés egy európai digitális óceánfigyelő rendszer létrehozását is előirányozza, amely magában foglalja a meglévő európai szolgáltatásokat, egységes bázist hozva létre ezzel az óceánokhoz kapocslódó adatok és tengeri ismeretek számára. Ez – mint kiemelték – lehetővé teszi majd a valós idejű megfigyelést és a prediktív modellezést a szakpolitika és az ipar számára.
Az OceanEye támogatni fogja az új technológiák, többek között az érzékelők, az autonóm rendszerek és a mesterséges intelligencia fejlesztését és bevezetését, és felgyorsítja azok átmenetét a kutatásból a piacra – írták. Előmozdítja továbbá a köz- és magánszféra közötti partnerségeket, javítja a startupok finanszírozáshoz való hozzáférést, valamint összehangolja a kutatás és a piaci igényeket. Az OceanEye céljainak eléréséhez jelentős beruházásokra lesz szükség a helyszíni megfigyeléshez, a digitális eszközökhöz és a kutatáshoz – emelték ki. Az Európai Bizottság kezdetben 92 millió eurót fektet be a Horizont Európa programból a kezdeményezés beindításába – tájékoztattak.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMár egy hónap alatt látványos eredményt hozhat a galambbefogási program
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaKutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaSzázezreket spórolhat a hőszivattyú telepítésén: mutatjuk a legegyszerűbb megoldást
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaEgyre kevesebben keresnek dízelautót, de az árak tovább emelkednek
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaEgyre erősödik az El Niño: veszélybe kerülhetnek a termések és nőhet az energiaigény
