Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Először azonosítottak szárazföldi laposférgeket Magyarországon

A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézete és a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) kutatói először azonosítottak két szárazföldi laposféreg (planária) fajt Magyarországon – közölte az MTI-vel a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat szerdán.

Létrehozva:

|

Közleményük szerint egy pécsi kertészetben került elő a két laposféregfaj, amelyek előfordulását a kutatók a Zootaxa című zoológiai folyóiratban közölték. Mindkét faj ragadozó, elsősorban csigákat és földigilisztákat fogyasztanak. A hazai faunára kifejtett hatásuk még ismeretlen, így ennek további vizsgálata szükséges. A beszámoló szerint a mostani tanulmányig nem jelent meg hivatalos szakirodalmi leírás egyetlen Magyarországon élő szárazföldi laposféregről sem, viszont a kutatóknak eddig összesen tizenhét hazánkban is előforduló édesvízi planáriafajról volt tudomásuk. Az utóbbiak két főcsaládba – a Geoplanoidea és a Planarioidea – sorolhatók. A Magyarországon most megjelent két faj a Geoplanoidea csoportba tartozik. A fajok egyike a Diversibipalium multilineatum névre hallgató planária, amelyből 27 centiméter hosszú példányt is találtak. A fajra a szalmasárga alapszín és a háti oldalon végighúzódó három barna csík, valamint a fej két oldalán található kiszélesedő lebeny jellemző, emiatt magyarul a kalapácsfejű féreg nevet javasolták neki. Ezt a fajt eredetileg Japánban írták le, vélhetően oda is behurcolás útján került.

A kalapácsfejű férgek többségére a pécsi kertészet üvegházi részében bukkantak a kutatók, bár néhány példány a szabadba is kijutott. Szakirodalmi adatok szerint a faj elterjedését limitálja a páratartalom mértéke, ami Magyarországon túl alacsony, ezért nem valószínű, hogy a faj el fog terjedni. A másik faj az Obama nungara nevű, eredetileg Brazíliában leírt planária, amely jóval kisebb – hossza 7 centiméternél rövidebb, szélessége mintegy 5 milliméter -, barnás, jellegzetes márványos mintázatú állat. A kutatók magyar névnek az obama-férget javasolják, az itthon megtalált példányok génszekvenciái argentin példányokéval mutattak teljes egyezést.

A közlemény szerint az Obama nungara mára már számos európai országban megjelent és elterjedt. Miután a pécsi kertészetben talált példányokat begyűjtötték, egy budapesti kertészetben, illetve egy szombathelyi botanikus kertben is előkerült néhány, ami azt jelzi, hogy a jelenleg ismertnél sokkal elterjedtebb lehet országszerte. Számos pécsi példány petecsomagot is lerakott, ez mutatja, hogy képes volt ivarosan szaporodni Magyarországon – írták. A megnövekedett áru- és személyforgalom miatt minden eddiginél nagyobb számban jelennek meg hazánkban idegenhonos állatfajok, amelyek a melegedő klíma miatt nagyobb eséllyel telepednek is meg, mint évtizedekkel ezelőtt – emelték ki a kutatók.

Advertisement

Zöldinfó

Madáretetők, sünodúk és környezeti nevelés – zöld programokat támogat a Schneider Electric

A Schneider Electric támogatást ad a Kiskunsági Nemzeti Park Alapítványnak környezeti nevelésre.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A környezeti neveléshez kapcsolódó programokhoz kétmillió forint értékű anyagi támogatást nyújt a Schneider Electric dunavecsei Duna Smart Power Systems (DSPS) okosgyára a Kiskunsági Nemzeti Park Alapítványnak (KNPA) – közölte az alternativenergia.hu. A támogatásról szóló végleges döntés áprilisban született meg, a megállapodás két évre szól. A DSPS által biztosított összeg egy részét fiatalok számára szervezett oktatási-szemléletformálási célú rendezvények megvalósítására fordítják majd. Emellett a támogatásból finanszírozzák a Natura 2000 ökológiai hálózat részét képező homoki erdőssztyepp élőhely, a Peszéri-erdő helyreállítási és területkezelési programjaiban a gyakorlaton résztvevő egyetemi hallgatók ellátását. A Schneider Electric és a KNPA, valamint a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) közötti együttműködés mintegy ötéves múltra tekint vissza. Az elmúlt 5 év alatt a DSPS 1,5 millió forinttal támogatta az alapítvány munkáját.

A cég felidézte, hogy a dunavecsei gyár tavaly kezdődött, 44 millió eurós beruházással megvalósuló bővítése kapcsán a telephely területén egy kisméretű tó kialakításában dolgoztak együtt a KNPI szakemberei és a Schneider Electric munkatársai. A távlati cél az, hogy felmérjék, milyen hatással lehet a helyi élővilágra egy ilyen, őshonos növényekkel betelepített tó kialakítása. 2025-ben a dunavecsei gyár szélesebb körben is elindított egy környezetvédelmi programot, amelybe szintén bevonták a KNPI munkatársait. A kezdeményezés részeként az üzem dolgozói madáretetőket, sünodúkat, illetve denevérlakokat készítettek, amelyeket nemcsak a létesítmény környékén helyeztek el, hanem felajánlották a környékbeli óvodáknak és iskoláknak is.

Oltvai Márton, a DSPS gyárigazgatója a közleményben jelezte, hogy a jövőben is szeretnék megvalósítani a környezeti neveléshez kapcsolódó együttműködéseket. Vadász Csaba a KNPI természetvédelmi őrkerület-vezetője szerint a Schneider Electric DSPS okosgyárával való együttműködés nagy jelentőséggel bír számukra. Emlékeztetett, hogy a cég munkatársai már többször végeztek önkéntes munkát az egyik legértékesebb hazai erdőssztyeppben, hozzájárulva annak kedvező természetvédelmi állapotának helyreállításához. A cég segítségével több száz gyermekhez és fiatal felnőtthöz tudták eljuttatni a legfontosabb üzeneteiket a természeti rendszerek és az önkéntes munka fontosságáról, valamint az élővilággal szembeni felelős viselkedés jelentőségéről. A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata 1991 óta van jelen Magyarországon. Gyártóhellyel rendelkezik Zalaegerszegen, Gyöngyösön és Kunszentmiklóson, illetve Dunavecsén.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák