Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Először azonosítottak szárazföldi laposférgeket Magyarországon

A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézete és a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) kutatói először azonosítottak két szárazföldi laposféreg (planária) fajt Magyarországon – közölte az MTI-vel a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat szerdán.

Létrehozva:

|

Közleményük szerint egy pécsi kertészetben került elő a két laposféregfaj, amelyek előfordulását a kutatók a Zootaxa című zoológiai folyóiratban közölték. Mindkét faj ragadozó, elsősorban csigákat és földigilisztákat fogyasztanak. A hazai faunára kifejtett hatásuk még ismeretlen, így ennek további vizsgálata szükséges. A beszámoló szerint a mostani tanulmányig nem jelent meg hivatalos szakirodalmi leírás egyetlen Magyarországon élő szárazföldi laposféregről sem, viszont a kutatóknak eddig összesen tizenhét hazánkban is előforduló édesvízi planáriafajról volt tudomásuk. Az utóbbiak két főcsaládba – a Geoplanoidea és a Planarioidea – sorolhatók. A Magyarországon most megjelent két faj a Geoplanoidea csoportba tartozik. A fajok egyike a Diversibipalium multilineatum névre hallgató planária, amelyből 27 centiméter hosszú példányt is találtak. A fajra a szalmasárga alapszín és a háti oldalon végighúzódó három barna csík, valamint a fej két oldalán található kiszélesedő lebeny jellemző, emiatt magyarul a kalapácsfejű féreg nevet javasolták neki. Ezt a fajt eredetileg Japánban írták le, vélhetően oda is behurcolás útján került.

A kalapácsfejű férgek többségére a pécsi kertészet üvegházi részében bukkantak a kutatók, bár néhány példány a szabadba is kijutott. Szakirodalmi adatok szerint a faj elterjedését limitálja a páratartalom mértéke, ami Magyarországon túl alacsony, ezért nem valószínű, hogy a faj el fog terjedni. A másik faj az Obama nungara nevű, eredetileg Brazíliában leírt planária, amely jóval kisebb – hossza 7 centiméternél rövidebb, szélessége mintegy 5 milliméter -, barnás, jellegzetes márványos mintázatú állat. A kutatók magyar névnek az obama-férget javasolják, az itthon megtalált példányok génszekvenciái argentin példányokéval mutattak teljes egyezést.

A közlemény szerint az Obama nungara mára már számos európai országban megjelent és elterjedt. Miután a pécsi kertészetben talált példányokat begyűjtötték, egy budapesti kertészetben, illetve egy szombathelyi botanikus kertben is előkerült néhány, ami azt jelzi, hogy a jelenleg ismertnél sokkal elterjedtebb lehet országszerte. Számos pécsi példány petecsomagot is lerakott, ez mutatja, hogy képes volt ivarosan szaporodni Magyarországon – írták. A megnövekedett áru- és személyforgalom miatt minden eddiginél nagyobb számban jelennek meg hazánkban idegenhonos állatfajok, amelyek a melegedő klíma miatt nagyobb eséllyel telepednek is meg, mint évtizedekkel ezelőtt – emelték ki a kutatók.

Advertisement

Zöldinfó

A városi hőség ellen is védekeznek: különleges zöldfejlesztés valósult meg

Megújult az oroszlányi Malom-tó környezete.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megújult az oroszlányi Malom-tó környezete – közölte a polgármester sajtótájékoztatóján. Az oroszlányi önkormányzat 300 millió forintos beruházással újította meg a Malom tó-környezetét. A fejlesztés kiemelt célja a csapadék helyben tartása és a városi hőszigethatás csökkentése – mondta Takács Károly (Fidesz-KDNP). A mintegy 10 hektáros terület egyharmadán újult meg a zöldfelület, összesen közel ötezer növényt ültettek el, 3500 négyzetméteren füvesítettek és egy esőkertet is kialakítottak – írja az alternativenergia.hu. A tó körül új sétány épült, valamint energiatakarékos, napelemes lámpákkal újították meg a közvilágítást, húsz gyeprácsos parkolót építettek, a meglévők burkolatát pedig felújították. A területen 16 térfigyelő kamerát telepítettek, a városi rendszerbe integrálva azokat – közölte a polgármester.

A tó halállományának védelmére két levegőztető szökőkutat helyeztek el, illetve a helyiek kikapcsolódására egy úszóstéget alakítottak ki, valamint új padokat, asztalokat és hulladékgyűjtőket telepítettek. A fejlesztés során új eszközökkel bővült a Brunszvik Óvodával szemközti játszótér, ahol az árnyékolás mellett ivókút épült, valamint kerékpártárolókat és pingpongasztalt telepítettek. A projekt a Széchenyi Terv Plusz program keretében valósult meg.

A Malom-tó mesterségesen létrehozott vízterület, mai formáját az 1970-es évek elejére alakították ki. A meder vájása során kinyert földből gátakat, töltéseket és a közeli lakótelepek altalaját építették meg. A városi tó a Vértesből érkező csapadékvíz és kisebb villámárvizek kezelésével a térség vízgazdálkodásának egyik kulcseleme.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák