Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Először azonosítottak szárazföldi laposférgeket Magyarországon

A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézete és a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) kutatói először azonosítottak két szárazföldi laposféreg (planária) fajt Magyarországon – közölte az MTI-vel a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat szerdán.

Létrehozva:

|

Közleményük szerint egy pécsi kertészetben került elő a két laposféregfaj, amelyek előfordulását a kutatók a Zootaxa című zoológiai folyóiratban közölték. Mindkét faj ragadozó, elsősorban csigákat és földigilisztákat fogyasztanak. A hazai faunára kifejtett hatásuk még ismeretlen, így ennek további vizsgálata szükséges. A beszámoló szerint a mostani tanulmányig nem jelent meg hivatalos szakirodalmi leírás egyetlen Magyarországon élő szárazföldi laposféregről sem, viszont a kutatóknak eddig összesen tizenhét hazánkban is előforduló édesvízi planáriafajról volt tudomásuk. Az utóbbiak két főcsaládba – a Geoplanoidea és a Planarioidea – sorolhatók. A Magyarországon most megjelent két faj a Geoplanoidea csoportba tartozik. A fajok egyike a Diversibipalium multilineatum névre hallgató planária, amelyből 27 centiméter hosszú példányt is találtak. A fajra a szalmasárga alapszín és a háti oldalon végighúzódó három barna csík, valamint a fej két oldalán található kiszélesedő lebeny jellemző, emiatt magyarul a kalapácsfejű féreg nevet javasolták neki. Ezt a fajt eredetileg Japánban írták le, vélhetően oda is behurcolás útján került.

A kalapácsfejű férgek többségére a pécsi kertészet üvegházi részében bukkantak a kutatók, bár néhány példány a szabadba is kijutott. Szakirodalmi adatok szerint a faj elterjedését limitálja a páratartalom mértéke, ami Magyarországon túl alacsony, ezért nem valószínű, hogy a faj el fog terjedni. A másik faj az Obama nungara nevű, eredetileg Brazíliában leírt planária, amely jóval kisebb – hossza 7 centiméternél rövidebb, szélessége mintegy 5 milliméter -, barnás, jellegzetes márványos mintázatú állat. A kutatók magyar névnek az obama-férget javasolják, az itthon megtalált példányok génszekvenciái argentin példányokéval mutattak teljes egyezést.

A közlemény szerint az Obama nungara mára már számos európai országban megjelent és elterjedt. Miután a pécsi kertészetben talált példányokat begyűjtötték, egy budapesti kertészetben, illetve egy szombathelyi botanikus kertben is előkerült néhány, ami azt jelzi, hogy a jelenleg ismertnél sokkal elterjedtebb lehet országszerte. Számos pécsi példány petecsomagot is lerakott, ez mutatja, hogy képes volt ivarosan szaporodni Magyarországon – írták. A megnövekedett áru- és személyforgalom miatt minden eddiginél nagyobb számban jelennek meg hazánkban idegenhonos állatfajok, amelyek a melegedő klíma miatt nagyobb eséllyel telepednek is meg, mint évtizedekkel ezelőtt – emelték ki a kutatók.

Advertisement

Zöldinfó

A természet nem tőlünk független, a magyar nemzeti parkok új korszakba lépnek

A tíz hazai nemzeti parkban megvalósuló európai uniós fejlesztések mára az állami természetvédelem legfontosabb eszközei közé tartoznak.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A tíz hazai nemzeti parkban megvalósuló európai uniós fejlesztések mára az állami természetvédelem legfontosabb eszközei közé tartoznak, segítségükkel nemcsak élőhelyeket állítanak helyre és fajokat védenek meg, hanem a természet iránti tiszteletet is továbbadják a jövő nemzedékének – hangoztatta Nagy István agrárminiszter a Győr-Moson-Sopron vármegyei László-majorban. A tárcavezető az Őshonos háziállatfajták tartását segítő fejlesztések a Natura 2000 gyepterületek megőrzéséért a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban elnevezésű projekt elindításán kiemelte, hogy a természet védelme a kormány számára nem pusztán feladat, hanem hivatás és felelősség. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt években az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósuló természetvédelmi fejlesztések az állami természetvédelem motorjává váltak. 2014 és 2020 között 109 projekt valósult meg 42 milliárd forint támogatással, 182 ezer hektáron, a 2021-től 2027-ig tartó ciklusban pedig újabb 42 milliárd forint szolgálja a magyar természetvédelmet, amiből 60 kiemelt fejlesztés indul országszerte több mint 70 ezer hektáron. Közöttük van a Fertő-Hanság Nemzeti Park beruházása is – írta meg az alternativenergia.hu.

Nagy István elmondta, hogy a nemzeti park beruházása bizonyítja, hogy ha jól használjuk fel a közös európai forrásokat, akkor azok helyben maradó értéket teremtenek. Felidézte, hogy a nemzeti park három évtizede őrzi és gondozza a tájat, nemcsak védi a természetet, hanem hidat is épít a természeti örökség és a mindennapi élet között. A Hanság lápvilága, a Fertő tó madárparadicsoma, a Répce-menti gyepek és a pannonhalmi tájvédelmi körzet bár külön-külön világ, mégis egy összetartozó ökológiai egység, egyszerre őriz múltat és mutat jövőt – fogalmazott. Elmondta, hogy a most induló és 2028 év végéig tartó beruházás 680 millió forint vissza nem térítendő támogatást kap. Célja, hogy erősítse a fenntartható legeltetési és gyepgazdálkodás alapjait, hozzájáruljon a térség biológiai sokféleségének megőrzéséhez.

Cél továbbá az ökológiai egyensúly erősítése, a helyi gazdálkodás, a turizmus és a környezeti nevelés lehetőségeinek bővítése. A természetvédelmi beavatkozások mellett a projekt a környezeti nevelést és az ökoturizmust is szolgálja – mondta. Kiemelte, hogy az ökoturizmus és a szemléletformálás a legjobb módja annak, hogy az emberek megértsék, a természet nem tőlünk független dolog, hanem az életünk szerves része. Hozzátette, hogy a természetvédelem sikere mindig az embereken múlik. Barcza Attila, a térség fideszes országgyűlési képviselője azt mondta, hogy László-major ezzel a fejlesztéssel nagy előrelépést tehet a látogatók számának növelésében és a szemléletformálásában. Kulcsárné Róth Matthaea, a Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatója arról beszélt, hogy a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz révén idén és jövőre mintegy 2,3 milliárd forint érkezik a nemzeti parkhoz fejlesztésre.

Advertisement

Simon Anikó pályázati referens elmondta, hogy a most induló fejlesztés részeként egyebek mellett akadálymentesített bemutatótereket alakítanak ki a majorság területén, olyan környezeti nevelési és szemléletformáló programokat szerveznek őshonos magyar állatfajták bemutatására. Fejlesztik a gépparkot, bővítik a takarmánytárolási kapacitást, új állategészségügyi épületet alakítanak ki és korszerű karámokat építenek.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák