Zöldinfó
Először azonosítottak szárazföldi laposférgeket Magyarországon
A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézete és a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) kutatói először azonosítottak két szárazföldi laposféreg (planária) fajt Magyarországon – közölte az MTI-vel a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat szerdán.
Közleményük szerint egy pécsi kertészetben került elő a két laposféregfaj, amelyek előfordulását a kutatók a Zootaxa című zoológiai folyóiratban közölték. Mindkét faj ragadozó, elsősorban csigákat és földigilisztákat fogyasztanak. A hazai faunára kifejtett hatásuk még ismeretlen, így ennek további vizsgálata szükséges. A beszámoló szerint a mostani tanulmányig nem jelent meg hivatalos szakirodalmi leírás egyetlen Magyarországon élő szárazföldi laposféregről sem, viszont a kutatóknak eddig összesen tizenhét hazánkban is előforduló édesvízi planáriafajról volt tudomásuk. Az utóbbiak két főcsaládba – a Geoplanoidea és a Planarioidea – sorolhatók. A Magyarországon most megjelent két faj a Geoplanoidea csoportba tartozik. A fajok egyike a Diversibipalium multilineatum névre hallgató planária, amelyből 27 centiméter hosszú példányt is találtak. A fajra a szalmasárga alapszín és a háti oldalon végighúzódó három barna csík, valamint a fej két oldalán található kiszélesedő lebeny jellemző, emiatt magyarul a kalapácsfejű féreg nevet javasolták neki. Ezt a fajt eredetileg Japánban írták le, vélhetően oda is behurcolás útján került.
A kalapácsfejű férgek többségére a pécsi kertészet üvegházi részében bukkantak a kutatók, bár néhány példány a szabadba is kijutott. Szakirodalmi adatok szerint a faj elterjedését limitálja a páratartalom mértéke, ami Magyarországon túl alacsony, ezért nem valószínű, hogy a faj el fog terjedni. A másik faj az Obama nungara nevű, eredetileg Brazíliában leírt planária, amely jóval kisebb – hossza 7 centiméternél rövidebb, szélessége mintegy 5 milliméter -, barnás, jellegzetes márványos mintázatú állat. A kutatók magyar névnek az obama-férget javasolják, az itthon megtalált példányok génszekvenciái argentin példányokéval mutattak teljes egyezést.
A közlemény szerint az Obama nungara mára már számos európai országban megjelent és elterjedt. Miután a pécsi kertészetben talált példányokat begyűjtötték, egy budapesti kertészetben, illetve egy szombathelyi botanikus kertben is előkerült néhány, ami azt jelzi, hogy a jelenleg ismertnél sokkal elterjedtebb lehet országszerte. Számos pécsi példány petecsomagot is lerakott, ez mutatja, hogy képes volt ivarosan szaporodni Magyarországon – írták. A megnövekedett áru- és személyforgalom miatt minden eddiginél nagyobb számban jelennek meg hazánkban idegenhonos állatfajok, amelyek a melegedő klíma miatt nagyobb eséllyel telepednek is meg, mint évtizedekkel ezelőtt – emelték ki a kutatók.
Zöldinfó
Tizedik alkalommal lett az év természetfotósa Daróczi Csaba
Daróczi Csaba kapta az év természetfotósa díjat.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
Az év természetfotósa címet Daróczi Csaba vehette át a Varázslatos Magyarország (VM) díjátadó ünnepségén és természetfotó kiállításának megnyitóján a Magyar Nemzeti Múzeumban, ahol a fotóverseny kategóriahelyezettjeinek járó elismeréseket és a különdíjakat is átadták – írja az alternativenergia.hu. Daróczi Csaba már tizedik alkalommal nyerte el a díjat, és emellett több kategóriában is dobogós helyezést ért el. A díjazott azt mondta, úgy gondolja, volt már erősebb éve is, és meglepte, hogy nem Potyó Imre lett az év természetfotósa, aki idén “körbenyerte a világot”. Potyó Imre idén első magyarként lett az Év Európai Természetfotósa. Daróczi Csaba kiemelte, nagyon örül annak, hogy egyik mentoráltja, Nagy Márton János lett idén Az év ifjú természetfotósa, mivel fontosnak tartja az utánpótlás-nevelést.

Nagy Márton János arról beszélt, hogy nagyon boldog, de szerinte a díjaknál sokkal fontosabb a természet szeretete és a fotósok odaadása, hogy ezt megmutassák az embereknek. Az év természetfotójának Földi László Egységben az erő? című alkotását választotta a zsűri, amelyen egy óceáni szardíniarajt marlinok és oroszlánfókák vesznek körül, előbbiek kisebb csoportokra bontják a halakat, utóbbiak pedig kihasználják ezt, amit a tudomány kleptoparazitizmusnak nevez.

Földi László elmondta, hogy fotója a Csendes-óceánban, Alsó-Kaliforniához közel készült, és “valódi akciójelenetet” örökít meg egészen közelről, ami a vadászat közben az emberre is veszélyes marlinok miatt is izgalmas volt. Szabados-Jámbor Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Múzeum általános főigazgató-helyettese megnyitó beszédében elmondta, hogy a természetfotózás a gyönyörködtetésen túl felelősséget is ébreszt, aminek köszönhetően felismerhetjük, hogy milyen sérülékeny a világunk, és milyen sok múlik azon, hogyan bánunk vele. A természet értékeinek megőrzése közös ügyünk és felelősségünk, ebben pedig a hiteles, érzékeny és gondolatébresztő képi ábrázolásnak különösen fontos szerepe van – tette hozzá.
Gaál Péter, a Varázslatos Magyarország alapító-ügyvezetője elmondta, hogy a 34. alkalommal kiírt, Az év természetfotósa pályázaton 177 fotós indult csaknem 2000 fényképpel, a szakmai zsűri 43 alkotótól 113 képet válogatott be az idei albumba és a kiállításra. A díjátadón kilenc kategóriában adtak át díjakat az első három helyezettnek, ami mellett számos különdíjat is kiosztottak.
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaJó hírt kaptak a napelemes háztartások, határidőt módosított a kormány!
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több termőföldet kell visszaadni a természetnek az aszály miatt
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaRiasztó eredményeket hozott a magyar napelemes rendszerek vizsgálata
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaFelborult a természetes egyensúly: a Balaton vízgyűjtője már több vizet veszít, mint amennyit nyer
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaEgyre súlyosabb a vízhiány: azonnali intézkedéseket sürgetnek
