Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Először azonosítottak szárazföldi laposférgeket Magyarországon

A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézete és a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) kutatói először azonosítottak két szárazföldi laposféreg (planária) fajt Magyarországon – közölte az MTI-vel a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat szerdán.

Létrehozva:

|

Közleményük szerint egy pécsi kertészetben került elő a két laposféregfaj, amelyek előfordulását a kutatók a Zootaxa című zoológiai folyóiratban közölték. Mindkét faj ragadozó, elsősorban csigákat és földigilisztákat fogyasztanak. A hazai faunára kifejtett hatásuk még ismeretlen, így ennek további vizsgálata szükséges. A beszámoló szerint a mostani tanulmányig nem jelent meg hivatalos szakirodalmi leírás egyetlen Magyarországon élő szárazföldi laposféregről sem, viszont a kutatóknak eddig összesen tizenhét hazánkban is előforduló édesvízi planáriafajról volt tudomásuk. Az utóbbiak két főcsaládba – a Geoplanoidea és a Planarioidea – sorolhatók. A Magyarországon most megjelent két faj a Geoplanoidea csoportba tartozik. A fajok egyike a Diversibipalium multilineatum névre hallgató planária, amelyből 27 centiméter hosszú példányt is találtak. A fajra a szalmasárga alapszín és a háti oldalon végighúzódó három barna csík, valamint a fej két oldalán található kiszélesedő lebeny jellemző, emiatt magyarul a kalapácsfejű féreg nevet javasolták neki. Ezt a fajt eredetileg Japánban írták le, vélhetően oda is behurcolás útján került.

A kalapácsfejű férgek többségére a pécsi kertészet üvegházi részében bukkantak a kutatók, bár néhány példány a szabadba is kijutott. Szakirodalmi adatok szerint a faj elterjedését limitálja a páratartalom mértéke, ami Magyarországon túl alacsony, ezért nem valószínű, hogy a faj el fog terjedni. A másik faj az Obama nungara nevű, eredetileg Brazíliában leírt planária, amely jóval kisebb – hossza 7 centiméternél rövidebb, szélessége mintegy 5 milliméter -, barnás, jellegzetes márványos mintázatú állat. A kutatók magyar névnek az obama-férget javasolják, az itthon megtalált példányok génszekvenciái argentin példányokéval mutattak teljes egyezést.

A közlemény szerint az Obama nungara mára már számos európai országban megjelent és elterjedt. Miután a pécsi kertészetben talált példányokat begyűjtötték, egy budapesti kertészetben, illetve egy szombathelyi botanikus kertben is előkerült néhány, ami azt jelzi, hogy a jelenleg ismertnél sokkal elterjedtebb lehet országszerte. Számos pécsi példány petecsomagot is lerakott, ez mutatja, hogy képes volt ivarosan szaporodni Magyarországon – írták. A megnövekedett áru- és személyforgalom miatt minden eddiginél nagyobb számban jelennek meg hazánkban idegenhonos állatfajok, amelyek a melegedő klíma miatt nagyobb eséllyel telepednek is meg, mint évtizedekkel ezelőtt – emelték ki a kutatók.

Advertisement

Zöldinfó

Nő a támogatási keret több állattartó ágazatban – biztonságosabb működés a gazdáknak

Az Agrárminisztérium emelt összegű nemzeti forrást biztosít az állattartók számára.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az idei évben több fontos állattenyésztési jogcím keretösszege emelkedik annak érdekében, hogy tovább erősödjön a gazdálkodók pénzügyi biztonsága és az állatjóléti feltételek javítása. Az állattartók számára így még nagyobb segítséget jelenthetnek a nemzeti támogatások – jelentette be az MTI-nek küldött közleményében Nagy István agrárminiszter. A miniszter elmondta, hogy a gazdálkodást veszélyeztető számos nehézségre tekintettel az állattenyésztők által igénybe vehető támogatások közül, az ágazat további erősítésének érdekében, az Agrárminisztérium egyes nemzeti támogatási jogcímek keretét jelentősen megnövelte – írja az alternativenergi.hu. A nemzeti támogatások ugyanis a közvetlen támogatásokkal együttesen biztosítják a termelés- és jövedelembiztonságot, míg a beruházási támogatások a technológiai modernizációt ösztönzik. Nagy István ismertette, hogy a sertéstartók számára a tenyészkoca- és hízóállat-jóléti támogatások forrásrendezése által, a meglévő kereteken túl további 800 millió forinttal növeli a tárca a nemzeti támogatás keretösszegét. A baromfitartók számára az állatjóléti támogatás eddigi 10 milliárd forintos kerete mintegy 900 millió forinttal bővül.

A több mint 2100 tejtermelő már hozzá is jutott az átmeneti nemzeti támogatás – az Európai Unió által megengedett maximális – 8,4 milliárd forintos előrehozott kifizetéséhez, amely forrás ugyancsak segíti a stabil működést és a piaci egyensúly megőrzését. A húsmarha-tenyésztők támogatása szintén nő, a tenyészbika-támogatás keretösszege 700 millióról 923 millió forintra emelkedik. Ezek az intézkedések erősítik a magyar állattenyésztési ágazat pénzügyi stabilitását, és hozzájárulnak az állatjóléti követelmények magasabb szintű biztosításához. Az Agrárminisztérium célja ugyanis minden nehézség közepette az, hogy a magyar gazdák továbbra is biztonságban, versenyképesen és kiszámítható környezetben dolgozhassanak – hangsúlyozta a tárcavezető.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák