Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Először azonosítottak szárazföldi laposférgeket Magyarországon

A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézete és a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) kutatói először azonosítottak két szárazföldi laposféreg (planária) fajt Magyarországon – közölte az MTI-vel a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat szerdán.

Létrehozva:

|

Közleményük szerint egy pécsi kertészetben került elő a két laposféregfaj, amelyek előfordulását a kutatók a Zootaxa című zoológiai folyóiratban közölték. Mindkét faj ragadozó, elsősorban csigákat és földigilisztákat fogyasztanak. A hazai faunára kifejtett hatásuk még ismeretlen, így ennek további vizsgálata szükséges. A beszámoló szerint a mostani tanulmányig nem jelent meg hivatalos szakirodalmi leírás egyetlen Magyarországon élő szárazföldi laposféregről sem, viszont a kutatóknak eddig összesen tizenhét hazánkban is előforduló édesvízi planáriafajról volt tudomásuk. Az utóbbiak két főcsaládba – a Geoplanoidea és a Planarioidea – sorolhatók. A Magyarországon most megjelent két faj a Geoplanoidea csoportba tartozik. A fajok egyike a Diversibipalium multilineatum névre hallgató planária, amelyből 27 centiméter hosszú példányt is találtak. A fajra a szalmasárga alapszín és a háti oldalon végighúzódó három barna csík, valamint a fej két oldalán található kiszélesedő lebeny jellemző, emiatt magyarul a kalapácsfejű féreg nevet javasolták neki. Ezt a fajt eredetileg Japánban írták le, vélhetően oda is behurcolás útján került.

A kalapácsfejű férgek többségére a pécsi kertészet üvegházi részében bukkantak a kutatók, bár néhány példány a szabadba is kijutott. Szakirodalmi adatok szerint a faj elterjedését limitálja a páratartalom mértéke, ami Magyarországon túl alacsony, ezért nem valószínű, hogy a faj el fog terjedni. A másik faj az Obama nungara nevű, eredetileg Brazíliában leírt planária, amely jóval kisebb – hossza 7 centiméternél rövidebb, szélessége mintegy 5 milliméter -, barnás, jellegzetes márványos mintázatú állat. A kutatók magyar névnek az obama-férget javasolják, az itthon megtalált példányok génszekvenciái argentin példányokéval mutattak teljes egyezést.

A közlemény szerint az Obama nungara mára már számos európai országban megjelent és elterjedt. Miután a pécsi kertészetben talált példányokat begyűjtötték, egy budapesti kertészetben, illetve egy szombathelyi botanikus kertben is előkerült néhány, ami azt jelzi, hogy a jelenleg ismertnél sokkal elterjedtebb lehet országszerte. Számos pécsi példány petecsomagot is lerakott, ez mutatja, hogy képes volt ivarosan szaporodni Magyarországon – írták. A megnövekedett áru- és személyforgalom miatt minden eddiginél nagyobb számban jelennek meg hazánkban idegenhonos állatfajok, amelyek a melegedő klíma miatt nagyobb eséllyel telepednek is meg, mint évtizedekkel ezelőtt – emelték ki a kutatók.

Advertisement

Zöldinfó

A hőség tovább növelheti a villamosenergia-igényt

Megdőlhet a nyári áramfogyasztási rekord.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Ezen a nyáron még nem dőlt meg a tavalyi áramfogyasztási rekord, de a továbbiakban lehet esetleges nyári csúcsdöntésekre számítani – közölte a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. az MTI megkeresésére. A Mavir adatai szerint ezen a nyáron eddig június 19-én, pénteken volt a legnagyobb a rendszerterhelés, este 20 óra 45-kor elérte a 6075 megawattot (MW), 26 Celsius fokos napi átlaghőmérséklet mellett – ismertette az alternativenergia.hu.

Tavaly a nyári csúcsdöntés június 26-án történt, akkor 6766 MW volt a maximum, napi 30,3 Celsius fokos átlaghőmérséklet mellett. Magyarországon az eddigi abszolút nyári csúcsot 2024. július 16-án regisztrálták, akkor a rendszerterhelés elérte a 7036 megawattot. A hazai téli áramfogyasztási csúcsok általában magasabbak, de előfordult már olyan, például 2015-ben, hogy a nyári csúcsterhelés meghaladta a télen mért maximumot – tájékoztatott a Mavir.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák