Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Először azonosítottak szárazföldi laposférgeket Magyarországon

A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézete és a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) kutatói először azonosítottak két szárazföldi laposféreg (planária) fajt Magyarországon – közölte az MTI-vel a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat szerdán.

Létrehozva:

|

Közleményük szerint egy pécsi kertészetben került elő a két laposféregfaj, amelyek előfordulását a kutatók a Zootaxa című zoológiai folyóiratban közölték. Mindkét faj ragadozó, elsősorban csigákat és földigilisztákat fogyasztanak. A hazai faunára kifejtett hatásuk még ismeretlen, így ennek további vizsgálata szükséges. A beszámoló szerint a mostani tanulmányig nem jelent meg hivatalos szakirodalmi leírás egyetlen Magyarországon élő szárazföldi laposféregről sem, viszont a kutatóknak eddig összesen tizenhét hazánkban is előforduló édesvízi planáriafajról volt tudomásuk. Az utóbbiak két főcsaládba – a Geoplanoidea és a Planarioidea – sorolhatók. A Magyarországon most megjelent két faj a Geoplanoidea csoportba tartozik. A fajok egyike a Diversibipalium multilineatum névre hallgató planária, amelyből 27 centiméter hosszú példányt is találtak. A fajra a szalmasárga alapszín és a háti oldalon végighúzódó három barna csík, valamint a fej két oldalán található kiszélesedő lebeny jellemző, emiatt magyarul a kalapácsfejű féreg nevet javasolták neki. Ezt a fajt eredetileg Japánban írták le, vélhetően oda is behurcolás útján került.

A kalapácsfejű férgek többségére a pécsi kertészet üvegházi részében bukkantak a kutatók, bár néhány példány a szabadba is kijutott. Szakirodalmi adatok szerint a faj elterjedését limitálja a páratartalom mértéke, ami Magyarországon túl alacsony, ezért nem valószínű, hogy a faj el fog terjedni. A másik faj az Obama nungara nevű, eredetileg Brazíliában leírt planária, amely jóval kisebb – hossza 7 centiméternél rövidebb, szélessége mintegy 5 milliméter -, barnás, jellegzetes márványos mintázatú állat. A kutatók magyar névnek az obama-férget javasolják, az itthon megtalált példányok génszekvenciái argentin példányokéval mutattak teljes egyezést.

A közlemény szerint az Obama nungara mára már számos európai országban megjelent és elterjedt. Miután a pécsi kertészetben talált példányokat begyűjtötték, egy budapesti kertészetben, illetve egy szombathelyi botanikus kertben is előkerült néhány, ami azt jelzi, hogy a jelenleg ismertnél sokkal elterjedtebb lehet országszerte. Számos pécsi példány petecsomagot is lerakott, ez mutatja, hogy képes volt ivarosan szaporodni Magyarországon – írták. A megnövekedett áru- és személyforgalom miatt minden eddiginél nagyobb számban jelennek meg hazánkban idegenhonos állatfajok, amelyek a melegedő klíma miatt nagyobb eséllyel telepednek is meg, mint évtizedekkel ezelőtt – emelték ki a kutatók.

Advertisement

Zöldinfó

Gyorsabb, pontosabb, hatékonyabb: új korszak kezdődik a vízvizsgálatban

A korábbiaknál hatékonyabb, rejtett vízszennyeződések megfigyelésére alkalmas eszközt fejlesztettek ki veszprémi kutatók

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A 143 millió forintos támogatásból, összesen több mint 200 millió forintból megvalósult berendezés felszíni vizek hordalékénak mintavételére alkalmas – tájékoztat az alternativenergia.hu. Jordán Győző közlése szerint a korábban nem vizsgálható, de mégis súlyos következményekkel járó vízszennyeződések is kimutathatók az új berendezés használatával. A kézi mintavevő a mintázandó területet lehatároló, a szívófejet rejtő és pozícionálását víz alatti kamerával segített fejegységből, helyező rúdból, és arra a terepi viszonyoktól függő távolságra illeszthető mintavételi tartályból, valamint vezérlő és kijelző egységből áll.

Jordán Győző elmondta, hogy a vízminőség és a hordalékviszonyok vizsgálata kulcsfontosságú a környezeti állapot felmérésében, ugyanakkor a korábbi mintavételi technológiák számos korláttal küzdenek. Ezek használata során a különböző mederformákhoz való alkalmazkodás nehézkes, a mintavétel gyakran időigényes, és nagyban függ a mintavevő tapasztalatától. Különösen problémás a mintavétel nehezen hozzáférhető vagy sekély vizű köves-kavicsos területeken. Az újonnan kifejlesztett rendszer könnyű, mobil és moduláris, azaz rugalmasan variálható megoldás, amely fellazítja a mederben megtapadt szemcséket, így hatékonyabbá teszi a finom, akár száz mikron alatti részecskék kinyerését. A variálható felépítésnek köszönhetően a berendezés különböző helyszínekhez, például sziklás hegyi patakokhoz, nádasokhoz, homokos, agyagos környezethez is könnyen illeszthető – tette hozzá a kutató.

Mint mondta, a berendezést egyetlen kezelő is használhatja, gyorsan telepíthető, gyorsabb, pontosabb és megbízhatóbb mintavételt biztosít, mint a korábbi eszközök. Az új berendezést március végén mutatták be az iNNO SED EU Horizon projekt tagjainak egy nemzetközi demonstráció során – fűzte hozzá.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák