Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Először azonosítottak szárazföldi laposférgeket Magyarországon

A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézete és a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) kutatói először azonosítottak két szárazföldi laposféreg (planária) fajt Magyarországon – közölte az MTI-vel a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat szerdán.

Létrehozva:

|

Közleményük szerint egy pécsi kertészetben került elő a két laposféregfaj, amelyek előfordulását a kutatók a Zootaxa című zoológiai folyóiratban közölték. Mindkét faj ragadozó, elsősorban csigákat és földigilisztákat fogyasztanak. A hazai faunára kifejtett hatásuk még ismeretlen, így ennek további vizsgálata szükséges. A beszámoló szerint a mostani tanulmányig nem jelent meg hivatalos szakirodalmi leírás egyetlen Magyarországon élő szárazföldi laposféregről sem, viszont a kutatóknak eddig összesen tizenhét hazánkban is előforduló édesvízi planáriafajról volt tudomásuk. Az utóbbiak két főcsaládba – a Geoplanoidea és a Planarioidea – sorolhatók. A Magyarországon most megjelent két faj a Geoplanoidea csoportba tartozik. A fajok egyike a Diversibipalium multilineatum névre hallgató planária, amelyből 27 centiméter hosszú példányt is találtak. A fajra a szalmasárga alapszín és a háti oldalon végighúzódó három barna csík, valamint a fej két oldalán található kiszélesedő lebeny jellemző, emiatt magyarul a kalapácsfejű féreg nevet javasolták neki. Ezt a fajt eredetileg Japánban írták le, vélhetően oda is behurcolás útján került.

A kalapácsfejű férgek többségére a pécsi kertészet üvegházi részében bukkantak a kutatók, bár néhány példány a szabadba is kijutott. Szakirodalmi adatok szerint a faj elterjedését limitálja a páratartalom mértéke, ami Magyarországon túl alacsony, ezért nem valószínű, hogy a faj el fog terjedni. A másik faj az Obama nungara nevű, eredetileg Brazíliában leírt planária, amely jóval kisebb – hossza 7 centiméternél rövidebb, szélessége mintegy 5 milliméter -, barnás, jellegzetes márványos mintázatú állat. A kutatók magyar névnek az obama-férget javasolják, az itthon megtalált példányok génszekvenciái argentin példányokéval mutattak teljes egyezést.

A közlemény szerint az Obama nungara mára már számos európai országban megjelent és elterjedt. Miután a pécsi kertészetben talált példányokat begyűjtötték, egy budapesti kertészetben, illetve egy szombathelyi botanikus kertben is előkerült néhány, ami azt jelzi, hogy a jelenleg ismertnél sokkal elterjedtebb lehet országszerte. Számos pécsi példány petecsomagot is lerakott, ez mutatja, hogy képes volt ivarosan szaporodni Magyarországon – írták. A megnövekedett áru- és személyforgalom miatt minden eddiginél nagyobb számban jelennek meg hazánkban idegenhonos állatfajok, amelyek a melegedő klíma miatt nagyobb eséllyel telepednek is meg, mint évtizedekkel ezelőtt – emelték ki a kutatók.

Advertisement

Zöldinfó

Klímareziliens Budapest: új szemléletre van szükség a hőség kezelésében

Tanulni kell az idei hőségből.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Szükséges tanulni a hőség adta kihívásokból, amelyek rengeteg feladatot adtak Budapestnek – mondta a főpolgármester, hozzátéve: ehhez mindenképpen szemléletváltásra és párbeszédre van szükség – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Karácsony Gergely az ÉletZöld – így készül fel Budapest a klímaváltozásra című konferencián kiemelte: a várost érintő klimatikus viszonyok nagyon más módon jelennek meg a város különböző pontjain, és nagyon eltérően érintik a társadalmi csoportokat. Mint mondta, még mindig sokkal kevesebb szó esik a nyári hőség közműveket érintő terheléséről, az energiaellátásról vagy a nyári hajléktalanellátásról, mint a téli időszakban. A főpolgármester azt mondta, ezen a nyáron a főváros vízellátása jól vizsgázott, nem alakult ki krízishelyzet, de ez nem jelenti azt, hogy a víz korlátlanul rendelkezésre áll. A vízzel sokkal jobban kell gazdálkodni – emelte ki.

Meg kell erősíteni a város ellenállóképességét a megváltozott klímában, beszélni kell az igazságtalan vízdíjrendszerről, a talajvédelemről, a meglévő és később telepített faállományról és a hőség lakosságra gyakorolt hatásáról. Barsi Orsolya, a Főpolgármesteri Hivatal klíma- és környezetügyi főosztályának vezetője arról beszélt, egyértelműen afelé tart Magyarország, hogy a nyári villamosenergia-fogyasztás megközelíti vagy meghaladja a télit. Kitért arra, hogy a városon belül is egyenlőtlenül oszlik el a hő, a Duna 6,6 Celsiuk-fokkal hűti a környezetét, a repülőtér betonja viszont 5 Celsius-fokkal fűti. Az lakóépületek szigeteléséről elmondta, az önmagában nem hűt, csak lassítja a felmelegedést, így az árnyékolásra és az átszellőzésre kell helyezni a hangsúlyt.

A klímaberendezések használatával kapcsolatban felhívta a figyelmet, hogy nőtt a légkondicionálóval felszerelt háztartások aránya, azonban az adatok szerint a legrégebbi lakásállományban lakik jellemzően a legtöbb idős ember, akik jövedelmi helyzetük miatt nem tudnak klímát szereltetni, vagy ha van is klímájuk, nem üzemeltetik azt. A szakember a megoldások között említette a természetes vagy mesterséges árnyékolást, a világos tetőket, a bérházak éjszakai átszellőztetésének lehetőségét és az úgynevezett szürkevíz (használt, de nem a WC-ből származó víz) felhasználását.

Advertisement

Borsi Orsolya megjegyezte: ezek megvalósítása nem a lakosság dolga, azonban a fővárosnak jelenleg nincs arra lehetősége, hogy beruházásokat finanszírozzon a hőség elleni védekezéshez. Bardóczi Sándor Budapest főtájépítésze szerint sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a fák élettérvédelemre. Példaként elmondta, Bécsben fele annyi közterületi fa van, mint Budapesten, de azoknak kétszer nagyobb a lombkoronája. A bécsiek azt a metódust követik, hogy ahol a közművek lehetővé teszik, ott jelentősebb gyökérteret biztosítanak a fáknak. A bécsi jogszabály 9 négyzetmétert gyökérteret határoz meg egy fának, Budapest ez négy négyzetmétert. Megjegyezte: Budapesten még négy négyzetméteren is nehéz úgy fát ültetni, hogy ne zavarjon közművet.

A szakember kiemelte, sok önkormányzatnak nincs elegendő pénzügyi fedezete zöldfelületeik üzemeltetésére, egy készülő törvényjavaslat azonban arra tenne javaslatot, hogy az önkormányzati büdzsének minimum két százalékát kell erre elkülöníteni. Jelezte: az állam által erre a területre adott normatíva 2013 óta nem változott, jelenleg is 500 millió forint, miközben a zöldfelületi fenntartási igény 15 milliárd, amelynek a felét tudja a fővárosi önkormányzat biztosítani. Csörnyei Géza, a Fővárosi Vízművek vezérigazgatója azt mondta, ez a nyár próbára tette a főváros és az agglomerációs települések vízellátását, ami azonban stabil maradt, és az ivóvíz minősége sem romlott. A legmelegebb napokon Budapesti vízfogyasztása megközelítette a 640 ezer köbmétert – tette hozzá.

Advertisement

Érdekességként elmondta, voltak olyan területek, ahol a forróság ellenére sem emelkedett a vízfogyasztás. Kifejtette: a jövőben egyenletesebb vízhasználatra van szükség, oda kell figyelni a szárazság okozta “talajmozgásokra”, ami további terhelést jelent a földben lévő vezetékekre, és nagyobb arányban kell a szürkevizet használni ott, ahol nem kell ivóvíz minőségű víz. Kiemelte a lakossági kommunikáció fontosságát, mint mondta, előre, folyamatosan és őszintén kell tájékoztatni az embereket az adott helyzetről. Dezsényi Péter, a Főkert igazgatója azt mondta, jövőre lehet majd csak látni, hogy az idei hőség mekkora kárt okozott a faállományban. Az öntözetlen, rövidre nyírt gyepek korszakának vége, a fenntartás évszázados módszertanát át kell alakítani – hangoztatta, hozzátéve: klímareziliens parkokat kell kialakítani. Kitért arra, hogy a következő tíz évben a közterületi fák 40 százalékát kell cserélni Budapesten.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák