Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Először termeltek 3500 megawatt felett az ipari naperőművek

Kedden hajszálra megközelítették, szerdán már jócskán felülmúlták a 3,5 gigawattos negyedórás termelést a nagyobb hazai napelemes rendszerek – közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM) Facebook-oldalán.

Létrehozva:

|

0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x)

Azt írták, hogy két hétig sem tartotta magát az idén először február végén megdöntött ipari naperőművi örökrekord. 2025. március 5-én korábban sosem látott negyedórás adatot produkáltak az 50 kW feletti létesítmények. A hitelesített új csúcs 3614 megawatt, az ipariak a déli harangszó előtti negyedórában hozták össze az aktuális rendszerterhelés kis híján 80 százalékára rúgó értéket.

Napenergiával működő kiserőművek Magyarországon (2012-2024. I-III. negyedév)

Szerdán déltájban rekordot döntött a háztartási és saját célra termelő naperőművek becsült mutatóival együtt számolt összes napelemes teljesítmény is 5856 megawattal az EM közlése szerint. A mára már 7757 megawatt beépített naperőművi kapacitásnak köszönhetően újabb csúcsok hosszú sorára lehet számítani tavasszal és nyáron. Magyarország Európa legmagasabb napelemes részarányával büszkélkedhet a belföldi áramtermelésben. Rajtunk kívül csak Hollandia mondhatta el magáról tavaly, hogy a naperőművek a csúcstermelési időszakokban több mint hetven napon fedezték az áramigények több mint 80 százalékát – írták.

Kiemelik: a lendületes napelemes felfutás kiegyensúlyozása érdekében korszerű, rugalmasan szabályozható gázerőművek épülnek, gyors ütemben bővítik az energiatárolói kapacitásokat. Az időjárás- és napszakfüggő megújulók mellett a földhő és a biogáz fokozott hasznosításával is tesznek az energiaszektor zöldítése, a környezet megóvása érdekében – közölték.

Advertisement

Zöld Energia

A légköri por okozta bizonytalanságok kezelése a napenergia-hálózatokban

Mitől van a szélnek árnyéka? És milyen hatással van ez a napenergia-hasznosításra?

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megjelent a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete és a Pannon Egyetem munkatársainak új tanulmánya a Renewable Energy folyóiratban. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy Európában egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló szaharai porviharos események jelentős hatással vannak a besugárzásra, így a napenergia-termelésre és a napenergia hasznosítására is – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kutatók a magyarországi helyzet már korábban elemezték, a “The shadow of the wind: the impact of Saharan dust on photovoltaic power generation in the Mediterranean” című cikkben ezúttal kiléptek a Kárpát-medencéből, és a mediterrán térség öt országában – Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Görögországban – vizsgálták a szaharai por napelemes energiatermelésre gyakorolt hatásait a 2019–2023 közötti időszakban.

Az elemzések egyértelműen kimutatták, hogy a porviharos helyzetek idején a fotovoltaikus (PV) energiatermelés átlagosan 25–40%-kal csökken, szélsőséges esetekben pedig a veszteség meghaladhatja az 50%-ot. A PV termelést meghatározó besugárzás visszaesését két fő tényező okozza: (1) a por által kiváltott fényelnyelés és szórás; (2) valamint a fokozott cirrusfelhő-képződés, amely további sugárzáscsökkenést idéz elő. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a képződött magasszintű felhők fényvisszaverő-képessége is megnőtt a por hatására, mivel a megnövekedett jégképző-porszemcseszám következtében több, kisebb jégszem képződött, mely a felhőzet világosabb színét eredményezte.

A közelmúlt eseményeinek vizsgálata azt is feltárta, hogy a jelenlegi előrejelzési modellek nem kezelik megfelelően az aeroszol-felhő kölcsönhatásokat. A PV-termelés napi előrejelzéseiben rendszeres hibák jelentkeztek: Portugáliában és Spanyolországban jellemző volt a −15%-os alábecslés, míg Olaszországban és Görögországban +10%-os túlbecslés fordult elő. A kutatás hangsúlyozza a valós idejű pormonitoring és a felhőfolyamatokat is figyelembe vevő előrejelző rendszerek fejlesztésének szükségességét. A szerzők rámutatnak: a klímaváltozás következtében várhatóan egyre gyakoribbak és intenzívebbek lesznek a szaharai porviharok, így a légköri por okozta bizonytalanságok kezelése kulcskérdés a dél-európai villamosenergia-hálózatok megbízható működése és a napenergia-hasznosítás tervezhetősége szempontjából.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák