Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Első ízben észlelnek tengeriszivacs-fehéredést Új-Zélandon

Létrehozva:

|

Első ízben találtak Új-Zéland partjainál olyan tengeri szivacsokat, amelyek – a korallfehéredéshez hasonlóan – elveszítették színüket, vélhetően az óceán szokatlanul magas hőmérséklete miatt.

A wellingtoni Viktória Egyetem kutatói egy áprilisi expedíció alkalmával a Déli-sziget déli partjának több mint tucatnyi pontján találtak kifehéredett tengeri szivacsokat, amelyek normális esetében csokoládébarnák – írja a Guardian brit hírportál. Helyenként a tengeri szivacsok 95 százaléka fehéredett ki – közölte ez egyetem tengerbiológusa, James Bell. A kutatók az első adatok alapján úgy vélik, hogy tengeri szivacsok százezrei fakulhattak ki. A szigetország körüli vizek mélyét tengeriszivacstelepek népesítik be, amelyek élőhelyet nyújtanak a halaknak és olyan karbont bocsátanak ki, amelyet más fajok táplálékként hasznosítanak. Egy ideje már érkeznek hírek szórványos szivacsfehéredésről, nemrég például az Ausztráliához tartozó Tasmánia partja mentén észlelték a jelenséget, de a tengeri szivacsok jellemzően könnyebben elviselik az óceán változásait, mint más fajok, például a korallok. A mostani egy merőben szokatlan jelenség – mondta James Bell.

A tudós szerint a szivacsfehéredés “rávilágít a klímaválságra, amellyel az emberiség szembenéz”. “Rengeteg faj él Új-Zéland körül, és fogalmunk sincs, milyen a hőtűrőképességük” – tette hozzá. A világtengerek hőmérséklete tavaly rekordot döntött, és ez alól nem volt kivétel Új-Zéland környéke sem, ahol a parti vizek az átlagosnál 2,6 fokkal voltak melegebbek idén áprilisban. A szivacsfehéredés által leginkább sújtott térségek közül az átlagosnál is jobban felmelegedett a tenger Fiordland partjainál, ahol a szokásosnál 5 fokkal magasabb hőmérsékletet mértek, ez az utóbbi negyven év legerősebb tengeri hőhulláma. James Bell szerint további kutatások szükségesek annak végleges kimondásához, hogy a fehéredést az óceán felmelegedése okozza. A kutatók egyelőre csak “egy nagyon erős korrelációt” figyeltek meg a fehéredés és a meredek hőmérsékletemelkedés között. A tudós szerint egyes kifehéredett szivacsok életre kelhetnek, de hogy ez megtörténik-e, arra csak további megfigyelések során derülhet fény.

Advertisement

Zöldinfó

Forradalmi változás jöhet az időjárás-előrejelzésben az új műholddal

Az új meteorológiai műhold megbízhatóbb időjárás-előrejelzést tesz majd lehetővé Magyarországon is.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Magyarországon is pontosabb és megbízhatóbb időjárás-előrejelzést tesz lehetővé az új európai meteorológiai műhold, az MTG-I2, amelyet augusztus végén sikeresen pályára állítottak Francia Guyanából – írja az alternativenergia.hu. Az új műhold, ha minden a tervek szerint halad, 2027-ben kapcsolódhat be az európai meteorológiai szolgálatok teljes értékű működésébe, és ettől kezdve a gyorsan változó időjárási jelenségekről eddig elképzelhetetlen részletességű adatfolyam állhat majd rendelkezésre. Kocsis Zsófia meteorológus az MTI érdeklődésére elmondta: a műhold a tervek szerint 2027-ben kapcsolódhat be az európai meteorológiai szolgálatok teljes értékű működésébe. Magyarország az Európai Meteorológiai Műholdak Hasznosításának Szervezete (EUMETSAT) tagja, közvetlenül hozzáfér az MTG (Meteosat Third Generation) – rendszer adataihoz, így az új mérések is beépülnek majd a mindennapi prognózisok készítésébe.

Az MTG-I2 fedélzetén található FCI képkészítő műszer 2,5 percenként továbbít felvételeket Európáról, ami jelentős előrelépést hoz a gyorsan változó légköri jelenségek nyomon követésében. A szakember kiemelte, hogy a meteorológusok a jövőben részletesebben követhetik a zivatarok vagy a köd kialakulását és fejlődését. Az új információk elsősorban a következő néhány órára vonatkozó, ultrarövid távú előrejelzések, valamint a heves zivatarokhoz és más veszélyes időjárási jelenségekhez kapcsolódó riasztások kiadásában nyújtanak segítséget.

Kocsis Zsófia kifejtette: a műholdas adatokat a numerikus időjárás-előrejelző modellekben, valamint a földfelszíni mérőállomások és a meteorológiai radarok megfigyeléseivel integrálva alkalmazzák. A műholdas mérések legnagyobb előnyének nevezte, hogy folyamatos információt szolgáltatnak a légkör azon területeiről is, ahol nem állnak rendelkezésre közvetlen földi mérőeszközök, ezáltal pontosabban meghatározható a légkör aktuális állapota.

Advertisement

A Meteosat harmadik generációjának második képalkotó műholdját, az MTG-I2-t augusztus végén állították pályára. Az Űrvilág űrkutatási hírportálon olvasható cikk szerint küldetésének jelentőségét az adja, hogy ezzel teljessé válik a harmadik generációs Meteosat első, három műholdból álló rendszere. Ezek a korábbiaknál sokkal gyorsabban és részletesebben képesek figyelni Európa és Észak-Afrika légkörét.

A műhold fedélzetén található FCI műszer adatai jóval többet jelentenek, mint az egyszerű műholdképek. A különböző infravörös és látható hullámhosszokon végzett mérésekből információ nyerhető például a vízgőz eloszlásáról, a felhők tulajdonságairól, aeroszolokról, légszennyezésről, vulkáni hamuról és erdőtüzekről is. Ez azt jelenti, hogy az MTG-adatok nem kizárólag a meteorológiai szolgálatok számára lesznek hasznosak. Fontos szerepet kaphatnak a klímakutatásban, a levegőminőség monitorozásában, a hidrológiában, a mezőgazdaságban, a környezetvédelemben és a katasztrófavédelemben is.

Advertisement

Az MTG-I2 másik különleges műszere a Lightning Imager (LI), a villámképalkotó. Ez folyamatosan képes érzékelni az egyes villámkisüléseket, éjjel és nappal egyaránt. Ennek különösen a rövid távú előrejelzésben lehet nagy jelentősége. Ha egy adott térségben hirtelen gyorsan növekedni kezd a villámtevékenység, az fontos jelzés lehet arra, hogy intenzív zivatar van kialakulóban. A meteorológusok így még azelőtt észlelhetik egy veszélyes időjárási rendszer gyors erősödését, hogy az más mérési módszerekkel egyértelműen felismerhető lenne.

A beszámoló szerint az MTG teljes sorozata végül hat műholdból, négy képalkotó (MTG-I) és két szondázó (MTG-S) műholdból áll majd, és a tervek szerint több mint két évtizeden át biztosítja az európai meteorológiai megfigyeléseket. A további műholdakat várhatóan 2033-tól állítják pályára, hogy fokozatosan leváltsák az előzőeket. A cél egy folyamatosan frissülő, többdimenziós légköri adatbázis létrehozása. A teljesen kiépített MTG-rendszer várhatóan legalább ötvenszer több adatot állít majd elő, mint az előző generációs MSG műholdak – olvasható a szakportálon közzétett cikkben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák