Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Első ízben észlelnek tengeriszivacs-fehéredést Új-Zélandon

Létrehozva:

|

Első ízben találtak Új-Zéland partjainál olyan tengeri szivacsokat, amelyek – a korallfehéredéshez hasonlóan – elveszítették színüket, vélhetően az óceán szokatlanul magas hőmérséklete miatt.

A wellingtoni Viktória Egyetem kutatói egy áprilisi expedíció alkalmával a Déli-sziget déli partjának több mint tucatnyi pontján találtak kifehéredett tengeri szivacsokat, amelyek normális esetében csokoládébarnák – írja a Guardian brit hírportál. Helyenként a tengeri szivacsok 95 százaléka fehéredett ki – közölte ez egyetem tengerbiológusa, James Bell. A kutatók az első adatok alapján úgy vélik, hogy tengeri szivacsok százezrei fakulhattak ki. A szigetország körüli vizek mélyét tengeriszivacstelepek népesítik be, amelyek élőhelyet nyújtanak a halaknak és olyan karbont bocsátanak ki, amelyet más fajok táplálékként hasznosítanak. Egy ideje már érkeznek hírek szórványos szivacsfehéredésről, nemrég például az Ausztráliához tartozó Tasmánia partja mentén észlelték a jelenséget, de a tengeri szivacsok jellemzően könnyebben elviselik az óceán változásait, mint más fajok, például a korallok. A mostani egy merőben szokatlan jelenség – mondta James Bell.

A tudós szerint a szivacsfehéredés “rávilágít a klímaválságra, amellyel az emberiség szembenéz”. “Rengeteg faj él Új-Zéland körül, és fogalmunk sincs, milyen a hőtűrőképességük” – tette hozzá. A világtengerek hőmérséklete tavaly rekordot döntött, és ez alól nem volt kivétel Új-Zéland környéke sem, ahol a parti vizek az átlagosnál 2,6 fokkal voltak melegebbek idén áprilisban. A szivacsfehéredés által leginkább sújtott térségek közül az átlagosnál is jobban felmelegedett a tenger Fiordland partjainál, ahol a szokásosnál 5 fokkal magasabb hőmérsékletet mértek, ez az utóbbi negyven év legerősebb tengeri hőhulláma. James Bell szerint további kutatások szükségesek annak végleges kimondásához, hogy a fehéredést az óceán felmelegedése okozza. A kutatók egyelőre csak “egy nagyon erős korrelációt” figyeltek meg a fehéredés és a meredek hőmérsékletemelkedés között. A tudós szerint egyes kifehéredett szivacsok életre kelhetnek, de hogy ez megtörténik-e, arra csak további megfigyelések során derülhet fény.

Advertisement

Zöldinfó

Valós időben követhetik az óceánok állapotát az új európai rendszerrel

Az Európai Bizottság az óceánmegfigyelés élvonalába juttatná az EU-t.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Bizottság OceanEye néven kezdeményezést mutatott be azzal a céllal, hogy az Európai Unió az óceánok megfigyelésének élvonalába kerüljön az által, hogy 2035-re a globális óceánmegfigyelő rendszerek és a vonatkozó technológia piacának 35 százalékát biztosítja – írja az alternativenergia.hu. A brüsszeli közlemény szerint az óceánok megfigyelése és megértése kiemelt fontosságú az vízi élőhelyek védelme és helyreállítása, az éghajlat-előrejelzés, valamint a tengeri energiatermelés és a hajózás, továbbá a tengeri biztonság és védelem szempontjából.

Az uniós bizottság egyebek mellett egységesebb európai megközelítést sürget az EU globális vezető szerepe megteremtésére az óceánok megértéséért, védelméért és a benne rejlő lehetőségek fenntartható kiaknázásáért folytatott versenyben. Javítani kívánja a tagállamok, a kutatóintézetek és az ipar közötti koordinációt, segítené a beruházásokat, csökkentené az adatgyűjtés hiányosságait és átfedéseit. A kezdeményezés egy európai digitális óceánfigyelő rendszer létrehozását is előirányozza, amely magában foglalja a meglévő európai szolgáltatásokat, egységes bázist hozva létre ezzel az óceánokhoz kapocslódó adatok és tengeri ismeretek számára. Ez – mint kiemelték – lehetővé teszi majd a valós idejű megfigyelést és a prediktív modellezést a szakpolitika és az ipar számára.

Az OceanEye támogatni fogja az új technológiák, többek között az érzékelők, az autonóm rendszerek és a mesterséges intelligencia fejlesztését és bevezetését, és felgyorsítja azok átmenetét a kutatásból a piacra – írták. Előmozdítja továbbá a köz- és magánszféra közötti partnerségeket, javítja a startupok finanszírozáshoz való hozzáférést, valamint összehangolja a kutatás és a piaci igényeket. Az OceanEye céljainak eléréséhez jelentős beruházásokra lesz szükség a helyszíni megfigyeléshez, a digitális eszközökhöz és a kutatáshoz – emelték ki. Az Európai Bizottság kezdetben 92 millió eurót fektet be a Horizont Európa programból a kezdeményezés beindításába – tájékoztattak.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák