Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Első ízben észlelnek tengeriszivacs-fehéredést Új-Zélandon

Létrehozva:

|

Első ízben találtak Új-Zéland partjainál olyan tengeri szivacsokat, amelyek – a korallfehéredéshez hasonlóan – elveszítették színüket, vélhetően az óceán szokatlanul magas hőmérséklete miatt.

A wellingtoni Viktória Egyetem kutatói egy áprilisi expedíció alkalmával a Déli-sziget déli partjának több mint tucatnyi pontján találtak kifehéredett tengeri szivacsokat, amelyek normális esetében csokoládébarnák – írja a Guardian brit hírportál. Helyenként a tengeri szivacsok 95 százaléka fehéredett ki – közölte ez egyetem tengerbiológusa, James Bell. A kutatók az első adatok alapján úgy vélik, hogy tengeri szivacsok százezrei fakulhattak ki. A szigetország körüli vizek mélyét tengeriszivacstelepek népesítik be, amelyek élőhelyet nyújtanak a halaknak és olyan karbont bocsátanak ki, amelyet más fajok táplálékként hasznosítanak. Egy ideje már érkeznek hírek szórványos szivacsfehéredésről, nemrég például az Ausztráliához tartozó Tasmánia partja mentén észlelték a jelenséget, de a tengeri szivacsok jellemzően könnyebben elviselik az óceán változásait, mint más fajok, például a korallok. A mostani egy merőben szokatlan jelenség – mondta James Bell.

A tudós szerint a szivacsfehéredés “rávilágít a klímaválságra, amellyel az emberiség szembenéz”. “Rengeteg faj él Új-Zéland körül, és fogalmunk sincs, milyen a hőtűrőképességük” – tette hozzá. A világtengerek hőmérséklete tavaly rekordot döntött, és ez alól nem volt kivétel Új-Zéland környéke sem, ahol a parti vizek az átlagosnál 2,6 fokkal voltak melegebbek idén áprilisban. A szivacsfehéredés által leginkább sújtott térségek közül az átlagosnál is jobban felmelegedett a tenger Fiordland partjainál, ahol a szokásosnál 5 fokkal magasabb hőmérsékletet mértek, ez az utóbbi negyven év legerősebb tengeri hőhulláma. James Bell szerint további kutatások szükségesek annak végleges kimondásához, hogy a fehéredést az óceán felmelegedése okozza. A kutatók egyelőre csak “egy nagyon erős korrelációt” figyeltek meg a fehéredés és a meredek hőmérsékletemelkedés között. A tudós szerint egyes kifehéredett szivacsok életre kelhetnek, de hogy ez megtörténik-e, arra csak további megfigyelések során derülhet fény.

Advertisement

Zöldinfó

Tíz új hársfa Szentpéterfán: folytatódik a magyar falvak zöldítése

Hetvenezer fát ültettek el eddig a településfásítási program keretében.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az országos településfásítási program keretében az elmúlt öt évben csaknem 70 ezer fát ültettek el 2119 magyarországi településen – közölte az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára a Vas vármegyei Szentpéterfán, ahol a helyi horvát-magyar általános iskolában a a program őszi ültetési időszakának zárórendezvényén beszédet mondott, majd a településen hársfát ültetett. Zambó Péter azt mondta: idén duplájára emelték az igényelhető fák mennyiségét és az ahhoz tartozó pénzügyi keretet, így a program során szeptember óta 8400 fát ültettek el országszerte, ebből 400-at Vas vármegyében – írja az alternativenergia.hu. Hozzáfűzte: a tervek szerint jövő tavasszal újabb 300 településen több mint 7000 fát ültetnek, és az a cél, hogy 2026 végére az összes mennyiség elérje a 100 ezer darabot. “Ez nemcsak statisztika, hanem egyértelmű jele annak, hogy Magyarország fával borított területeinek növekedése kézzel fogható valóság, és ami ennél is fontosabb, mindez nemcsak az erdészeti szakma, hanem a települések, a helyi közösségek és az oktatási intézmények közös munkájának eredménye” – mondta.

Hangsúlyozta: az 1,1 millió hektár erdő, amelyet a 21 állami erdőgazdaság kezel “az ország tüdője, hűtője, víz megtartó rendszere, közösségi tere, rekreációs lehetősége, klímavédelmi eszköze”. Az államtitkár szólt arról is, hogy a fenntarthatósági szemlélet elterjesztése érdekében az Agrárminisztérium számos környezeti nevelési programot is támogat, ezek közül kiemelkedő az Országos Erdészeti Egyesület által lebonyolított “Iskolában az erdő program”, amelynek során két év alatt 114 ezer gyermek számára tartanak foglalkozásokat az állami erdészetek erdőpedagógusai. Zambó Péter úgy fogalmazott: “az erdők jövője azon múlik, hogy tudunk-e olyan szakmai és társadalmi szövetséget létrehozni, amely képes a természet érdekeit a közösségek, a gazdaság és a következő generációk érdekeivel összhangba hozni.”

Gáspár Mónika, a csaknem ezer lelkes, többségében horvát nemzetiség által lakott Szentpéterfa polgármestere elmondta: a község képviselőtestülete tudatosan készült arra, hogy részt vehessenek a településfásítási program pályázatán, több mint negyven fa elültetésére alkalmas helyet írtak össze a faluban. A fásítási programban most tíz hársfával gazdagodott a község, amelyek közül kilencet már korábban elültettek, egyet pedig most szerdán ünnepélyes keretek között helyeztek a földbe.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák