Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Első ízben észlelnek tengeriszivacs-fehéredést Új-Zélandon

Létrehozva:

|

Első ízben találtak Új-Zéland partjainál olyan tengeri szivacsokat, amelyek – a korallfehéredéshez hasonlóan – elveszítették színüket, vélhetően az óceán szokatlanul magas hőmérséklete miatt.

A wellingtoni Viktória Egyetem kutatói egy áprilisi expedíció alkalmával a Déli-sziget déli partjának több mint tucatnyi pontján találtak kifehéredett tengeri szivacsokat, amelyek normális esetében csokoládébarnák – írja a Guardian brit hírportál. Helyenként a tengeri szivacsok 95 százaléka fehéredett ki – közölte ez egyetem tengerbiológusa, James Bell. A kutatók az első adatok alapján úgy vélik, hogy tengeri szivacsok százezrei fakulhattak ki. A szigetország körüli vizek mélyét tengeriszivacstelepek népesítik be, amelyek élőhelyet nyújtanak a halaknak és olyan karbont bocsátanak ki, amelyet más fajok táplálékként hasznosítanak. Egy ideje már érkeznek hírek szórványos szivacsfehéredésről, nemrég például az Ausztráliához tartozó Tasmánia partja mentén észlelték a jelenséget, de a tengeri szivacsok jellemzően könnyebben elviselik az óceán változásait, mint más fajok, például a korallok. A mostani egy merőben szokatlan jelenség – mondta James Bell.

A tudós szerint a szivacsfehéredés “rávilágít a klímaválságra, amellyel az emberiség szembenéz”. “Rengeteg faj él Új-Zéland körül, és fogalmunk sincs, milyen a hőtűrőképességük” – tette hozzá. A világtengerek hőmérséklete tavaly rekordot döntött, és ez alól nem volt kivétel Új-Zéland környéke sem, ahol a parti vizek az átlagosnál 2,6 fokkal voltak melegebbek idén áprilisban. A szivacsfehéredés által leginkább sújtott térségek közül az átlagosnál is jobban felmelegedett a tenger Fiordland partjainál, ahol a szokásosnál 5 fokkal magasabb hőmérsékletet mértek, ez az utóbbi negyven év legerősebb tengeri hőhulláma. James Bell szerint további kutatások szükségesek annak végleges kimondásához, hogy a fehéredést az óceán felmelegedése okozza. A kutatók egyelőre csak “egy nagyon erős korrelációt” figyeltek meg a fehéredés és a meredek hőmérsékletemelkedés között. A tudós szerint egyes kifehéredett szivacsok életre kelhetnek, de hogy ez megtörténik-e, arra csak további megfigyelések során derülhet fény.

Advertisement

Zöldinfó

Természetvédelmi mérföldkő: nemzeti park lett a Nagyberek

Nemzeti parki terület lett a dél-balatoni Nagyberek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park része lett a dél-balatoni Nagyberek, az erről szóló döntés nemcsak az ottani unikális és csodálatos élővilág védelmére, hanem komplex tájrehabilitációra is lehetőséget ad – mondta a miniszterelnök-helyettes Fonyódon. Semjén Zsolt a Berek Világa Látogatóközpontnál a Nagyberek nemzeti parki területté nyilvánításához kapcsolódó eseményen hangsúlyozta, hogy a berek révén a Balaton-felvidéki Nemzeti Park 6335 hektárral gazdagodott, ehhez hasonló bővülésre “emberöltő óta nem volt példa” a nemzeti parkok történetében. Hasonló nagyságrendű védett területi kijelölés az Őrségi Nemzeti Park 2002-ben történt létrehozását követően csak 2012-ben, a Dél-alföldi Körös-éri Tájvédelmi Körzet létesítésével történt – idézte fel az alternativenergia.hu. Az utóbbi évek természetvédelmi irányvonala inkább az volt, hogy tematikus jelleggel nagy számú, de kis kiterjedésű területek kerültek védelem alá, ezek közé tartoztak a kaptárkövek, vagy a bajai földikutya-rezervátum és egyebek mellett a jáki kardvirágos erdő – tette hozzá.

A politikus a dél-balatoni Nagyberekről szólva kitért rá, a Balaton egykor öblözetekre tagolódott, a Nagyberek a Balaton térsége és a Dráva-völgy közötti öblözet elláposodott maradványa, amely 1850-ig összefüggő vízfelület volt. Ezt száz éve elkezdték lecsapolni, amellyel a természeti értékekben akkora kárt okoztak, amely nem állt arányban azzal a haszonnal, amelyet az így kapott gyenge minőségű földterület jelentett. A lecsapolás 100 évvel ezelőtt, az 1950-es évekig, sőt még tovább is politikai döntés volt. “Ma már másképp csinálnánk, de a mi feladatunk az, hogy mentsük meg, ami megmaradt, és lehetőleg állítsuk vissza azt az ökoszisztémát, azt a vizes élőhelyet, amit a természet létrehozott” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.

Semjén Zsolt a Berek Világa Látogatóközpontra utalva rámutatott: a természetet az tudja védeni, aki ismeri és tudja, milyen értékei vannak, ezért kulcsfontosságú a természetiskolák működése. Szólt arról is, hogy Móring József Attilával, a térség kereszténydemokrata országgyűlési képviselőjével és a helyi polgármesterrel folytatott egyeztetés eredményeként támogatja a Balatonfenyves és Balatonmáriafürdő közötti nádas védetté nyilvánítására irányuló javaslatot. Bende Zsolt, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója közölte, a dél-balatoni berkek fontos növénytársulások, számos védett növény- és állatfaj otthona. A nemzeti park célja, hogy élőhelyüket megóvja, állományukat fenntartsa. Ennek érdekében helyreállítják a vizes élőhelyeket, visszaállítják a természetkímélő területhasználati módokat, visszagyepesítik a szántókat, visszaszorítják az idegenhonos fás- és lágyszárú növényeket – sorolta. Az esemény végén Semjén Zsolt, Móring József Attila, Bende Zsolt és Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára, valamint Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára a látogatóközpont mellett felállította a nemzeti parki területet jelző táblát.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák