Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Első ízben észlelnek tengeriszivacs-fehéredést Új-Zélandon

Létrehozva:

|

Első ízben találtak Új-Zéland partjainál olyan tengeri szivacsokat, amelyek – a korallfehéredéshez hasonlóan – elveszítették színüket, vélhetően az óceán szokatlanul magas hőmérséklete miatt.

A wellingtoni Viktória Egyetem kutatói egy áprilisi expedíció alkalmával a Déli-sziget déli partjának több mint tucatnyi pontján találtak kifehéredett tengeri szivacsokat, amelyek normális esetében csokoládébarnák – írja a Guardian brit hírportál. Helyenként a tengeri szivacsok 95 százaléka fehéredett ki – közölte ez egyetem tengerbiológusa, James Bell. A kutatók az első adatok alapján úgy vélik, hogy tengeri szivacsok százezrei fakulhattak ki. A szigetország körüli vizek mélyét tengeriszivacstelepek népesítik be, amelyek élőhelyet nyújtanak a halaknak és olyan karbont bocsátanak ki, amelyet más fajok táplálékként hasznosítanak. Egy ideje már érkeznek hírek szórványos szivacsfehéredésről, nemrég például az Ausztráliához tartozó Tasmánia partja mentén észlelték a jelenséget, de a tengeri szivacsok jellemzően könnyebben elviselik az óceán változásait, mint más fajok, például a korallok. A mostani egy merőben szokatlan jelenség – mondta James Bell.

A tudós szerint a szivacsfehéredés “rávilágít a klímaválságra, amellyel az emberiség szembenéz”. “Rengeteg faj él Új-Zéland körül, és fogalmunk sincs, milyen a hőtűrőképességük” – tette hozzá. A világtengerek hőmérséklete tavaly rekordot döntött, és ez alól nem volt kivétel Új-Zéland környéke sem, ahol a parti vizek az átlagosnál 2,6 fokkal voltak melegebbek idén áprilisban. A szivacsfehéredés által leginkább sújtott térségek közül az átlagosnál is jobban felmelegedett a tenger Fiordland partjainál, ahol a szokásosnál 5 fokkal magasabb hőmérsékletet mértek, ez az utóbbi negyven év legerősebb tengeri hőhulláma. James Bell szerint további kutatások szükségesek annak végleges kimondásához, hogy a fehéredést az óceán felmelegedése okozza. A kutatók egyelőre csak “egy nagyon erős korrelációt” figyeltek meg a fehéredés és a meredek hőmérsékletemelkedés között. A tudós szerint egyes kifehéredett szivacsok életre kelhetnek, de hogy ez megtörténik-e, arra csak további megfigyelések során derülhet fény.

Advertisement

Zöldinfó

Új korszak a földeken: a szárazság miatt egyre többen váltanak napraforgóra

Magyarországnak stratégiai előnye van a kalászos növények termesztésében, erre kell építeni.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Petőházi Tamás, a Gabonakutató Nonprofit Kft. országos kalászos fajtabemutatóján elmondta, a 2022-es hatalmas aszály hozott fordulópontot a hazai mezőgazdaságban, a csapadékhiány tavaly megismétlődött, és úgy tűnik, az idén is – írja az alternativenergia.hu. A klímaváltozásra adott termelői válasz eredményeként 800 ezer hektár fölé emelkedett a napraforgó vetésterülete ezzel megelőzte a kukoricáét. Eközben a búza egymillió hektár fölötti vetésterülete érdemben nem változott. A tapasztalatok azonban azt mutatják, a napraforgó nem tudja kiváltani a kukoricát, tavaly Csongrád megyében 1,6 tonna volt a napraforgó hektáronkénti terméseredménye – hangsúlyozta a szakember. Petőházi Tamás trendfordulóra számít, a várakozások szerint a világ gabonatermése a mostani szezonban csökkenni fog, kisebb lesz, mint a felhasználás. A világpiaci árak erre reagálva már emelkedésnek indultak, ez Magyarországon a forint erősödése miatt nem érezhető.

Az elnök ismertette: az Európai Unió kukoricából rekordmennyiségű importra fog szorulni az idei szezonban, és a magas kőolajárak miatt a szállítási díjak rendkívüli módon megemelik a költségeket. Hozzátette: bár Kína kukoricából és búzából megpróbál önellátóvá válni 2030-ra, a szójaimportja azonban emelkedik, és a beszerzéseit politikai szempontok is befolyásolják, ez pedig a takarmányköltségeken keresztül komoly hatással lehet az európai állattenyésztésre. Pugris Tamás, a Gabonakutató Nonprofit Kft. agrotechnikai osztályvezetője azt mondta, a gabonatermesztők problémáit három klimatikus stressz okozza: a tavaszi fagy, a tavaszi szárazság, valamint a nyári aszály és a hősokk.

A szakember közölte, a kutatóintézet munkatársai az ország több pontján széles időintervallumban elvégzett vetéssel, nagyon eltérő talaj- és csapadékviszonyok között végeztek fajtakísérleteket. Az eredmények azt mutatják a vetési időt egyre kevésbé érdemes naptárhoz igazítani, kulcsfontosságú a talajnedvesség megtartása, a jó szerkezetű magágy kialakítása, a legfontosabb pedig, hogy a vetőmag és a fajta szerepe felértékelődik.

Advertisement

Tóth Tibor, a Gabonakutató Nonprofit Kft. ügyvezetője hangsúlyozta, a rendkívüli aszály során a cég fajtái bizonyították, alkalmazkodó és ellenálló-képességük egyedülálló. A valódi teljesítmény nem a jó körülmények között mutatkozik meg: a magyar alföldön nemesített fajták képesek olyan körülmények között is termést adni, amilyenek között más fajták nem.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák