Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Első ízben észlelnek tengeriszivacs-fehéredést Új-Zélandon

Létrehozva:

|

Első ízben találtak Új-Zéland partjainál olyan tengeri szivacsokat, amelyek – a korallfehéredéshez hasonlóan – elveszítették színüket, vélhetően az óceán szokatlanul magas hőmérséklete miatt.

A wellingtoni Viktória Egyetem kutatói egy áprilisi expedíció alkalmával a Déli-sziget déli partjának több mint tucatnyi pontján találtak kifehéredett tengeri szivacsokat, amelyek normális esetében csokoládébarnák – írja a Guardian brit hírportál. Helyenként a tengeri szivacsok 95 százaléka fehéredett ki – közölte ez egyetem tengerbiológusa, James Bell. A kutatók az első adatok alapján úgy vélik, hogy tengeri szivacsok százezrei fakulhattak ki. A szigetország körüli vizek mélyét tengeriszivacstelepek népesítik be, amelyek élőhelyet nyújtanak a halaknak és olyan karbont bocsátanak ki, amelyet más fajok táplálékként hasznosítanak. Egy ideje már érkeznek hírek szórványos szivacsfehéredésről, nemrég például az Ausztráliához tartozó Tasmánia partja mentén észlelték a jelenséget, de a tengeri szivacsok jellemzően könnyebben elviselik az óceán változásait, mint más fajok, például a korallok. A mostani egy merőben szokatlan jelenség – mondta James Bell.

A tudós szerint a szivacsfehéredés “rávilágít a klímaválságra, amellyel az emberiség szembenéz”. “Rengeteg faj él Új-Zéland körül, és fogalmunk sincs, milyen a hőtűrőképességük” – tette hozzá. A világtengerek hőmérséklete tavaly rekordot döntött, és ez alól nem volt kivétel Új-Zéland környéke sem, ahol a parti vizek az átlagosnál 2,6 fokkal voltak melegebbek idén áprilisban. A szivacsfehéredés által leginkább sújtott térségek közül az átlagosnál is jobban felmelegedett a tenger Fiordland partjainál, ahol a szokásosnál 5 fokkal magasabb hőmérsékletet mértek, ez az utóbbi negyven év legerősebb tengeri hőhulláma. James Bell szerint további kutatások szükségesek annak végleges kimondásához, hogy a fehéredést az óceán felmelegedése okozza. A kutatók egyelőre csak “egy nagyon erős korrelációt” figyeltek meg a fehéredés és a meredek hőmérsékletemelkedés között. A tudós szerint egyes kifehéredett szivacsok életre kelhetnek, de hogy ez megtörténik-e, arra csak további megfigyelések során derülhet fény.

Advertisement

Zöldinfó

Növekvő zöldfelület országszerte: 200 millió új fa segíti Magyarország klímavédelmi céljait

Több mint nyolcszáz településen több mint nyolcezer fát ültetnek a településfásítási program ötödik ütemének őszi időszakában.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Viski József elmondta: a településfásítási program eddigi négy ütemében 56 ezer sorfát ültettek el mintegy 1500 településen, amelyhez a Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága több mint 2,5 milliárd forint támogatást biztosított – írja az alternativenergia.hu. Hangsúlyozta: az ötödik ütemében minden korábbinál nagyobb volt az érdeklődés, ezért a kormány úgy döntött, hogy 21 ezer 300 darabra emeli az igényelhető fák számát, így az összes, több mint 1700 érdeklődő település fához juthat – fejtette ki az államtitkár, hozzátéve, hogy “2026 tavaszára pedig már több mint 76 ezer sorfát ültetünk el országszerte a vidéki településeken”. A cél 100 ezer fa elültetése 2026 végére – húzta alá. Kiemelte: a program ötödik ütemének kerete 1,32 milliárd forint, mely összeg az eredetileg tervezettnek és a korábbiaknak több mint duplája. A fákat, valamint a szállítást a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. biztosítja, az Országos Erdészeti Egyesület koordinációja mellett.

Viski József felidézte, hogy az erdősítést támogató, egymást kiegészítő programoknak köszönhetően Magyarországon – a globális folyamatokkal ellentétben – az erdők térfoglalása folyamatosan nő. “A cél az, hogy az ország fával borított területét 25-ről 27 százalékra növeljük 2030-ra” – jelentette ki. Az elmúlt időszakban a kormány megfordította a negatív erdőtelepítési trendet. Az országfásítási program 2019-es meghirdetése óta ugyanis mintegy 200 millió új fát ültettek el országszerte az erdőterületek növelése érdekében. Ebből több mint 172 millió fa a Vidékfejlesztési Program erdőtelepítéseivel került a földbe. Az állami erdészeti társaságok közreműködésének köszönhetően 4,3 millió fával gyarapodott az Újszülöttek Erdeje Program, amely évente több, mint 1 millió facsemete elültetésével járul hozzá Magyarország klímavédelmi céljainak teljesüléséhez. Ugyanakkor 7 milliót tettek ki a mintafásítási kezdeményezések, és a természetes úton befásodott területek erdővé alakítására is 430 ezer facsemetét használtak fel az állami erdészeti társaságok szakemberei – sorolta.

Bóna Zoltán, a térség fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy köszönet illeti a polgármestert és az önkormányzatot, amiért fontosnak tartotta a településfásítási programban való részvételt. Mint mondta: a kormányzat lehetővé teszi, hogy akár állami, akár uniós forrásokkal, de “előmozdítsuk a klímaváltozás elleni pozitív hozzájárulást”. Az erdők ugyanis a nemzeti zöldvagyon stratégiai jelentőségű elemei, nélkülözhetetlenek a karbonsemlegességi és klímavédelmi célok eléréséhez – fűzte hozzá. Baski Gábor Makád független polgármestere elmondta: településük csodálatos környezetben fekszik, hiszen több mint 600 hektár erdőterületük és 40 hektár parkerdőjük van, ennek ellenére az elmúlt években 6 hektárnyi területen ültettek, mert elengedhetetlennek érzi, hogy lehetőség szerint minél több fát telepítsenek. Éppen ezért terveik között szerepel, hogy a település horgásztava mellett közparkot alakítanak ki. Ennek első lépéseként most tíz fát ültettek el – a településfásítási program keretében – kőris-, hárs- és platánfákat vegyesen.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák