Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Első ízben észlelnek tengeriszivacs-fehéredést Új-Zélandon

Létrehozva:

|

Első ízben találtak Új-Zéland partjainál olyan tengeri szivacsokat, amelyek – a korallfehéredéshez hasonlóan – elveszítették színüket, vélhetően az óceán szokatlanul magas hőmérséklete miatt.

A wellingtoni Viktória Egyetem kutatói egy áprilisi expedíció alkalmával a Déli-sziget déli partjának több mint tucatnyi pontján találtak kifehéredett tengeri szivacsokat, amelyek normális esetében csokoládébarnák – írja a Guardian brit hírportál. Helyenként a tengeri szivacsok 95 százaléka fehéredett ki – közölte ez egyetem tengerbiológusa, James Bell. A kutatók az első adatok alapján úgy vélik, hogy tengeri szivacsok százezrei fakulhattak ki. A szigetország körüli vizek mélyét tengeriszivacstelepek népesítik be, amelyek élőhelyet nyújtanak a halaknak és olyan karbont bocsátanak ki, amelyet más fajok táplálékként hasznosítanak. Egy ideje már érkeznek hírek szórványos szivacsfehéredésről, nemrég például az Ausztráliához tartozó Tasmánia partja mentén észlelték a jelenséget, de a tengeri szivacsok jellemzően könnyebben elviselik az óceán változásait, mint más fajok, például a korallok. A mostani egy merőben szokatlan jelenség – mondta James Bell.

A tudós szerint a szivacsfehéredés “rávilágít a klímaválságra, amellyel az emberiség szembenéz”. “Rengeteg faj él Új-Zéland körül, és fogalmunk sincs, milyen a hőtűrőképességük” – tette hozzá. A világtengerek hőmérséklete tavaly rekordot döntött, és ez alól nem volt kivétel Új-Zéland környéke sem, ahol a parti vizek az átlagosnál 2,6 fokkal voltak melegebbek idén áprilisban. A szivacsfehéredés által leginkább sújtott térségek közül az átlagosnál is jobban felmelegedett a tenger Fiordland partjainál, ahol a szokásosnál 5 fokkal magasabb hőmérsékletet mértek, ez az utóbbi negyven év legerősebb tengeri hőhulláma. James Bell szerint további kutatások szükségesek annak végleges kimondásához, hogy a fehéredést az óceán felmelegedése okozza. A kutatók egyelőre csak “egy nagyon erős korrelációt” figyeltek meg a fehéredés és a meredek hőmérsékletemelkedés között. A tudós szerint egyes kifehéredett szivacsok életre kelhetnek, de hogy ez megtörténik-e, arra csak további megfigyelések során derülhet fény.

Advertisement

Zöldinfó

Védett, mégis fogy: a klímaváltozás hatása a fürge gyíkra

A fürge gyíkot választotta az év hüllőjének 2026-ban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu kiemelte, hogy a fürge gyík egyike a klímaváltozás veszteseinek, az élőhelyét jelentő üde, nedves rétek és hegyi kaszálók – a csapadék hiánya és a melegedő hőmérséklet következtében – kiszáradnak, megváltoznak. A faj Magyarországon általánosan elterjedt az üde réteken, főként tavak, vízfolyások mentén az alföldi vízjárta gyepektől a nedves erdőszegélyeken át a hegyvidéki kaszálókig, erdei tisztásokig. Táplálékát elsősorban ízeltlábúak alkotják. Közepes termetű faj, kisebb, mint a zöld gyík, de nagyobb, mint a homoki gyík. Teljes hossza 20-23 centiméter, ennek jóval több, mint a felét a farok teszi ki. Nagy-Britannia déli részétől Belső-Ázsián át a Bajkálig előfordul. A fürge gyíkok a téli hibernációból március végén bújnak elő, párzásuk áprilisban és májusban történik. A hímek harcolnak egymással, amiben egyikük vagy mindkettőjük elveszítheti a farkát.

A nőstény tavasz végén, nyár elején fűcsomók alá rakja 5-12, pergamenes héjú tojását. A kis gyíkok július végén és augusztus első felében kelnek ki. Nappali életmódot folytatnak, az éjszakát földalatti üregekben vagy fatörzsek alatt töltik. Egész nap aktívak, de a forró, aszályos napokon aktivitásuk a hűvösebb órákra korlátozódik. A felnőtt egyedek már szeptember közepén visszahúzódnak téli pihenőjükre, a fiatalok még október közepén, végén is aktívak lehetnek. A tájékoztatás szerint a faj számára a legfontosabb civilizációs veszélyeztető tényezők az élőhelyeik leromlása, a gyepek intenzív művelése, valamint a klímaváltozás és az elhibázott vízgazdálkodás nyomán kialakuló szárazság. Utóbbi okból Magyarországon csökken a számuk, helyüket a zöld gyík veszi át.

A fürge gyík az országban 1974 óta védett, pénzben kifejezett értéke 25 ezer forint. A fürge gyíkkal – egyben minden más Magyarországon előforduló kétéltű- és hüllőfajjal – kapcsolatos észleléseket az Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezési Program honlapjára várják, ami a https://herpterkep.mme.hu/ linken található meg – olvasható a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák