Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Első ízben észlelnek tengeriszivacs-fehéredést Új-Zélandon

Létrehozva:

|

Első ízben találtak Új-Zéland partjainál olyan tengeri szivacsokat, amelyek – a korallfehéredéshez hasonlóan – elveszítették színüket, vélhetően az óceán szokatlanul magas hőmérséklete miatt.

A wellingtoni Viktória Egyetem kutatói egy áprilisi expedíció alkalmával a Déli-sziget déli partjának több mint tucatnyi pontján találtak kifehéredett tengeri szivacsokat, amelyek normális esetében csokoládébarnák – írja a Guardian brit hírportál. Helyenként a tengeri szivacsok 95 százaléka fehéredett ki – közölte ez egyetem tengerbiológusa, James Bell. A kutatók az első adatok alapján úgy vélik, hogy tengeri szivacsok százezrei fakulhattak ki. A szigetország körüli vizek mélyét tengeriszivacstelepek népesítik be, amelyek élőhelyet nyújtanak a halaknak és olyan karbont bocsátanak ki, amelyet más fajok táplálékként hasznosítanak. Egy ideje már érkeznek hírek szórványos szivacsfehéredésről, nemrég például az Ausztráliához tartozó Tasmánia partja mentén észlelték a jelenséget, de a tengeri szivacsok jellemzően könnyebben elviselik az óceán változásait, mint más fajok, például a korallok. A mostani egy merőben szokatlan jelenség – mondta James Bell.

A tudós szerint a szivacsfehéredés “rávilágít a klímaválságra, amellyel az emberiség szembenéz”. “Rengeteg faj él Új-Zéland körül, és fogalmunk sincs, milyen a hőtűrőképességük” – tette hozzá. A világtengerek hőmérséklete tavaly rekordot döntött, és ez alól nem volt kivétel Új-Zéland környéke sem, ahol a parti vizek az átlagosnál 2,6 fokkal voltak melegebbek idén áprilisban. A szivacsfehéredés által leginkább sújtott térségek közül az átlagosnál is jobban felmelegedett a tenger Fiordland partjainál, ahol a szokásosnál 5 fokkal magasabb hőmérsékletet mértek, ez az utóbbi negyven év legerősebb tengeri hőhulláma. James Bell szerint további kutatások szükségesek annak végleges kimondásához, hogy a fehéredést az óceán felmelegedése okozza. A kutatók egyelőre csak “egy nagyon erős korrelációt” figyeltek meg a fehéredés és a meredek hőmérsékletemelkedés között. A tudós szerint egyes kifehéredett szivacsok életre kelhetnek, de hogy ez megtörténik-e, arra csak további megfigyelések során derülhet fény.

Advertisement

Zöldinfó

Terjed a szőlőket veszélyeztető fertőzés Magyarországon

Új eszközzel segíti a Nébih az aranyszínű sárgaság elleni védekezést.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Segíti az aranyszínű sárgaság elleni hatékonyabb védekezést a szőlőültetvényekben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) interaktív térképes alkalmazása – közölte az alternativenergia.hu. Az oldalon pontosan követhető a legsúlyosabb növényegészségügyi fenyegetésnek számító, komoly károkat okozó betegség terjedése, ami hasznos lehet a védekezési stratégiák megtervezésében. A térkép támogatja a helyspecifikus döntéseket, a szőlőtermő területek és borvidékek megjelenítése pedig pontos képet ad a kockázati környezetről. Megjeleníthetők rajta a korábbi kitörések, a fertőzési helyzet, a fertőzött térségek és a pufferzónák, ezért a hivatal arra kéri a szőlősgazdákat, hogy figyeljék a honlapon megjelenő adatokat.

A közlemény szerint az aranyszínű sárgaság az egyik legsúlyosabb növényegészségügyi probléma, amely nagy gazdasági károkat okozhat a belföldi szőlőtermesztésben. A Nébih laboratóriumi vizsgálatai eddig 18 vármegyében és 21 borvidéken igazolták a kórokozó jelenlétét. Visszaszorításában kulcsfontosságú a betegséget terjesztő amerikai szőlőkabóca elleni összehangolt védekezés, ám ennek időpontja térségenként eltérhet, ezért a növényvédelmi intézkedéseket a területi felhívásokhoz időzítve kell végrehajtani – írták. A Nébih a térképet, valamint a funkcióiról és a használatáról szóló bemutatót a honlapján tette elérhetővé.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák