Zöldinfó
Első ízben észlelnek tengeriszivacs-fehéredést Új-Zélandon
Első ízben találtak Új-Zéland partjainál olyan tengeri szivacsokat, amelyek – a korallfehéredéshez hasonlóan – elveszítették színüket, vélhetően az óceán szokatlanul magas hőmérséklete miatt.
A wellingtoni Viktória Egyetem kutatói egy áprilisi expedíció alkalmával a Déli-sziget déli partjának több mint tucatnyi pontján találtak kifehéredett tengeri szivacsokat, amelyek normális esetében csokoládébarnák – írja a Guardian brit hírportál. Helyenként a tengeri szivacsok 95 százaléka fehéredett ki – közölte ez egyetem tengerbiológusa, James Bell. A kutatók az első adatok alapján úgy vélik, hogy tengeri szivacsok százezrei fakulhattak ki. A szigetország körüli vizek mélyét tengeriszivacstelepek népesítik be, amelyek élőhelyet nyújtanak a halaknak és olyan karbont bocsátanak ki, amelyet más fajok táplálékként hasznosítanak. Egy ideje már érkeznek hírek szórványos szivacsfehéredésről, nemrég például az Ausztráliához tartozó Tasmánia partja mentén észlelték a jelenséget, de a tengeri szivacsok jellemzően könnyebben elviselik az óceán változásait, mint más fajok, például a korallok. A mostani egy merőben szokatlan jelenség – mondta James Bell.
A tudós szerint a szivacsfehéredés “rávilágít a klímaválságra, amellyel az emberiség szembenéz”. “Rengeteg faj él Új-Zéland körül, és fogalmunk sincs, milyen a hőtűrőképességük” – tette hozzá. A világtengerek hőmérséklete tavaly rekordot döntött, és ez alól nem volt kivétel Új-Zéland környéke sem, ahol a parti vizek az átlagosnál 2,6 fokkal voltak melegebbek idén áprilisban. A szivacsfehéredés által leginkább sújtott térségek közül az átlagosnál is jobban felmelegedett a tenger Fiordland partjainál, ahol a szokásosnál 5 fokkal magasabb hőmérsékletet mértek, ez az utóbbi negyven év legerősebb tengeri hőhulláma. James Bell szerint további kutatások szükségesek annak végleges kimondásához, hogy a fehéredést az óceán felmelegedése okozza. A kutatók egyelőre csak “egy nagyon erős korrelációt” figyeltek meg a fehéredés és a meredek hőmérsékletemelkedés között. A tudós szerint egyes kifehéredett szivacsok életre kelhetnek, de hogy ez megtörténik-e, arra csak további megfigyelések során derülhet fény.
Zöldinfó
Jedlik-program: élvonalbeli energetikai fejlesztések startolnak
A Jedlik Ányos Energetikai Program keretében több tucat innovatív fejlesztés indul, amelyek a jövő energiahatékony és fenntartható megoldásait alapozhatják meg.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Harmincöt nyertes energetikai kutatás-fejlesztési projektjeit támogatja a Jedlik Ányos Energetikai Program pályázata, amelyet a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal bonyolított le – írja az alternativenergia.hu. A jelentkezők felének megítélt mintegy 13 milliárd forintos forrásmennyiség több mint 20 milliárd forint összköltségű innovatív beruházás létrejöttét segíti – közölte az MTI-vel az Energiaügyi Minisztérium (EM). A meghirdetett tíz tématerületből nyolcban találtak támogatásra érdemes magyar ötleteket, a legnagyobb számban az épületenergetikában, energiahatékonyságban, és a rendszerirányítást segítő, hálózatterhelést csökkentő megoldások között – írták a közleményben. A Jedlik Ányos Energetikai Program tavaly meghirdetett pályázata a piacról még hiányzó technológiai fejlesztések, jelentős tudományos-műszaki újdonságtartalommal rendelkező termékek, prototípusok, szolgáltatások létrehozását ösztönzi energetikai fókusszal. A jelentkezési időszak ősszel ért véget, az értékelés a közelmúltban lezárult, megkezdődik a támogatottak kiértesítése.
A közlemény szerint a legmagasabbra rangsorolt pályamunka egy prototípus megalkotása, amely mesterséges intelligencia közreműködésével teszi lehetővé a szén-dioxid hasznosítását ipari környezetben, megújuló energia felhasználásával. Szoros másodikként valósulhat meg a lítium-ion akkumulátorokhoz használható, nagy energiasűrűségű, újrahasznosítható anódtechnológia kutatás-fejlesztése. Dobogós helyet ért még a nagy teljesítményű, publikus elektromos jármű töltőrendszerek fogyasztóbarát integrált energiatárolási megoldása. De a támogatásból jut a fényenergiából zöld hidrogén létrehozását, a hidrogén szobahőmérsékleten is biztonságos és költséghatékony tárolási technológiájának kidolgozását vagy a lignit-alapú oxidporok vízszűrési rendszerekben való felhasználását célzó kutatás-fejlesztésre is.
Az egyes projektre 100 millió forinttól egészen 600 millió forintig ítéltek meg állami hozzájárulást. A jelentkezők önerejével együtt a pályázat több mint 20 milliárd forintot mozgósít az iparági innováció érdekében. Az elképzelések megvalósítására a szerződéskötéstől számított 24-48 hónap áll majd a nyertesek rendelkezésre. A pályázatnak köszönhetően a gyakorlatban jól hasznosítható szakmai ötletek piacképes termékekké, szolgáltatásokká válhatnak. A felhívás az energiarendszer hatékonyabb működtetése és zöldítése mellett erősíti a tudásalapú belföldi gazdaság versenyképességét is – olvasható a közleményben.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaTöbb tízezer lakásban jöhet változás: indul a költségmegosztók telepítése
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaBerobbanhat az elektromos motorpiac – új márka lép be Magyarországra
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaElektromos forradalom az utakon: hidrogénnel működő buszokat hoznak
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaTámogatások hajtották a rekordot: tarolnak az elektromos autók Magyarországon
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMeglepően sok földmozgást regisztráltak egyetlen hónap alatt
