Zöldinfó
Első ízben észlelnek tengeriszivacs-fehéredést Új-Zélandon
Első ízben találtak Új-Zéland partjainál olyan tengeri szivacsokat, amelyek – a korallfehéredéshez hasonlóan – elveszítették színüket, vélhetően az óceán szokatlanul magas hőmérséklete miatt.
A wellingtoni Viktória Egyetem kutatói egy áprilisi expedíció alkalmával a Déli-sziget déli partjának több mint tucatnyi pontján találtak kifehéredett tengeri szivacsokat, amelyek normális esetében csokoládébarnák – írja a Guardian brit hírportál. Helyenként a tengeri szivacsok 95 százaléka fehéredett ki – közölte ez egyetem tengerbiológusa, James Bell. A kutatók az első adatok alapján úgy vélik, hogy tengeri szivacsok százezrei fakulhattak ki. A szigetország körüli vizek mélyét tengeriszivacstelepek népesítik be, amelyek élőhelyet nyújtanak a halaknak és olyan karbont bocsátanak ki, amelyet más fajok táplálékként hasznosítanak. Egy ideje már érkeznek hírek szórványos szivacsfehéredésről, nemrég például az Ausztráliához tartozó Tasmánia partja mentén észlelték a jelenséget, de a tengeri szivacsok jellemzően könnyebben elviselik az óceán változásait, mint más fajok, például a korallok. A mostani egy merőben szokatlan jelenség – mondta James Bell.
A tudós szerint a szivacsfehéredés “rávilágít a klímaválságra, amellyel az emberiség szembenéz”. “Rengeteg faj él Új-Zéland körül, és fogalmunk sincs, milyen a hőtűrőképességük” – tette hozzá. A világtengerek hőmérséklete tavaly rekordot döntött, és ez alól nem volt kivétel Új-Zéland környéke sem, ahol a parti vizek az átlagosnál 2,6 fokkal voltak melegebbek idén áprilisban. A szivacsfehéredés által leginkább sújtott térségek közül az átlagosnál is jobban felmelegedett a tenger Fiordland partjainál, ahol a szokásosnál 5 fokkal magasabb hőmérsékletet mértek, ez az utóbbi negyven év legerősebb tengeri hőhulláma. James Bell szerint további kutatások szükségesek annak végleges kimondásához, hogy a fehéredést az óceán felmelegedése okozza. A kutatók egyelőre csak “egy nagyon erős korrelációt” figyeltek meg a fehéredés és a meredek hőmérsékletemelkedés között. A tudós szerint egyes kifehéredett szivacsok életre kelhetnek, de hogy ez megtörténik-e, arra csak további megfigyelések során derülhet fény.
Zöldinfó
Folyamatosan mérik a levegő minőségét pécsi iskolákban és óvodákban
A beltéri levegő minőségét elemző rendszer működik Pécsen.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Hat pécsi oktatási-nevelési intézmény 73 tantermében és csoportszobájában működik már az a folyamatos beltéri levegőminőség-monitoring rendszer, amelyet a HungAIRy környezetvédelmi projekt eredményeként helyeztek üzembe – közölték az alternativenergia.hu. A HungaroMet Zrt. irányításával zajló program keretében a helyiségekben felszerelt érzékelők – egyebek mellett – a hőmérsékletet, a páratartalmat, valamint a levegő szén-dioxid- és szállópor-koncentrációját mérik. A programban négy pécsi óvoda és két általános iskola vesz részt, amelyekben összesen 73 beltéri mérőegység gyűjti az adatokat a helyiségek optimális levegőminőségének biztosítása érdekében.
A folyamatos mérések valós időben jelzik, mikor van szükség fokozott légcserére, így segítik az egészségesebb beltéri környezet fenntartását. Kifejtették: a szén-dioxid a beltéri levegő egyik legfontosabb indikátora, hiszen minél többen tartózkodnak egy helyiségben megfelelő légcsere nélkül, annál magasabb lesz ennek a koncentrációja. A közlemény szerint a tantermekben és a csoportszobákban eddig rögzített értékek azt mutatják, hogy hétköznapokon 8 és 16 óra között az átlagos szén-dioxid-koncentráció az egészségügyi irányérték alatt maradt.
A beltéri levegőminőség-monitoring a HungAIRy projekt pécsi pilotprogramjának része. A fejlesztés célja, hogy a folyamatos mérési adatok és a gyakorlati tapasztalatok segítségével támogassa az egészségesebb, energiahatékony és tudatosan működtetett köznevelési intézményi környezet kialakítását.
A hatvan százalékos – közel 16 millió eurós – európai uniós támogatással 2019 és 2026 között zajló HungAIRy program döntéstámogató, levegőminőség-modellező eszközök fejlesztésével, új légszennyezettségi mérőállomások telepítésével zajlik az ország tíz településén: Békéscsabán, Budapesten, Debrecenben, Egerben, Kaposváron, Karcagon, Miskolcon, Pécsen, Szolnokon és Tatabányán. A HungAIRy eredményeként megvalósult a települések levegőminőségi terveinek felülvizsgálata, de szemléletformáló, tájékoztató akciókat is tartottak, s országos tanácsadói hálózat működtetnek.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaVáltoznak a parkolási szabályok Budapesten a nehezebb autóknál
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMegtelepedhet Magyarországon a veszélyesebb kullancsfaj?
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaGigaberuházás a villamosenergia-hálózatban: több mint 230 ezer okosmérő érkezik
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaFélmillió köbméter fával kevesebbet égethetnének el az erőművek
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaJelentősen csökkentik a dízel szabályozott árát Szlovéniában
