Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Első ízben észlelnek tengeriszivacs-fehéredést Új-Zélandon

Létrehozva:

|

Első ízben találtak Új-Zéland partjainál olyan tengeri szivacsokat, amelyek – a korallfehéredéshez hasonlóan – elveszítették színüket, vélhetően az óceán szokatlanul magas hőmérséklete miatt.

A wellingtoni Viktória Egyetem kutatói egy áprilisi expedíció alkalmával a Déli-sziget déli partjának több mint tucatnyi pontján találtak kifehéredett tengeri szivacsokat, amelyek normális esetében csokoládébarnák – írja a Guardian brit hírportál. Helyenként a tengeri szivacsok 95 százaléka fehéredett ki – közölte ez egyetem tengerbiológusa, James Bell. A kutatók az első adatok alapján úgy vélik, hogy tengeri szivacsok százezrei fakulhattak ki. A szigetország körüli vizek mélyét tengeriszivacstelepek népesítik be, amelyek élőhelyet nyújtanak a halaknak és olyan karbont bocsátanak ki, amelyet más fajok táplálékként hasznosítanak. Egy ideje már érkeznek hírek szórványos szivacsfehéredésről, nemrég például az Ausztráliához tartozó Tasmánia partja mentén észlelték a jelenséget, de a tengeri szivacsok jellemzően könnyebben elviselik az óceán változásait, mint más fajok, például a korallok. A mostani egy merőben szokatlan jelenség – mondta James Bell.

A tudós szerint a szivacsfehéredés “rávilágít a klímaválságra, amellyel az emberiség szembenéz”. “Rengeteg faj él Új-Zéland körül, és fogalmunk sincs, milyen a hőtűrőképességük” – tette hozzá. A világtengerek hőmérséklete tavaly rekordot döntött, és ez alól nem volt kivétel Új-Zéland környéke sem, ahol a parti vizek az átlagosnál 2,6 fokkal voltak melegebbek idén áprilisban. A szivacsfehéredés által leginkább sújtott térségek közül az átlagosnál is jobban felmelegedett a tenger Fiordland partjainál, ahol a szokásosnál 5 fokkal magasabb hőmérsékletet mértek, ez az utóbbi negyven év legerősebb tengeri hőhulláma. James Bell szerint további kutatások szükségesek annak végleges kimondásához, hogy a fehéredést az óceán felmelegedése okozza. A kutatók egyelőre csak “egy nagyon erős korrelációt” figyeltek meg a fehéredés és a meredek hőmérsékletemelkedés között. A tudós szerint egyes kifehéredett szivacsok életre kelhetnek, de hogy ez megtörténik-e, arra csak további megfigyelések során derülhet fény.

Advertisement

Zöldinfó

A lengyelek dönthetnének az uniós klímapolitika következményeiről

A lengyel elnök népszavazást kezdeményez az uniós klímapolitika és az energiaárak ügyében.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az uniós klímapolitika lengyelországi végrehajtása és az energiaárak ügyében kezdeményez népszavazást a szenátusnál a lengyel elnök – ismertette az alternativenergia.hu. “Támogatja-e ön az uniós klímapolitikát, amely az emberek megélhetési költségeinek, az energiaáraknak, valamint a gazdasági és mezőgazdasági tevékenység költségeinek emelkedéséhez vezetett?” – így szól az államfő által javasolt népszavazási kérdés. Nawrocki felidézte: tavaly februárban, még elnökjelöltként megállapodást írt alá a legnagyobb lengyelországi szakszervezettel, a Szolidaritással, melyben megígérte: elnökké választása esetén lépéseket tesz az uniós zöld megállapodás “negatív következményeinek” megfékezésére, és ez ügyben népszavazást is kezdeményez a szenátusnál.

A népszavazás nem jelenti a környezetvédelem elutasítását, és nem irányul Lengyelország uniós tagsága ellen sem – hangsúlyozta Nawrocki. Hozzátette: a kezdeményezés arról szól, hogy a lengyelek maguk jogosultak “a változások ütemének, körének és költségeinek meghatározására”, és kifejezné azt a “szabad és szuverén döntési jogot”, amelyet a lengyelek saját sorsukat illetően alkalmaznának. A népszavazás szenátusi jóváhagyása “az állampolgárok hangja iránti tiszteletet” tükrözné, a kezdeményezés elutasítása viszont olyan döntés lenne, “amelyről a polgárok is ítéletet mondanak majd” – fogalmazott Nawrocki.

Ahhoz, hogy a lengyel parlamenti felsőház (szenátus) jóváhagyja az államfő országos népszavazási kezdeményezését, a szavazatok abszolút többségére van szükség a szenátorok legalább felének jelenlétében. Egy referendum akkor kötelező érvényű Lengyelországban, ha a választásra jogosultak több mint 50 százaléka leadja szavazatát. Az 1989-es rendszerváltás óta Lengyelországban eddig hatszor tartottak országos népszavazást, ebből kettő lett érvényes.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák