Zöldinfó
Első ízben észlelnek tengeriszivacs-fehéredést Új-Zélandon
Első ízben találtak Új-Zéland partjainál olyan tengeri szivacsokat, amelyek – a korallfehéredéshez hasonlóan – elveszítették színüket, vélhetően az óceán szokatlanul magas hőmérséklete miatt.
A wellingtoni Viktória Egyetem kutatói egy áprilisi expedíció alkalmával a Déli-sziget déli partjának több mint tucatnyi pontján találtak kifehéredett tengeri szivacsokat, amelyek normális esetében csokoládébarnák – írja a Guardian brit hírportál. Helyenként a tengeri szivacsok 95 százaléka fehéredett ki – közölte ez egyetem tengerbiológusa, James Bell. A kutatók az első adatok alapján úgy vélik, hogy tengeri szivacsok százezrei fakulhattak ki. A szigetország körüli vizek mélyét tengeriszivacstelepek népesítik be, amelyek élőhelyet nyújtanak a halaknak és olyan karbont bocsátanak ki, amelyet más fajok táplálékként hasznosítanak. Egy ideje már érkeznek hírek szórványos szivacsfehéredésről, nemrég például az Ausztráliához tartozó Tasmánia partja mentén észlelték a jelenséget, de a tengeri szivacsok jellemzően könnyebben elviselik az óceán változásait, mint más fajok, például a korallok. A mostani egy merőben szokatlan jelenség – mondta James Bell.
A tudós szerint a szivacsfehéredés “rávilágít a klímaválságra, amellyel az emberiség szembenéz”. “Rengeteg faj él Új-Zéland körül, és fogalmunk sincs, milyen a hőtűrőképességük” – tette hozzá. A világtengerek hőmérséklete tavaly rekordot döntött, és ez alól nem volt kivétel Új-Zéland környéke sem, ahol a parti vizek az átlagosnál 2,6 fokkal voltak melegebbek idén áprilisban. A szivacsfehéredés által leginkább sújtott térségek közül az átlagosnál is jobban felmelegedett a tenger Fiordland partjainál, ahol a szokásosnál 5 fokkal magasabb hőmérsékletet mértek, ez az utóbbi negyven év legerősebb tengeri hőhulláma. James Bell szerint további kutatások szükségesek annak végleges kimondásához, hogy a fehéredést az óceán felmelegedése okozza. A kutatók egyelőre csak “egy nagyon erős korrelációt” figyeltek meg a fehéredés és a meredek hőmérsékletemelkedés között. A tudós szerint egyes kifehéredett szivacsok életre kelhetnek, de hogy ez megtörténik-e, arra csak további megfigyelések során derülhet fény.
Zöldinfó
Grafénnel és nanocsövekkel fejlesztették a nagy teljesítményű szuperkondenzátorokat
Környezetbarát, flexibilis szuperkondenzátor-elektródot fejlesztettek a Miskolci Egyetemen.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu tájékoztatása szerint a sikeresen lezárult projekt célja olyan nemzetközi szinten is újszerű, iparban is alkalmazható kondenzátoranyagok előállítási technológiájának kidolgozása volt, amelyek alkalmasak az elektromos energia hatékony tárolására. A szoros partnerségben végzett munka eredményeként a felek közös szabadalmi bejelentést nyújtottak be. Az előállított nagyhatékonyságú szuperkondenzátorok a hagyományos kondenzátorokhoz képest lényegesen nagyobb töltésmennyiséget képesek raktározni, rendkívül gyorsan tölthetők, és a tárolt energiát is rövid idő alatt adják le.
A technológia alkalmas a megújuló energiaforrások által termelt energia tárolására, akkumulátorok kiegészítésére, valamint szenzorok és érzékelők energiaellátására. A fejlesztés során szénalapú nanoanyagokat – köztük nanocsöveket, grafént és karbon nanolemezkéket – alkalmaztak, a teljesítmény javítása érdekében pedig Ni-P-bevonatot és ezüst nanoszemcséket is beépítettek a szerkezetbe. A karbonformákat speciális kötőanyaggal rögzítették flexibilis hordozófelületeken.
Az elektródák kialakítása és vizsgálata dip-coating technológiával, párhuzamosan zajlott a magyar és a koreai laboratóriumokban. A szöuli kutatók elsősorban hagyományos koreai papírt használtak hordozóként, míg a Miskolci Egyetem kutatócsoportja flexibilis fémhálókat, valamint a Premet Kft. által 3D-nyomtatott szerkezeteket vizsgált. A kutatás-fejlesztési együttműködés eredményeként az ipari partnerek számára közvetlenül hasznosítható szabadalom és technológia, valamint az egyetemi oktatásban alkalmazható új közös tudásbázis jött létre – áll a közleményben.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMár egy hónap alatt látványos eredményt hozhat a galambbefogási program
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás ótaSzázezreket spórolhat a hőszivattyú telepítésén: mutatjuk a legegyszerűbb megoldást
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre több az elektromos töltő Magyarországon, de nőnek a rejtett kockázatok is
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaEgyre erősödik az El Niño: veszélybe kerülhetnek a termések és nőhet az energiaigény
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEurópánál gyorsabban melegszik a Kárpát-medence – figyelmeztetnek a szakértők
