Zöldinfó
Első ízben észlelnek tengeriszivacs-fehéredést Új-Zélandon
Első ízben találtak Új-Zéland partjainál olyan tengeri szivacsokat, amelyek – a korallfehéredéshez hasonlóan – elveszítették színüket, vélhetően az óceán szokatlanul magas hőmérséklete miatt.
A wellingtoni Viktória Egyetem kutatói egy áprilisi expedíció alkalmával a Déli-sziget déli partjának több mint tucatnyi pontján találtak kifehéredett tengeri szivacsokat, amelyek normális esetében csokoládébarnák – írja a Guardian brit hírportál. Helyenként a tengeri szivacsok 95 százaléka fehéredett ki – közölte ez egyetem tengerbiológusa, James Bell. A kutatók az első adatok alapján úgy vélik, hogy tengeri szivacsok százezrei fakulhattak ki. A szigetország körüli vizek mélyét tengeriszivacstelepek népesítik be, amelyek élőhelyet nyújtanak a halaknak és olyan karbont bocsátanak ki, amelyet más fajok táplálékként hasznosítanak. Egy ideje már érkeznek hírek szórványos szivacsfehéredésről, nemrég például az Ausztráliához tartozó Tasmánia partja mentén észlelték a jelenséget, de a tengeri szivacsok jellemzően könnyebben elviselik az óceán változásait, mint más fajok, például a korallok. A mostani egy merőben szokatlan jelenség – mondta James Bell.
A tudós szerint a szivacsfehéredés “rávilágít a klímaválságra, amellyel az emberiség szembenéz”. “Rengeteg faj él Új-Zéland körül, és fogalmunk sincs, milyen a hőtűrőképességük” – tette hozzá. A világtengerek hőmérséklete tavaly rekordot döntött, és ez alól nem volt kivétel Új-Zéland környéke sem, ahol a parti vizek az átlagosnál 2,6 fokkal voltak melegebbek idén áprilisban. A szivacsfehéredés által leginkább sújtott térségek közül az átlagosnál is jobban felmelegedett a tenger Fiordland partjainál, ahol a szokásosnál 5 fokkal magasabb hőmérsékletet mértek, ez az utóbbi negyven év legerősebb tengeri hőhulláma. James Bell szerint további kutatások szükségesek annak végleges kimondásához, hogy a fehéredést az óceán felmelegedése okozza. A kutatók egyelőre csak “egy nagyon erős korrelációt” figyeltek meg a fehéredés és a meredek hőmérsékletemelkedés között. A tudós szerint egyes kifehéredett szivacsok életre kelhetnek, de hogy ez megtörténik-e, arra csak további megfigyelések során derülhet fény.
Zöldinfó
Fenntartható erdőgazdálkodás nélkül nincs jövő
A magyar erdők jövője a klímaváltozáson túlmutató társadalmi kérdés.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Nemcsak a klímaváltozás negatív hatásai, hanem a társadalmi igények és elvárások miatt is kiemelt kérdés a magyar erdők jövője – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium (AM) erdőkért és földügyekért felelős államtitkára, a Soproni Egyetemen rendezett Erdészeti Tudományos Konferencia megnyitóján az agrártárca közleménye szerint. Zambó Péter kiemelte, az erdő a magyar nemzeti zöldvagyon alapeleme – írja az alternativenergia.hu. Ökológiai rendszer, szénmegkötő infrastruktúra, megújuló erőforrás, emellett turisztikai tér, oktatási és kutatási terep, és nem utolsó sorban összetett társadalmi kérdés. Mindezek megőrzése és összehangolása a fenntartható erdőgazdálkodás alapelvei mentén valósítható meg – írták.
A közlemény szerint az államtitkár hangsúlyozta, a társadalom egyre érzékenyebb a természeti értékekre, főképp az erdőkre. Meg szeretné óvni az erdőt, sokszor azoktól a beavatkozásoktól is félti, amelyek a hosszú távú fennmaradását szolgálják. Mindeközben az erdők ökoszisztéma-szolgáltatásait a társadalom hasznosítja, az emberek turisztikai-rekreációs célból látogatják az erdőket, fából készült használati tárgyakat vásárolnak, és energetikai célokra, tűzifának tömegesen igénylik az erdőből származó, megújuló nyersanyagot.
Ez a szakmai konferencia lehetőséget teremt arra, hogy az erdészeti tudomány válaszokat fogalmazzon meg, nemcsak a természeti, hanem a társadalmi kihívásokra is – emelte ki Zambó Péter, aki szerint a magyar erdészeti tudomány naprakészen, hitelesen és mély megalapozottsággal reagál a XXI. század kihívásaira. “Meg kell tudnunk mutatni azt, amit az erdészeti ágazat képvisel, ez nemcsak a múlt öröksége, hanem a jövő egyik kulcsa” – tette hozzá Zambó Péter. A zöld kommunikáció, az erdőpedagógia, az élményalapú szemléletformálás mind azt a célt szolgálják, hogy az emberek ne csak használói, hanem részesei és értői is legyenek az erdei rendszereknek – idézte az államtitkárt az AM közleménye.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaRitkán látott szintet ért el a földgázkitermelés Magyarországon
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaÚj napelemes megoldás biztosít egész évben meleg vizet
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTéli meglepetés nélkül: így spórolhat az elavult fűtési rendszeren
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÚj lakossági energiatároló-pályázat: gyors beadás és precíz dokumentáció kell
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaCsúcs közelében a paksi áramtermelés a főjavítások ellenére is
