Zöldinfó
Első ízben észlelnek tengeriszivacs-fehéredést Új-Zélandon
Első ízben találtak Új-Zéland partjainál olyan tengeri szivacsokat, amelyek – a korallfehéredéshez hasonlóan – elveszítették színüket, vélhetően az óceán szokatlanul magas hőmérséklete miatt.
A wellingtoni Viktória Egyetem kutatói egy áprilisi expedíció alkalmával a Déli-sziget déli partjának több mint tucatnyi pontján találtak kifehéredett tengeri szivacsokat, amelyek normális esetében csokoládébarnák – írja a Guardian brit hírportál. Helyenként a tengeri szivacsok 95 százaléka fehéredett ki – közölte ez egyetem tengerbiológusa, James Bell. A kutatók az első adatok alapján úgy vélik, hogy tengeri szivacsok százezrei fakulhattak ki. A szigetország körüli vizek mélyét tengeriszivacstelepek népesítik be, amelyek élőhelyet nyújtanak a halaknak és olyan karbont bocsátanak ki, amelyet más fajok táplálékként hasznosítanak. Egy ideje már érkeznek hírek szórványos szivacsfehéredésről, nemrég például az Ausztráliához tartozó Tasmánia partja mentén észlelték a jelenséget, de a tengeri szivacsok jellemzően könnyebben elviselik az óceán változásait, mint más fajok, például a korallok. A mostani egy merőben szokatlan jelenség – mondta James Bell.
A tudós szerint a szivacsfehéredés “rávilágít a klímaválságra, amellyel az emberiség szembenéz”. “Rengeteg faj él Új-Zéland körül, és fogalmunk sincs, milyen a hőtűrőképességük” – tette hozzá. A világtengerek hőmérséklete tavaly rekordot döntött, és ez alól nem volt kivétel Új-Zéland környéke sem, ahol a parti vizek az átlagosnál 2,6 fokkal voltak melegebbek idén áprilisban. A szivacsfehéredés által leginkább sújtott térségek közül az átlagosnál is jobban felmelegedett a tenger Fiordland partjainál, ahol a szokásosnál 5 fokkal magasabb hőmérsékletet mértek, ez az utóbbi negyven év legerősebb tengeri hőhulláma. James Bell szerint további kutatások szükségesek annak végleges kimondásához, hogy a fehéredést az óceán felmelegedése okozza. A kutatók egyelőre csak “egy nagyon erős korrelációt” figyeltek meg a fehéredés és a meredek hőmérsékletemelkedés között. A tudós szerint egyes kifehéredett szivacsok életre kelhetnek, de hogy ez megtörténik-e, arra csak további megfigyelések során derülhet fény.
Zöldinfó
Levegő, talaj, talajvíz és zaj: átfogó monitoringot végez az SZTE a BYD-nál
Környezetvédelmi együttműködési megállapodást kötött a BYD és az SZTE.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Környezetvédelmi együttműködési megállapodást kötött a BYD a Szegedi Tudományegyetemmel (SZTE), amely alapján a felsőoktatási intézmény független monitoringtevékenységet végez – tájékoztatta a multinacionális vállalat az MTI-t. A közlemény szerint az SZTE független külső szakértőként vesz részt a környezetvédelmi monitoringban – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Az egyetem méri a levegő minőségét, az ipari szennyvíz, a talajvíz és a talaj állapotát, valamint a zaj szintjét, és figyelemmel kíséri a helyhez kötött kibocsátási forrásokat. Emellett szakértőként értelmezi a mérési eredményeket, és részt vesz a monitoringtervek kidolgozásában és folyamatos fejlesztésében is. Az együttműködés célja, hogy az egyetem környezettudományi tapasztalatára támaszkodva a BYD Auto Hungary környezetvédelmi ellenőrzései még alaposabbak, tárgyilagosabbak és átláthatóbbak legyenek. Ez biztosítja, hogy a mért adatok pontosak, megbízhatók és utólag is visszakereshetők maradjanak – tették hozzá.
A közlemény idézi Kónya Zoltán tudományos és innovációs rektorhelyettest, aki úgy fogalmazott, az együttműködés összeköti a tudományos szakértelmet az ipari gyakorlattal, annak érdekében, hogy objektív méréseken és tényeken alapuló döntésekkel óvják a környezetet. A környezetvédelem a BYD fenntarthatósági stratégiájának kulcseleme. A BYD a jövőben is a hatályos jogszabályok szerint végzi környezetvédelmi ellenőrzéseit, és az előírásoknak megfelelően nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a releváns környezetvédelmi adatokat – hangsúlyozták a közleményben. A vállalat a továbbiakban is aktívan együttműködik a hatóságokkal és a lakossággal, miközben folyamatosan fejleszti környezetvédelmi gyakorlatát – írták.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaNincs elég víz az atomreaktor hűtéséhez: súlyos energiahelyzet alakult ki Romániában
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÚjabb lendületet kaphatnak a magyarországi szélerőmű-fejlesztések
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÚj klímatörvény készülhet: szigorúbb szabályokat sürgetnek
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaMielőbb szabályoznák az elektromos rollerek közlekedését
-
Otthon3 nap telt el a létrehozás ótaAI kontra szakember: kié legyen az utolsó szó az építkezésen?
