Zöldinfó
Elsőként indított ESG környezeti, társadalmi és vállalatirányítási mesterképzést a Széchenyi-egyetem
Magyarországon először indul „ESG – környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szakértő” mesterszak a Széchenyi István Egyetemen.
Az egyedülálló képzés a fenntarthatóságot szolgálja, résztvevői a vállalati szféra szakembereitől sajátíthatják el a naprakész ismereteket. Az egyéves szak egy új, európai uniós szabályozáshoz kapcsolódó verseny- és munkaerőpiaci igényt szolgál ki.
A Széchenyi István Egyetem elkötelezett a fenntarthatóság iránt, amely áthatja oktatási és kutatás-fejlesztési tevékenységét. Az intézmény arra törekszik, hogy gyakorlatorientált képzéseivel megfeleljen a vállalati igényeknek, s ennek jegyében idén februártól elindítja „ESG – környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szakértő” mesterképzését, amelyre 17 hallgatót vett fel a keresztféléves felvételi keretében. A szak szeptembertől is indul, jelentkezni február 15-ig lehet a felvi.hu rendszerén keresztül.
A képzés egy új európai uniós szabályozás hatályba lépése miatt vált aktuálissá a gazdasági szférában.
Az ESG szabályrendszerének lényege, hogy mérhetővé teszi a vállalatok fenntarthatósági tevékenységét, jelentéstételi kötelezettséggel és meghatározott indikátorkörrel. Ezek között szerepelnek környezeti, társadalmi és vállalatirányítási teljesítményre vonatkozó eredmények, s ezeket az adatokat az ESG-tanúsító ellenőrzi és hivatalossá teszi.
A szabályozás létét több tényező is indokolja, többek között a „greenwashing” (zöldre mosás) jelensége, melynek lényege, hogy a cégek saját maguk számára kedvező teljesítményindikátorokat választva elsődlegesen csak a pozitív eredményekre fókuszálnak, és így nem teljes körű képet adnak a fenntarthatóság terén elért eredményeikről. Az ESG létrejöttével azonban egy olyan egységes keretrendszer jött létre, ami ezt többé nem teszi lehetővé. Mindemellett az ESG-besorolás a vállalati értékre is hatással van, mivel bekerült a befektető- és pénzintézetek szempontjai közé, s ezáltal gazdasági céllá is vált a jó ESG-besorolás.
Az idei év az első, amikor a közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatoknak adatgyűjtési, majd jelentési kötelezettségük van, amit a következő években több lépésben kiterjesztenek a közép- és kisvállalatokra.
„Hazánkban elsőként a Széchenyi István Egyetem indította el ezt a komplex egyéves mesterszakot, hogy olyan elemző szemléletű szakembereket képezzen, akik azonosítják és értelmezik a nagyszámú adatot, képesek hosszú távú ESG-stratégia kialakítására, valamint a vállalatok fenntarthatósági teljesítményét javító intézkedések megvalósítására. Ehhez illeszkedve célunk volt a gyakorlatorientált megközelítés, ezért a szak felépítésébe és oktatásába bevontuk a négy legnagyobb nemzetközi könyvelő céget is – a PWC-t, Ernst & Youngot, a KPMG-t és a Deloitte-ot –, hogy szakmai tapasztalataikkal gazdagítsák a képzést” – hangsúlyozta dr. Torma András, az Alkalmazott Fenntarthatóság Tanszék vezetője. A „nagy négyes” mellett bekapcsolódik az oktatásba az ENSZ környezetvédelmi programjának pénzügyi kezdeményezése (UN Environment Financial Initiative) és a győri Audi Hungaria is, amely az egyetem stratégiai partnere az ESG-képzés kapcsán.
Az akadémiai szektor feladata és felelőssége, hogy az ESG-t a tudomány és a praktikum oldaláról is feldolgozza, és támogatást nyújtson a vállalatoknak. Hosszú távú célunk, hogy kiválósági központtá váljunk és olyan szakembereket képezzünk, akik a gyakorlat és a tudomány harmóniájában értenek az ESG-hez. Ehhez tapasztalattal és kompetens oktatókkal egyaránt rendelkezünk – húzta alá a tanszékvezető.
Forrás: Széchenyi István Egyetem
Zöldinfó
A megújulók integrációját is segíti az új répcelaki alállomás
Új transzformátor-alállomást adott át az E.ON Répcelakon.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Új, 132/22 kilovoltos transzformátor-alállomást adott át az E.ON Hungária Csoport Répcelakon. Az uniós támogatással megvalósult, mintegy 2 milliárd forintos fejlesztés több mint 15 ezer ügyfél villamosenergia-ellátásának biztonságát javítja Vas vármegye északi részén – írja az alternativenergia.hu. A beruházás a Danube InGrid projekt részeként valósult meg az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) támogatásával, az Európai Unió társfinanszírozásával. A magyarországi és szlovákiai villamosenergia-hálózatok fejlesztését célzó program célja a hálózatok korszerűsítése, a megújuló energiaforrások integrációjának elősegítése és az ellátásbiztonság növelése. Németh Imre, az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. vezérigazgatója az avatóünnepségen elmondta: társaságuk az elmúlt négy évben több mint 640 millió forinttal járult hozzá országosan a projekt kapcsán megvalósult fejlesztésekhez, a szlovákokkal közösen 116 milliárd forintnak megfelelő összegből gazdálkodó InGrid projekt pedig 60 milliárd forintnyi fejlesztést jelentett az Észak-Dunántúlon.
Hangsúlyozta: a térség, amelybe Répcelak is beletartozik, Magyarország egyik “gazdasági motorja”, amely jelentős mértékben járul hozzájárul a GDP-hez, a régióban pedig szavai szerint nagyon sok az olyan “fajsúlyos ipari szereplő”, amelyek energiaigényét hosszú távon is fenntartható módon és rugalmasan kell kiszolgálni.
“Ezek a fejlesztések mind hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarország energiaszuverenitása, ellátásbiztonsága szintet tudjon lépni” – mondta a vezérigazgató. Ona Kostinaite-Grinkevičiene, a CEF által társfinanszírozott villamosenergia- és okoshálózati projektek szektorvezetője elmondta: az InGrid okos projekt megvalósítása a tervek szerint 2027 közepén zárul. Az elért eredményekért, a megvalósított fejlesztésekért a projekteket felügyelő szakember köszöntőjében elismerését fejezte ki mind a magyar, mind a szlovák résztvevőknek.
Szabó József, Répcelak polgármestere köszöntőjében elmondta: az elmúlt időszakban 1,6 milliárd forintot költöttek a város vízellátásának fejlesztésére, ezzel a beruházással pedig az áramellátás korszerűsödött. Hozzátette: reméli, hogy a két fejlesztés vonzó lehet mindazoknak az embereknek és cégeknek, akik Répcelakon szeretnének letelepedni. A társaság sajtóhoz eljuttatott közleménye szerint az új létesítmény a Győr–Répcelak–Csepreg 132 kilovoltos távvezetékhez kapcsolódik, és egy 25 MVA teljesítményű transzformátorral biztosítja a térség villamosenergia-hálózatának nagyobb kapacitását és üzembiztonságát. A beruházás célja az ellátásbiztonság növelése, a hálózati veszteségek csökkentése, valamint a növekvő lakossági és gazdasági energiaigények kiszolgálása.
A tájékoztatóban azt írták, az új alállomásnak köszönhetően csökkenhet az áramszünetek és a feszültségingadozások kockázata, egy esetleges hálózati hiba esetén pedig gyorsabban végezhető el a hibák lokalizálása és elhárítása. A fejlesztés emellett lehetőséget teremt új villamosenergia-termelő kapacitások, köztük megújuló energiaforrások hálózati csatlakoztatására is. A csaknem 12 ezer négyzetméteres területen megépült létesítményhez új vezénylőépület, korszerű kapcsolóberendezések és a biztonságos üzemeltetést szolgáló infrastruktúra is tartozik. Az állomás kialakítása a későbbi bővítések lehetőségét is biztosítja – írták.
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaOlcsóbb lenne villanyautóval járni, mégis a hibrideket választják a magyarok
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaMiközben tisztul a Tisza, egyre nagyobb gondot jelent a vízhiány
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaMegvizsgálják, mennyit fogyasztanak valójában az airfryerek
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaRekordkülönbség alakult ki az elektromos és hibrid használt autók ára között
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaGyorsított eljárással jöhetnek az elektromos rollerekre vonatkozó új szabályok
