Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Elsőként indított ESG környezeti, társadalmi és vállalatirányítási mesterképzést a Széchenyi-egyetem

Magyarországon először indul „ESG – környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szakértő” mesterszak a Széchenyi István Egyetemen.

Létrehozva:

|

Az egyedülálló képzés a fenntarthatóságot szolgálja, résztvevői a vállalati szféra szakembereitől sajátíthatják el a naprakész ismereteket. Az egyéves szak egy új, európai uniós szabályozáshoz kapcsolódó verseny- és munkaerőpiaci igényt szolgál ki.

A Széchenyi István Egyetem elkötelezett a fenntarthatóság iránt, amely áthatja oktatási és kutatás-fejlesztési tevékenységét. Az intézmény arra törekszik, hogy gyakorlatorientált képzéseivel megfeleljen a vállalati igényeknek, s ennek jegyében idén februártól elindítja „ESG – környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szakértő” mesterképzését, amelyre 17 hallgatót vett fel a keresztféléves felvételi keretében. A szak szeptembertől is indul, jelentkezni február 15-ig lehet a felvi.hu rendszerén keresztül.

A képzés egy új európai uniós szabályozás hatályba lépése miatt vált aktuálissá a gazdasági szférában.

Advertisement

Az ESG szabályrendszerének lényege, hogy mérhetővé teszi a vállalatok fenntarthatósági tevékenységét, jelentéstételi kötelezettséggel és meghatározott indikátorkörrel. Ezek között szerepelnek környezeti, társadalmi és vállalatirányítási teljesítményre vonatkozó eredmények, s ezeket az adatokat az ESG-tanúsító ellenőrzi és hivatalossá teszi.

A szabályozás létét több tényező is indokolja, többek között a „greenwashing” (zöldre mosás) jelensége, melynek lényege, hogy a cégek saját maguk számára kedvező teljesítményindikátorokat választva elsődlegesen csak a pozitív eredményekre fókuszálnak, és így nem teljes körű képet adnak a fenntarthatóság terén elért eredményeikről. Az ESG létrejöttével azonban egy olyan egységes keretrendszer jött létre, ami ezt többé nem teszi lehetővé. Mindemellett az ESG-besorolás a vállalati értékre is hatással van, mivel bekerült a befektető- és pénzintézetek szempontjai közé, s ezáltal gazdasági céllá is vált a jó ESG-besorolás.

Advertisement

Az idei év az első, amikor a közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatoknak adatgyűjtési, majd jelentési kötelezettségük van, amit a következő években több lépésben kiterjesztenek a közép- és kisvállalatokra.

„Hazánkban elsőként a Széchenyi István Egyetem indította el ezt a komplex egyéves mesterszakot, hogy olyan elemző szemléletű szakembereket képezzen, akik azonosítják és értelmezik a nagyszámú adatot, képesek hosszú távú ESG-stratégia kialakítására, valamint a vállalatok fenntarthatósági teljesítményét javító intézkedések megvalósítására. Ehhez illeszkedve célunk volt a gyakorlatorientált megközelítés, ezért a szak felépítésébe és oktatásába bevontuk a négy legnagyobb nemzetközi könyvelő céget is – a PWC-t, Ernst & Youngot, a KPMG-t és a Deloitte-ot –, hogy szakmai tapasztalataikkal gazdagítsák a képzést” – hangsúlyozta dr. Torma András, az Alkalmazott Fenntarthatóság Tanszék vezetője. A „nagy négyes” mellett bekapcsolódik az oktatásba az ENSZ környezetvédelmi programjának pénzügyi kezdeményezése (UN Environment Financial Initiative) és a győri Audi Hungaria is, amely az egyetem stratégiai partnere az ESG-képzés kapcsán.

Advertisement

Az akadémiai szektor feladata és felelőssége, hogy az ESG-t a tudomány és a praktikum oldaláról is feldolgozza, és támogatást nyújtson a vállalatoknak. Hosszú távú célunk, hogy kiválósági központtá váljunk és olyan szakembereket képezzünk, akik a gyakorlat és a tudomány harmóniájában értenek az ESG-hez. Ehhez tapasztalattal és kompetens oktatókkal egyaránt rendelkezünk – húzta alá a tanszékvezető.

Forrás: Széchenyi István Egyetem

Advertisement

Zöldinfó

A környezetvédelem természetes része a tudatos pénzkezelésnek

Egy magatartáskutatás alapján, aki takarékos, az zöldebben él.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A pénzügyileg takarékos emberek nagyobb valószínűséggel viselkednek környezettudatosan. Aki viszont imád vásárolni, az hajlamos kevésbé figyelni a környezeti szempontokra – derült ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss tanulmányából, amely részleteit olvashatjuk az alternativenergia.hu. A kutatás szerint a pénzügyi tudatosság nemcsak a pénztárcának, hanem a bolygónak is jót tesz: a pénzügyi takarékosság ugyanis közvetlenül hozzájárul a zöld viselkedéshez, és azok, akik odafigyelnek kiadásaikra, hajlamosabbak takarékosan bánni a természeti erőforrásokkal is, legyen szó energiafogyasztásról, hulladéktermelésről vagy a vásárlási szokásaikról. A takarékossági attitűd a legerősebb előrejelzője a környezettudatos magatartásnak, és ez fontosabb, mint az, hogy környezettudatosnak vallja-e magát az illető – áll a Corvinus kutatóinak tanulmányában. Ezzel szemben a vásárlásorientált szemlélet – az, hogy valaki szeret költeni, új termékeket vásárolni – gyengíti a környezetbarát viselkedés iránti hajlandóságot, bár ez a kapcsolat nem erős, mégis statisztikailag kimutatható: minél inkább a fogyasztás áll valaki életében a középpontban, annál kevésbé valószínű, hogy környezettudatos döntéseket hoz.
A tanulmány szerint a környezetvédelmi és környezettudatos magatartást ösztönző üzenetek önmagukban nem elegendőek, mert erősebb a hatásuk a gazdasági növekedésre és fogyasztásra buzdító narratíváknak.

A kutatás egyik legfontosabb következtetése, hogy a környezetvédelem nem feltétlenül igényel külön erőfeszítést, hanem a tudatos pénzügyi magatartás természetes velejárója. Másképp fogalmazva: aki figyel a pénzére, az a bolygóra is jobban figyel, de a környezettudatos viselkedést nem lehet pusztán oktatással vagy információval formálni. A szerzők szerint a kognitív ösztönzőkön túl kell lépni, mert legalább ennyire meghatározóak a szokások (például a takarékosság) és az érzelmi attitűdök (mint például a vásárláshoz való viszony). Példaként említik, hogy a túrázás a természetben élménye a gyermekkorban később a felnőtt életben erősebb környezetvédelmi attitűdök kialakulásához vezethet, mint a közvetlen környezetvédelmi oktatás. A kutatók szerint a cégek is sokat tehetnek azzal, ha a takarékos és fenntartható viselkedést támogatják, akár belső képzésekkel, akár ösztönzőprogramokkal, ilyen lehet az energiahatékonysági tréning, a hulladékmegelőzési ötletpályázat vagy az otthoni környezettudatos viselkedés jutalmazása.

A környezet védelme érdekében a vállalatoknak érdemes mellőzniük a felesleges vásárlást ösztönző üzeneteket, és népszerűsíteniük javítási, újrafelhasználási lehetőségeket és a közös használatú szolgáltatásokat, mint például az autómegosztást vagy a közösségi kerékpározást – áll a kutatásban.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák