Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Elsőként indított ESG környezeti, társadalmi és vállalatirányítási mesterképzést a Széchenyi-egyetem

Magyarországon először indul „ESG – környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szakértő” mesterszak a Széchenyi István Egyetemen.

Létrehozva:

|

Az egyedülálló képzés a fenntarthatóságot szolgálja, résztvevői a vállalati szféra szakembereitől sajátíthatják el a naprakész ismereteket. Az egyéves szak egy új, európai uniós szabályozáshoz kapcsolódó verseny- és munkaerőpiaci igényt szolgál ki.

A Széchenyi István Egyetem elkötelezett a fenntarthatóság iránt, amely áthatja oktatási és kutatás-fejlesztési tevékenységét. Az intézmény arra törekszik, hogy gyakorlatorientált képzéseivel megfeleljen a vállalati igényeknek, s ennek jegyében idén februártól elindítja „ESG – környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szakértő” mesterképzését, amelyre 17 hallgatót vett fel a keresztféléves felvételi keretében. A szak szeptembertől is indul, jelentkezni február 15-ig lehet a felvi.hu rendszerén keresztül.

A képzés egy új európai uniós szabályozás hatályba lépése miatt vált aktuálissá a gazdasági szférában.

Advertisement

Az ESG szabályrendszerének lényege, hogy mérhetővé teszi a vállalatok fenntarthatósági tevékenységét, jelentéstételi kötelezettséggel és meghatározott indikátorkörrel. Ezek között szerepelnek környezeti, társadalmi és vállalatirányítási teljesítményre vonatkozó eredmények, s ezeket az adatokat az ESG-tanúsító ellenőrzi és hivatalossá teszi.

A szabályozás létét több tényező is indokolja, többek között a „greenwashing” (zöldre mosás) jelensége, melynek lényege, hogy a cégek saját maguk számára kedvező teljesítményindikátorokat választva elsődlegesen csak a pozitív eredményekre fókuszálnak, és így nem teljes körű képet adnak a fenntarthatóság terén elért eredményeikről. Az ESG létrejöttével azonban egy olyan egységes keretrendszer jött létre, ami ezt többé nem teszi lehetővé. Mindemellett az ESG-besorolás a vállalati értékre is hatással van, mivel bekerült a befektető- és pénzintézetek szempontjai közé, s ezáltal gazdasági céllá is vált a jó ESG-besorolás.

Advertisement

Az idei év az első, amikor a közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatoknak adatgyűjtési, majd jelentési kötelezettségük van, amit a következő években több lépésben kiterjesztenek a közép- és kisvállalatokra.

„Hazánkban elsőként a Széchenyi István Egyetem indította el ezt a komplex egyéves mesterszakot, hogy olyan elemző szemléletű szakembereket képezzen, akik azonosítják és értelmezik a nagyszámú adatot, képesek hosszú távú ESG-stratégia kialakítására, valamint a vállalatok fenntarthatósági teljesítményét javító intézkedések megvalósítására. Ehhez illeszkedve célunk volt a gyakorlatorientált megközelítés, ezért a szak felépítésébe és oktatásába bevontuk a négy legnagyobb nemzetközi könyvelő céget is – a PWC-t, Ernst & Youngot, a KPMG-t és a Deloitte-ot –, hogy szakmai tapasztalataikkal gazdagítsák a képzést” – hangsúlyozta dr. Torma András, az Alkalmazott Fenntarthatóság Tanszék vezetője. A „nagy négyes” mellett bekapcsolódik az oktatásba az ENSZ környezetvédelmi programjának pénzügyi kezdeményezése (UN Environment Financial Initiative) és a győri Audi Hungaria is, amely az egyetem stratégiai partnere az ESG-képzés kapcsán.

Advertisement

Az akadémiai szektor feladata és felelőssége, hogy az ESG-t a tudomány és a praktikum oldaláról is feldolgozza, és támogatást nyújtson a vállalatoknak. Hosszú távú célunk, hogy kiválósági központtá váljunk és olyan szakembereket képezzünk, akik a gyakorlat és a tudomány harmóniájában értenek az ESG-hez. Ehhez tapasztalattal és kompetens oktatókkal egyaránt rendelkezünk – húzta alá a tanszékvezető.

Forrás: Széchenyi István Egyetem

Advertisement

Zöldinfó

Újabb lendületet kap a hazai villamosenergia-hálózat fejlesztése

Az E.ON Hungária Csoport a következő években 230 milliárd forintnyi uniós forrást fordít hálózatfejlesztésre.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az E.ON Hungária Csoport 230 milliárd forint értékben nyert el uniós forrásokat, hogy a következő években további 2323 MW megújuló kapacitás csatlakozására képessé tegyék a hálózatot – írja az alternativenergia.hu. A cél elérése érdekében egyebek mellett felújítanak és építenek alállomásokat – mondta az E.ON Hungária Csoport vezérigazgató helyettese Budapesten sajtótájékoztatón. Katona Ádám méltatta, hogy Magyarország kormánya sikeresen lobbizott az uniós források hazahozatala érdekében, és különösen örömtelinek nevezte, hogy ezeknek a forrásoknak egy jó részét a villamosenergia-hálózat modernizálására, bővítésére, fejlesztésére szánták, hiszen ez a további növekedés alapja. Az E.ON Hungária Csoport helyszíni közleménye szerint a 230 milliárd forintos hálózatfejlesztési program, amelyben 2030-ig 2323 MW új hálózati csatlakozási kapacitás jön létre, a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásaiból, az Európai Unió támogatásával valósul meg.

A fejlesztéssel a villamosenergia-hálózat egyszerre lényegesen több új lakossági és vállalati ügyfél, ipari beruházás, valamint nap- és szélerőmű biztonságos csatlakozását tudja kiszolgálni. Az E.ON Hungária Csoport Magyarország legnagyobb villamosenergia-elosztó hálózatát üzemelteti Budapesten, Pest megyében és a Dunántúlon, 2022 óta pedig mintegy 690 milliárd forintot fordított energiahálózati beruházásokra. Az új program erre a fejlesztési munkára épül.

Katona Ádám ismertette, hogy a hálózat fejlesztése mellett további 13,5 milliárd forintot nyertek az okosmérő pályázaton, így a meglévő csaknem 600 ezer okosmérő mellé további 237 ezret fognak csatlakoztatni a hálózati területükön. Az okosmérőkkel segítik az ügyfeleiket, hogy követni tudják az energiafelhasználásukat.

Advertisement

A vállalat ez utóbbi pályázathoz kapcsolódó közleménye szerint az E.ON Hungária Csoport az új villamosenergia-fogyasztásmérők telepítését 2028 végéig vállalta. Az új mérők telepítése szervesen kapcsolódik az E.ON hálózatfejlesztési és digitalizációs programjához. Az okosmérők által biztosított adatok támogatják a hálózat hatékonyabb működtetését, a fejlesztések megalapozott tervezését, valamint a megújuló energiaforrások, az energiatárolók és az új fogyasztói igények biztonságos hálózati integrációját.

A 13,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásból létrejött beruházás a Széchenyi Terv Plusz programban az Európai Unió finanszírozásával az RRF pénzügyi forrásainak felhasználásával valósul meg. Katona Ádám kiemelte, ezek a beruházások hosszú évtizedekre alapozzák meg, hogy az ország gazdasága milyen irányba tud előre haladni. Hiszen fontos, hogy olyan környezet alakuljon ki, amely egy nagyon kiszámítható és tudatos energiapolitikát határoz meg. Ebben az E.ON Hungária Csoport hosszú távon is szeretne partnere lenne mind a magyar államnak, mind Magyarország lakosságának.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák