Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Elsőként indított ESG környezeti, társadalmi és vállalatirányítási mesterképzést a Széchenyi-egyetem

Magyarországon először indul „ESG – környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szakértő” mesterszak a Széchenyi István Egyetemen.

Létrehozva:

|

Az egyedülálló képzés a fenntarthatóságot szolgálja, résztvevői a vállalati szféra szakembereitől sajátíthatják el a naprakész ismereteket. Az egyéves szak egy új, európai uniós szabályozáshoz kapcsolódó verseny- és munkaerőpiaci igényt szolgál ki.

A Széchenyi István Egyetem elkötelezett a fenntarthatóság iránt, amely áthatja oktatási és kutatás-fejlesztési tevékenységét. Az intézmény arra törekszik, hogy gyakorlatorientált képzéseivel megfeleljen a vállalati igényeknek, s ennek jegyében idén februártól elindítja „ESG – környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szakértő” mesterképzését, amelyre 17 hallgatót vett fel a keresztféléves felvételi keretében. A szak szeptembertől is indul, jelentkezni február 15-ig lehet a felvi.hu rendszerén keresztül.

A képzés egy új európai uniós szabályozás hatályba lépése miatt vált aktuálissá a gazdasági szférában.

Advertisement

Az ESG szabályrendszerének lényege, hogy mérhetővé teszi a vállalatok fenntarthatósági tevékenységét, jelentéstételi kötelezettséggel és meghatározott indikátorkörrel. Ezek között szerepelnek környezeti, társadalmi és vállalatirányítási teljesítményre vonatkozó eredmények, s ezeket az adatokat az ESG-tanúsító ellenőrzi és hivatalossá teszi.

A szabályozás létét több tényező is indokolja, többek között a „greenwashing” (zöldre mosás) jelensége, melynek lényege, hogy a cégek saját maguk számára kedvező teljesítményindikátorokat választva elsődlegesen csak a pozitív eredményekre fókuszálnak, és így nem teljes körű képet adnak a fenntarthatóság terén elért eredményeikről. Az ESG létrejöttével azonban egy olyan egységes keretrendszer jött létre, ami ezt többé nem teszi lehetővé. Mindemellett az ESG-besorolás a vállalati értékre is hatással van, mivel bekerült a befektető- és pénzintézetek szempontjai közé, s ezáltal gazdasági céllá is vált a jó ESG-besorolás.

Advertisement

Az idei év az első, amikor a közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatoknak adatgyűjtési, majd jelentési kötelezettségük van, amit a következő években több lépésben kiterjesztenek a közép- és kisvállalatokra.

„Hazánkban elsőként a Széchenyi István Egyetem indította el ezt a komplex egyéves mesterszakot, hogy olyan elemző szemléletű szakembereket képezzen, akik azonosítják és értelmezik a nagyszámú adatot, képesek hosszú távú ESG-stratégia kialakítására, valamint a vállalatok fenntarthatósági teljesítményét javító intézkedések megvalósítására. Ehhez illeszkedve célunk volt a gyakorlatorientált megközelítés, ezért a szak felépítésébe és oktatásába bevontuk a négy legnagyobb nemzetközi könyvelő céget is – a PWC-t, Ernst & Youngot, a KPMG-t és a Deloitte-ot –, hogy szakmai tapasztalataikkal gazdagítsák a képzést” – hangsúlyozta dr. Torma András, az Alkalmazott Fenntarthatóság Tanszék vezetője. A „nagy négyes” mellett bekapcsolódik az oktatásba az ENSZ környezetvédelmi programjának pénzügyi kezdeményezése (UN Environment Financial Initiative) és a győri Audi Hungaria is, amely az egyetem stratégiai partnere az ESG-képzés kapcsán.

Advertisement

Az akadémiai szektor feladata és felelőssége, hogy az ESG-t a tudomány és a praktikum oldaláról is feldolgozza, és támogatást nyújtson a vállalatoknak. Hosszú távú célunk, hogy kiválósági központtá váljunk és olyan szakembereket képezzünk, akik a gyakorlat és a tudomány harmóniájában értenek az ESG-hez. Ehhez tapasztalattal és kompetens oktatókkal egyaránt rendelkezünk – húzta alá a tanszékvezető.

Forrás: Széchenyi István Egyetem

Advertisement

Zöldinfó

A zaj- és légszennyezés miatt fellebbeztek a reptér ellen

A Magyar Természetvédők Szövetsége fellebbez a budapesti repülőtér új környezetvédelmi engedélye ellen.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) fellebbezett a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér frissen kiadott környezetvédelmi engedélye ellen, mert álláspontja szerint az nem veszi érdemben figyelembe az egészségügyi és környezeti terheléseket – közölte az alternativenergia.hu. Az MTVSZ álláspontja szerint a Pest Vármegyei Kormányhivatal által kiadott határozat több ponton szakmailag hiányos, jogszerűsége vitatható, és nem nyújt megfelelő garanciákat a repülőtér környezetében élők egészsége és az éghajlatvédelmi célok védelmére. A fellebbezésük célja, hogy a döntés felülvizsgálatával olyan engedély jöjjön létre, amely a környezeti terhelések teljes körét érdemben figyelembe veszi, és egyértelmű korlátokat szab a további növekedésnek.

A közlemény idézte Éger Ákost, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnökét, aki szerint a döntés súlyos hiányossága, hogy a légiforgalom várható növekedését és az abból fakadó repülési zajt, légszennyezést és éghajlatkárosító kibocsátásokat több ponton úgy kezeli, mintha azok nem a repülőtér működésének következményei lennének. Mindezt úgy, hogy a 2030-ra becsült forgalmi adatokra épít, miközben ezeket a Pest Vármegyei Kormányhivatal üzleti titoknak minősítette, így a nyilvánosság számára nem ellenőrizhetők. Különösen aggályosnak véli az elnök, hogy a döntés gyakorlatilag felmentést adhat minden, a dokumentációban javasolt környezetvédelmi és éghajlatvédelmi intézkedés alól, amennyiben azok aránytalanul magas költséggel járnának.

A két környezetvédelmi civil szervezet emlékeztetett: a budapesti repülőtér 2,5 évig környezetvédelmi engedély nélkül működött, amelyet most kapott meg, holott a repülés a legszennyezőbb közlekedési módok közé tartozik. A budapesti utasforgalom húsz év alatt megháromszorozódott, a légi teherforgalom pedig nyolcszorosára nőtt. Ezzel párhuzamosan súlyosan nőtt a zaj- és légszennyezés terhelése is, amely Budapest és agglomerációja lakóinak körülbelül másfél milliós körét érinti. A szervezetek ezért örömmel veszik az új kormány szándékát a közlekedéspolitika újragondolására.

Advertisement

Az MTVSZ és a Fenntarthatóság Felé Egyesület közleményében leszögezte: a repülőtér jövőjéről szóló döntéseknél nem csupán a gazdasági szempontokat, hanem a környezetvédelmet, éghajlatvédelmet és az egészséges környezethez való alkotmányos jogot is figyelembe kell venni. A Budapest Airport Zrt. az MTI kérdésére válaszolva közölte, a Budapest Airport jelenleg, mint kérelmező nem ismeri a fellebbezésben foglaltakat, abban nem tud állást foglalni, annak elbírálása kizárólag a hatóság hatásköre. A repülőtér-üzemeltető elkötelezett, hogy a hatósági eljárási szabályok szerint járjon el.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák