Zöldinfó
Elsőként indított ESG környezeti, társadalmi és vállalatirányítási mesterképzést a Széchenyi-egyetem
Magyarországon először indul „ESG – környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szakértő” mesterszak a Széchenyi István Egyetemen.
Az egyedülálló képzés a fenntarthatóságot szolgálja, résztvevői a vállalati szféra szakembereitől sajátíthatják el a naprakész ismereteket. Az egyéves szak egy új, európai uniós szabályozáshoz kapcsolódó verseny- és munkaerőpiaci igényt szolgál ki.
A Széchenyi István Egyetem elkötelezett a fenntarthatóság iránt, amely áthatja oktatási és kutatás-fejlesztési tevékenységét. Az intézmény arra törekszik, hogy gyakorlatorientált képzéseivel megfeleljen a vállalati igényeknek, s ennek jegyében idén februártól elindítja „ESG – környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szakértő” mesterképzését, amelyre 17 hallgatót vett fel a keresztféléves felvételi keretében. A szak szeptembertől is indul, jelentkezni február 15-ig lehet a felvi.hu rendszerén keresztül.
A képzés egy új európai uniós szabályozás hatályba lépése miatt vált aktuálissá a gazdasági szférában.
Az ESG szabályrendszerének lényege, hogy mérhetővé teszi a vállalatok fenntarthatósági tevékenységét, jelentéstételi kötelezettséggel és meghatározott indikátorkörrel. Ezek között szerepelnek környezeti, társadalmi és vállalatirányítási teljesítményre vonatkozó eredmények, s ezeket az adatokat az ESG-tanúsító ellenőrzi és hivatalossá teszi.
A szabályozás létét több tényező is indokolja, többek között a „greenwashing” (zöldre mosás) jelensége, melynek lényege, hogy a cégek saját maguk számára kedvező teljesítményindikátorokat választva elsődlegesen csak a pozitív eredményekre fókuszálnak, és így nem teljes körű képet adnak a fenntarthatóság terén elért eredményeikről. Az ESG létrejöttével azonban egy olyan egységes keretrendszer jött létre, ami ezt többé nem teszi lehetővé. Mindemellett az ESG-besorolás a vállalati értékre is hatással van, mivel bekerült a befektető- és pénzintézetek szempontjai közé, s ezáltal gazdasági céllá is vált a jó ESG-besorolás.
Az idei év az első, amikor a közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatoknak adatgyűjtési, majd jelentési kötelezettségük van, amit a következő években több lépésben kiterjesztenek a közép- és kisvállalatokra.
„Hazánkban elsőként a Széchenyi István Egyetem indította el ezt a komplex egyéves mesterszakot, hogy olyan elemző szemléletű szakembereket képezzen, akik azonosítják és értelmezik a nagyszámú adatot, képesek hosszú távú ESG-stratégia kialakítására, valamint a vállalatok fenntarthatósági teljesítményét javító intézkedések megvalósítására. Ehhez illeszkedve célunk volt a gyakorlatorientált megközelítés, ezért a szak felépítésébe és oktatásába bevontuk a négy legnagyobb nemzetközi könyvelő céget is – a PWC-t, Ernst & Youngot, a KPMG-t és a Deloitte-ot –, hogy szakmai tapasztalataikkal gazdagítsák a képzést” – hangsúlyozta dr. Torma András, az Alkalmazott Fenntarthatóság Tanszék vezetője. A „nagy négyes” mellett bekapcsolódik az oktatásba az ENSZ környezetvédelmi programjának pénzügyi kezdeményezése (UN Environment Financial Initiative) és a győri Audi Hungaria is, amely az egyetem stratégiai partnere az ESG-képzés kapcsán.
Az akadémiai szektor feladata és felelőssége, hogy az ESG-t a tudomány és a praktikum oldaláról is feldolgozza, és támogatást nyújtson a vállalatoknak. Hosszú távú célunk, hogy kiválósági központtá váljunk és olyan szakembereket képezzünk, akik a gyakorlat és a tudomány harmóniájában értenek az ESG-hez. Ehhez tapasztalattal és kompetens oktatókkal egyaránt rendelkezünk – húzta alá a tanszékvezető.
Forrás: Széchenyi István Egyetem
Zöldinfó
Évtizedes ritkaság: földközi-tengeri barátfókát videóztak Budva közelében
Ritka földközi-tengeri barátfókát észleltek a montenegrói partoknál.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A világ egyik igen ritka tengeri emlősét, egy földközi-tengeri barátfókát filmezett le egy búvár a montenegrói Budva közelében – számolt be az alternativenergia.hu. Martin Beier búvároktató a Budva előtti Sveti Nikola-sziget közelében merült, amikor a távolban mozgásra lett figyelmes. Néhány másodperc elteltével vált világossá számára, hogy egy földközi-tengeri barátfóka úszik előtte nyugodtan az Adria vizében. “Nem akartam hinni a szememnek” – idézte fel a ritka találkozást a búvár. Mint mondta, különösen szerencsésnek érzi magát, hogy saját szemével láthatta az állatot. Bár a felvétel minősége nem tökéletes, már maga a találkozás is kivételesnek számít.
A búvárok nem közelítették meg az állatot, hanem tisztes távolságból figyelték, amíg lassan eltűnt a tenger kékjében. Beier elmondása szerint a felszínre érve még sokáig csak a különleges élményről beszéltek. A földközi-tengeri barátfóka (Monachus Monachus) a Természetvédelmi Világalap (WWF) szerint kihalóban van. A vadászat, a tengerek szennyezettsége és az élőhelyek elvesztése miatt mindössze néhány száz egyedre zsugorodott össze a populáció.
A legtöbb földközi-tengeri barátfóka a görög és török partoknál él. Montenegró adriai partszakaszán az elmúlt években mindössze néhány alkalommal figyelték meg, ezért minden hiteles észlelés fontos információval szolgálhat az állomány helyzetének nyomon követéséhez – közölte a kotori Tengerbiológiai Intézet.
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöld Közlekedés7 nap telt el a létrehozás ótaA vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAkár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaCsökkent a Duna vízhőmérséklete, visszatérhet a nagyobb termelés Pakson
