Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Elsőként indított ESG környezeti, társadalmi és vállalatirányítási mesterképzést a Széchenyi-egyetem

Magyarországon először indul „ESG – környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szakértő” mesterszak a Széchenyi István Egyetemen.

Létrehozva:

|

Az egyedülálló képzés a fenntarthatóságot szolgálja, résztvevői a vállalati szféra szakembereitől sajátíthatják el a naprakész ismereteket. Az egyéves szak egy új, európai uniós szabályozáshoz kapcsolódó verseny- és munkaerőpiaci igényt szolgál ki.

A Széchenyi István Egyetem elkötelezett a fenntarthatóság iránt, amely áthatja oktatási és kutatás-fejlesztési tevékenységét. Az intézmény arra törekszik, hogy gyakorlatorientált képzéseivel megfeleljen a vállalati igényeknek, s ennek jegyében idén februártól elindítja „ESG – környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szakértő” mesterképzését, amelyre 17 hallgatót vett fel a keresztféléves felvételi keretében. A szak szeptembertől is indul, jelentkezni február 15-ig lehet a felvi.hu rendszerén keresztül.

A képzés egy új európai uniós szabályozás hatályba lépése miatt vált aktuálissá a gazdasági szférában.

Advertisement

Az ESG szabályrendszerének lényege, hogy mérhetővé teszi a vállalatok fenntarthatósági tevékenységét, jelentéstételi kötelezettséggel és meghatározott indikátorkörrel. Ezek között szerepelnek környezeti, társadalmi és vállalatirányítási teljesítményre vonatkozó eredmények, s ezeket az adatokat az ESG-tanúsító ellenőrzi és hivatalossá teszi.

A szabályozás létét több tényező is indokolja, többek között a „greenwashing” (zöldre mosás) jelensége, melynek lényege, hogy a cégek saját maguk számára kedvező teljesítményindikátorokat választva elsődlegesen csak a pozitív eredményekre fókuszálnak, és így nem teljes körű képet adnak a fenntarthatóság terén elért eredményeikről. Az ESG létrejöttével azonban egy olyan egységes keretrendszer jött létre, ami ezt többé nem teszi lehetővé. Mindemellett az ESG-besorolás a vállalati értékre is hatással van, mivel bekerült a befektető- és pénzintézetek szempontjai közé, s ezáltal gazdasági céllá is vált a jó ESG-besorolás.

Advertisement

Az idei év az első, amikor a közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatoknak adatgyűjtési, majd jelentési kötelezettségük van, amit a következő években több lépésben kiterjesztenek a közép- és kisvállalatokra.

„Hazánkban elsőként a Széchenyi István Egyetem indította el ezt a komplex egyéves mesterszakot, hogy olyan elemző szemléletű szakembereket képezzen, akik azonosítják és értelmezik a nagyszámú adatot, képesek hosszú távú ESG-stratégia kialakítására, valamint a vállalatok fenntarthatósági teljesítményét javító intézkedések megvalósítására. Ehhez illeszkedve célunk volt a gyakorlatorientált megközelítés, ezért a szak felépítésébe és oktatásába bevontuk a négy legnagyobb nemzetközi könyvelő céget is – a PWC-t, Ernst & Youngot, a KPMG-t és a Deloitte-ot –, hogy szakmai tapasztalataikkal gazdagítsák a képzést” – hangsúlyozta dr. Torma András, az Alkalmazott Fenntarthatóság Tanszék vezetője. A „nagy négyes” mellett bekapcsolódik az oktatásba az ENSZ környezetvédelmi programjának pénzügyi kezdeményezése (UN Environment Financial Initiative) és a győri Audi Hungaria is, amely az egyetem stratégiai partnere az ESG-képzés kapcsán.

„Az akadémiai szektor feladata és felelőssége, hogy az ESG-t a tudomány és a praktikum oldaláról is feldolgozza, és támogatást nyújtson a vállalatoknak. Hosszú távú célunk, hogy kiválósági központtá váljunk és olyan szakembereket képezzünk, akik a gyakorlat és a tudomány harmóniájában értenek az ESG-hez. Ehhez tapasztalattal és kompetens oktatókkal egyaránt rendelkezünk” – húzta alá a tanszékvezető.

Forrás: Széchenyi István Egyetem

Advertisement

Zöldinfó

A magyar bárány iránt külföldön nagy a kereslet

Stabil keresletre számíthatnak a magyar juhtartók, a külföldi piacok nagyobb exportot is felvennének.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Mezőszentgyörgyi Dávid ismertette: Magyarországon 7-8 ezer gazdálkodó összesen körülbelül 680 ezer anyajuhot tart – írja az alternativenergia.hu. Közülük sokaknak csak néhány állata van, a legnagyobb gazdaságok viszont 10 ezres állománnyal rendelkeznek. Az átlag 50 és 100 közötti, de ez csak kiegészítő tevékenységnek elég. Egy családi gazdaság fenntartásához általában ennél jóval nagyobb állomány kell, számításaik szerint körülbelül 1000 egyed. A juhtartók mintegy 20 százaléka él kizárólag ebből a tevékenységből, és a legnagyobbak között is vannak olyanok, akik foglalkoznak más állatokkal vagy növénytermesztéssel. A belföldi fogyasztás továbbra is alacsony, fejenként körülbelül 0,2 kilogramm évente. A bárány húsvétkor kelendőbb, a juh iránti kereslet kevésbé szezonális.

Az igazgató rámutatott: Magyarországon a fogyasztást nem erősítette lényegesen a vendéglátás és az idegenforgalom fellendülése, de az értékesítés nem okoz gondot, mert a magyar juh és bárány keresett exportcikk Nyugat-Európában és a Közel-Keleten és egyes észak-afrikai, muszlim többségű országokban is. Az uniós átlagfogyasztás fejenként évi 1,3 kilogramm, az EU déli országaiban nagyobb. A Magyarországon megtermelt árualap döntő része, körülbelül 95 százaléka kerül külföldre, a kereslet magas szinten állandósult, tavaly még nőtt is valamelyest, 2024-hez képest volumenben és árbevételben egyaránt körülbelül 10 százalék volt az emelkedés.

Az export két külön kategóriából áll – fejtette ki Mezőszentgyörgyi Dávid. A kis tömegű, élő súlyban legfeljebb 30 kilogrammos bárányok főképp az EU déli államaiba, főként Olaszországba és Horvátországba kerülnek. Így aki nyáron a tengerparti üdülésen báránysültet eszik, jó eséllyel Magyarországon előállított húst fogyaszt – jegyezte meg. A nagyobb súlyú állatokat főképp Nyugat-Európába szállítják, ausztriai, németországi és hollandiai muszlim közösségeknek adják el. A Közel-Keleten Izrael és Szaúd-Arábia is a legjelentősebb vásárlók közé tartozik.

Advertisement

Az érdekképviselet vezetője belátható időn belül nem számít piaci nehézségekre. A felvásárlási árak magas szinten állandósultak, a kereslet pedig folyamatos, mert az EU nem önellátó. Jó hír a juhtartóknak, hogy a kiskérődzők után járó közvetlen támogatásokat a következő uniós agrárpolitika tervezete is fontosnak tarja, így azok a jövőben is megmaradhatnak, a legeltető állattartás pedig további ösztönzőkben is részesülhet.
Az időjárási körülményekhez való alkalmazkodás részeként nőhet a gyep- és legelőalapú hasznosítás szerepe Magyarországon is, a 600-650 ezres árualap 1 millióra emelhető – fogalmazott Mezőszentgyörgyi Dávid. Véleménye szerint értékesíteni nagyobb volument is lehetne, ami nemcsak nagyobb exportbevétellel járna, de a belföldi feldolgozóipart is erősíthetné.

A Juh és Kecske Ágazatért Szakmaközi Szervezet honlapján olvasható felhívás szerint a juhtartás a legeltetés révén hozzájárul a biodiverzitáshoz. Aki bárányhúst vesz vagy rendel, nemcsak értékes, sokféleképp elkészíthető élelmiszert fogyaszthat, de a társadalmi és a környezeti fenntarthatóságot is segíti – olvasható a barihus.hu oldalon, ahol recepteket és ismeretterjesztő tartalmakat is közölnek.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák