Zöldinfó
Elsőként indított ESG környezeti, társadalmi és vállalatirányítási mesterképzést a Széchenyi-egyetem
Magyarországon először indul „ESG – környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szakértő” mesterszak a Széchenyi István Egyetemen.
Az egyedülálló képzés a fenntarthatóságot szolgálja, résztvevői a vállalati szféra szakembereitől sajátíthatják el a naprakész ismereteket. Az egyéves szak egy új, európai uniós szabályozáshoz kapcsolódó verseny- és munkaerőpiaci igényt szolgál ki.
A Széchenyi István Egyetem elkötelezett a fenntarthatóság iránt, amely áthatja oktatási és kutatás-fejlesztési tevékenységét. Az intézmény arra törekszik, hogy gyakorlatorientált képzéseivel megfeleljen a vállalati igényeknek, s ennek jegyében idén februártól elindítja „ESG – környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szakértő” mesterképzését, amelyre 17 hallgatót vett fel a keresztféléves felvételi keretében. A szak szeptembertől is indul, jelentkezni február 15-ig lehet a felvi.hu rendszerén keresztül.
A képzés egy új európai uniós szabályozás hatályba lépése miatt vált aktuálissá a gazdasági szférában.
Az ESG szabályrendszerének lényege, hogy mérhetővé teszi a vállalatok fenntarthatósági tevékenységét, jelentéstételi kötelezettséggel és meghatározott indikátorkörrel. Ezek között szerepelnek környezeti, társadalmi és vállalatirányítási teljesítményre vonatkozó eredmények, s ezeket az adatokat az ESG-tanúsító ellenőrzi és hivatalossá teszi.
A szabályozás létét több tényező is indokolja, többek között a „greenwashing” (zöldre mosás) jelensége, melynek lényege, hogy a cégek saját maguk számára kedvező teljesítményindikátorokat választva elsődlegesen csak a pozitív eredményekre fókuszálnak, és így nem teljes körű képet adnak a fenntarthatóság terén elért eredményeikről. Az ESG létrejöttével azonban egy olyan egységes keretrendszer jött létre, ami ezt többé nem teszi lehetővé. Mindemellett az ESG-besorolás a vállalati értékre is hatással van, mivel bekerült a befektető- és pénzintézetek szempontjai közé, s ezáltal gazdasági céllá is vált a jó ESG-besorolás.
Az idei év az első, amikor a közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatoknak adatgyűjtési, majd jelentési kötelezettségük van, amit a következő években több lépésben kiterjesztenek a közép- és kisvállalatokra.
„Hazánkban elsőként a Széchenyi István Egyetem indította el ezt a komplex egyéves mesterszakot, hogy olyan elemző szemléletű szakembereket képezzen, akik azonosítják és értelmezik a nagyszámú adatot, képesek hosszú távú ESG-stratégia kialakítására, valamint a vállalatok fenntarthatósági teljesítményét javító intézkedések megvalósítására. Ehhez illeszkedve célunk volt a gyakorlatorientált megközelítés, ezért a szak felépítésébe és oktatásába bevontuk a négy legnagyobb nemzetközi könyvelő céget is – a PWC-t, Ernst & Youngot, a KPMG-t és a Deloitte-ot –, hogy szakmai tapasztalataikkal gazdagítsák a képzést” – hangsúlyozta dr. Torma András, az Alkalmazott Fenntarthatóság Tanszék vezetője. A „nagy négyes” mellett bekapcsolódik az oktatásba az ENSZ környezetvédelmi programjának pénzügyi kezdeményezése (UN Environment Financial Initiative) és a győri Audi Hungaria is, amely az egyetem stratégiai partnere az ESG-képzés kapcsán.
„Az akadémiai szektor feladata és felelőssége, hogy az ESG-t a tudomány és a praktikum oldaláról is feldolgozza, és támogatást nyújtson a vállalatoknak. Hosszú távú célunk, hogy kiválósági központtá váljunk és olyan szakembereket képezzünk, akik a gyakorlat és a tudomány harmóniájában értenek az ESG-hez. Ehhez tapasztalattal és kompetens oktatókkal egyaránt rendelkezünk” – húzta alá a tanszékvezető.
Forrás: Széchenyi István Egyetem
Zöld Energia
Magyar megoldás hozhatja el az energiatárolás jövőjét?
Cink-levegő akkumulátorok fejlesztésén dolgoznak a Debreceni Egyetem kutatói.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A hároméves projekt megvalósításához csaknem 400 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyertek el a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Alap) pályázatán – írja az alternativenergia.hu. Közleményükben azt írták, a projekt középpontjában álló cink-levegő akkumulátorok nagy fajlagos energiájuk, biztonságos működésük, környezetbarát jellegük és alacsony költségük révén a jövő egyik ígéretes energiatároló megoldásai lehetnek. Az újratölthető cink-levegő akkumulátorok széles körű alkalmazását ugyanakkor még számos műszaki és anyagtudományi kihívás akadályozza – jelezték. A Debreceni Egyetem kutatócsoportja az elmúlt években jelentős eredményeket ért el a környezetbarát cink-levegő cellák fejlesztésében. A most induló projekt célja ezen eredmények továbbfejlesztése, különös tekintettel az akkumulátorok elektródáinak és szeparátor membránjainak fejlesztésére, valamint a teljesítmény javítására – ismertették. Az elért eredmények várhatóan hozzájárulnak a fenntartható, biztonságos és hosszú élettartamú energiatároló rendszerek fejlesztéséhez, erősítve a Debreceni Egyetem szerepét a nemzetközi akkumulátorkutatási és innovációs térben – mutatott rá a DE közleménye.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHasznált mobilokkal a természet védelméért, folytatódik a kampány 2026-ban
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta2,5 millió forint energiatárolóra? Indul a pályázat heteken belül!
-
Zöld Energia20 óra telt el a létrehozás ótaMagyar megoldás hozhatja el az energiatárolás jövőjét?
-
Zöld Közlekedés7 nap telt el a létrehozás ótaAz elektromos autók erősödő konkurenciája nyomás alá helyezte a Porschét
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több elektromos autó jelenik meg a magyar használtautópiacon
