Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Elsőként indított ESG környezeti, társadalmi és vállalatirányítási mesterképzést a Széchenyi-egyetem

Magyarországon először indul „ESG – környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szakértő” mesterszak a Széchenyi István Egyetemen.

Létrehozva:

|

Az egyedülálló képzés a fenntarthatóságot szolgálja, résztvevői a vállalati szféra szakembereitől sajátíthatják el a naprakész ismereteket. Az egyéves szak egy új, európai uniós szabályozáshoz kapcsolódó verseny- és munkaerőpiaci igényt szolgál ki.

A Széchenyi István Egyetem elkötelezett a fenntarthatóság iránt, amely áthatja oktatási és kutatás-fejlesztési tevékenységét. Az intézmény arra törekszik, hogy gyakorlatorientált képzéseivel megfeleljen a vállalati igényeknek, s ennek jegyében idén februártól elindítja „ESG – környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szakértő” mesterképzését, amelyre 17 hallgatót vett fel a keresztféléves felvételi keretében. A szak szeptembertől is indul, jelentkezni február 15-ig lehet a felvi.hu rendszerén keresztül.

A képzés egy új európai uniós szabályozás hatályba lépése miatt vált aktuálissá a gazdasági szférában.

Advertisement

Az ESG szabályrendszerének lényege, hogy mérhetővé teszi a vállalatok fenntarthatósági tevékenységét, jelentéstételi kötelezettséggel és meghatározott indikátorkörrel. Ezek között szerepelnek környezeti, társadalmi és vállalatirányítási teljesítményre vonatkozó eredmények, s ezeket az adatokat az ESG-tanúsító ellenőrzi és hivatalossá teszi.

A szabályozás létét több tényező is indokolja, többek között a „greenwashing” (zöldre mosás) jelensége, melynek lényege, hogy a cégek saját maguk számára kedvező teljesítményindikátorokat választva elsődlegesen csak a pozitív eredményekre fókuszálnak, és így nem teljes körű képet adnak a fenntarthatóság terén elért eredményeikről. Az ESG létrejöttével azonban egy olyan egységes keretrendszer jött létre, ami ezt többé nem teszi lehetővé. Mindemellett az ESG-besorolás a vállalati értékre is hatással van, mivel bekerült a befektető- és pénzintézetek szempontjai közé, s ezáltal gazdasági céllá is vált a jó ESG-besorolás.

Advertisement

Az idei év az első, amikor a közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatoknak adatgyűjtési, majd jelentési kötelezettségük van, amit a következő években több lépésben kiterjesztenek a közép- és kisvállalatokra.

„Hazánkban elsőként a Széchenyi István Egyetem indította el ezt a komplex egyéves mesterszakot, hogy olyan elemző szemléletű szakembereket képezzen, akik azonosítják és értelmezik a nagyszámú adatot, képesek hosszú távú ESG-stratégia kialakítására, valamint a vállalatok fenntarthatósági teljesítményét javító intézkedések megvalósítására. Ehhez illeszkedve célunk volt a gyakorlatorientált megközelítés, ezért a szak felépítésébe és oktatásába bevontuk a négy legnagyobb nemzetközi könyvelő céget is – a PWC-t, Ernst & Youngot, a KPMG-t és a Deloitte-ot –, hogy szakmai tapasztalataikkal gazdagítsák a képzést” – hangsúlyozta dr. Torma András, az Alkalmazott Fenntarthatóság Tanszék vezetője. A „nagy négyes” mellett bekapcsolódik az oktatásba az ENSZ környezetvédelmi programjának pénzügyi kezdeményezése (UN Environment Financial Initiative) és a győri Audi Hungaria is, amely az egyetem stratégiai partnere az ESG-képzés kapcsán.

„Az akadémiai szektor feladata és felelőssége, hogy az ESG-t a tudomány és a praktikum oldaláról is feldolgozza, és támogatást nyújtson a vállalatoknak. Hosszú távú célunk, hogy kiválósági központtá váljunk és olyan szakembereket képezzünk, akik a gyakorlat és a tudomány harmóniájában értenek az ESG-hez. Ehhez tapasztalattal és kompetens oktatókkal egyaránt rendelkezünk” – húzta alá a tanszékvezető.

Forrás: Széchenyi István Egyetem

Advertisement

Zöldinfó

Fosszilis hőtermelést vált ki új elektromos fejlesztés a székesfehérvári távhőben

Fejleszti Székesfehérvár távhőrendszerét az E.ON Hungária Csoport.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Több mint négymilliárd forintból fejleszti Székesfehérvár távhőszolgáltatását az E.ON Hungária Csoport, a beruházás során mintegy 1500 lakás éves fűtésének megfelelő hőt termelő villanykazánokat és egy hőtárolót telepít a távhőrendszerbe – közölte az alternativenergia.hu. A tájékoztatás szerint a fejlesztés célja az, hogy a fosszilis alapú hőtermelést részben kiváltva támogassa Székesfehérvár zöldítését. A részletekről kedden sajtótájékoztatón számolt be Cser-Palkovics András (Fidesz) polgármester, Jamniczky Zsolt, az E.ON Hungária Csoport vezérigazgató-helyettese és Szauter Ákos, a Széphő Zrt. vezérigazgatója. Jamniczky Zsolt a közlemény szerint közölte: a villanykazánok és a hőtároló megépítéséről és üzemeltetéséről 10+5 éves szerződést köt a város távhőszolgáltatója, a Széphő Zrt. az E.ON csoporttal. A beruházás teljes költségét, mintegy négymilliárd forintot az E.ON fedezi. A vezérigazgató-helyettes ismertette: a fejlesztésben a Széphő Bakony utcai telephelyén egy 20 megawatt, a Királysori telephelyen pedig egy kisebb, 5 megawatt hőteljesítményű ipari villanykazánt telepít a cég.

Ehhez a Bakony utcában egy 1500 köbméter víztérfogatú, 13 méter magas és 13 méter átmérőjű szigetelt hőtároló is társul, amely a villanykazánokkal megtermelt hő hatékony hasznosítását teszi lehetővé. “Ez olyan, mint egy hatalmas hőtárolós villanybojler: a kazán akkor működik majd, amikor az áram a legolcsóbb. Ilyen az éjszakai időszak, vagy amikor a naperőművek működnek a nappali órákban. Ekkor nagyon olcsón lehet felmelegíteni a vizet, amit aztán a hőtároló hosszabb ideg képes tárolni” – idézték Jamniczky Zsoltot. Közölték, az E.ON Hungária Csoport vezérigazgató-helyettese arra is kitért, hogy a kazánoknak lesz egy az országos áramhálózatot kiegyensúlyozó funkciójuk is: amikor a hálózatnak pluszáramra van szüksége, a kazánok lekapcsolnak, amikor pedig túl sok áram van a hálózatban, akkor üzembe állnak.

Ezek a berendezések nem fosszilis energiával megtermelt árammal, hanem igazolhatóan zöldárammal működnek majd – írták. Szauter Ákos, a Széphő Zrt. vezérigazgatója az eseményen elmondta: a villanykazánoknak nincs lokális füstgázkibocsátásuk, így nincs helyi környezetterhelés sem. Kitért arra, a berendezéseknek az üzembiztonságban is nagy szerepük van, azok tartalék hőforrásként is számításba jönnek, ha bármi történne a cég meglévő, gázüzemű hőtermelő kapacitásaival. A közlemény szerint Cser-Palkovics András a sajtótájékoztatón közölte: Székesfehérváron a távfűtött lakások és más épületek száma meghaladta a 22 ezret. Szerinte a két új villanykazán és a hőtároló a város biztonságos, kiegyensúlyozott távhőszolgáltatását segíti majd.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák