Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Elsőként indított ESG környezeti, társadalmi és vállalatirányítási mesterképzést a Széchenyi-egyetem

Magyarországon először indul „ESG – környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szakértő” mesterszak a Széchenyi István Egyetemen.

Létrehozva:

|

Az egyedülálló képzés a fenntarthatóságot szolgálja, résztvevői a vállalati szféra szakembereitől sajátíthatják el a naprakész ismereteket. Az egyéves szak egy új, európai uniós szabályozáshoz kapcsolódó verseny- és munkaerőpiaci igényt szolgál ki.

A Széchenyi István Egyetem elkötelezett a fenntarthatóság iránt, amely áthatja oktatási és kutatás-fejlesztési tevékenységét. Az intézmény arra törekszik, hogy gyakorlatorientált képzéseivel megfeleljen a vállalati igényeknek, s ennek jegyében idén februártól elindítja „ESG – környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szakértő” mesterképzését, amelyre 17 hallgatót vett fel a keresztféléves felvételi keretében. A szak szeptembertől is indul, jelentkezni február 15-ig lehet a felvi.hu rendszerén keresztül.

A képzés egy új európai uniós szabályozás hatályba lépése miatt vált aktuálissá a gazdasági szférában.

Advertisement

Az ESG szabályrendszerének lényege, hogy mérhetővé teszi a vállalatok fenntarthatósági tevékenységét, jelentéstételi kötelezettséggel és meghatározott indikátorkörrel. Ezek között szerepelnek környezeti, társadalmi és vállalatirányítási teljesítményre vonatkozó eredmények, s ezeket az adatokat az ESG-tanúsító ellenőrzi és hivatalossá teszi.

A szabályozás létét több tényező is indokolja, többek között a „greenwashing” (zöldre mosás) jelensége, melynek lényege, hogy a cégek saját maguk számára kedvező teljesítményindikátorokat választva elsődlegesen csak a pozitív eredményekre fókuszálnak, és így nem teljes körű képet adnak a fenntarthatóság terén elért eredményeikről. Az ESG létrejöttével azonban egy olyan egységes keretrendszer jött létre, ami ezt többé nem teszi lehetővé. Mindemellett az ESG-besorolás a vállalati értékre is hatással van, mivel bekerült a befektető- és pénzintézetek szempontjai közé, s ezáltal gazdasági céllá is vált a jó ESG-besorolás.

Advertisement

Az idei év az első, amikor a közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatoknak adatgyűjtési, majd jelentési kötelezettségük van, amit a következő években több lépésben kiterjesztenek a közép- és kisvállalatokra.

„Hazánkban elsőként a Széchenyi István Egyetem indította el ezt a komplex egyéves mesterszakot, hogy olyan elemző szemléletű szakembereket képezzen, akik azonosítják és értelmezik a nagyszámú adatot, képesek hosszú távú ESG-stratégia kialakítására, valamint a vállalatok fenntarthatósági teljesítményét javító intézkedések megvalósítására. Ehhez illeszkedve célunk volt a gyakorlatorientált megközelítés, ezért a szak felépítésébe és oktatásába bevontuk a négy legnagyobb nemzetközi könyvelő céget is – a PWC-t, Ernst & Youngot, a KPMG-t és a Deloitte-ot –, hogy szakmai tapasztalataikkal gazdagítsák a képzést” – hangsúlyozta dr. Torma András, az Alkalmazott Fenntarthatóság Tanszék vezetője. A „nagy négyes” mellett bekapcsolódik az oktatásba az ENSZ környezetvédelmi programjának pénzügyi kezdeményezése (UN Environment Financial Initiative) és a győri Audi Hungaria is, amely az egyetem stratégiai partnere az ESG-képzés kapcsán.

„Az akadémiai szektor feladata és felelőssége, hogy az ESG-t a tudomány és a praktikum oldaláról is feldolgozza, és támogatást nyújtson a vállalatoknak. Hosszú távú célunk, hogy kiválósági központtá váljunk és olyan szakembereket képezzünk, akik a gyakorlat és a tudomány harmóniájában értenek az ESG-hez. Ehhez tapasztalattal és kompetens oktatókkal egyaránt rendelkezünk” – húzta alá a tanszékvezető.

Forrás: Széchenyi István Egyetem

Advertisement

Zöldinfó

Több mint 23 ezer ragadozó madarat számoltak meg a Kárpát-medencében

Elkészült a Kárpát-medence idei sasleltára.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Immáron 23. alkalommal szervezte meg az MME januárban a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil természetvédelmi szervezetekkel közösen a Magyarországon telelő ragadozó madarak éves számlálását. A felmérés 2018 óta a környező országok szakembereinek bevonásával zajlik, így idén is elkészülhetett a Kárpát-medence közös téli sastérképe is – olvasható a közleményben. A sastérkép 2552 sas és 320 sólyom, összesen 17 fajhoz tartozó 23 ezer 165 ragadozó madár megfigyelésével állt össze. A több mint hatszáz magyar, szlovák, szerb és román madártani szakember az egy időben végzett megfigyelések miatt “sasszinkronnak” nevezett számláláson a Kárpát-medence szinte valamennyi jelentős sas- és sólyomtelelőhelyét felmérte, így a lehető legpontosabb képet adták a ragadozómadár-fajokról és ezek egyedszámáról.

A magyarországi megfigyelések több mint 22 ezer négyzetkilométert, az ország területének több mint 20 százalékát fedték le. A felmérések a legjobb sasélőhelyekre koncentráltak, így a sasfajok szempontjából az országos állomány jelentős részét megfigyelték. A résztvevők négy sasfaj, a rétisas 1102 (tavaly 988), a parlagi sas 832 (tavaly 732), a szirti sas 3 (tavaly 3) és a fekete sas 5 (tavaly 8) példányának megfigyelését rögzítették. A madarászok különös figyelmet fordítottak a nagytestű, fokozottan védett sólyomfajokra is, így a kerecsensólyom 98 (tavaly 85), a vándorsólyom 48 (tavaly 42) és a kis sólyom 45 (tavaly 76) egyedét is sikerült megfigyelni. A négy részt vevő közép-európai országban 17 ragadozómadár-faj 23 165 (tavaly 18 486) példányát figyelték meg a szakemberek 1064 darab (tízszer tíz kilométeres) mintavételi négyzetben, közte 1513 (tavaly 1308) rétisast, 1019 (tavaly 879) parlagi sast, 14 (tavaly 8) szirti sast és 6 (tavaly 9) fekete sast.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák