Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Elsőként indított ESG környezeti, társadalmi és vállalatirányítási mesterképzést a Széchenyi-egyetem

Magyarországon először indul „ESG – környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szakértő” mesterszak a Széchenyi István Egyetemen.

Létrehozva:

|

Az egyedülálló képzés a fenntarthatóságot szolgálja, résztvevői a vállalati szféra szakembereitől sajátíthatják el a naprakész ismereteket. Az egyéves szak egy új, európai uniós szabályozáshoz kapcsolódó verseny- és munkaerőpiaci igényt szolgál ki.

A Széchenyi István Egyetem elkötelezett a fenntarthatóság iránt, amely áthatja oktatási és kutatás-fejlesztési tevékenységét. Az intézmény arra törekszik, hogy gyakorlatorientált képzéseivel megfeleljen a vállalati igényeknek, s ennek jegyében idén februártól elindítja „ESG – környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szakértő” mesterképzését, amelyre 17 hallgatót vett fel a keresztféléves felvételi keretében. A szak szeptembertől is indul, jelentkezni február 15-ig lehet a felvi.hu rendszerén keresztül.

A képzés egy új európai uniós szabályozás hatályba lépése miatt vált aktuálissá a gazdasági szférában.

Advertisement

Az ESG szabályrendszerének lényege, hogy mérhetővé teszi a vállalatok fenntarthatósági tevékenységét, jelentéstételi kötelezettséggel és meghatározott indikátorkörrel. Ezek között szerepelnek környezeti, társadalmi és vállalatirányítási teljesítményre vonatkozó eredmények, s ezeket az adatokat az ESG-tanúsító ellenőrzi és hivatalossá teszi.

A szabályozás létét több tényező is indokolja, többek között a „greenwashing” (zöldre mosás) jelensége, melynek lényege, hogy a cégek saját maguk számára kedvező teljesítményindikátorokat választva elsődlegesen csak a pozitív eredményekre fókuszálnak, és így nem teljes körű képet adnak a fenntarthatóság terén elért eredményeikről. Az ESG létrejöttével azonban egy olyan egységes keretrendszer jött létre, ami ezt többé nem teszi lehetővé. Mindemellett az ESG-besorolás a vállalati értékre is hatással van, mivel bekerült a befektető- és pénzintézetek szempontjai közé, s ezáltal gazdasági céllá is vált a jó ESG-besorolás.

Advertisement

Az idei év az első, amikor a közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatoknak adatgyűjtési, majd jelentési kötelezettségük van, amit a következő években több lépésben kiterjesztenek a közép- és kisvállalatokra.

„Hazánkban elsőként a Széchenyi István Egyetem indította el ezt a komplex egyéves mesterszakot, hogy olyan elemző szemléletű szakembereket képezzen, akik azonosítják és értelmezik a nagyszámú adatot, képesek hosszú távú ESG-stratégia kialakítására, valamint a vállalatok fenntarthatósági teljesítményét javító intézkedések megvalósítására. Ehhez illeszkedve célunk volt a gyakorlatorientált megközelítés, ezért a szak felépítésébe és oktatásába bevontuk a négy legnagyobb nemzetközi könyvelő céget is – a PWC-t, Ernst & Youngot, a KPMG-t és a Deloitte-ot –, hogy szakmai tapasztalataikkal gazdagítsák a képzést” – hangsúlyozta dr. Torma András, az Alkalmazott Fenntarthatóság Tanszék vezetője. A „nagy négyes” mellett bekapcsolódik az oktatásba az ENSZ környezetvédelmi programjának pénzügyi kezdeményezése (UN Environment Financial Initiative) és a győri Audi Hungaria is, amely az egyetem stratégiai partnere az ESG-képzés kapcsán.

„Az akadémiai szektor feladata és felelőssége, hogy az ESG-t a tudomány és a praktikum oldaláról is feldolgozza, és támogatást nyújtson a vállalatoknak. Hosszú távú célunk, hogy kiválósági központtá váljunk és olyan szakembereket képezzünk, akik a gyakorlat és a tudomány harmóniájában értenek az ESG-hez. Ehhez tapasztalattal és kompetens oktatókkal egyaránt rendelkezünk” – húzta alá a tanszékvezető.

Forrás: Széchenyi István Egyetem

Advertisement

Zöldinfó

Egyre bizonytalanabb a mezőgazdaság jövője Magyarországon

Bizonytalan időszak előtt áll az agrárium.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az állandósulni látszó időjárási és geopolitikai kihívások miatt bizonytalan időszak előtt áll az agrárium, a változékony körülmények közepette a termelők fejlesztésekkel javíthatják a versenyképességüket, mutattak rá az MBH Bank szakértői – írja az alternativenergia.hu. A bank agrár- és élelmiszeripari üzletágának vezetője úgy látja, hogy a kedvezőtlen feltételek miatt számos ágazat nem tud kitörni a kedvezőtlen pozícióból. A gyümölcstermesztést a tavaszi fagyok idén is nehéz helyzetbe hozták, a jelentős élőmunkaigény ugyancsak rontja a kilátásaikat. Védőintézkedések nélkül nincs esélyük javulásra, mert a termelés annyira költségessé vált, hogy az árakban ezt már nem lehet megjeleníteni – fejtette ki Hollósi Dávid. A fagy a szőlőkben ugyancsak rég látott károkat okozott, a szántóföldi növénytermesztésben pedig a 2022-esnél is nagyobb aszálykárok várhatók, ha a következő 2-3 hétben nem érkezik jelentős csapadék. Az újra és újra visszatérő szárazság átrendezte a szántóföldi növénytermesztés szerkezetét, jelentős területek nem alkalmasak többé kukoricatermelésre. A termelési költségek emelkedése ugyancsak jelentős, az iráni konfliktus a műtrágyapiacon komoly zavarokat okozott – mondta.

Hollósi Dávid szerint az állattenyésztésen belül jelenleg a tejágazat helyzete a legsúlyosabb, mert a termelők önköltségi ár alatt kénytelenek értékesíteni. A túltermelés miatt egész Európa tejfelesleggel küzd, és csak az év második felében látszik esély a helyzet rendeződésére. A baromfi- és tojáságazat ugyanakkor fellendülni látszik, a magyar termelők ugyanis éltek a lehetőségeikkel és kihasználták az adottságaikat. A kilátásokat a szabadkereskedelmi egyezmények ronthatják, a takarmányellátást pedig a szántóföldi növénytermesztés nehézségei befolyásolhatják – tette hozzá. A szakértő rendszerszintű változásokat sürget a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban, mert világszerte egyre gyakoribbak és jelentősebbek az áringadozások, az uniós agrártámogatások pedig – tette hozzá – egyre kisebb részt fedezhetnek a termelési költségekből. Magyarországnak újra kell értékelnie, miben lehet sikeres és mi az, amit fel kell adnia a jelenlegi termelésből. A hitelintézeteknek bőséges a keretük a beruházások támogatásához, de veszteségfinanszírozásra nincs lehetőség, hosszú távon csak az eredményt termelő tevékenyekségnek lehet jövője – fogalmazott.

Héjja Csaba, az agrár- és élelmiszeripari üzletág stratégiai ügyfelekért felelős központjának vezetője hangsúlyozta, hogy a magyar agrárium problémái nemzetközi szintű kihívások is egyúttal. A piac minden eddiginél változékonyabb, az élelmiszerárak az ezredforduló óta folyamatosan és egyre jelentősebben ütemben nőnek, az emelkedés az utóbbi 20-25 évben reálértéken számolva 30-40 százalékos, belföldön ugyanakkor a mezőgazdasági vállalkozások jelentős része évek óta a jövedelmezősége csökkenésével szembesül. A földrajzi adottságok, a termelési és exportszerkezet, a termeléshez szükséges energiamix olyan adottságok, amelyeken lehetetlen vagy nagyon nehéz változtatni, de arra kell törekedni, hogy a rendelkezésre álló kereteken belül az ország a lehető legjobban kihasználja a lehetőségeit, és javítsa az ellenállóképességét a nemzetközi versenyben – hangsúlyozta a szakértő.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák