Zöldinfó
Elsőként indított ESG környezeti, társadalmi és vállalatirányítási mesterképzést a Széchenyi-egyetem
Magyarországon először indul „ESG – környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szakértő” mesterszak a Széchenyi István Egyetemen.
Az egyedülálló képzés a fenntarthatóságot szolgálja, résztvevői a vállalati szféra szakembereitől sajátíthatják el a naprakész ismereteket. Az egyéves szak egy új, európai uniós szabályozáshoz kapcsolódó verseny- és munkaerőpiaci igényt szolgál ki.
A Széchenyi István Egyetem elkötelezett a fenntarthatóság iránt, amely áthatja oktatási és kutatás-fejlesztési tevékenységét. Az intézmény arra törekszik, hogy gyakorlatorientált képzéseivel megfeleljen a vállalati igényeknek, s ennek jegyében idén februártól elindítja „ESG – környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szakértő” mesterképzését, amelyre 17 hallgatót vett fel a keresztféléves felvételi keretében. A szak szeptembertől is indul, jelentkezni február 15-ig lehet a felvi.hu rendszerén keresztül.
A képzés egy új európai uniós szabályozás hatályba lépése miatt vált aktuálissá a gazdasági szférában.
Az ESG szabályrendszerének lényege, hogy mérhetővé teszi a vállalatok fenntarthatósági tevékenységét, jelentéstételi kötelezettséggel és meghatározott indikátorkörrel. Ezek között szerepelnek környezeti, társadalmi és vállalatirányítási teljesítményre vonatkozó eredmények, s ezeket az adatokat az ESG-tanúsító ellenőrzi és hivatalossá teszi.
A szabályozás létét több tényező is indokolja, többek között a „greenwashing” (zöldre mosás) jelensége, melynek lényege, hogy a cégek saját maguk számára kedvező teljesítményindikátorokat választva elsődlegesen csak a pozitív eredményekre fókuszálnak, és így nem teljes körű képet adnak a fenntarthatóság terén elért eredményeikről. Az ESG létrejöttével azonban egy olyan egységes keretrendszer jött létre, ami ezt többé nem teszi lehetővé. Mindemellett az ESG-besorolás a vállalati értékre is hatással van, mivel bekerült a befektető- és pénzintézetek szempontjai közé, s ezáltal gazdasági céllá is vált a jó ESG-besorolás.
Az idei év az első, amikor a közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatoknak adatgyűjtési, majd jelentési kötelezettségük van, amit a következő években több lépésben kiterjesztenek a közép- és kisvállalatokra.
„Hazánkban elsőként a Széchenyi István Egyetem indította el ezt a komplex egyéves mesterszakot, hogy olyan elemző szemléletű szakembereket képezzen, akik azonosítják és értelmezik a nagyszámú adatot, képesek hosszú távú ESG-stratégia kialakítására, valamint a vállalatok fenntarthatósági teljesítményét javító intézkedések megvalósítására. Ehhez illeszkedve célunk volt a gyakorlatorientált megközelítés, ezért a szak felépítésébe és oktatásába bevontuk a négy legnagyobb nemzetközi könyvelő céget is – a PWC-t, Ernst & Youngot, a KPMG-t és a Deloitte-ot –, hogy szakmai tapasztalataikkal gazdagítsák a képzést” – hangsúlyozta dr. Torma András, az Alkalmazott Fenntarthatóság Tanszék vezetője. A „nagy négyes” mellett bekapcsolódik az oktatásba az ENSZ környezetvédelmi programjának pénzügyi kezdeményezése (UN Environment Financial Initiative) és a győri Audi Hungaria is, amely az egyetem stratégiai partnere az ESG-képzés kapcsán.
„Az akadémiai szektor feladata és felelőssége, hogy az ESG-t a tudomány és a praktikum oldaláról is feldolgozza, és támogatást nyújtson a vállalatoknak. Hosszú távú célunk, hogy kiválósági központtá váljunk és olyan szakembereket képezzünk, akik a gyakorlat és a tudomány harmóniájában értenek az ESG-hez. Ehhez tapasztalattal és kompetens oktatókkal egyaránt rendelkezünk” – húzta alá a tanszékvezető.
Forrás: Széchenyi István Egyetem
Zöldinfó
Az energiafüggetlenség kulcsa meglehet
Stabil és versenyképes energiaellátást biztosíthat az SMR-technológia.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A kis moduláris reaktor (SMR) a jövő egyik legígéretesebb megoldása lehet az ellátásbiztonság növelésére, a klímacélok teljesítésére és az alacsony energiaárak biztosítására – áll az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány MTI-nek küldött elemzésében. A legfeljebb 300 megawattos teljesítményű, kompakt atomerőművek gyorsabban, olcsóbban és biztonságosabban építhetők meg, mint a hagyományos blokkok – írja az alternativenergia.hu. További előnyük, hogy ritkábban kell őket üzemanyaggal újratölteni, 3-7 évente, szemben a nagyerőművi blokkok 1-2 éves ciklusával. Ezek a létesítmények telepíthetők kisebb településeken, ipari parkokban vagy energiaintenzív üzemek közelében, ahol egy hagyományos atomerőmű kivitelezése nem megvalósítható – ismertették.
Az elemzés szerint a kis moduláris reaktorok nemcsak tartós rezsicsökkentést hozhatnak, hanem munkahelyeket teremthetnek, csökkenthetik a fosszilis energiafüggőséget, és hosszú távon stabil, fenntartható alapokra helyezhetik Magyarország energiaellátását. Egy egymodulos SMR akár egymillió háztartás áramellátását is biztosíthatja és 16 százalékkal növelheti az éves villamosenergia-termelést – állapították meg. Kitértek arra is, hogy az Európai Unió 2025-ben külön ipari szövetséget és cselekvési tervet indított az SMR-technológiák elterjesztésére, tíz pontban támogatva a kutatás-fejlesztést, az engedélyezési folyamatok egyszerűsítését és az ellátási láncok kiépítését.
Az Egyesült Államoktól kezdve az Egyesült Királyságon és Kanadán át egészen Lengyelországig több milliárd dollár értékben fektettek be a technológiába, és az első üzemek termelése állása a következő években várható – ismertették. Az Oeconomus szerint az SMR-ek nemcsak hosszú távon csökkenthetik az áramárakat, hanem munkahelyeket is teremthetnek, hozzájárulva a fosszilis energiafüggőség mérsékléséhez és a fenntartható energiaellátás megteremtéséhez, összhangban a kormányzat terveivel. Amennyiben a fejlesztések hazai ipari bázison valósulnak meg, az új beszállítói láncokat és exportképes tudást is teremthet – jegyezték meg.
A magyar energiastratégiában is egyre hangsúlyosabb szerepet kap a technológia. A Hunatom és a lengyel Synthos Green Energy közös megállapodása a GE-Hitachi BWRX-300 típusú reaktor előkészítéséről fontos mérföldkő, hiszen ezzel Magyarország közvetlenül kapcsolódik a legfejlettebb amerikai technológiához.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaMegérkeztek az új Citarók: modernebb és kényelmesebb buszok járnak a fővárosban
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaA Skoda 2026-ban új, teljesen elektromos SUV-modellel bővíti kínálatát
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaRekordmennyiségű áramot töltöttek a magyar elektromos autósok
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaEnergetikai korszerűsítés: már több ezer család részesült támogatásban országszerte
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaMinden harmadik autós dízelt választana, az elektromos járművek iránt továbbra is csekély az érdeklődés
