Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Emberek helyett robotok? AI veszi át az irányítást a napelemparkokban!

A kínai Leapting robotja jelentősen megkönnyítheti a napelemek telepítését.

Létrehozva:

|

Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)

Első mesterséges intelligenciával vezérelt napelemmodul-szerelő robotját adta át Ausztráliában a fotovoltaikus szektor intelligens automatizálásaira szakosodott kínai Leapting – számol be a PV Magazine. A rendszert az új-dél-walesi Riverina régióban fekvő Culcairnnél, egy 350 megawattos naperőműpark telepítésére használják, amely várhatóan 2026-ban kezdi meg működését. A projektet a francia Neoen fejleszti egy 1000 hektáros területen. A gép még februárban megkezdi működését, célja a telepítési folyamatok automatizálása, ami nagyobb hatékonyságot, alacsonyabb munkaerőköltségeket és rövidebb fejlesztési időt eredményez. A rendszer autonóm módon emeli és helyezi el a napelemeket, óránként pedig akár 60 modult is képes telepíteni, ami a kézi telepítéshez képest jelentősen gyorsítja a szükséges időt. A gép lánctalpas alvázzal, teljesen automatizált navigációval és akadályelkerülő rendszerrel bír, emellett napelemtálcával van felszerelve. A mesterséges intelligencia rendszer látásfelismerője azonosítja a napelemtartók helyzetét, biztosítva a panelek pontos elhelyezését.

A Leapting becslései alapján a hagyományos kézi telepítés három-négy embert igényel, és 15 percet vesz igénybe egy-egy modul elhelyezésekor. Az automatizált módszer ezt az időt jelentősen lecsökkenti, sőt, a biztonsági kockázatokat és a telepítési költségeket is mérsékli, utóbbit mintegy 30 százalékkal. A robot a következő napokban érkezik meg a helyszínre, ahol körülbelül egy hétig tartó üzembe helyezési munkálatokat végeznek majd.

A Leapting egyéb, a napenergia-szektorban használható automatizált termékeket is kínál, ezek közé tartoznak a modultisztító és modulellenőrző robotok. A vállalat arra számít, hogy termékei különösen az ausztrál független energiatermelők, valamint a tervezési, beszerzési és kivitelezési vállalatok körében lesznek vonzóak, mivel a helyi piacon a munkaerőköltségek igen magasak.

Advertisement

 

 

Advertisement

 

Kép: Leapting

Advertisement

Zöldinfó

Alkalmazkodás vagy lemaradás: az éghajlatváltozás döntő kérdéssé válik az agráriumban

Klímavédelem nélkül nincs versenyképes agrárium: figyelmeztetnek a szakértők.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Jelentős eltérést mutatnak az agrárágazat idei kilátásai: míg a növénytermesztő ágazatok némileg derűlátóbbak, mert a téli időjárás eddig kedvezően alakul számukra, addig az állattenyésztési piac szereplői negatív kilátásokat jeleznek – értékeltek az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának szakértői a bank legfrissebb negyedéves elemzésében. Az alternativenergia.hu kiemelte: az elmúlt években és a 2026 elején is tapasztalható komoly kihívások hatására jelentős változások előtt áll a magyar agrárium, az elengedhetetlen szemléletváltás mellett pedig a most születő pénzügyi döntések is új irányokat jelölhetnek ki az ágazat hatékonyságának és versenyképességének növelésében. Az agrárium jelenleg főként a tej- és a sertéspiacon szembesül nehézségekkel, hosszabb távon pedig az éghajlatváltozás negatív hatásaira is választ kell találnia, noha a mostani hidegebb, csapadékosabb téli időjárás kedvezően hatott a szántóföldi növénytermesztés kilátásaira.

Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója szerint az elmúlt évek piaci kihívásai és az éghajlatváltozás negatív hatásai egyértelművé tették, hogy a bizonytalanságok tartóssá válhatnak, ami jelentős hatással van az agrárvállalkozások termelési, tervezési és pénzügyi környezetére. Hozzátette: a Közös Agrárpolitika beruházási programjának most kezdődő megvalósítása a szántóföldi növénytermesztéstől az állattenyésztésen és a kertészeten át az élelmiszeriparig minden ágazatot érint, és talán soha vissza nem térő lehetőséget és forrásokat biztosít a magyar agrárium hatékonyságának növelésére.

Az ügyfelek, szakmaközi szervezetek és a bank elemzőinek helyzetértékelése alapján készülő agrár-élelmiszeripari bizalmi mutató, az MBH AgrárTrend Index értéke 2026 elején 31,9 pontot mutatott a 48 pontos skálán, ezzel némileg tovább távolodott az egyensúlyi szintnek tekintett 35 ponttól: a tavaly szeptemberrel zárult negyedév után 2025 utolsó három hónapjában további 0,4 ponttal mérséklődött. Az érték legutóbb 2023 év végén volt hasonlóan alacsony szinten, akkor azonban főként a gyenge terménypiaci árszint miatt, míg most elsősorban a tej- és a sertéspiaci kihívások vezettek csökkenéshez.

Advertisement

Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője szerint a két jelentős állati termékpályán leginkább az értékesítésben tapasztalhatók nehézségek, de a termelőkön kívül jelenleg a feldolgozók számára is kedvezőtlenebb a piaci környezet. A növénytermesztő ágazatok ugyanakkor némileg derűlátóbbak, mivel a téli időjárás eddig kedvezően alakul számukra, így összességében még javulás is látható az aratás utáni időszakhoz képest – tette hozzá.

Az elemzés szerint az idei hidegebb, csapadékosabb időjárás kedvező hatással volt a termésvárakozásokra a szántóföldi növénytermesztésben, a magas kínálati szint miatt azonban az árak közepes szinten vannak. A szántóföldi növénytermesztés és az arra épülő termékpályák sorsa az áprilistól júniusig tartó időszakban dől el – mondta Héjja Csaba, hozzátéve, hogy a kedvezőtlenebb árkörnyezet miatt inkább a jó termésmennyiségben lehet bízni. A talajból ugyanakkor a havazás ellenére is jelentős mennyiségű, az ország egész területére vetítve 75 milliméter víz hiányzik. Az állati termékpályákon a baromfi ágazat kilátásai a brojler mellett a pulyka esetében is jók, emellett a víziszárnyaságazatok is a korábbiaknál kedvezőbb évet zártak. A tojástermelők számára szintén sikeres év volt 2025, és az év elején csak a szezonális mintázat miatt látható némi árcsökkenés.

Advertisement

A másik két meghatározó termékpálya, a tejtermelés és a sertéshús-termelés esetében viszont az év végére kicsúcsosodtak a már korábban is megmutatkozó negatív kilátások. A tejnél a spotpiaci árak év végére – egy magasabb szintről – gyakorlatilag megfeleződtek, az önköltségen literenként 150-170 forintért előállítható nyerstej spotpiaci ára jelenleg 100-110 forint körül van. A tavalyinál jóval gyengébb árakon lehet szerződni, így az ágazatnak most minden segítségre szüksége van – mondta Héjja Csaba. Szerinte 2026 harmadik negyedévére állhat helyre a keresleti-kínálati szint a tejpiacon.

A sertés iránt stabil a kereslet, és várhatóan a takarmányozás sem lesz drágább. Az év második felében már javulás várható a sertéstartás- és tenyésztés kilátásaiban is a szakértők szerint. Az elemzés szerint a hajtatásos kertészeteknél a nagy déli termelőknél a hideg tél miatti kisebb mennyiségek komoly keresleti piacot eredményeztek, így kedvezőek lehetnek a kilátások. A gyümölcstermesztők a kedvező tavaszi időjárásban bízhatnak a tavalyi nehéz évük után. A szőlő-bor ágazat számára az aranyszínű sárgaság elleni védekezést segíti a hideg tél, ugyanakkor nem oldja meg teljes mértékben a problémát.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák