Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Emberek helyett robotok? AI veszi át az irányítást a napelemparkokban!

A kínai Leapting robotja jelentősen megkönnyítheti a napelemek telepítését.

Létrehozva:

|

Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)

Első mesterséges intelligenciával vezérelt napelemmodul-szerelő robotját adta át Ausztráliában a fotovoltaikus szektor intelligens automatizálásaira szakosodott kínai Leapting – számol be a PV Magazine. A rendszert az új-dél-walesi Riverina régióban fekvő Culcairnnél, egy 350 megawattos naperőműpark telepítésére használják, amely várhatóan 2026-ban kezdi meg működését. A projektet a francia Neoen fejleszti egy 1000 hektáros területen. A gép még februárban megkezdi működését, célja a telepítési folyamatok automatizálása, ami nagyobb hatékonyságot, alacsonyabb munkaerőköltségeket és rövidebb fejlesztési időt eredményez. A rendszer autonóm módon emeli és helyezi el a napelemeket, óránként pedig akár 60 modult is képes telepíteni, ami a kézi telepítéshez képest jelentősen gyorsítja a szükséges időt. A gép lánctalpas alvázzal, teljesen automatizált navigációval és akadályelkerülő rendszerrel bír, emellett napelemtálcával van felszerelve. A mesterséges intelligencia rendszer látásfelismerője azonosítja a napelemtartók helyzetét, biztosítva a panelek pontos elhelyezését.

A Leapting becslései alapján a hagyományos kézi telepítés három-négy embert igényel, és 15 percet vesz igénybe egy-egy modul elhelyezésekor. Az automatizált módszer ezt az időt jelentősen lecsökkenti, sőt, a biztonsági kockázatokat és a telepítési költségeket is mérsékli, utóbbit mintegy 30 százalékkal. A robot a következő napokban érkezik meg a helyszínre, ahol körülbelül egy hétig tartó üzembe helyezési munkálatokat végeznek majd.

A Leapting egyéb, a napenergia-szektorban használható automatizált termékeket is kínál, ezek közé tartoznak a modultisztító és modulellenőrző robotok. A vállalat arra számít, hogy termékei különösen az ausztrál független energiatermelők, valamint a tervezési, beszerzési és kivitelezési vállalatok körében lesznek vonzóak, mivel a helyi piacon a munkaerőköltségek igen magasak.

Advertisement

 

 

Advertisement

 

Kép: Leapting

Advertisement

Zöldinfó

Támogatással segítik az erdők klímaalkalmazkodását Magyarországon

Új pályázati felhívás jelent meg 29 milliárd forintos keretösszeggel az erdőgazdálkodók számára – mondta Mocz András.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A helyettes államtitkár kiemelte, a KAP keretében megjelent, “Versenyképes erdőgazdálkodást szolgáló beruházások támogatása” című felhívásban négy célterületre pályázhatnak a magán erdőgazdálkodók és az állami erdészeti társaságok – ismertette az alternativenergia.hu. Az erdőgazdálkodási alaptevékenységből és az erdőgazdálkodásból származó termékek hozzáadott értékének fejlesztése, a hatékonyság javításához szükséges digitalizációs beruházások mellett az erdészeti szaporítóanyag-előállítás fejlesztése is elszámolható. A kérelmeket május 7-től lehet benyújtani – tette hozzá. Zöldvagyonunk legjelentősebb eleme, a több mint 2 millió hektár magyar erdő érintett a klímaváltozásban. Az erdészeti ágazat egyik legfontosabb feladata, hogy a modern technológia és az erdészeti tudomány eredményeinek felhasználásával operatív klímaadaptációs megoldásokat dolgozzon ki – húzta alá.

A tavalyi évben megalakult Erdészeti Klímaadaptációs Fórum is ezt hivatott szolgálni. Nyolc szakmai munkacsoportjának egyike az erdészeti szaporítóanyagokkal foglalkozik, és a folyamatos kutatások mentén irányt mutat a termelőknek – írták. Mocz András hangsúlyozta, fontos, hogy olyan őshonos szaporítóanyagokat termeljünk, amelyek a klímaváltozáshoz alkalmazkodva a magyar erdőkben felhasználhatók és a jövő erdeit biztosítják a következő generációk számára. Erre már számos, határokon átnyúló együttműködés és kísérlet is zajlik, például déli származású, nem invazív szaporítóanyagokkal.

A legtöbb esetben van lehetőség az erdők alkalmazkodóképességének javítására. Kulcsfontosságú lehet az erdők természetességi állapotának helyreállítása, vagy olyan faállományok kialakítása, amelyek a megváltozott klimatikus viszonyok mellett várhatóan nem pusztulnak ki és képesek az erdei életközösségek életfeltételeit fenntartani – tette hozzá a helyettes államtitkár. Az Interreg Magyarország-Szlovákia Programban megvalósuló projekt keretében a projektpartnerek a klímához már adaptálódott őshonos fafajok magjából, modern technológiával burkolt gyökérzetű facsemetéket nevelnek, és országszerte több helyszínen kísérletet indítanak növekedésük nyomon követésére – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák