Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Zambó Péter, az Agrárminisztérium (AM) erdőkért és földügyekért felelős államtitkára a Téry Ödön Nemzeti Turistaház-fejlesztési Program (TÖP) keretében felújított létesítmény ünnepélyes átadásán kiemelte: egy erdei kulcsosház nem pusztán turisztikai fejlesztés, hanem megmutatja a magyar erdőgazdálkodás munkáját is – írja az alternativenergia.hu. Kifejtette, az állami erdészeti társaságok fenntartható erdőgazdálkodásból származó bevételének egy része – kormányzati forrásokkal kiegészülve – közjóléti szolgáltatások fejlesztését segíti. Az állami tulajdonú erdészeti társaságok az erdei turisztika fenntartására és fejlesztésére évente mintegy 4 milliárd forintot költenek, ezzel pedig évi csaknem 40 milliárd forint rekreációs érték jön létre – hívta fel a figyelmet. A mindenki számára látogatható magyar erdőkben évente több tízmillió alkalommal indulnak el az emberek kirándulni, futni, pihenni, feltöltődni, őket pedig egyre nagyobb számban és minőségben szolgálja közjóléti infrastruktúra – mutatott rá.

Az erdei turistautak, pihenőhelyek, szálláshelyek és a teljes közjóléti infrastruktúra fenntartása és fejlesztése mögött az erdőgazdálkodók minőségi munkája, szakmai tudása és finanszírozási teljesítménye áll. Ez az a háttér, amely nélkül a magyar erdők mai látogathatósága, használhatósága és vonzereje nem létezne, s a váraljaihoz hasonló kulcsosház sem újulhatna meg – fűzte hozzá. Rámutatott: az erdő egyszerre gazdasági erőforrás, ökológiai rendszer és közjóléti tér, az erdészek munkája pedig mindezt fenntartani és egyensúlyba hozni egyre összetettebb szakmai munka keretében. A beruházó Mecsekerdő Zrt. munkájáról szólva azt mondta: jó példa arra, hogyan lehet a felelősséget jól viselni, hiszen az gazdálkodásukban egyre nagyobb teret kapnak a természetközeli, folyamatos erdőborítást biztosító szakmai módszerek, a közjóléti fejlesztéseket pedig nem mellékes feladatnak, hanem stratégiai ügynek tekintik – utalt arra, hogy a vállalat az utóbbi években féltucat erdei kulcsosházat is felújított.

Révész Máriusz, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium aktív Magyarországért felelős államtitkára azt mondta, az emberek pihenése, feltöltődése kiemelkedően fontos, e célokat pedig a kormányzat – egyebek mellett – erdei turistaházak korszerűsítésével igyekszik szolgálni. Beszámolt arról, hogy a TÖP keretében mindeddig 110 turistaházat – az erdei iskolákkal, ifjúsági szálláshelyekkel együtt összesen 168 épületet – újítottak fel több mint tízmilliárd forint értékben. A váraljai épület kapcsán kiemelte, hogy a TÖP 45 millió forintos támogatásával és a Mecsekerdő Zrt. 20 millió forintos önereje által összesen 65 millió forintból megvalósult felújítás eredményeként egy korszerű, 18 férőhelyes létesítmény jött létre.

Csibi Krisztina, a térség fideszes országgyűlési képviselője, képviselőjelölt annak a reményének adott hangot, hogy a váraljai kulcsosházba érkezők a jövőben nemcsak a természetet, de a környéken élő bukovinai székelyek hagyományait, tárgyi és szellemi kultúráját, vendégszeretetét is megismerik, a szívükbe zárják, s visszatérésre sarkalják őket. Ripszám István, a kulcsosház felújítását végző és üzemeltető Mecsekerdő Zrt. vezérigazgatója arról szólt, hogy az emberek a nagyvárosok helyett ma már egyre inkább a vidéket, a természeti látnivalókat keresik fel szabadidejükben, az erdő maga pedig turisztikai vonzerőt jelent, ezért kiemelkedően fontos, hogy legyenek benne fejlesztések.

Mint mondta, az 1950-es években épült, de leromlott állapota miatt 2017 óta üresen álló váraljai kulcsosház korszerűsítésével folytatódott az a program, amelynek keretében korábban a Mecsekben már megújult a Gyopár kulcsosház, a Gubacsos kulcsosház, a Réka-kunyhó, valamint a Mecsekerdő Zrt. saját forrásából a Pusztabányai kulcsosház és a Büdöskúti-kulcsosház is. A Váralja melletti erdőben lévő épület felújításának eredményeként egy 18 fő befogadására alkalmas, négyszobás fűthető szálláshely jött létre a Kelet-Mecsekben.