Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Emberek helyett robotok? AI veszi át az irányítást a napelemparkokban!

A kínai Leapting robotja jelentősen megkönnyítheti a napelemek telepítését.

Létrehozva:

|

Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)

Első mesterséges intelligenciával vezérelt napelemmodul-szerelő robotját adta át Ausztráliában a fotovoltaikus szektor intelligens automatizálásaira szakosodott kínai Leapting – számol be a PV Magazine. A rendszert az új-dél-walesi Riverina régióban fekvő Culcairnnél, egy 350 megawattos naperőműpark telepítésére használják, amely várhatóan 2026-ban kezdi meg működését. A projektet a francia Neoen fejleszti egy 1000 hektáros területen. A gép még februárban megkezdi működését, célja a telepítési folyamatok automatizálása, ami nagyobb hatékonyságot, alacsonyabb munkaerőköltségeket és rövidebb fejlesztési időt eredményez. A rendszer autonóm módon emeli és helyezi el a napelemeket, óránként pedig akár 60 modult is képes telepíteni, ami a kézi telepítéshez képest jelentősen gyorsítja a szükséges időt. A gép lánctalpas alvázzal, teljesen automatizált navigációval és akadályelkerülő rendszerrel bír, emellett napelemtálcával van felszerelve. A mesterséges intelligencia rendszer látásfelismerője azonosítja a napelemtartók helyzetét, biztosítva a panelek pontos elhelyezését.

A Leapting becslései alapján a hagyományos kézi telepítés három-négy embert igényel, és 15 percet vesz igénybe egy-egy modul elhelyezésekor. Az automatizált módszer ezt az időt jelentősen lecsökkenti, sőt, a biztonsági kockázatokat és a telepítési költségeket is mérsékli, utóbbit mintegy 30 százalékkal. A robot a következő napokban érkezik meg a helyszínre, ahol körülbelül egy hétig tartó üzembe helyezési munkálatokat végeznek majd.

A Leapting egyéb, a napenergia-szektorban használható automatizált termékeket is kínál, ezek közé tartoznak a modultisztító és modulellenőrző robotok. A vállalat arra számít, hogy termékei különösen az ausztrál független energiatermelők, valamint a tervezési, beszerzési és kivitelezési vállalatok körében lesznek vonzóak, mivel a helyi piacon a munkaerőköltségek igen magasak.

Advertisement

 

 

Advertisement

 

Kép: Leapting

Advertisement

Zöldinfó

Akár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték

Vizsgálják a Paksi Atomerőmű hulladékhőjének a fővárosi távfűtésben történő hasznosítását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Paksi Atomerőmű hőjének a fővárosi távfűtési rendszerbe eljuttatása lehetőségéről készül döntéselőkészítő tanulmány, amelynek kidolgozásáról megbízási szerződést kötött a Budapest távhőrendszerét a FŐTÁV divíziója keretében üzemeltető Budapesti Közművek a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel – közölte a Budapesti Közművek az MTI-vel. Az alternativenergia.hu tájékoztatása szerint a Budapesti Közművek finanszírozásában megvalósuló vizsgálat során a BME és a BKM szakemberei közösen elemzik azt, hogy a Paksi Atomerőmű és a Budapesti Közművek távfűtési hálózata között milyen műszaki megoldással lehet távhővezetéket lefektetni, és ezen az atomerőmű hulladékhőjét távfűtési céllal Budapestre eljuttatni. A vizsgálat lezárulása idén a negyedik negyedévben várható. Jelezték: a távfűtés mint technológia nem idegen a Paksi Atomerőműtől, hiszen Paks város lakótelepi részén a 80-as évek óta az atomerőműből származó távhővel fűtik a társasházi lakásokat. Ha megépül a Paks 2, akkor az atomerőmű mint hőforrás egészen az évszázad végéig rendelkezésre áll majd. A távvezeték megépítése jelentős hőterheléstől mentesítené a Dunát.

Kifejtették, az elmúlt évtizedek során sokat fejlődött a távhővezeték-technológia, ezért minimális lenne a vezeték mentén a hőveszteség, ez nem befolyásolná érdemben a projekt gazdaságosságát. A különlegesen szigetelt, 1000 milliméter átmérőjű távvezetékpár az engedélyezéstől függően akár közvetlenül a Duna nyomvonala mellett is vezetne, nem járna érdemi bontással, kisajátítással, és környezetvédelmi szempontból sem jelentene érdemi terhelést, az élővilágot nem befolyásolja. A földbe fektethető vezeték köré helyben honos növényzet telepíthető – írták a közleményben. Rámutattak arra is, hogy a fővárosi távhőrendszer stabil piacot jelentene a projekt számára, a FŐTÁV ügyfélköre dinamikusan bővül, az elmúlt öt évben mintegy 100 megawatt (MW) új fogyasztó csatlakozott a távhőszolgáltatáshoz. A fővárosi távhőrendszer téli csúcsigénye mintegy 1000 MW hőteljesítmény, míg a nyári használati melegvíz hőigény is jelentős, 100 MW körül alakul. Ezen igények érdemi részét tudná a Paksról származó hő egész évben biztosítani.

A távhő-tranzitvezeték nyomvonala mintegy 125 kilométer, és érintheti Dunaújvárost, Százhalombattát, Érdet. Ezekben a városokban jelenleg is üzemel távhőszolgáltatás. Az új vezetékből juthat hő ezekbe a rendszerekbe is, ami a beruházás gyorsabb megtérülését segítheti. A távhővezetékre felfűzhetők ipari parkok, melegházak is, ami tovább javítja a projekt energetikai hatékonyságát és gazdaságosságát.

Advertisement

A beruházással jelentős mennyiségű földgázimport váltható ki, csökkentve ezáltal Magyarország importenergia-függőségét. A kormány által sikeresen megszerzett EU-s források esetleges bevonásával az európai unió klímapolitikai, környezetvédelmi és energiafüggetlenséget célzó törekvései teljesülnek – emelték ki a közleményben. A távhőberuházás révén az atomerőmű blokkjai által évente termelt hő számottevő hányada hasznosulna a távfűtésben. Előzetes becslések szerint ez akár 300 millió köbméter földgázimport kiváltását is lehetővé tehetné – hangsúlyozták a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák