Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Emberi tevékenység és klímaváltozás fokozza a tüzek gyakoriságát a Kárpátokban

Új kutatás azonosította a legnagyobb kockázatú tűzfolyosókat a Kárpátokban.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Átfogó tűzelőrejelző módszert dolgoztak ki a Corvinus kutatói, ami alapján több tűzfolyosót is azonosítottak a Kárpátokban. Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye is a legtűzveszélyesebb régiók közé tartozik – írja az alternativenergia.hu. A vegetációs tüzek kockázata világszerte nő, és Közép-Európa sem kivétel. A Budapesti Corvinus Egyetem három kutatója – Manczinger Melinda, Kovács László és Kovács Tibor – a Nature lapcsaládba tartozó Scientific Reports folyóiratban nemrég megjelent tanulmányukban új eszközt fejlesztettek ki a tűzveszélyesség értékelésére a Kárpátok térségében. A szerzők huszonhét változó alapján egy olyan adatbázist állítottak össze a régióra, amely éghajlattal, vegetációval, domborzattal és társadalmi-gazdasági tényezőkkel kapcsolatos információkat tartalmaz. A kutatók 2010 és 2020 között összesen 5173 tűzesetet vizsgáltak a Kárpátok 210.000 négyzetkilométeres területén. Az adatbázis alapján a kutatók kidolgoztak egy gépi tanulási keretrendszert, amely négyzetkilométeres felbontásban képes előre jelezni, hol a legvalószínűbb a tűzveszély a hét érintett országban. A módszerrel azonosítani lehet a tüzek kialakulásában szerepet játszó tényezőket is.

Magyar megyék is a legveszélyeztetettebbek között
A kutatás nyolc tűzveszélyességi klasztert azonosított, amelyek közül több országhatáron is átnyúlik. Így például a magyar–szlovák, a szerb–román, valamint az ukrán–lengyel határtérségekben fokozott kockázatú tűzfolyosó rajzolódik ki. Magyarországon Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyék is részei a leginkább érintett régióknak. „Az elemzésünk legfontosabb következtetése, hogy a tűzveszély jelentős a Kárpátok területén. Emellett nem elszigetelt, lokális jelenségről beszélünk. A hatékony védekezéshez az érintett országoknak közösen, proaktívan érdemes fellépniük. Integrált korai figyelmeztető rendszerekre, a tűzvédelem összehangolt megtervezésére és közös gyorsreagálási kapacitásokra van szükségünk” – mondta Manczinger Melinda, a Corvinus kutatója, a tanulmány vezető szerzője. Hozzátette: „Az előrejelző rendszerünk előnye, hogy kisebb területekre is tud összpontosítani, így olyan regionális jellemzőket tárhat fel, amelyek nagyobb léptékben esetleg nem láthatók vagy nem relevánsak, de lokálisan jelentős szerepük van a tüzek kialakulásában.”

A tűzvészek fő oka az ember és a haszonnövények
Az eredmények azt mutatják, hogy a tüzek jelentős hányada emberi tevékenységre vezethető vissza. Ennek megfelelően a megművelt területek jelenléte, a településektől való távolság és a népsűrűség tartoztak a legfontosabb előrejelző változók közé. A kutatók ugyanakkor arra is rámutattak, hogy a domborzati tényezők – például a tengerszint feletti magasság, a lejtők meredeksége vagy a felszíni vizek közelsége – régiónként eltérő hatással vannak a tüzek kialakulására. Az előrejelzett tűzveszélyesség általában jelentősen nagyobb volt az alacsonyabban fekvő területeken és a Kárpátok lábánál – ezek a vizsgálati terület nagyjából egyharmadát fedik le. A felszíni vizekhez való távolság szintén fontos, különösen Szerbiában, Romániában és Magyarországon. Ahogyan várható volt, a meleg, száraz idő növeli a tűzveszélyt.

Advertisement

A hegyvidéki ökoszisztémák, mint a Kárpátoké, különösen érzékenyek a klímaváltozásra. A szárazabb nyarak és a gyakoribb hőhullámok nemcsak a kigyulladási potenciált növelik, hanem az oltást is nehezítik. Bár a tüzek időnként előnyösek lehetnek az ökoszisztémára, a kutatók arra figyelmeztetnek: a kipattanó tüzek növekvő gyakorisága és egyre pusztítóbb ereje veszélybe sodorhatja az erdőgazdálkodást, a mezőgazdaságot és a turizmust is. Ezért különösen fontos, hogy ismerjük a tűzérzékeny területeket és összefogjunk a tüzek megelőzése érdekében. A Corvinus kutatóinak részletes tűzelőrejelző térképe itt nyitható meg a teljes Kárpátokra, Borsod-Abaúj-Zemplénre és Lviv megyére vonatkozóan.

Advertisement

Zöldinfó

Szokatlanul csapadékos tél töltötte fel Spanyolország víztározóit

Spanyolországban 47 éve nem volt olyan csapadékos az év első két hónapja mint idén.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Rubén del Campo szóvivő elmondta: a decembertől februárig tartó meteorológiai tél során az átlagosnál mintegy 70 százalékkal több csapadék hullott, amelynek köszönhetően az ország víztározói rekordszintet értek el, véget vetve az egyes térségeket, például az andalúziai Guadalquivir-medencét évek óta sújtó tartós aszálynak – írja az alternativenergia.hu. A dél-európai országot egymást követően 11 nagy kiterjedésű vihar érte el a télen, “átlagosan négy-öt naponta egy”, és ezek rendkívül szokatlan intenzitású csapadékot eredményeztek. Példaként említette február 4-ét, amikor a Leonardo névre keresztelt vihar következtében a Cádiz közelében található Grazalema városban 24 óra alatt négyzetméterenként közel 600 liter eső hullott le.

A szóvivő a klímaváltozással indokolta a heves esőzéssel járó viharokat, mivel a megszokottnál melegebb hőmérséklet felmelegíti az óceánt, amelyből több víz párolog el, a szintén felmelegedett légkör pedig több vízgőzt tart vissza, a csapadék ezért bőségesebbé válik. Hozzátette: az enyhe tél előfordulása ma már egyáltalán nem ritka, az elmúlt nyolc évben folyamatosan átlag felett volt a téli hőmérséklet. “2017-2018-ig kell visszamenni ahhoz, hogy hideg telet találjunk” – jegyezte meg. Rubén del Campo beszélt arról is, hogy ezen a télen elmaradtak a hideghullámok is, míg az elmúlt öt télen csupán négy ilyen időszak fordult elő, amelyek összesen 14 napot öleltek fel. Ezzel szemben öt év alatt 15 hőhullámot figyeltek meg nyaranta, ezek összesített időtartama 133 nap volt.

A spanyol meteorológiai szolgálat előrejelzése szerint az enyhe telet várhatóan a szokásosnál melegebb tavasz követi ebben az évben az Ibériai-félszigeten.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák