Zöldinfó
Emelkedő olajárakra számít a Nemzetközi Energiaügynökség 2023-ban
Az Oroszország elleni szankciók nyomán szűkülő kínálat és a növekvő kereslet miatt jövőre emelkedhetnek az olajárak a világon 2023-ban – közölte a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerdán közzétett jelentésében.
A párizsi székhelyű nemzetközi szervezet becslése szerint jövőre napi 1,7 millió hordóval, 101,6 millió hordóra nő a globális kőolajfogyasztás. Ez napi 100 ezer hordóval magasabb napi felhasználás a korábbi várakozásokhoz képest. Az elemzés szerint az orosz kőolajkitermelés éves összevetésben 14 százalékkal eshet vissza 2023 első negyedévének végére és ez megfordíthatja a nyersanyagpiacon hónapok óta tartó árcsökkenési trendet. Az északi-tengeri Brent olajfajta határidős jegyzése a napokban 80 dollárra, a háború előtti szintekre süllyedt.
A 2023 második negyedévére várható szűkebb kínálat miatt nem zárható ki egy újabb meredek áremelkedés az olajpiacon – közölték. Az áremelkedést segítheti a kitermelés visszafogása. A Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének 13 tagja mellett tíz másik olajtermelő országot magában foglaló OPEC+ csoport múlt heti bécsi ülésén megerősítette, hogy novembertől 2023 végéig napi kétmillió hordóval kevesebb olajat termelnek ki. Az IEA jelentésében rámutattak: a szigorú kínai járványügyi korlátozások ellenére a kereslet a világ elsőszámú kőolajimportőrének számító ázsiai országban 2022-ben a vártnál kisebb mértékben, átlagosan napi 15,4 millióra hordóra csökken az előző évi 15,8 millióról. Jövőre azonban napi 1 millió hordóval nőhet a kínai felhasználás, de Indiában és a közel-keleti országokban is a kereslet bővülésével számolnak.
Zöldinfó
Szőlőültetvények ezrei újultak meg, tovább erősödik a hazai borágazat
Támogatásokkal és intézkedésekkel segíti az agrártárca a szőlő- és borágazatot.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu közleménye idézte Hubai Imrét, az AM mezőgazdaságért felelős államtitkárát, aki a 8. BorÉRT konferencián, Budapesten elmondta, a magyar bor páratlan nemzeti kincs, amely gazdasági, kulturális és közösségi értéket is képvisel. A mögötte álló szőlő- és borágazat stratégiai jelentőségű, ezért a kormány fennmaradását és versenyképességének erősítését forrásokkal és célzott intézkedésekkel is támogatja. Hubai Imre kiemelte, hogy az ágazat megújításának egyik alapköve a hegyközségi rendszer átalakítása volt, amelynek köszönhetően megerősödött a szakmai érdekképviselet és egyszerűbbé vált az ügyintézés. A hegybírói rendszer központi irányítása stabil alapot teremtett az egyablakos adminisztráció kiépítéséhez. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a termelők kiszámíthatóbb és átláthatóbb működési környezetben gazdálkodhassanak.
A kormány az elmúlt években jelentősen csökkentette a borászatokat terhelő adminisztrációt és költségeket. Az új jövedéki és borjogi szabályozások egyszerűsítették a nyilvántartásokat, bevezették a kisüzemi bortermelői státuszt, valamint megkönnyítették a helyben történő értékesítést. Emellett a hulladékgazdálkodási szabályok bevezetésekor a bortermelők jelentős pénzügyi és adminisztratív kedvezményekben részesültek – ismertette az államtitkár. Hubai Imre közölte, hogy a kormány hosszú távra szólóan, a változó körülményekhez alkalmazkodva támogatásokat biztosít a szőlőültetvények korszerűsítéséhez, a borászati beruházásokhoz, valamint az innovációs és marketingcélok megvalósításához. A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében csaknem 112 millió eurós keretösszeg áll rendelkezésre ezekre a célokra 2027-ig.
Az államtitkár beszélt arról is, hogy a szőlőültetvények szerkezetátalakítására és a borászati beruházásokra irányuló támogatások az elmúlt másfél évtizedben kézzelfogható eredményeket hoztak: 2010 óta mintegy 35 ezer hektár szőlőültetvény újult meg, mintegy 88 milliárd forint támogatással, míg a borászati beruházásokra több mint 21 milliárd forint jutott. A szőlőültetvények szerkezetátalakítási beruházási támogatásaira tavaly év végén lehetett pályázni, a kérelmek elbírálása folyamatban van. Az agrártárca kiemelt figyelmet fordít a szőlő aranyszínű sárgaság betegség elleni fellépésre is. A kormányzat egy hét elemből álló országos akciótervet fogadott el 2025 őszén, amely eleme volt a felderítés, a laboratóriumi kapacitások növelése, valamint egy országos növényvédő szeres védekezési program és az elérhető növényvédő szerek körének bővítése is. A tavaly őszi tapasztalatokra építve az idei évre vonatkozó intézkedések előkészítése is megkezdődött már – jegyezte meg Hubai Imre az AM közleményében.
-
Zöld Energia12 óra telt el a létrehozás ótaÚj napelemes megoldás biztosít egész évben meleg vizet
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaTéli meglepetés nélkül: így spórolhat az elavult fűtési rendszeren
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaÚj lakossági energiatároló-pályázat: gyors beadás és precíz dokumentáció kell
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaCsúcs közelében a paksi áramtermelés a főjavítások ellenére is
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaJogszabályi garancia: az energiatároló-program nem rövidíti a szaldóelszámolást
