Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Emelkedő olajárakra számít a Nemzetközi Energiaügynökség 2023-ban

Az Oroszország elleni szankciók nyomán szűkülő kínálat és a növekvő kereslet miatt jövőre emelkedhetnek az olajárak a világon 2023-ban – közölte a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerdán közzétett jelentésében.

Létrehozva:

|

A párizsi székhelyű nemzetközi szervezet becslése szerint jövőre napi 1,7 millió hordóval, 101,6 millió hordóra nő a globális kőolajfogyasztás. Ez napi 100 ezer hordóval magasabb napi felhasználás a korábbi várakozásokhoz képest. Az elemzés szerint az orosz kőolajkitermelés éves összevetésben 14 százalékkal eshet vissza 2023 első negyedévének végére és ez megfordíthatja a nyersanyagpiacon hónapok óta tartó árcsökkenési trendet. Az északi-tengeri Brent olajfajta határidős jegyzése a napokban 80 dollárra, a háború előtti szintekre süllyedt.

A 2023 második negyedévére várható szűkebb kínálat miatt nem zárható ki egy újabb meredek áremelkedés az olajpiacon – közölték. Az áremelkedést segítheti a kitermelés visszafogása. A Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének 13 tagja mellett tíz másik olajtermelő országot magában foglaló OPEC+ csoport múlt heti bécsi ülésén megerősítette, hogy novembertől 2023 végéig napi kétmillió hordóval kevesebb olajat termelnek ki. Az IEA jelentésében rámutattak: a szigorú kínai járványügyi korlátozások ellenére a kereslet a világ elsőszámú kőolajimportőrének számító ázsiai országban 2022-ben a vártnál kisebb mértékben, átlagosan napi 15,4 millióra hordóra csökken az előző évi 15,8 millióról. Jövőre azonban napi 1 millió hordóval nőhet a kínai felhasználás, de Indiában és a közel-keleti országokban is a kereslet bővülésével számolnak.

Advertisement

Zöldinfó

Összeomlik a kukoricatermés? Drasztikusan csökkent a vetésterület az aszály miatt

A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet a csapadékhiány miatt.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet – mondta Molnár János, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium agrárgazdasági államtitkára szerdán, a betakarítási koordinációs bizottság ülését követő sajtótájékoztatón. Hozzátette, a csapadékhiány a mezőgazdaságra nagyon kedvezőtlenül hatott, a kialakult helyzet mindenkit jelentős kihívások elé állított – írja az alternativenergia.hu. A csapadék idei hiánya a rendkívül aszályos 2022. évit is meghaladta. A vízügyi hatóság adatai alapján az ország nagy részén nagyjából 600 milliméternyi csapadék hiányzik, ami egy közepesen jó év csapadékmennyiségének felel meg, azaz több mint egy évnyi csapadék hiányzik a talajból és a vízháztartásokból – emelte ki.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke kiemelte, hogy 2026 rendkívüli év volt a szántóföldi növénytermesztésben, a terméseredmények kedvezőtlenül alakultak. Jelezte, hogy 2022 óta folyamatosan készülnek az aszályos időszakokra. Idén a napraforgó vetésterülete meghaladta a kukoricáét, ami tíz évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna Magyarországon. Hozzátette, idén 780 ezer hektáron vetettek napraforgót. A vetésterület növelésére azért volt szükség, mert a napraforgó ellenállóbb a kukoricánál.

Az aszály miatt azonban idén gyenge termés várható: hektáronként átlagosan 1,6 tonna napraforgó betakarításával számolnak. A betakarítás az elmúlt évekhez képest korábban, már megkezdődött, és jelenleg 80 százalék felett tart. Idén a kukorica vetésterülete több mint a felére csökkent 2022-höz képest. Magyarországon 589 ezer hektáron vetettek szemeskukoricát, ám az aszály miatt sok vetésterület tönkrement, így várhatóan csak mintegy 500 ezer hektárról tudják betakarítani a termést. Hektáronként átlagosan 3 tonnás terméssel számolnak.

Advertisement

Az átlagot javíthatja a kedvezőbb helyzetben lévő, később betakarítandó dunántúli területek termése. Így összesen mintegy 1,5 millió tonna kukorica teremhet Magyarországon, ami elmarad a hazai felhasználási igénytől. Petőházi Tamás szólt arról is, hogy elkezdődtek az őszi vetések. Az őszi káposztarepcét 146 ezer hektáron vetettek. A kalászosok vetésterületének 10-15 százalékos növekedése várható az országban.

A gabonatermesztők szövetségének elnöke szerint a klímaváltozás miatt nemcsak Magyarországon, hanem az egész északi féltekén csökken a mezőgazdasági termés. Ennek hatására a mezőgazdasági termékek ára a világpiacon is emelkedik, amit a magasabb szállítási és energiaárak tovább növelnek.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák