Zöldinfó
Emelkedő olajárakra számít a Nemzetközi Energiaügynökség 2023-ban
Az Oroszország elleni szankciók nyomán szűkülő kínálat és a növekvő kereslet miatt jövőre emelkedhetnek az olajárak a világon 2023-ban – közölte a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerdán közzétett jelentésében.
A párizsi székhelyű nemzetközi szervezet becslése szerint jövőre napi 1,7 millió hordóval, 101,6 millió hordóra nő a globális kőolajfogyasztás. Ez napi 100 ezer hordóval magasabb napi felhasználás a korábbi várakozásokhoz képest. Az elemzés szerint az orosz kőolajkitermelés éves összevetésben 14 százalékkal eshet vissza 2023 első negyedévének végére és ez megfordíthatja a nyersanyagpiacon hónapok óta tartó árcsökkenési trendet. Az északi-tengeri Brent olajfajta határidős jegyzése a napokban 80 dollárra, a háború előtti szintekre süllyedt.
A 2023 második negyedévére várható szűkebb kínálat miatt nem zárható ki egy újabb meredek áremelkedés az olajpiacon – közölték. Az áremelkedést segítheti a kitermelés visszafogása. A Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének 13 tagja mellett tíz másik olajtermelő országot magában foglaló OPEC+ csoport múlt heti bécsi ülésén megerősítette, hogy novembertől 2023 végéig napi kétmillió hordóval kevesebb olajat termelnek ki. Az IEA jelentésében rámutattak: a szigorú kínai járványügyi korlátozások ellenére a kereslet a világ elsőszámú kőolajimportőrének számító ázsiai országban 2022-ben a vártnál kisebb mértékben, átlagosan napi 15,4 millióra hordóra csökken az előző évi 15,8 millióról. Jövőre azonban napi 1 millió hordóval nőhet a kínai felhasználás, de Indiában és a közel-keleti országokban is a kereslet bővülésével számolnak.
Zöldinfó
Akár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték
Vizsgálják a Paksi Atomerőmű hulladékhőjének a fővárosi távfűtésben történő hasznosítását.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Paksi Atomerőmű hőjének a fővárosi távfűtési rendszerbe eljuttatása lehetőségéről készül döntéselőkészítő tanulmány, amelynek kidolgozásáról megbízási szerződést kötött a Budapest távhőrendszerét a FŐTÁV divíziója keretében üzemeltető Budapesti Közművek a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel – közölte a Budapesti Közművek az MTI-vel. Az alternativenergia.hu tájékoztatása szerint a Budapesti Közművek finanszírozásában megvalósuló vizsgálat során a BME és a BKM szakemberei közösen elemzik azt, hogy a Paksi Atomerőmű és a Budapesti Közművek távfűtési hálózata között milyen műszaki megoldással lehet távhővezetéket lefektetni, és ezen az atomerőmű hulladékhőjét távfűtési céllal Budapestre eljuttatni. A vizsgálat lezárulása idén a negyedik negyedévben várható. Jelezték: a távfűtés mint technológia nem idegen a Paksi Atomerőműtől, hiszen Paks város lakótelepi részén a 80-as évek óta az atomerőműből származó távhővel fűtik a társasházi lakásokat. Ha megépül a Paks 2, akkor az atomerőmű mint hőforrás egészen az évszázad végéig rendelkezésre áll majd. A távvezeték megépítése jelentős hőterheléstől mentesítené a Dunát.
Kifejtették, az elmúlt évtizedek során sokat fejlődött a távhővezeték-technológia, ezért minimális lenne a vezeték mentén a hőveszteség, ez nem befolyásolná érdemben a projekt gazdaságosságát. A különlegesen szigetelt, 1000 milliméter átmérőjű távvezetékpár az engedélyezéstől függően akár közvetlenül a Duna nyomvonala mellett is vezetne, nem járna érdemi bontással, kisajátítással, és környezetvédelmi szempontból sem jelentene érdemi terhelést, az élővilágot nem befolyásolja. A földbe fektethető vezeték köré helyben honos növényzet telepíthető – írták a közleményben. Rámutattak arra is, hogy a fővárosi távhőrendszer stabil piacot jelentene a projekt számára, a FŐTÁV ügyfélköre dinamikusan bővül, az elmúlt öt évben mintegy 100 megawatt (MW) új fogyasztó csatlakozott a távhőszolgáltatáshoz. A fővárosi távhőrendszer téli csúcsigénye mintegy 1000 MW hőteljesítmény, míg a nyári használati melegvíz hőigény is jelentős, 100 MW körül alakul. Ezen igények érdemi részét tudná a Paksról származó hő egész évben biztosítani.
A távhő-tranzitvezeték nyomvonala mintegy 125 kilométer, és érintheti Dunaújvárost, Százhalombattát, Érdet. Ezekben a városokban jelenleg is üzemel távhőszolgáltatás. Az új vezetékből juthat hő ezekbe a rendszerekbe is, ami a beruházás gyorsabb megtérülését segítheti. A távhővezetékre felfűzhetők ipari parkok, melegházak is, ami tovább javítja a projekt energetikai hatékonyságát és gazdaságosságát.
A beruházással jelentős mennyiségű földgázimport váltható ki, csökkentve ezáltal Magyarország importenergia-függőségét. A kormány által sikeresen megszerzett EU-s források esetleges bevonásával az európai unió klímapolitikai, környezetvédelmi és energiafüggetlenséget célzó törekvései teljesülnek – emelték ki a közleményben. A távhőberuházás révén az atomerőmű blokkjai által évente termelt hő számottevő hányada hasznosulna a távfűtésben. Előzetes becslések szerint ez akár 300 millió köbméter földgázimport kiváltását is lehetővé tehetné – hangsúlyozták a közleményben.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgyre nagyobb nyomás alatt a Balaton
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaFordulóponthoz érkezhet az elektromos autózás
-
Zöldinfó9 óra telt el a létrehozás ótaCsökkent a Duna vízhőmérséklete, visszatérhet a nagyobb termelés Pakson
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA jelenlegi vízdíjak mellett veszélybe kerülhet a jövő ivóvízellátása
-
Otthon6 nap telt el a létrehozás ótaMiért lehet jó választás Pécs városa a gyerekes családoknak?
