Zöld Energia
Energiahatékonysági tőkeprogramot indít a Hiventures
Kis-, közép- és nagyvállalatokat célzó energiahatékonysági tőkeprogramot indít októbertől a Hiventures kockázati tőkealap-kezelő.
Az MTI-nek elküldött közleményük szerint olyan beruházások megvalósulását szeretnék elősegíteni, amelyek hozzájárulnak a javuló energiahatékonysághoz, az alacsonyabb energiaköltségekhez és a stabilabb energiaellátáshoz. A tőkealap-kezelő jelezte: a jelenleg tapasztalható magas kamatkörnyezetben segíthet a nemrégiben meghirdetett Széchenyi Kártya Program MAX, amelyben a cégek évi 0,5 százalékos nettó kamaton juthatnak hozzá forráshoz. Ez a megoldás egészíthető ki az energiahatékonysági vállalati tőkeprogrammal, amelynek keretében jellemzően 500 millió forint felett igényelhető tőkebefektetés öt-nyolc évre. A finanszírozást 500 ezer eurónak megfelelő forintösszegig ideiglenes válságkeret alapján notifikált, hozamtámogatott tőke jelenti. E fölött piaci alapon megvalósuló tőke és tagi kölcsön a formátum, amelyért bár a Hiventures kisebbségi tulajdonrészt kér, az általa nyújtott finanszírozás alárendelt hitelezői pozíciót testesít meg.
A cég profilja lehet energiahatékonyság vagy zöldenergia, de ez nem feltétel; elsősorban egymilliárd forint árbevétel feletti ipari, gyártó, termelő vállalkozások ezekkel összefüggő céljainak és projektjeinek megvalósulását kívánják elősegíteni – ismertette a közleményben Katona Bence, a Hiventures vezérigazgatója. Hozzátette, hogy a piacon elérhető egyéb finanszírozási formáknál jóval kedvezőbb hozamelvárás, továbbá a rugalmas, a cég működésébe operatív szinten nem beavatkozó finanszírozási feltételrendszer teszi igazán vonzóvá a Hiventures megoldását. A tőkealap-kezelő felidézte, hogy a megújuló és egyben diverzifikált energiaellátást lehetővé tevő energiaprojektekben a Hiventures vállalati üzletága rendelkezik már tapasztalattal. Legutóbb ez év szeptemberében adtak hírt a megújuló energetikai befektetésekre fókuszáló Solar Markttal kötött hosszú távú stratégiai megállapodásról, de több nagyobb volumenű, már bizonyított vagy éppen innovatív műszaki megoldáson alapuló megújuló energiatermelési beruházást is finanszíroznak, különösen napenergiával kapcsolatosakat. A naperőmű fejlesztéseknek van ugyanis egy kifejezetten tőkeigényes korai stádiuma, amely hiteloldalról még nehezen kezelhető – jelezték.
A Hiventures startup üzletága előtt sem ismeretlen az energetikai terep, számos energiahatékonysághoz, energiatermeléshez kapcsolódó újszerű megoldás finanszírozásába kapcsolódtak be az elmúlt öt és fél évben. Az ilyen tematikájú startup befektetéseik száma megközelíti a harmincat – mutatott rá a Hiventures vezérigazgatója. Ismertette: elindítanak egy energetikai startup programot is, hogy finanszírozási és mentorálási oldalról is támogassák a megváltozott piaci körülményekhez és lehetőségekhez való adaptációt, a gyorsabb fejlesztést és növekedési pályára állást. Ezzel elsődlegesen saját portfóliócégeiket célozzák meg, de új vállalkozásoktól sem zárkóznak el. Az MFB csoporthoz tartozó Hiventures kockázati tőkealap-kezelő európai uniós és saját forrásból támogatja a teljes magyar vállalkozói ökoszisztémát, finanszírozást biztosítva az ötletfázistól egészen a nagyvállalati beruházásokig.
mti
Zöld Energia
A légköri por okozta bizonytalanságok kezelése a napenergia-hálózatokban
Mitől van a szélnek árnyéka? És milyen hatással van ez a napenergia-hasznosításra?
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Megjelent a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete és a Pannon Egyetem munkatársainak új tanulmánya a Renewable Energy folyóiratban. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy Európában egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló szaharai porviharos események jelentős hatással vannak a besugárzásra, így a napenergia-termelésre és a napenergia hasznosítására is – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kutatók a magyarországi helyzet már korábban elemezték, a “The shadow of the wind: the impact of Saharan dust on photovoltaic power generation in the Mediterranean” című cikkben ezúttal kiléptek a Kárpát-medencéből, és a mediterrán térség öt országában – Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Görögországban – vizsgálták a szaharai por napelemes energiatermelésre gyakorolt hatásait a 2019–2023 közötti időszakban.
Az elemzések egyértelműen kimutatták, hogy a porviharos helyzetek idején a fotovoltaikus (PV) energiatermelés átlagosan 25–40%-kal csökken, szélsőséges esetekben pedig a veszteség meghaladhatja az 50%-ot. A PV termelést meghatározó besugárzás visszaesését két fő tényező okozza: (1) a por által kiváltott fényelnyelés és szórás; (2) valamint a fokozott cirrusfelhő-képződés, amely további sugárzáscsökkenést idéz elő. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a képződött magasszintű felhők fényvisszaverő-képessége is megnőtt a por hatására, mivel a megnövekedett jégképző-porszemcseszám következtében több, kisebb jégszem képződött, mely a felhőzet világosabb színét eredményezte.
A közelmúlt eseményeinek vizsgálata azt is feltárta, hogy a jelenlegi előrejelzési modellek nem kezelik megfelelően az aeroszol-felhő kölcsönhatásokat. A PV-termelés napi előrejelzéseiben rendszeres hibák jelentkeztek: Portugáliában és Spanyolországban jellemző volt a −15%-os alábecslés, míg Olaszországban és Görögországban +10%-os túlbecslés fordult elő. A kutatás hangsúlyozza a valós idejű pormonitoring és a felhőfolyamatokat is figyelembe vevő előrejelző rendszerek fejlesztésének szükségességét. A szerzők rámutatnak: a klímaváltozás következtében várhatóan egyre gyakoribbak és intenzívebbek lesznek a szaharai porviharok, így a légköri por okozta bizonytalanságok kezelése kulcskérdés a dél-európai villamosenergia-hálózatok megbízható működése és a napenergia-hasznosítás tervezhetősége szempontjából.
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
