Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Energiahatékonysági tőkeprogramot indít a Hiventures

Kis-, közép- és nagyvállalatokat célzó energiahatékonysági tőkeprogramot indít októbertől a Hiventures kockázati tőkealap-kezelő.

Létrehozva:

|

Az MTI-nek elküldött közleményük szerint olyan beruházások megvalósulását szeretnék elősegíteni, amelyek hozzájárulnak a javuló energiahatékonysághoz, az alacsonyabb energiaköltségekhez és a stabilabb energiaellátáshoz. A tőkealap-kezelő jelezte: a jelenleg tapasztalható magas kamatkörnyezetben segíthet a nemrégiben meghirdetett Széchenyi Kártya Program MAX, amelyben a cégek évi 0,5 százalékos nettó kamaton juthatnak hozzá forráshoz. Ez a megoldás egészíthető ki az energiahatékonysági vállalati tőkeprogrammal, amelynek keretében jellemzően 500 millió forint felett igényelhető tőkebefektetés öt-nyolc évre. A finanszírozást 500 ezer eurónak megfelelő forintösszegig ideiglenes válságkeret alapján notifikált, hozamtámogatott tőke jelenti. E fölött piaci alapon megvalósuló tőke és tagi kölcsön a formátum, amelyért bár a Hiventures kisebbségi tulajdonrészt kér, az általa nyújtott finanszírozás alárendelt hitelezői pozíciót testesít meg.

A cég profilja lehet energiahatékonyság vagy zöldenergia, de ez nem feltétel; elsősorban egymilliárd forint árbevétel feletti ipari, gyártó, termelő vállalkozások ezekkel összefüggő céljainak és projektjeinek megvalósulását kívánják elősegíteni – ismertette a közleményben Katona Bence, a Hiventures vezérigazgatója. Hozzátette, hogy a piacon elérhető egyéb finanszírozási formáknál jóval kedvezőbb hozamelvárás, továbbá a rugalmas, a cég működésébe operatív szinten nem beavatkozó finanszírozási feltételrendszer teszi igazán vonzóvá a Hiventures megoldását. A tőkealap-kezelő felidézte, hogy a megújuló és egyben diverzifikált energiaellátást lehetővé tevő energiaprojektekben a Hiventures vállalati üzletága rendelkezik már tapasztalattal. Legutóbb ez év szeptemberében adtak hírt a megújuló energetikai befektetésekre fókuszáló Solar Markttal kötött hosszú távú stratégiai megállapodásról, de több nagyobb volumenű, már bizonyított vagy éppen innovatív műszaki megoldáson alapuló megújuló energiatermelési beruházást is finanszíroznak, különösen napenergiával kapcsolatosakat. A naperőmű fejlesztéseknek van ugyanis egy kifejezetten tőkeigényes korai stádiuma, amely hiteloldalról még nehezen kezelhető – jelezték.

A Hiventures startup üzletága előtt sem ismeretlen az energetikai terep, számos energiahatékonysághoz, energiatermeléshez kapcsolódó újszerű megoldás finanszírozásába kapcsolódtak be az elmúlt öt és fél évben. Az ilyen tematikájú startup befektetéseik száma megközelíti a harmincat – mutatott rá a Hiventures vezérigazgatója. Ismertette: elindítanak egy energetikai startup programot is, hogy finanszírozási és mentorálási oldalról is támogassák a megváltozott piaci körülményekhez és lehetőségekhez való adaptációt, a gyorsabb fejlesztést és növekedési pályára állást. Ezzel elsődlegesen saját portfóliócégeiket célozzák meg, de új vállalkozásoktól sem zárkóznak el. Az MFB csoporthoz tartozó Hiventures kockázati tőkealap-kezelő európai uniós és saját forrásból támogatja a teljes magyar vállalkozói ökoszisztémát, finanszírozást biztosítva az ötletfázistól egészen a nagyvállalati beruházásokig.

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöld Energia

Az energiaközösségek segíthetnék a megújuló energia terjedését, de sok a akadály

Jogi és technikai akadályok lassítják az energiaközösségek terjedését az EU-ban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Az Európai Unió által szorgalmazott energiaközösségek fejlődését jogi és technikai akadályok hátráltatják, ezért a kezdeményezés eddigi eredményei jelentősen elmaradnak a várakozásoktól – írja az alternativenergia.hu. A luxemburgi testület jelentése szerint jelenleg kevés energiaközösség működik az EU-ban, így hozzájárulásuk a megújulóenergia-termeléshez nem számottevő. A projektek előrehaladását a pontatlan uniós iránymutatások, a hálózati csatlakozások késedelme, valamint az energiatárolási megoldásokat ösztönző intézkedések hiánya is akadályozza. Az energiaközösség olyan jogi struktúra, amely lehetővé teszi a polgárok, a helyi önkormányzatok és a kisvállalkozások számára, hogy együtt termeljenek, kezeljenek, osszanak meg és fogyasszanak energiát. Ilyen lehet például a közös tetőre telepített napelem vagy közösségi tulajdonban lévő szélturbina, amely egy település vagy városrész energiaellátásához járul hozzá.

Az ilyen projektek több milliárd euró értékű uniós támogatásra jogosultak, és az EU szerint fontos szerepet játszhatnak az éghajlat- és energiapolitikai célok elérésében. A korábbi becslések szerint 2030-ra az energiaközösségek állíthatnák elő Európa szélenergia-kapacitásának 17 százalékát, a napenergia-kapacitásnak pedig 21 százalékát. A számvevők szerint azonban ezek az előrejelzések túlzottan optimistának bizonyultak, részben azért, mert nem alakul elegendő energiaközösség. “Miközben az unió minden erejével igyekszik elérni éghajlat- és energiapolitikai céljait, a polgárok általi energiatermelés továbbra is meggyőző ötletnek tűnik. Elméletileg ideális, de a gyakorlatban nehézségekbe ütközik” – mondta Joao Leao, a jelentésért felelős számvevő.

Hozzátette, az EU feladata most az, hogy lebontsa a jogi és technikai akadályokat, hogy a kezdeményezések a gyakorlatban is eredményeket hozhassanak. Uniós célkitűzés volt, hogy 2025-re minden 10 ezer főnél népesebb településen legalább egy megújulóenergia-alapú energiaközösség jöjjön létre. Az Európai Bizottság azonban eddig nem készített beszámolót e cél teljesüléséről, a számvevők által összegyűjtött adatok pedig arra utalnak, hogy az EU nagy valószínűséggel nem érte el ezt a célt.

Advertisement

A jelentés rámutat arra is, hogy a nem kellően egyértelmű uniós fogalommeghatározások jogbizonytalanságot okoznak. Nem világos például, hogy pontosan mi minősül energiaközösségnek, miként kell azokat megszervezni, hogyan kell megosztani a megtermelt villamos energiát, illetve miként értékesíthető a többlet. Ez elriaszthatja a polgárokat a részvételtől, akadályozhatja az új kezdeményezések létrehozását. A probléma különösen a társasházak esetében jelentkezik, ahol – az uniós lakosság közel felének otthonában – egy új jogi személy létrehozása a meglévő lakástulajdonosi társulások mellett sokak számára további bürokratikus terhet jelenthet.

A számvevőszék szerint az energiaközösségek fejlődését a villamosenergia-hálózat túlterheltsége miatt késlekedő vagy elutasított csatlakozások is hátráltatják. Emellett gondot okoz, hogy a megújulóenergia-termelés és a fogyasztás időben gyakran nem esik egybe: a napelemek például jellemzően dél körül termelik a legtöbb energiát, miközben a háztartások energiaigénye inkább kora reggel és este nő meg. A jelentés szerint az energiatárolási megoldások – amelyek segíthetnek a kereslet és a kínálat kiegyensúlyozásában és a hálózati terhelés csökkentésében – kulcsszerepet játszhatnának a projektek sikerében. Az Európai Bizottság azonban nem kezelte prioritásként az energiaközösségek ilyen jellegű támogatását.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák