Zöld Energia
Energiahatékonysági tőkeprogramot indít a Hiventures
Kis-, közép- és nagyvállalatokat célzó energiahatékonysági tőkeprogramot indít októbertől a Hiventures kockázati tőkealap-kezelő.
Az MTI-nek elküldött közleményük szerint olyan beruházások megvalósulását szeretnék elősegíteni, amelyek hozzájárulnak a javuló energiahatékonysághoz, az alacsonyabb energiaköltségekhez és a stabilabb energiaellátáshoz. A tőkealap-kezelő jelezte: a jelenleg tapasztalható magas kamatkörnyezetben segíthet a nemrégiben meghirdetett Széchenyi Kártya Program MAX, amelyben a cégek évi 0,5 százalékos nettó kamaton juthatnak hozzá forráshoz. Ez a megoldás egészíthető ki az energiahatékonysági vállalati tőkeprogrammal, amelynek keretében jellemzően 500 millió forint felett igényelhető tőkebefektetés öt-nyolc évre. A finanszírozást 500 ezer eurónak megfelelő forintösszegig ideiglenes válságkeret alapján notifikált, hozamtámogatott tőke jelenti. E fölött piaci alapon megvalósuló tőke és tagi kölcsön a formátum, amelyért bár a Hiventures kisebbségi tulajdonrészt kér, az általa nyújtott finanszírozás alárendelt hitelezői pozíciót testesít meg.
A cég profilja lehet energiahatékonyság vagy zöldenergia, de ez nem feltétel; elsősorban egymilliárd forint árbevétel feletti ipari, gyártó, termelő vállalkozások ezekkel összefüggő céljainak és projektjeinek megvalósulását kívánják elősegíteni – ismertette a közleményben Katona Bence, a Hiventures vezérigazgatója. Hozzátette, hogy a piacon elérhető egyéb finanszírozási formáknál jóval kedvezőbb hozamelvárás, továbbá a rugalmas, a cég működésébe operatív szinten nem beavatkozó finanszírozási feltételrendszer teszi igazán vonzóvá a Hiventures megoldását. A tőkealap-kezelő felidézte, hogy a megújuló és egyben diverzifikált energiaellátást lehetővé tevő energiaprojektekben a Hiventures vállalati üzletága rendelkezik már tapasztalattal. Legutóbb ez év szeptemberében adtak hírt a megújuló energetikai befektetésekre fókuszáló Solar Markttal kötött hosszú távú stratégiai megállapodásról, de több nagyobb volumenű, már bizonyított vagy éppen innovatív műszaki megoldáson alapuló megújuló energiatermelési beruházást is finanszíroznak, különösen napenergiával kapcsolatosakat. A naperőmű fejlesztéseknek van ugyanis egy kifejezetten tőkeigényes korai stádiuma, amely hiteloldalról még nehezen kezelhető – jelezték.
A Hiventures startup üzletága előtt sem ismeretlen az energetikai terep, számos energiahatékonysághoz, energiatermeléshez kapcsolódó újszerű megoldás finanszírozásába kapcsolódtak be az elmúlt öt és fél évben. Az ilyen tematikájú startup befektetéseik száma megközelíti a harmincat – mutatott rá a Hiventures vezérigazgatója. Ismertette: elindítanak egy energetikai startup programot is, hogy finanszírozási és mentorálási oldalról is támogassák a megváltozott piaci körülményekhez és lehetőségekhez való adaptációt, a gyorsabb fejlesztést és növekedési pályára állást. Ezzel elsődlegesen saját portfóliócégeiket célozzák meg, de új vállalkozásoktól sem zárkóznak el. Az MFB csoporthoz tartozó Hiventures kockázati tőkealap-kezelő európai uniós és saját forrásból támogatja a teljes magyar vállalkozói ökoszisztémát, finanszírozást biztosítva az ötletfázistól egészen a nagyvállalati beruházásokig.
mti
Zöld Energia
Vége lehet a napelemek túlmelegedésének? Új hűtési technológiát teszteltek
Szaúd-arábiai és algériai kutatók olyan passzív napelemes hűtési rendszert fejlesztettek, amely akár 9 Celsius-fokkal csökkentheti a panelek hőmérsékletét, miközben javítja a rendszer hatékonyságát.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Szaúd-Arábiai és algériai kutatók olyan új, passzív hűtési megoldást fejlesztettek ki fotovoltaikus-termikus (PVT) rendszerekhez, amely lépcsőzetes légcsatornát és perforált, V alakú alumínium bordákat alkalmaz a napelemek mögött. A számítógépes szimulációk szerint a konstrukció akár 9 Celsius-fokkal is csökkentheti a napelemek felületi hőmérsékletét, miközben a rendszer maximális hőtechnikai hatásfoka elérheti a 31 százalékot. A megoldás különösen a magas napsugárzási intenzitású, száraz éghajlatú térségekben lehet érdekes. A fejlesztés alapötlete, hogy a hagyományos napelemes rendszerekben a felmelegedő modulok mögött kialakuló, viszonylag állandó légréteg akadályozhatja a hő távozását. A kutatók ezért egy lépcsőzetes kialakítású légcsatornát alkalmaztak, amelynek feladata a természetes légáramlás megzavarása és a hőátadás javítása. A rendszer további fontos elemei a perforált, V alakú alumíniumbordák, amelyek növelik a hőleadásra rendelkezésre álló felületet, valamint elősegítik a levegő keveredését.
A konstrukció egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy teljesen passzív módon működik. A levegő áramlását a hőmérséklet-különbségből eredő felhajtóerő biztosítja, így nincs szükség ventilátorokra, szivattyúkra vagy külső energiaforrásra. Ez nemcsak az energiafelhasználást csökkentheti, hanem az üzemeltetést is egyszerűbbé teheti, mivel kevesebb mozgó alkatrészre van szükség.
A kutatók az ANSYS Fluent szoftver segítségével végeztek számítógépes áramlástani és hőátadási szimulációkat. A vizsgált PVT-kollektor 2,4 méter hosszú és 0,54 méter széles volt, a szerkezetet pedig 32 fokos dőlésszögben modellezték. A napelemmodul mögött elhelyezett lépcsőzetes légcsatorna két levegőbevezető nyílással és egy kivezetéssel rendelkezett. A perforált alumíniumbordák 5 milliméter átmérőjű nyílásokat kaptak.
Az eredmények szerint az új konstrukció maximális hőtechnikai hatásfoka 31 százalék volt, szemben a referencia-rendszer 29,4 százalékos értékével. Az elektromos hatásfok 14,8 százalékot ért el, míg az összehasonlítási alapként használt rendszer 14,6 százalékot produkált. A legnagyobb hőteljesítmény 400 watt, az elektromos teljesítmény pedig 180 watt volt. A napelem felületi hőmérsékletét a passzív hűtési megoldás akár 9 kelvinnel, vagyis 9 Celsius-fokkal mérsékelte.
A gazdaságossági számítások derült időjárási körülmények között 5,8 éves, felhős időben pedig 7,2 éves megtérülési időt jeleztek. A kutatók becslése szerint egy tíz panelből álló rendszer évente 3,2 tonna szén-dioxid-kibocsátás elkerüléséhez járulhat hozzá, ami 25 év alatt összesen 80 tonnát jelenthet.
A kutatás eredményeit az Ain Shams Engineering Journal című tudományos folyóiratban publikálták, „A computational investigation of a staircase-configured PVT air system with perforated V-shaped fins for passive cooling” címmel. A tanulmányban a szaúd-arábiai Al-Madinai Iszlám Egyetem, az algériai El Oued Egyetem és a Megújulóenergia-fejlesztési Központ kutatói működtek közre.
Fontos korlátozás: az eredmények számítógépes szimulációkon alapulnak, ezért a tényleges üzemi teljesítmény és a számított megtérülés igazolásához további gyakorlati tesztekre is szükség lehet.
Borítókép: pv magazine / ai
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA Duna alacsony vízállása miatt veszélybe kerülhet Budapest ivóvízbázisa
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Hidrogénnel töltenék meg a jövő energiahálózatait: fontos teszt indul Romániában
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgy újabb figyelmeztető jel: teljesen eltűnt a Triglav-gleccser
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaÚj lendületet kaphat az építőipar: milliárdos beruházásokat indíthatnak el az új lakástámogatások
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaRekordmeleg nyarak jöhetnek: így tehetik ellenállóbbá épületeiket a vállalkozások
