Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Energiahivatal: a rendszerhasználati díjak októberi változása nem érinti az átlagosnál kevesebbet fogyasztó háztartásokat

Az október 1-jével kezdődő új gázév rendszerhasználati díjakat érintő árváltozása továbbra sem növeli az átlagfogyasztással rendelkező háztartások energiaköltségeit – közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH).

Létrehozva:

|

Az új gázév október 1-jén életbe lépő, a rendszerhasználati díjakkal kapcsolatos árváltozása azokat érinti, akik a rezsivédett átlagfogyasztás (évi 63 645 megajoule, azaz legalább 1729 köbméter) felett is fogyasztanak földgázt. A rendszerhasználati díj változása miatt a fogyasztók által fizetendő, versenypiaci költségeket tükröző földgázár – ami jóval alacsonyabb a tényleges világpiaci árnál – október 1-jétől megajoule-onként 21,4 forint helyett 22 forint lesz – ismertette a hivatal. A MEKH kiemelte: a földgázellátás biztonságát a fizikai infrastruktúra minősége és hatékony működtetése garantálja, ezért különösen fontos, hogy a rendszer működéséhez szükséges költségek fedezete a rendszerhasználati díjakon keresztül a rendszerüzemeltetők rendelkezésére álljon.

A rendszerhasználati díjakat minden gázévben az európai uniós és hazai jogszabályokhoz igazodva, szigorúan költségalapon, a legkisebb költség elve alapján határozzák meg – hangsúlyozta az energetikai hivatal. Hozzátette, hogy a rendszerhasználati díjakból a rendszerüzemeltetőknél többlet profit nem keletkezik. Az indokolt költségek induló szintjét a hivatal négyévente, az árszabályozási ciklust megelőző eszköz- és költség-felülvizsgálat során határozza meg, majd pedig az árszabályozási cikluson belül minden gázévet megelőzően indexálja azokat, figyelembe véve az inflációt és a munkaerő-költségek változását, valamint a felhasznált gázmennyiségtől függő költségek esetében figyelembe veszi a földgáz piaci árának változásait. Az indokolt költségek közé tartozik egyebek mellett a rendszerüzemeltetéshez szükséges befektetett eszközök (vezetékek, kompresszorok, gázátadó állomások, irányítóközpontok, tárolói létesítmények) megtérülését biztosító tőkeköltség, a nyomásfokozáshoz, a kompresszorozáshoz és egyéb rendszerüzemeltetői tevékenységekhez felhasznált gáz költsége, a gázmérők költsége, valamint a rendszerüzemeltetőknél felmerülő munkaerőköltség.

A díjakban fedezett költségek közül a rendszerüzemeltetéshez felhasznált energia beszerzési költsége az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt, továbbá az indexáláshoz figyelembe vett inflációs indikátorok magas szintje is díjnövelő hatású – hívta fel a figyelmet az energiahivatal – jelezte a MEKH.

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Egységes szabályok érkeznek a PET-palackok újrahasznosítására

Az EU a műanyag palackok újrahasznosítására vonatkozó szabályokat fogadott el.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Bizottság új szabályokat fogadott el az elsősorban polietilén-tereftalátból (PET-palackok) készült egyszer használatos műanyag italpalackok újrahasznosítására vonatkozóan, a szabályok első alkalommal határoznak meg módszertant a kémiailag újrahasznosított összetevők kiszámítására, ellenőrzésére és jelentésére. A brüsszeli közlemény szerint az új szabályok átláthatóságot biztosítanak az egyszer használatos PET-palackok összetevői újrahasznosított tartalmának kiszámításában – írja az alternativenergia.hu. Ez – mint kiemelték – kulcsfontosságú az egyenlő versenyfeltételek megteremtéséhez és a műanyag-újrahasznosítási ágazat beruházási biztonságának szavatolásához. Az új szabályok bármilyen újrahasznosítási technológiára alkalmazhatók, beleértve a kémiai és mechanikai technológiákat is. A szabályozás segíteni fogja a tagállamokat az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelvben meghatározott újrahasznosított tartalomra vonatkozó cél elérésében – írták.

Megjegyezték: a mechanikai újrahasznosítás jelenleg a műanyagok újrahasznosításának legszélesebb körben használt módszere. Ezt jellemzően a műanyagok válogatására, tisztítására, aprítására és új termékekké formálására használják. Egyes műanyaghulladékok azonban nem hasznosíthatók hatékonyan mechanikusan. Ezek közé például az élelmiszermaradékokat, adalékanyagokat és egyéb vegyes anyagokat tartalmazó műanyaghulladékok tartoznak. Esetükben a kémiai újrahasznosítás kiegészítheti a mechanikai újrahasznosítást.

A mechanikus újrahasznosítással ellentétben a kémiai újrahasznosítás kisebb molekulákra bontja a műanyagokat, amelyek újra felhasználhatók új műanyagok vagy más vegyi anyagok alapanyagaként. Ez segít abban, hogy a lehető legtöbb műanyaghulladék visszakerüljön a körforgásos gazdaságba, beleértve azokat a termékeket is, amelyeknek magas minőségi szabványoknak kell megfelelniük, mint például az élelmiszerrel érintkező csomagolás. A elfogadott szabályozás elsősorban az Európai Gazdasági Térség (EGT) országaiból – az Európai Unió 27 tagállamából, valamint három további európai országból, Izlandról, Liechtensteinből és Norvégiából – származó újrahasznosított műanyagokra vonatkozik, ahol az uniós környezetvédelmi szabályoknak való megfelelés teljes mértékben ellenőrizhető. 2027. november 21-től az OECD-országokból származó újrahasznosított műanyagok is a szabályozás alá tartoznak, kivéve, ha a vonatkozó uniós rendelet kizárja azokat. A nem OECD-országokból származó műanyagok akkor tartoznak a szabályozás hatálya alá, ha azokra az emberi egészségre és a környezetvédelemre vonatkozó követelményekkel egyenértékű szabványokat biztosító megállapodások vonatkoznak – tájékoztattak. A szabályozás a közzétételét követő 20 nappal lép hatályba.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák