Zöldinfó
Energiahivatal: a rendszerhasználati díjak októberi változása nem érinti az átlagosnál kevesebbet fogyasztó háztartásokat
Az október 1-jével kezdődő új gázév rendszerhasználati díjakat érintő árváltozása továbbra sem növeli az átlagfogyasztással rendelkező háztartások energiaköltségeit – közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH).
Az új gázév október 1-jén életbe lépő, a rendszerhasználati díjakkal kapcsolatos árváltozása azokat érinti, akik a rezsivédett átlagfogyasztás (évi 63 645 megajoule, azaz legalább 1729 köbméter) felett is fogyasztanak földgázt. A rendszerhasználati díj változása miatt a fogyasztók által fizetendő, versenypiaci költségeket tükröző földgázár – ami jóval alacsonyabb a tényleges világpiaci árnál – október 1-jétől megajoule-onként 21,4 forint helyett 22 forint lesz – ismertette a hivatal. A MEKH kiemelte: a földgázellátás biztonságát a fizikai infrastruktúra minősége és hatékony működtetése garantálja, ezért különösen fontos, hogy a rendszer működéséhez szükséges költségek fedezete a rendszerhasználati díjakon keresztül a rendszerüzemeltetők rendelkezésére álljon.
A rendszerhasználati díjakat minden gázévben az európai uniós és hazai jogszabályokhoz igazodva, szigorúan költségalapon, a legkisebb költség elve alapján határozzák meg – hangsúlyozta az energetikai hivatal. Hozzátette, hogy a rendszerhasználati díjakból a rendszerüzemeltetőknél többlet profit nem keletkezik. Az indokolt költségek induló szintjét a hivatal négyévente, az árszabályozási ciklust megelőző eszköz- és költség-felülvizsgálat során határozza meg, majd pedig az árszabályozási cikluson belül minden gázévet megelőzően indexálja azokat, figyelembe véve az inflációt és a munkaerő-költségek változását, valamint a felhasznált gázmennyiségtől függő költségek esetében figyelembe veszi a földgáz piaci árának változásait. Az indokolt költségek közé tartozik egyebek mellett a rendszerüzemeltetéshez szükséges befektetett eszközök (vezetékek, kompresszorok, gázátadó állomások, irányítóközpontok, tárolói létesítmények) megtérülését biztosító tőkeköltség, a nyomásfokozáshoz, a kompresszorozáshoz és egyéb rendszerüzemeltetői tevékenységekhez felhasznált gáz költsége, a gázmérők költsége, valamint a rendszerüzemeltetőknél felmerülő munkaerőköltség.
A díjakban fedezett költségek közül a rendszerüzemeltetéshez felhasznált energia beszerzési költsége az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt, továbbá az indexáláshoz figyelembe vett inflációs indikátorok magas szintje is díjnövelő hatású – hívta fel a figyelmet az energiahivatal – jelezte a MEKH.
mti
Zöldinfó
Pécsi siker: a modellváltás a fenntarthatóság mintaintézményévé tette a PTE-t
Magyarországon az első, a világon a 29. legzöldebb egyetem a PTE.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Ismét kimagasló eredményt ért el a Pécsi Tudományegyetem (PTE) a fenntarthatóság szempontjai alapján összeállított UI GreenMetric World University Rankings nevű nemzetközi rangsorban, amely szerint 105 ország 1745 egyeteme közül a 29., Magyarországon pedig az első helyen végzett az intézmény – írja az alternativenergia.hu. A PTE hétfői, MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelték, hogy az eredmény tovább erősíti az intézmény a fenntarthatóság iránt elkötelezett egyetemek között betöltött vezető szerepét, és alátámasztja az egyetem fenntarthatóság irányába mutató törekvéseit. A közleményben Szili Katalint, a PTE-t fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány kuratóriumi tagját idézve kiemelték, hogy az universitas az elmúlt években olyan stratégiát alakított ki, amelyben a fenntarthatóság az egyetemi működés egészét átszövi. Szili Katalin szerint a modellváltás az oktatás, a kutatás és az intézményi fejlesztések összehangolása révén kézzelfogható minőségi előrelépést hozott, míg a Fenntartható Fejlődés Koordinációs Tanács létrejötte óta az egyes szakterületek között szoros összefogás alakult ki. Ennek köszönhetően több olyan fejlesztés is elindulhatott, amely egyszerre növeli a működés hatékonyságát és a környezeti felelősségvállalást – fogalmazott.
Decsi István, a PTE kancellárja közölte: arra törekednek, hogy a fenntarthatóság terén elért eredményeik túlmutassanak az intézmény határain, a gazdasági szereplők számára is hasznosítható példát jelentsenek, ezért az együttműködésekben elsődleges szempont, hogy azok konkrét, mérhető előrelépést biztosítsanak. Fedeles Tamást, a PTE oktatásért felelős rektorhelyettesét idézve közölték, hogy “a globális elvárásokra reagáló, rendszerszintű szemlélet ma már a magyar felsőoktatás versenyképességének alapfeltétele”, a PTE képzési rendszere pedig egyre több területen épít a fenntarthatóságra, legyen szó mérnöki, gazdasági vagy társadalomtudományi programokról. A lista szerint 2025-ben a világ “legzöldebb” egyeteme – megőrizve ezzel tavalyi elsőségét – a holland Wageningen University & Research, amelyet az ír University College Cork, illetve a brit Nottingham Trent University követ. Magyarországról az első száz helyezett közé még a Szegedi Tudományegyetem (41.) és a Soproni Egyetem (99.) jutott be.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaElektromos autós áttörés: a Leapmotor a miniautóktól a C-SUV kategóriáig hódít
-
Zöldinfó16 óra telt el a létrehozás ótaIngyenes hőszigetelés és bónuszrendszer: új lendületben a hazai épületfelújítás
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVízvisszatartással és modern technológiával mentik a dél-alföldi szikes tavakat
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaA napenergia mellé tárolók kellenek: új irányt jelöltek ki
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére
