Zöldinfó
Energiahivatal: a rendszerhasználati díjak októberi változása nem érinti az átlagosnál kevesebbet fogyasztó háztartásokat
Az október 1-jével kezdődő új gázév rendszerhasználati díjakat érintő árváltozása továbbra sem növeli az átlagfogyasztással rendelkező háztartások energiaköltségeit – közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH).
Az új gázév október 1-jén életbe lépő, a rendszerhasználati díjakkal kapcsolatos árváltozása azokat érinti, akik a rezsivédett átlagfogyasztás (évi 63 645 megajoule, azaz legalább 1729 köbméter) felett is fogyasztanak földgázt. A rendszerhasználati díj változása miatt a fogyasztók által fizetendő, versenypiaci költségeket tükröző földgázár – ami jóval alacsonyabb a tényleges világpiaci árnál – október 1-jétől megajoule-onként 21,4 forint helyett 22 forint lesz – ismertette a hivatal. A MEKH kiemelte: a földgázellátás biztonságát a fizikai infrastruktúra minősége és hatékony működtetése garantálja, ezért különösen fontos, hogy a rendszer működéséhez szükséges költségek fedezete a rendszerhasználati díjakon keresztül a rendszerüzemeltetők rendelkezésére álljon.
A rendszerhasználati díjakat minden gázévben az európai uniós és hazai jogszabályokhoz igazodva, szigorúan költségalapon, a legkisebb költség elve alapján határozzák meg – hangsúlyozta az energetikai hivatal. Hozzátette, hogy a rendszerhasználati díjakból a rendszerüzemeltetőknél többlet profit nem keletkezik. Az indokolt költségek induló szintjét a hivatal négyévente, az árszabályozási ciklust megelőző eszköz- és költség-felülvizsgálat során határozza meg, majd pedig az árszabályozási cikluson belül minden gázévet megelőzően indexálja azokat, figyelembe véve az inflációt és a munkaerő-költségek változását, valamint a felhasznált gázmennyiségtől függő költségek esetében figyelembe veszi a földgáz piaci árának változásait. Az indokolt költségek közé tartozik egyebek mellett a rendszerüzemeltetéshez szükséges befektetett eszközök (vezetékek, kompresszorok, gázátadó állomások, irányítóközpontok, tárolói létesítmények) megtérülését biztosító tőkeköltség, a nyomásfokozáshoz, a kompresszorozáshoz és egyéb rendszerüzemeltetői tevékenységekhez felhasznált gáz költsége, a gázmérők költsége, valamint a rendszerüzemeltetőknél felmerülő munkaerőköltség.
A díjakban fedezett költségek közül a rendszerüzemeltetéshez felhasznált energia beszerzési költsége az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt, továbbá az indexáláshoz figyelembe vett inflációs indikátorok magas szintje is díjnövelő hatású – hívta fel a figyelmet az energiahivatal – jelezte a MEKH.
mti
Zöldinfó
Európa egyik legkülönlegesebb vadon élő orchideája nyílik Székelyföldön
Virágzik székelyföldi élőhelyein Európa leglátványosabb vadon élő orchideája, a boldogasszony papucsa.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A hidegebb tavasz miatt többhetes késéssel ugyan, de már virágzik székelyföldi élőhelyein Európa leglátványosabb vadon élő orchideája, a fokozottan védett boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus) – írja az alternativenergia.hu. Az Európában és Romániában is szigorú védettséget élvező növényfaj Hargita megyében a Csíki- és Gyergyói-havasokban, valamint a Hagymás-hegységben is megtalálható, továbbá Kovászna megyében is ismert három élőhelye. Világos erdőkben, erdőszéleken, mészkőben gazdag talajú tisztásokon nő. Mivel a növény fennmaradása rendkívül törékeny egyensúlyon múlik, és a kihalás szélén áll, fokozottan védett: tilos leszedni, kitépni, elpusztítani, kereskedni vele. Demeter László biológus, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Igazgatóság munkatársa az Agerpres hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy a faj tudományos neve – Cypripedium calceolus – ógörög és latin nyelvből ered, és “Afrodité kis papucsaként” fordítható. A virág jellegzetes alakjára utal román és magyar elnevezése is, és a keresztény kultúrkörhöz, Szűz Máriához kapcsolódik.
A boldogasszony papucsa a romániai flóra legnagyobb spontán orchideája, mely évtizedekig élhet ugyanazon az élőhelyen. Védettségét az is indokolja, hogy fejlődése lassú, egy virágzásra képes felnőtt növény létrejötte hosszú ideig eltart. Megjelenése mellett a biológiája is lenyűgöző: virágja csapdaként funkcionál a beporzó rovarok számára – mutatott rá Demeter László.
“A virág színe és megjelenése vonzza a kis rovarokat a “papucsba”, de a belső falak csúszósak, és nem engedik őket kijutni azon az úton, amelyen bejutottak. Az egyetlen kiút a virág tetején található két keskeny nyíláson keresztül vezet. Kifelé menet a rovarok kénytelenek elhaladni a portokok és a bibe mellett, így történik meg a beporzás” – mondta a szakember.
Mivel magjai rendkívül kicsik és nem tartalmaznak elegendő tápanyagtartalékot ahhoz, hogy önállóan csírázzanak, a fejlődéshez kapcsolatba kell kerülniük a talajban található mikroszkopikus gombákkal. Ez a szimbiózis biztosítja az új növény létrejöttét. A biológus szerint a növény védettségét a faj ritkasága, szigorú ökológiai igényei, a klíma- és élőhelyváltozásokra való érzékenysége indokolja. Azokat, akik találkoznak vele, arra kérik, hogy csodálják, de hagyják az élőhelyén.
Egy természetből gyökerestől kiszedett növénynek nagyon alacsonyak a túlélési esélyei, és egyetlen példány elvesztése is hatással lehet egy évtizedek alatt kialakult populációra. “A legjobb módja annak, hogy megvédjük ezt a rendkívüli orchideát, ha természetes élőhelyén csodáljuk, és hozzájárulunk azoknak a helyeknek a megőrzéséhez, ahol még mindig fennmaradt” – mondta.
A boldogasszony papucsa egyik legfontosabb populációja a Békás-szoros-Nagyhagymás Nemzeti Parkban található. Itt mintegy 300 példány nő csoportosan, viszonylag kis területen, ami különösen értékes a faj védelme szempontjából.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaBeton alá kerülnek a legjobb termőtalajok
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaGyorsított eljárással jöhetnek az elektromos rollerekre vonatkozó új szabályok
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaNégy korszerű akkumulátoros tároló áll szolgálatba a paksi napelemparkban
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMagyar kutatók menthetik meg a dunai ingola állományát
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaRendkívüli vízjárási viszonyokra kell készülni az Öreg-Duna térségében
