Zöldinfó

Energiahivatal: a rendszerhasználati díjak októberi változása nem érinti az átlagosnál kevesebbet fogyasztó háztartásokat

Az október 1-jével kezdődő új gázév rendszerhasználati díjakat érintő árváltozása továbbra sem növeli az átlagfogyasztással rendelkező háztartások energiaköltségeit – közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH).

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-10-15

Szerző:

Hell

Az új gázév október 1-jén életbe lépő, a rendszerhasználati díjakkal kapcsolatos árváltozása azokat érinti, akik a rezsivédett átlagfogyasztás (évi 63 645 megajoule, azaz legalább 1729 köbméter) felett is fogyasztanak földgázt. A rendszerhasználati díj változása miatt a fogyasztók által fizetendő, versenypiaci költségeket tükröző földgázár – ami jóval alacsonyabb a tényleges világpiaci árnál – október 1-jétől megajoule-onként 21,4 forint helyett 22 forint lesz – ismertette a hivatal. A MEKH kiemelte: a földgázellátás biztonságát a fizikai infrastruktúra minősége és hatékony működtetése garantálja, ezért különösen fontos, hogy a rendszer működéséhez szükséges költségek fedezete a rendszerhasználati díjakon keresztül a rendszerüzemeltetők rendelkezésére álljon.

A rendszerhasználati díjakat minden gázévben az európai uniós és hazai jogszabályokhoz igazodva, szigorúan költségalapon, a legkisebb költség elve alapján határozzák meg – hangsúlyozta az energetikai hivatal. Hozzátette, hogy a rendszerhasználati díjakból a rendszerüzemeltetőknél többlet profit nem keletkezik. Az indokolt költségek induló szintjét a hivatal négyévente, az árszabályozási ciklust megelőző eszköz- és költség-felülvizsgálat során határozza meg, majd pedig az árszabályozási cikluson belül minden gázévet megelőzően indexálja azokat, figyelembe véve az inflációt és a munkaerő-költségek változását, valamint a felhasznált gázmennyiségtől függő költségek esetében figyelembe veszi a földgáz piaci árának változásait. Az indokolt költségek közé tartozik egyebek mellett a rendszerüzemeltetéshez szükséges befektetett eszközök (vezetékek, kompresszorok, gázátadó állomások, irányítóközpontok, tárolói létesítmények) megtérülését biztosító tőkeköltség, a nyomásfokozáshoz, a kompresszorozáshoz és egyéb rendszerüzemeltetői tevékenységekhez felhasznált gáz költsége, a gázmérők költsége, valamint a rendszerüzemeltetőknél felmerülő munkaerőköltség.

A díjakban fedezett költségek közül a rendszerüzemeltetéshez felhasznált energia beszerzési költsége az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt, továbbá az indexáláshoz figyelembe vett inflációs indikátorok magas szintje is díjnövelő hatású – hívta fel a figyelmet az energiahivatal – jelezte a MEKH.

mti

Kapcsolódó tartalom:energiahivatal fogyasztás gáz

Zöldinfó

Újabb figyelmeztető jel: 2025 lett a brit meteorológia legforróbb éve

A legmelegebb és a legnaposabb év volt 2025.

Létrehozva:

6 óra telt el a létrehozás óta

2026-01-04

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A brit meteorológiai intézet beszámolója szerint kettős rekordot döntött a tavalyi év: 2025 volt a legmelegebb és a legnaposabb esztendő a rendszeres feljegyzések 182 ével ezelőtti kezdete óta – írja az alternativenergia.hu. A szolgálat közölte: előzetes adatai alapján az országos átlaghőmérséklet 10,09 fok volt, vagyis megdöntötte a 2022-ben feljegyzett 10,03 fokos előző rekordot. Az intézet hangsúlyozta azt is, hogy 1884 – a modern tudományos módszerekkel végzett mérések kezdete – óta 2025 volt mindössze a második olyan év 2022 után, amikor az éves középhőmérséklet meghaladta a 10 fokot Nagy-Britanniában. Az adatsorból kiderül mindemellett, hogy az 1884 óta mért, éves szintre számított négy legmagasabb középhőmérsékletet a legutóbbi öt évben jegyezték fel, és a tíz legmelegebb év mindegyike az elmúlt két évtizedben volt. A XXI. század kezdete óta hat éves melegrekordot mértek: az éves középhőmérséklet alapján 2002, 2003, 2006, 2014, 2022 és immár 2025 is megdöntötte az addigi rekordokat – áll a brit meteorológia pénteki tájékoztatásában.

Az intézet kiemelte: tavaly március és augusztus között mindegyik hónapban legalább 1 fokkal magasabb volt az átlaghőmérséklet, mint az 1991-2020 közötti időszak azonos hónapjaiban. A szolgálat már szeptemberben jelezte, hogy a rendszeres mérések kezdete óta a tavalyi nyár volt a legforróbb Nagy-Britanniában. Az akkori ismertetés szerint 2025. június 1. és augusztus 31. között 16,1 fok volt a középhőmérséklet az országban, 1,51 fokkal magasabb a hosszú távú meteorológiai átlagnál. Ezzel megdőlt az előző rekord, amelyet 2018 nyarán mértek 15,76 fokos középhőmérséklettel. A tavalyi új rekord azt is jelenti, hogy a rendszeres mérések óta feljegyzett öt eddigi legforróbb brit nyár mindegyike a 2000 utáni időszakra esett. A tavalyi rekordnyár előtt a felső ötös mezőnyben szerepelt még 1976 hírhedten meleg és aszályos nyara is 15,7 fokos középhőmérséklettel, ez azonban a 2025-ben elért új nyári rekorddal kiesett ebből a csoportból.

A tavaly nyári hónapokban mért legmagasabb napi hőmérséklet 35,8 fok volt. Ez ugyan elmaradt az eddigi rekordtól, amelyet 2022 júliusában jegyeztek fel 40,3 fokkal, de a kánikula tartóssága miatt összességében mégis 2025 nyara volt a legmelegebb a modern brit meteorológia történetében. A tavalyi év egészéről pénteken közzétett mérési statisztika szerint 2025 a legnaposabb év rekordját is megdöntötte: tavaly összesen 1648,5 napfényes órát észleltek a meteorológiai szolgálat műszerei, 61,4 órával többet, mint a 2003-as előző rekordévben. Mark McCarthy, a brit meteorológiai szolgálat klímatudományi igazgatója a pénteki tájékoztatáshoz fűzött elemzésében úgy fogalmazott: a tavalyi nagyon meleg év is igazolja az emberi tevékenység okozta éghajlatváltozás következményeivel kapcsolatos várakozásokat.

Hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy mindegyik év új melegrekordot hoz, de a meteorológiai megfigyelésekből és a klímamodellekből egyértelműen kitűnik, hogy az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés Nagy-Britannia éghajlatát is befolyásolja.

Tovább olvasom