Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Energiahivatal: a rendszerhasználati díjak októberi változása nem érinti az átlagosnál kevesebbet fogyasztó háztartásokat

Az október 1-jével kezdődő új gázév rendszerhasználati díjakat érintő árváltozása továbbra sem növeli az átlagfogyasztással rendelkező háztartások energiaköltségeit – közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH).

Létrehozva:

|

Az új gázév október 1-jén életbe lépő, a rendszerhasználati díjakkal kapcsolatos árváltozása azokat érinti, akik a rezsivédett átlagfogyasztás (évi 63 645 megajoule, azaz legalább 1729 köbméter) felett is fogyasztanak földgázt. A rendszerhasználati díj változása miatt a fogyasztók által fizetendő, versenypiaci költségeket tükröző földgázár – ami jóval alacsonyabb a tényleges világpiaci árnál – október 1-jétől megajoule-onként 21,4 forint helyett 22 forint lesz – ismertette a hivatal. A MEKH kiemelte: a földgázellátás biztonságát a fizikai infrastruktúra minősége és hatékony működtetése garantálja, ezért különösen fontos, hogy a rendszer működéséhez szükséges költségek fedezete a rendszerhasználati díjakon keresztül a rendszerüzemeltetők rendelkezésére álljon.

A rendszerhasználati díjakat minden gázévben az európai uniós és hazai jogszabályokhoz igazodva, szigorúan költségalapon, a legkisebb költség elve alapján határozzák meg – hangsúlyozta az energetikai hivatal. Hozzátette, hogy a rendszerhasználati díjakból a rendszerüzemeltetőknél többlet profit nem keletkezik. Az indokolt költségek induló szintjét a hivatal négyévente, az árszabályozási ciklust megelőző eszköz- és költség-felülvizsgálat során határozza meg, majd pedig az árszabályozási cikluson belül minden gázévet megelőzően indexálja azokat, figyelembe véve az inflációt és a munkaerő-költségek változását, valamint a felhasznált gázmennyiségtől függő költségek esetében figyelembe veszi a földgáz piaci árának változásait. Az indokolt költségek közé tartozik egyebek mellett a rendszerüzemeltetéshez szükséges befektetett eszközök (vezetékek, kompresszorok, gázátadó állomások, irányítóközpontok, tárolói létesítmények) megtérülését biztosító tőkeköltség, a nyomásfokozáshoz, a kompresszorozáshoz és egyéb rendszerüzemeltetői tevékenységekhez felhasznált gáz költsége, a gázmérők költsége, valamint a rendszerüzemeltetőknél felmerülő munkaerőköltség.

A díjakban fedezett költségek közül a rendszerüzemeltetéshez felhasznált energia beszerzési költsége az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt, továbbá az indexáláshoz figyelembe vett inflációs indikátorok magas szintje is díjnövelő hatású – hívta fel a figyelmet az energiahivatal – jelezte a MEKH.

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Kiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére

Megkezdődött Magyarország legértékesebb vízicsiga-élőhelyének fejlesztése.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Mintegy 610 millió forint európai uniós forrásból indul el az a fejlesztés, amely jelentősen javítja a világon kizárólag Kácson előforduló kácsi patakcsiga természetes élőhelyének állapotát – írja az alternativenergia.hu. Tállai András, az agrártárca parlamenti államtitkára, aki egyben a térség országgyűlési képviselője felidézte Kács gazdag múltját, amely már a honfoglalás idején – a krónikák szerint Örs vezér révén – is szerepet kapott, és fontos része hazánk korai történetének. A bencés szerzetesek az 1200-as években monostort építettek a településen, valamint ők hozták létre a kácsi fürdőt, Magyarország legrégebbi fürdőjét, amely 1931-ben ünnepelte fennállásának 500 éves jubileumát – írták.

Jelentős előrelépésnek nevezte, hogy a volt fürdő területe a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tulajdonába kerülhetett, ahol felfedezték az ország legértékesebb vízicsiga-élőhelyét. Ez a most induló fejlesztés nemcsak a ritka fajok megőrzését szolgálja, hanem Kács település fellendülését is elősegíti – tették hozzá. “A fokozottan védett fekete bödöncsiga kácsi élőhelyének védelme, hosszú távú megőrzésének megalapozása” elnevezésű KEHOP Plusz átfogó célja a források és a patak medrében felhalmozódott iszapborítás csökkentése és iszapbemosódás bekövetkeztének megakadályozása – emelte ki Rácz András.

Kifejtette, hogy Kács hidrológiai, hidrogeológiai szempontból is kiemelkedő jelentőségű területe ad otthont a hideg- és langyos forrásokból táplálkozó Kácsi-patak egyedülálló csigafaunájának. A patak langyos vizű ágában él az egyedülálló kácsi patakcsiga mellett a fokozottan védett fekete bödöncsiga, amely ősei már a pleisztocén idején jelen voltak a mai Kárpát-medence területén. A faj a mainál melegebb klíma utáni jégkorszakokat a bővízű, állandóan langyos forrásokban élte túl. A településen kívül csupán két osztrák és egy szlovén előfordulása van a világon, élőhelyének megőrzése ezért kiemelt feladat, csakúgy, mint a védett, bennszülött tornai patakcsiga és a fekete bödöncsiga egy jellegzetes kísérőfaja, a szintén védett folyamcsiga is – áll a közleményben.

Advertisement

A 2028. december 31-ig tartó programnak köszönhetően a területen a hordalékfogó műtárgyat és a hordalékfogó rácsot is felújítják, mely segít megelőzni a meder feliszapolódásához vezető korábbi havária helyzeteket. A csatorna aljának tisztításával helyreáll az élőhely egy részének iszapmentes állapota. A volt kácsi fürdő épülete egy langyos vizű forrás, a Tükör-forrás fölé épült. A felújítás során megvalósul a létesítmény alatt futó alagút falának stabilizálása és az iszap eltávolítása is. Az ingatlan területén található kisebb romos, balesetveszélyes épület bontására, valamint a terület bemutathatóságának megalapozására, továbbá a Tükör-forrást magába foglaló épület ajtóinak zárhatóvá tételére, az épület lekerítésére is sor kerül. A felújítás során felszámolják az inváziós strucctoll-süllőhínár-állományt is – tudatta az AM. A természetvédelmi fejlesztéseket csak a helyiek egyetértésével lehet sikeresen megvalósítani, ezért elengedhetetlen a helyi közösségek bevonása – zárta beszédét Rácz András a közlemény szerint.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák