Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Energiahivatal: a rendszerhasználati díjak októberi változása nem érinti az átlagosnál kevesebbet fogyasztó háztartásokat

Az október 1-jével kezdődő új gázév rendszerhasználati díjakat érintő árváltozása továbbra sem növeli az átlagfogyasztással rendelkező háztartások energiaköltségeit – közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH).

Létrehozva:

|

Az új gázév október 1-jén életbe lépő, a rendszerhasználati díjakkal kapcsolatos árváltozása azokat érinti, akik a rezsivédett átlagfogyasztás (évi 63 645 megajoule, azaz legalább 1729 köbméter) felett is fogyasztanak földgázt. A rendszerhasználati díj változása miatt a fogyasztók által fizetendő, versenypiaci költségeket tükröző földgázár – ami jóval alacsonyabb a tényleges világpiaci árnál – október 1-jétől megajoule-onként 21,4 forint helyett 22 forint lesz – ismertette a hivatal. A MEKH kiemelte: a földgázellátás biztonságát a fizikai infrastruktúra minősége és hatékony működtetése garantálja, ezért különösen fontos, hogy a rendszer működéséhez szükséges költségek fedezete a rendszerhasználati díjakon keresztül a rendszerüzemeltetők rendelkezésére álljon.

A rendszerhasználati díjakat minden gázévben az európai uniós és hazai jogszabályokhoz igazodva, szigorúan költségalapon, a legkisebb költség elve alapján határozzák meg – hangsúlyozta az energetikai hivatal. Hozzátette, hogy a rendszerhasználati díjakból a rendszerüzemeltetőknél többlet profit nem keletkezik. Az indokolt költségek induló szintjét a hivatal négyévente, az árszabályozási ciklust megelőző eszköz- és költség-felülvizsgálat során határozza meg, majd pedig az árszabályozási cikluson belül minden gázévet megelőzően indexálja azokat, figyelembe véve az inflációt és a munkaerő-költségek változását, valamint a felhasznált gázmennyiségtől függő költségek esetében figyelembe veszi a földgáz piaci árának változásait. Az indokolt költségek közé tartozik egyebek mellett a rendszerüzemeltetéshez szükséges befektetett eszközök (vezetékek, kompresszorok, gázátadó állomások, irányítóközpontok, tárolói létesítmények) megtérülését biztosító tőkeköltség, a nyomásfokozáshoz, a kompresszorozáshoz és egyéb rendszerüzemeltetői tevékenységekhez felhasznált gáz költsége, a gázmérők költsége, valamint a rendszerüzemeltetőknél felmerülő munkaerőköltség.

A díjakban fedezett költségek közül a rendszerüzemeltetéshez felhasznált energia beszerzési költsége az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt, továbbá az indexáláshoz figyelembe vett inflációs indikátorok magas szintje is díjnövelő hatású – hívta fel a figyelmet az energiahivatal – jelezte a MEKH.

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Rekordigény az otthonfelújításra: 73 milliárdos keret kötött ki a lakosságnál

Több mint tízezer ingatlan energiakorszerűsítéséhez járulhat hozzá az Otthonfelújítási Program

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Élénk érdeklődés kísérte a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) koordinációjában megvalósuló, uniós társfinanszírozású energiahatékonysági Otthonfelújítási Programokat; a rendelkezésre álló 73 milliárd forint keretösszegű programok forrásait lekötötték, így várhatóan több mint tízezer otthonban valósulhatnak meg energiahatékonysági korszerűsítések – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Tájékoztatásuk szerint a 2025 január óta elérhető KEHOP Plusz Otthonfelújítási Program népszerűsége folyamatos volt. Tavaly októbertől pedig az elérhető finanszírozási összeg (ezzel a vissza nem térítendő támogatás) emelése, a megnövekedett futamidő, valamint az önerő mérséklése is ösztönzően hatott, ezért jelentősen nőtt a pályázók száma. A lakossági igényekhez igazodó változtatásokkal még több magánszemély döntött a korszerűsítés mellett, így kétszeresére emelkedett a heti átlagos igénylésszám a korábbiakhoz képest – írták. Március második felétől a heti befogadott kérelmek száma tízszeresére nőtt. A legtöbb kérelem Pest vármegyében és a Dél-Alföldi Régióban lévő ingatlanok korszerűsítésére érkezett. Az átlagos finanszírozási igény 7,3 millió forint volt, amely a tavalyi módosításokkal 5,6 millió forintról októbert követően 8,6 millió forintra nőtt.

A korszerűsíteni tervezett ingatlanok 88 százaléka 1950 és 2000 között épült. A lakóépületek 78 százaléka a három legalacsonyabb energetikai besorolásba esik (G-I). A megvalósuló korszerűsítések után az ingatlanok energetikai besorolása várhatóan átlagosan három kategóriát javul. Az igénylők többsége hőszigetelésre, nyílászáró cserére pályázott, fűtéskorszerűsítés az ügyletek 16 százalékában szerepelt a tervezett célok között – ismertették. A KEHOP Plusz energiahatékonysági Otthonfelújítási Programokra több mint 12 ezer kérelmet fogadott be a lakossági MFB Pont Plusz fiókhálózat, több mint 95 milliárd forint értékben, így az ezen programokat megelőzően rendelkezésre álló RRF-REP-10.13.1-24 Otthonfelújítási Programmal együtt csaknem 13 ezer lakóingatlan korszerűsítésének támogatása valósulhat meg az MFB szerint. Az MFB 2016-ban kezdte az uniós hitelprogramok közvetítését, melyre hatékony és egyedi megoldást dolgozott ki az MFB Pontok, majd az MFB Pont Plusz hálózat formájában. Az MFB a kereskedelmi bankfiókokban biztosított szakértő segítséggel továbbra is a lehető legegyszerűbb formában és az igénylők lakóhelyéhez legközelebb kívánja biztosítani a kedvezményes forrásokat a vállalkozások, illetve a magánszemélyek számára – közölték.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák