Kapcsolatfelvétel

Zöld Közlekedés

Energiahivatal: jelentősen nőtt a nyilvános elektromos töltőállomásokon felhasznált energiamennyiség az első negyedévben

 A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint csaknem 130 százalékkal több energiát töltöttek a nyilvános elektromos töltőállomásokon a járművekbe a felhasználók az idei első negyedévben, mint 2021 első három hónapjában, a töltőberendezések száma pedig 29 százalékkal nőtt egy év alatt.

Létrehozva:

|

A hivatal keddi közleménye szerint az idei első negyedév végére 1912-re nőtt a nyilvános, engedélyköteles tevékenység keretében üzemeltetett töltőberendezések száma. Ezeken a töltőberendezéseken 3832 csatlakozó áll az elektromos gépjárművet használók rendelkezésére az országban. Minden megyében emelkedett a nyilvános töltők száma az előző év azonos időszakához képest. Békés megyében 83,3 százalékkal, Hajdú-Bihar megyében 52,1 százalékkal, Pest megyében pedig 46,7 százalékkal több elektromos töltő üzemelt, mint egy évvel korábban. A darabszámot tekintve Budapesten volt a legnagyobb a növekedés, itt 95 új töltőt helyeztek üzembe, majd Pest megye következik 79 és Győr-Moson-Sopron megye 32 új töltővel – ismertette a MEKH. A közleményben jelezték azt is, hogy a zöld rendszámmal rendelkező autók száma csaknem 60 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a Belügyminisztérium adatai szerint; 47 859 zöld rendszámú gépkocsit, és 24 795 tisztán elektromos gépkocsit tartanak nyilván.

A töltések száma, valamint a töltésre fordított energia mennyisége is jelentősen emelkedett az előző évi adatokhoz képest. Az első negyedévben 4207 megawattórányi (MWh) áramot töltöttek az autósok a nyilvános elektromos töltőállomásokon, ez csaknem 130 százalékkal több, mint 2021 azonos negyedévében, és 11,6 százalékkal több az előző negyedévhez viszonyítva. A töltések darabszáma 159 041-ről 375 625-re nőtt egy év alatt. Komárom-Esztergom megyében több mint megnégyszereződött az elektromos autókba töltött villamos energia, Tolna, Veszprém, Zala, Vas és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében több mint háromszorosára nőtt. A legkisebb mértékben Győr-Moson-Sopron, Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében nőtt a töltésre fordított energia mennyisége. A nyilvános töltőállomásokon elfogyasztott energiamennyiség 61,8 százalékát Budapesten és Pest megyében használták fel, a többi megye részaránya egyenként kisebb mint 5 százalék – közölte a MEKH. Magyarországon nyilvános elektromos töltőberendezést a MEKH által kiadott engedély birtokában lehet üzemeltetni. A töltőállomások interaktív térkép formájában is megtalálhatók a hivatal internetes oldalán.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöld Közlekedés

Teljes életciklus alapján kell vizsgálni az elektromos autók hatását

Fordulópont előtt áll az elektromos autózás Magyarországon – közölte a Magyar Mérnöki Kamara.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A dokumentum átfogó elemzést nyújt a hazai és nemzetközi szabályozási környezetről, a járműállomány alakulásáról, valamint az elektromos közlekedés valós környezeti hatásairól – írja az alternativenergia.hu. A Magyar Mérnöki Kamara javaslata egy olyan integrált ösztönzőmodell kialakítása, amely egyszerre szolgálja a környezeti célokat, a gazdasági fenntarthatóságot és a társadalmi igazságosságot. A kamara közleményében kiemelte, a szakmai anyag szerint Magyarország megfelelő stratégiai irány mellett nemcsak követője, hanem alakítója is lehet az elektromobilitási trendeknek a régióban. A kamara célja, hogy a tanulmány megállapításaira építve szakmai párbeszédet indítson és hozzájáruljon egy hosszú távon működőképes, fenntartható mobilitási rendszer kialakításához.

A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása, hogy az elektromos járművek megítélése csak teljes életciklusuk vizsgálatával ad reális képet, amely figyelembe veszi a gyártástól a használaton át az újrahasznosításig tartó folyamatokat. A tanulmány másik fontos megállapítása, hogy bár a gyártási szakasz energiaigénye magasabb, a használat során jelentkező alacsony kibocsátás rövid időn belül kiegyenlíti ezt a különbséget, így hosszú távon egyértelmű környezeti előny mutatható ki – írták a közleményben. A kamara hangsúlyozta, az elektromobilitás nem önálló technológiai kérdés, hanem az energiarendszerrel, és a közlekedési infrastruktúrával szorosan összekapcsolódó komplex rendszer.

Kiemelték, a tanulmány rámutat arra, hogy az elektromos autózás Magyarországon kedvező helyzetben van a régióban, ugyanakkor a további fejlődéshez szemléletváltásra van szükség. Jelenleg ugyanis az ösztönzőrendszerek elsősorban a járműbeszerzést támogatják, miközben a jövőben a tényleges használat és a mérhető környezeti hatás kerülhet a középpontba. A szakmai anyag szerint a hosszú távon fenntartható fejlődést nem a támogatások nagysága, hanem azok célzottsága és hatékonysága határozza meg. A dokumentum külön kitér arra, hogy az elektromos mobilitás klímaelőnye nagymértékben függ az energiarendszer összetételétől, ezért a megújuló energiaforrások szerepe kulcsfontosságú. A töltési infrastruktúra fejlesztése, az otthoni energiamenedzsment és az okos hálózati megoldások integrációja egyre fontosabb tényezővé válik.

Advertisement

A tanulmány szerint a jövő ösztönzőrendszereinek képesnek kell lenniük arra, hogy a felhasználók valós energiafelhasználását, és a rendszerhez való hozzájárulását is figyelembe vegyék. Ebben kiemelt szerepet kap a hiteles mérésen és adatalapú ellenőrzésen alapuló megközelítés. A szakmai anyag szerint Magyarország megfelelő stratégiai irány mellett nemcsak követője, hanem alakítója is lehet az elektromobilitási trendeknek a régióban.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák