Zöld Energia
Energiahivatal: közel 8 százalékkal csökkent Magyarország energiafelhasználása augusztusban
A jelentés szerint a földgáz belföldi felhasználása augusztusban 11 992 terajoule (TJ) volt, amely 2014 szeptembere óta a legalacsonyabb havi érték. Az MTI-nek küldött csütörtöki közleményben kiemelik: a megújuló forrásból származó bruttó villamosenergia-termelés 27 százalékkal bővült, míg a fosszilis alapú 5,6 százalékkal csökkent a 2021. augusztusi adatokkal összevetve. A napelemmel termelt villamos energia mennyisége 35,3 százalékkal, míg a szélerőművek termelése 11,4 százalékkal nőtt. Az országos primerenergia-termelés 2022. augusztusban 30,25 PJ volt, amely 4,2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az energiahordozók importja augusztusban 72,93 PJ volt, 4,2 százalékkal több, mint az előző év azonos hónapjában. Augusztusban a betárolási időszaknak megfelelően, és továbbra is fokozott ütemben folytatódott a tárolói földgáz készlet növekedése, a földgáztárolók töltöttségi szintje a hónap végén 63,9 százalékos volt. Augusztusban a bruttó villamosenergia-termelés 2781 gigawattóra (GWh) volt, amely 4,3 százalékkal alacsonyabb az előző évinél.
A hazai összes villamosenergia-felhasználás 3827 GWh volt, amely 1,1 százalékkal alacsonyabb a megelőző év azonos időszakához képest. A nettó import aránya az összes felhasználáson belül 27,3 százalékos volt, amely 2,4 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. A megújuló forrásból származó bruttó villamosenergia-termelés 27,0 százalékkal bővült az előző évihez képest, míg a fosszilis alapú 5,6 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. Az atomerőmű tervezett karbantartása miatt a nukleáris eredetű villamosenergia-termelés 19,4 százalékkal csökkent. A napelemmel termelt villamos energia mennyisége 35,3 százalékkal, míg a szélerőművek termelése 11,4 százalékkal nőtt.
Zöld Energia
Hálózatfejlesztés és megújulók: átalakulhat a magyar energiarendszer
Az energetika stratégiai kérdése a versenyképesség.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A növekvő önellátást, a bővülő zöldenergia-termelést és a javuló energetikai versenyképességet nevezte a magyar energiapolitika prioritásának a következő években a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikai államtitkára a Portfolio Energy Investment Forum 2026 konferenciáján Budapesten – írja az alternativenergia.hu. Tótth András kiemelte: a jelenlegi magas árkörnyezetben az energetikai beruházások nagy része piaci alapon megtérül, az állami forrásokat a stratégiai szempontból legfontosabb célokra fogják fordítani. A tervezett változtatások között említette a karbonmentesség erősítését, a paksi atomerőmű élettartamának meghosszabbítását és további megújulóenergia-kapacitások kiépítését. Szeretnék legalább 4 gigawattal (GW) bővíteni a szélenergia-kapacitásokat, de számításaik szerint ez akár 6 gigawatt fölé is nőhet 2040-ig. A napenergiában is van még potenciál, de ennek bővülésére jellemzően piaci alapon számít a tárca – tette hozzá.
A megújuló energia rendszerbe kapcsolásához a hálózat fejlesztése mindenképpen szükséges, ennek első lépése az uniós RRF-források energetikai részének a hálózatépítésre való felhasználása – mondta. Tótth András kifejtette, hogy a legfőbb energiahordozók árát nem annyira a kereslet és kínálat határozza meg, hanem a geopolitikai sokkok; Magyarország nagyon ki van szolgáltatva a külföldi energiahordozóknak, így ezeket a sokkokat nem tudja elkerülni. “Sokat hallottunk az elmúlt több mint tíz évben az energiaszuverenitásról, ami gyakorlatilag nem létezik” – fogalmazott. Felidézte, hogy a fogyasztók jelentős önkorlátozása ellenére a magyar energiarendszer nem tudta volna korlátozások nélkül kezelni a paksi atomerőmű nyári kiesését import energia hiányában.
Az államtitkár jelezte, hogy a magyar igényekhez képest nincs elég áramtermelő kapacitás, illetve a meglévők nagyon rossz struktúrában alakultak ki. Az elmúlt 20-25 évben nem történt meg a versenyképes termelőkapacitások kiépítése – jelentette ki. Magyarország energiaellátása sem gazdaságilag, sem energetikailag nem optimális, aminek az árát jellemzően a fogyasztók, leginkább a nagy fogyasztók fizetik meg, ezen szeretne a tárca a következő négy évben változtatni – közölte.
Tótth András a változások között említette az önellátás ösztönzését. Mint mondta, szeretnék elérni, hogy a gazdasági szereplők vegyék a kezükbe minél nagyobb arányban a saját energiaellátásukat, használják ki a lokális termelési lehetőségeket, szerezzenek részesedést megújulóenergia-termelő erőművekben. A hálózatbővítési források minél optimálisabb felhasználása érdekében azokat a megoldásokat támogatnák, amelyeknél a fogyasztási helyhez közel épül ki minél több termelési kapacitás – mondta. Az államtitkár kitért az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (ekr) tervezett átalakítására is, amit gyors beavatkozásnak nevezett a vállalatok versenyképességének javítása érdekében.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMegtelepedhet Magyarországon a veszélyesebb kullancsfaj?
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaCsatlakozott a magyar villamosenergia-piac az európai MARI platformhoz
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaTöbb tucat jármű bukott el a környezetvédelmi ellenőrzésen
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaFélmillió köbméter fával kevesebbet égethetnének el az erőművek
-
Zöldinfó20 óra telt el a létrehozás ótaA természet még képes regenerálódni, de sürgős változás kell
