Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Energiahivatal: közel 8 százalékkal csökkent Magyarország energiafelhasználása augusztusban

Létrehozva:

|

A jelentés szerint a földgáz belföldi felhasználása augusztusban 11 992 terajoule (TJ) volt, amely 2014 szeptembere óta a legalacsonyabb havi érték. Az MTI-nek küldött csütörtöki közleményben kiemelik: a megújuló forrásból származó bruttó villamosenergia-termelés 27 százalékkal bővült, míg a fosszilis alapú 5,6 százalékkal csökkent a 2021. augusztusi adatokkal összevetve. A napelemmel termelt villamos energia mennyisége 35,3 százalékkal, míg a szélerőművek termelése 11,4 százalékkal nőtt. Az országos primerenergia-termelés 2022. augusztusban 30,25 PJ volt, amely 4,2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az energiahordozók importja augusztusban 72,93 PJ volt, 4,2 százalékkal több, mint az előző év azonos hónapjában. Augusztusban a betárolási időszaknak megfelelően, és továbbra is fokozott ütemben folytatódott a tárolói földgáz készlet növekedése, a földgáztárolók töltöttségi szintje a hónap végén 63,9 százalékos volt. Augusztusban a bruttó villamosenergia-termelés 2781 gigawattóra (GWh) volt, amely 4,3 százalékkal alacsonyabb az előző évinél.

A hazai összes villamosenergia-felhasználás 3827 GWh volt, amely 1,1 százalékkal alacsonyabb a megelőző év azonos időszakához képest. A nettó import aránya az összes felhasználáson belül 27,3 százalékos volt, amely 2,4 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. A megújuló forrásból származó bruttó villamosenergia-termelés 27,0 százalékkal bővült az előző évihez képest, míg a fosszilis alapú 5,6 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. Az atomerőmű tervezett karbantartása miatt a nukleáris eredetű villamosenergia-termelés 19,4 százalékkal csökkent. A napelemmel termelt villamos energia mennyisége 35,3 százalékkal, míg a szélerőművek termelése 11,4 százalékkal nőtt.

Advertisement

Zöld Energia

A légköri por okozta bizonytalanságok kezelése a napenergia-hálózatokban

Mitől van a szélnek árnyéka? És milyen hatással van ez a napenergia-hasznosításra?

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megjelent a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete és a Pannon Egyetem munkatársainak új tanulmánya a Renewable Energy folyóiratban. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy Európában egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló szaharai porviharos események jelentős hatással vannak a besugárzásra, így a napenergia-termelésre és a napenergia hasznosítására is – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kutatók a magyarországi helyzet már korábban elemezték, a “The shadow of the wind: the impact of Saharan dust on photovoltaic power generation in the Mediterranean” című cikkben ezúttal kiléptek a Kárpát-medencéből, és a mediterrán térség öt országában – Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Görögországban – vizsgálták a szaharai por napelemes energiatermelésre gyakorolt hatásait a 2019–2023 közötti időszakban.

Az elemzések egyértelműen kimutatták, hogy a porviharos helyzetek idején a fotovoltaikus (PV) energiatermelés átlagosan 25–40%-kal csökken, szélsőséges esetekben pedig a veszteség meghaladhatja az 50%-ot. A PV termelést meghatározó besugárzás visszaesését két fő tényező okozza: (1) a por által kiváltott fényelnyelés és szórás; (2) valamint a fokozott cirrusfelhő-képződés, amely további sugárzáscsökkenést idéz elő. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a képződött magasszintű felhők fényvisszaverő-képessége is megnőtt a por hatására, mivel a megnövekedett jégképző-porszemcseszám következtében több, kisebb jégszem képződött, mely a felhőzet világosabb színét eredményezte.

A közelmúlt eseményeinek vizsgálata azt is feltárta, hogy a jelenlegi előrejelzési modellek nem kezelik megfelelően az aeroszol-felhő kölcsönhatásokat. A PV-termelés napi előrejelzéseiben rendszeres hibák jelentkeztek: Portugáliában és Spanyolországban jellemző volt a −15%-os alábecslés, míg Olaszországban és Görögországban +10%-os túlbecslés fordult elő. A kutatás hangsúlyozza a valós idejű pormonitoring és a felhőfolyamatokat is figyelembe vevő előrejelző rendszerek fejlesztésének szükségességét. A szerzők rámutatnak: a klímaváltozás következtében várhatóan egyre gyakoribbak és intenzívebbek lesznek a szaharai porviharok, így a légköri por okozta bizonytalanságok kezelése kulcskérdés a dél-európai villamosenergia-hálózatok megbízható működése és a napenergia-hasznosítás tervezhetősége szempontjából.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák