Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Energiahivatal: több mint 20 százalékkal nőtt a megújulókból termelt áram májusban

A megújuló forrásból termelt bruttó villamos energia mennyisége 20,7 százalékkal nőtt Magyarországon májusban az előző év azonos időszakához képest – tájékoztatott a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a legújabb, a májusi adatokat közlő energiastatisztikai riportja alapján.

Létrehozva:

|

Az összefoglaló szerint a hazai bruttó villamosenergia-termelés 3052 gigawattóra (GWh) volt májusban, 11,5 százalékkal több, mint 2021 azonos hónapjában; ez a legmagasabb májusi termelt mennyiség 2008 óta. A nukleáris forrásból származó áramtermelés 23,1 százalékkal emelkedett, míg a fosszilis alapú 10,2 százalékkal, az egyéb forrásból termelt pedig 22,3 százalékkal csökkent az előző év májusához képest. A megújuló energiaforrásból termelt áram 73,3 százalékát a napenergia, 17,6 százalékát biomassza, 4 százalékát pedig a szélenergia biztosította. A hazai összes villamosenergia-felhasználás 3879 GWh volt májusban, 2,6 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. Az országos primerenergia-termelés 33,35 petajoule (PJ) volt májusban, 2,47 PJ-lal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az elsődleges fosszilis energiahordozók termelése 0,11 PJ-lal, az elsődleges megújuló energiahordozók termelése 0,21 PJ-lal, az egyéb nem megújuló forrásokból származó energiatermelés 0,13 PJ-lal csökkent, míg a nukleáris forrásból származó 2,94 PJ-lal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.

Az országos primerenergia-felhasználás 74,23 PJ volt, 3,14 PJ-lal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A felhasználáson belül a megújuló energiaforrásoké 0,52 PJ-lal, a fosszilis energiahordozóké 4,54 PJ-lal és az egyéb nem megújuló energiahordozóké 0,21 PJ-lal mérséklődött. A fosszilis energiaforrásokon belül a földgáz felhasználása csökkent, míg a szén és széntermékek, valamint a kőolaj és kőolajtermékek felhasználása emelkedett az előző év azonos hónapjához képest. A földgáz belföldi felhasználása 15,295 PJ volt, 30,1 százalékkal alacsonyabb az előző év azonos havinál.

Advertisement

Zöldinfó

Vegyszerek nélkül is működik: ezért különlegesek az ősi gabonák

A nagyüzemi termesztésű búzához képest az ősi gabonák élettani és környezeti hatásai is kedvezőbbek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az ősi gabonák (például a tönköly, tenke, alakor) kedvezőbb élettani és környezeti hatásokkal rendelkeznek a hagyományos, nagyüzemi termesztésű búzához képest, ráadásul műtrágya és növényvédő szerek használatát sem igénylik, ellentétben az utóbbival – foglalta össze az ősi gabonák legfontosabb jellemzőit Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke és Simon András, a NaturGold Hungária Kft. ügyvezetője és tulajdonosa a Kék bolygó című podcast közzétett legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon elérhető – ismertette az alternativenergia.hu. Áder János a műsorban a 2000-ben alapított NaturGold Hungária Kft. által végzett munkát mutatta be, kitérve a Magyarországon ismert tönkölybúza termelésére, feldolgozására és értékesítésére. Simon András kifejtette: az ember által létrehozott nagyüzemi termesztésű búzánál hozammaximalizálásra törekedtek, ezért ezek termesztése szinte elképzelhetetlen műtrágyák és növényvédő szerek nélkül. Ezzel szemben az ősi gabonák maguktól alakultak ki, és sok ezer éve nem változtak.

Az ősi gabonák úgynevezett pelyvás gabonák, amelyeknél az értékes szemet egy védőburok veszi körül, amely megóvja azt a környezeti hatásoktól, például a gombafertőzéstől, kártevőktől, kórokozóktól és az időjárás viszonytagságaitól is. Ezért nincs szükségük és rosszul is viselik a műtrágya és a növényvédő szerek használatát. Ráadásul az ősi gabonák és a nagyüzemi termesztésű búza beltartalmában is jelentős az eltérés – emelte ki. Mindezek alapján Áder János rámutatott: ha valaki ősi gabonából készült terméket fogyaszt, akkor több vitaminhoz, aminosavhoz, fehérjéhez, rosthoz jut hozzá, mint az, aki a nagyüzemi termesztésű búzából készült termékeket fogyaszt. Simon András elmondása szerint az ősi gabonák fel tudják venni a talajból a számukra szükséges tápanyagokat, ezért tökéletes számukra az ökológiai gazdálkodás.

Áder János az ősi gabonák kedvező tulajdonságainak és hatásainak áttekintése után rákérdezett, hogy akkor miért nem ezt termesztjük. Simon András válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy az ősi gabonák előnye egyben a hátrányuk is, mégpedig az a burok, amely a magot őrzi. Ez ugyanis a betakarításnál nem pereg ki a kalászból, hanem speciális géppel kell eltávolítani, ez a külön művelet pedig plusz költséggel és plusz energiával is jár. Áder János rámutatott arra is, hogy az ősi gabonáknál egy hektárra vetítve az átlagos hozamok kisebbek a hagyományos nagyüzemi termesztésű búzához képest.

Advertisement

Simon András elmondta, hogy most évente 10 ezer tonna tönköly búzát dolgoznak fel, és ez a mennyiség bővül, mert Magyarországon és külföldön is van a termékeikre kereslet. Legalább 150 féle terméket készítenek, köztük liszteket, leves- és körettésztákat. Magyarországon a termékeik országos szinten a bio- és reform boltokban érhetőek el, de webáruházzal és mintabolttal is rendelkeznek. A NaturGold Hungária Kft.-nél a termelés, a feldolgozás, az értékesítés egy kézben van – tájékoztatott a volt államfő, kitérve arra, hogy a NaturGold Hungária Kft. a korábbi alkalmakhoz hasonlóan az idei – február 25-én induló – Planet Budapest fenntarthatósági expón is részt vesz.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák