Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Energiahivatal: több mint 20 százalékkal nőtt a megújulókból termelt áram májusban

A megújuló forrásból termelt bruttó villamos energia mennyisége 20,7 százalékkal nőtt Magyarországon májusban az előző év azonos időszakához képest – tájékoztatott a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a legújabb, a májusi adatokat közlő energiastatisztikai riportja alapján.

Létrehozva:

|

Az összefoglaló szerint a hazai bruttó villamosenergia-termelés 3052 gigawattóra (GWh) volt májusban, 11,5 százalékkal több, mint 2021 azonos hónapjában; ez a legmagasabb májusi termelt mennyiség 2008 óta. A nukleáris forrásból származó áramtermelés 23,1 százalékkal emelkedett, míg a fosszilis alapú 10,2 százalékkal, az egyéb forrásból termelt pedig 22,3 százalékkal csökkent az előző év májusához képest. A megújuló energiaforrásból termelt áram 73,3 százalékát a napenergia, 17,6 százalékát biomassza, 4 százalékát pedig a szélenergia biztosította. A hazai összes villamosenergia-felhasználás 3879 GWh volt májusban, 2,6 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. Az országos primerenergia-termelés 33,35 petajoule (PJ) volt májusban, 2,47 PJ-lal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az elsődleges fosszilis energiahordozók termelése 0,11 PJ-lal, az elsődleges megújuló energiahordozók termelése 0,21 PJ-lal, az egyéb nem megújuló forrásokból származó energiatermelés 0,13 PJ-lal csökkent, míg a nukleáris forrásból származó 2,94 PJ-lal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.

Az országos primerenergia-felhasználás 74,23 PJ volt, 3,14 PJ-lal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A felhasználáson belül a megújuló energiaforrásoké 0,52 PJ-lal, a fosszilis energiahordozóké 4,54 PJ-lal és az egyéb nem megújuló energiahordozóké 0,21 PJ-lal mérséklődött. A fosszilis energiaforrásokon belül a földgáz felhasználása csökkent, míg a szén és széntermékek, valamint a kőolaj és kőolajtermékek felhasználása emelkedett az előző év azonos hónapjához képest. A földgáz belföldi felhasználása 15,295 PJ volt, 30,1 százalékkal alacsonyabb az előző év azonos havinál.

Advertisement

Zöldinfó

Országos ellenőrzés is megerősítette: megfelelő a budapesti ivóvíz minősége

Biztonságosan fogyasztható és egészséges a budapesti vezetékes ivóvíz, a csapvíz megfelel minden hatályos hazai és uniós egészségügyi előírásnak.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Az alternativenergia.hu szerint a PFAS-vegyületekre (per- és polifluor-alkil anyagok) vonatkozó legfrissebb vizsgálatok is azt igazolják, hogy a mért értékek jóval a megengedett határérték alatt maradnak. Felidézték: Magyarország 2023-ban vette át az ivóvizekben mérendő vegyületek mérésére és az adatok közzétételére vonatkozó uniós irányelvet, amely szerint 2026. január 12-étől kötelező mérni a szóban forgó anyagok koncentrációját az ivóvízben. A Fővárosi Vízművek már a szabályozás megjelenésekor megkezdte a felkészülést a kötelező vizsgálatokra. Társasági projekt keretében több víznyerő területen és fogyasztási ponton is ellenőrizték az úgynevezett örökszennyező anyagok jelenlétét. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetével közösen, tudományos módszerekkel végzett mérések a PFAS-vegyületek koncentrációját jóval az egészségügyi határérték alatt mutatták ki, több esetben a kimutatási határ közelében.

Közölték azt is, “ezzel párhuzamosan a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ országos ellenőrzési programot indított, amely minden vízszolgáltató területére kiterjedt. A hatóság által validált eredmények megerősítették a Fővárosi Vízművek saját méréseit: a budapesti víznyerő és szolgáltatási területeken az érintett vegyületek koncentrációja az egészségügyi határérték 30 százaléka alatt van”. Kitértek arra, hogy a vízművek laboratóriuma jelentős műszaki fejlesztésekkel felkészült az uniós előírások szerinti rendszeres mérésekre, így a jövőben is biztosított a folyamatos ellenőrzés. A PFAS-anyagok egy több ezer vegyületből álló anyagcsoport, amelyet az 1950-es évektől alkalmaznak világszerte. Használják többek között víz- és zsírlepergető bevonatokban, tapadásmentes edényekben, egyes élelmiszer-csomagoló anyagokban, textíliákban, tűzoltó habokban és különféle ipari eljárások során.

Ezek az anyagok a környezetben rendkívül lassan bomlanak le, ezért gyakran “örökszennyezőknek” is nevezik őket. A gyártás, ipari felhasználás, hulladékkezelés vagy akár a hétköznapi termékhasználat során a talajba és a felszíni vizekbe kerülhetnek. Így jelenhetnek meg folyókban – például a Dunában – és a vízbázisok környezetében is. Fontos hangsúlyozni: a PFAS-vegyületek világszerte kimutathatók, az egészségügyi kockázatot azonban a koncentráció mértéke határozza meg. A rendelkezésre álló vizsgálati eredmények alapján a budapesti vezetékes ivóvíz minősége megfelelő, a PFAS-vegyületek koncentrációja szempontjából is biztonságos. A rendszeres ellenőrzések, a társaság korszerű laborháttere és a parti szűrésű vízbázisok természetes védelme együttesen garantálja, hogy a Fővárosi Vízművek szolgáltatási területén az ivóvíz továbbra is egészséges és biztonsággal fogyasztható marad – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák