Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Energiahivatal: több mint 20 százalékkal nőtt a megújulókból termelt áram májusban

A megújuló forrásból termelt bruttó villamos energia mennyisége 20,7 százalékkal nőtt Magyarországon májusban az előző év azonos időszakához képest – tájékoztatott a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a legújabb, a májusi adatokat közlő energiastatisztikai riportja alapján.

Létrehozva:

|

Az összefoglaló szerint a hazai bruttó villamosenergia-termelés 3052 gigawattóra (GWh) volt májusban, 11,5 százalékkal több, mint 2021 azonos hónapjában; ez a legmagasabb májusi termelt mennyiség 2008 óta. A nukleáris forrásból származó áramtermelés 23,1 százalékkal emelkedett, míg a fosszilis alapú 10,2 százalékkal, az egyéb forrásból termelt pedig 22,3 százalékkal csökkent az előző év májusához képest. A megújuló energiaforrásból termelt áram 73,3 százalékát a napenergia, 17,6 százalékát biomassza, 4 százalékát pedig a szélenergia biztosította. A hazai összes villamosenergia-felhasználás 3879 GWh volt májusban, 2,6 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. Az országos primerenergia-termelés 33,35 petajoule (PJ) volt májusban, 2,47 PJ-lal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az elsődleges fosszilis energiahordozók termelése 0,11 PJ-lal, az elsődleges megújuló energiahordozók termelése 0,21 PJ-lal, az egyéb nem megújuló forrásokból származó energiatermelés 0,13 PJ-lal csökkent, míg a nukleáris forrásból származó 2,94 PJ-lal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.

Az országos primerenergia-felhasználás 74,23 PJ volt, 3,14 PJ-lal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A felhasználáson belül a megújuló energiaforrásoké 0,52 PJ-lal, a fosszilis energiahordozóké 4,54 PJ-lal és az egyéb nem megújuló energiahordozóké 0,21 PJ-lal mérséklődött. A fosszilis energiaforrásokon belül a földgáz felhasználása csökkent, míg a szén és széntermékek, valamint a kőolaj és kőolajtermékek felhasználása emelkedett az előző év azonos hónapjához képest. A földgáz belföldi felhasználása 15,295 PJ volt, 30,1 százalékkal alacsonyabb az előző év azonos havinál.

Advertisement

Zöldinfó

Erdők regenerálása kezdődik a Cserhátban, így óvják meg a biodiverzitást

Magyarország természetes területeinek 21 százaléka erdős, ezért biodiverzitásuk fejlesztése kulcsfontosságú feladat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Rácz András, a tárca természetvédelemért felelős államtitkár közleménye szerint kiemelte, hogy az “Erdei és erdős sztyepp élőhelyek megőrzése, fejlesztése a Nógrádi Tájegység területén” című beruházás elsődlegesen a Nógrádi Tájegység védett és Natura 2000 területeinek erdei és erdős sztyepp élőhelyek természetességi állapotát javítja – írja az alternativenergia.hu. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretében megvalósuló célzott beavatkozások támogatják a természetes regenerációt, hozzájárulva az élőhelyek tartós védelméhez. Rácz András ismertette, hogy a fejlesztés során az inváziós fafajok, elsősorban akác és bálványfa visszaszorításával, vadkizáró kerítések építésével, valamint a szigetszerű fenyvesfoltok megnyitásával javítják az érintett erdők állapotát. A vadhatás helyi csökkentésével a terület természetes megújulását, illetve kísérleti jelleggel egyes, kiemelkedő értékű élőhely foltok és védett jelentőségű növényfajok állományainak regenerálódását kívánják elérni. A projekt a Karancs-Medves és a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetekben zajlik, három kiemelt Natura 2000 területet érintve: a Tepke, Bézma és Karancs Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Területeket. Az államtitkár rámutatott, ezek az országosan védett zónák megóvása prioritás a biodiverzitás fenntartása szempontjából.

Az inváziós akác- és bálványfa-állományokat 47 helyszínen, összesen 37,16 hektár erdei és erdőssztyepp területen kémiai módszerekkel, injektálással vagy pontpermetezéssel, szükség szerint ismétléssel távolítják el. Az eldőlt egyedek helyben holtfaként maradnak, miközben a beavatkozás nem haladja meg az erdészeti záródáshiány-küszöböt. Négy helyszínen 9 hektár fekete és erdei fenyves átalakítása kezdődik. Erdőtervi keretek között lékes vagy gyérítésszerű kitermeléssel támogatják a természetes újulatot, állománykiegészítést végeznek, 2820 méter vadkárelhárító kerítést telepítenek, valamint évi kétszeri kézi ápolást alkalmaznak. Két helyszínen 1,6 hektár erdőtisztás kezelését kézi cserjeirtással és bálványfa-gyérítéssel végzik. Hat érzékeny élőhelyen 480 méter vadkizáró kerítést, valamint mobil fémrácsokat helyeznek ki a védett növényfajok védelmére – olvasható a közleményben.

Rácz András az AM tájékoztatása szerint kitért arra is, hogy kisfilm készül a Nógrádi Tájegység élőhelyeiről, Natura 2000 jelölő fajairól és a projekt eredményeiről, továbbá monitoring eszközöket szereznek be a hatásosság mérésére. A 2028. június 30-ig tartó fejlesztés mintegy 46 hektáron javítja az élőhelyek állapotát, megteremtve az értékek hosszú távú megőrzésének feltételeit.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák