Zöldinfó

Energiamegtakarítási tervet készít a Kulturális és Innovációs Minisztérium

Energiamegtakarítási tervet készít a családok és a munkahelyek védelmében a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM), valamint minden alá tartozó költségvetési szerv és gazdasági társaság.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-09-24

Szerző:

Hell

A tárca a terv készítéséről beszámoló közleményében kiemelte: az Európai Unió szankciós politikája miatt energiaellátási és gazdasági válság alakult ki egész Európában. Bár az Európa nagy részében fennálló ellátási problémák Magyarországot egyelőre nem érintik, szembe kell néznie az energia árának drasztikus mértékű emelkedésével – írták. Az elmúlt hónapok eseményeinek hatására saját otthoni környezetükben a legtöbben már odafigyelnek a fogyasztási szokásaikra – állapították meg. Azonban az elszabaduló árak nemzetgazdaságra gyakorolt hatásainak mérsékléséért – a családok védelméért meghozott kormányzati intézkedések megtartásáért – szükség van arra, hogy az emberek a munkahelyükön is hasonló gondossággal járjanak el – tették hozzá. Közölték: a kormány úgy határozott, hogy “példamutató módon a takarékoskodást saját magán kezdi”, és ennek megfelelően 25 százalékos energiamegtakarítási célt ír elő az állami szerveknek és gazdasági társaságoknak. Annak érdekében, hogy ez a cél teljesíthető és nyomon követhető legyen, a KIM felügyelete alá tartozó minden költségvetési szerv legkésőbb szeptember 22-ig intézményre vonatkozóan energiamegtakarítási intézkedési tervet készít elő – tudatták. A tájékoztatás szerint a javasolt cél eléréshez az érintett intézmények energiatakarékossági felelőst is kijelölnek, aki az intézkedési tervben rögzített feladatokon túl a minisztériummal a kapcsolattartói feladatokat is ellátja. Jelezték: a magyar rezsicsökkentés a legnagyobb támogatási program Európában. A kormány a továbbiakban is mindent megtesz azért, hogy a háborús inflációtól megvédje a magyarokat, és megvédje a rezsicsökkentést – áll a KIM közleményében.

mti

Kapcsolódó tartalom:energiaválság minisztérium rezsicsökkentés

Zöldinfó

Kevesebb szemét, több újrahasznosítás? Így teljesít Magyarország az EU-ban

Magyarország az Európai Unió legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozik.

Létrehozva:

8 óra telt el a létrehozás óta

2026-11-05

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Unióban az egy főre jutó hulladék mennyisége 1697 kilogramm volt 2024-ben; Magyarországon a vizsgált évben 1269 kilogramm hulladékot termeltek személyenként, ezzel a vizsgált évben az EU legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozott – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat közreadott jelentéséből. Az uniós hivatal közlése szerint 2024-ben – a bányászatból, kőfejtésből, építési és bontási tevékenységekből származó ásványi hulladékot nem számolva – az Európai Unióban 765 millió tonna lakossági hulladék keletkezett. Ez a teljes hulladékmennyiség – 2196 millió tonna – 35 százalékának felelt meg – írja az alternativenergia.hu. Az elmúlt két évtizedben keletkezett hulladék teljes mennyisége – az ásványi hulladékokat nem számítva – 1,9 százalékkal csökkent a 2004-es 779,5 millió tonnás értékhez képest.

Az uniós tagállamok közül Észtországban keletkezett a legtöbb hulladék: fejenként 4703 kilogramm, majd Belgiumban (3157 kilogramm) és Bulgáriában (2881 kilogramm). Észtország magas hulladéktermelése az olajpalával végzett energiatermeléssel hozható összefüggésbe – jegyezték meg. Ezzel szemben a legkevesebb hulladék Máltán (fejenként 1092 kilogramm), Írországban (1199 kilogramm), Szlovéniában (1254 kilogramm) és Magyarországon (1269 kilogramm) keletkezett.

Az EU-ban keletkezett hulladék közel kétharmadát (61,8 százalék) valamilyen módon hasznosították 2024-ben. Az újrahasznosítás aránya 42 százalék volt, amiből a kiásott területek feltöltésének aránya (backfilling) 13,3 százalék, az energiatermeléssel járó hulladékégetés pedig 6,5 százalékot tett ki. A fennmaradó 37,8 százalékot hulladéklerakókban helyezték el, 0,4 százalékot pedig energiatermelés nélküli égetéssel semmisítettek meg.

Az uniós tagállamok között a vizsgált évben jelentős eltérés volt megfigyelhető a hulladékkezelési módszerek alkalmazása területén. Az uniós országok közül 12-ben az újrahasznosítás aránya meghaladta a hulladékkezelés 50 százalékát: a legmagasabb arányokat Olaszország (87,3 százalék), Magyarország (77,1 százalék) és Szlovákia (69,8 százalék) érte el. Megjegyezték: Szlovéniában a hulladék 67,8 százalékát tereprendezési céllal kiásott területek feltöltésére használták fel, illetve tájépítészeti célokra. Írországban a hulladék 45,2 százalékát szintén ilyen módon hasznosították.

Más országokban, köztük Bulgáriában (91,4 százalék), Finnországban (84,4 százalék) és Svédországban (75,1 százalék) a hulladéklerakás volt a leggyakoribb kezelési mód. Az energiatermeléssel járó hulladékégetés az EU-országok körében a legkevésbé elterjedt módszerek közé tartozott 2024-ben, Dániában azonban a hulladékkezelés 27 százalékát, Litvániában pedig 19,4 százalékát tette ki a vizsgált évben – derült ki az Eurostat jelentéséből.

Tovább olvasom