Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Energiamegtakarítási tervet készít a Kulturális és Innovációs Minisztérium

Energiamegtakarítási tervet készít a családok és a munkahelyek védelmében a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM), valamint minden alá tartozó költségvetési szerv és gazdasági társaság.

Létrehozva:

|

A tárca a terv készítéséről beszámoló közleményében kiemelte: az Európai Unió szankciós politikája miatt energiaellátási és gazdasági válság alakult ki egész Európában. Bár az Európa nagy részében fennálló ellátási problémák Magyarországot egyelőre nem érintik, szembe kell néznie az energia árának drasztikus mértékű emelkedésével – írták. Az elmúlt hónapok eseményeinek hatására saját otthoni környezetükben a legtöbben már odafigyelnek a fogyasztási szokásaikra – állapították meg. Azonban az elszabaduló árak nemzetgazdaságra gyakorolt hatásainak mérsékléséért – a családok védelméért meghozott kormányzati intézkedések megtartásáért – szükség van arra, hogy az emberek a munkahelyükön is hasonló gondossággal járjanak el – tették hozzá. Közölték: a kormány úgy határozott, hogy “példamutató módon a takarékoskodást saját magán kezdi”, és ennek megfelelően 25 százalékos energiamegtakarítási célt ír elő az állami szerveknek és gazdasági társaságoknak. Annak érdekében, hogy ez a cél teljesíthető és nyomon követhető legyen, a KIM felügyelete alá tartozó minden költségvetési szerv legkésőbb szeptember 22-ig intézményre vonatkozóan energiamegtakarítási intézkedési tervet készít elő – tudatták. A tájékoztatás szerint a javasolt cél eléréshez az érintett intézmények energiatakarékossági felelőst is kijelölnek, aki az intézkedési tervben rögzített feladatokon túl a minisztériummal a kapcsolattartói feladatokat is ellátja. Jelezték: a magyar rezsicsökkentés a legnagyobb támogatási program Európában. A kormány a továbbiakban is mindent megtesz azért, hogy a háborús inflációtól megvédje a magyarokat, és megvédje a rezsicsökkentést – áll a KIM közleményében.

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Összeomlik a kukoricatermés? Drasztikusan csökkent a vetésterület az aszály miatt

A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet a csapadékhiány miatt.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet – mondta Molnár János, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium agrárgazdasági államtitkára szerdán, a betakarítási koordinációs bizottság ülését követő sajtótájékoztatón. Hozzátette, a csapadékhiány a mezőgazdaságra nagyon kedvezőtlenül hatott, a kialakult helyzet mindenkit jelentős kihívások elé állított – írja az alternativenergia.hu. A csapadék idei hiánya a rendkívül aszályos 2022. évit is meghaladta. A vízügyi hatóság adatai alapján az ország nagy részén nagyjából 600 milliméternyi csapadék hiányzik, ami egy közepesen jó év csapadékmennyiségének felel meg, azaz több mint egy évnyi csapadék hiányzik a talajból és a vízháztartásokból – emelte ki.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke kiemelte, hogy 2026 rendkívüli év volt a szántóföldi növénytermesztésben, a terméseredmények kedvezőtlenül alakultak. Jelezte, hogy 2022 óta folyamatosan készülnek az aszályos időszakokra. Idén a napraforgó vetésterülete meghaladta a kukoricáét, ami tíz évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna Magyarországon. Hozzátette, idén 780 ezer hektáron vetettek napraforgót. A vetésterület növelésére azért volt szükség, mert a napraforgó ellenállóbb a kukoricánál.

Az aszály miatt azonban idén gyenge termés várható: hektáronként átlagosan 1,6 tonna napraforgó betakarításával számolnak. A betakarítás az elmúlt évekhez képest korábban, már megkezdődött, és jelenleg 80 százalék felett tart. Idén a kukorica vetésterülete több mint a felére csökkent 2022-höz képest. Magyarországon 589 ezer hektáron vetettek szemeskukoricát, ám az aszály miatt sok vetésterület tönkrement, így várhatóan csak mintegy 500 ezer hektárról tudják betakarítani a termést. Hektáronként átlagosan 3 tonnás terméssel számolnak.

Advertisement

Az átlagot javíthatja a kedvezőbb helyzetben lévő, később betakarítandó dunántúli területek termése. Így összesen mintegy 1,5 millió tonna kukorica teremhet Magyarországon, ami elmarad a hazai felhasználási igénytől. Petőházi Tamás szólt arról is, hogy elkezdődtek az őszi vetések. Az őszi káposztarepcét 146 ezer hektáron vetettek. A kalászosok vetésterületének 10-15 százalékos növekedése várható az országban.

A gabonatermesztők szövetségének elnöke szerint a klímaváltozás miatt nemcsak Magyarországon, hanem az egész északi féltekén csökken a mezőgazdasági termés. Ennek hatására a mezőgazdasági termékek ára a világpiacon is emelkedik, amit a magasabb szállítási és energiaárak tovább növelnek.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák