Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Energiamegtakarítási tervet készít a Kulturális és Innovációs Minisztérium

Energiamegtakarítási tervet készít a családok és a munkahelyek védelmében a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM), valamint minden alá tartozó költségvetési szerv és gazdasági társaság.

Létrehozva:

|

A tárca a terv készítéséről beszámoló közleményében kiemelte: az Európai Unió szankciós politikája miatt energiaellátási és gazdasági válság alakult ki egész Európában. Bár az Európa nagy részében fennálló ellátási problémák Magyarországot egyelőre nem érintik, szembe kell néznie az energia árának drasztikus mértékű emelkedésével – írták. Az elmúlt hónapok eseményeinek hatására saját otthoni környezetükben a legtöbben már odafigyelnek a fogyasztási szokásaikra – állapították meg. Azonban az elszabaduló árak nemzetgazdaságra gyakorolt hatásainak mérsékléséért – a családok védelméért meghozott kormányzati intézkedések megtartásáért – szükség van arra, hogy az emberek a munkahelyükön is hasonló gondossággal járjanak el – tették hozzá. Közölték: a kormány úgy határozott, hogy “példamutató módon a takarékoskodást saját magán kezdi”, és ennek megfelelően 25 százalékos energiamegtakarítási célt ír elő az állami szerveknek és gazdasági társaságoknak. Annak érdekében, hogy ez a cél teljesíthető és nyomon követhető legyen, a KIM felügyelete alá tartozó minden költségvetési szerv legkésőbb szeptember 22-ig intézményre vonatkozóan energiamegtakarítási intézkedési tervet készít elő – tudatták. A tájékoztatás szerint a javasolt cél eléréshez az érintett intézmények energiatakarékossági felelőst is kijelölnek, aki az intézkedési tervben rögzített feladatokon túl a minisztériummal a kapcsolattartói feladatokat is ellátja. Jelezték: a magyar rezsicsökkentés a legnagyobb támogatási program Európában. A kormány a továbbiakban is mindent megtesz azért, hogy a háborús inflációtól megvédje a magyarokat, és megvédje a rezsicsökkentést – áll a KIM közleményében.

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

A környezetvédelem természetes része a tudatos pénzkezelésnek

Egy magatartáskutatás alapján, aki takarékos, az zöldebben él.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A pénzügyileg takarékos emberek nagyobb valószínűséggel viselkednek környezettudatosan. Aki viszont imád vásárolni, az hajlamos kevésbé figyelni a környezeti szempontokra – derült ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss tanulmányából, amely részleteit olvashatjuk az alternativenergia.hu. A kutatás szerint a pénzügyi tudatosság nemcsak a pénztárcának, hanem a bolygónak is jót tesz: a pénzügyi takarékosság ugyanis közvetlenül hozzájárul a zöld viselkedéshez, és azok, akik odafigyelnek kiadásaikra, hajlamosabbak takarékosan bánni a természeti erőforrásokkal is, legyen szó energiafogyasztásról, hulladéktermelésről vagy a vásárlási szokásaikról. A takarékossági attitűd a legerősebb előrejelzője a környezettudatos magatartásnak, és ez fontosabb, mint az, hogy környezettudatosnak vallja-e magát az illető – áll a Corvinus kutatóinak tanulmányában. Ezzel szemben a vásárlásorientált szemlélet – az, hogy valaki szeret költeni, új termékeket vásárolni – gyengíti a környezetbarát viselkedés iránti hajlandóságot, bár ez a kapcsolat nem erős, mégis statisztikailag kimutatható: minél inkább a fogyasztás áll valaki életében a középpontban, annál kevésbé valószínű, hogy környezettudatos döntéseket hoz.
A tanulmány szerint a környezetvédelmi és környezettudatos magatartást ösztönző üzenetek önmagukban nem elegendőek, mert erősebb a hatásuk a gazdasági növekedésre és fogyasztásra buzdító narratíváknak.

A kutatás egyik legfontosabb következtetése, hogy a környezetvédelem nem feltétlenül igényel külön erőfeszítést, hanem a tudatos pénzügyi magatartás természetes velejárója. Másképp fogalmazva: aki figyel a pénzére, az a bolygóra is jobban figyel, de a környezettudatos viselkedést nem lehet pusztán oktatással vagy információval formálni. A szerzők szerint a kognitív ösztönzőkön túl kell lépni, mert legalább ennyire meghatározóak a szokások (például a takarékosság) és az érzelmi attitűdök (mint például a vásárláshoz való viszony). Példaként említik, hogy a túrázás a természetben élménye a gyermekkorban később a felnőtt életben erősebb környezetvédelmi attitűdök kialakulásához vezethet, mint a közvetlen környezetvédelmi oktatás. A kutatók szerint a cégek is sokat tehetnek azzal, ha a takarékos és fenntartható viselkedést támogatják, akár belső képzésekkel, akár ösztönzőprogramokkal, ilyen lehet az energiahatékonysági tréning, a hulladékmegelőzési ötletpályázat vagy az otthoni környezettudatos viselkedés jutalmazása.

A környezet védelme érdekében a vállalatoknak érdemes mellőzniük a felesleges vásárlást ösztönző üzeneteket, és népszerűsíteniük javítási, újrafelhasználási lehetőségeket és a közös használatú szolgáltatásokat, mint például az autómegosztást vagy a közösségi kerékpározást – áll a kutatásban.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák