Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Energiát tárolhatunk alumíniumban?

Létrehozva:

|

A projekt célja annak felmérése, hogy hogyan raktározhatják el a megújuló forrásokból származó energiát alumíniumban.

Hét európai ország kilenc partnere vesz részt egy 3,6 millió eurós, megújuló energia és alumínium fókuszú projektben – számol be a PV Magazine. A Reveal keretében azt kutatják, hogy miként tárolhatnák el a nap-, víz- és szélenergiát alumíniumban, hogy az energiát aztán épületek fűtésére fordítsák. A projekt idén júliusban kezdődött, a vizsgálatnak több célja is van. A szakértők olyan létező technológiák fejlesztésére fókuszálnak, melyekkel szén-dioxid kibocsátása nélkül hozhatnak létre alumíniumot, emellett olyan módszereket kutatnak, melyek révén hő formájában, hosszú távon raktározhatják el a villamos energiát a fémben. Az energiával otthonokat fűtenének a téli hónapok alatt. A projektet az Európai Unió Horizont Európa kezdeményezése, illetve a Svájci Oktatási, Kutatási és Innovációs Államtitkárság támogatja. A Reveal a tervek szerint 2026-ig fut majd.

A szakértők abban bíznak, hogy képesek lesznek hónapokig vagy akár évekig elraktározni a megújuló energiaforrásokkal termelt áramot. A koncepció merőben eltér a hagyományos energiatároló megoldásoktól, így az akkumulátoroktól. A projekt a Kelet-Svájci Alkalmazott Tudományok Egyetemén (OST) működő SPF Szolártechnológiai Intézet korábbi munkáin alapul. Izlandi kutatók már régebben igazolták, hogy a megújuló forrásokból származó elektromos energia kémiai úton, üvegházhatású gázok kibocsátása nélkül tárolható alumíniumban. Az OST csapatának ezt azzal sikerült alátámasztania, hogy bebizonyította: az alumíniumból nagy hatékonysággal lehet hőt és elektromos energiát létrehozni.

Advertisement

A kezdeti modellszámítások azt is kimutatták, hogy az energia ily módon történő tárolása lényegesen olcsóbb lehet, mint például a power-to-gas vagy a szintetikus tüzelőanyagok felhasználásával. Az alumíniumban elraktározott energia felszabadítása ráadásul reakciótermékekhez vezet, ezeket pedig további energia alkalmazásával alumíniummá alakíthatják. Az OST szakértői úgy gondolják, végül a költségek és a környezeti hatások lesznek meghatározóak a terv sikere, illetve fenntarthatósága szempontjából.

Advertisement

Zöldinfó

A környezetvédelem természetes része a tudatos pénzkezelésnek

Egy magatartáskutatás alapján, aki takarékos, az zöldebben él.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A pénzügyileg takarékos emberek nagyobb valószínűséggel viselkednek környezettudatosan. Aki viszont imád vásárolni, az hajlamos kevésbé figyelni a környezeti szempontokra – derült ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss tanulmányából, amely részleteit olvashatjuk az alternativenergia.hu. A kutatás szerint a pénzügyi tudatosság nemcsak a pénztárcának, hanem a bolygónak is jót tesz: a pénzügyi takarékosság ugyanis közvetlenül hozzájárul a zöld viselkedéshez, és azok, akik odafigyelnek kiadásaikra, hajlamosabbak takarékosan bánni a természeti erőforrásokkal is, legyen szó energiafogyasztásról, hulladéktermelésről vagy a vásárlási szokásaikról. A takarékossági attitűd a legerősebb előrejelzője a környezettudatos magatartásnak, és ez fontosabb, mint az, hogy környezettudatosnak vallja-e magát az illető – áll a Corvinus kutatóinak tanulmányában. Ezzel szemben a vásárlásorientált szemlélet – az, hogy valaki szeret költeni, új termékeket vásárolni – gyengíti a környezetbarát viselkedés iránti hajlandóságot, bár ez a kapcsolat nem erős, mégis statisztikailag kimutatható: minél inkább a fogyasztás áll valaki életében a középpontban, annál kevésbé valószínű, hogy környezettudatos döntéseket hoz.
A tanulmány szerint a környezetvédelmi és környezettudatos magatartást ösztönző üzenetek önmagukban nem elegendőek, mert erősebb a hatásuk a gazdasági növekedésre és fogyasztásra buzdító narratíváknak.

A kutatás egyik legfontosabb következtetése, hogy a környezetvédelem nem feltétlenül igényel külön erőfeszítést, hanem a tudatos pénzügyi magatartás természetes velejárója. Másképp fogalmazva: aki figyel a pénzére, az a bolygóra is jobban figyel, de a környezettudatos viselkedést nem lehet pusztán oktatással vagy információval formálni. A szerzők szerint a kognitív ösztönzőkön túl kell lépni, mert legalább ennyire meghatározóak a szokások (például a takarékosság) és az érzelmi attitűdök (mint például a vásárláshoz való viszony). Példaként említik, hogy a túrázás a természetben élménye a gyermekkorban később a felnőtt életben erősebb környezetvédelmi attitűdök kialakulásához vezethet, mint a közvetlen környezetvédelmi oktatás. A kutatók szerint a cégek is sokat tehetnek azzal, ha a takarékos és fenntartható viselkedést támogatják, akár belső képzésekkel, akár ösztönzőprogramokkal, ilyen lehet az energiahatékonysági tréning, a hulladékmegelőzési ötletpályázat vagy az otthoni környezettudatos viselkedés jutalmazása.

A környezet védelme érdekében a vállalatoknak érdemes mellőzniük a felesleges vásárlást ösztönző üzeneteket, és népszerűsíteniük javítási, újrafelhasználási lehetőségeket és a közös használatú szolgáltatásokat, mint például az autómegosztást vagy a közösségi kerékpározást – áll a kutatásban.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák