Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Energiát tárolhatunk alumíniumban?

Létrehozva:

|

A projekt célja annak felmérése, hogy hogyan raktározhatják el a megújuló forrásokból származó energiát alumíniumban.

Hét európai ország kilenc partnere vesz részt egy 3,6 millió eurós, megújuló energia és alumínium fókuszú projektben – számol be a PV Magazine. A Reveal keretében azt kutatják, hogy miként tárolhatnák el a nap-, víz- és szélenergiát alumíniumban, hogy az energiát aztán épületek fűtésére fordítsák. A projekt idén júliusban kezdődött, a vizsgálatnak több célja is van. A szakértők olyan létező technológiák fejlesztésére fókuszálnak, melyekkel szén-dioxid kibocsátása nélkül hozhatnak létre alumíniumot, emellett olyan módszereket kutatnak, melyek révén hő formájában, hosszú távon raktározhatják el a villamos energiát a fémben. Az energiával otthonokat fűtenének a téli hónapok alatt. A projektet az Európai Unió Horizont Európa kezdeményezése, illetve a Svájci Oktatási, Kutatási és Innovációs Államtitkárság támogatja. A Reveal a tervek szerint 2026-ig fut majd.

A szakértők abban bíznak, hogy képesek lesznek hónapokig vagy akár évekig elraktározni a megújuló energiaforrásokkal termelt áramot. A koncepció merőben eltér a hagyományos energiatároló megoldásoktól, így az akkumulátoroktól. A projekt a Kelet-Svájci Alkalmazott Tudományok Egyetemén (OST) működő SPF Szolártechnológiai Intézet korábbi munkáin alapul. Izlandi kutatók már régebben igazolták, hogy a megújuló forrásokból származó elektromos energia kémiai úton, üvegházhatású gázok kibocsátása nélkül tárolható alumíniumban. Az OST csapatának ezt azzal sikerült alátámasztania, hogy bebizonyította: az alumíniumból nagy hatékonysággal lehet hőt és elektromos energiát létrehozni.

Advertisement

A kezdeti modellszámítások azt is kimutatták, hogy az energia ily módon történő tárolása lényegesen olcsóbb lehet, mint például a power-to-gas vagy a szintetikus tüzelőanyagok felhasználásával. Az alumíniumban elraktározott energia felszabadítása ráadásul reakciótermékekhez vezet, ezeket pedig további energia alkalmazásával alumíniummá alakíthatják. Az OST szakértői úgy gondolják, végül a költségek és a környezeti hatások lesznek meghatározóak a terv sikere, illetve fenntarthatósága szempontjából.

Advertisement

Zöldinfó

Kiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon

Már nemcsak a vidéket sújtja a vízhiány, hanem Budapest ivóvízellátása is veszélybe került!

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Nem várhat tovább a vízkormányzás! Naponta ugyanis mintegy 80 millió köbméterrel kevesebb víz érkezik a Dunán a megszokottnál, és ami beérkezik, az is villámgyorsan távozik az országból – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A főváros ivóvízellátásának biztonsága döntően a Szentendrei-szigeten és a Csepel-szigeten működő, úgynevezett csápos kutakra épül. Ezek a kutak nem közvetlenül a Duna vizét termelik ki, hanem a folyómeder alatt található, több méter vastag kavics- és homokrétegen természetes módon átszűrődő vizet hasznosítják.

A rendszer megfelelő működésének alapfeltétele a Duna megfelelő vízállása: magas vízszint esetén a folyó víznyomása biztosítja, hogy elegendő víz jusson a kavicságyon keresztül a kutakba. Amennyiben azonban a Duna vízszintje jelentősen lecsökken, ez a nyomás is mérséklődik, aminek következtében a magasabban elhelyezkedő csápok vízhozama számottevően visszaeshet, szélsőséges esetben pedig teljesen meg is szűnhet. Ez közvetlenül befolyásolhatja a főváros ivóvízellátásának üzembiztonságát. Solymár és több Budapest környéki település már elesett, hiszen ott már vízhiány ütötte fel a fejét.

Míg a fővárosban ivóvíz-ellátási problémák lépnek fel, addig a vidék teljesen kiszárad, tavak, patakok, kisebb folyók tűnnek el, s óriási ökológiai károk keletkeznek!

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák