Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Energiát tárolhatunk alumíniumban?

Létrehozva:

|

A projekt célja annak felmérése, hogy hogyan raktározhatják el a megújuló forrásokból származó energiát alumíniumban.

Hét európai ország kilenc partnere vesz részt egy 3,6 millió eurós, megújuló energia és alumínium fókuszú projektben – számol be a PV Magazine. A Reveal keretében azt kutatják, hogy miként tárolhatnák el a nap-, víz- és szélenergiát alumíniumban, hogy az energiát aztán épületek fűtésére fordítsák. A projekt idén júliusban kezdődött, a vizsgálatnak több célja is van. A szakértők olyan létező technológiák fejlesztésére fókuszálnak, melyekkel szén-dioxid kibocsátása nélkül hozhatnak létre alumíniumot, emellett olyan módszereket kutatnak, melyek révén hő formájában, hosszú távon raktározhatják el a villamos energiát a fémben. Az energiával otthonokat fűtenének a téli hónapok alatt. A projektet az Európai Unió Horizont Európa kezdeményezése, illetve a Svájci Oktatási, Kutatási és Innovációs Államtitkárság támogatja. A Reveal a tervek szerint 2026-ig fut majd.

A szakértők abban bíznak, hogy képesek lesznek hónapokig vagy akár évekig elraktározni a megújuló energiaforrásokkal termelt áramot. A koncepció merőben eltér a hagyományos energiatároló megoldásoktól, így az akkumulátoroktól. A projekt a Kelet-Svájci Alkalmazott Tudományok Egyetemén (OST) működő SPF Szolártechnológiai Intézet korábbi munkáin alapul. Izlandi kutatók már régebben igazolták, hogy a megújuló forrásokból származó elektromos energia kémiai úton, üvegházhatású gázok kibocsátása nélkül tárolható alumíniumban. Az OST csapatának ezt azzal sikerült alátámasztania, hogy bebizonyította: az alumíniumból nagy hatékonysággal lehet hőt és elektromos energiát létrehozni.

Advertisement

A kezdeti modellszámítások azt is kimutatták, hogy az energia ily módon történő tárolása lényegesen olcsóbb lehet, mint például a power-to-gas vagy a szintetikus tüzelőanyagok felhasználásával. Az alumíniumban elraktározott energia felszabadítása ráadásul reakciótermékekhez vezet, ezeket pedig további energia alkalmazásával alumíniummá alakíthatják. Az OST szakértői úgy gondolják, végül a költségek és a környezeti hatások lesznek meghatározóak a terv sikere, illetve fenntarthatósága szempontjából.

Advertisement

Zöldinfó

Évente 205 ezer tonna élelmiszer vész kárba, cél a drasztikus csökkentés 2030-ig

Magyarország élen jár az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a vízgazdálkodás fejlesztése kulcsszerepet játszik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Zero Waste Foundation Étel- és vízpazarlás-megelőzési konferenciáján, Isztambulban az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tárcavezető a konferencián kiemelte, az agrárium globális célkitűzése, hogy jó minőségű, megfizethető termékekkel lássuk el a fogyasztókat, miközben a gazdálkodók versenyképességét és megélhetését is biztosítjuk. Különös figyelmet igényelnek az élelmiszereket és az élelmiszeripart érintő szabályozások, valamint az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása. A fejlett országokban a kidobott élelmiszer több mint fele a háztartásokban keletkezik. Magyarországon, ezt felismerve, már 2016-ban elindította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal “Maradék nélkül” programját. Az azóta eltelt időszak bizonyította a kezdeményezés sikerességét, hiszen több mint harmadával tudtuk csökkenteni az egy főre eső élelmiszer-pazarlást. Hazánk, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival is összhangban, a következő években is kiemelten támogatja a programot.

Ambiciózus, de elérhető kezdeményezésünk, hogy 2030-ra a felére csökkentsük a magyar háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ez a törekvés a kiskereskedelemben és az élelmiszerlánc más szakaszaiban keletkező hulladékra is vonatkozik – hívta fel a figyelmet a miniszter a közlemény szerint. Kifejtette, a csomagolási technológiák fejlesztése további lehetőségeket kínál a veszteségek elkerülésére, de a jelenlegi, évi mintegy 205 ezer tonna lakossági pazarlás így is hatalmas kihívás. Ez az élelmiszer-mennyiség 380 ezer ember egyéves ellátására lenne elegendő, és össztársadalmi szinten több százmilliárd forintos veszteséget jelent. Céljaink elérése érdekében a legfontosabb a fogyasztói edukáció. Fel kell hívnunk az emberek figyelmét a tudatos vásárlásra, az élelmiszerek helyes tárolására, valamint a maradékok felhasználására – írták.

Nagy István kitért arra is, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik kulcsterülete a vízmegtartás, a gazdálkodók pedig több módszerrel is növelhetik ezt a képességet. Példaként említette a téli talajtakarást, a nem termelő területek kijelölését, azaz a szántóterületek 10 százalékának megfelelő nem termelő tájképi elemek és területek vagy ezek kombinációjának fenntartását, valamint a mikrobiológiai, talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazását. A forgatás nélküli talajművelés szintén hatékony eszköze a víz tájban tartásának – hangsúlyozta a tájékoztatás szerint az agrártárca vezetője.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák