Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Energiát tárolhatunk alumíniumban?

Létrehozva:

|

A projekt célja annak felmérése, hogy hogyan raktározhatják el a megújuló forrásokból származó energiát alumíniumban.

Hét európai ország kilenc partnere vesz részt egy 3,6 millió eurós, megújuló energia és alumínium fókuszú projektben – számol be a PV Magazine. A Reveal keretében azt kutatják, hogy miként tárolhatnák el a nap-, víz- és szélenergiát alumíniumban, hogy az energiát aztán épületek fűtésére fordítsák. A projekt idén júliusban kezdődött, a vizsgálatnak több célja is van. A szakértők olyan létező technológiák fejlesztésére fókuszálnak, melyekkel szén-dioxid kibocsátása nélkül hozhatnak létre alumíniumot, emellett olyan módszereket kutatnak, melyek révén hő formájában, hosszú távon raktározhatják el a villamos energiát a fémben. Az energiával otthonokat fűtenének a téli hónapok alatt. A projektet az Európai Unió Horizont Európa kezdeményezése, illetve a Svájci Oktatási, Kutatási és Innovációs Államtitkárság támogatja. A Reveal a tervek szerint 2026-ig fut majd.

A szakértők abban bíznak, hogy képesek lesznek hónapokig vagy akár évekig elraktározni a megújuló energiaforrásokkal termelt áramot. A koncepció merőben eltér a hagyományos energiatároló megoldásoktól, így az akkumulátoroktól. A projekt a Kelet-Svájci Alkalmazott Tudományok Egyetemén (OST) működő SPF Szolártechnológiai Intézet korábbi munkáin alapul. Izlandi kutatók már régebben igazolták, hogy a megújuló forrásokból származó elektromos energia kémiai úton, üvegházhatású gázok kibocsátása nélkül tárolható alumíniumban. Az OST csapatának ezt azzal sikerült alátámasztania, hogy bebizonyította: az alumíniumból nagy hatékonysággal lehet hőt és elektromos energiát létrehozni.

Advertisement

A kezdeti modellszámítások azt is kimutatták, hogy az energia ily módon történő tárolása lényegesen olcsóbb lehet, mint például a power-to-gas vagy a szintetikus tüzelőanyagok felhasználásával. Az alumíniumban elraktározott energia felszabadítása ráadásul reakciótermékekhez vezet, ezeket pedig további energia alkalmazásával alumíniummá alakíthatják. Az OST szakértői úgy gondolják, végül a költségek és a környezeti hatások lesznek meghatározóak a terv sikere, illetve fenntarthatósága szempontjából.

Advertisement

Zöldinfó

Emberi beavatkozás nyomai és végzetes következmények egy elszigetelt teknősszigeten

A túlzottan eltolódott ivararány miatt tömeges pusztulás fenyegeti a teknősöket a Preszpa-tóban található Golem Grad szigetén.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Dragan Arszovszki kutatása szerint a szigeten minden ivarérett nőstényre átlagosan 19 hím jut, ami rendkívül erős szexuális agresszióhoz vezet – írja az alternativenergia.hu. A nőstények folyamatos üldöztetésnek, stressznek és fizikai sérüléseknek vannak kitéve, és menekülés közben gyakran a meredek sziklafalakról zuhannak a mélybe. A kutatás eredményeit a közelmúltban közölte az Ecology Letters című tudományos folyóirat, ami a nemzetközi tudományos érdeklődés középpontjába helyezte az északmacedón teknősöket – közölte a Meta.mk északmacedón hírportál. A beszámoló szerint a szigeten mintegy ezer szárazföldi teknős él, ami első látásra stabil és sűrű populációnak tűnik, azonban a kutatók szerint a nemek arányának szélsőséges felborulása hosszú távon a faj helyi összeomlásához vezethet. Az adatok alapján a nőstények éves túlélési aránya mindössze 84 százalék, míg a hímeké eléri a 98 százalékot. Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, számítások szerint 2083-ra eltűnhet az utolsó nőstény teknős is a szigetről.

Dragan Arszovszki közölte: a kutatók ösztönösen beavatkoznának, ugyanakkor egy ilyen döntést nem lehet előzetes megfontolás nélkül meghozni, ezért szakértők bevonásával tanácskoznak majd arról, hogy szükséges-e beavatkozás, vagy a természetes folyamatokat kell érvényesülni hagyni. A kutató rámutatott: a természetben gyakran uralkodnak kegyetlen túlélési feltételek, és más fajok is hasonló problémákkal nézhetnek szembe, ám ezek sokszor rejtve maradnak. A tudományos közösség számára továbbra is rejtély, miként kerültek a teknősök a szigetre, mivel nem képesek átúszni a tavat. Az egyik feltételezés szerint emberek telepítették be őket, ráadásul egyenlőtlen ivararányban. A legidősebb hímek páncélján látható bevésett számok is emberi beavatkozásra utalhatnak.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák