Zöldinfó
Energiatárolás új szinten: 2030-ra megvalósulhat az 1 gigawattos kapacitáscél
Június elejéig 114,7 megawatt teljesítményű energiatároló létesült Magyarországon.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A MAVIR – Az energia irányítója által kimutatott gyors előrehaladás a 2023 végi adathoz képest már ötszörös gyarapodást jelent – számolt be az alternativenergia.hu. A nyár folyamán újabb jelentős létesítmények bekapcsolásával bővülnek tovább a hazai tárolói képességek. A következő évtized az áramtárolásról szól majd az energetikában, a Jedlik Ányos Energetikai Programban hamarosan 50 milliárd forint válik elérhetővé a vállalkozások számára zöldenergia termelésre és tárolásra – fűzték hozzá. Emlékeztettek: a kormány korábban három pályázaton, több mint 180 milliárd forinttal támogatta a kapcsolódó lakossági és ipari fejlesztéseket. Az átviteli rendszerirányító és az elosztók 33 milliárd forintból telepíthettek hálózati integrált energiatárolókat, itt az első beruházások a következő hetekben elkészülnek. Cégek szélesebb köre igényelhetett vissza nem térítendő támogatást és bevételkompenzációt a második kiírás 62 milliárd forintos keretösszegéből. E projektek átadása 2026-ban várható. A Napenergia Plusz Program 21 ezer családot segített átlagosan 4,1 millió forinttal a tárolókkal felszerelt, modern napelemes rendszerek kiépítésében. Az eddigi kezdeményezések jóvoltából már jövőre elérjük az 500 megawatt akkumulátoros kapacitást – sorolta az EM.
Felhívták a figyelmet arra, hogy a Jedlik Ányos Energetikai Program társadalmi egyeztetés alatt álló felhívása összesen 50 milliárd forinttal ösztönzi majd a hazai gazdasági társaságok újabb beruházásait. Az energiatároló kötelező telepítése mellett az állami hozzájárulás megújuló áram- és/vagy hőtermelő rendszer (napelem, szélkerék vagy hőszivattyú) kiépítésére, akár bővítésére is fordítható. Pályázatonként legalább 10 millió, de legfeljebb 1 milliárd forint nyerhető el, a támogatott fejlesztések megvalósítási határideje 2027 vége. A kormányzati programok együttesen garantálják, hogy Magyarország 2030-ra elérje a megcélzott 1 gigawatt tárolói kapacitást – emelte ki az EM.
Zöldinfó
Új remény a halálos gombafertőzések ellen – Szeged vezeti a nemzetközi kutatást
Invazív gombafertőzéseket vizsgáló kutatási program indul az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az emberre veszélyes invazív gombafertőzéseket vizsgáló hatéves kutatási program indul a Novo Nordisk Alapítvány támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Novo Nordisk Alapítvány a világ egyik legjelentősebb alapkutatásokat támogató szervezete. Programjai az egészségügyi kutatásoktól kezdve a klímaváltozáson és a mesterséges intelligencián át a biológiai rendszerek működéséig számos globális kihívásra keresnek tudományos megoldásokat. A 2026-os Challenge Programme keretében első alkalommal hirdettek pályázatot az invazív gombafertőzések patomechanizmusainak, virulenciájának és gyógyszerrezisztenciájának kutatására.
A pályázaton az SZTE által vezetett nemzetközi konzorcium “az extracelluláris vezikulák fejlesztésének összekapcsolásáért az invazív gombás fertőzések kutatásában” című projekt 49,7 millió dán korona (2,365 milliárd forint) támogatást nyert el. A konzorciumot Gácser Attila professzor, az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ igazgatója szervezte meg. A nemzetközi együttműködésben mások mellett részt vesz a Szegedi Tudományegyetemről indult, az amerikai Pennsylvaniai Egyetemen saját laboratóriummal rendelkező Pardi Norbert, valamint több elismert külföldi és magyar szakember. A projekt tudományos tanácsadó testületének elnöki feladatait Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora vállalta el.
A közlemény szerint a kutatás központi témája az úgynevezett extracelluláris vezikulák vizsgálata. Ezek a sejtek által kibocsátott, lipidmembránnal határolt apró hólyagocskák alapvető szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban. Míg az emlősök esetében már számos diagnosztikai és terápiás alkalmazás épül kutatásukra, a gombák által termelt extracelluláris vezikulák működéséről ma még rendkívül keveset tudunk.
A nemzetközi kutatói összefogás célja, hogy alapjaiban változtassa meg ezt a tudományterületet a kutatási módszerek standardizálásával. Jelenleg a különböző laboratóriumok eltérő izolálási és vizsgálati módszereket alkalmaznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását és reprodukálását. A nemzetközi team a pályázati időszak hat éve alatt olyan keretrendszert kíván létrehozni, amely megalapozhatja a jövő diagnosztikai és terápiás fejlesztéseit. Ennek érdekében kialakítják az első átfogó “gomba extracelluláris vezikula atlaszt”, amely a három legfontosabb emberi kórokozó gombacsoport – a Candida, az Aspergillus és a Cryptococcus nemzetség – jellemzőit egységes rendszerben írja le.
A pályázati siker szorosan kapcsolódik az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ működéséhez. A Karikó Katalin támogatásával létrehozott központ olyan speciális infrastruktúrát biztosít a kutatók számára, amely lehetővé teszi az extracelluláris vezikulák hatásainak élő szervezetben történő vizsgálatát is. A központ állatháza kulcsszerepet játszik majd a projekt megvalósításában, hiszen a nemzetközi partnerek számára is ritka lehetőséget kínál az ilyen jellegű kísérletek elvégzésére – áll a közleményben.
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaA vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAkár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
