Zöldinfó
Energiaügyi Minisztérium: alacsonyabb szinten rögzítik októberig az intézményi távhődíjakat
A jövő évben nagymértékben csökkennek, a földgázalapú szolgáltatóknál a jelenlegi szint csaknem felére eshetnek vissza a települések és intézményeik távhődíjai – közölte az Energiaügyi Minisztérium szerda este az MITI-vel, hozzátéve, a tárca a tervezhető és költségtakarékos működésért három negyedévre rögzíti a díjak januártól érvényes mértékét.
Azt írták: a magyar családok változatlanul rezsicsökkentett áron fűthetik távhővel otthonaikat. A szankciós energiaválság, az energiahordozók drasztikus árnövekedése azonban jelentős többletterhet rótt a távhőszolgáltatásban vételező intézményekre, vállalatokra. A nyár végéhez képest kedvezőbben alakul a földgáz tőzsdei ára. A távhőárképzésben alkalmazandó referencia molekulaárat az eddigi gyakorlat szerinti öt egymást követő kereskedési nap helyett hosszabb időszak értékeinek átlagolásával határozta meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. Kiemelt cél volt a földgáz piaci ára és a devizaárfolyam ingadozásából fakadó kockázatoknak a kiküszöbölése, mérséklése – ismertették.
Közölték: a nem lakossági fogyasztók jövőre olcsóbban vehetik igénybe a távhőszolgáltatást. Az új díjak az Energiaügyi Minisztérium döntése alapján három negyedéven át maradnak érvényben, január elsejétől szeptember végéig nem változnak. A földgázalapú távhőszolgáltatóknál az úgynevezett külön kezelt intézményi díjak és az egyéb felhasználók árai a legtöbb településen csaknem megfeleződhetnek – hangsúlyozták. Jelezték, hogy az energiaválság előtti árak 2023-ban nem térnek vissza, ám a lehetőségekhez mérten és a várakozásokhoz képest számottevően nő az önkormányzatok gazdálkodási mozgástere. Az intézményi és egyéb felhasználók a fűtési szezon nagyobbik felében sokkal olcsóbban vehetik igénybe a távhőszolgáltatást, mint az idei utolsó negyedévében. A pontos hődíjakat még decemberben megismerhetik a piaci szereplők – olvasható az Energiaügyi Minisztérium közleményében.
Zöldinfó
Közösségi kert, méhészet és erdőültetés: rangos díjat kapott a MOME
Nemzetközi fenntarthatósági díjat nyert a MOME zöld programja.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A felsőoktatási intézmények fenntarthatósági kezdeményezéseinek legrangosabb nemzetközi elismerését, a Green Gown Award első díját nyerte el a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem MOME Zero és az Ecology to Design (E2D) programjaival – közölte az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a díjazott kezdeményezésben a közösségi kert, a méhészet, a komposztálás, az erdőültetés és a hulladékbank “egyazon szemléletet képvisel: hogy a fenntarthatóság az oktatásban és az egyetem mindennapi működésében egyaránt kézzelfoghatóvá válhat”. A Green Gown Award idei döntőjébe 63 országból 89 pályázó jutott be 8 kategóriában, a Nature Positive besorolásban pedig a MOME bizonyult a legjobbnak. A 16 fős nemzetközi döntőbizottságban többek között az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP), a UN Sustainable Development Solutions Networknek (UN SDSN) és a Higher Education Sustainability Initiative-nek (HESI) a szakértői is részt vettek.
A nemzetközi zsűri szerint a MOME programjainak egyik legnagyobb erőssége, hogy az egyes kezdeményezések benne nem elszigetelten működnek, hanem egymásra épülve, egymást erősítve alkotnak koherens rendszert. A bírálók külön kiemelték a projektek innovatív és holisztikus szemléletét, amelyek a MOME működésében is új lehetőségeket teremtenek, és más felsőoktatási intézmények számára is inspiráló, továbbfejleszthető modellként szolgálhatnak. Az egyetem fenntarthatósági programja, a MOME Zero története 2022-ben azzal a céllal indult el, hogy Magyarországon elsőként az egyetem 2030-ra intézményi szinten elérje a karbonsemlegességet. Azóta a kezdeményezés tovább nőtt az eredeti célkitűzésnél: a kibocsátások csökkentése és kompenzálása mellett ma már a városi biodiverzitás megőrzése, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és az egyetem környezetének a tudatos alakítása is a program részét képezi.
A közlemény szerint a cél, hogy a fenntarthatóság a mindennapi működés és gondolkodás szerves, meghatározó részévé váljon olyan aktivitásokon keresztül, amelyekbe a hallgatók és a munkatársak egyaránt aktívan bekapcsolódnak. A program öt gyakorlati pillérre épül: erdőültetésre, méhészetre, komposztálásra, közösségi kertre és hulladékbankra. Ezek az Európai Unió GreenComp fenntarthatósági kompetenciakeretével összhangban fejlesztik a hallgatók ökológiai tudatosságát és cselekvőképességét.
A MOME Zero csapata az elmúlt években 690 hallgató és munkatárs bevonásával 25 hektáron, pótlásokkal együtt összesen 116 ezer facsemetét ültetett el. A campus 450 négyzetméteres közösségi kertjében csaknem 50 klímatűrő faj és 10 kísérleti parcella kapott helyet, a méhészetben pedig csaknem 300 ezer méh él. A 6 köbméteres kísérleti komposztáló a parkban keletkező zöldhulladék helyben tartását szolgálja, a hulladékbank használatával pedig évente csaknem 100 kilogrammal csökkentik a hallgatói projektekhez felhasznált új alapanyagok mennyiségét.
A tájékoztatásban azt írták, az egyetem valós környezeti kihívásai tanulási és tervezési helyzetekké válnak, amelyekben a hallgatók is hozzájárulhatnak a campus fenntarthatóbb működéséhez. Ezt a szemléletet erősíti az Ecology to Design (E2D) program, amely a természet, az ökológiai rendszerek és a design kapcsolatát állítja a középpontba. A hallgatók valós helyzeteken keresztül vizsgálják a fenntartható működéssel összefüggő kihívásokat, és kreatív, tervezői válaszokat keresnek rájuk – olvasható a tájékoztatóban.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaNégy órán át képes energiát szolgáltatni az új tároló
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta375 tonna illegális trópusi faanyagot foglaltak le Hollandiában
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaÖsszeomlik a kukoricatermés? Drasztikusan csökkent a vetésterület az aszály miatt
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaOktóberben ismét megtisztulhatnak az ország elhanyagolt területei
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaMár most látszik a klímaváltozás hatása a magyar szőlőültetvényeken
