Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Energiaügyi Minisztérium: alacsonyabb szinten rögzítik októberig az intézményi távhődíjakat

A jövő évben nagymértékben csökkennek, a földgázalapú szolgáltatóknál a jelenlegi szint csaknem felére eshetnek vissza a települések és intézményeik távhődíjai – közölte az Energiaügyi Minisztérium szerda este az MITI-vel, hozzátéve, a tárca a tervezhető és költségtakarékos működésért három negyedévre rögzíti a díjak januártól érvényes mértékét.

Létrehozva:

|

Azt írták: a magyar családok változatlanul rezsicsökkentett áron fűthetik távhővel otthonaikat. A szankciós energiaválság, az energiahordozók drasztikus árnövekedése azonban jelentős többletterhet rótt a távhőszolgáltatásban vételező intézményekre, vállalatokra. A nyár végéhez képest kedvezőbben alakul a földgáz tőzsdei ára. A távhőárképzésben alkalmazandó referencia molekulaárat az eddigi gyakorlat szerinti öt egymást követő kereskedési nap helyett hosszabb időszak értékeinek átlagolásával határozta meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. Kiemelt cél volt a földgáz piaci ára és a devizaárfolyam ingadozásából fakadó kockázatoknak a kiküszöbölése, mérséklése – ismertették.

Közölték: a nem lakossági fogyasztók jövőre olcsóbban vehetik igénybe a távhőszolgáltatást. Az új díjak az Energiaügyi Minisztérium döntése alapján három negyedéven át maradnak érvényben, január elsejétől szeptember végéig nem változnak. A földgázalapú távhőszolgáltatóknál az úgynevezett külön kezelt intézményi díjak és az egyéb felhasználók árai a legtöbb településen csaknem megfeleződhetnek – hangsúlyozták. Jelezték, hogy az energiaválság előtti árak 2023-ban nem térnek vissza, ám a lehetőségekhez mérten és a várakozásokhoz képest számottevően nő az önkormányzatok gazdálkodási mozgástere. Az intézményi és egyéb felhasználók a fűtési szezon nagyobbik felében sokkal olcsóbban vehetik igénybe a távhőszolgáltatást, mint az idei utolsó negyedévében. A pontos hődíjakat még decemberben megismerhetik a piaci szereplők – olvasható az Energiaügyi Minisztérium közleményében.

Advertisement

Zöldinfó

A környezetvédelem természetes része a tudatos pénzkezelésnek

Egy magatartáskutatás alapján, aki takarékos, az zöldebben él.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A pénzügyileg takarékos emberek nagyobb valószínűséggel viselkednek környezettudatosan. Aki viszont imád vásárolni, az hajlamos kevésbé figyelni a környezeti szempontokra – derült ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss tanulmányából, amely részleteit olvashatjuk az alternativenergia.hu. A kutatás szerint a pénzügyi tudatosság nemcsak a pénztárcának, hanem a bolygónak is jót tesz: a pénzügyi takarékosság ugyanis közvetlenül hozzájárul a zöld viselkedéshez, és azok, akik odafigyelnek kiadásaikra, hajlamosabbak takarékosan bánni a természeti erőforrásokkal is, legyen szó energiafogyasztásról, hulladéktermelésről vagy a vásárlási szokásaikról. A takarékossági attitűd a legerősebb előrejelzője a környezettudatos magatartásnak, és ez fontosabb, mint az, hogy környezettudatosnak vallja-e magát az illető – áll a Corvinus kutatóinak tanulmányában. Ezzel szemben a vásárlásorientált szemlélet – az, hogy valaki szeret költeni, új termékeket vásárolni – gyengíti a környezetbarát viselkedés iránti hajlandóságot, bár ez a kapcsolat nem erős, mégis statisztikailag kimutatható: minél inkább a fogyasztás áll valaki életében a középpontban, annál kevésbé valószínű, hogy környezettudatos döntéseket hoz.
A tanulmány szerint a környezetvédelmi és környezettudatos magatartást ösztönző üzenetek önmagukban nem elegendőek, mert erősebb a hatásuk a gazdasági növekedésre és fogyasztásra buzdító narratíváknak.

A kutatás egyik legfontosabb következtetése, hogy a környezetvédelem nem feltétlenül igényel külön erőfeszítést, hanem a tudatos pénzügyi magatartás természetes velejárója. Másképp fogalmazva: aki figyel a pénzére, az a bolygóra is jobban figyel, de a környezettudatos viselkedést nem lehet pusztán oktatással vagy információval formálni. A szerzők szerint a kognitív ösztönzőkön túl kell lépni, mert legalább ennyire meghatározóak a szokások (például a takarékosság) és az érzelmi attitűdök (mint például a vásárláshoz való viszony). Példaként említik, hogy a túrázás a természetben élménye a gyermekkorban később a felnőtt életben erősebb környezetvédelmi attitűdök kialakulásához vezethet, mint a közvetlen környezetvédelmi oktatás. A kutatók szerint a cégek is sokat tehetnek azzal, ha a takarékos és fenntartható viselkedést támogatják, akár belső képzésekkel, akár ösztönzőprogramokkal, ilyen lehet az energiahatékonysági tréning, a hulladékmegelőzési ötletpályázat vagy az otthoni környezettudatos viselkedés jutalmazása.

A környezet védelme érdekében a vállalatoknak érdemes mellőzniük a felesleges vásárlást ösztönző üzeneteket, és népszerűsíteniük javítási, újrafelhasználási lehetőségeket és a közös használatú szolgáltatásokat, mint például az autómegosztást vagy a közösségi kerékpározást – áll a kutatásban.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák