Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Energiaügyi Minisztérium: alacsonyabb szinten rögzítik októberig az intézményi távhődíjakat

A jövő évben nagymértékben csökkennek, a földgázalapú szolgáltatóknál a jelenlegi szint csaknem felére eshetnek vissza a települések és intézményeik távhődíjai – közölte az Energiaügyi Minisztérium szerda este az MITI-vel, hozzátéve, a tárca a tervezhető és költségtakarékos működésért három negyedévre rögzíti a díjak januártól érvényes mértékét.

Létrehozva:

|

Azt írták: a magyar családok változatlanul rezsicsökkentett áron fűthetik távhővel otthonaikat. A szankciós energiaválság, az energiahordozók drasztikus árnövekedése azonban jelentős többletterhet rótt a távhőszolgáltatásban vételező intézményekre, vállalatokra. A nyár végéhez képest kedvezőbben alakul a földgáz tőzsdei ára. A távhőárképzésben alkalmazandó referencia molekulaárat az eddigi gyakorlat szerinti öt egymást követő kereskedési nap helyett hosszabb időszak értékeinek átlagolásával határozta meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. Kiemelt cél volt a földgáz piaci ára és a devizaárfolyam ingadozásából fakadó kockázatoknak a kiküszöbölése, mérséklése – ismertették.

Közölték: a nem lakossági fogyasztók jövőre olcsóbban vehetik igénybe a távhőszolgáltatást. Az új díjak az Energiaügyi Minisztérium döntése alapján három negyedéven át maradnak érvényben, január elsejétől szeptember végéig nem változnak. A földgázalapú távhőszolgáltatóknál az úgynevezett külön kezelt intézményi díjak és az egyéb felhasználók árai a legtöbb településen csaknem megfeleződhetnek – hangsúlyozták. Jelezték, hogy az energiaválság előtti árak 2023-ban nem térnek vissza, ám a lehetőségekhez mérten és a várakozásokhoz képest számottevően nő az önkormányzatok gazdálkodási mozgástere. Az intézményi és egyéb felhasználók a fűtési szezon nagyobbik felében sokkal olcsóbban vehetik igénybe a távhőszolgáltatást, mint az idei utolsó negyedévében. A pontos hődíjakat még decemberben megismerhetik a piaci szereplők – olvasható az Energiaügyi Minisztérium közleményében.

Advertisement

Zöldinfó

Összeomlik a kukoricatermés? Drasztikusan csökkent a vetésterület az aszály miatt

A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet a csapadékhiány miatt.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet – mondta Molnár János, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium agrárgazdasági államtitkára szerdán, a betakarítási koordinációs bizottság ülését követő sajtótájékoztatón. Hozzátette, a csapadékhiány a mezőgazdaságra nagyon kedvezőtlenül hatott, a kialakult helyzet mindenkit jelentős kihívások elé állított – írja az alternativenergia.hu. A csapadék idei hiánya a rendkívül aszályos 2022. évit is meghaladta. A vízügyi hatóság adatai alapján az ország nagy részén nagyjából 600 milliméternyi csapadék hiányzik, ami egy közepesen jó év csapadékmennyiségének felel meg, azaz több mint egy évnyi csapadék hiányzik a talajból és a vízháztartásokból – emelte ki.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke kiemelte, hogy 2026 rendkívüli év volt a szántóföldi növénytermesztésben, a terméseredmények kedvezőtlenül alakultak. Jelezte, hogy 2022 óta folyamatosan készülnek az aszályos időszakokra. Idén a napraforgó vetésterülete meghaladta a kukoricáét, ami tíz évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna Magyarországon. Hozzátette, idén 780 ezer hektáron vetettek napraforgót. A vetésterület növelésére azért volt szükség, mert a napraforgó ellenállóbb a kukoricánál.

Az aszály miatt azonban idén gyenge termés várható: hektáronként átlagosan 1,6 tonna napraforgó betakarításával számolnak. A betakarítás az elmúlt évekhez képest korábban, már megkezdődött, és jelenleg 80 százalék felett tart. Idén a kukorica vetésterülete több mint a felére csökkent 2022-höz képest. Magyarországon 589 ezer hektáron vetettek szemeskukoricát, ám az aszály miatt sok vetésterület tönkrement, így várhatóan csak mintegy 500 ezer hektárról tudják betakarítani a termést. Hektáronként átlagosan 3 tonnás terméssel számolnak.

Advertisement

Az átlagot javíthatja a kedvezőbb helyzetben lévő, később betakarítandó dunántúli területek termése. Így összesen mintegy 1,5 millió tonna kukorica teremhet Magyarországon, ami elmarad a hazai felhasználási igénytől. Petőházi Tamás szólt arról is, hogy elkezdődtek az őszi vetések. Az őszi káposztarepcét 146 ezer hektáron vetettek. A kalászosok vetésterületének 10-15 százalékos növekedése várható az országban.

A gabonatermesztők szövetségének elnöke szerint a klímaváltozás miatt nemcsak Magyarországon, hanem az egész északi féltekén csökken a mezőgazdasági termés. Ennek hatására a mezőgazdasági termékek ára a világpiacon is emelkedik, amit a magasabb szállítási és energiaárak tovább növelnek.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák