Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Energiaügyi Minisztérium: alacsonyabb szinten rögzítik októberig az intézményi távhődíjakat

A jövő évben nagymértékben csökkennek, a földgázalapú szolgáltatóknál a jelenlegi szint csaknem felére eshetnek vissza a települések és intézményeik távhődíjai – közölte az Energiaügyi Minisztérium szerda este az MITI-vel, hozzátéve, a tárca a tervezhető és költségtakarékos működésért három negyedévre rögzíti a díjak januártól érvényes mértékét.

Létrehozva:

|

Azt írták: a magyar családok változatlanul rezsicsökkentett áron fűthetik távhővel otthonaikat. A szankciós energiaválság, az energiahordozók drasztikus árnövekedése azonban jelentős többletterhet rótt a távhőszolgáltatásban vételező intézményekre, vállalatokra. A nyár végéhez képest kedvezőbben alakul a földgáz tőzsdei ára. A távhőárképzésben alkalmazandó referencia molekulaárat az eddigi gyakorlat szerinti öt egymást követő kereskedési nap helyett hosszabb időszak értékeinek átlagolásával határozta meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. Kiemelt cél volt a földgáz piaci ára és a devizaárfolyam ingadozásából fakadó kockázatoknak a kiküszöbölése, mérséklése – ismertették.

Közölték: a nem lakossági fogyasztók jövőre olcsóbban vehetik igénybe a távhőszolgáltatást. Az új díjak az Energiaügyi Minisztérium döntése alapján három negyedéven át maradnak érvényben, január elsejétől szeptember végéig nem változnak. A földgázalapú távhőszolgáltatóknál az úgynevezett külön kezelt intézményi díjak és az egyéb felhasználók árai a legtöbb településen csaknem megfeleződhetnek – hangsúlyozták. Jelezték, hogy az energiaválság előtti árak 2023-ban nem térnek vissza, ám a lehetőségekhez mérten és a várakozásokhoz képest számottevően nő az önkormányzatok gazdálkodási mozgástere. Az intézményi és egyéb felhasználók a fűtési szezon nagyobbik felében sokkal olcsóbban vehetik igénybe a távhőszolgáltatást, mint az idei utolsó negyedévében. A pontos hődíjakat még decemberben megismerhetik a piaci szereplők – olvasható az Energiaügyi Minisztérium közleményében.

Advertisement

Zöldinfó

Erdők regenerálása kezdődik a Cserhátban, így óvják meg a biodiverzitást

Magyarország természetes területeinek 21 százaléka erdős, ezért biodiverzitásuk fejlesztése kulcsfontosságú feladat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Rácz András, a tárca természetvédelemért felelős államtitkár közleménye szerint kiemelte, hogy az “Erdei és erdős sztyepp élőhelyek megőrzése, fejlesztése a Nógrádi Tájegység területén” című beruházás elsődlegesen a Nógrádi Tájegység védett és Natura 2000 területeinek erdei és erdős sztyepp élőhelyek természetességi állapotát javítja – írja az alternativenergia.hu. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretében megvalósuló célzott beavatkozások támogatják a természetes regenerációt, hozzájárulva az élőhelyek tartós védelméhez. Rácz András ismertette, hogy a fejlesztés során az inváziós fafajok, elsősorban akác és bálványfa visszaszorításával, vadkizáró kerítések építésével, valamint a szigetszerű fenyvesfoltok megnyitásával javítják az érintett erdők állapotát. A vadhatás helyi csökkentésével a terület természetes megújulását, illetve kísérleti jelleggel egyes, kiemelkedő értékű élőhely foltok és védett jelentőségű növényfajok állományainak regenerálódását kívánják elérni. A projekt a Karancs-Medves és a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetekben zajlik, három kiemelt Natura 2000 területet érintve: a Tepke, Bézma és Karancs Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Területeket. Az államtitkár rámutatott, ezek az országosan védett zónák megóvása prioritás a biodiverzitás fenntartása szempontjából.

Az inváziós akác- és bálványfa-állományokat 47 helyszínen, összesen 37,16 hektár erdei és erdőssztyepp területen kémiai módszerekkel, injektálással vagy pontpermetezéssel, szükség szerint ismétléssel távolítják el. Az eldőlt egyedek helyben holtfaként maradnak, miközben a beavatkozás nem haladja meg az erdészeti záródáshiány-küszöböt. Négy helyszínen 9 hektár fekete és erdei fenyves átalakítása kezdődik. Erdőtervi keretek között lékes vagy gyérítésszerű kitermeléssel támogatják a természetes újulatot, állománykiegészítést végeznek, 2820 méter vadkárelhárító kerítést telepítenek, valamint évi kétszeri kézi ápolást alkalmaznak. Két helyszínen 1,6 hektár erdőtisztás kezelését kézi cserjeirtással és bálványfa-gyérítéssel végzik. Hat érzékeny élőhelyen 480 méter vadkizáró kerítést, valamint mobil fémrácsokat helyeznek ki a védett növényfajok védelmére – olvasható a közleményben.

Rácz András az AM tájékoztatása szerint kitért arra is, hogy kisfilm készül a Nógrádi Tájegység élőhelyeiről, Natura 2000 jelölő fajairól és a projekt eredményeiről, továbbá monitoring eszközöket szereznek be a hatásosság mérésére. A 2028. június 30-ig tartó fejlesztés mintegy 46 hektáron javítja az élőhelyek állapotát, megteremtve az értékek hosszú távú megőrzésének feltételeit.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák