Zöld Energia
Energiaügyi Minisztérium: tervezhetőbb ütemben, akkumulátortelepítés nélkül épülhetnek az ipari napelemparkok
A kormány az önellátási képességek erősítése és a környezetbarát megoldások elterjesztése céljából a megújuló energiaforrások fokozott hasznosításán dolgozik.
Az újabb kapacitások befogadásához szükséges hálózatfejlesztések megfelelő időzítése érdekében nyilatkozattételre hívja fel a kereskedelmi célú naperőművek létesítését tervezőket, egyúttal megszünteti az akkumulátorok telepítésére vonatkozó kötelezettséget, a rugalmas szabályozási képességek kialakítását ehelyett díjkedvezménnyel is ösztönzi – közölte az Energiaügyi Minisztérium pénteken az MTI-vel. A minisztérium a közleményében azt írta: Magyarország meghatározó szerepet szán a megújulóknak a nemzeti energiamixben. A szektor fejlődését szolgáló nagyarányú állami támogatások jóvoltából az elmúlt évek rendkívül gyors bővülést hoztak a napenergia hazai hasznosításában. 2018 óta ötszörösére nőtt a termelés, ez a második legnagyobb növekedési ütem az Európai Unióban. A brüsszeli szankciók okozta energiaválságban a napenergia hasznosítása kiváló eszköz az ellátásbiztonság megerősítésére – írták.
Jelenleg mintegy 5000 megawattnyi kereskedelmi célú naperőműves projekt előkészítése zajlik Magyarországon. Ezen felül a meglévő teljes kapacitással azonos nagyságrendű, 3800 megawattos naperőművi ipari termelési igény is ismert. A beruházások jól ütemezhető megvalósítása érdekében az új rendelkezésekben meghatározott körbe tartozóknak 2023. január 15-ig elektronikus úton nyilatkozniuk kell. A fejlesztési szándékukat fenntartóknak meg kell jelölniük a tényleges csatlakozás pontos évét, de az legfeljebb 2027 lehet. A nyilatkozattételt elmulasztók csatlakozási igénye hátrasorolódik. A nyilatkozatok hitelességét egységes szempontrendszer szerinti pénzügyi biztosíték erősíti – olvsható a közleményben.
Kitértek arra, hogy jelentős könnyebbség, hogy a kormány megszünteti a naperőművek, köztük a saját célra termelők kötelezettségét a 30 százalékos szabályozási képesség kiépítésére. Így akkumulátortelepítés nélkül is létesíthetők ipari felhasználókhoz kapcsolódó új napelemparkok, ha az üzemeltető vállalja, hogy hálózatra nem táplál be. A szabályozható kapacitás kiépítéséért azzal arányos, de legfeljebb 50 százalékos csatlakozási díjkedvezmény illeti meg a hálózatra termelő erőműveket. Az új előírások mások mellett mentesítik a gyármentő programban megújulós beruházásokat tervező cégeket is. A kötelezettség feloldása a tiszta energiafelhasználás bátorításán, a külső kitettségek mérséklésén túl így hozzájárul a munkahelyek megtartásához is. A részletes rendelkezések a Magyar Közlöny pénteki számában olvashatók – tették hozzá.
Zöld Energia
Vége lehet a napelemek túlmelegedésének? Új hűtési technológiát teszteltek
Szaúd-arábiai és algériai kutatók olyan passzív napelemes hűtési rendszert fejlesztettek, amely akár 9 Celsius-fokkal csökkentheti a panelek hőmérsékletét, miközben javítja a rendszer hatékonyságát.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Szaúd-Arábiai és algériai kutatók olyan új, passzív hűtési megoldást fejlesztettek ki fotovoltaikus-termikus (PVT) rendszerekhez, amely lépcsőzetes légcsatornát és perforált, V alakú alumínium bordákat alkalmaz a napelemek mögött. A számítógépes szimulációk szerint a konstrukció akár 9 Celsius-fokkal is csökkentheti a napelemek felületi hőmérsékletét, miközben a rendszer maximális hőtechnikai hatásfoka elérheti a 31 százalékot. A megoldás különösen a magas napsugárzási intenzitású, száraz éghajlatú térségekben lehet érdekes. A fejlesztés alapötlete, hogy a hagyományos napelemes rendszerekben a felmelegedő modulok mögött kialakuló, viszonylag állandó légréteg akadályozhatja a hő távozását. A kutatók ezért egy lépcsőzetes kialakítású légcsatornát alkalmaztak, amelynek feladata a természetes légáramlás megzavarása és a hőátadás javítása. A rendszer további fontos elemei a perforált, V alakú alumíniumbordák, amelyek növelik a hőleadásra rendelkezésre álló felületet, valamint elősegítik a levegő keveredését.
A konstrukció egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy teljesen passzív módon működik. A levegő áramlását a hőmérséklet-különbségből eredő felhajtóerő biztosítja, így nincs szükség ventilátorokra, szivattyúkra vagy külső energiaforrásra. Ez nemcsak az energiafelhasználást csökkentheti, hanem az üzemeltetést is egyszerűbbé teheti, mivel kevesebb mozgó alkatrészre van szükség.
A kutatók az ANSYS Fluent szoftver segítségével végeztek számítógépes áramlástani és hőátadási szimulációkat. A vizsgált PVT-kollektor 2,4 méter hosszú és 0,54 méter széles volt, a szerkezetet pedig 32 fokos dőlésszögben modellezték. A napelemmodul mögött elhelyezett lépcsőzetes légcsatorna két levegőbevezető nyílással és egy kivezetéssel rendelkezett. A perforált alumíniumbordák 5 milliméter átmérőjű nyílásokat kaptak.
Az eredmények szerint az új konstrukció maximális hőtechnikai hatásfoka 31 százalék volt, szemben a referencia-rendszer 29,4 százalékos értékével. Az elektromos hatásfok 14,8 százalékot ért el, míg az összehasonlítási alapként használt rendszer 14,6 százalékot produkált. A legnagyobb hőteljesítmény 400 watt, az elektromos teljesítmény pedig 180 watt volt. A napelem felületi hőmérsékletét a passzív hűtési megoldás akár 9 kelvinnel, vagyis 9 Celsius-fokkal mérsékelte.
A gazdaságossági számítások derült időjárási körülmények között 5,8 éves, felhős időben pedig 7,2 éves megtérülési időt jeleztek. A kutatók becslése szerint egy tíz panelből álló rendszer évente 3,2 tonna szén-dioxid-kibocsátás elkerüléséhez járulhat hozzá, ami 25 év alatt összesen 80 tonnát jelenthet.
A kutatás eredményeit az Ain Shams Engineering Journal című tudományos folyóiratban publikálták, „A computational investigation of a staircase-configured PVT air system with perforated V-shaped fins for passive cooling” címmel. A tanulmányban a szaúd-arábiai Al-Madinai Iszlám Egyetem, az algériai El Oued Egyetem és a Megújulóenergia-fejlesztési Központ kutatói működtek közre.
Fontos korlátozás: az eredmények számítógépes szimulációkon alapulnak, ezért a tényleges üzemi teljesítmény és a számított megtérülés igazolásához további gyakorlati tesztekre is szükség lehet.
Borítókép: pv magazine / ai
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA Duna alacsony vízállása miatt veszélybe kerülhet Budapest ivóvízbázisa
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Hidrogénnel töltenék meg a jövő energiahálózatait: fontos teszt indul Romániában
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgy újabb figyelmeztető jel: teljesen eltűnt a Triglav-gleccser
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaÚj lendületet kaphat az építőipar: milliárdos beruházásokat indíthatnak el az új lakástámogatások
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint 5000 napelem kerül az olajfák fölé, de a mezőgazdaság is folytatódik
