Zöld Energia

Energiaügyi Minisztérium: tervezhetőbb ütemben, akkumulátortelepítés nélkül épülhetnek az ipari napelemparkok

A kormány az önellátási képességek erősítése és a környezetbarát megoldások elterjesztése céljából a megújuló energiaforrások fokozott hasznosításán dolgozik.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-12-28

Szerző:

Vanessza

Az újabb kapacitások befogadásához szükséges hálózatfejlesztések megfelelő időzítése érdekében nyilatkozattételre hívja fel a kereskedelmi célú naperőművek létesítését tervezőket, egyúttal megszünteti az akkumulátorok telepítésére vonatkozó kötelezettséget, a rugalmas szabályozási képességek kialakítását ehelyett díjkedvezménnyel is ösztönzi – közölte az Energiaügyi Minisztérium pénteken az MTI-vel. A minisztérium a közleményében azt írta: Magyarország meghatározó szerepet szán a megújulóknak a nemzeti energiamixben. A szektor fejlődését szolgáló nagyarányú állami támogatások jóvoltából az elmúlt évek rendkívül gyors bővülést hoztak a napenergia hazai hasznosításában. 2018 óta ötszörösére nőtt a termelés, ez a második legnagyobb növekedési ütem az Európai Unióban. A brüsszeli szankciók okozta energiaválságban a napenergia hasznosítása kiváló eszköz az ellátásbiztonság megerősítésére – írták.

Jelenleg mintegy 5000 megawattnyi kereskedelmi célú naperőműves projekt előkészítése zajlik Magyarországon. Ezen felül a meglévő teljes kapacitással azonos nagyságrendű, 3800 megawattos naperőművi ipari termelési igény is ismert. A beruházások jól ütemezhető megvalósítása érdekében az új rendelkezésekben meghatározott körbe tartozóknak 2023. január 15-ig elektronikus úton nyilatkozniuk kell. A fejlesztési szándékukat fenntartóknak meg kell jelölniük a tényleges csatlakozás pontos évét, de az legfeljebb 2027 lehet. A nyilatkozattételt elmulasztók csatlakozási igénye hátrasorolódik. A nyilatkozatok hitelességét egységes szempontrendszer szerinti pénzügyi biztosíték erősíti – olvsható a közleményben.

Kitértek arra, hogy jelentős könnyebbség, hogy a kormány megszünteti a naperőművek, köztük a saját célra termelők kötelezettségét a 30 százalékos szabályozási képesség kiépítésére. Így akkumulátortelepítés nélkül is létesíthetők ipari felhasználókhoz kapcsolódó új napelemparkok, ha az üzemeltető vállalja, hogy hálózatra nem táplál be. A szabályozható kapacitás kiépítéséért azzal arányos, de legfeljebb 50 százalékos csatlakozási díjkedvezmény illeti meg a hálózatra termelő erőműveket. Az új előírások mások mellett mentesítik a gyármentő programban megújulós beruházásokat tervező cégeket is. A kötelezettség feloldása a tiszta energiafelhasználás bátorításán, a külső kitettségek mérséklésén túl így hozzájárul a munkahelyek megtartásához is. A részletes rendelkezések a Magyar Közlöny pénteki számában olvashatók – tették hozzá.

Zöld Energia

Hidrogén és napenergia: új megoldások a kibocsátás csökkentésére

A megújuló energiával kapcsolatos kutatási program zárult le hazai egyetemek és kutatóintézetek részvételével.

Létrehozva:

4 óra telt el a létrehozás óta

2026-05-03

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A 6,304 milliárd forintos költségvetésű, uniós támogatással lezajlott projekt eredményeit mutatták be Szegeden. Janáky Csaba, a program társ szakmai vezetője kifejtette, egyre nagyobb az igény a biztonságos, megfizethető, teljes életciklusa alatt zöld energiára – írja az alternativenergia.hu. Ez a három feltétel azonban nagyon ritkán teljesül egyszerre. A megújulóenergia-termelés napi szintű ingadozásának kiküszöbölésére egyre inkább használhatók az akkumulátorok, az éven belüli tároláshoz azonban kémiai megoldásra van szükség – közölte a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatója. A globális szén-dioxid-kibocsátás 30 százaléka nehezen küszöbölhető ki, ilyen a cement- és acélgyártás, a műanyagipar, a közúti teherszállítás, a hajózás vagy a légi közlekedés. Ezeknél új technológiákra van szükség – tudatta a szakember.

A pontszerű kibocsátóknál a szén-dioxid megkötését követően a tárolás nem teremt értéket, az ilyen üzleti modellek mindig szabályozásfüggőek lesznek. A szén-dioxid felhasználása azonban üzleti alapon is történhet, közvetlen formában a többi közt az élelmiszeriparban, az olajkitermelés során vagy a műanyaggyártásban. A szén-dioxid redukcióját követően pedig széles körben hasznosítható vegyipari alapanyagként – ismertette a kutató. Janáky Csaba hangsúlyozta, folyamatos visszacsatolást igénylő kutatási és fejlesztési munkára van szükség az alapkutatást végző laboratóriumtól az alkalmazásig. Erre törekedtek a Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium négyéves működése során. A kutatócsoportoknak 158 közleménye jelent meg a leginkább elismert tudományos folyóiratokban, 24 iparjogvédelmi bejelentést tettek, 140 PhD-hallgatót vontak be a tudományos munkába és 113 valós eredményeket teremtő nemzetközi együttműködést alakítottak ki.

A projekt részeként az SZTE inkubátorházának szomszédságában Energetikai Innovációs Tesztállomást alakítottak ki, amely célja a laboratóriumokban születő kutatási eredmények hasznosítása, felskálázása olyan méretre, amely már értelmezhető az ipari partnerek számára – mondta a szakember. Az innovációs tesztállomást folyamatosan fejlesztik, szolgáltatásai igénybe vehetők az akadémiai és a ipari szféra számára. Az állomáson vizsgálható az energiakonverzió teljes folyamata napenergiától elektrokémiai és katalitikus folyamatokon keresztül olyan üzemanyagig, amely tankolható – közölte a kutató. A kutatás-fejlesztési folyamat eredményeként már olyan cseppfolyós, szintetikus üzemanyagot állítottak elő, melyet az Audi együttműködésével motorokban is teszteltek, a Mollal partnerségben pedig szintetikus kerozin gyártására indul projekt- tudatta a szakember.

Tompos András, a program másik társ szakmai vezetője elmondta, az elmúlt években 11 konzorciumi tag együttműködésével a hidrogéntechnológia területén is sikerült előrelépést elérni. Hazai felsőoktatási és kutatóintézmények tüzelőanyagcella-fejlesztésen dolgoztak, vizsgálták porózus kőzet hidrogéntárolási képességét, a hidrogén-ammónia elegy termikus hasznosításának lehetőségeit, dolgoztak a hazai hidrogéntöltő-hálózat kiépítésének tervein és a benzin-hidrogén kettős befecskendezésű motor prototípusán is.

Tovább olvasom