Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Energiaügyi Minisztérium: tervezhetőbb ütemben, akkumulátortelepítés nélkül épülhetnek az ipari napelemparkok

A kormány az önellátási képességek erősítése és a környezetbarát megoldások elterjesztése céljából a megújuló energiaforrások fokozott hasznosításán dolgozik.

Létrehozva:

|

Az újabb kapacitások befogadásához szükséges hálózatfejlesztések megfelelő időzítése érdekében nyilatkozattételre hívja fel a kereskedelmi célú naperőművek létesítését tervezőket, egyúttal megszünteti az akkumulátorok telepítésére vonatkozó kötelezettséget, a rugalmas szabályozási képességek kialakítását ehelyett díjkedvezménnyel is ösztönzi – közölte az Energiaügyi Minisztérium pénteken az MTI-vel. A minisztérium a közleményében azt írta: Magyarország meghatározó szerepet szán a megújulóknak a nemzeti energiamixben. A szektor fejlődését szolgáló nagyarányú állami támogatások jóvoltából az elmúlt évek rendkívül gyors bővülést hoztak a napenergia hazai hasznosításában. 2018 óta ötszörösére nőtt a termelés, ez a második legnagyobb növekedési ütem az Európai Unióban. A brüsszeli szankciók okozta energiaválságban a napenergia hasznosítása kiváló eszköz az ellátásbiztonság megerősítésére – írták.

Jelenleg mintegy 5000 megawattnyi kereskedelmi célú naperőműves projekt előkészítése zajlik Magyarországon. Ezen felül a meglévő teljes kapacitással azonos nagyságrendű, 3800 megawattos naperőművi ipari termelési igény is ismert. A beruházások jól ütemezhető megvalósítása érdekében az új rendelkezésekben meghatározott körbe tartozóknak 2023. január 15-ig elektronikus úton nyilatkozniuk kell. A fejlesztési szándékukat fenntartóknak meg kell jelölniük a tényleges csatlakozás pontos évét, de az legfeljebb 2027 lehet. A nyilatkozattételt elmulasztók csatlakozási igénye hátrasorolódik. A nyilatkozatok hitelességét egységes szempontrendszer szerinti pénzügyi biztosíték erősíti – olvsható a közleményben.

Kitértek arra, hogy jelentős könnyebbség, hogy a kormány megszünteti a naperőművek, köztük a saját célra termelők kötelezettségét a 30 százalékos szabályozási képesség kiépítésére. Így akkumulátortelepítés nélkül is létesíthetők ipari felhasználókhoz kapcsolódó új napelemparkok, ha az üzemeltető vállalja, hogy hálózatra nem táplál be. A szabályozható kapacitás kiépítéséért azzal arányos, de legfeljebb 50 százalékos csatlakozási díjkedvezmény illeti meg a hálózatra termelő erőműveket. Az új előírások mások mellett mentesítik a gyármentő programban megújulós beruházásokat tervező cégeket is. A kötelezettség feloldása a tiszta energiafelhasználás bátorításán, a külső kitettségek mérséklésén túl így hozzájárul a munkahelyek megtartásához is. A részletes rendelkezések a Magyar Közlöny pénteki számában olvashatók – tették hozzá.

Advertisement

Zöld Energia

Hálózatfejlesztés és megújulók: átalakulhat a magyar energiarendszer

Az energetika stratégiai kérdése a versenyképesség.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A növekvő önellátást, a bővülő zöldenergia-termelést és a javuló energetikai versenyképességet nevezte a magyar energiapolitika prioritásának a következő években a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikai államtitkára a Portfolio Energy Investment Forum 2026 konferenciáján Budapesten – írja az alternativenergia.hu. Tótth András kiemelte: a jelenlegi magas árkörnyezetben az energetikai beruházások nagy része piaci alapon megtérül, az állami forrásokat a stratégiai szempontból legfontosabb célokra fogják fordítani. A tervezett változtatások között említette a karbonmentesség erősítését, a paksi atomerőmű élettartamának meghosszabbítását és további megújulóenergia-kapacitások kiépítését. Szeretnék legalább 4 gigawattal (GW) bővíteni a szélenergia-kapacitásokat, de számításaik szerint ez akár 6 gigawatt fölé is nőhet 2040-ig. A napenergiában is van még potenciál, de ennek bővülésére jellemzően piaci alapon számít a tárca – tette hozzá.

A megújuló energia rendszerbe kapcsolásához a hálózat fejlesztése mindenképpen szükséges, ennek első lépése az uniós RRF-források energetikai részének a hálózatépítésre való felhasználása – mondta. Tótth András kifejtette, hogy a legfőbb energiahordozók árát nem annyira a kereslet és kínálat határozza meg, hanem a geopolitikai sokkok; Magyarország nagyon ki van szolgáltatva a külföldi energiahordozóknak, így ezeket a sokkokat nem tudja elkerülni. “Sokat hallottunk az elmúlt több mint tíz évben az energiaszuverenitásról, ami gyakorlatilag nem létezik” – fogalmazott. Felidézte, hogy a fogyasztók jelentős önkorlátozása ellenére a magyar energiarendszer nem tudta volna korlátozások nélkül kezelni a paksi atomerőmű nyári kiesését import energia hiányában.

Az államtitkár jelezte, hogy a magyar igényekhez képest nincs elég áramtermelő kapacitás, illetve a meglévők nagyon rossz struktúrában alakultak ki. Az elmúlt 20-25 évben nem történt meg a versenyképes termelőkapacitások kiépítése – jelentette ki. Magyarország energiaellátása sem gazdaságilag, sem energetikailag nem optimális, aminek az árát jellemzően a fogyasztók, leginkább a nagy fogyasztók fizetik meg, ezen szeretne a tárca a következő négy évben változtatni – közölte.

Advertisement

Tótth András a változások között említette az önellátás ösztönzését. Mint mondta, szeretnék elérni, hogy a gazdasági szereplők vegyék a kezükbe minél nagyobb arányban a saját energiaellátásukat, használják ki a lokális termelési lehetőségeket, szerezzenek részesedést megújulóenergia-termelő erőművekben. A hálózatbővítési források minél optimálisabb felhasználása érdekében azokat a megoldásokat támogatnák, amelyeknél a fogyasztási helyhez közel épül ki minél több termelési kapacitás – mondta. Az államtitkár kitért az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (ekr) tervezett átalakítására is, amit gyors beavatkozásnak nevezett a vállalatok versenyképességének javítása érdekében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák