Zöld Energia
Energiaügyi Minisztérium: tervezhetőbb ütemben, akkumulátortelepítés nélkül épülhetnek az ipari napelemparkok
A kormány az önellátási képességek erősítése és a környezetbarát megoldások elterjesztése céljából a megújuló energiaforrások fokozott hasznosításán dolgozik.
Az újabb kapacitások befogadásához szükséges hálózatfejlesztések megfelelő időzítése érdekében nyilatkozattételre hívja fel a kereskedelmi célú naperőművek létesítését tervezőket, egyúttal megszünteti az akkumulátorok telepítésére vonatkozó kötelezettséget, a rugalmas szabályozási képességek kialakítását ehelyett díjkedvezménnyel is ösztönzi – közölte az Energiaügyi Minisztérium pénteken az MTI-vel. A minisztérium a közleményében azt írta: Magyarország meghatározó szerepet szán a megújulóknak a nemzeti energiamixben. A szektor fejlődését szolgáló nagyarányú állami támogatások jóvoltából az elmúlt évek rendkívül gyors bővülést hoztak a napenergia hazai hasznosításában. 2018 óta ötszörösére nőtt a termelés, ez a második legnagyobb növekedési ütem az Európai Unióban. A brüsszeli szankciók okozta energiaválságban a napenergia hasznosítása kiváló eszköz az ellátásbiztonság megerősítésére – írták.
Jelenleg mintegy 5000 megawattnyi kereskedelmi célú naperőműves projekt előkészítése zajlik Magyarországon. Ezen felül a meglévő teljes kapacitással azonos nagyságrendű, 3800 megawattos naperőművi ipari termelési igény is ismert. A beruházások jól ütemezhető megvalósítása érdekében az új rendelkezésekben meghatározott körbe tartozóknak 2023. január 15-ig elektronikus úton nyilatkozniuk kell. A fejlesztési szándékukat fenntartóknak meg kell jelölniük a tényleges csatlakozás pontos évét, de az legfeljebb 2027 lehet. A nyilatkozattételt elmulasztók csatlakozási igénye hátrasorolódik. A nyilatkozatok hitelességét egységes szempontrendszer szerinti pénzügyi biztosíték erősíti – olvsható a közleményben.
Kitértek arra, hogy jelentős könnyebbség, hogy a kormány megszünteti a naperőművek, köztük a saját célra termelők kötelezettségét a 30 százalékos szabályozási képesség kiépítésére. Így akkumulátortelepítés nélkül is létesíthetők ipari felhasználókhoz kapcsolódó új napelemparkok, ha az üzemeltető vállalja, hogy hálózatra nem táplál be. A szabályozható kapacitás kiépítéséért azzal arányos, de legfeljebb 50 százalékos csatlakozási díjkedvezmény illeti meg a hálózatra termelő erőműveket. Az új előírások mások mellett mentesítik a gyármentő programban megújulós beruházásokat tervező cégeket is. A kötelezettség feloldása a tiszta energiafelhasználás bátorításán, a külső kitettségek mérséklésén túl így hozzájárul a munkahelyek megtartásához is. A részletes rendelkezések a Magyar Közlöny pénteki számában olvashatók – tették hozzá.
Zöld Energia
A légköri por okozta bizonytalanságok kezelése a napenergia-hálózatokban
Mitől van a szélnek árnyéka? És milyen hatással van ez a napenergia-hasznosításra?
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Megjelent a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete és a Pannon Egyetem munkatársainak új tanulmánya a Renewable Energy folyóiratban. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy Európában egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló szaharai porviharos események jelentős hatással vannak a besugárzásra, így a napenergia-termelésre és a napenergia hasznosítására is – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kutatók a magyarországi helyzet már korábban elemezték, a “The shadow of the wind: the impact of Saharan dust on photovoltaic power generation in the Mediterranean” című cikkben ezúttal kiléptek a Kárpát-medencéből, és a mediterrán térség öt országában – Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Görögországban – vizsgálták a szaharai por napelemes energiatermelésre gyakorolt hatásait a 2019–2023 közötti időszakban.
Az elemzések egyértelműen kimutatták, hogy a porviharos helyzetek idején a fotovoltaikus (PV) energiatermelés átlagosan 25–40%-kal csökken, szélsőséges esetekben pedig a veszteség meghaladhatja az 50%-ot. A PV termelést meghatározó besugárzás visszaesését két fő tényező okozza: (1) a por által kiváltott fényelnyelés és szórás; (2) valamint a fokozott cirrusfelhő-képződés, amely további sugárzáscsökkenést idéz elő. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a képződött magasszintű felhők fényvisszaverő-képessége is megnőtt a por hatására, mivel a megnövekedett jégképző-porszemcseszám következtében több, kisebb jégszem képződött, mely a felhőzet világosabb színét eredményezte.
A közelmúlt eseményeinek vizsgálata azt is feltárta, hogy a jelenlegi előrejelzési modellek nem kezelik megfelelően az aeroszol-felhő kölcsönhatásokat. A PV-termelés napi előrejelzéseiben rendszeres hibák jelentkeztek: Portugáliában és Spanyolországban jellemző volt a −15%-os alábecslés, míg Olaszországban és Görögországban +10%-os túlbecslés fordult elő. A kutatás hangsúlyozza a valós idejű pormonitoring és a felhőfolyamatokat is figyelembe vevő előrejelző rendszerek fejlesztésének szükségességét. A szerzők rámutatnak: a klímaváltozás következtében várhatóan egyre gyakoribbak és intenzívebbek lesznek a szaharai porviharok, így a légköri por okozta bizonytalanságok kezelése kulcskérdés a dél-európai villamosenergia-hálózatok megbízható működése és a napenergia-hasznosítás tervezhetősége szempontjából.
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
