Zöld Energia
Ennyivel növelheti a hatótávot a járműre szerelt napelem
A kísérletben a napelemes rendszer biztosította a megtett út 30 százalékát.
0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x)
Német és holland kutatók napelem-modulokat szereltek egy elektromos könnyű haszongépjárműre, majd négy hónapon keresztül mérték annak teljesítményét a Hannover és a Hamelini Napenergia-kutató Intézet (ISFH) közötti napi 45 perces utazás során – számol be a PV Magazine. A cél a modulok által termelt energia és a jármű teljesítménye közötti kapcsolat elemzése volt, a kísérletben a járművet otthon töltötték is. A teherautó egy StreetScooter Work L modell, amely 2180 watt csúcsteljesítményű M2 ostyás szilícium fotovoltaikus modulokat használt. A napelemek különböző részeken voltak elhelyezve: 875 wattnyi a tetőn, 215 wattnyi a hátsó részen és 545 wattnyi mindkét oldalon. Az egyes modulok különböző MPPT (Maximum Power Point Tracking) rendszerekhez csatlakoztak a megfelelő energiaelosztás érdekében.
A mérések során a jármű a reggeli órákban az ISFH parkolóhelyén, este pedig az egyik kutató otthonánál várakozott különböző tájolású helyszíneken. Az ISFH és az otthoni parkolás közötti különbség az időtartamból adódóan jelentősnek bizonyult: munkahelyen történő várakozás esetén 49,06 kilowattóra, míg otthoni parkoláskor 153,32 kilowattóra energiát termelt a rendszer. Az áramot az akkumulátorokba és a DC/DC átalakítóba táplálták, amely a jármű nagyfeszültségű akkumulátorát látta el.
A mérések alapján a vezetési fázisban a modulok 9,8 kilowattóra villamos energiát termeltek 18,01 százalékos konverziós hatékonysággal. Az MPPT átalakítási szakasz után 8,3 kilowattóra energia volt elérhető, amelyet az akkumulátorok és az átalakító között osztottak szét. A rendszer hatásfoka az ISFH-parkolásnál 60,44, az otthoni parkolásnál 65,05, míg az utazásoknál 66,26 százalékos volt.
Az utazások során az energia 530 kilométert tett hozzá az elektromos jármű hatótávolságához, amely a teljes 1750 kilométeres távolság 30 százalékát tette ki. A kutatás célja a napelemek hatékonyságának és a jármű teljesítményének javítása, valamint a megújuló energiaforrások felhasználásának növelése volt az elektromos járművek körében.
Zöld Energia
Szélerőművek, energiatárolók és hálózatfejlesztés: nagyszabású energetikai program indul
4000 megawatt kapacitású szélerőmű-fejlesztést tervez a kormány.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Évtizedek óta nem látott mértékű beruházások indulnak a megújuló energia területén, köztük négyezer megawatt kapacitású szélerőmű-fejlesztés fog megvalósulni 2030-ig Magyarországon a kormány szerdai ülésén hozott döntése értelmében – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Magyar Péter azt mondta: a következő években új szélerőművek sora épülhet Magyarországon. Először egy 868 milliárd forintnyi energetikai fejlesztést valósítanak meg, de összességében mintegy 4000 megawatt, vagyis a paksi atomerőmű kapacitásának a dupláját kitevő szélerőműfejlesztés lesz.
A négy gigawattnyi, magántőke bevonásával megvalósuló szélenergia-kapacitás-fejlesztésről szólva jelezte: hamarosan társadalmi vitára bocsátják a létesítési helyszíneket is tartalmazó dokumentumot. Azt is mondta: a jövő hónap végén zárul a helyreállítási alapból hazahozott másfél milliárd eurós kerettel elektromos hálózatok fejlesztésére kiírt pályázat, amelyek célja az, hogy a hálózat extrém körülmények között is hibamentesen tudjon működni. Emellett 2030-ig a kormány három gigawattnyi áramtároló kapacitást kíván kiépíteni. Gondoskodnunk kell arról, hogy az oroszoktól és a magyar dunai vízszinttől is minél inkább függetlenül tudjuk biztosítani az energiaellátást és hazánk energiabiztonságát – jelentette ki.
A szélerőmű pályázatokról szólva a kormányfő megjegyezte: sokhelyütt látták már meg ebben a lehetőséget, különösen, hogy ezek a létesítmények telephelynek minősülnek és iparűzésiadó-bevételt jelentenek az adott településnek, miközben munkahelyeket is teremtenek.
Magyar Péter hangsúlyozta: minél többféle hazai energiaforrás áll a rendelkezésre, minél több tárolókapacitás van, annál kevésbé válik az ország kiszolgáltatottá akár időjárási körülményeknek, akár más országoknak. Kitért rá: Pakson a szivattyúfejlesztés nem valósult meg időben, csak a biztonsági szivattyúk tervezése készült el. Várhatóan 2030 előtt nincs esély arra, hogy ezek rendelkezésre álljanak. Ha a fejlesztés már 2018-ban vagy korábban elkezdődött volna, akkor a szivattyúk már rendelkezésre állhatnának.
Kiemelte: már több tucat településen kellett korlátozni a vízhasználatot. Nógrád megye 54, Zala 29, Hajdú-Bihar számos településén léptettek életbe korlátozást, Szentendre egyik részén 1500 ingatlan maradt víz nélkül, több helyen a honvédség biztosított vizet.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaBiztonságban az energiaellátás: a Duna alacsony vízszintje miatt lépett a Paksi Atomerőmű
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta„Spanyolország ég” – a Greenpeace sürgős klímavédelmi intézkedéseket követel
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRekordhőmérséklet az olasz tengereknél: a klímaváltozás már a mélyben is pusztít
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaLegmagasabb fokozatú aszályriadót rendeltek el az ország nagy részén
