Zöld Energia
Ennyivel növelheti a hatótávot a járműre szerelt napelem
A kísérletben a napelemes rendszer biztosította a megtett út 30 százalékát.
0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x)
Német és holland kutatók napelem-modulokat szereltek egy elektromos könnyű haszongépjárműre, majd négy hónapon keresztül mérték annak teljesítményét a Hannover és a Hamelini Napenergia-kutató Intézet (ISFH) közötti napi 45 perces utazás során – számol be a PV Magazine. A cél a modulok által termelt energia és a jármű teljesítménye közötti kapcsolat elemzése volt, a kísérletben a járművet otthon töltötték is. A teherautó egy StreetScooter Work L modell, amely 2180 watt csúcsteljesítményű M2 ostyás szilícium fotovoltaikus modulokat használt. A napelemek különböző részeken voltak elhelyezve: 875 wattnyi a tetőn, 215 wattnyi a hátsó részen és 545 wattnyi mindkét oldalon. Az egyes modulok különböző MPPT (Maximum Power Point Tracking) rendszerekhez csatlakoztak a megfelelő energiaelosztás érdekében.
A mérések során a jármű a reggeli órákban az ISFH parkolóhelyén, este pedig az egyik kutató otthonánál várakozott különböző tájolású helyszíneken. Az ISFH és az otthoni parkolás közötti különbség az időtartamból adódóan jelentősnek bizonyult: munkahelyen történő várakozás esetén 49,06 kilowattóra, míg otthoni parkoláskor 153,32 kilowattóra energiát termelt a rendszer. Az áramot az akkumulátorokba és a DC/DC átalakítóba táplálták, amely a jármű nagyfeszültségű akkumulátorát látta el.
A mérések alapján a vezetési fázisban a modulok 9,8 kilowattóra villamos energiát termeltek 18,01 százalékos konverziós hatékonysággal. Az MPPT átalakítási szakasz után 8,3 kilowattóra energia volt elérhető, amelyet az akkumulátorok és az átalakító között osztottak szét. A rendszer hatásfoka az ISFH-parkolásnál 60,44, az otthoni parkolásnál 65,05, míg az utazásoknál 66,26 százalékos volt.
Az utazások során az energia 530 kilométert tett hozzá az elektromos jármű hatótávolságához, amely a teljes 1750 kilométeres távolság 30 százalékát tette ki. A kutatás célja a napelemek hatékonyságának és a jármű teljesítményének javítása, valamint a megújuló energiaforrások felhasználásának növelése volt az elektromos járművek körében.
Zöld Energia
A légköri por okozta bizonytalanságok kezelése a napenergia-hálózatokban
Mitől van a szélnek árnyéka? És milyen hatással van ez a napenergia-hasznosításra?
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Megjelent a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete és a Pannon Egyetem munkatársainak új tanulmánya a Renewable Energy folyóiratban. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy Európában egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló szaharai porviharos események jelentős hatással vannak a besugárzásra, így a napenergia-termelésre és a napenergia hasznosítására is – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kutatók a magyarországi helyzet már korábban elemezték, a “The shadow of the wind: the impact of Saharan dust on photovoltaic power generation in the Mediterranean” című cikkben ezúttal kiléptek a Kárpát-medencéből, és a mediterrán térség öt országában – Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Görögországban – vizsgálták a szaharai por napelemes energiatermelésre gyakorolt hatásait a 2019–2023 közötti időszakban.
Az elemzések egyértelműen kimutatták, hogy a porviharos helyzetek idején a fotovoltaikus (PV) energiatermelés átlagosan 25–40%-kal csökken, szélsőséges esetekben pedig a veszteség meghaladhatja az 50%-ot. A PV termelést meghatározó besugárzás visszaesését két fő tényező okozza: (1) a por által kiváltott fényelnyelés és szórás; (2) valamint a fokozott cirrusfelhő-képződés, amely további sugárzáscsökkenést idéz elő. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a képződött magasszintű felhők fényvisszaverő-képessége is megnőtt a por hatására, mivel a megnövekedett jégképző-porszemcseszám következtében több, kisebb jégszem képződött, mely a felhőzet világosabb színét eredményezte.
A közelmúlt eseményeinek vizsgálata azt is feltárta, hogy a jelenlegi előrejelzési modellek nem kezelik megfelelően az aeroszol-felhő kölcsönhatásokat. A PV-termelés napi előrejelzéseiben rendszeres hibák jelentkeztek: Portugáliában és Spanyolországban jellemző volt a −15%-os alábecslés, míg Olaszországban és Görögországban +10%-os túlbecslés fordult elő. A kutatás hangsúlyozza a valós idejű pormonitoring és a felhőfolyamatokat is figyelembe vevő előrejelző rendszerek fejlesztésének szükségességét. A szerzők rámutatnak: a klímaváltozás következtében várhatóan egyre gyakoribbak és intenzívebbek lesznek a szaharai porviharok, így a légköri por okozta bizonytalanságok kezelése kulcskérdés a dél-európai villamosenergia-hálózatok megbízható működése és a napenergia-hasznosítás tervezhetősége szempontjából.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
