Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

ENSZ-fórum: a zöld átmenet helyett a túlélés vált az elsődleges szemponttá

Ha nem tesszük meg a zöld fordulatot, akkor az emberiségnek nincs jövője – hívta fel a figyelmet az ENSZ Közgyűlésének elnöke kedden az energiaügyekről, klímaügyekről és zöld átmenetről szóló kerekasztal-fórumon a szervezet New York-i székházában magyar szervezésben.

Létrehozva:

|

Kőrösi Csaba hangsúlyozta, hogy a rendszerszintű problémákra rendszerszintű megoldásokkal és változtatásokkal kell válaszolni. Kifejtette, hogy az ukrajnai háború komoly nyomot hagyott a zöld átálláshoz való viszonyon, átrendezte a prioritásokat, elsődlegessé a túlélés, illetve a győzelem szempontja vált, minden más ezután következik. Ugyanakkor hozzátette, hogy a háború miatti energiaválság nyomán igény van az energiafüggetlenség növelésére, ami fokozhatja a megújuló energiaforrások használatát, és ez végső soron hozzájárulhat a zöld átálláshoz. A fórumon Magyarország ENSZ Ifjúsági Küldötte mellett a világ számos országának ifjúsági képviselői vettek részt. Ziga Ciglaric, Szlovénia ENSZ ifjúsági delegáltja többi között arról beszélt, hogy a fiatalok frusztráltak, és sokan nincsenek tudatában annak, hogy a klímaváltozás hatásai nem a jövőben lesznek érzékelhetők, hanem már napjainkban is azok. Mint mondta, a klímatudatosságban a gyerekek generációja sok tekintetben jobban áll, mint a szülőké, ugyanakkor a fiatalok nem tudnak eleget a klímaváltozásról.

Rodrigo Ballester, a Mathias Corvinus Collegium európai uniós műhelyének vezetője kifejtette, hogy a fiatalok félelme jogos, és vannak köztük, akik a reményt is elvesztették a jövőben. Ennek jele, hogy vannak, akik ma nem látják értelmét a családalapításnak, gyermekvállalásnak. Az uniós szakjogász, korábbi európai uniós diplomata ugyanakkor hozzátette, a fiatalok dühbe forduló félelmét a megoldás felé vezető útra kell terelni, mert ez a düh  megoldási javaslatok nélkül öncélúvá válik. Hubertus Ruel, a Mathias Corvinus Collegium holland vendégoktatója, nemzetközi kapcsolatok szakértő a gazdagabb országok felelősségére is rámutatott. Mint mondta, nem teljesítették maradéktalanul a legutóbbi ENSZ-klímacsúcson tett vállalásukat, miszerint 100 milliárd dollárt különítenek el a szegény államok részére az éghajlatváltozás következményeinek kezelésére. A gazdagabbaknak többet kell tenniük a szegényebb országok fiataljainak segítésében is – hívta fel a figyelmet. Az ENSZ székházában kedden tartott kerekasztal-konferenciát megelőzte egy hétfői kiállításmegnyitó, amely a magyar ifjúsági ENSZ-küldött, Kovács Domokos kezdeményezésére a hulladékgazdálkodásra hívja fel a figyelmet a művészet eszközeivel, Művészet és fenntarthatóság címmel a New York-i ENSZ-központban.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Már most megdőlt a korábbi rekord: súlyos erdőtüzek sújtják Franciaországot

Franciaországban még soha nem égett le annyi erdőterület július közepéig, mint idén.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Franciaországban még soha nem égett le annyi erdőterület július közepéig, mint idén, amióta két évtizede mérések készülnek, az Európai Erdőtüzek Információs Rendszerének (Effis) adatai szerint – írja az alternativenergia.hu. Az erdőtüzek elsősorban a déli országrészben és a párizsi régióban pusztítottak. Több mint 42 ezer hektár égett le Franciaországban január és július közepe között, meghaladva a 2022-es korábbi rekordot. A 2026-ban leégett területek már most jelentősen meghaladják a tavalyi teljes évét. A fontainebleau-i erdőtől a délebbi Drôme és Var megyékig, valamint Korzika szigetén csak júliusban mintegy 15 ezer hektár vált a tűz martalékává. Utoljára 2022-ben pusztítottak júliusban hatalmas erdőtüzek, akkor 27 ezer hektárnyi terület égett le. A 2022-es évvel ellentétben azonban idén már februárban is hatalmas erdőtüzeket regisztrált az Effis, pedig az év elejei időszak hagyományosan a tűzoltók által szándékosan gyújtott tüzek időszaka az erdők megtisztítására.

Az európai rendszer, amely műholdas képekre támaszkodik az égett területek észlelésére, csak a legalább 30 hektáros tűzeseteket számolja. A július 15-ig mért adatokban minden olyan tűz szerepel, amely e nap előtt elkezdődött. Ez “sokkal több, mint ami tavaly égett le, és ugyanebben az időszakban 2022-ben, ami már egy rendkívüli év volt” a tűzesetek szempontjából – mondta hétfőn Laurent Nunez belügyminiszter a France Inter közrádióban.

Teljes évre vetítve a francia rekord 2022-ben 66 300 leégett hektár volt. Az idén eddig rögzített összesített adat közel kétharmadát képviseli ennek a szintnek. Franciaországot az európai kontinens nagy részéhez hasonlóan súlyos aszály sújtja, amely elsősorban a júniusi történelmi hőhullám következménye. A klímaváltozás hatására egyre intenzívebbé váló erdőtüzek 2025-ben először égettek fel az Európai Unióban több mint egymillió hektárt, a 2006 óta tartó Effis-mérések kezdete óta.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák