Zöldinfó

ENSZ-fórum: a zöld átmenet helyett a túlélés vált az elsődleges szemponttá

Ha nem tesszük meg a zöld fordulatot, akkor az emberiségnek nincs jövője – hívta fel a figyelmet az ENSZ Közgyűlésének elnöke kedden az energiaügyekről, klímaügyekről és zöld átmenetről szóló kerekasztal-fórumon a szervezet New York-i székházában magyar szervezésben.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-10-16

Szerző:

Hell

Kőrösi Csaba hangsúlyozta, hogy a rendszerszintű problémákra rendszerszintű megoldásokkal és változtatásokkal kell válaszolni. Kifejtette, hogy az ukrajnai háború komoly nyomot hagyott a zöld átálláshoz való viszonyon, átrendezte a prioritásokat, elsődlegessé a túlélés, illetve a győzelem szempontja vált, minden más ezután következik. Ugyanakkor hozzátette, hogy a háború miatti energiaválság nyomán igény van az energiafüggetlenség növelésére, ami fokozhatja a megújuló energiaforrások használatát, és ez végső soron hozzájárulhat a zöld átálláshoz. A fórumon Magyarország ENSZ Ifjúsági Küldötte mellett a világ számos országának ifjúsági képviselői vettek részt. Ziga Ciglaric, Szlovénia ENSZ ifjúsági delegáltja többi között arról beszélt, hogy a fiatalok frusztráltak, és sokan nincsenek tudatában annak, hogy a klímaváltozás hatásai nem a jövőben lesznek érzékelhetők, hanem már napjainkban is azok. Mint mondta, a klímatudatosságban a gyerekek generációja sok tekintetben jobban áll, mint a szülőké, ugyanakkor a fiatalok nem tudnak eleget a klímaváltozásról.

Rodrigo Ballester, a Mathias Corvinus Collegium európai uniós műhelyének vezetője kifejtette, hogy a fiatalok félelme jogos, és vannak köztük, akik a reményt is elvesztették a jövőben. Ennek jele, hogy vannak, akik ma nem látják értelmét a családalapításnak, gyermekvállalásnak. Az uniós szakjogász, korábbi európai uniós diplomata ugyanakkor hozzátette, a fiatalok dühbe forduló félelmét a megoldás felé vezető útra kell terelni, mert ez a düh megoldási javaslatok nélkül öncélúvá válik. Hubertus Ruel, a Mathias Corvinus Collegium holland vendégoktatója, nemzetközi kapcsolatok szakértő a gazdagabb országok felelősségére is rámutatott. Mint mondta, nem teljesítették maradéktalanul a legutóbbi ENSZ-klímacsúcson tett vállalásukat, miszerint 100 milliárd dollárt különítenek el a szegény államok részére az éghajlatváltozás következményeinek kezelésére. A gazdagabbaknak többet kell tenniük a szegényebb országok fiataljainak segítésében is – hívta fel a figyelmet. Az ENSZ székházában kedden tartott kerekasztal-konferenciát megelőzte egy hétfői kiállításmegnyitó, amely a magyar ifjúsági ENSZ-küldött, Kovács Domokos kezdeményezésére a hulladékgazdálkodásra hívja fel a figyelmet a művészet eszközeivel, Művészet és fenntarthatóság címmel a New York-i ENSZ-központban.

mti

Kapcsolódó tartalom:Ensz túlélés zöld

Zöldinfó

Új KSH-adatok mutatják meg, hogyan változik Magyarország éghajlata

KSH-kiadvány mutatja be az éghajlatváltozás hatásait.

Létrehozva:

5 perc telt el a létrehozás óta

2026-09-25

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Magyarországon egyszerre erősödnek a klímaváltozás hatásai és az azokhoz való alkalmazkodást, illetve a kibocsátások mérséklését célzó folyamatok – állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Klímaindikátorok Magyarországon című, frissen megjelent kiadványa. A KSH interaktív kiadványa mintegy ötven látványos mutató segítségével szemlélteti az éghajlatváltozás legfontosabb hazai folyamatait, következményeit, valamint az alkalmazkodás és a kibocsátáscsökkentés terén elért eredményeket – közölte az alternativenergia.hu. A kiadvány megállapításait összegezve a közlemény kiemeli, hogy Magyarország éghajlata az elmúlt évtizedekben számottevően megváltozott. Az ország átlaghőmérséklete folyamatosan emelkedik, gyakoribbá és hosszabbá váltak a hőhullámok, miközben évről évre nő a hőségnapok és a trópusi éjszakák száma.

A KSH adatai szerint 2000 előtt jellemzően legfeljebb 2-3 trópusi éjszakát (a napi minimum-hőmérséklet nem süllyed 20 Celsius-fok alá) regisztráltak évente, tavalyelőtt azonban már 16 ilyen éjszaka fordult elő országos átlagban. A 2025-ös átmeneti visszaesés ellenére növekvő tendencia arra utal, hogy a nyári éjszakák melegedése fokozódik, ami kedvezőtlenül befolyásolja az emberek komfortérzetét, és növeli a hőhullámok okozta egészségügyi kockázatokat. A hosszú távú tendenciák szintén egyértelműek: a nyári középhőmérséklet 1901 és 2025 között több mint 2 Celsius-fokkal emelkedett Magyarországon – mutat rá a kiadvány.

A közlemény kitér arra is, hogy az éghajlatváltozás a csapadékviszonyokban is megmutatkozik: miközben az éves csapadékmennyiség nem változott egyértelműen, annak időbeli eloszlása jelentősen átalakult. Az elmúlt több mint száz év során átlagosan 22 nappal csökkent a csapadékos napok száma, ugyanakkor ma már egyre gyakrabban fordul elő, hogy rövid idő alatt nagy mennyiségű csapadék hullik. A változó éghajlat hatásai különösen erősen jelennek meg a mezőgazdaságban. Az aszályok előfordulása és intenzitása növekszik, elsősorban az Alföldön, ahol az aszály továbbra is a legnagyobb károkat okozó természeti veszélyforrás. Emellett a jégeső, a tavaszi fagy, a felhőszakadás és a viharkárok jelentősége is egyre nagyobb. A kiadvány a klímaváltozás egészségügyi következményeire is rámutat, kitér a nemzetközi összefüggésekre, vizsgálja a társadalmi összefüggéseket, ugyanakkor a kedvező folyamatokra is felhívja a figyelmet.

Tovább olvasom