Zöldinfó
ENSZ-fórum: a zöld átmenet helyett a túlélés vált az elsődleges szemponttá
Ha nem tesszük meg a zöld fordulatot, akkor az emberiségnek nincs jövője – hívta fel a figyelmet az ENSZ Közgyűlésének elnöke kedden az energiaügyekről, klímaügyekről és zöld átmenetről szóló kerekasztal-fórumon a szervezet New York-i székházában magyar szervezésben.
Kőrösi Csaba hangsúlyozta, hogy a rendszerszintű problémákra rendszerszintű megoldásokkal és változtatásokkal kell válaszolni. Kifejtette, hogy az ukrajnai háború komoly nyomot hagyott a zöld átálláshoz való viszonyon, átrendezte a prioritásokat, elsődlegessé a túlélés, illetve a győzelem szempontja vált, minden más ezután következik. Ugyanakkor hozzátette, hogy a háború miatti energiaválság nyomán igény van az energiafüggetlenség növelésére, ami fokozhatja a megújuló energiaforrások használatát, és ez végső soron hozzájárulhat a zöld átálláshoz. A fórumon Magyarország ENSZ Ifjúsági Küldötte mellett a világ számos országának ifjúsági képviselői vettek részt. Ziga Ciglaric, Szlovénia ENSZ ifjúsági delegáltja többi között arról beszélt, hogy a fiatalok frusztráltak, és sokan nincsenek tudatában annak, hogy a klímaváltozás hatásai nem a jövőben lesznek érzékelhetők, hanem már napjainkban is azok. Mint mondta, a klímatudatosságban a gyerekek generációja sok tekintetben jobban áll, mint a szülőké, ugyanakkor a fiatalok nem tudnak eleget a klímaváltozásról.
Rodrigo Ballester, a Mathias Corvinus Collegium európai uniós műhelyének vezetője kifejtette, hogy a fiatalok félelme jogos, és vannak köztük, akik a reményt is elvesztették a jövőben. Ennek jele, hogy vannak, akik ma nem látják értelmét a családalapításnak, gyermekvállalásnak. Az uniós szakjogász, korábbi európai uniós diplomata ugyanakkor hozzátette, a fiatalok dühbe forduló félelmét a megoldás felé vezető útra kell terelni, mert ez a düh megoldási javaslatok nélkül öncélúvá válik. Hubertus Ruel, a Mathias Corvinus Collegium holland vendégoktatója, nemzetközi kapcsolatok szakértő a gazdagabb országok felelősségére is rámutatott. Mint mondta, nem teljesítették maradéktalanul a legutóbbi ENSZ-klímacsúcson tett vállalásukat, miszerint 100 milliárd dollárt különítenek el a szegény államok részére az éghajlatváltozás következményeinek kezelésére. A gazdagabbaknak többet kell tenniük a szegényebb országok fiataljainak segítésében is – hívta fel a figyelmet. Az ENSZ székházában kedden tartott kerekasztal-konferenciát megelőzte egy hétfői kiállításmegnyitó, amely a magyar ifjúsági ENSZ-küldött, Kovács Domokos kezdeményezésére a hulladékgazdálkodásra hívja fel a figyelmet a művészet eszközeivel, Művészet és fenntarthatóság címmel a New York-i ENSZ-központban.
mti
Zöldinfó
Extrém hőség és aszály: Hollandia történetének legmelegebb nyara jött el
Az idei volt Hollandia eddigi legmelegebb nyara.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Noha még nincs vége augusztusnak, már most világos, hogy a 2026-os volt Hollandia eddigi legmelegebb nyara a hőmérsékleti adatok rögzítésének 1901-es kezdete óta – közölte a holland királyi meteorológiai intézet (KNMI) jelentését ismertetve az NL Times című, angol nyelvű holland hírportál. A jelentés szerint az átlagos nyári középhőmérséklet Hollandia közepének számító De Bilt község közelében 19,3 fok volt idén, ami meghaladta a 2018-as 18,9 fokos rekordot – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Emlékeztettek, hogy az idei nyarat szélsőséges hőség és extrém aszály jellemezte. Júniusban a holland királyi meteorológiai intézet az ország történetében első alkalommal vörös riasztást adott ki, különösen az ország déli részén jelentkező hőhullámok miatt. A folyók vízszintje rekordalacsony szintre apadt – írták. Peter Siegmund, a KNMI klímaszakértője közölte, a hűmérséklet nyáron gyakran haladta meg a 35 Celsius-fokot, a trópusi hőségben eltelt napok száma pedig még soha nem volt ennyire magas. Az éjszakai hőmérséklet gyakran 22 Celsius-fok vagy annál magasabb volt.
Megjegyezte, az átlagos nyári hőmérséklet az utóbbi években mindig magasabb volt, mint ahogy azt a KNMI valószínűsítette, a melegedés pedig már júniusban elkezdődött. Egy átlagos nyár 2050 körül az ideihez hasonlatos lesz a hőmérséklet szempontjából – mondta Siegmund. A KNMI számításai szerint ilyen meleg nyár körülbelül ötévente várható, amennyiben azonban a globális felmelegedés folytatódik, az ötéves periódus lerövidülhet. Az, hogy a meleg és száraz nyarat vajon egy szintén szélsőségesen meleg ősz követi-e, még kérdéses – jegyezték meg. Általánosságban a holland ősz az elmúlt évszázadban melegebbé, de csapadékosabbá vált. A tenger jelenleg rendkívül meleg, ami a következő időszakban heves záporokhoz vezethet – tették hozzá.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaA hatóság szerint szabálytalanul kezelték a hulladékot a CATL üzemében
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaNagy lépés az energiafüggetlenség felé: milliárdokból fejlesztik a magyar hálózatot
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaMagyar akácfajták indulhatnak világhódító útra
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaTonnaszámra kerül elő a szemét a visszahúzódó Duna medréből
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaA PET-palackok újrahasznosítása kerülhet a figyelem középpontjába Magyarországon
