Zöldinfó
ENSZ-fórum: a zöld átmenet helyett a túlélés vált az elsődleges szemponttá
Ha nem tesszük meg a zöld fordulatot, akkor az emberiségnek nincs jövője – hívta fel a figyelmet az ENSZ Közgyűlésének elnöke kedden az energiaügyekről, klímaügyekről és zöld átmenetről szóló kerekasztal-fórumon a szervezet New York-i székházában magyar szervezésben.
Kőrösi Csaba hangsúlyozta, hogy a rendszerszintű problémákra rendszerszintű megoldásokkal és változtatásokkal kell válaszolni. Kifejtette, hogy az ukrajnai háború komoly nyomot hagyott a zöld átálláshoz való viszonyon, átrendezte a prioritásokat, elsődlegessé a túlélés, illetve a győzelem szempontja vált, minden más ezután következik. Ugyanakkor hozzátette, hogy a háború miatti energiaválság nyomán igény van az energiafüggetlenség növelésére, ami fokozhatja a megújuló energiaforrások használatát, és ez végső soron hozzájárulhat a zöld átálláshoz. A fórumon Magyarország ENSZ Ifjúsági Küldötte mellett a világ számos országának ifjúsági képviselői vettek részt. Ziga Ciglaric, Szlovénia ENSZ ifjúsági delegáltja többi között arról beszélt, hogy a fiatalok frusztráltak, és sokan nincsenek tudatában annak, hogy a klímaváltozás hatásai nem a jövőben lesznek érzékelhetők, hanem már napjainkban is azok. Mint mondta, a klímatudatosságban a gyerekek generációja sok tekintetben jobban áll, mint a szülőké, ugyanakkor a fiatalok nem tudnak eleget a klímaváltozásról.
Rodrigo Ballester, a Mathias Corvinus Collegium európai uniós műhelyének vezetője kifejtette, hogy a fiatalok félelme jogos, és vannak köztük, akik a reményt is elvesztették a jövőben. Ennek jele, hogy vannak, akik ma nem látják értelmét a családalapításnak, gyermekvállalásnak. Az uniós szakjogász, korábbi európai uniós diplomata ugyanakkor hozzátette, a fiatalok dühbe forduló félelmét a megoldás felé vezető útra kell terelni, mert ez a düh megoldási javaslatok nélkül öncélúvá válik. Hubertus Ruel, a Mathias Corvinus Collegium holland vendégoktatója, nemzetközi kapcsolatok szakértő a gazdagabb országok felelősségére is rámutatott. Mint mondta, nem teljesítették maradéktalanul a legutóbbi ENSZ-klímacsúcson tett vállalásukat, miszerint 100 milliárd dollárt különítenek el a szegény államok részére az éghajlatváltozás következményeinek kezelésére. A gazdagabbaknak többet kell tenniük a szegényebb országok fiataljainak segítésében is – hívta fel a figyelmet. Az ENSZ székházában kedden tartott kerekasztal-konferenciát megelőzte egy hétfői kiállításmegnyitó, amely a magyar ifjúsági ENSZ-küldött, Kovács Domokos kezdeményezésére a hulladékgazdálkodásra hívja fel a figyelmet a művészet eszközeivel, Művészet és fenntarthatóság címmel a New York-i ENSZ-központban.
mti
Zöldinfó
Együttműködés nélkül nincs sikeres klímaalkalmazkodás
Együttműködve lehetséges a klímaváltozás hatásainak kezelése.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Együttműködésre van szükség az érintettek között a klímaváltozás káros hatásainak mérséklése érdekében, a klímaalkalmazkodás nem működhet jó gyakorlatok átvétele nélkül, és a sikeres fellépés érdekében hangsúlyos szerepet kell adni a mezőgazdasági kutatás-fejlesztésnek – mondta az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter, Gyenesdiáson a IV. Klímabarát Szabadegyetemen. Bóna Szabolcs a kétnapos rendezvény nyitónapján tartott előadásában hangsúlyozta, a klímaváltozás jelen van a mindennapjainkban, és mi vagyunk az utolsó generáció, amely még képes tenni káros hatásainak mérsékléséért – írja az alternativenergia.hu. A miniszter elmondta, fontos szerepet szánnak azoknak az egyetemeknek, amelyek életközösségekkel foglalkoznak, ezeknek az intézmények meg kell találniuk a megfelelő irányokat a jövőbeni kihívások kezeléséhez.
Kitért arra is, hogy a klímaváltozás megmutatta: a közeljövő kihívása az élelmiszer-önrendelkezés lesz. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy rövid ellátási láncokat kell kialakítani, amelyek lényege, hogy a helyben előállított termékeket helyben fogyasszák el. Ehhez a termékpálya résztvevőinek együttműködésére van szükség. Azt mondta, a termékpályák ellenőrzési rendszere jelenleg nem működik jól, de a kormány már dolgozik az ellátási lánc lerövidítésén. A vízgazdálkodásról szólva megjegyezte, hogy míg korábban többletvizünk volt, most a vízmegtartás a legfontosabb feladat. Problémaként említette, hogy bár az önkormányzatoké lett a fenntartás és a karbantartás feladata, nem kaptak ehhez forrást.
Hozzáfűzte: a jövőben a vízgazdálkodás állami feladat lesz, “a gazdálkodók feladata pedig az egymás közötti béke megteremtése”. Úgy vélte, korábban mesterségesen gerjesztették a gazdák közti ellentéteket, erre példaként említette a földtörvényt, amelynek révén szavai szerint ellenérdekeltek voltak a gazdák, ami gátja az együttműködésnek, az együttgondolkodásnak. Bóna Szabolcs jelezte, kérdéses, hogy ez a kormányzati ciklus elég lesz-e az új rendszerek kialakításához, hiszen az ágazatot érintő gondolkodásmódot kell átalakítani. A pénteken folytatódó programban szó lesz még a településhálózat fenntarthatóvá tételének lehetőségeiről.
Az első klímabarát szabadegyetemet 2021-ben rendezte meg a Klímabarát Települések Szövetsége, szintén Gyenesdiáson. Az évek során országszerte több helyszínen tartották meg a rendezvényt, amelynek témáját az adott térségben jelentkező kihívások és az ezekre adott lehetséges válaszok adták.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMegszűnik az elektronikai hulladék leadása az önkormányzati gyűjtéseken
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaKözösségi tulajdonú szélerőművek jöhetnek létre Magyarországon
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaNégy órán át képes energiát szolgáltatni az új tároló
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaNyílt pályázatot hirdettek a 10 hazai nemzeti park igazgatói posztjára
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaKétszer annyi szociális tűzifa jöhet, de mi lesz a védett erdőkkel?
