Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

ENSZ-főtitkár: senki sincs biztonságban az éghajlatváltozás okozta természeti katasztrófák elől

Itt az idő, hogy az ígéretekből tettek legyenek, ugyanis senki sincs biztonságban az klímaváltozás okozta természeti katasztrófák elől – fogalmazott António Guterres ENSZ-főtitkár a Meteorológiai Világszervezet (WMO) éghajlatváltozást vizsgáló idei beszámolójában.

Létrehozva:

|

“Az éghajlatváltozás hatásai a pusztítás eddig feltérképezetlen területei felé haladnak” – mondta az ENSZ-főtitkár a tanulmányhoz fűződően kedden. A WMO által vezetett, több szervezet által készített – United in Science címet viselő – felmérésből kiderült, hogy hiába esett vissza a károsanyag-kibocsátás a koronavírus-járvány miatti lezárások idején, a globális felmelegedést előidéző kibocsátások azóta már a járvány előtti szinteket is meghaladták: előzetes adatok szerint az év első felében mért széndioxid-kibocsátás 1,2 százalékkal túllépte a 2019-es év ugyanezen időszakában mért szintet. A helyzet súlyosságát nyomatékosítja, hogy mérési adatok alapján az elmúlt hét év minden idők legmelegebb időszakának bizonyult – írják. A globális átlaghőmérséklet már 1,1 Celsius-fokkal nőtt az iparosodás előtti szinthez képest, szakértők szerint pedig félő, hogy 2026-ig bezárólag akár meg is haladhatjuk a másfél fokos hőmérsékletnövekedést. Az évszázad végéig pedig – határozott klímavédelmi szabályozások hiányában – mintegy 2,8 fokkal növekedhet a bolygó átlaghőmérséklete. “Semmi természetes nincs” a természeti katasztrófák jelenlegi mértékeiben – mondta az ENSZ-főtitkár keddi videóüzenetében, utalva az Európát sújtó hőhullámokra, valamint a “bődületes” pakisztáni árvizekre. Guterres a tanulmányhoz kapcsolódóan a megújuló energia mellett az úgynevezett korai figyelmeztetőrendszerek bevezetésének fontosságát hangoztatta. Ezek érzékelők, eseményészlelési rendszerek és infokommunikációs hálózatok segítségével a várhatóan bekövetkező természeti katasztrófákról jóval idő előtt jelzést adnak, hogy az érintett régió felkészülhessen a közelgő csapásra.

Petteri Taalas WMO-főtitkár a kutatáshoz fűzött kommentárjában elmondta, hogy a 2030-ra kitűzött, a károsanyag-kibocsátás csökkentését célzó célkitűzéseket a hétszeresére kellene növelni ahhoz, hogy megfeleljenek a párizsi egyezményben foglaltaknak. A 2015-ös dokumentumban az aláíró felek megegyeztek, hogy erőfeszítéseket tesznek a felmelegedés 1,5 fok alatt tartására, a kutatás azonban rámutatott, hogy “szörnyen rossz irányba haladunk”.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Települések kerültek víz alá Dagesztánban

Dagesztánban regionális szintű szükségállapotot hirdettek ki az áradások miatt.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az illetékes kormánybizottság hamarosan dönt a szükségállapot szövetségi szintre emeléséről – írja az alternativenergia.hu. A tárcavezető közölte, hogy az árvíz következtében hat ember – köztük három gyerek – életét vesztette, és több mint hatezer helyi lakost kellett evakuálni az elárasztott területekről. A régióban 55 ideiglenes menedékhelyet hoztak létre. “Mostanra a Dagesztáni Köztársaság 10 településén több mint kétezer ház és telek került víz alá” – mondta a Vészhelyzeti Minisztérium vezetője. A dagesztáni vészhelyzetről szóló megbeszélésen részt vett Vlagyimir Putyin elnök, Szergej Melikov, a régió kormányzója, valamint a legsúlyosabb helyzetben lévő települések – köztük Mahacskala, Derbent és Haszavjurt – önkormányzatának vezetői.

Március vége óta heves esők és ezek miatt áradások sújtják az észak-kaukázusi köztársaságot. Melikov kormányzó korábban elmondta, hogy Dagesztánban már több mint 15 ezer károsultja van a természeti csapásnak, és több mint hatezer házat árasztott el a víz. Az előrejelzések szerint további eső várhatók a régióban.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák