Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

ENSZ-főtitkár: senki sincs biztonságban az éghajlatváltozás okozta természeti katasztrófák elől

Itt az idő, hogy az ígéretekből tettek legyenek, ugyanis senki sincs biztonságban az klímaváltozás okozta természeti katasztrófák elől – fogalmazott António Guterres ENSZ-főtitkár a Meteorológiai Világszervezet (WMO) éghajlatváltozást vizsgáló idei beszámolójában.

Létrehozva:

|

“Az éghajlatváltozás hatásai a pusztítás eddig feltérképezetlen területei felé haladnak” – mondta az ENSZ-főtitkár a tanulmányhoz fűződően kedden. A WMO által vezetett, több szervezet által készített – United in Science címet viselő – felmérésből kiderült, hogy hiába esett vissza a károsanyag-kibocsátás a koronavírus-járvány miatti lezárások idején, a globális felmelegedést előidéző kibocsátások azóta már a járvány előtti szinteket is meghaladták: előzetes adatok szerint az év első felében mért széndioxid-kibocsátás 1,2 százalékkal túllépte a 2019-es év ugyanezen időszakában mért szintet. A helyzet súlyosságát nyomatékosítja, hogy mérési adatok alapján az elmúlt hét év minden idők legmelegebb időszakának bizonyult – írják. A globális átlaghőmérséklet már 1,1 Celsius-fokkal nőtt az iparosodás előtti szinthez képest, szakértők szerint pedig félő, hogy 2026-ig bezárólag akár meg is haladhatjuk a másfél fokos hőmérsékletnövekedést. Az évszázad végéig pedig – határozott klímavédelmi szabályozások hiányában – mintegy 2,8 fokkal növekedhet a bolygó átlaghőmérséklete. “Semmi természetes nincs” a természeti katasztrófák jelenlegi mértékeiben – mondta az ENSZ-főtitkár keddi videóüzenetében, utalva az Európát sújtó hőhullámokra, valamint a “bődületes” pakisztáni árvizekre. Guterres a tanulmányhoz kapcsolódóan a megújuló energia mellett az úgynevezett korai figyelmeztetőrendszerek bevezetésének fontosságát hangoztatta. Ezek érzékelők, eseményészlelési rendszerek és infokommunikációs hálózatok segítségével a várhatóan bekövetkező természeti katasztrófákról jóval idő előtt jelzést adnak, hogy az érintett régió felkészülhessen a közelgő csapásra.

Petteri Taalas WMO-főtitkár a kutatáshoz fűzött kommentárjában elmondta, hogy a 2030-ra kitűzött, a károsanyag-kibocsátás csökkentését célzó célkitűzéseket a hétszeresére kellene növelni ahhoz, hogy megfeleljenek a párizsi egyezményben foglaltaknak. A 2015-ös dokumentumban az aláíró felek megegyeztek, hogy erőfeszítéseket tesznek a felmelegedés 1,5 fok alatt tartására, a kutatás azonban rámutatott, hogy “szörnyen rossz irányba haladunk”.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Kevesebb hulladék, több tudatosság: novemberben indul az akcióhét

Az Európai Hulladékcsökkentési Hét a pozitív minták és magatartásformák népszerűsítésére szolgál.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Hulladékcsökkentési Hét olyan pozitív minták és magatartásformák népszerűsítésére szolgál, amelyekkel megelőzhető a hulladék keletkezése – olvasható a közlemény az alternativenergia.hu oldalon. “A legkönnyebben azt a szemetet kezeljük, amit meg sem termelünk” – fogalmazott posztjában Gajdos László, aki közösségi oldalán mindenkit arra bíztatott, hogy csatlakozzon a november 21-29. közötti akcióhéthez. Egyúttal jelezte, az érdeklődők november 9-ig regisztrálhatnak a szelektalok.hu/hulladekcsokkentesihet2026 oldalon. A Szunyogh Média tudományos-ismeretterjesztő és szakmai blog kedden az akcióhét magyarországi programjairól szóló közleményükben azt írták, “Minden döntés számít! Minden erőforrás érték!” – ezzel a jelmondattal rendezik meg 18. alkalommal az Európai Hulladékcsökkentési Hetet. Az egész Európára kiterjedő kezdeményezés idén arra hívja fel a figyelmet, hogy a hulladékcsökkentés nem a kukánál kezdődik.

A 2026-os fókusztéma az anyagtakarékosság, illetve annak végiggondolása, hogy valóban mennyi anyagra, termékre és erőforrásra van szükség és hogyan lehet a már meglévő dolgokat tovább használni. Ehhez nem feltétlenül kell nagyszabású környezetvédelmi projekt. Egy iskola rendezhet csereberét vagy javítónapot, egy munkahely felmérheti, hol lehet kiváltani az egyszer használatos eszközöket, egy közösség szervezhet eszközkölcsönzést vagy élelmiszermentő akciót, egy család pedig akár azt is megmérheti, mennyi élelmiszer kerül egy hét alatt a szemétbe.

A program ötletei között szerepel a csomagolás csökkentése, a tárgyak javítása és felújítása, az újratöltés, a papír újrahasználata, a komposztálás, valamint az anyag-, víz- és energiatakarékosság is. Arra is kitértek, hogy öt kategóriában lehet jelentkezni: közigazgatási szervezetek, oktatási intézmények, gazdasági társaságok, civil szervezetek és magánszemélyek regisztrálhatják akcióikat. A részletek és a magyarországi regisztráció az Európai Hulladékcsökkentési Hét hazai oldalán, a szelektalok.hu/hulladekcsokkentesihet2026/ honlapon érhetők el.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák