Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

ENSZ-főtitkár: senki sincs biztonságban az éghajlatváltozás okozta természeti katasztrófák elől

Itt az idő, hogy az ígéretekből tettek legyenek, ugyanis senki sincs biztonságban az klímaváltozás okozta természeti katasztrófák elől – fogalmazott António Guterres ENSZ-főtitkár a Meteorológiai Világszervezet (WMO) éghajlatváltozást vizsgáló idei beszámolójában.

Létrehozva:

|

“Az éghajlatváltozás hatásai a pusztítás eddig feltérképezetlen területei felé haladnak” – mondta az ENSZ-főtitkár a tanulmányhoz fűződően kedden. A WMO által vezetett, több szervezet által készített – United in Science címet viselő – felmérésből kiderült, hogy hiába esett vissza a károsanyag-kibocsátás a koronavírus-járvány miatti lezárások idején, a globális felmelegedést előidéző kibocsátások azóta már a járvány előtti szinteket is meghaladták: előzetes adatok szerint az év első felében mért széndioxid-kibocsátás 1,2 százalékkal túllépte a 2019-es év ugyanezen időszakában mért szintet. A helyzet súlyosságát nyomatékosítja, hogy mérési adatok alapján az elmúlt hét év minden idők legmelegebb időszakának bizonyult – írják. A globális átlaghőmérséklet már 1,1 Celsius-fokkal nőtt az iparosodás előtti szinthez képest, szakértők szerint pedig félő, hogy 2026-ig bezárólag akár meg is haladhatjuk a másfél fokos hőmérsékletnövekedést. Az évszázad végéig pedig – határozott klímavédelmi szabályozások hiányában – mintegy 2,8 fokkal növekedhet a bolygó átlaghőmérséklete. “Semmi természetes nincs” a természeti katasztrófák jelenlegi mértékeiben – mondta az ENSZ-főtitkár keddi videóüzenetében, utalva az Európát sújtó hőhullámokra, valamint a “bődületes” pakisztáni árvizekre. Guterres a tanulmányhoz kapcsolódóan a megújuló energia mellett az úgynevezett korai figyelmeztetőrendszerek bevezetésének fontosságát hangoztatta. Ezek érzékelők, eseményészlelési rendszerek és infokommunikációs hálózatok segítségével a várhatóan bekövetkező természeti katasztrófákról jóval idő előtt jelzést adnak, hogy az érintett régió felkészülhessen a közelgő csapásra.

Petteri Taalas WMO-főtitkár a kutatáshoz fűzött kommentárjában elmondta, hogy a 2030-ra kitűzött, a károsanyag-kibocsátás csökkentését célzó célkitűzéseket a hétszeresére kellene növelni ahhoz, hogy megfeleljenek a párizsi egyezményben foglaltaknak. A 2015-ös dokumentumban az aláíró felek megegyeztek, hogy erőfeszítéseket tesznek a felmelegedés 1,5 fok alatt tartására, a kutatás azonban rámutatott, hogy “szörnyen rossz irányba haladunk”.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

1. Az aszály miatt teljes körű mentességet kapnak az agrártermelők

Általános aszály vis maior mentességet vezet be a kormány minden terület- és állatalapú agrártámogatásra.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Általános aszály vis maior mentességet vezet be a kormány minden terület- és állatalapú agrártámogatásra – írja az alternativenergia.hu. Ez az átfogó intézkedés a hazai gazdálkodók védelmét szolgálja, hiszen ezzel a teljes agráriumra kiterjedő, általános és kollektív vis maior mentesség lép életbe azon kötelezettségek vonatkozásában, amelyek teljesítése az aszály miatt lehetetlenült el – írták. A cél az, hogy a 2026-ban tapasztalható országos aszály miatt egyetlen hazai termelő se essen el a neki járó támogatásoktól. A döntés értelmében a könnyítés minden egységes kérelemben igényelhető közvetlen és vidékfejlesztési támogatási jogcímre – így egyebek között a területalapú jövedelemtámogatásokra (BISS, CRISS), az Agro-ökológiai Programra (AÖP), valamint az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) és ökológiai gazdálkodási (ÖKO) programokra, állatlétszám alapú és erdészeti támogatásokra is – egységesen vonatkozik.

A példa nélküli intézkedés lehetőséget biztosít a termelők számára, hogy a Kincstár külön bejelentés nélkül is elfogadja, hogy az említett támogatások egyes feltételei teljesüljenek – hangsúlyozta a minisztérium. Kiemelte: minden kötelezettség alóli mentesítés az aszállyal összefüggésben lehetséges, úgymint a talajtakarás, az elvárt hozamok, az állatsűrűség, stb. A közlemény szerint a Kincstár az egyes kötelezettségek aszály miatti nem teljesítését hivatalból, külön vizsgálat és igazolások benyújtása nélkül a kifizetések szempontjából rendben lévőnek tekinti. A kötelezettségek részleges vagy teljes elmaradása miatt semmilyen támogatáscsökkentés vagy jogkövetkezmény nem alkalmazható.

A kormány ezzel a lépéssel minimalizálja a gazdákra nehezedő adminisztratív terheket, és garantálja az ágazat pénzügyi stabilitását a válságos időszakban. Az intézkedéshez kapcsolódó jogszabály kidolgozása jelenleg folyamatban van – írta közleményében az AÉM.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák