Zöldinfó
ENSZ-főtitkár: senki sincs biztonságban az éghajlatváltozás okozta természeti katasztrófák elől
Itt az idő, hogy az ígéretekből tettek legyenek, ugyanis senki sincs biztonságban az klímaváltozás okozta természeti katasztrófák elől – fogalmazott António Guterres ENSZ-főtitkár a Meteorológiai Világszervezet (WMO) éghajlatváltozást vizsgáló idei beszámolójában.
“Az éghajlatváltozás hatásai a pusztítás eddig feltérképezetlen területei felé haladnak” – mondta az ENSZ-főtitkár a tanulmányhoz fűződően kedden. A WMO által vezetett, több szervezet által készített – United in Science címet viselő – felmérésből kiderült, hogy hiába esett vissza a károsanyag-kibocsátás a koronavírus-járvány miatti lezárások idején, a globális felmelegedést előidéző kibocsátások azóta már a járvány előtti szinteket is meghaladták: előzetes adatok szerint az év első felében mért széndioxid-kibocsátás 1,2 százalékkal túllépte a 2019-es év ugyanezen időszakában mért szintet. A helyzet súlyosságát nyomatékosítja, hogy mérési adatok alapján az elmúlt hét év minden idők legmelegebb időszakának bizonyult – írják. A globális átlaghőmérséklet már 1,1 Celsius-fokkal nőtt az iparosodás előtti szinthez képest, szakértők szerint pedig félő, hogy 2026-ig bezárólag akár meg is haladhatjuk a másfél fokos hőmérsékletnövekedést. Az évszázad végéig pedig – határozott klímavédelmi szabályozások hiányában – mintegy 2,8 fokkal növekedhet a bolygó átlaghőmérséklete. “Semmi természetes nincs” a természeti katasztrófák jelenlegi mértékeiben – mondta az ENSZ-főtitkár keddi videóüzenetében, utalva az Európát sújtó hőhullámokra, valamint a “bődületes” pakisztáni árvizekre. Guterres a tanulmányhoz kapcsolódóan a megújuló energia mellett az úgynevezett korai figyelmeztetőrendszerek bevezetésének fontosságát hangoztatta. Ezek érzékelők, eseményészlelési rendszerek és infokommunikációs hálózatok segítségével a várhatóan bekövetkező természeti katasztrófákról jóval idő előtt jelzést adnak, hogy az érintett régió felkészülhessen a közelgő csapásra.
Petteri Taalas WMO-főtitkár a kutatáshoz fűzött kommentárjában elmondta, hogy a 2030-ra kitűzött, a károsanyag-kibocsátás csökkentését célzó célkitűzéseket a hétszeresére kellene növelni ahhoz, hogy megfeleljenek a párizsi egyezményben foglaltaknak. A 2015-ös dokumentumban az aláíró felek megegyeztek, hogy erőfeszítéseket tesznek a felmelegedés 1,5 fok alatt tartására, a kutatás azonban rámutatott, hogy “szörnyen rossz irányba haladunk”.
mti
Zöldinfó
A városi hőség ellen a zöld infrastruktúra lehet a legjobb megoldás
A természetes légkondicionáló az egyetlen tartós fegyver a sorozatos hőhullámok ellen.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A hőség elleni küzdelemben a professzionálisan tervezett, kivitelezett és fenntartott zöldfelületek, valamint a hazai nevelésű, klímarezisztens növényanyag jelentik az egyetlen valódi, hosszú távú és fenntartható megoldást – közölte az alternativenergia.hu. Azt írták: a Magyarországot sújtó, tartós hőkupola és a másod-, illetve harmadfokú hőségriasztások rávilágítanak arra, hogy a betonba zárt településeink védtelenek a klímaváltozás hatásaival szemben. A városi hősziget-effektus miatt a burkolt felületek akár 15-20 °C-kal is forróbbak lehetnek a környezetüknél, a légkondicionálók pedig miközben a belső tereket hűtik, tovább fűtik az utcákat. Ezzel szemben a növényzet komplex, biológiai úton csökkenti a forróságot – tették hozzá.
Közleményükben felhívták a figyelmet arra, hogy a tartós kánikula és a városi hőszigethatás nemcsak egészségügyi kockázatot, hanem súlyos gazdasági terhet is jelent a lakosságnak és a településeknek az egekbe szökő hűtési költségek miatt. Úgy fogalmaztak, ezzel szemben a tudatosan tervezett zöld infrastruktúra a leghatékonyabb megtérülő befektetés a klímaválsággal szemben. Emlékeztettek, ahhoz, hogy a városaink élhetőek maradjanak, a teljes szakmai láncolat összehangolt munkájára van szükség. Ez a hazai faiskolákban és dísznövénykertészetekben kezdődik, majd a tudatos tájépítészeti tervezéssel, a szakszerű kivitelezéssel és a tervszerű fenntartással zárul.
Jelezték a zöld infrastruktúra védelmi vonalainak fontosságát, mint a párologtatás, a hűtés, az aktív árnyékolás valamint az oxigéntermelés és a porszűrés. A szervezet a partnerséget is felajánlotta az önkormányzatoknak, a döntéshozóknak és a lakosságnak egyaránt azért, hogy a zöld védjegyek és a szakmai szabványok mentén közösen alakítsák át a településeket hőségálló otthonokká.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaSzakértő: a Velencei-tó válsága túlmutat a vízhiányon
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás ótaFordulóponthoz érkezhet az elektromos autózás
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaA jelenlegi vízdíjak mellett veszélybe kerülhet a jövő ivóvízellátása
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÚj lendületet kap a napenergia: több mint 1000 MW-tal bővült a hálózati kapacitás
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaA nagy SUV-k miatt fogyhatnak el a parkolóhelyek Európában
