Zöldinfó
ENSZ-főtitkár: senki sincs biztonságban az éghajlatváltozás okozta természeti katasztrófák elől
Itt az idő, hogy az ígéretekből tettek legyenek, ugyanis senki sincs biztonságban az klímaváltozás okozta természeti katasztrófák elől – fogalmazott António Guterres ENSZ-főtitkár a Meteorológiai Világszervezet (WMO) éghajlatváltozást vizsgáló idei beszámolójában.
“Az éghajlatváltozás hatásai a pusztítás eddig feltérképezetlen területei felé haladnak” – mondta az ENSZ-főtitkár a tanulmányhoz fűződően kedden. A WMO által vezetett, több szervezet által készített – United in Science címet viselő – felmérésből kiderült, hogy hiába esett vissza a károsanyag-kibocsátás a koronavírus-járvány miatti lezárások idején, a globális felmelegedést előidéző kibocsátások azóta már a járvány előtti szinteket is meghaladták: előzetes adatok szerint az év első felében mért széndioxid-kibocsátás 1,2 százalékkal túllépte a 2019-es év ugyanezen időszakában mért szintet. A helyzet súlyosságát nyomatékosítja, hogy mérési adatok alapján az elmúlt hét év minden idők legmelegebb időszakának bizonyult – írják. A globális átlaghőmérséklet már 1,1 Celsius-fokkal nőtt az iparosodás előtti szinthez képest, szakértők szerint pedig félő, hogy 2026-ig bezárólag akár meg is haladhatjuk a másfél fokos hőmérsékletnövekedést. Az évszázad végéig pedig – határozott klímavédelmi szabályozások hiányában – mintegy 2,8 fokkal növekedhet a bolygó átlaghőmérséklete. “Semmi természetes nincs” a természeti katasztrófák jelenlegi mértékeiben – mondta az ENSZ-főtitkár keddi videóüzenetében, utalva az Európát sújtó hőhullámokra, valamint a “bődületes” pakisztáni árvizekre. Guterres a tanulmányhoz kapcsolódóan a megújuló energia mellett az úgynevezett korai figyelmeztetőrendszerek bevezetésének fontosságát hangoztatta. Ezek érzékelők, eseményészlelési rendszerek és infokommunikációs hálózatok segítségével a várhatóan bekövetkező természeti katasztrófákról jóval idő előtt jelzést adnak, hogy az érintett régió felkészülhessen a közelgő csapásra.
Petteri Taalas WMO-főtitkár a kutatáshoz fűzött kommentárjában elmondta, hogy a 2030-ra kitűzött, a károsanyag-kibocsátás csökkentését célzó célkitűzéseket a hétszeresére kellene növelni ahhoz, hogy megfeleljenek a párizsi egyezményben foglaltaknak. A 2015-ös dokumentumban az aláíró felek megegyeztek, hogy erőfeszítéseket tesznek a felmelegedés 1,5 fok alatt tartására, a kutatás azonban rámutatott, hogy “szörnyen rossz irányba haladunk”.
mti
Zöldinfó
Mit árulnak el az időjárási adatok a jövőnkről?
Előadásokkal és múzeumi barangolással várja a látogatókat a HungaroMet Zrt.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A hőhullámok alakulásával, a csapadék-előrejelzést segítő mérési módszerekkel és a csapadék- és hőmérsékleti szélsőségekről szóló előadásokkal, valamint múzeumi barangolással várja az érdeklődőket a Kutatók éjszakáján, szeptember 25-én a HungaroMet Nonprofit Zrt – írja az alternativenergia.hu. Az érdeklődőket szeptember 25-én, pénteken 16 órától várják a HungaroMet II. kerületi székházába. Este 7 óráig tudományos előadásokkal készülnek: szó lesz a hőhullámok múltbeli és jövőbeli alakulásáról, így bemutatják, milyen módszerekkel határozzák meg a hőhullámos időszakok különböző jellemzőit, milyen sajátosságai voltak az idén nyáron kialakult hőhullámos időszakoknak és azt is, a HungaroMet által futtatott regionális éghajlati modellek alapján mire lehet számítani a következő évtizedekben. Lesz előadás arról is, hogyan segítik a különböző típusú mérések a csapadék pontosabb előrejelzését. Foglalkoznak a csapadék- és hőmérsékleti adatsorok szélsőségeinek vizsgálatával is, így többek között azzal, hogy az elmúlt évtized valóban szélsőséges időszaknak tekinthető-e a többdimenziós vizsgálat alapján és az elmúlt másfél évszázadban mely időszakok tekinthetőek szélsőségesnek, akár a hónapokat, évszakokat vagy az éveket vizsgálva.
Az érdeklődők részt vehetnek múzeumi barangoláson is, a látogatók megismerhetik a HungaroMet Nonprofit Zrt. muzeális szakgyűjteményét, ami páratlan betekintést nyújt abba, hogyan fejlődött az időjárás megfigyelése az elmúlt évszázadok során. A gyűjteményben történeti meteorológiai műszerek sorakoznak, amelyek bemutatják, hogyan zajlottak korábban a megfigyelések és mérések, és milyen eszközökkel dolgoztak a meteorológusok a modern technológiák megjelenése előtt. A vezetett látogatáson bemutatják a gyűjtemény legérdekesebb darabjait: régi hőmérőket, csapadékmérőket, szélmérő eszközöket, valamint olyan korai műszereket, amelyek ma már csak múzeumi környezetben láthatók. A résztvevők megtudhatják, hogyan működtek ezek az eszközök, milyen pontossággal mértek, és milyen szerepet játszottak a meteorológiai megfigyelések történetében. Ismertetik a mai mérési gyakorlatokat, a HungaroMet országos mérőhálózatát, a jelenleg használatos korszerű meteorológiai műszereket és technológiákat. Az előadás segít megérteni, hogyan lesz a mérésből adat, az adatból pedig előrejelzés.
A Miskolci Egyetemen pedig Lehetsz te is meteorológus címmel a légkörtudományba bevezető interaktív előadás várja az érdeklődőket, kísérletekkel. Az előadásokon való részvétel regisztrációhoz kötött, regisztrálni a https://www.kutatokejszakaja.hu/ weboldalon lehet.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaA rezsicsökkentés eltörlését és célzott kompenzációt sürget a Levegő Munkacsoport
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaForradalmi változás jöhet az időjárás-előrejelzésben az új műholddal
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaMegszűnik az elektronikai hulladék leadása az önkormányzati gyűjtéseken
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaFurcsa szagú, barna anyag jelent meg a Dunában
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaSzennyezés az akkumulátorgyárnál: függetlenül vizsgálják az iváncsai kutak vizét
