Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

ENSZ-főtitkár: senki sincs biztonságban az éghajlatváltozás okozta természeti katasztrófák elől

Itt az idő, hogy az ígéretekből tettek legyenek, ugyanis senki sincs biztonságban az klímaváltozás okozta természeti katasztrófák elől – fogalmazott António Guterres ENSZ-főtitkár a Meteorológiai Világszervezet (WMO) éghajlatváltozást vizsgáló idei beszámolójában.

Létrehozva:

|

“Az éghajlatváltozás hatásai a pusztítás eddig feltérképezetlen területei felé haladnak” – mondta az ENSZ-főtitkár a tanulmányhoz fűződően kedden. A WMO által vezetett, több szervezet által készített – United in Science címet viselő – felmérésből kiderült, hogy hiába esett vissza a károsanyag-kibocsátás a koronavírus-járvány miatti lezárások idején, a globális felmelegedést előidéző kibocsátások azóta már a járvány előtti szinteket is meghaladták: előzetes adatok szerint az év első felében mért széndioxid-kibocsátás 1,2 százalékkal túllépte a 2019-es év ugyanezen időszakában mért szintet. A helyzet súlyosságát nyomatékosítja, hogy mérési adatok alapján az elmúlt hét év minden idők legmelegebb időszakának bizonyult – írják. A globális átlaghőmérséklet már 1,1 Celsius-fokkal nőtt az iparosodás előtti szinthez képest, szakértők szerint pedig félő, hogy 2026-ig bezárólag akár meg is haladhatjuk a másfél fokos hőmérsékletnövekedést. Az évszázad végéig pedig – határozott klímavédelmi szabályozások hiányában – mintegy 2,8 fokkal növekedhet a bolygó átlaghőmérséklete. “Semmi természetes nincs” a természeti katasztrófák jelenlegi mértékeiben – mondta az ENSZ-főtitkár keddi videóüzenetében, utalva az Európát sújtó hőhullámokra, valamint a “bődületes” pakisztáni árvizekre. Guterres a tanulmányhoz kapcsolódóan a megújuló energia mellett az úgynevezett korai figyelmeztetőrendszerek bevezetésének fontosságát hangoztatta. Ezek érzékelők, eseményészlelési rendszerek és infokommunikációs hálózatok segítségével a várhatóan bekövetkező természeti katasztrófákról jóval idő előtt jelzést adnak, hogy az érintett régió felkészülhessen a közelgő csapásra.

Petteri Taalas WMO-főtitkár a kutatáshoz fűzött kommentárjában elmondta, hogy a 2030-ra kitűzött, a károsanyag-kibocsátás csökkentését célzó célkitűzéseket a hétszeresére kellene növelni ahhoz, hogy megfeleljenek a párizsi egyezményben foglaltaknak. A 2015-ös dokumentumban az aláíró felek megegyeztek, hogy erőfeszítéseket tesznek a felmelegedés 1,5 fok alatt tartására, a kutatás azonban rámutatott, hogy “szörnyen rossz irányba haladunk”.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Gyorsabb tűzészlelés: 50 új MI-kamerával bővül a horvát megfigyelőrendszer

Mesterséges intelligenciával működő kamerákkal figyelik az erdőtüzeket Horvátországban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Ötven új, mesterséges intelligenciával működő kamerával bővítették Horvátországban az erdő- és bozóttüzek korai észlelését szolgáló videomegfigyelő rendszert – jelentette be a környezetvédelmi és a zöld átmenetért felelős minisztérium. A rendszer automatikusan érzékeli a füstöt és a lángokat, éjjel-nappal működik, és meteorológiai adatokat is használ – írja az alternativenergia.hu. Segítségével a tüzek korábban észlelhetők, pontosabban követhető a terjedésük, és gyorsabban megkezdődhet a tűzoltók beavatkozása. A kamerák képei és adatai valamennyi megyei tűzoltósági irányítóközpont számára elérhetők. A minisztérium szerint a fejlesztésre azért is szükség van, mert az éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribb és súlyosabb tüzek veszélyeztetik a lakosságot, az ingatlanokat, az erdőket és a védett természeti területeket.

A beruházást európai uniós forrásból finanszírozzák. A fejlesztés egy átfogóbb program része, amelynek célja a korai riasztás tökéletesítése, valamint az erdőtüzek és más, az éghajlatváltozással összefüggő szélsőséges események következményeinek mérséklése. A Horvát Tűzoltó Szövetség adatai szerint az év elejétől augusztus 10-ig 8832 tűzesetet jegyeztek fel az országban, közülük 5575 szabadtéri volt. Az erdő-, bozót- és aljnövényzettüzek száma 23,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A horvát erdészet korábbi adatai szerint a már létező videomegfigyelő hálózat 222 kamerából állt 111 helyszínen. Ezt bővítik most további 50 kamerával 25 új helyszínen.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák