Zöldinfó
ENSZ-főtitkár: senki sincs biztonságban az éghajlatváltozás okozta természeti katasztrófák elől
Itt az idő, hogy az ígéretekből tettek legyenek, ugyanis senki sincs biztonságban az klímaváltozás okozta természeti katasztrófák elől – fogalmazott António Guterres ENSZ-főtitkár a Meteorológiai Világszervezet (WMO) éghajlatváltozást vizsgáló idei beszámolójában.
“Az éghajlatváltozás hatásai a pusztítás eddig feltérképezetlen területei felé haladnak” – mondta az ENSZ-főtitkár a tanulmányhoz fűződően kedden. A WMO által vezetett, több szervezet által készített – United in Science címet viselő – felmérésből kiderült, hogy hiába esett vissza a károsanyag-kibocsátás a koronavírus-járvány miatti lezárások idején, a globális felmelegedést előidéző kibocsátások azóta már a járvány előtti szinteket is meghaladták: előzetes adatok szerint az év első felében mért széndioxid-kibocsátás 1,2 százalékkal túllépte a 2019-es év ugyanezen időszakában mért szintet. A helyzet súlyosságát nyomatékosítja, hogy mérési adatok alapján az elmúlt hét év minden idők legmelegebb időszakának bizonyult – írják. A globális átlaghőmérséklet már 1,1 Celsius-fokkal nőtt az iparosodás előtti szinthez képest, szakértők szerint pedig félő, hogy 2026-ig bezárólag akár meg is haladhatjuk a másfél fokos hőmérsékletnövekedést. Az évszázad végéig pedig – határozott klímavédelmi szabályozások hiányában – mintegy 2,8 fokkal növekedhet a bolygó átlaghőmérséklete. “Semmi természetes nincs” a természeti katasztrófák jelenlegi mértékeiben – mondta az ENSZ-főtitkár keddi videóüzenetében, utalva az Európát sújtó hőhullámokra, valamint a “bődületes” pakisztáni árvizekre. Guterres a tanulmányhoz kapcsolódóan a megújuló energia mellett az úgynevezett korai figyelmeztetőrendszerek bevezetésének fontosságát hangoztatta. Ezek érzékelők, eseményészlelési rendszerek és infokommunikációs hálózatok segítségével a várhatóan bekövetkező természeti katasztrófákról jóval idő előtt jelzést adnak, hogy az érintett régió felkészülhessen a közelgő csapásra.
Petteri Taalas WMO-főtitkár a kutatáshoz fűzött kommentárjában elmondta, hogy a 2030-ra kitűzött, a károsanyag-kibocsátás csökkentését célzó célkitűzéseket a hétszeresére kellene növelni ahhoz, hogy megfeleljenek a párizsi egyezményben foglaltaknak. A 2015-ös dokumentumban az aláíró felek megegyeztek, hogy erőfeszítéseket tesznek a felmelegedés 1,5 fok alatt tartására, a kutatás azonban rámutatott, hogy “szörnyen rossz irányba haladunk”.
mti
Zöldinfó
Országos vizsgálat indulhat az akkumulátoriparban, megszólalt a mérnöki kamara
A Magyar Mérnöki Kamara megalapozottnak tartja a kormány akkumulátoripari szabályozásának szigorító intézkedési tervét.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A kormány döntései – az országos ellenőrzési terv elkészítése, a kiemelt létesítmények átfogó vizsgálata, az új szabályozási koncepció kidolgozása, valamint a környezetvédelmi felelősségi rendszer megújítása – összhangban állnak a kamara által megfogalmazott szakmai elvekkel – írja az alternativenergia.hu. A közleményben emlékeztetnek arra, hogy a Magyar Mérnöki Kamara 2023-ban készített átfogó tanulmánya részletesen elemezte az akkumulátorgyártás környezeti és egészségügyi kockázatait, valamint azokat a környezetvédelmi követelményeket, amelyek a fenntartható és biztonságos működés alapfeltételei. A dokumentum kiemelten hangsúlyozza az elővigyázatosság és a megelőzés elvét, a szigorú hatósági ellenőrzés szükségességét, valamint azt, hogy az engedélyezési és felügyeleti rendszereknek a legmagasabb szintű környezetvédelmi és egészségvédelmi követelményeket kell érvényesíteniük – írják a közleményben.
A kamara álláspontja szerint különösen fontos az országos ellenőrzési program elindítása, valamint a környezetvédelmi felelősségi rendszer átalakításának szándéka. A “szennyező fizet” elv következetes érvényesítése, a jogszabályi kiskapuk megszüntetése, és a bírságrendszer korszerűsítése olyan intézkedések, amelyek hosszú távon erősíthetik a környezetbiztonságot és a társadalmi bizalmat. Felhívták a figyelmet arra, hogy minden akkumulátoripari beruházást a teljes technológiai folyamat, a felhasznált anyagok és a várható környezeti hatások alapján kell értékelni.
Az engedélyezésnek és az ellenőrzéseknek egységesnek, átláthatónak, tudományosan megalapozottnak kell lenniük, és elsődleges szempontként kell kezelni az emberi egészség és a környezet hosszú távú védelmét.
A közleményben hangsúlyozták, nem az akkumulátorgyártás, az akkumulátorgyártók ellen foglalnak állást. Úgy látják, hogy az akkumulátorgyártás a fenntartható fejlődés, az energetikai átállás és a modern ipar egyik meghatározó pillére lehet, amely jelentős gazdasági és technológiai lehetőségeket kínál Magyarország számára. A magyar mérnöktársadalom rendelkezik azzal a szaktudással és tapasztalattal, amely biztosíthatja, hogy az akkumulátorgyártás szabályozott, ellenőrizhető és a környezet terhelését minimálisra csökkentő módon valósuljon meg Magyarország bármely térségében – hangsúlyozta a Magyar Mérnöki Kamara.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaBeton alá kerülnek a legjobb termőtalajok
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre kevesebben keresnek dízelautót, de az árak tovább emelkednek
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaPapírszámla helyett digitális ügyintézés: ezt kéri az MVM az ügyfelektől
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaNégy elektromos modellel készül a Suzuki 2030-ig, köztük az új e-Vitarával
