Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

ENSZ-főtitkár: senki sincs biztonságban az éghajlatváltozás okozta természeti katasztrófák elől

Itt az idő, hogy az ígéretekből tettek legyenek, ugyanis senki sincs biztonságban az klímaváltozás okozta természeti katasztrófák elől – fogalmazott António Guterres ENSZ-főtitkár a Meteorológiai Világszervezet (WMO) éghajlatváltozást vizsgáló idei beszámolójában.

Létrehozva:

|

“Az éghajlatváltozás hatásai a pusztítás eddig feltérképezetlen területei felé haladnak” – mondta az ENSZ-főtitkár a tanulmányhoz fűződően kedden. A WMO által vezetett, több szervezet által készített – United in Science címet viselő – felmérésből kiderült, hogy hiába esett vissza a károsanyag-kibocsátás a koronavírus-járvány miatti lezárások idején, a globális felmelegedést előidéző kibocsátások azóta már a járvány előtti szinteket is meghaladták: előzetes adatok szerint az év első felében mért széndioxid-kibocsátás 1,2 százalékkal túllépte a 2019-es év ugyanezen időszakában mért szintet. A helyzet súlyosságát nyomatékosítja, hogy mérési adatok alapján az elmúlt hét év minden idők legmelegebb időszakának bizonyult – írják. A globális átlaghőmérséklet már 1,1 Celsius-fokkal nőtt az iparosodás előtti szinthez képest, szakértők szerint pedig félő, hogy 2026-ig bezárólag akár meg is haladhatjuk a másfél fokos hőmérsékletnövekedést. Az évszázad végéig pedig – határozott klímavédelmi szabályozások hiányában – mintegy 2,8 fokkal növekedhet a bolygó átlaghőmérséklete. “Semmi természetes nincs” a természeti katasztrófák jelenlegi mértékeiben – mondta az ENSZ-főtitkár keddi videóüzenetében, utalva az Európát sújtó hőhullámokra, valamint a “bődületes” pakisztáni árvizekre. Guterres a tanulmányhoz kapcsolódóan a megújuló energia mellett az úgynevezett korai figyelmeztetőrendszerek bevezetésének fontosságát hangoztatta. Ezek érzékelők, eseményészlelési rendszerek és infokommunikációs hálózatok segítségével a várhatóan bekövetkező természeti katasztrófákról jóval idő előtt jelzést adnak, hogy az érintett régió felkészülhessen a közelgő csapásra.

Petteri Taalas WMO-főtitkár a kutatáshoz fűzött kommentárjában elmondta, hogy a 2030-ra kitűzött, a károsanyag-kibocsátás csökkentését célzó célkitűzéseket a hétszeresére kellene növelni ahhoz, hogy megfeleljenek a párizsi egyezményben foglaltaknak. A 2015-ös dokumentumban az aláíró felek megegyeztek, hogy erőfeszítéseket tesznek a felmelegedés 1,5 fok alatt tartására, a kutatás azonban rámutatott, hogy “szörnyen rossz irányba haladunk”.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Minusz tíz fok alatt: nő az import, apadnak a tározók Romániában

Ötéves rekordszinten van a gázfogyasztás Romániában.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A szokatlanul hideg idő miatt január 20-án 663 GWh-ra nőtt Románia teljes gázfogyasztása – írja az alternativenergia.hu. Ennél nagyobb értékre legutóbb 2021. január 19-én volt példa, amikor az országos fogyasztás 673 GWh volt. Az országos gázelosztó hálózatot üzemeltető állami vállalat, a Transgaz valós idejű adatai azt mutatják, hogy 250 GWh-t a belső termelés fedez, 277 GWh-nak megfelelő mennyiségű földgázt a tározókból emelnek ki, mintegy 135 GWh pedig importból származik. Románia teljes importja 210 GWh (19,8 millió köbméter), míg az export hozzávetőleg 76 GWh (7,2 millió köbméter). Az importált földgáz Bulgárián (175,5 MWh, 16,8 millió köbméter) és Magyarországon (32 GWh, 3 millió köbméter) keresztül érkezik. Románia Moldovába (57 GWh, 5,4 millió köbméter) és Ukrajnába (19 GWh, 1,8 millió köbméter) exportál földgázt. A napi gázfogyasztás abszolút romániai rekordját a 2017. január 10-én mért 735 GWh jelenti. Akkor 300 GWh-t fedezett a belső termelés, 280 GWh származott a gáztározókból, 155 GWh pedig importból.

Január 18-án a romániai gáztározókban tárolt energia mennyisége 20,2 TWh volt, ami 59,8 százalékos telítettségnek felel meg. Ez hozzávetőleg 10 százalékkal haladta meg az Európai Unió átlagát, és közel 5 százalékkal az egy évvel korábbi romániai értéket. Január 19-éről 20-ára virradóra Románia nagy részén a hőmérséklet mínusz 10 C fok alá csökkent, s kedden napközben sem emelkedik fagypont fölé.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák