Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

ENSZ-főtitkár: senki sincs biztonságban az éghajlatváltozás okozta természeti katasztrófák elől

Itt az idő, hogy az ígéretekből tettek legyenek, ugyanis senki sincs biztonságban az klímaváltozás okozta természeti katasztrófák elől – fogalmazott António Guterres ENSZ-főtitkár a Meteorológiai Világszervezet (WMO) éghajlatváltozást vizsgáló idei beszámolójában.

Létrehozva:

|

“Az éghajlatváltozás hatásai a pusztítás eddig feltérképezetlen területei felé haladnak” – mondta az ENSZ-főtitkár a tanulmányhoz fűződően kedden. A WMO által vezetett, több szervezet által készített – United in Science címet viselő – felmérésből kiderült, hogy hiába esett vissza a károsanyag-kibocsátás a koronavírus-járvány miatti lezárások idején, a globális felmelegedést előidéző kibocsátások azóta már a járvány előtti szinteket is meghaladták: előzetes adatok szerint az év első felében mért széndioxid-kibocsátás 1,2 százalékkal túllépte a 2019-es év ugyanezen időszakában mért szintet. A helyzet súlyosságát nyomatékosítja, hogy mérési adatok alapján az elmúlt hét év minden idők legmelegebb időszakának bizonyult – írják. A globális átlaghőmérséklet már 1,1 Celsius-fokkal nőtt az iparosodás előtti szinthez képest, szakértők szerint pedig félő, hogy 2026-ig bezárólag akár meg is haladhatjuk a másfél fokos hőmérsékletnövekedést. Az évszázad végéig pedig – határozott klímavédelmi szabályozások hiányában – mintegy 2,8 fokkal növekedhet a bolygó átlaghőmérséklete. “Semmi természetes nincs” a természeti katasztrófák jelenlegi mértékeiben – mondta az ENSZ-főtitkár keddi videóüzenetében, utalva az Európát sújtó hőhullámokra, valamint a “bődületes” pakisztáni árvizekre. Guterres a tanulmányhoz kapcsolódóan a megújuló energia mellett az úgynevezett korai figyelmeztetőrendszerek bevezetésének fontosságát hangoztatta. Ezek érzékelők, eseményészlelési rendszerek és infokommunikációs hálózatok segítségével a várhatóan bekövetkező természeti katasztrófákról jóval idő előtt jelzést adnak, hogy az érintett régió felkészülhessen a közelgő csapásra.

Petteri Taalas WMO-főtitkár a kutatáshoz fűzött kommentárjában elmondta, hogy a 2030-ra kitűzött, a károsanyag-kibocsátás csökkentését célzó célkitűzéseket a hétszeresére kellene növelni ahhoz, hogy megfeleljenek a párizsi egyezményben foglaltaknak. A 2015-ös dokumentumban az aláíró felek megegyeztek, hogy erőfeszítéseket tesznek a felmelegedés 1,5 fok alatt tartására, a kutatás azonban rámutatott, hogy “szörnyen rossz irányba haladunk”.

 

mti

Zöldinfó

Vádat emeltek egy kenderesi férfi ellen, aki 21 tonna veszélyes hulladékot tárolt az udvaron

Mintegy 21 tonnányi bontási hulladékot tárolt egy helybéli ingatlanon egy 45 éves kenderesi férfi.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A vádirat szerint a férfi 2021. szeptembertől 2023. nyárig egy kenderesi ingatlanon hulladékgazdálkodási engedély nélkül végzett gépjárműbontást. Az udvarára szállított, forgalomba már nem kerülő gépjárműveket alkatrészekre bontotta, azokat az udvaron raklapokon tárolta, majd egy részüket eladta – írták.

A vádhatóság felhívta a figyelmet arra: a gépjármű bontása, mint előkezelés hulladékgazdálkodási tevékenységnek minősül, amely csak engedély vagy nyilvántartásba vétel alapján végezhető, a hulladékká vált gépjármű pedig veszélyes hulladék.

A jogszabály szerint jelentős mennyiségű hulladéknak minősül az 1000 kilogrammot vagy a 10 köbmétert meghaladó mennyiség. A férfi által szétbontott, veszélyes hulladéknak minősülő bontott gépjárművek tömege mintegy 21 tonnát tett ki. Az összesen 146 raklapon tárolt alkatrészek térfogata pedig meghaladta az 56 köbmétert – közölték. A férfit korábban a vármegyei kormányhivatal már hatósági határozattal kötelezte a veszélyes hulladék elszállítására, de ő az ellene indult büntetőeljárás alatt ennek nem eleget tett. Az ügyben a Karcagi Járásbíróság fog dönteni.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák