Zöldinfó
ENSZ-főtitkár: senki sincs biztonságban az éghajlatváltozás okozta természeti katasztrófák elől
Itt az idő, hogy az ígéretekből tettek legyenek, ugyanis senki sincs biztonságban az klímaváltozás okozta természeti katasztrófák elől – fogalmazott António Guterres ENSZ-főtitkár a Meteorológiai Világszervezet (WMO) éghajlatváltozást vizsgáló idei beszámolójában.
“Az éghajlatváltozás hatásai a pusztítás eddig feltérképezetlen területei felé haladnak” – mondta az ENSZ-főtitkár a tanulmányhoz fűződően kedden. A WMO által vezetett, több szervezet által készített – United in Science címet viselő – felmérésből kiderült, hogy hiába esett vissza a károsanyag-kibocsátás a koronavírus-járvány miatti lezárások idején, a globális felmelegedést előidéző kibocsátások azóta már a járvány előtti szinteket is meghaladták: előzetes adatok szerint az év első felében mért széndioxid-kibocsátás 1,2 százalékkal túllépte a 2019-es év ugyanezen időszakában mért szintet. A helyzet súlyosságát nyomatékosítja, hogy mérési adatok alapján az elmúlt hét év minden idők legmelegebb időszakának bizonyult – írják. A globális átlaghőmérséklet már 1,1 Celsius-fokkal nőtt az iparosodás előtti szinthez képest, szakértők szerint pedig félő, hogy 2026-ig bezárólag akár meg is haladhatjuk a másfél fokos hőmérsékletnövekedést. Az évszázad végéig pedig – határozott klímavédelmi szabályozások hiányában – mintegy 2,8 fokkal növekedhet a bolygó átlaghőmérséklete. “Semmi természetes nincs” a természeti katasztrófák jelenlegi mértékeiben – mondta az ENSZ-főtitkár keddi videóüzenetében, utalva az Európát sújtó hőhullámokra, valamint a “bődületes” pakisztáni árvizekre. Guterres a tanulmányhoz kapcsolódóan a megújuló energia mellett az úgynevezett korai figyelmeztetőrendszerek bevezetésének fontosságát hangoztatta. Ezek érzékelők, eseményészlelési rendszerek és infokommunikációs hálózatok segítségével a várhatóan bekövetkező természeti katasztrófákról jóval idő előtt jelzést adnak, hogy az érintett régió felkészülhessen a közelgő csapásra.
Petteri Taalas WMO-főtitkár a kutatáshoz fűzött kommentárjában elmondta, hogy a 2030-ra kitűzött, a károsanyag-kibocsátás csökkentését célzó célkitűzéseket a hétszeresére kellene növelni ahhoz, hogy megfeleljenek a párizsi egyezményben foglaltaknak. A 2015-ös dokumentumban az aláíró felek megegyeztek, hogy erőfeszítéseket tesznek a felmelegedés 1,5 fok alatt tartására, a kutatás azonban rámutatott, hogy “szörnyen rossz irányba haladunk”.
mti
Zöldinfó
Túrázás, várak, botanikus kertek, ezek a legnépszerűbb tavaszi programok
A magyarok fele havonta legalább egyszer kirándul tavasszal.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
a legkedveltebb programok között a túrázás és a városnézés, valamint a várak és botanikus kertek látogatása szerepel – közölte a Visit Hungary a Csodásmagyarország.hu 5554 fő részvételével 2026 márciusában készült online felmérésének eredményét az MTI-vel. A tájékoztatás szerint a válaszadók tizede hetente, 40 százaléka ritkábban mozdul ki, és két százalék azok aránya, akik egyáltalán nem nyitottak erre a tevékenységre – ismertette az alternativenergia.hu. A 30-45 évesek 14 százaléka kirándul hetente, ez az arány a 18-29 éves korosztályban 11 százalék, a 46-65 éveseknél 8 százalék, míg a 65 év felettieknél 6 százalék és a ritkábban kirándulók aránya az életkor előrehaladtával növekszik. Fő motivációként a válaszadók 30 százaléka az éledő természetet nevezte meg, míg négyből egy válaszadó a kikapcsolódásért, minden ötödik a közös élmények miatt szívesen kirándul. Az aktív pihenés és mozgás a válaszadók 16 százaléka számára meghatározó, míg a kulturális érdeklődés és az egészségmegőrzés egyaránt 4-4 százalék esetében jelenik meg fő szempontként, utóbbi elsősorban az idősebb korosztályt jellemzi.
A felmérés alapján a legnépszerűbb tavaszi kirándulóprogramok között a túrázás és a városnézés szerepel az élen, előbbit 15 százalék, utóbbit 12 százalék választotta. Tizenegy százalék jelölte meg a kastély- és várlátogatást, valamint az arborétumokat és botanikus kerteket. A tavaszi programok között szerepelnek még az állatkertek és vadasparkok, az erdei kisvasutazás, virágzási események, kerékpározás, piknikezés és barlanglátogatás is. Továbbá a válaszadók kisebb arányban még a skanzenek és szabadtéri múzeumok, valamint a kalandparkok és élményparkok látogatását említették, valamint a vízi programokat.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRejtélyes szabotázs az Alpokban: kulcsfontosságú olajvezeték működése akadt meg
-
Zöld Közlekedés21 óra telt el a létrehozás ótaKoncertek, autók és lampionos felvonulás: programkavalkád Esztergomban
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaA Duna House szerint a drágulás átalakítja a budapesti keresletet
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaJapán hangulat Szegeden: cseresznyefák és különleges programok
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHidrogéntechnológia forradalmasíthatja az épületek energiaellátását
