Zöldinfó
ENSZ-főtitkár: senki sincs biztonságban az éghajlatváltozás okozta természeti katasztrófák elől
Itt az idő, hogy az ígéretekből tettek legyenek, ugyanis senki sincs biztonságban az klímaváltozás okozta természeti katasztrófák elől – fogalmazott António Guterres ENSZ-főtitkár a Meteorológiai Világszervezet (WMO) éghajlatváltozást vizsgáló idei beszámolójában.
“Az éghajlatváltozás hatásai a pusztítás eddig feltérképezetlen területei felé haladnak” – mondta az ENSZ-főtitkár a tanulmányhoz fűződően kedden. A WMO által vezetett, több szervezet által készített – United in Science címet viselő – felmérésből kiderült, hogy hiába esett vissza a károsanyag-kibocsátás a koronavírus-járvány miatti lezárások idején, a globális felmelegedést előidéző kibocsátások azóta már a járvány előtti szinteket is meghaladták: előzetes adatok szerint az év első felében mért széndioxid-kibocsátás 1,2 százalékkal túllépte a 2019-es év ugyanezen időszakában mért szintet. A helyzet súlyosságát nyomatékosítja, hogy mérési adatok alapján az elmúlt hét év minden idők legmelegebb időszakának bizonyult – írják. A globális átlaghőmérséklet már 1,1 Celsius-fokkal nőtt az iparosodás előtti szinthez képest, szakértők szerint pedig félő, hogy 2026-ig bezárólag akár meg is haladhatjuk a másfél fokos hőmérsékletnövekedést. Az évszázad végéig pedig – határozott klímavédelmi szabályozások hiányában – mintegy 2,8 fokkal növekedhet a bolygó átlaghőmérséklete. “Semmi természetes nincs” a természeti katasztrófák jelenlegi mértékeiben – mondta az ENSZ-főtitkár keddi videóüzenetében, utalva az Európát sújtó hőhullámokra, valamint a “bődületes” pakisztáni árvizekre. Guterres a tanulmányhoz kapcsolódóan a megújuló energia mellett az úgynevezett korai figyelmeztetőrendszerek bevezetésének fontosságát hangoztatta. Ezek érzékelők, eseményészlelési rendszerek és infokommunikációs hálózatok segítségével a várhatóan bekövetkező természeti katasztrófákról jóval idő előtt jelzést adnak, hogy az érintett régió felkészülhessen a közelgő csapásra.
Petteri Taalas WMO-főtitkár a kutatáshoz fűzött kommentárjában elmondta, hogy a 2030-ra kitűzött, a károsanyag-kibocsátás csökkentését célzó célkitűzéseket a hétszeresére kellene növelni ahhoz, hogy megfeleljenek a párizsi egyezményben foglaltaknak. A 2015-ös dokumentumban az aláíró felek megegyeztek, hogy erőfeszítéseket tesznek a felmelegedés 1,5 fok alatt tartására, a kutatás azonban rámutatott, hogy “szörnyen rossz irányba haladunk”.
mti
Zöldinfó
Napelemes energia és intelligens szenzorok a szolnoki zebráknál
Intelligens gyalogosvédelmi rendszereket alakítanak ki.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Intelligens gyalogosvédelmi rendszereket alakítanak ki Szolnokon, a Versenyképes Járások Programban megvalósuló fejlesztés kivitelezése a város két helyszínén már elkezdődött – közölte a város polgármestere a Facebook-oldalán. Györfi Mihály tájékoztatása szerint a több települést is érintő, köz- és közlekedésbiztonság fejlesztését célzó projekt keretében Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata 2026-ban több mint 116 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesült – írja az alternativenergia.hu. A beruházás során Szolnok hét forgalmas gyalogátkelőhelyén alakítanak ki intelligens gyalogosvédelmi rendszert. A cél, hogy a gyalogosokat az autósok hamarabb és könnyebben észre vegyék, biztonságosabbá váljon a közlekedés – írta.
Az intelligens szenzorokkal felszerelt rendszer érzékeli, amikor gyalogos érkezik az átkelőhelyhez és automatikusan bekapcsolja a járművezetők figyelmét felhívó sárga villogó fényjelzést. Sötétedés után további fénytechnikai megoldások is segíthetik a gyalogosok jobb láthatóságát. A tervezett rendszer a helyszíni adottságoktól függően akár napelemes energiaellátással is működhet. Vezeték nélküli kommunikációra képes, működése távolról is nyomon követhető, emellett alkalmas statisztikai és diagnosztikai információk továbbítására. A tervek szerint a gyalogosbiztonsági rendszerek a két helyszínen, ahol a munkálatok már megkezdődtek, 2026. szeptember 30-án már üzemképes állapotban a lakosság rendelkezésére fognak állni, a másik öt helyszínen pedig legkésőbb 2026. november 30-án – tájékoztatott Györfi Mihály.
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás óta375 tonna illegális trópusi faanyagot foglaltak le Hollandiában
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaÖsszeomlik a kukoricatermés? Drasztikusan csökkent a vetésterület az aszály miatt
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaOktóberben ismét megtisztulhatnak az ország elhanyagolt területei
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMár most látszik a klímaváltozás hatása a magyar szőlőültetvényeken
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaKilencedik éve gyűjtik a régi mobiltelefonokat a gorillák védelméért
