Zöldinfó
ENSZ-főtitkár: senki sincs biztonságban az éghajlatváltozás okozta természeti katasztrófák elől
Itt az idő, hogy az ígéretekből tettek legyenek, ugyanis senki sincs biztonságban az klímaváltozás okozta természeti katasztrófák elől – fogalmazott António Guterres ENSZ-főtitkár a Meteorológiai Világszervezet (WMO) éghajlatváltozást vizsgáló idei beszámolójában.
“Az éghajlatváltozás hatásai a pusztítás eddig feltérképezetlen területei felé haladnak” – mondta az ENSZ-főtitkár a tanulmányhoz fűződően kedden. A WMO által vezetett, több szervezet által készített – United in Science címet viselő – felmérésből kiderült, hogy hiába esett vissza a károsanyag-kibocsátás a koronavírus-járvány miatti lezárások idején, a globális felmelegedést előidéző kibocsátások azóta már a járvány előtti szinteket is meghaladták: előzetes adatok szerint az év első felében mért széndioxid-kibocsátás 1,2 százalékkal túllépte a 2019-es év ugyanezen időszakában mért szintet. A helyzet súlyosságát nyomatékosítja, hogy mérési adatok alapján az elmúlt hét év minden idők legmelegebb időszakának bizonyult – írják. A globális átlaghőmérséklet már 1,1 Celsius-fokkal nőtt az iparosodás előtti szinthez képest, szakértők szerint pedig félő, hogy 2026-ig bezárólag akár meg is haladhatjuk a másfél fokos hőmérsékletnövekedést. Az évszázad végéig pedig – határozott klímavédelmi szabályozások hiányában – mintegy 2,8 fokkal növekedhet a bolygó átlaghőmérséklete. “Semmi természetes nincs” a természeti katasztrófák jelenlegi mértékeiben – mondta az ENSZ-főtitkár keddi videóüzenetében, utalva az Európát sújtó hőhullámokra, valamint a “bődületes” pakisztáni árvizekre. Guterres a tanulmányhoz kapcsolódóan a megújuló energia mellett az úgynevezett korai figyelmeztetőrendszerek bevezetésének fontosságát hangoztatta. Ezek érzékelők, eseményészlelési rendszerek és infokommunikációs hálózatok segítségével a várhatóan bekövetkező természeti katasztrófákról jóval idő előtt jelzést adnak, hogy az érintett régió felkészülhessen a közelgő csapásra.
Petteri Taalas WMO-főtitkár a kutatáshoz fűzött kommentárjában elmondta, hogy a 2030-ra kitűzött, a károsanyag-kibocsátás csökkentését célzó célkitűzéseket a hétszeresére kellene növelni ahhoz, hogy megfeleljenek a párizsi egyezményben foglaltaknak. A 2015-ös dokumentumban az aláíró felek megegyeztek, hogy erőfeszítéseket tesznek a felmelegedés 1,5 fok alatt tartására, a kutatás azonban rámutatott, hogy “szörnyen rossz irányba haladunk”.
mti
Zöldinfó
A megújuló energia lehet a kulcs az európai szigetek jövőjéhez
Az EU javítana az európai szigeteken és a tengerpart mentén élők életkörülményein és gazdasági lehetőségein.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Európai Bizottság stratégiát mutatott be az uniós szigeteken, valamint a tagországok tengerpartjai mentén élők támogatására a gazdaságra, az összekapcsoltságra, az energiaellátásra, a környezetvédelemre, a demográfiára és a biztonság szavatolására vonatkozóan azzal a céllal, hogy “az e területek és az ott élők előtt álló kihívásokat lehetőségekké és tartós előnyökké alakítsa”. A brüsszeli közleményben a stratégia fontosságát hangsúlyozva az Európai Bizottság mindenekelőtt közölte: az EU-ban 17 millió ember él 16 tagállam több mint 4000 szigetén, emellett 95 millióan vannak olyanok, akik az EU 22 tagállamának összesen 70 ezer kilométert kitevő partvonala mentén, illetve tengerparti területein élnek – írja az alternativenergia.hu.
Kiemelték: az EU legtöbb szigete ugyanazon kihívásokkal néz szembe, amelyek hatással vannak gazdasági fenntarthatóságukra és lakosainak életminőségére. Ilyen a földrajzi elszigeteltség, a korlátozott összeköttetés, a magas szállítási költségek és a hosszas utazási idők, a kis és széttagolt piacok, a turizmustól, valamint a fosszilis tüzelőanyagoktól való túlzott függés, az éghajlatváltozásnak való kitettség, a demográfiai hanyatlás, a vízhiány, az alapvető szolgáltatásokhoz való korlátozott hozzáférés, valamint az elszigeteltség egyéb többletköltségei.
Az európai part menti közösségekre jelentős hatással van a biodiverzitás csökkenése és a tengeri szennyezés, melyek hatással vannak ellenálló képességükre és gazdasági növekedésükre. Gyakran kihívást jelent a megfizethető lakhatás, a gazdasági tevékenység szezonalitása és a korlátozott munkalehetőségek, ami a fiatalok elvándorlásához és gazdasági instabilitáshoz vezet. Felismerve ezeket az összefonódó kihívásokat az EU stratégiája a gazdasági lehetőségek kiaknázására, az életminőség javítására és az ellenállóképesség erősítésére összpontosít. Célja a gazdaságfejlesztés, az összekapcsoltság, a versenyképesség és innováció.
A vállalkozói szellem, a diverzifikált helyi gazdaságok, a fenntartható turizmus és a digitalizáció fellendítése, miközben a szigetek és partmenti területek gazdasági tevékenységét és életét korlátozó hiányosságokat kezeli. Hangsúlyt helyez az energiabiztonságra, a környezetvédelemre és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra. Célja a dekarbonizáció felgyorsítása, a megújuló energia alkalmazásának elterjesztése, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás javítása és a biológiai sokféleség védelme. A demográfiai mutatók javítása érdekében a stratégia célja a közszolgáltatások, az egészségügy, a lakhatás, az oktatás és a társadalmi befogadás megerősítése az elnéptelenedés visszafordítása és a fiatalok megtartása.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaBeton alá kerülnek a legjobb termőtalajok
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre kevesebben keresnek dízelautót, de az árak tovább emelkednek
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaPapírszámla helyett digitális ügyintézés: ezt kéri az MVM az ügyfelektől
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaKínai elektromos autók hódítanak: már több mint 30 Geely talált gazdára
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaÉvek után végre történhet valami a Velencei-tóért
