Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

ENSZ-főtitkár: senki sincs biztonságban az éghajlatváltozás okozta természeti katasztrófák elől

Itt az idő, hogy az ígéretekből tettek legyenek, ugyanis senki sincs biztonságban az klímaváltozás okozta természeti katasztrófák elől – fogalmazott António Guterres ENSZ-főtitkár a Meteorológiai Világszervezet (WMO) éghajlatváltozást vizsgáló idei beszámolójában.

Létrehozva:

|

“Az éghajlatváltozás hatásai a pusztítás eddig feltérképezetlen területei felé haladnak” – mondta az ENSZ-főtitkár a tanulmányhoz fűződően kedden. A WMO által vezetett, több szervezet által készített – United in Science címet viselő – felmérésből kiderült, hogy hiába esett vissza a károsanyag-kibocsátás a koronavírus-járvány miatti lezárások idején, a globális felmelegedést előidéző kibocsátások azóta már a járvány előtti szinteket is meghaladták: előzetes adatok szerint az év első felében mért széndioxid-kibocsátás 1,2 százalékkal túllépte a 2019-es év ugyanezen időszakában mért szintet. A helyzet súlyosságát nyomatékosítja, hogy mérési adatok alapján az elmúlt hét év minden idők legmelegebb időszakának bizonyult – írják. A globális átlaghőmérséklet már 1,1 Celsius-fokkal nőtt az iparosodás előtti szinthez képest, szakértők szerint pedig félő, hogy 2026-ig bezárólag akár meg is haladhatjuk a másfél fokos hőmérsékletnövekedést. Az évszázad végéig pedig – határozott klímavédelmi szabályozások hiányában – mintegy 2,8 fokkal növekedhet a bolygó átlaghőmérséklete. “Semmi természetes nincs” a természeti katasztrófák jelenlegi mértékeiben – mondta az ENSZ-főtitkár keddi videóüzenetében, utalva az Európát sújtó hőhullámokra, valamint a “bődületes” pakisztáni árvizekre. Guterres a tanulmányhoz kapcsolódóan a megújuló energia mellett az úgynevezett korai figyelmeztetőrendszerek bevezetésének fontosságát hangoztatta. Ezek érzékelők, eseményészlelési rendszerek és infokommunikációs hálózatok segítségével a várhatóan bekövetkező természeti katasztrófákról jóval idő előtt jelzést adnak, hogy az érintett régió felkészülhessen a közelgő csapásra.

Petteri Taalas WMO-főtitkár a kutatáshoz fűzött kommentárjában elmondta, hogy a 2030-ra kitűzött, a károsanyag-kibocsátás csökkentését célzó célkitűzéseket a hétszeresére kellene növelni ahhoz, hogy megfeleljenek a párizsi egyezményben foglaltaknak. A 2015-ös dokumentumban az aláíró felek megegyeztek, hogy erőfeszítéseket tesznek a felmelegedés 1,5 fok alatt tartására, a kutatás azonban rámutatott, hogy “szörnyen rossz irányba haladunk”.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Komplex természetvédelmi program kezdődött a Mátrában

Jelentősen javul a mátrai élőhelyek állapota.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság több mint 3,3 milliárd forintból valósít meg természetvédelmi fejlesztéseket 9 projekten keresztül az új Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz támogatásával, köztük a most induló, közel 120 millió forintos “Élőhely-rekonstrukció a mátrai hegylábi és hegyi rétek területén” című projektet – mondta az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint Rácz András, a tárca természetvédelemért felelős államtitkára a projektnyitó rendezvényen, Mátrafüreden a Harkály Házban. Az államtitkár a közlemény szerint kiemelte, hogy a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság mátrai tájegysége 40 éve alakult 12 ezer hektáron, azóta európai uniós forrásokból jelentős összegeket fordítottak ezeknek az értékes élőhelyeknek a megóvására. A most induló, csaknem 120 millió forintos élőhely-rekonstrukciós projekt célja a hegylábi és hegyi rétek természetes állapotának helyreállítása – írja az alternativenergia.hu.

A fejlesztés négy különböző élőhelytípust érint, és több település közigazgatási területén zajlik majd, így Abasáron, Gyöngyösön, Pálosvörösmartonon, valamint Mátraszentimrén, Parádon és Gyöngyössolymoson. A jelenlegi fejlesztés a gyepes élőhelyek rehabilitációját, inváziós növényzet irtását, kézi bozót- és cserjeirtást, szárzúzást, valamint kézi és gépi kaszálást foglalja magába, összesen 25 helyszínen, 70 hektáron. A beavatkozások eredményeként mintegy 50 hektáron javul a kis kiterjedésű, de különösen értékes élőhelyek természeti állapota.

Ahol a legeltetés vagy kaszálás nem ideális, ott alacsony költségű természetvédelmi kezelésekkel történik a fejlesztés. A parádi térségben a megközelíthetőség érdekében 2,5 kilométer hosszú földutat stabilizálnak, hogy a munkagépek bejussanak, és a bálák elszállítása gördülékeny legyen. A hatékonyabb munkavégzéshez szükséges gépeket és eszközöket is beszereznek – fejtette ki Rácz András.

Advertisement

Az államtitkár kitért arra is, hogy országos szinten évente 400 ezer gyerek és felnőtt vesz részt a nemzeti parkos környezeti nevelési programokon. Az igazgatóság mostani korszerűsítésének egy része is ezt szolgálja. A hegyi rétek élővilágát bemutató interaktív játékok, foglalkoztató füzetek, valamint kisfilm is készül, amelyeket a mátrafüredi Harkály Ház környezeti nevelési programjain fognak bemutatni. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján külön aloldalon teszik közzé a projekt fejleményeit és eredményeit, amely 2028. december 31-ig tart – közölte az AM.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák