Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

ENSZ-főtitkár: senki sincs biztonságban az éghajlatváltozás okozta természeti katasztrófák elől

Itt az idő, hogy az ígéretekből tettek legyenek, ugyanis senki sincs biztonságban az klímaváltozás okozta természeti katasztrófák elől – fogalmazott António Guterres ENSZ-főtitkár a Meteorológiai Világszervezet (WMO) éghajlatváltozást vizsgáló idei beszámolójában.

Létrehozva:

|

“Az éghajlatváltozás hatásai a pusztítás eddig feltérképezetlen területei felé haladnak” – mondta az ENSZ-főtitkár a tanulmányhoz fűződően kedden. A WMO által vezetett, több szervezet által készített – United in Science címet viselő – felmérésből kiderült, hogy hiába esett vissza a károsanyag-kibocsátás a koronavírus-járvány miatti lezárások idején, a globális felmelegedést előidéző kibocsátások azóta már a járvány előtti szinteket is meghaladták: előzetes adatok szerint az év első felében mért széndioxid-kibocsátás 1,2 százalékkal túllépte a 2019-es év ugyanezen időszakában mért szintet. A helyzet súlyosságát nyomatékosítja, hogy mérési adatok alapján az elmúlt hét év minden idők legmelegebb időszakának bizonyult – írják. A globális átlaghőmérséklet már 1,1 Celsius-fokkal nőtt az iparosodás előtti szinthez képest, szakértők szerint pedig félő, hogy 2026-ig bezárólag akár meg is haladhatjuk a másfél fokos hőmérsékletnövekedést. Az évszázad végéig pedig – határozott klímavédelmi szabályozások hiányában – mintegy 2,8 fokkal növekedhet a bolygó átlaghőmérséklete. “Semmi természetes nincs” a természeti katasztrófák jelenlegi mértékeiben – mondta az ENSZ-főtitkár keddi videóüzenetében, utalva az Európát sújtó hőhullámokra, valamint a “bődületes” pakisztáni árvizekre. Guterres a tanulmányhoz kapcsolódóan a megújuló energia mellett az úgynevezett korai figyelmeztetőrendszerek bevezetésének fontosságát hangoztatta. Ezek érzékelők, eseményészlelési rendszerek és infokommunikációs hálózatok segítségével a várhatóan bekövetkező természeti katasztrófákról jóval idő előtt jelzést adnak, hogy az érintett régió felkészülhessen a közelgő csapásra.

Petteri Taalas WMO-főtitkár a kutatáshoz fűzött kommentárjában elmondta, hogy a 2030-ra kitűzött, a károsanyag-kibocsátás csökkentését célzó célkitűzéseket a hétszeresére kellene növelni ahhoz, hogy megfeleljenek a párizsi egyezményben foglaltaknak. A 2015-ös dokumentumban az aláíró felek megegyeztek, hogy erőfeszítéseket tesznek a felmelegedés 1,5 fok alatt tartására, a kutatás azonban rámutatott, hogy “szörnyen rossz irányba haladunk”.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Tovább csökkent az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátása

Tovább csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása az EU-ban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

Tovább csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása az Európai Unióban, miközben egyre nagyobb teret nyernek a tisztaenergia-technológiák, és növekednek a kibocsátáscsökkentést célzó beruházásokra fordítható bevételek – közölte az Európai Bizottság közzétett, 2026-os éghajlat-politikai előrehaladási és szén-dioxid-piaci jelentésében. A brüsszeli testület előzetes adatai szerint az EU nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátása 2025-ben 1,6 százalékkal csökkent az előző évhez képest – írja az alternativenergia.hu. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) hatálya alá tartozó ágazatokban mintegy 2 százalékos visszaesést mértek, míg a közlekedést, az épületeket, a mezőgazdaságot és a hulladékgazdálkodást magában foglaló ágazatok kibocsátása lényegében változatlan maradt.

Az EU teljes kibocsátása jelenleg 39 százalékkal marad el az 1990-es szinttől, miközben az unió gazdasága ugyanebben az időszakban 74 százalékkal bővült. A bizottság szerint ez azt mutatja, hogy a gazdasági növekedés egyre inkább elválik az üvegházhatású gázok kibocsátásának alakulásától. A jelentés ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy a kibocsátáscsökkentés üteme 2025-ben lassult, ezért a következő években fokozni kell az erőfeszítéseket a 2030-ra kitűzött, legalább 55 százalékos csökkentési cél eléréséhez. A tagállami kibocsátáscsökkentési kötelezettségek hatálya alá tartozó ágazatokban 2030-ra várhatóan 38,5 százalékkal mérséklődik a kibocsátás a 2005-ös szinthez képest, ami elmarad a 40 százalékos uniós céltól.

Az Európai Bizottság megállapította, hogy kilenc tagállam nem halad megfelelő ütemben a 2030-as célok teljesítése felé. Ezért Ausztriától, Horvátországtól, Ciprustól, Németországtól, Olaszországtól, Írországtól, Litvániától, Máltától és Svédországtól korrekciós intézkedési terv benyújtását kéri. A tisztaenergiával müködő technológiák terjedésével kapcsolatban a bizottság kiemelte, hogy 2025-ben 1,9 millió tisztán elektromos autót helyeztek forgalomba az EU-ban, ami az új gépjárművek mintegy egyhatodát jelentette.

Advertisement

A szél- és napenergia-termelő kapacitás 611 gigawattra nőtt, ami az uniós villamosenergia-termelő kapacitás mintegy 49 százalékának felel meg. A hőszivattyúk újonnan telepített kapacitása az előző évi 26 gigawattról 41 gigawattra emelkedett. A szén-dioxid-piaci jelentés szerint az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer bevételei 2025-ben 11 százalékkal, 43,2 milliárd euróra emelkedtek.

Ebből 23,9 milliárd euró közvetlenül a tagállamokhoz került, amelyek az összeget a háztartások és az ipar kibocsátáscsökkentését szolgáló intézkedések finanszírozására fordíthatják. Az ipari létesítmények kibocsátása 3,3 százalékkal, a tengeri szállításé 4 százalékkal csökkent, míg a légi közlekedésé 0,2 százalékkal emelkedett. A bizottság arra is felhívta a figyelmet, hogy az éghajlatváltozással összefüggő szélsőséges időjárási események 1980 óta becslések szerint 822 milliárd eurós gazdasági kárt okoztak az EU-ban. Az alkalmazkodáshoz 2050-ig évente mintegy 70 milliárd euró beruházásra lesz szükség.

Advertisement

A brüsszeli testület hangsúlyozta, hogy a tiszta energiára való átállás nemcsak az éghajlatvédelmi célok elérését segíti, hanem erősíti az EU versenyképességét és energiabiztonságát, valamint mérsékli az importált fosszilis energiahordozóktól való függőséget.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák