Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

ENSZ-főtitkár: senki sincs biztonságban az éghajlatváltozás okozta természeti katasztrófák elől

Itt az idő, hogy az ígéretekből tettek legyenek, ugyanis senki sincs biztonságban az klímaváltozás okozta természeti katasztrófák elől – fogalmazott António Guterres ENSZ-főtitkár a Meteorológiai Világszervezet (WMO) éghajlatváltozást vizsgáló idei beszámolójában.

Létrehozva:

|

“Az éghajlatváltozás hatásai a pusztítás eddig feltérképezetlen területei felé haladnak” – mondta az ENSZ-főtitkár a tanulmányhoz fűződően kedden. A WMO által vezetett, több szervezet által készített – United in Science címet viselő – felmérésből kiderült, hogy hiába esett vissza a károsanyag-kibocsátás a koronavírus-járvány miatti lezárások idején, a globális felmelegedést előidéző kibocsátások azóta már a járvány előtti szinteket is meghaladták: előzetes adatok szerint az év első felében mért széndioxid-kibocsátás 1,2 százalékkal túllépte a 2019-es év ugyanezen időszakában mért szintet. A helyzet súlyosságát nyomatékosítja, hogy mérési adatok alapján az elmúlt hét év minden idők legmelegebb időszakának bizonyult – írják. A globális átlaghőmérséklet már 1,1 Celsius-fokkal nőtt az iparosodás előtti szinthez képest, szakértők szerint pedig félő, hogy 2026-ig bezárólag akár meg is haladhatjuk a másfél fokos hőmérsékletnövekedést. Az évszázad végéig pedig – határozott klímavédelmi szabályozások hiányában – mintegy 2,8 fokkal növekedhet a bolygó átlaghőmérséklete. “Semmi természetes nincs” a természeti katasztrófák jelenlegi mértékeiben – mondta az ENSZ-főtitkár keddi videóüzenetében, utalva az Európát sújtó hőhullámokra, valamint a “bődületes” pakisztáni árvizekre. Guterres a tanulmányhoz kapcsolódóan a megújuló energia mellett az úgynevezett korai figyelmeztetőrendszerek bevezetésének fontosságát hangoztatta. Ezek érzékelők, eseményészlelési rendszerek és infokommunikációs hálózatok segítségével a várhatóan bekövetkező természeti katasztrófákról jóval idő előtt jelzést adnak, hogy az érintett régió felkészülhessen a közelgő csapásra.

Petteri Taalas WMO-főtitkár a kutatáshoz fűzött kommentárjában elmondta, hogy a 2030-ra kitűzött, a károsanyag-kibocsátás csökkentését célzó célkitűzéseket a hétszeresére kellene növelni ahhoz, hogy megfeleljenek a párizsi egyezményben foglaltaknak. A 2015-ös dokumentumban az aláíró felek megegyeztek, hogy erőfeszítéseket tesznek a felmelegedés 1,5 fok alatt tartására, a kutatás azonban rámutatott, hogy “szörnyen rossz irányba haladunk”.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöld Energia

Akár 1,6 millió forint támogatás jár az otthoni akkumulátorokra Lengyelországban

Lengyelország a Modernizációs Alapból finanszírozott, egymilliárd zlotys programmal segíti a napelemes háztartásokat legalább 10 kWh-s energiatárolók beszerzésében, a helyi függetlenség és a zöldátállás erősítésére.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Körülbelül 83,6 milliárd forintnak megfelelő, egymilliárd zlotys keretösszegű programot indít Lengyelország az otthoni energiatárolók lakossági telepítésének támogatására – jelentette be a lengyel klímaügyi minisztérium. A kezdeményezés célja a megújuló energiaforrások hatékonyabb kihasználása és az országszerte növekvő energiabiztonság megteremtése. A Ceenergynews beszámolója szerint a program részleteit Paulina Hennig-Kloska klímaügyi miniszter ismertette. A politikus kiemelte, hogy a finanszírozási háttér a Modernizációs Alapból származik, a forrásokat pedig a lengyel környezetvédelmi és vízgazdálkodási alap közvetíti a lakosság felé. A pályázat keretében a napelemmel rendelkező háztartások legfeljebb 19 ezer zloty, azaz megközelítőleg 1,6 millió forint támogatáshoz juthatnak, írja az alternativenergia.hu. A támogatási összeget az alábbi struktúra szerint bonthatják meg az igénylők:
  • Legfeljebb 16 ezer zloty (kb. 1,3 millió forint) jár magára az akkumulátoros energiatárolóra;
  • 1000 zloty (kb. 84 ezer forint) igényelhető hőtárolós rendszerek kiegészítésére;
  • 2000 zloty (kb. 167 ezer forint) extra bónuszt kapnak azok a háztartások, amelyek Európai Unióban gyártott berendezést választanak.
A hazai Otthoni Energiatároló Programhoz hasonlóan Lengyelországban is csak a hálózatra kötött háztartási méretű kiserőművekkel – például meglévő napelemes rendszerrel – rendelkező ingatlanok tulajdonosai pályázhatnak. A műszaki feltételek értelmében a telepítendő akkumulátornak legalább 10 kilowattórás kapacitással és integrált energiamenedzsment-vezérléssel (EMS) kell rendelkeznie. Lengyelország határozott célt tűzött ki: 2027 végére szeretnék elérni a több mint 200 ezer működő otthoni tárolót. Mivel 2026 közepén már mintegy 150 ezer ilyen berendezés üzemelt az országban, a hiányzó 50 ezer egység telepítését pontosan lefedheti a most bejelentett egymilliárd zlotys keret, amely a maximális támogatási összeggel számolva nagyjából 52-53 ezer háztartás számára elegendő.
„A háztartási napelemes rendszerek energiatárolóval való felszerelése az egyik fő prioritásunk” – hangsúlyozta Hennig-Kloska miniszter. Hozzátette: az energiatárolók elterjedése nemcsak a zöldenergia hatékonyabb helyi felhasználását segíti, hanem áramkimaradások esetén az érintett otthonok hálózattól független működését is garantálja. A pályázatok benyújtásának végső határideje 2027. október elseje.
Kép: Fox ESS
Tovább olvasom

Ezeket olvassák