Zöldinfó

Enyhíthetők az aszályos évek az Alföldön

Az intenzív mezőgazdasági művelés következtében kialakuló talajszerkezeti változások miatt a nyári hőhullámok során kevés a felszín közeli légrétegek páratartalma, így a hidegfrontok a szokásos zivatarok és csapadék nélkül robognak át az Alföldön.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2024-02-09

Szerző:

Vanessza

Az ELTE kutatói összefoglalták, mitől volt annyira nehéz 2022 nyara az ország keleti részén, és javaslatot is tettek a megoldásra. 2022-ben a június közepétől kezdődő 7 hetes periódus katasztrofális volt az Alföldön. Hetekig szinte egy csepp eső sem esett, az ország keleti részén az őszi aratású növények termésvesztesége szinte teljes volt. A Dunántúlra még zivatarokat és esőt hozó hidegfrontok az Alföldre érve „kiszáradtak”, csapadék nélkül, erős széllel haladtak tovább, súlyosbítva az aszályt.

Az ELTE kutatói a Land című open access folyóiratban tették közzé a geodinamikától a talajtanon át a meteorológiáig húzódó szakcikkek áttekintése után összefoglalójukat a témáról. Megállapították, hogy a légkörből a legtermészetesebb dolgok egyike, a víz – a szokatlanul erős szárazság miatt a zivatarok kialakulásának egyik feltétele, a felszín közeli párás légréteg – hiányzott. Emiatt a nyári csapadék nagyobb részét adó zivatarok elmaradtak, tovább súlyosbítva a helyzetet, vagyis egy többhetes időszakban kizárva újabb viharok kipattanását.

A vizsgálatok azt mutatták, hogy a táj víztároló képessége a vízszabályozásokat követő intenzív mezőgazdasági művelés következtében jelentősen visszaesett, ami a szárazság fennmaradásához vezetett. A nagyüzemi művelés, a nehéz gépek hatására a talajban sok helyütt létrejött egy másodlagos, majdnem vízzáró réteg, amely megakadályozza, hogy az őszi-téli, kora tavaszi és nyár eleji csapadék a talaj mélyebb rétegeiben tárolódni tudjon. A felső 20-30 centiméter viszont a nyári melegben nagyon hamar kiszárad, és utána nagyon lecsökken annak esélye, hogy a maradék párolgásával elegendő nedvesség kerüljön az alsó légrétegekbe, és kialakulhassanak a zivatarok. A magasabban levő légrétegekben levő nedvesség ezért nem jut a talajra.

Timár Gábor és Székely Balázs, a Geofizikai és Űrtudományi, illetve Jakab Gusztáv, a Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék munkatársai ezért azt javasolják, hogy az alföldi táj egy részén – becslés szerint összesen legalább egy megyényi területen – vissza kell állítani a vizes élőhelyeket, a réteket-legelőket, sőt ezekre a helyekre a téli időszak és a hóolvadás többletvizeit el is kell juttatni máshonnan is. Itt a talajszerkezet természetes vagy gyorsított helyreállása mellett a nyári időszakban jól párologtató növényzet visszatelepülését is engedni vagy támogatni kell.

Ez garantálhatja, hogy ismét lehessenek zivatarok az aszályos években is, ami a mezőgazdasági területekre is juttat csapadékvizet. Ezek a „párologtató területek” az Alföld legalacsonyabb zónáiban, a mezőgazdaságilag legkevésbé értékes, alacsonyabb „aranykorona értékű” földekből alakíthatók ki, ahol a talaj amúgy sem optimális a szántóföldi művelésre.

Forrás: Eötvös Loránd Tudományegyetem

Kapcsolódó tartalom:aszály eső hőhullám környezetvédelem növény nyár termés

Zöldinfó

Frissült a KLIMADAT alkalmazás: pontosabb képet ad Magyarország jövőbeli éghajlatáról

Új adatokkal és funkciókkal bővült a HungaroMet KLIMADAT alkalmazása.

Létrehozva:

31 perc telt el a létrehozás óta

2026-07-19

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megújította a KLIMADAT alkalmazást a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt.: a fejlesztés eredményeként friss éghajlati adatok, további indikátorok és új funkciók váltak elérhetővé, miközben a jövőre vonatkozó klímaprojekciók is egységes módszertani alapokra kerültek – írja az alternativenergia.hu. Mint írták, az éghajlatváltozás egyre gyakoribb és erőteljesebb hatásai számos szakterületen növelték a hiteles forrásból származó, könnyen hozzáférhető éghajlati adatok iránti igényt. A meteorológiai szolgálat 2022-ben nyitotta meg a KLIMADAT felületet (https://klimadat.met.hu), amely a tudományos módszerekkel feldolgozott hőmérsékleti és csapadék-információkat egy ArcGIS-alapú adatbázisban tette hozzáférhetővé. Ez egy olyan speciális digitális adattár, amely nemcsak szövegeket és számokat, hanem földrajzi, térbeli információkat is tárol.

Hozzátették: a felület célja, hogy a klímaváltozással kapcsolatban minél szélesebb felhasználói körnek nyújtsanak hasznos információt; kiindulási alapot biztosítsanak a hatásvizsgálatokhoz, adatokkal támogassák a kockázatelemzéseket, a stratégiaalkotást és a döntéshozatalt, valamint tájékozódási pontként szolgáljanak az oktatás, a média és minden, a téma iránt érdeklődő számára. Közölték: a portál indulása óta bővült a HungaroMet éghajlati adatbázisa, az Éghajlatváltozási Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium keretében végzett módszertani fejlesztések pedig tovább gazdagították az abból kinyerhető információkat.

A hőmérsékleti és a csapadékadatok múltbeli jellemzői méréseken alapulnak, míg a jövőben várható változásukról klímamodellek projekciói nyújtanak információt. Az országot lefedő regionális és a részletesebb városi adatok az 1971-2100 közötti időszakot ölelik fel, ötévente léptetett, 30 éves átlagokkal. A mérési adatok legfrissebb időszaka 1996-2025, a projekciók első időszaka 2001-2030, az utolsó pedig 2071-2100. A jövőre vonatkozó projekciók egységes módszertan szerint készültek, a számításokhoz a HungaroMet két regionális klímamodelljét használták, amelyek egy közepes és egy magas jövőbeli kibocsátással számoló forgatókönyvet alkalmaztak. A 10 kilométeres felbontású regionális szimulációkra épültek az 1 kilométeres felbontású városi szimulációk, amelyek a részletes elemzések alapját adják.

A modelladatok hibáinak kiszűrésére is új módszert vezettek be, aminek alkalmazásával nemcsak a korábbi 22 regionális és 11 városi indikátor értékeit számították újra, hanem az elsőfokú hőhullámos napok és a forró napok számával is bővítették az indikátorok körét. Egységesek lettek a projekciók regionális és városi léptékhez tartozó megjelenítési formái is: mindkét esetben elérhető a valószínűségi térkép, amely a négy modellszimuláció eredménye alapján mutatja meg az adott mértékű jövőbeli változás valószínűségét. Az indikátorok jövőben várható legkisebb, legnagyobb és medián értékei mellett a felhasználók ezentúl ugyanezeket az információkat a várható változásokra vonatkozóan is lekérhetik.

Magyarországra továbbra is elérhető a vármegyei és járási lehatárolás lehetősége. A városi éghajlatváltozás jellemzőiről Budapest mellett már Szegedre is lekérhetők információk, a következő években pedig a 90 ezer főnél nagyobb lakosságszámú városokra vonatkozó eredményekkel bővítik a rendszert. Az adatok az eddig megszokott módon, térinformatikai felhasználásra alkalmas formátumban is letölthetők.

Tovább olvasom