Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Enyhíthetők az aszályos évek az Alföldön

Az intenzív mezőgazdasági művelés következtében kialakuló talajszerkezeti változások miatt a nyári hőhullámok során kevés a felszín közeli légrétegek páratartalma, így a hidegfrontok a szokásos zivatarok és csapadék nélkül robognak át az Alföldön.

Létrehozva:

|

Az ELTE kutatói összefoglalták, mitől volt annyira nehéz 2022 nyara az ország keleti részén, és javaslatot is tettek a megoldásra. 2022-ben a június közepétől kezdődő 7 hetes periódus katasztrofális volt az Alföldön. Hetekig szinte egy csepp eső sem esett, az ország keleti részén az őszi aratású növények termésvesztesége szinte teljes volt. A Dunántúlra még zivatarokat és esőt hozó hidegfrontok az Alföldre érve „kiszáradtak”, csapadék nélkül, erős széllel haladtak tovább, súlyosbítva az aszályt.

Az ELTE kutatói a Land című open access folyóiratban tették közzé a geodinamikától a talajtanon át a meteorológiáig húzódó szakcikkek áttekintése után összefoglalójukat a témáról. Megállapították, hogy a légkörből a legtermészetesebb dolgok egyike, a víz – a szokatlanul erős szárazság miatt a zivatarok kialakulásának egyik feltétele, a felszín közeli párás légréteg – hiányzott. Emiatt a nyári csapadék nagyobb részét adó zivatarok elmaradtak, tovább súlyosbítva a helyzetet, vagyis egy többhetes időszakban kizárva újabb viharok kipattanását.

A vizsgálatok azt mutatták, hogy a táj víztároló képessége a vízszabályozásokat követő intenzív mezőgazdasági művelés következtében jelentősen visszaesett, ami a szárazság fennmaradásához vezetett. A nagyüzemi művelés, a nehéz gépek hatására a talajban sok helyütt létrejött egy másodlagos, majdnem vízzáró réteg, amely megakadályozza, hogy az őszi-téli, kora tavaszi és nyár eleji csapadék a talaj mélyebb rétegeiben tárolódni tudjon. A felső 20-30 centiméter viszont a nyári melegben nagyon hamar kiszárad, és utána nagyon lecsökken annak esélye, hogy a maradék párolgásával elegendő nedvesség kerüljön az alsó légrétegekbe, és kialakulhassanak a zivatarok. A magasabban levő légrétegekben levő nedvesség ezért nem jut a talajra.

Advertisement

Timár Gábor és Székely Balázs, a Geofizikai és Űrtudományi, illetve Jakab Gusztáv, a Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék munkatársai ezért azt javasolják, hogy az alföldi táj egy részén – becslés szerint összesen legalább egy megyényi területen – vissza kell állítani a vizes élőhelyeket, a réteket-legelőket, sőt ezekre a helyekre a téli időszak és a hóolvadás többletvizeit el is kell juttatni máshonnan is. Itt a talajszerkezet természetes vagy gyorsított helyreállása mellett a nyári időszakban jól párologtató növényzet visszatelepülését is engedni vagy támogatni kell.

Ez garantálhatja, hogy ismét lehessenek zivatarok az aszályos években is, ami a mezőgazdasági területekre is juttat csapadékvizet. Ezek a „párologtató területek” az Alföld legalacsonyabb zónáiban, a mezőgazdaságilag legkevésbé értékes, alacsonyabb „aranykorona értékű” földekből alakíthatók ki, ahol a talaj amúgy sem optimális a szántóföldi művelésre.

Advertisement

Forrás: Eötvös Loránd Tudományegyetem

Advertisement

Zöldinfó

új program támogatja a magyar kkv-k fenntartható működését

Elindult a Magyar Energiamentő Vállalkozások Közössége (MEVA), amelynek célja, hogy a hazai KKV-k is aktív szereplőivé válhassanak az energiakrízis kezelésének.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az elmúlt két hétben sorra jelentették be a nagyvállalatok, hogy visszafogják a fogyasztásukat – írja az alternativenergia.hu. Kevesebb szó esett azonban a kis- és középvállalkozások vállalásairól, pedig a magyar gazdaság alapját, a foglalkoztatottság kétharmadát és a GDP felét is ők adják. Ezért a MEVA alapítói – Scale Impact, társadalmi hatás ügynökség és a Fusefox energetikai startup – kezdeményezést indítanak a magyar kkv-knak. A csatlakozó vállalkozások szakértői közösség támogatásával tudást és ingyenes mérőeszközt kapnak ahhoz, hogy tudatosan gazdálkodjanak az energiával. A program részletei a legyelteisenergiamento.hu oldalon érhetőek el. Az elmúlt hetek hírei megmutatták, hogy Európában egyre gyakoribbá és súlyosabbá válnak a hőhullámok, az aszályok, az árvizek és más szélsőséges időjárási események. 2026 júliusában a Duna paksi vízállása történelmi mélypontra süllyedt. Emiatt az erőmű a névleges teljesítményének körülbelül 10 százalékán működik ma, ahogy kiderül az országos tájékoztatásból. A kieső termelést importtal, más hazai erőművekkel és a fogyasztás mérséklésével ill. annak átütemezésével kellett ellensúlyozni. A vállalatok és a háztartások
önkéntes változtatásai együttesen mintegy 700 MW-tal csökkentették a terhelést. Ez megmutatta, hogy a fogyasztás nem csupán kiszolgálandó igény, megfelelő helyzetben maga is mozgósítható erőforrás lehet.

Az alapítók úgy látják, hogy a hálózat tehermentesítésére és a fogyasztás átmozgatásához azonban a hazai vállalkozások elengedhetetlenek. Ahhoz, hogy egy vállalkozás tudatosan dönthessen az energiafelhasználásáról, először néhány alapvető kérdésre kell választ adnia: mikor fogyasztja a legtöbb energiát, mely fogyasztások szükségesek az üzletmenethez, melyek csökkenthetők, kapcsolhatók le vagy helyezhetők át más időpontra, és mindez megtehető-e termeléskiesés és üzleti kár nélkül. Ezért a MEVA program keretében 1000 db ingyenes P1 fogyasztásmérő eszközt is kapnak az okosmérőórával rendelkező vállalkozások, amely segítségével valós időben követhetik villamosenergia-fogyasztásukat. Az okosmérővel még nem rendelkező cégek számára a MEVA alapítói vállalják egy új, teljesen díjmentesen használható szolgáltatás kifejlesztését.

A tervezett megoldás célja, hogy okosmérő nélkül is lehetővé tegye a vállalkozások villamosenergia-fogyasztásának nyomon követését és elemzését. A jelenlegi energiakrízis fordulópont lehet abban, ahogyan az energiafogyasztáshoz viszonyulunk. Szeretnénk elérni, hogy ez a változás ne pár hétig tartson, hanem hosszú
távon egy fenntarthatóbb és kiegyensúlyozottabb energiafogyasztói kultúrát és energiafogyasztási rendszert hozzon el. A MEVA alapítóiként érdekeltek vagyunk az energiahatékony, rugalmas KKV szektor megteremtésében, és szeretnénk felgyorsítani a már elérhető technológiák hazai elterjedését is.” – mondta Ágoston Dániel, a Fusefox termékfejlesztési vezetője.

Advertisement

A mostani energiaválság és az ezt kiváltó vízhiány tökéletesen mutatja, hogy milyen komplex és folyamatosan gyorsulva változó társadalmi és természeti folyamatok befolyásolhatják egy vállalkozás működését. A környezeti lábnyomunk megismerése és csökkentése valójában a kockázatainkat csökkenti, a társadalmi felelősségvállalás pedig azokat a partneri kapcsolatainkat erősíti, amelyek hozzájárulnak munkatársaink és
ügyfeleink megtartásához. Ehhez naprakész fenntarthatósági ismeretekre és szakmai kapcsolatrendszerre van szükség, ezért csatlakozunk ehhez a kezdeményezéshez – mondta Lévai Gábor, a Scale Impact, az első hazai B Corp alapítója.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák