Zöldinfó
Enyhíthetők az aszályos évek az Alföldön
Az intenzív mezőgazdasági művelés következtében kialakuló talajszerkezeti változások miatt a nyári hőhullámok során kevés a felszín közeli légrétegek páratartalma, így a hidegfrontok a szokásos zivatarok és csapadék nélkül robognak át az Alföldön.
Az ELTE kutatói összefoglalták, mitől volt annyira nehéz 2022 nyara az ország keleti részén, és javaslatot is tettek a megoldásra. 2022-ben a június közepétől kezdődő 7 hetes periódus katasztrofális volt az Alföldön. Hetekig szinte egy csepp eső sem esett, az ország keleti részén az őszi aratású növények termésvesztesége szinte teljes volt. A Dunántúlra még zivatarokat és esőt hozó hidegfrontok az Alföldre érve „kiszáradtak”, csapadék nélkül, erős széllel haladtak tovább, súlyosbítva az aszályt.
Az ELTE kutatói a Land című open access folyóiratban tették közzé a geodinamikától a talajtanon át a meteorológiáig húzódó szakcikkek áttekintése után összefoglalójukat a témáról. Megállapították, hogy a légkörből a legtermészetesebb dolgok egyike, a víz – a szokatlanul erős szárazság miatt a zivatarok kialakulásának egyik feltétele, a felszín közeli párás légréteg – hiányzott. Emiatt a nyári csapadék nagyobb részét adó zivatarok elmaradtak, tovább súlyosbítva a helyzetet, vagyis egy többhetes időszakban kizárva újabb viharok kipattanását.
A vizsgálatok azt mutatták, hogy a táj víztároló képessége a vízszabályozásokat követő intenzív mezőgazdasági művelés következtében jelentősen visszaesett, ami a szárazság fennmaradásához vezetett. A nagyüzemi művelés, a nehéz gépek hatására a talajban sok helyütt létrejött egy másodlagos, majdnem vízzáró réteg, amely megakadályozza, hogy az őszi-téli, kora tavaszi és nyár eleji csapadék a talaj mélyebb rétegeiben tárolódni tudjon. A felső 20-30 centiméter viszont a nyári melegben nagyon hamar kiszárad, és utána nagyon lecsökken annak esélye, hogy a maradék párolgásával elegendő nedvesség kerüljön az alsó légrétegekbe, és kialakulhassanak a zivatarok. A magasabban levő légrétegekben levő nedvesség ezért nem jut a talajra.
Timár Gábor és Székely Balázs, a Geofizikai és Űrtudományi, illetve Jakab Gusztáv, a Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék munkatársai ezért azt javasolják, hogy az alföldi táj egy részén – becslés szerint összesen legalább egy megyényi területen – vissza kell állítani a vizes élőhelyeket, a réteket-legelőket, sőt ezekre a helyekre a téli időszak és a hóolvadás többletvizeit el is kell juttatni máshonnan is. Itt a talajszerkezet természetes vagy gyorsított helyreállása mellett a nyári időszakban jól párologtató növényzet visszatelepülését is engedni vagy támogatni kell.
Ez garantálhatja, hogy ismét lehessenek zivatarok az aszályos években is, ami a mezőgazdasági területekre is juttat csapadékvizet. Ezek a „párologtató területek” az Alföld legalacsonyabb zónáiban, a mezőgazdaságilag legkevésbé értékes, alacsonyabb „aranykorona értékű” földekből alakíthatók ki, ahol a talaj amúgy sem optimális a szántóföldi művelésre.
Forrás: Eötvös Loránd Tudományegyetem
Zöldinfó
Több pénzt és kiszámíthatóbb forrásokat sürgetnek a klímavédelemhez
Egy hiteles klímatörvény a kitűzött célok megvalósításához pénzügyi kereteket is teremt.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Egy hiteles klímatörvénynek a kitűzött klímacélok megvalósításához pénzügyi és költségvetési kereteket is teremtenie kell – hívja fel a figyelmet a Magyar Fenntartható Befektetési és Pénzügyi Egyesület igazgatója a Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően című szakportálon olvasható elemzésében. Gyura Gábor azért vizsgálta a civil szervezetek által elkészített klímatörvény-tervezet pénzügyi dimenzióit, mert a kormányzati nyilatkozatok szerint az új klímatörvényhez a civilek által készített javaslatot kívánják kiindulási alapként felhasználni – írja az alternativenergia.hu. Az egyesület igazgatója szerint a civil javaslat fontos eleme, hogy a klímasemlegesség megvalósításáig az éghajlatpolitikai célú kiadások összege nem lehetne kevesebb, mint a megelőző költségvetési évben erre a célra fordított összeg reálértéke. Ennek az egyszerű szabálynak a célja az, hogy ne lehessen könnyen “lespórolni” a klímakiadásokat – jegyezte meg a szakember.
Az új Nemzeti Éghajlatvédelmi Alap létrehozása hasonlóképpen fontos elem, amelynek lényege, hogy a jelenleg is létező, jelentős részben európai uniós szabályok alapján klímacélokra fordítandó bevételek – például a kibocsátási egységek árveréséből származó források – egy átlátható finanszírozási csatornába kerüljenek. Ezáltal könnyebben nyomon követhetővé válna, hogy Magyarország ténylegesen mennyit fordít éghajlatvédelmi célokra – mutatott rá a szakember.
Gyura Gábor kifejtette: a klímavédelmi beruházások – árvízvédelmi fejlesztések, vízmegtartó beruházások, energiahatékonysági programok vagy természet-helyreállítás – jellemzően többéves projektek, amelyek finanszírozását nehéz kizárólag az éves költségvetési ciklusokhoz igazítani. Egy dedikált klímaalap viszont lehetőséget teremt arra, hogy a források több esztendőn keresztül is rendelkezésre álljanak. Ez kiszámíthatóbbá teheti a finanszírozást, és megkönnyítheti annak igazolását, hogy az uniós klímaforrásokat valóban az előírt célokra használta fel Magyarország – fűzte hozzá.
Az egyesület igazgatója egyetért azzal, hogy a civil javaslat próbálja mozgósítani a pénzügyi rendszert. Egyrészt az állam saját gazdaságfejlesztési eszközeivel: kedvezményes hitelekkel, garanciákkal, tőkebefektetésekkel, zöldkötvény-kibocsátások támogatásával és fenntartható közbeszerzésekkel segítené a zöldberuházásokat. Másrészt elvárásokat is megfogalmaz a pénzügyi intézmények felé, hogy mérjék fel finanszírozási tevékenységük éghajlati hatásait, részesítsék előnyben a környezeti szempontból fenntartható beruházásokat, és tegyék közzé zöldfinanszírozási tevékenységük legfontosabb adatait.
Ehhez kapcsolódóan fontosnak tartja, hogy a zöldhitelkínálat találkozzon a finanszírozási kereslettel. Az emissziók nagy része a reálgazdaságban történik, a vállalatok és a háztartások energiafogyasztásával összefüggésben, csökkenéséhez pedig alapvető, hogy beruházásokkal, például elektrifikációval, épületszigeteléssel zöldítsenek. Ezt a beruházási igényt kell kiszolgálni az állami és a pénzügyi rendszer forrásainak kombinációjával – jelezte.
A civil javaslatban szerepel egy klímafinanszírozási tanács létrehozása, amelyben helyet kapnának a pénzügyi piacok szabályozásáért, a klímapolitikáért és a gazdaságfejlesztésért felelős minisztérium, valamint a Magyar Nemzeti Bank, a bankok, biztosítók, befektetési szolgáltatók, vállalkozások és egyéb szakmai szervezetek képviselői. Feladata lenne egyebek mellett, hogy folyamatosan értékelje a klímacélok megvalósításához szükséges pénzügyi források rendelkezésre állását.
Gyura Gábor szerint egy állandó egyeztetési fórum segíthet abban, hogy a szabályozás a gyakorlatban is működjön, és a klímapolitikai célok valóban finanszírozhatóakká váljanak. A Magyar Fenntartható Befektetési és Pénzügyi Egyesület célja, hogy támogassa Magyarország befektetési és pénzügyi szolgáltatóit a fenntartható befektetések hazai növekedésének elősegítésében.
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaNincs elég víz az atomreaktor hűtéséhez: súlyos energiahelyzet alakult ki Romániában
-
Otthon1 hét telt el a létrehozás ótaAI kontra szakember: kié legyen az utolsó szó az építkezésen?
-
Zöldinfó21 óra telt el a létrehozás ótaTonnaszámra kerül elő a szemét a visszahúzódó Duna medréből
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaVisszautasítja az MFB döntését az OPUS TITÁSZ, jogi útra tereli az ügyet
-
Zöldinfó23 óra telt el a létrehozás ótaA PET-palackok újrahasznosítása kerülhet a figyelem középpontjába Magyarországon
