Zöldinfó

Enyhíthetők az aszályos évek az Alföldön

Az intenzív mezőgazdasági művelés következtében kialakuló talajszerkezeti változások miatt a nyári hőhullámok során kevés a felszín közeli légrétegek páratartalma, így a hidegfrontok a szokásos zivatarok és csapadék nélkül robognak át az Alföldön.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2024-02-09

Szerző:

Vanessza

Az ELTE kutatói összefoglalták, mitől volt annyira nehéz 2022 nyara az ország keleti részén, és javaslatot is tettek a megoldásra. 2022-ben a június közepétől kezdődő 7 hetes periódus katasztrofális volt az Alföldön. Hetekig szinte egy csepp eső sem esett, az ország keleti részén az őszi aratású növények termésvesztesége szinte teljes volt. A Dunántúlra még zivatarokat és esőt hozó hidegfrontok az Alföldre érve „kiszáradtak”, csapadék nélkül, erős széllel haladtak tovább, súlyosbítva az aszályt.

Az ELTE kutatói a Land című open access folyóiratban tették közzé a geodinamikától a talajtanon át a meteorológiáig húzódó szakcikkek áttekintése után összefoglalójukat a témáról. Megállapították, hogy a légkörből a legtermészetesebb dolgok egyike, a víz – a szokatlanul erős szárazság miatt a zivatarok kialakulásának egyik feltétele, a felszín közeli párás légréteg – hiányzott. Emiatt a nyári csapadék nagyobb részét adó zivatarok elmaradtak, tovább súlyosbítva a helyzetet, vagyis egy többhetes időszakban kizárva újabb viharok kipattanását.

A vizsgálatok azt mutatták, hogy a táj víztároló képessége a vízszabályozásokat követő intenzív mezőgazdasági művelés következtében jelentősen visszaesett, ami a szárazság fennmaradásához vezetett. A nagyüzemi művelés, a nehéz gépek hatására a talajban sok helyütt létrejött egy másodlagos, majdnem vízzáró réteg, amely megakadályozza, hogy az őszi-téli, kora tavaszi és nyár eleji csapadék a talaj mélyebb rétegeiben tárolódni tudjon. A felső 20-30 centiméter viszont a nyári melegben nagyon hamar kiszárad, és utána nagyon lecsökken annak esélye, hogy a maradék párolgásával elegendő nedvesség kerüljön az alsó légrétegekbe, és kialakulhassanak a zivatarok. A magasabban levő légrétegekben levő nedvesség ezért nem jut a talajra.

Timár Gábor és Székely Balázs, a Geofizikai és Űrtudományi, illetve Jakab Gusztáv, a Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék munkatársai ezért azt javasolják, hogy az alföldi táj egy részén – becslés szerint összesen legalább egy megyényi területen – vissza kell állítani a vizes élőhelyeket, a réteket-legelőket, sőt ezekre a helyekre a téli időszak és a hóolvadás többletvizeit el is kell juttatni máshonnan is. Itt a talajszerkezet természetes vagy gyorsított helyreállása mellett a nyári időszakban jól párologtató növényzet visszatelepülését is engedni vagy támogatni kell.

Ez garantálhatja, hogy ismét lehessenek zivatarok az aszályos években is, ami a mezőgazdasági területekre is juttat csapadékvizet. Ezek a „párologtató területek” az Alföld legalacsonyabb zónáiban, a mezőgazdaságilag legkevésbé értékes, alacsonyabb „aranykorona értékű” földekből alakíthatók ki, ahol a talaj amúgy sem optimális a szántóföldi művelésre.

Forrás: Eötvös Loránd Tudományegyetem

Kapcsolódó tartalom:aszály eső hőhullám környezetvédelem növény nyár termés

Zöldinfó

Zajcsökkentés a gyógyulásért: támogatást kapott a Heim Pál kórház

A Heim Pál gyermekkórház 250 millió forintot kap zajszigetelésre a Budapest Airporttól.

Létrehozva:

14 óra telt el a létrehozás óta

2026-04-15

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Kétszázötven millió forintot adományozott a Budapest Airport (BA) a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetnek, a támogatással a repülőgépek okozta zajhatások mérsékléséhez kívánnak hozzájárulni. Az adományátadó pénteki sajtótájékoztatón Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és iparért felelős államtitkára, a Budapest Airport Zrt. igazgatóságának elnöke azt mondta, a budapesti repülőtér 2024-es visszavásárlása a magyar állam legsikeresebb beruházása és gazdaságtörténeti sikere. Ismertetése szerint tavaly tovább emelkedett a reptér forgalma, 19,6 millió utas érkezett vagy indult innen, és az áruszállítás is új rekordot döntött: 430 ezer tonna volt az áruforgalom 2025-ben. Ezzel a budapesti lett Közép-Európa legnagyobb légikikötője – emelte ki az alternativenergia.hu.

Kitért arra, hogy a fejlesztések folytatódnak; idén lerakták a repülőtér új termináljának alapkövét, és bejelentették a közvetlen vasúti és felújított közúti összeköttetés kiépítését is. A megnövekedett forgalommal párhuzamosan kiemelt figyelmet fordítanak a repülőtér környezetében élőkre és itt működő intézményekre, továbbá figyelemmel vannak arra, hogy a zajszennyezése ne lépje túl a határértéket – tette hozzá. Lóga Máté elmondta, a Budapest Airport Szomszédjaiért Alapítványon keresztül valósítják meg a zajvédelmi programot, amelyben a lakosok és intézmények zajhatást csökkentő beruházásait támogatják. E program keretében támogatják a Heim Pál gyermekkórházat 250 millió forinttal – hangoztatta az államtitkár, aki hozzátette, a BA eddig is juttatott adományt a kórháznak, ez azonban most célzott támogatást jelent.

Fekete Ferenc orvosigazgató elmondta, az intézményben évente félmillió gyerek fordul meg és 36 ezer fekvőbeteget kezelnek, az ő komfortjuk minden szempontból fontos a kórházvezetésnek. Ezen kívül a kórházi épületek energiafelhasználása is kulcskérdés, ezért számos energetikai beruházás történt az elmúlt években – tette hozzá.

Az orvosigazgató beszámolt arról, hogy a most kapott támogatásból több mint 104 tetőtéri ablakot tudnak kicserélni, ezen kívül az intenzív és az infektológiai osztálynak helyet adó épület tetejét tudják rendbe hozni. Francois Berisot, a Budapest Airport Zrt. vezérigazgatója elmondta, a cég lakossági és intézményi zajvédelmi programja már évek óta működik, idén közel félmilliárd forintot fordítottak erre a célra. A program keretében a BA több repülőtér környéki közintézményt, iskolát, könyvtárat, kulturális központot is támogat a lakossági támogatás mellett. A BA tájékoztatása szerint a zajvédelmi program hatodik fázisa indult el idén áprilisban, a területeket és a szolgáltatások körét a reptér környéki önkormányzatokkal közösen határozták meg, biztosítva ezzel, hogy a program a lehető legnagyobb mértékben igazodjon a lakossági igényekhez. A jogosultak körét az erre a célra létrehozott a weboldalon keresztül bárki megnézheti.

Tovább olvasom