Zöldinfó
Érdemes napelemeket telepíteni az erdők helyére?
Ha pusztán a szénsemlegesítést nézzük, megéri napelemeket telepíteni a fák helyére, de a probléma természetesen ennél jóval összetettebb.
Rengeteg szakértő gondolja úgy, hogy a napelemek jelentik a legjobb eszközt a globális felmelegedés és az elszálló energiaárak elleni küzdelemben. A panelek ugyanakkor meglehetősen helyigényesek, és előfordul, hogy a napelemek kihelyezésekor a természettől vesznek el területeket. Vajon megfelelő megoldás, ha a napelemek telepítéséhez fákat vágnak ki? Ezen komplex kérdés megválaszolásához több tényezőt, így a kibocsátást, illetve a természet megóvását is figyelembe kell venni. A problémát a PV Magazine járta körbe.
Az Európai Környezetvédelmi Bizottság elemzése alapján egy kifejlett fa egy évben 22 kilogramm szenet képes megkötni. Egy-egy hektár erdőben nagyjából 40-100 fa található. Ami a napelemeket illeti: az eszközök révén jelentősen csökkenhető az emisszió, a mértéket azonban több faktor, köztük a helyi éghajlati adottságok is befolyásolják. Az Egyesült Államokban például kilowattóránként átlagosan 0,38 kilogramm szén-dioxid-kibocsátás spórolható meg, egy átlagos, 400 wattos panel tehát évi 1,5 kilowattórával 231 kilogramm emissziót takarít meg. Ez több mint tíz kifejlett fa szénelnyelésével ér fel.
Amennyiben tehát pusztán a kibocsátást vesszük figyelembe, a napelemek hatékonyabbak a fáknál. Egy átlagos, 7000 wattos otthoni napelem a szénsemlegesítés szempontjából 180 fának felel meg, egy hektárnyi napelem pedig 16-65-ször több emissziócsökkenéssel jár, mintha ugyanazon a helyen erdő lenne.
A napelemek ráadásul nem zárják ki teljes egészében a növények jelenlétét. Egy korábbi vizsgálat alapján ha a panelek alatt természetes, jól gondozott aljnövényzet van, az kedvezően hathat a talajra, és akár 1 tonnával is növelheti az évente elnyelt szén mennyiségét. Mindezek ellenére fontos hozzátenni, hogy az emberiségnek szüksége van az egészséges természetre, ehhez pedig nagy, egymással összefüggő, zavartalan erdők is kellenek. Amennyiben viszont a klímaváltozás elleni harcban elengedhetetlen kibocsátás-csökkentésre törekszünk, bizonyos helyzetekben előnyökkel járhat néhány fa kivágása, hogy oda napelemes rendszereket telepíthessenek.
Zöldinfó
Erősödik a magyar juhtartás: támogatások és exportlehetőségek segítik az ágazatot
A juh- és bárányhús nemcsak egészséges, hanem környezetbarát választás is.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Tarpataki Tamás ismertette, hogy a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv forrásai és a kormányzati támogatások együttesen biztosítják az ágazat stabil működését, ösztönzik a termelés bővülését, erősítik a bárányhús belföldi és nemzetközi piaci pozícióját – írja az alternativenergia.hu. A támogatások a termeléstől a feldolgozáson át a teljes értékláncon segítik a fejlődést: jelentős források állnak rendelkezésre az állattartó telepek korszerűsítésére, élelmiszeripari beruházásokra, tenyésztési programokra, állatjóléti intézkedésekre és génmegőrzésre, miközben a nemzeti támogatások a tenyésztők és a tenyésztőszervezetek munkáját is segítik. Az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően a magyar kiskérődző-tenyésztés megerősödött – fejtette ki a helyettes államtitkár.
A közlemény szerint Tarpataki Tamás elmondta, hogy a mostani rendezvény is a spanyol-magyar együttműködésben megvalósuló, 2027-ig tartó Celebrate-EULAMB program része, amelynek célja a juh- és bárányhús fogyasztásának növelése. Az Európai Unió promóciós pályázati rendszere kiemelten támogatja a több tagállam együttműködésével megvalósuló kampányokat. Az ilyen programok hozzájárulnak ahhoz, hogy a minőségi európai juh- és bárányhús erősebben jelenjen meg a piacon, és nőjön a kereslet külföldön és Magyarországon egyaránt. A helyettes államtitkár rámutatott, hogy az egy főre jutó éves bárányhúsfogyasztás jelenleg mindössze mintegy 0,2 kilogramm, miközben a termék kiváló tápértékű, könnyen emészthető, és jól illeszkedik az egészségtudatos étrendbe.
A legeltetésen alapuló juhtartás nemcsak kisebb környezeti terheléssel jár más állattenyésztési ágazatokhoz képest, ezért a bárányhús fogyasztása a fenntartható gazdálkodás támogatását is jelenti. A magyar juhágazat jelentős exportpotenciállal rendelkezik, ugyanakkor cél a belföldi fogyasztás növelése és a termelők jövedelmezőségének hosszú távú biztosítása. Az AM minden rendelkezésre álló eszközzel támogatja, hogy a juh- és bárányhús ismét méltó helyére kerüljön a magyar gasztronómiában, és az ágazat tovább erősítse szerepét a fenntartható és versenyképes mezőgazdaságban – tette hozzá.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaSpeciális repülőgép pásztázza a föld mélyét Magyarországon
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaArany minősítést kapott a Börzsöny egyik legzöldebb szállodája
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaMagyarország az ETS2 halasztását sürgeti: túl nagy teher lenne a lakosságnak
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaIdeiglenes engedélyt kapott a szerb olajimport
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaPasszold vissza, Tesó! – újraindult a használt mobilok gyűjtése
