Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Érdemes napelemeket telepíteni az erdők helyére?

Létrehozva:

|

Ha pusztán a szénsemlegesítést nézzük, megéri napelemeket telepíteni a fák helyére, de a probléma természetesen ennél jóval összetettebb.

Rengeteg szakértő gondolja úgy, hogy a napelemek jelentik a legjobb eszközt a globális felmelegedés és az elszálló energiaárak elleni küzdelemben. A panelek ugyanakkor meglehetősen helyigényesek, és előfordul, hogy a napelemek kihelyezésekor a természettől vesznek el területeket. Vajon megfelelő megoldás, ha a napelemek telepítéséhez fákat vágnak ki? Ezen komplex kérdés megválaszolásához több tényezőt, így a kibocsátást, illetve a természet megóvását is figyelembe kell venni. A problémát a PV Magazine járta körbe.

Az Európai Környezetvédelmi Bizottság elemzése alapján egy kifejlett fa egy évben 22 kilogramm szenet képes megkötni. Egy-egy hektár erdőben nagyjából 40-100 fa található. Ami a napelemeket illeti: az eszközök révén jelentősen csökkenhető az emisszió, a mértéket azonban több faktor, köztük a helyi éghajlati adottságok is befolyásolják. Az Egyesült Államokban például kilowattóránként átlagosan 0,38 kilogramm szén-dioxid-kibocsátás spórolható meg, egy átlagos, 400 wattos panel tehát évi 1,5 kilowattórával 231 kilogramm emissziót takarít meg. Ez több mint tíz kifejlett fa szénelnyelésével ér fel.

Advertisement

Amennyiben tehát pusztán a kibocsátást vesszük figyelembe, a napelemek hatékonyabbak a fáknál. Egy átlagos, 7000 wattos otthoni napelem a szénsemlegesítés szempontjából 180 fának felel meg, egy hektárnyi napelem pedig 16-65-ször több emissziócsökkenéssel jár, mintha ugyanazon a helyen erdő lenne.

A napelemek ráadásul nem zárják ki teljes egészében a növények jelenlétét. Egy korábbi vizsgálat alapján ha a panelek alatt természetes, jól gondozott aljnövényzet van, az kedvezően hathat a talajra, és akár 1 tonnával is növelheti az évente elnyelt szén mennyiségét. Mindezek ellenére fontos hozzátenni, hogy az emberiségnek szüksége van az egészséges természetre, ehhez pedig nagy, egymással összefüggő, zavartalan erdők is kellenek. Amennyiben viszont a klímaváltozás elleni harcban elengedhetetlen kibocsátás-csökkentésre törekszünk, bizonyos helyzetekben előnyökkel járhat néhány fa kivágása, hogy oda napelemes rendszereket telepíthessenek.

Advertisement

Zöldinfó

Nem csak energiaigényes: az AI a zöld átállás motorja lehet

Mesterséges intelligenciával mérsékelhető a globális felmelegedés.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A mesterséges intelligencia (AI), hosszú távon hozzájárulhat a klímaváltozás mérsékléséhez, akár a globális felmelegedés megállításához is, megfelelő felhasználásával ugyanis sokkal több energiát lehet megtakarítani, mint amennyit igényel – írja az alternativenergia.hu. A tanácsadó cég rámutat: az AI optimalizálhatja az épületek, a vállalatok, a cégek energiafelhasználását és -igényét, forradalmat hozhat a közlekedésben, a mezőgazdaságban, az orvoslásban. Az elemzők számításai szerint a mesterséges intelligencia évente 3,2-5,4 gigatonna szén-dioxid-kibocsátást takaríthat meg 2035-re, mindez pedig jelentősen meghaladja az AI és az adatközpontok becsült, 0,4-1,6 gigatonna szén-dioxid nagyságrendű többletkibocsátását – írták. A közleményben Wieder Gergő, a KPMG kockázatkezelési, szabályozási és ESG tanácsadási szolgáltatások igazgatója kifejtette: az AI energiaigényes, de a kibocsátáscsökkentési potenciálja messze meghaladhatja a saját lábnyomát, különösen akkor, ha megújuló energiával működik, és kifejezetten a klímacélok elérését szolgálja.

Bár az AI-iparág a tiszta, zöld, megújuló energiapiac legnagyobb katalizátoraként funkcionál, potenciális pozitív hatása azon is múlik, hogyan használják ezt a technológiát, és milyen szabályozási környezet veszi körül – hívja fel figyelmet a KPMG. A tapasztalatok szerint azok a vállalatok tudják sikeresen integrálni az AI-megoldásokat, amelyek egyszerű, jól skálázható technológiákra építenek, megbízható partnerekkel dolgoznak együtt, folyamatosan fejlesztik munkavállalóik digitális kompetenciáit, és rendszeresen felülvizsgálják folyamataikat az irodáktól a gyártósorokon át a beszállítói láncig. A tanácsadó cég szerint torz képet adhat, ha csak az energiaigényen van a fókusz, és csak a mesterséges intelligencia árnyoldalait emelik ki. Ugyanis a technológia akkora potenciált rejt magában, amelynek kiaknázásával akár a globális felmelegedés is mérsékelhető lesz. Ehhez azonban a technológiai döntéshozóknak, a finanszírozási oldalnak és a vállalatoknak is együtt kell működnie – hangsúlyozta közleményében a KPMG.

A KPMG A mesterséges intelligencia kettős ígérete (AI’s Dual Promise) című globális tanulmányában több mint 1200 cégvezető tapasztalatait elemzi húsz piacon, beleértve az energiatermelőket (közművek, megújuló energiaforrások, infrastruktúra-fejlesztők) és a nagy energiafogyasztókat (hiperskálázók, adatközpont-üzemeltetők és technológiai cégek), amelyek kulcsszerepet játszanak a globális energiamegoldások kialakításában. A tanulmányt bemutatták a davosi világgazdasági fórumon is.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák