Zöldinfó

Érdemes napelemeket telepíteni az erdők helyére?

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-07-29

Szerző:

Hell

Ha pusztán a szénsemlegesítést nézzük, megéri napelemeket telepíteni a fák helyére, de a probléma természetesen ennél jóval összetettebb.

Rengeteg szakértő gondolja úgy, hogy a napelemek jelentik a legjobb eszközt a globális felmelegedés és az elszálló energiaárak elleni küzdelemben. A panelek ugyanakkor meglehetősen helyigényesek, és előfordul, hogy a napelemek kihelyezésekor a természettől vesznek el területeket. Vajon megfelelő megoldás, ha a napelemek telepítéséhez fákat vágnak ki? Ezen komplex kérdés megválaszolásához több tényezőt, így a kibocsátást, illetve a természet megóvását is figyelembe kell venni. A problémát a PV Magazine járta körbe.

Az Európai Környezetvédelmi Bizottság elemzése alapján egy kifejlett fa egy évben 22 kilogramm szenet képes megkötni. Egy-egy hektár erdőben nagyjából 40-100 fa található. Ami a napelemeket illeti: az eszközök révén jelentősen csökkenhető az emisszió, a mértéket azonban több faktor, köztük a helyi éghajlati adottságok is befolyásolják. Az Egyesült Államokban például kilowattóránként átlagosan 0,38 kilogramm szén-dioxid-kibocsátás spórolható meg, egy átlagos, 400 wattos panel tehát évi 1,5 kilowattórával 231 kilogramm emissziót takarít meg. Ez több mint tíz kifejlett fa szénelnyelésével ér fel.

Amennyiben tehát pusztán a kibocsátást vesszük figyelembe, a napelemek hatékonyabbak a fáknál. Egy átlagos, 7000 wattos otthoni napelem a szénsemlegesítés szempontjából 180 fának felel meg, egy hektárnyi napelem pedig 16-65-ször több emissziócsökkenéssel jár, mintha ugyanazon a helyen erdő lenne.

A napelemek ráadásul nem zárják ki teljes egészében a növények jelenlétét. Egy korábbi vizsgálat alapján ha a panelek alatt természetes, jól gondozott aljnövényzet van, az kedvezően hathat a talajra, és akár 1 tonnával is növelheti az évente elnyelt szén mennyiségét. Mindezek ellenére fontos hozzátenni, hogy az emberiségnek szüksége van az egészséges természetre, ehhez pedig nagy, egymással összefüggő, zavartalan erdők is kellenek. Amennyiben viszont a klímaváltozás elleni harcban elengedhetetlen kibocsátás-csökkentésre törekszünk, bizonyos helyzetekben előnyökkel járhat néhány fa kivágása, hogy oda napelemes rendszereket telepíthessenek.

Zöldinfó

Speciális repülőgép pásztázza a föld mélyét Magyarországon

Repülőgépről kutat olaj után a Mol a Balaton térségében.

Létrehozva:

2 óra telt el a létrehozás óta

2026-03-22

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Mol megbízásából Buzsák szénhidrogén-kutatási koncesszió területén végez repülőgépes geofizikai méréseket március 18. és 28. között az amerikai Bell Geospace – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a speciális mérőrepülőgép naponta a Pécs-Pogány Repülőtérről száll fel, és mintegy 820 négyzetkilométeres területet vizsgál, a gyűjtött adatokból pontosabban azonosíthatók a lehetséges kőolaj- és földgázlelőhelyek. A magyar olajvállalat 2025-ben nyerte el a Buzsák koncessziót, amelyre a török állami céggel, a TPOC Ltd.-vel közösen pályázott. A tavaly elvégzett felszíni geofizikai méréseket most repülőgépes vizsgálatok egészítik ki. A tájékoztatás szerint a repülőgép fedélzeti műszerei nem bocsátanak ki jeleket, kizárólag a gravitációs tér változásait mérik. A gradiometriai eljárás lehetővé teszi, hogy a szakemberek háromdimenziós képet alkossanak a felszín alatti szerkezetekről.

A mérések várhatóan tíz napon át tartanak, ez idő alatt a kisrepülőgép naponta repül a somogyi és zalai térség felett. A repülések időpontját az időjárás is befolyásolja, mivel a mérés érzékeny a szélre és a rázkódásra – jegyezték meg. A gép lakott területeken kívül legalább 80 méter, lakott területek felett minimum 300 méter magasságban közlekedik. Az útvonalak egymással párhuzamos, észak-déli irányú sávok mentén, illetve azokra merőlegesen, kelet-nyugati irányban haladnak, mintegy 200 kilométer per órás sebességgel. A zajszint lakott területeken kívül nem haladja meg a 70 decibelt, lakott területek fölött pedig ennél alacsonyabb – tájékoztatott a Mol.

Tovább olvasom