Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Érdemes napelemeket telepíteni az erdők helyére?

Létrehozva:

|

Ha pusztán a szénsemlegesítést nézzük, megéri napelemeket telepíteni a fák helyére, de a probléma természetesen ennél jóval összetettebb.

Rengeteg szakértő gondolja úgy, hogy a napelemek jelentik a legjobb eszközt a globális felmelegedés és az elszálló energiaárak elleni küzdelemben. A panelek ugyanakkor meglehetősen helyigényesek, és előfordul, hogy a napelemek kihelyezésekor a természettől vesznek el területeket. Vajon megfelelő megoldás, ha a napelemek telepítéséhez fákat vágnak ki? Ezen komplex kérdés megválaszolásához több tényezőt, így a kibocsátást, illetve a természet megóvását is figyelembe kell venni. A problémát a PV Magazine járta körbe.

Az Európai Környezetvédelmi Bizottság elemzése alapján egy kifejlett fa egy évben 22 kilogramm szenet képes megkötni. Egy-egy hektár erdőben nagyjából 40-100 fa található. Ami a napelemeket illeti: az eszközök révén jelentősen csökkenhető az emisszió, a mértéket azonban több faktor, köztük a helyi éghajlati adottságok is befolyásolják. Az Egyesült Államokban például kilowattóránként átlagosan 0,38 kilogramm szén-dioxid-kibocsátás spórolható meg, egy átlagos, 400 wattos panel tehát évi 1,5 kilowattórával 231 kilogramm emissziót takarít meg. Ez több mint tíz kifejlett fa szénelnyelésével ér fel.

Advertisement

Amennyiben tehát pusztán a kibocsátást vesszük figyelembe, a napelemek hatékonyabbak a fáknál. Egy átlagos, 7000 wattos otthoni napelem a szénsemlegesítés szempontjából 180 fának felel meg, egy hektárnyi napelem pedig 16-65-ször több emissziócsökkenéssel jár, mintha ugyanazon a helyen erdő lenne.

A napelemek ráadásul nem zárják ki teljes egészében a növények jelenlétét. Egy korábbi vizsgálat alapján ha a panelek alatt természetes, jól gondozott aljnövényzet van, az kedvezően hathat a talajra, és akár 1 tonnával is növelheti az évente elnyelt szén mennyiségét. Mindezek ellenére fontos hozzátenni, hogy az emberiségnek szüksége van az egészséges természetre, ehhez pedig nagy, egymással összefüggő, zavartalan erdők is kellenek. Amennyiben viszont a klímaváltozás elleni harcban elengedhetetlen kibocsátás-csökkentésre törekszünk, bizonyos helyzetekben előnyökkel járhat néhány fa kivágása, hogy oda napelemes rendszereket telepíthessenek.

Advertisement

Zöldinfó

Nincs elég víz az atomreaktor hűtéséhez: súlyos energiahelyzet alakult ki Romániában

Románia felmentést kért az Európai Bizottságtól a szénerőművek üzemben tartására.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Románia tájékoztatta az Európai Bizottságot, hogy válsághelyzettel szembesül az energiaellátásban és felmentést kért széntüzelésű hőerőművei üzemben tartására – közölte Cristian Busoi energetikai államtitkár. A Hotnews.ro hírportál által idézett politikus szerint a Duna vízszintjének további csökkenése miatt elkerülhetetlenné vált a cernavodai atomerőmű még működő, a hazai energiaszükséglet 10 százalékát fedező kettes blokkjának leállítása – írja az alternativenergia.hu. Az erőművet működtető Nuclearelectrica vállalat kedden bejelentette: csütörtök reggel várhatóan leválasztják az országos villamosenergia-hálózatról és leállítják a 2-es reaktort is, mivel a Duna alacsony vízszintje nem teszi lehetővé az erőmű hűtését. A cernavodai atomerőmű 1-es reaktorát július 28-án már leállították és leválasztották az országos energiarendszerről.

Kedden az előző napinál két centiméterrel alacsonyabb, mínusz 229 centiméteres vízállást mértek Cernavodánál, és az előrejelzés szerint a következő napban további apadásra lehet számítani. Korábban a román hatóságok azt közölték, hogy amennyiben a vízállás eléri a mínusz 233 centiméteres szintet, az atomerőművet le kell állítani. Az államtitkár szerint bármikor is következne be az atomerőmű teljes leállása, Románia jelentős energiaimportra szorul az esti órákban, olyan körülmények között, amikor az egész térségben energiaellátási gondot okoz a rendkívüli szárazság és a folyók alacsony vízszintje.

Románia az EB-től és a Villamosenergia-piaci Átvitelirendszer-üzemeltetők Európai Hálózatától kért (ENTSO-E) tájékoztatást arról, hogy a környező országoktól milyen mennyiségű energiaimportra számíthat. Románia számára “rendkívül problematikus” ebben a helyzetben lemondania a széntüzelésű erőművei által termelt villamos energiáról, annak ellenére, hogy üzemben tartásuk miatt európai támogatásoktól eshet el – magyarázta az államtitkár. Románia a nemzeti helyreállítási tervben (PNRR) vállalt kötelezettséget arra, hogy a szénerőműveit augusztus 31-ig bezárja, most azonban haladékot kért Brüsszeltől az energiaválság végéig, mivel nem áll rendelkezésére elegendő megújuló energiaforrás.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák