Zöldinfó

Érdemes napelemeket telepíteni az erdők helyére?

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-07-29

Szerző:

Hell

Ha pusztán a szénsemlegesítést nézzük, megéri napelemeket telepíteni a fák helyére, de a probléma természetesen ennél jóval összetettebb.

Rengeteg szakértő gondolja úgy, hogy a napelemek jelentik a legjobb eszközt a globális felmelegedés és az elszálló energiaárak elleni küzdelemben. A panelek ugyanakkor meglehetősen helyigényesek, és előfordul, hogy a napelemek kihelyezésekor a természettől vesznek el területeket. Vajon megfelelő megoldás, ha a napelemek telepítéséhez fákat vágnak ki? Ezen komplex kérdés megválaszolásához több tényezőt, így a kibocsátást, illetve a természet megóvását is figyelembe kell venni. A problémát a PV Magazine járta körbe.

Az Európai Környezetvédelmi Bizottság elemzése alapján egy kifejlett fa egy évben 22 kilogramm szenet képes megkötni. Egy-egy hektár erdőben nagyjából 40-100 fa található. Ami a napelemeket illeti: az eszközök révén jelentősen csökkenhető az emisszió, a mértéket azonban több faktor, köztük a helyi éghajlati adottságok is befolyásolják. Az Egyesült Államokban például kilowattóránként átlagosan 0,38 kilogramm szén-dioxid-kibocsátás spórolható meg, egy átlagos, 400 wattos panel tehát évi 1,5 kilowattórával 231 kilogramm emissziót takarít meg. Ez több mint tíz kifejlett fa szénelnyelésével ér fel.

Amennyiben tehát pusztán a kibocsátást vesszük figyelembe, a napelemek hatékonyabbak a fáknál. Egy átlagos, 7000 wattos otthoni napelem a szénsemlegesítés szempontjából 180 fának felel meg, egy hektárnyi napelem pedig 16-65-ször több emissziócsökkenéssel jár, mintha ugyanazon a helyen erdő lenne.

A napelemek ráadásul nem zárják ki teljes egészében a növények jelenlétét. Egy korábbi vizsgálat alapján ha a panelek alatt természetes, jól gondozott aljnövényzet van, az kedvezően hathat a talajra, és akár 1 tonnával is növelheti az évente elnyelt szén mennyiségét. Mindezek ellenére fontos hozzátenni, hogy az emberiségnek szüksége van az egészséges természetre, ehhez pedig nagy, egymással összefüggő, zavartalan erdők is kellenek. Amennyiben viszont a klímaváltozás elleni harcban elengedhetetlen kibocsátás-csökkentésre törekszünk, bizonyos helyzetekben előnyökkel járhat néhány fa kivágása, hogy oda napelemes rendszereket telepíthessenek.

Zöldinfó

Rejtélyes szabotázs az Alpokban: kulcsfontosságú olajvezeték működése akadt meg

Szabotálták a Triesztből Ausztriába tartó kőolajvezetéket.

Létrehozva:

9 óra telt el a létrehozás óta

2026-04-16

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Szabotálták a Transalpine olajvezetéket, amely Trieszt kikötőjéből szállít olajat Közép-Európába – közölte a RAI1 olasz közmédia, amely elsőként felvételeket is közölt a hatóságok szerint szándékos károkozásról – ismertette az alternativenergia.hu. A képeken látható, hogy az olajvezetékkel párhuzamosan haladó távvezeték egyik elektromos oszlopa oldalára dőlt, ami megszakította a kőolajszállítást. A helyszín az északkeleti Friuli Venezia Giulia tartomány és Ausztria határán található, Tolmezzo és Paluzza között, egy nehezen megközelíthető ponton.

A RAI1 tudósítása szerint az oszlop két lábát hegesztőpisztollyal “meggyengítették”, így nem dőlt ki azonnal, hanem fokozatosan az oldalára hajlott. Mindez profi munkára utal, a cél egyértelműen az volt, hogy megakadjon az olajszállítás – tette hozzá az olasz közmédia hatósági forrásokra hivatkozva. Az oszlop március 25-én dőlt ki, ami három napra lelassította a vezeték működését. A hír külföldön már az utóbbi napokban elterjedt, de Olaszországban csak most került nyilvánosságra. Az olasz közmédia értesülése szerint eddig senki nem vállalta magára a szabotázst. Az ügyben a trieszti szervezett bűnözés ellenes nyomozóigazgatóság, a csendőrség és az olasz, valamint a német titkosszolgálat is vizsgálatot indított. A Transalpine olajvezeték Triesztből szállít kőolajat Ausztriába, Németországba és a Cseh Köztársaságba.

Tovább olvasom