Zöldinfó
Érdemes napelemeket telepíteni az erdők helyére?
Ha pusztán a szénsemlegesítést nézzük, megéri napelemeket telepíteni a fák helyére, de a probléma természetesen ennél jóval összetettebb.
Rengeteg szakértő gondolja úgy, hogy a napelemek jelentik a legjobb eszközt a globális felmelegedés és az elszálló energiaárak elleni küzdelemben. A panelek ugyanakkor meglehetősen helyigényesek, és előfordul, hogy a napelemek kihelyezésekor a természettől vesznek el területeket. Vajon megfelelő megoldás, ha a napelemek telepítéséhez fákat vágnak ki? Ezen komplex kérdés megválaszolásához több tényezőt, így a kibocsátást, illetve a természet megóvását is figyelembe kell venni. A problémát a PV Magazine járta körbe.
Az Európai Környezetvédelmi Bizottság elemzése alapján egy kifejlett fa egy évben 22 kilogramm szenet képes megkötni. Egy-egy hektár erdőben nagyjából 40-100 fa található. Ami a napelemeket illeti: az eszközök révén jelentősen csökkenhető az emisszió, a mértéket azonban több faktor, köztük a helyi éghajlati adottságok is befolyásolják. Az Egyesült Államokban például kilowattóránként átlagosan 0,38 kilogramm szén-dioxid-kibocsátás spórolható meg, egy átlagos, 400 wattos panel tehát évi 1,5 kilowattórával 231 kilogramm emissziót takarít meg. Ez több mint tíz kifejlett fa szénelnyelésével ér fel.
Amennyiben tehát pusztán a kibocsátást vesszük figyelembe, a napelemek hatékonyabbak a fáknál. Egy átlagos, 7000 wattos otthoni napelem a szénsemlegesítés szempontjából 180 fának felel meg, egy hektárnyi napelem pedig 16-65-ször több emissziócsökkenéssel jár, mintha ugyanazon a helyen erdő lenne.
A napelemek ráadásul nem zárják ki teljes egészében a növények jelenlétét. Egy korábbi vizsgálat alapján ha a panelek alatt természetes, jól gondozott aljnövényzet van, az kedvezően hathat a talajra, és akár 1 tonnával is növelheti az évente elnyelt szén mennyiségét. Mindezek ellenére fontos hozzátenni, hogy az emberiségnek szüksége van az egészséges természetre, ehhez pedig nagy, egymással összefüggő, zavartalan erdők is kellenek. Amennyiben viszont a klímaváltozás elleni harcban elengedhetetlen kibocsátás-csökkentésre törekszünk, bizonyos helyzetekben előnyökkel járhat néhány fa kivágása, hogy oda napelemes rendszereket telepíthessenek.
Zöldinfó
Több települést érinthet: vizsgálják a veszélyes kőzúzalék ügyét
Kőszegen is forgalmat korlátoztak, parkolókat zártak le.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Azbesztszennyeződés gyanúja miatt péntektől Kőszeg 46 utcáján csak tíz kilométeres óránkénti sebességgel haladhatnak a gépjárművek és tíz parkolót zártak le elővigyázatosságból – az alternativenergia.hu. Básthy Béla (Fidesz-KDNP) tájékoztatása szerint az önkormányzat kigyűjtötte és átadta a Vas Vármegyei Kormányhivatalnak azoknak az utcáknak, parkolóknak és területeknek a listáját, ahol az elmúlt években határ menti osztrák bányákból származó, vélhetőleg azbesztet tartalmazó kőzúzalékot használtak parkoló- és útépítés, illetve karbantartás céljából. A Vas Vármegyei Kormányhivatal az azbesztszennyezettség vizsgálatának idejére határozatban tiltotta meg az érintett parkolók használatát, a listán szereplő utcákon pedig tíz kilométeres sebességkorlátozás bevezetését rendelte el, illetve a feltételezett szennyezett területek folyamatos nedvesítését írta elő – olvasható a közleményben.
Az önkormányzat megbízásából a minták azbeszttartalmát akkreditált laboratóriumban vizsgálják meg, a vizsgálatokat a Vas Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztályával együttműködésben végzik el, amely a beérkezett jelzéseket továbbítja a kormánynak – írta a városvezető. A polgármester hozzáfűzte: Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszternél levélben és személyesen is kezdeményezte az intézkedések központi koordinációját és finanszírozását, ami az alapos helyzetfeltárás, illetve a helyzet hosszú távú megnyugtató rendezése érdekében szükséges. Az önkormányzat tudatta: a további fejleményekről folyamatosan tájékoztatni fogják a lakosságot. A közleményhez mellékelték azt a listát, amelyben felsorolták a 46 utcát és a tíz lezárt parkolót.
A vélhetően Vas vármegye több települését is érintő azbesztszennyeződést először Bozsokon, egy kőzúzalékkal borított parkoló esetében állapították meg, később Szombathelyen az Oladi városrészben fogott gyanút egy helyi lakos, aki saját költségén vizsgáltatott meg egy a háza előtt vett mintát. Az eredmény szennyeződést igazolt, ezt követően rendelt el a Vas Vármegyei Kormányhivatal a területen több mintavételt is, amelyek fele mutatott azbesztszennyeződést, mégpedig az egészségügyi határérték többszörösét. Szombathely önkormányzata és a kormányhivatal április 13-án közös sajtótájékoztatón ismertette a kialakult helyzetet és a védekezés első javasolt intézkedéseit.
Április 14-én a kormányhivatal közleményében azt írták: a kőzetet a határ menti ausztriai bányákból (Rumpersdorf, Badersdorf, Bernstein, Pilgersdorf) szállították Magyarországra és széles körben használták fel útalapokhoz, parkolók és utak burkolására, felszórására, valamint jelentős lakossági felhasználása is történhetett, például udvarok, gépkocsibejárók, csapadékvíz-elvezető árkok áteresze feletti “hidak” burkolatának elkészítésére használhatták az anyagot. Hétfőn a szombathelyi városházán lakossági fórumot tartottak orvosok és környezetvédelmi szakértők bevonásával, például arra kérték a lakosokat, hogy száraz és szeles időben ne szellőztessenek, az utcán viseljenek maszkot, ne engedjék ki a gyerekeket játszani, ne sétáltassák kutyáikat, illetve tisztítsák őket, ha beengedik a lakásba.
Kedden a szombathelyi közgyűlés rendkívüli ülésén úgy határozott, hogy az Alaptörvény vonatkozó rendelkezésére hivatkozva egészségügyi veszélyhelyzet elrendelését kezdeményezik a még hivatalban lévő lévő kormányzatnál, illetve megválasztott országgyűlési képviselőjükön keresztül a következő, Tisza-kormány segítségét is kérik. Nemény András (Éljen Szombathely! Egyesület) polgármester arról számolt be, Navracsics Tibor szóban megígérte, hogy megnyitják a felülről nyitott vis maior keretet, írásban azonban akkor még nem erősítette meg szavait. Szombathelyen az Oladi városrészben 21 utcát érinthet a feltételezett szennyezés, 12 kilométernyi útszakaszt kellene szilárd burkolattal ellátni, ennek 2,5-3 milliárd forintra becsült költsége meghaladja az önkormányzat anyagi lehetőségeit, ezért azt kérték, a kormány nyissa meg számukra a vis maior keretet és finanszírozza a munkálatokat.
Arról is határoztak, hogy ha a további vizsgálatok is alátámasztják a szennyezést és nem érkezik meg a segítség, akkor átmenetileg hitelt vesznek fel, megkezdik a munkát, a területen élő több mint 1100 ember egészségének védelmében. A családi házas övezet érintett utcáit egyébként lezárták, a lakók csak 10 kilométeres óránkénti sebességgel használhatják az utat, illetve Szombathelyen is lezártak 19 zúzalékkal felszórt parkolót, amíg meg nem vizsgáltatják. A közgyűlésen elhangzott az is: ha magukra maradnak, a hitelfelvétel komoly gondokat okozhat a város későbbi gazdálkodásában.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaKoncertek, autók és lampionos felvonulás: programkavalkád Esztergomban
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaFigyelmeztet a hatóság: veszélyes lehet az osztrák zúzottkő
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA Duna House szerint a drágulás átalakítja a budapesti keresletet
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaZárul az árkülönbség az elektromos és hibrid autók között
