Zöldinfó

Erdőtüzek után: Spanyolország hadat üzen a klímavészhelyzetnek

Spanyolországban véget ért a 20 napig tartó erdőtűzhullám.

Létrehozva:

1 év telt el a létrehozás óta

2025-09-04

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

“Országunk történetének ez a tragikus epizódja, amelyet a 20 napon keresztül egyidejűleg pusztító hatalmas erdőtüzek okoztak, véget ért, de a tűzoltási kampány folytatódik, ezért senki sem lazíthat a készültségen” – fogalmazott az alternativenergia.hu, hozzátéve, hogy néhány, már kisebb és ellenőrzött tűz oltásán továbbra is dolgoznak a tűzoltók. Mint mondta, augusztusban összesen 93 erdőtűz pusztított az országban, amelyből 59 érte el a legmagasabb riasztási fokozatot, közülük 39 pedig nagy kiterjedésűnek számított, mivel meghaladta az 500 hektárt. A lángok ebben a hónapban több mint 300 ezer hektárnyi zöld területet perzseltek fel. A természeti katasztrófa négy ember halálát okozta, 48-an pedig megsérültek – részletezte. Hozzátette: a legsúlyosabb nap augusztus 16. volt, amikor egyszerre 23 helyszínen tomboltak a lángok öt tartományban, Kasztília és Leónban, Galiciában, Extremadurában, Asztúriában és Kantábriában.

Az erdőtüzek miatt mintegy 36 ezer embert kellett kitelepíteni otthonából az elmúlt hetekben. A spanyol hatóságok munkáját 10 európai ország segítette eszközökkel és szakemberekkel, a többi közt Franciaországból, Németországból, Finnországból és Romániából. Beszámolt arról is, hogy az erdőtüzek keletkezésével összefüggésben már 57 embert vettek őrizetbe, és 142 ember ellen indult eljárás. A főigazgató hangsúlyozta: az erdőtüzek pusztítását “jelentős meteorológiai anomália” kísérte az elmúlt 50 év legintenzívebb hőhullámával, amelynek során négy napon is megdőlt a melegrekord. A hőség és az alacsony páratartalom mellett az erős széllökések, valamint a száraz viharok is nagyban hozzájárultak a lángok terjedéséhez, és nehezítették a megfékezésüket – jegyezte meg.

“Megnyertük ezt a csatát. De a háború még nem ért véget, mert a klímaváltozás még minidig itt van, és most újból össze kell fognunk, hogy megerősítsük az egész rendszert, hogy képesek legyünk továbbra is megvédeni országunkat” – fogalmazott Virginia Barcones. A miniszterelnöki hivatal tájékoztatása szerint Pedro Sánchez kormányfő hétfőn ismerteti a klímavészhelyzetek kezelésére vonatkozó állami paktumjavaslatát.

Kapcsolódó tartalom:erdő katasztrófa környezet tűz

Zöldinfó

A természetvédelem újabb sikere: pingvinfióka született Szegeden

A gondozók nevelik a pápaszemespingvin-fiókát a Szegedi Vadasparkban.

Létrehozva:

34 perc telt el a létrehozás óta

2026-11-12

Szerző:

Vanessza

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

A gondozók nevelik a pápaszemespingvin-fiókát (Spheniscus demersus) a Szegedi Vadasparkban, amely augusztus végén kelt ki, és a tervek szerint egy hónap múlva a madár már csatlakozhat az állatkert pingvincsapatához – írta az alternativenergia.hu. A fióka – amely szülei már a Szegedi Vadasparkban születtek – augusztus 27-én bújt ki a tojásból. Anyja elpusztult, és apja egyedül nem folytatta a gondozását, így az állatkert munkatársai vették át a fióka ellátását. A szülőktől való elválasztás egyébként is erre az időszakra esett volna, hiszen az állatkertben nevelt fiatal pingvineknek meg kell tanulniuk kézből elfogadni a táplálékot. Ez azért is fontos, hogy a gyógyszereket be lehessen adni nekik. A következő lépés a csapatba való beilleszkedés lesz. Ezt fokozatos összeszoktatás előzi meg, hogy a fióka és társai is megbarátkozhassanak egymással.

A Nemzetközi Fajmegmentési Program (EEP) keretében 2011 végén érkeztek az első pápaszemes pingvinek a Szegedi Vadasparkba, és egyből állatkert egyik legnépszerűbb lakóivá váltak. 2014-ben jött világra az első fióka, majd évente számítani lehetett a csapat gyarapodására, amely azt mutatja, hogy jól érzik magukat a szegedi otthonukban. A pápaszemes pingvinek hosszú távú monogám kapcsolatban élő gondos szülők, s ennek tanújelét adták az állatkertben is. A pápaszemes pingvineknél rendszerint mindkét szülő kiveszi a részét a költésből és a fiókanevelésből. A fiókák első, pihés tollruhája még nem vízhatlan, így az úszással várniuk kell, amíg kialakul a vízi élethez megfelelő tollazatuk. A fiókák tollazata szürkés színű, a felnőttekre jellemző fekete-fehér színű tollazat két év alatt alakul ki.

A pápaszemes pingvinek, melyek testhossza 40-60 centiméter, tömege 2-4 kilogramm nem sarkvidéki környezetben, hanem Dél-Afrika partvidékén élnek. Az egyetlen afrikai pingvinfaj magyar nevét a szeme fölött megfigyelhető csupasz, rózsaszínű bőrfelületről kapta, amely a testhőmérséklet szabályozásában játszik fontos szerepet. A hőmérséklet emelkedésével több vér jut ide – a bőr színe is élénkebbé válik ilyenkor – ami könnyebben lehűlhet.

Képesek akár 20 km/h sebességgel úszni és akár 30-70 km-t megtesznek egy út alatt. A táplálékért akár 30 méter mélyre is lemerülnek. Úszás közben fehér színű hasuk a vízi ragadozók, fekete színű hátuk a ragadozó madarak megtévesztésére szolgál. Veszélyt jelent rájuk az olajszennyezés, a táplálékuk megritkulása a halászat miatt, valamint a guanóbányászat, amely során a madarakat megzavarták és ez a létszámuk csökkenéséhez vezetett.

Tovább olvasom