Zöldinfó
Erdőtüzek után: Spanyolország hadat üzen a klímavészhelyzetnek
Spanyolországban véget ért a 20 napig tartó erdőtűzhullám.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
“Országunk történetének ez a tragikus epizódja, amelyet a 20 napon keresztül egyidejűleg pusztító hatalmas erdőtüzek okoztak, véget ért, de a tűzoltási kampány folytatódik, ezért senki sem lazíthat a készültségen” – fogalmazott az alternativenergia.hu, hozzátéve, hogy néhány, már kisebb és ellenőrzött tűz oltásán továbbra is dolgoznak a tűzoltók. Mint mondta, augusztusban összesen 93 erdőtűz pusztított az országban, amelyből 59 érte el a legmagasabb riasztási fokozatot, közülük 39 pedig nagy kiterjedésűnek számított, mivel meghaladta az 500 hektárt. A lángok ebben a hónapban több mint 300 ezer hektárnyi zöld területet perzseltek fel. A természeti katasztrófa négy ember halálát okozta, 48-an pedig megsérültek – részletezte. Hozzátette: a legsúlyosabb nap augusztus 16. volt, amikor egyszerre 23 helyszínen tomboltak a lángok öt tartományban, Kasztília és Leónban, Galiciában, Extremadurában, Asztúriában és Kantábriában.
Az erdőtüzek miatt mintegy 36 ezer embert kellett kitelepíteni otthonából az elmúlt hetekben. A spanyol hatóságok munkáját 10 európai ország segítette eszközökkel és szakemberekkel, a többi közt Franciaországból, Németországból, Finnországból és Romániából. Beszámolt arról is, hogy az erdőtüzek keletkezésével összefüggésben már 57 embert vettek őrizetbe, és 142 ember ellen indult eljárás. A főigazgató hangsúlyozta: az erdőtüzek pusztítását “jelentős meteorológiai anomália” kísérte az elmúlt 50 év legintenzívebb hőhullámával, amelynek során négy napon is megdőlt a melegrekord. A hőség és az alacsony páratartalom mellett az erős széllökések, valamint a száraz viharok is nagyban hozzájárultak a lángok terjedéséhez, és nehezítették a megfékezésüket – jegyezte meg.
“Megnyertük ezt a csatát. De a háború még nem ért véget, mert a klímaváltozás még minidig itt van, és most újból össze kell fognunk, hogy megerősítsük az egész rendszert, hogy képesek legyünk továbbra is megvédeni országunkat” – fogalmazott Virginia Barcones. A miniszterelnöki hivatal tájékoztatása szerint Pedro Sánchez kormányfő hétfőn ismerteti a klímavészhelyzetek kezelésére vonatkozó állami paktumjavaslatát.
Zöldinfó
Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek
Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.
A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaKoncertek, autók és lampionos felvonulás: programkavalkád Esztergomban
