Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Erkélyre napelemet? Vásárolni lehet, de felszerelni nem!

Létrehozva:

|

A rezsicsökkentés átalakítása óta különösen nagy az érdeklődés az erkélyre szerelhető napelemek iránt – írja az alternativenergia.hu. A pár panelből álló lakossági mini napelemes rendszerek olcsók, egyszerűek és csökkenthetik a villanyszámlát. Az eszközök konnektorba dughatóak, és amikor süt a nap, egy átalakítón (mikroinverteren) keresztül táplálnak áramot az otthonba. A rendszer nem termel sok energiát, leginkább arra jó, hogy „besegítsen” a napközbeni fogyasztók, így a hűtő ellátásába. Az európai országokban az ilyen napelemek használata általában csak bejelentéshez kötött. Németországban például az erkélynapelemet 600 wattig egyszerű, regisztrációt igényelő műszaki cikknek tekintik, jelenleg pedig azon dolgoznak, hogy 800 wattosra tornázzák fel a határt. Ausztriában, Hollandiában és Svájcban még egyszerűbb a bejelentés, bizonyos helyeken viszont a szolgáltató speciális dugaljt kér.

Bár hasonló termékek itthon is elérhetőek, akár hazai online boltokban, telepítésük pedig igen egyszerű, a magyarországi áramszolgáltatók az általános szerződési feltételeik alapján nem engedélyezik használatukat. Az alkalmazást biztonsági és technológiai okok miatt tiltják. A 600-800 wattos érték egy európai bizottsági rendelet miatt fontos. Ennek értelmében a 800 wattos feletti rendszerek számítanak „jelentősnek”, ha valaki tehát egy ilyen kis méretű áramtermelő egységet köt a háztartására, akkor annak hatása jelentéktelen., nem tudja kielégíteni az átlagos háztartás fogyasztását. Érdekes módon a hazai szolgáltatók általános szerződési feltételeibe nem került be ez az értelmezés.

A tilalom furcsa jogi helyzetet szül. Egyrészt tisztességtelen üzleti magatartás olyan terméket árusítani, amelynek használata nem engedélyezett, másrészt viszont a közműcéggel szerződésben álló fogyasztótól elvárható, hogy alaposan átolvassa az általános szerződési feltételeket. Harmadrészt azonban ha az ászf-ben úgy szerepel a megkötés, hogy az biztonsági és technológiai okokkal alaposan nem támasztható alá, akkor pont a szolgáltató jár el tisztességtelenül. A helyzetet jogi eljárásban kellene tisztázni, ami sürgető lenne, hiszen a rezsicsökkentés átalakulása miatt valószínűleg tovább nő majd a kereslet.

Advertisement

Zöld Energia

A légköri por okozta bizonytalanságok kezelése a napenergia-hálózatokban

Mitől van a szélnek árnyéka? És milyen hatással van ez a napenergia-hasznosításra?

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megjelent a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete és a Pannon Egyetem munkatársainak új tanulmánya a Renewable Energy folyóiratban. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy Európában egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló szaharai porviharos események jelentős hatással vannak a besugárzásra, így a napenergia-termelésre és a napenergia hasznosítására is – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kutatók a magyarországi helyzet már korábban elemezték, a “The shadow of the wind: the impact of Saharan dust on photovoltaic power generation in the Mediterranean” című cikkben ezúttal kiléptek a Kárpát-medencéből, és a mediterrán térség öt országában – Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Görögországban – vizsgálták a szaharai por napelemes energiatermelésre gyakorolt hatásait a 2019–2023 közötti időszakban.

Az elemzések egyértelműen kimutatták, hogy a porviharos helyzetek idején a fotovoltaikus (PV) energiatermelés átlagosan 25–40%-kal csökken, szélsőséges esetekben pedig a veszteség meghaladhatja az 50%-ot. A PV termelést meghatározó besugárzás visszaesését két fő tényező okozza: (1) a por által kiváltott fényelnyelés és szórás; (2) valamint a fokozott cirrusfelhő-képződés, amely további sugárzáscsökkenést idéz elő. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a képződött magasszintű felhők fényvisszaverő-képessége is megnőtt a por hatására, mivel a megnövekedett jégképző-porszemcseszám következtében több, kisebb jégszem képződött, mely a felhőzet világosabb színét eredményezte.

A közelmúlt eseményeinek vizsgálata azt is feltárta, hogy a jelenlegi előrejelzési modellek nem kezelik megfelelően az aeroszol-felhő kölcsönhatásokat. A PV-termelés napi előrejelzéseiben rendszeres hibák jelentkeztek: Portugáliában és Spanyolországban jellemző volt a −15%-os alábecslés, míg Olaszországban és Görögországban +10%-os túlbecslés fordult elő. A kutatás hangsúlyozza a valós idejű pormonitoring és a felhőfolyamatokat is figyelembe vevő előrejelző rendszerek fejlesztésének szükségességét. A szerzők rámutatnak: a klímaváltozás következtében várhatóan egyre gyakoribbak és intenzívebbek lesznek a szaharai porviharok, így a légköri por okozta bizonytalanságok kezelése kulcskérdés a dél-európai villamosenergia-hálózatok megbízható működése és a napenergia-hasznosítás tervezhetősége szempontjából.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák