Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Erős pezsgés a naperőművek piacán

Élénk a naperőművek tranzakciós piaca, azonban az állam által nemrég bejelentett, az MVM számára a külföldi tulajdonszerzés esetére létesített elővételi jog fékezheti ezt.

Létrehozva:

|

Az elővételi jog gyakorlásának részletei még nem ismertek, a piaci szereplők a következő hónapokban feltehetőleg többször is konzultálnak erről a döntéshozókkal – derült ki a KPMG erről szóló üzleti reggelijén. A naperőművek tranzakciós piaca felfutás előtt áll, mivel eladói és vevői oldalon is sok a szereplő a hazai pályán – mondta Simonyi Tamás a KPMG szenior igazgatója a társaság mai, Naperőművek Értékesítésének és Finanszírozásának Kihívásai című üzleti beszélgetésén, ahol több mint 100 magyar és külföldi piaci szereplő képviseltette magát.

Eladásban vagy vételben érdekelt piaci szereplő egyre nagyobb számban van jelen, mivel Magyarországon az elmúlt években 2 gigawattnyi 5 és 100 megawatt közötti kapacitású erőmű épült fel és további 1 gigawattnyi van jól előkészített, akár már ebben a stációban értékesíthető (ready to build) fázisban. Emellett várhatóan egyre nagyobb számban fognak megjelenni a piacon a tároló kapacitással is rendelkező, tehát sokkal rugalmasabb villamosenergia termelők is. Az érdeklődés a vevői oldalon is erős. A magyar és külföldi szakmai befektetők folyamatosan monitorozzák a befektetési lehetőségeket, és a villamosenergia árak elmúlt években tapasztalt volatilis ármozgása miatt számos magyar nagyvállalat ismerte fel, hogy napenergiával komoly lépéseket tehet a költségek és az ebből fakadó pénzügyi kockázatok csökkentéséért.

A siker esélyét növeli, ha az eladói oldal idejében megteszi a szükséges lépéseket a tranzakció előtt. Ez alapvetően egy átlátható és transzparens üzleti, technológiai és jogi dokumentáció elkészítését jelenti, aminek birtokában az érdeklődők könnyebben és gyorsabban hozhatják meg befektetési döntéseiket, így növelhető a verseny az eladó sorba kerülő vállalkozás iránt.

A tranzakciókat lelassíthatja, a felkészülést pedig különösen indokolttá teszi, hogy 2024 januárjától a magyar állam elővételi jogot létesített a Magyar Villamos Művek Zrt. számára, ha a potenciális vevő külföldi illetőségű. Az elővásárlási jog gyakorlásának részletei még nem ismertek, a piaci szereplők a következő hónapokban feltehetőleg több körben konzultálnak erről a döntéshozókkal. Az elővásárlási jog létesítéséről és működéséről dr. Alföldy-Boruss Márk, az Energiaügyi Minisztérium helyettes államtitkára tájékoztatta a konferencia résztvevőit.

Ugyanakkor a tranzakciók létrejöttét megkönnyíti, hogy a finanszírozó bankoknak alapvetően jók a tapasztalatai naperőmű projektek hitelezésével – derült ki a konferencia panelbeszélgetésén, ahol olyan banki szereplők vettek részt, akik több százmillió eurós naperőműves hitelportfóliót építettek fel az utóbbi években a magyar piacon. A bankok természetesen törekednek a hitelkockázatok csökkentésére, maguk is igénylik az alapos átvilágítást, és általában elvárják, hogy a tranzakcióban érintett kapacitás 70-80 százalékára legyen érvényes villamosenergia-vásárlási szerződése (PPA) az erőműnek, ennél kisebb lekötött kapacitás esetén szigorúbb hitellimiteket kell megállapítaniuk.

Advertisement

Az üzleti reggelin a KPMG spanyol és román szakértői bemutatták saját piacuk legfontosabb jellegzetességeit, amelyre válaszul a panelbeszélgetés régióban aktív szereplői, így Jakab Tamás az Enery M&A vezetője és Derek Qiu a CMC Europe képviseletében tudott értékes tapasztalatokat megosztani.

Forrás: KPMG

Zöld Energia

Új típusú energiatárolót dolgoztak ki

A spanyol kutatók egyelőre egy prototípust hoztak létre az új technológia segítségével.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spanyol kutatók olyan új hőenergia-tároló rendszert (TES) terveztek, amely termoelektromos hőszivattyút (TEHP) használ az áram hővé történő átalakításához – számol be a PV Magazine. A hőszivattyút a változó vezetőképességű hőcsövek alternatívájaként használják.

Az újszerű kialakítás négy fő komponenst tartalmaz, nevezetesen egy termoelektromos hőszivattyúrendszert, egy elektromos ellenállást, egy TES-ciklust, valamint egy nyílt hurkot, amelyben a levegő a hőátadó közeg. A rendszer levegőjét a termoelektromos hőszivattyú melegíti fel, amely termoelektromos modulokat használ, kiegészítve az elektromos ellenállással.

A berendezés termoelektromos része hat TEHP-blokkból épül fel. Az első három egyfokozatú termoelektromos hőszivattyú (OTEHP) konfigurációt alkalmaz, mindegyik egy-egy TEM-et használ, mindkét oldalon egy-egy hőcserélővel. A következő három blokk kétfokozatú hőelektromos hőszivattyú (TTEHP), piramis alakú konfigurációval. Ennek a köztes hőcserélőnek a kialakítása egy nagyhatékonyságú, négy hőcsőből álló rendszert használ, amelyben munkafolyadékként víz van. A hőátadás az első fokozatból a második fokozatba ezeken a csöveken keresztül, a víz halmazállapot-változása révén történik.

A kutatók egy rendszerprototípust is létrehoztak, amelyen 45 forgatókönyvet teszteltek különböző feszültségekkel, bemeneti hőmérsékletekkel, illetve és légáramlási sebességekkel. A feszültségek 4, 6, 8 vagy 10 volt, a bemeneti hőmérséklet 120, 160 vagy 200 Celsius-fok, a légáramlási sebesség pedig 13, 18 vagy 23 köbméter per óra volt, utóbbi esetén 655,5 wattnyi hőt termeltek 1,35 COP mellett.

A kifejlesztett TEHP-rendszer integrálása egy elektromos ellenálláson alapuló hőenergiatároló rendszer töltési folyamatába 15, illetve 30 százalékkal növeli az energiaátalakítás hatékonyságát 120 és 200 Celsius-fok közötti energiatárolási hőmérséklet esetén. A javasolt rendszerkonfiguráció 135 Celsius-fokon 112,6 százalékos hatásfokot érhet el. A csapat következő céljai között szerepel, hogy a rendszer viselkedését változó hidegforrás-hőmérséklet esetén is teszteljék.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!