Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Erősödik a természetvédelmi őrszolgálat a magyar nemzeti parkokban

Természetvédelmi fejlesztés lesz a nemzeti parkokban.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az elkövetkező években 42 milliárd forintból 60 természetvédelmi projekt valósul meg a tíz hazai nemzeti parkban – jelezte az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára a Hortobágyi Nemzeti Park Látogatóközpontjában. Balczó Bertalan azt mondta, a projektek középpontjában elsősorban az élőhelyek helyreállítása szerepel, de fontos célkitűzés a környezeti állapot, a természetvédelem bemutatása, őrzése, monitorozása is – írja az alternativenergia.hu. A természetvédelmi őrök jelentős részt vállalnak a zoológiai állapotfelmérésben, a területek felmérésében, kezelésében, de csatlakoznak a környezeti neveléshez is – mondta a helyettes államtitkár. Hozzátette: az ország tíz nemzeti parkjában 240 természetvédelmi őr dolgozik, 849 ezer hektár parki terület mellett 20 millió hektár Natura 2000-es terület védelmét látják el, de feladatuk a védett növények és állatfajok megóvása és az élőhelyek helyreállítása is. Balczó Bertalan jelezte: egy természetvédelmi őrre kilencezer hektár földterület jut, ahol a konkrét őrzési feladatokat kell ellátniuk. “Akkor adjunk eszközöket is hozzá, hogy a munkájuk hatékony legyen” – fűzte hozzá a helyettes államtitkár.

Megjegyezte, ez a program nem most kezdődött: korábban a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretében 1,6 milliárd forintot fordítottak a terület fejlesztésére. Ebből hat új területi irodát építettek, kilencet felújítottak, és mintegy száz gépkocsit is beszereztek a természetvédelmi őröknek – sorolta. Balczó Bertalan kiemelte, a természeti örökség a nemzet aranytartaléka, amelynek megóvásán elhivatott, szakmailag felkészült emberek dolgoznak, a megfelelő feltételeket biztosítani kell a számukra. Nyul Zoltán, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) magasépítésért felelős helyettes államtitkára az együttműködés fontosságát hangoztatta, mert “ettől működőképes a projekt”. Konzorciumi partnerként a tárcájuk a munkakörülmények javításával járul hozzá a projekt sikeréhez, a fejlesztésre fordított összeg jó helyre megy, hozzá tud járulni a gazdaságos működtetéshez – hangsúlyozta.

Bodó Sándor, a térség fideszes országgyűlési képviselő kiemelte: a projekt azoknak a természetvédelmi őröknek a munkakörülményeit javítja, akik naponta találkoznak az emberekkel, és a beruházások a jó munkahelyi hangulatot is megalapozzák. A Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) területén a természetvédelmi őrszolgálat terepi jelenlétének fejlesztésére indított projekt nyitórendezvényén Medgyesi Gergely Árpád, a HNP igazgatója ismertette, hogy a HNP 630 millió forintot nyert el a projektre a Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz (KEHOP Plusz) pályázatán. Ebből az összegből megújítják a gépkocsiparkjukat, a megfigyelő és adatgyűjtő rendszereket, de jut irodai infrastruktúra-fejlesztésre is – tette hozzá az igazgató.

Advertisement

Zöldinfó

A Balaton jövője a tét: a szakemberek szerint új szemlélet kell

Szakemberek szerint a jelenlegi balatoni tóhasználat kockázatokat hordoz.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Balaton szektorokon átnyúló cselekvést igényel, a jelenlegi menedzsment és tóhasználat folytatása fenntarthatatlan – mondta Honti Márk hidrológus egy tudományos előadóülésen, Tihanyban. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) Őszintén a Balatonról című rendezvényének témája a vízszint, a partvonal és az alkalmazkodás volt – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A rendezvényen szakemberek, döntéshozók, polgármesterek, tudományos kutatók, valamint balatoni civil szervezetek képviselői tartottak előadásokat. A kutatóintézet az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, a résztvevők véleménye megegyezett abban, hogy ha a jelenlegi gyakorlat folytatódik, az komoly kockázatokat jelent a Balaton élete és az emberi használat szempontjából. Hozzátették: arra a kérdésre, hogy a globális éghajlatváltozással járó negatív folyamatok visszafordítására mit lehet tenni, a közös válasz az, hogy a megszokott használati módokon sok mindent változtatni kell.

Ez azt jelenti, hogy vissza kell szorítani az önző érdekek érvényesülését, valamint biztosítani kell a tó és partjai közösségi használatát az élővilág megóvásával. A változásokhoz való alkalmazkodás elkerülhetetlen; ez állami és egyéni felelősség – hangsúlyozták. Az összefoglaló szerint Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója arról beszélt előadásában, hogy az alaptörvényi jogok és egyéb jogi keretek megfelelők, az egyedi érdekek mégis a közösségi fölé kerültek.

“A szakmai tudást negligálták, a komplex helyett rövid távú a gondolkodás, hiányzik a közös gazda, az egységes kezelés, a hatóságokat pedig kivéreztették” – mondta a szószóló, aki szerint a tulajdonosi, beruházói érdekek elsőbbségének eredménye a zöldfelületek eltűnése, a települések túlzott beépítése, a természeti területek visszaszorulása, ami veszélyezteti a jelen és jövő generációk alapvető jogait, érdekeit.

Advertisement

Vasas Gábor, a BLKI főigazgatója a klímaváltozás hatásaival foglalkozott előadásában. Szót ejtett arról is, hogy az árvaszúnyogok időszakosan rendkívüli tömegben jelenhetnek meg a jövőben is, ami nem feltétlenül jelenti az ökológiai állapot általános leromlását. Horváth Angéla, a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője adatokon keresztül mutatta be a Balaton vízgyűjtő területének az elmúlt 30 évben tapasztalt aszályosodását.

Horváth Ákos, a HungaroMet siófoki obszervatóriumának vezetője a tó működését meghatározó folyamatokról beszélt, amelyekben az elmúlt években jelentős zavarok keletkeztek. Ehhez az emberi tevékenység, mindenekelőtt a Balaton mikroklímáját erősen befolyásoló agresszív partbeépítés is hozzájárul – mondta.

Advertisement

Lengl Zoltán balatoni főépítész előadásában kifejtette, hogy az elhibázott léptékű és mértékű beruházások miatt a balatoni építészet megítélése is hátrányt szenvedett. Takács Péter, a BLKI tudományos főmunkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy a természetes partszakaszok átalakítása gyengíti a Balaton ökológiai működését, elősegítheti az idegenhonos fajok térnyerését. A parti öv biodiverzitásának megőrzése a tó működőképességét és ökológiai stabilitását védi – mutatott rá.

A tudományos előadóülésen Gál Lajos, Gyenesdiás polgármestere települése követendő gyakorlatait mutatta be a természetvédelem terén, és a kotrások folytatását szorgalmazta. Több civil szervezet képviselője is szót kapott, akik közül Tarróné Gyarmathy Andrea (Értékmentő Közösségek Civil Szerveződés) arról számolt be, miért támadták meg a Balaton-part tavaly életbelépett új szabályozásáról szóló jogszabályt, a BATÉK-ot – áll a kutatóintézet közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák