Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Erősödik az aszályvédelem

Új, kisebb és nagyobb léptékű öntözésfejlesztési források nyílnak meg szeptember elején a gazdálkodók számára.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Hubai Imre a Keleti-főcsatorna egyik műtárgyánál tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, szeptember hónapban folyamatosan fogják kiírni mind a 200 millió forint alatti, mind pedig a 200 millió és 5 milliárd forint közötti, öntözésfejlesztési, illetve a fenntartható vízgazdálkodási közösségeket kiemelten támogató projekteket – tudatta az alternativenergia.hu. Az aszályvédelmi operatív törzs vezetői tisztségét betöltő politikus emlékeztetett, a kormány eddig is olyan, a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodást segítő pályázati felhívásokat tett közzé, amiből csak az elmúlt egy évben közel 170 milliárd forintnyi forráslekötés történt meg. Ebből 116 milliárd forint a gazdák számára már lehívott, elszámolt fejlesztési támogatás, valamint az idei évben döntés alatt van további 66 milliárd forintnyi öntözésfejlesztési forrás – tette hozzá. “Bízunk benne, hogy a gazdálkodók élnek a pályázati lehetőséggel, és igénybe veszik a vissza nem térítendő támogatásokat, amíg erre lehetőségünk van” – fogalmazott Hubai Imre.

Hubai Imre emlékeztetett, mintegy 4,7 milliárd forint áll rendelkezésre a vízügyi ágazat számára az aszályvédelmi akcióterv végrehajtására. Ez az összeg idén augusztus végéig mindenképpen fedezetet nyújt olyan, azonnal elvégezhető feladatokra, mint a csatornák kotrása, a tározóterek rendbetétele, a holtágak feltöltése vagy a szivattyúzási munkálatok. Ebben a munkában több mint ezer ember vesz részt, az ő munkájuk szükséges a védművek és a műtárgyak karbantartásához, a szivattyúk üzemeltetéséhez, valamint a napi karbantartásokon felüli többletmunkák elvégzéséhez – mondta. Hubai Imre kitért arra, Nagy István agrárminiszter javaslatára az idén is térítésmentes lesz az öntözővíz. Ezzel a gazdálkodók közel 12 milliárd forintnyi fedezetet kaptak ahhoz, hogy a vízügyi ágazat térítésmentesen tudja számukra biztosítani az öntözővizet ebben az évben is. Ennek köszönhetően több mint 1300 öntözési tevékenységet folytató vízhasználó kap térítésmentes öntözővizet, a szántóföldi öntözés mellett például a rizstermesztés és a halastavak üzemeltetéséhez szükséges vízkészlet ingyenesen jut a gazdálkodókhoz – ismertette az államtitkár.

A politikus a Keleti-főcsatorna rekonstrukciójával kapcsolatban azt mondta, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz forrásának köszönhetően nemcsak a vízkivételi műtárgyak és tiszalöki duzzasztómű, hanem maga a főcsatorna is mintegy negyven kilométeren, egészen Balmazújvárosig megújulhat. A mederállapot helyreállításával a térségi vízügyi igazgatóság a csatorna víztározó és vízleadó képességének növelését segíti, hiszen jelenleg a főcsatornának csak mintegy 24 százalékát tudják erre a célra hasznosítani – tette hozzá. Vinnai Győző, a térség fideszes országgyűlési képviselője a tájékoztatón nagyon fontos kérdésnek nevezte a főcsatorna megújítását, hangsúlyozva: nagy kihívás a helyi gazdálkodók számára is a vízpótlás hosszú távú biztosítása és ezzel együtt az aszály megelőzése.

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák