Zöldinfó

Északkelet-Európa válhat a kontinens éléskamrájává egy kutatás szerint

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-05-27

Szerző:

Hell

Északkelet-Európa válhat a kontinens éléskamrájává, a térségben ugyanis kevésbé viseli meg a gabonaféléket az éghajlatváltozás – közölte a Budapesti Corvinus Egyetem az MTI-hez eljuttatott közleményében, amelyben az ELTE-vel és a BME-vel együttműködésében készült közös tanulmányuk megállapításait ismerteti.

Az elemzés rámutat, hogy a gabonahozamok növekedése a földrész északkeleti részén ma már nagyobb, mint bármely más térségében. A termelés súlypontjának eltolódását elsősorban a klímaváltozással magyarázták, emiatt ugyanis a kukorica és a búza termőterülete Olaszországban a felére, Görögországban a kétharmadára csökkent, Portugáliából pedig szinte teljesen eltűnt. A hőmérsékleti csúcsok kedvezőtlen hatását ma már csaknem egész Európában megérzi a kukorica. Északkelet-Európa felértékelődésének másik oka a technológiai felzárkózás, amely jelentősen javítja terméshozamokat. Bár az aszályok, az édesvízkészlet zsugorodása, a nem megfelelő földművelés miatt évtizedek óta erodálódik a termőtalaj, a térség adottságai kedveznek a mezőgazdaságnak. Számos itteni állam ma már nem szorul behozatalra, sőt exportálni is tud, Ukrajna és Oroszország pedig nemrég került a legnagyobb kukoricatermelők közé. Az orosz-ukrán háború azért is súlyos csapás, mert veszélyezteti a globális élelmezésbiztonságot – jelezték.

Bár az éghajlati és technológiai változások hatásai csak az utóbbi időbben lettek egyre nyilvánvalóbbak, Északkelet-Európa évezredek óta fontos szereplő a gabonapiacon. A mai körülmények között a mezőgazdaság alkalmazkodóképességének javítása, valamint az ukrán gabonakészletek exportútvonalainak megszervezése a legfontosabb feladat – hangsúlyozzák a közleményben. A magyar tanulmány megjelent a Nature lapcsalád Scientific Reports című tudományos folyóiratban, az alapjául szolgáló kutatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap finanszírozta.

Kapcsolódó tartalom:éghajlatváltozás klímaváltozás klímavédelem mezőgazdaság tudomány

Zöldinfó

1320 hektár új erdő jöhet létre: hatalmas fásítási program készül

Több mint 12 millió facsemete ültetésével zárulhat 2030-ban az Országfásítási Program.

Létrehozva:

49 perc telt el a létrehozás óta

2026-09-11

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Országfásítási Program több mint 12 millió facsemete ültetésével zárulhat 2030-ban, a településfásítási program keretében pedig további 317 ezer várható – közölte az MTI-vel az Élő Környezetért Felelős Minisztérium (ÉKFM). A megvalósítást január 1-jétől éves célértékek alapján tervezik, ennek eredményeképp 4 év alatt legalább 1320 hektár új állami erdő jöhet létre – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A több mint 8 millió erdészeti csemete mellett 20 ezer kilométer csatornaszakasz fásítási beavatkozását vállalják, ez további 4 millió fa elültetését jelenti. Az előző kormányok fásítási programjai alatt, 2020 és 2026 között évente mindössze 1 millióra került sor – tették hozzá.

A közlemény szerint a program a faállománnyal borított és fákkal tagolt területek növelése mellett javítja a települések mikroklímáját és klímaalkalmazkodását, mérsékli az erdőtüzek kockázatát, erősíti az erdők szénmegkötő, víz- és talajvédelmi, biodiverzitási és közjóléti szerepét. Erdőtűz-megelőzési és erdészeti klímaadaptációs intézkedéseket is terveznek, a végreahajtásban pedig részt vesznek az állami erdészeti társaságok, a vízügyi kezelők, az önkormányzatok és szakkivitelezők is. Az erdőtűz-megelőzésben a katasztrófavédelem, az erdőgazdálkodók és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kap szerepet.

A minisztérium hangsúlyozta: nem egyszeri faültetési akció lesz, hanem összehangolt, többéves országos program, amely javítja Magyarország környezeti állapotát. Az ültetendő fajokat termőhely, vízellátottság, klímakitettség és természetvédelmi szempontok alapján választják ki, előnyben részesítve az adott helyen megfelelő, lehetőség szerint őshonos fajokat. A fafajkészlet meghatározását a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete segíti. A helyszínválasztás feltétele a terület szakmai alkalmassága, jogszerű használata, valamint természetvédelmi és vízügyi megfelelősége. A program városokra és községekre is kiterjedhet, a települési fáknál legalább 2 éves utógondozást és pótlási kötelezettséget írnak elő.

Tovább olvasom