Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Északkelet-Európa válhat a kontinens éléskamrájává egy kutatás szerint

Létrehozva:

|

Északkelet-Európa válhat a kontinens éléskamrájává, a térségben ugyanis kevésbé viseli meg a gabonaféléket az éghajlatváltozás – közölte a Budapesti Corvinus Egyetem az MTI-hez eljuttatott közleményében, amelyben az ELTE-vel és a BME-vel együttműködésében készült közös tanulmányuk megállapításait ismerteti.

Az elemzés rámutat, hogy a gabonahozamok növekedése a földrész északkeleti részén ma már nagyobb, mint bármely más térségében. A termelés súlypontjának eltolódását elsősorban a klímaváltozással magyarázták, emiatt ugyanis a kukorica és a búza termőterülete Olaszországban a felére, Görögországban a kétharmadára csökkent, Portugáliából pedig szinte teljesen eltűnt. A hőmérsékleti csúcsok kedvezőtlen hatását ma már csaknem egész Európában megérzi a kukorica. Északkelet-Európa felértékelődésének másik oka a technológiai felzárkózás, amely jelentősen javítja terméshozamokat. Bár az aszályok, az édesvízkészlet zsugorodása, a nem megfelelő földművelés miatt évtizedek óta erodálódik a termőtalaj, a térség adottságai kedveznek a mezőgazdaságnak. Számos itteni állam ma már nem szorul behozatalra, sőt exportálni is tud, Ukrajna és Oroszország pedig nemrég került a legnagyobb kukoricatermelők közé. Az orosz-ukrán háború azért is súlyos csapás, mert veszélyezteti a globális élelmezésbiztonságot – jelezték.

Bár az éghajlati és technológiai változások hatásai csak az utóbbi időbben lettek egyre nyilvánvalóbbak, Északkelet-Európa évezredek óta fontos szereplő a gabonapiacon. A mai körülmények között a mezőgazdaság alkalmazkodóképességének javítása, valamint az ukrán gabonakészletek exportútvonalainak megszervezése a legfontosabb feladat – hangsúlyozzák a közleményben. A magyar tanulmány megjelent a Nature lapcsalád Scientific Reports című tudományos folyóiratban, az alapjául szolgáló kutatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap finanszírozta.

Advertisement

Zöldinfó

Zöldül a távfűtés: 2026-ban tovább bővül a lakossági támogatási program

2026 elején 4 milliárd forinttal emelik meg a lakossági távhőpályázat keretösszegét.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

2026 elején 4 milliárd forinttal emelik meg a lakossági távhőpályázat keretösszegét – mondta Solymár Károly Balázs, az Energiaügyi Minisztérium (EM) infokommunikációért felelős államtitkára a tárca Facebook-oldalára feltöltött videóban. Az államtitkár kiemelte: a távolról leolvasható költségosztók méltányosabb díjmegosztást tesznek lehetővé – írja az alternativenergia.hu. Nem csupán a légköbméter alapján osztják el a fogyasztást, hanem figyelembe veszik, hogy ki mennyire tekeri fel a fűtést – ismertette. Természetesen a lakások elhelyezkedése is befolyásolja, hogy mennyire kell fűtenünk, de ennek figyelembe vételére a költségmegosztókkal is lehetőség van. A távoli leolvashatóság lehetővé fogja tenni a fogyasztás folyamatos nyomonkövethetőségét, kiszámíthatóbbá teszi a rezsiköltségeket – közölte.

A pályázat rendkívül népszerű, a keret gyorsan kimerült, 2026 elején további 4 milliárd forintot biztosítanak a folytatásra – mondta Solymár Károly Balázs. Az EM tájékoztatása szerint a tárca eddig 5 milliárd forinttal támogatta a távolról leolvasható fűtési költségmegosztók felszerelését távhővel ellátott lakóépületeknél. A program jóvoltából már több mint 600 társasház vagy lakásszövetkezet valósíthat meg az energiatudatos fűtéshez szükséges fejlesztéseket önerő nélkül, vissza nem térítendő forrásból. A Jedlik Ányos Energetikai Program ágazati felhívásaival együtt az Energiaügyi Minisztérium idén több mint 100 milliárd forinttal segíti a távfűtési rendszerek korszerűsítését, zöldítését.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák