Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Északkelet-Európa válhat a kontinens éléskamrájává egy kutatás szerint

Létrehozva:

|

Északkelet-Európa válhat a kontinens éléskamrájává, a térségben ugyanis kevésbé viseli meg a gabonaféléket az éghajlatváltozás – közölte a Budapesti Corvinus Egyetem az MTI-hez eljuttatott közleményében, amelyben az ELTE-vel és a BME-vel együttműködésében készült közös tanulmányuk megállapításait ismerteti.

Az elemzés rámutat, hogy a gabonahozamok növekedése a földrész északkeleti részén ma már nagyobb, mint bármely más térségében. A termelés súlypontjának eltolódását elsősorban a klímaváltozással magyarázták, emiatt ugyanis a kukorica és a búza termőterülete Olaszországban a felére, Görögországban a kétharmadára csökkent, Portugáliából pedig szinte teljesen eltűnt. A hőmérsékleti csúcsok kedvezőtlen hatását ma már csaknem egész Európában megérzi a kukorica. Északkelet-Európa felértékelődésének másik oka a technológiai felzárkózás, amely jelentősen javítja terméshozamokat. Bár az aszályok, az édesvízkészlet zsugorodása, a nem megfelelő földművelés miatt évtizedek óta erodálódik a termőtalaj, a térség adottságai kedveznek a mezőgazdaságnak. Számos itteni állam ma már nem szorul behozatalra, sőt exportálni is tud, Ukrajna és Oroszország pedig nemrég került a legnagyobb kukoricatermelők közé. Az orosz-ukrán háború azért is súlyos csapás, mert veszélyezteti a globális élelmezésbiztonságot – jelezték.

Bár az éghajlati és technológiai változások hatásai csak az utóbbi időbben lettek egyre nyilvánvalóbbak, Északkelet-Európa évezredek óta fontos szereplő a gabonapiacon. A mai körülmények között a mezőgazdaság alkalmazkodóképességének javítása, valamint az ukrán gabonakészletek exportútvonalainak megszervezése a legfontosabb feladat – hangsúlyozzák a közleményben. A magyar tanulmány megjelent a Nature lapcsalád Scientific Reports című tudományos folyóiratban, az alapjául szolgáló kutatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap finanszírozta.

Advertisement

Zöldinfó

500 ezer tonna felett a nitrogénműtrágya-forgalom

7,2 százalékkal nőtt a műtrágya-értékesítés mennyisége az első negyedévben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az első negyedévben belföldön a műtrágya-értékesítés mennyisége 7,2 százalékkal, a magyarországi értékesítők nettó árbevétele 2,9 százalékkal nőtt – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Az első három hónapban a mezőgazdasági termelőknek közvetlenül értékesített mennyiség elérte a 563,6 ezer tonnát, a forgalmazók nettó árbevétele a 86,3 milliárd forintot. Egykomponensű nitrogénműtrágyából 8,3 százalékkal, 38,5 ezer tonnával többet, összetett műtrágyából 3,9 százalékkal, 2,3 ezer tonnával kevesebbet vásároltak a termelők. A teljes mennyiségből a nitrogénműtrágyáké meghaladta az 500 ezer tonnát – írták. A belföldi műtrágyaárak egy éve csaknem változatlanok, egyedüliként a mezőgazdasági termelésben közvetlenül használt anyagok közül. Az állatgyógyászati termékek átlagosan 5,4 százalékkal drágultak, az energia ára viszont 6,7 százalékkal, a takarmányoké 4,3 százalékkal, a vetőmagoké 2,9 százalékkal, a növényvédő szereké 2,5 százalékkal csökkent 2025 elejéhez képest – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák