Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Északkelet-Európa válhat a kontinens éléskamrájává egy kutatás szerint

Létrehozva:

|

Északkelet-Európa válhat a kontinens éléskamrájává, a térségben ugyanis kevésbé viseli meg a gabonaféléket az éghajlatváltozás – közölte a Budapesti Corvinus Egyetem az MTI-hez eljuttatott közleményében, amelyben az ELTE-vel és a BME-vel együttműködésében készült közös tanulmányuk megállapításait ismerteti.

Az elemzés rámutat, hogy a gabonahozamok növekedése a földrész északkeleti részén ma már nagyobb, mint bármely más térségében. A termelés súlypontjának eltolódását elsősorban a klímaváltozással magyarázták, emiatt ugyanis a kukorica és a búza termőterülete Olaszországban a felére, Görögországban a kétharmadára csökkent, Portugáliából pedig szinte teljesen eltűnt. A hőmérsékleti csúcsok kedvezőtlen hatását ma már csaknem egész Európában megérzi a kukorica. Északkelet-Európa felértékelődésének másik oka a technológiai felzárkózás, amely jelentősen javítja terméshozamokat. Bár az aszályok, az édesvízkészlet zsugorodása, a nem megfelelő földművelés miatt évtizedek óta erodálódik a termőtalaj, a térség adottságai kedveznek a mezőgazdaságnak. Számos itteni állam ma már nem szorul behozatalra, sőt exportálni is tud, Ukrajna és Oroszország pedig nemrég került a legnagyobb kukoricatermelők közé. Az orosz-ukrán háború azért is súlyos csapás, mert veszélyezteti a globális élelmezésbiztonságot – jelezték.

Bár az éghajlati és technológiai változások hatásai csak az utóbbi időbben lettek egyre nyilvánvalóbbak, Északkelet-Európa évezredek óta fontos szereplő a gabonapiacon. A mai körülmények között a mezőgazdaság alkalmazkodóképességének javítása, valamint az ukrán gabonakészletek exportútvonalainak megszervezése a legfontosabb feladat – hangsúlyozzák a közleményben. A magyar tanulmány megjelent a Nature lapcsalád Scientific Reports című tudományos folyóiratban, az alapjául szolgáló kutatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap finanszírozta.

Advertisement

Zöldinfó

Újra drágul az üzemanyag Szlovéniában – ennyibe kerül most a benzin és a dízel

Újabb történelmi csúcson a dízel és a fűtőolaj ára Szlovéniában.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Ismét emelkednek a szabályozott üzemanyagárak kedden Szlovéniában: a dízel literje 5,2 eurócenttel, a fűtőolajé 5,8 centtel drágul, miközben a benzin ára is több mint öt centtel nő – írja az alternativenergia.hu. Az energiaügyi és infrastrukturális minisztérium hétfői közlése szerint a dízel literje 1,99 euróra (725 forintra), a 95-ös oktánszámú benziné 1,72 euróra (625 forintra), a fűtőolajé pedig 1,60 euróra (583 forintra) drágul. Az új árak szeptember 21-ig lesznek érvényben. A kormány nem változtatott a jövedéki adókon, amelyek a dízel esetében már elérték az uniós szabályok által megengedett legalacsonyabb szintet. A benzin után literenként 0,42 euró (152 forint), a dízel után 0,33 euró (120 forint), a fűtőolaj után pedig 0,08 euró (29 forint) jövedéki adót kell fizetni.

A kabinet július 28. és szeptember 28. között ideiglenesen felfüggesztette a szén-dioxid-kibocsátási adó és az energiahatékonysági hozzájárulás megfizetését a benzin, a dízel és a fűtőolaj után. A tárca számításai szerint a kormányzati intézkedések nélkül a benzin literje mintegy 1,93 euróba (701 forintba), a dízelé 2,21 euróba (803 forintba), a fűtőolajé pedig 1,82 euróba (661 forintba) kerülne. A szabályozott árakat továbbra is a világpiaci olajtermékárak, valamint a dollár és az euró árfolyamának alakulása alapján állapítják meg. A számításnál az ásványolaj-származékok árának hétnapos átlagát veszik figyelembe. A szabályozás nem vonatkozik az autópályák és gyorsforgalmi utak mentén működő töltőállomásokra, ahol továbbra is a kereskedők határozzák meg az árakat.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák