Zöldinfó
Északkelet-Európa válhat a kontinens éléskamrájává egy kutatás szerint
Északkelet-Európa válhat a kontinens éléskamrájává, a térségben ugyanis kevésbé viseli meg a gabonaféléket az éghajlatváltozás – közölte a Budapesti Corvinus Egyetem az MTI-hez eljuttatott közleményében, amelyben az ELTE-vel és a BME-vel együttműködésében készült közös tanulmányuk megállapításait ismerteti.
Az elemzés rámutat, hogy a gabonahozamok növekedése a földrész északkeleti részén ma már nagyobb, mint bármely más térségében. A termelés súlypontjának eltolódását elsősorban a klímaváltozással magyarázták, emiatt ugyanis a kukorica és a búza termőterülete Olaszországban a felére, Görögországban a kétharmadára csökkent, Portugáliából pedig szinte teljesen eltűnt. A hőmérsékleti csúcsok kedvezőtlen hatását ma már csaknem egész Európában megérzi a kukorica. Északkelet-Európa felértékelődésének másik oka a technológiai felzárkózás, amely jelentősen javítja terméshozamokat. Bár az aszályok, az édesvízkészlet zsugorodása, a nem megfelelő földművelés miatt évtizedek óta erodálódik a termőtalaj, a térség adottságai kedveznek a mezőgazdaságnak. Számos itteni állam ma már nem szorul behozatalra, sőt exportálni is tud, Ukrajna és Oroszország pedig nemrég került a legnagyobb kukoricatermelők közé. Az orosz-ukrán háború azért is súlyos csapás, mert veszélyezteti a globális élelmezésbiztonságot – jelezték.
Bár az éghajlati és technológiai változások hatásai csak az utóbbi időbben lettek egyre nyilvánvalóbbak, Északkelet-Európa évezredek óta fontos szereplő a gabonapiacon. A mai körülmények között a mezőgazdaság alkalmazkodóképességének javítása, valamint az ukrán gabonakészletek exportútvonalainak megszervezése a legfontosabb feladat – hangsúlyozzák a közleményben. A magyar tanulmány megjelent a Nature lapcsalád Scientific Reports című tudományos folyóiratban, az alapjául szolgáló kutatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap finanszírozta.
Zöldinfó
Aszteroidák hozhatták az élet építőköveit a Holdra
Szerves anyagokat talált egy nemzetközi kutatócsoport a kínai holdküldetések mintáiban.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Új tudományos eredmények szerint a Hold felszínéről származó talajminták részletes információkat őriznek a szerves anyagok naprendszerbeli eredetéről és későbbi átalakulásáról – jelentette a kínai állami média. A Science Advances című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a Csang-o-5 és Csang-o-6 kínai Hold-küldetések által visszahozott talajmintákat vizsgáló kutatók többféle, nitrogéntartalmú szerves vegyületet azonosítottak a szemcsék felszínén – írja az alternativenergia.hu. A részletes elemzés arra utal, hogy ezek az anyagok aszteroidák és üstökösök közvetítésével kerülhettek a Holdra a Naprendszer korai időszakában. A kutatók szerint a Hold különleges környezeti adottságai – a légkör hiánya és a gyenge geológiai aktivitás – lehetővé tették ezen anyagok hosszú távú megőrzését, szemben a Földdel, ahol az ilyen korai eredetű nyomok nagyrészt eltűntek.
Az elemzések azt is kimutatták, hogy a becsapódások nemcsak szállították, hanem át is alakították a szerves vegyületeket: a hőhatás következtében részben lebomlottak, majd új formában rakódtak le a felszínen. Emellett a napszél sugárzása is kimutatható változásokat okozott az anyagok szerkezetében. A kutatók szerint a holdi minták így egyfajta természetes “időkapszulaként” szolgálnak, amelyek segíthetnek megérteni a Naprendszer korai anyagáramlási folyamatait és az élethez szükséges kémiai elemek eredetét.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaTöbb tízezer lakásban jöhet változás: indul a költségmegosztók telepítése
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás ótaBerobbanhat az elektromos motorpiac – új márka lép be Magyarországra
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaElektromos forradalom az utakon: hidrogénnel működő buszokat hoznak
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaMeglepően sok földmozgást regisztráltak egyetlen hónap alatt
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaTámogatások hajtották a rekordot: tarolnak az elektromos autók Magyarországon
