Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Északkelet-Európa válhat a kontinens éléskamrájává egy kutatás szerint

Létrehozva:

|

Északkelet-Európa válhat a kontinens éléskamrájává, a térségben ugyanis kevésbé viseli meg a gabonaféléket az éghajlatváltozás – közölte a Budapesti Corvinus Egyetem az MTI-hez eljuttatott közleményében, amelyben az ELTE-vel és a BME-vel együttműködésében készült közös tanulmányuk megállapításait ismerteti.

Az elemzés rámutat, hogy a gabonahozamok növekedése a földrész északkeleti részén ma már nagyobb, mint bármely más térségében. A termelés súlypontjának eltolódását elsősorban a klímaváltozással magyarázták, emiatt ugyanis a kukorica és a búza termőterülete Olaszországban a felére, Görögországban a kétharmadára csökkent, Portugáliából pedig szinte teljesen eltűnt. A hőmérsékleti csúcsok kedvezőtlen hatását ma már csaknem egész Európában megérzi a kukorica. Északkelet-Európa felértékelődésének másik oka a technológiai felzárkózás, amely jelentősen javítja terméshozamokat. Bár az aszályok, az édesvízkészlet zsugorodása, a nem megfelelő földművelés miatt évtizedek óta erodálódik a termőtalaj, a térség adottságai kedveznek a mezőgazdaságnak. Számos itteni állam ma már nem szorul behozatalra, sőt exportálni is tud, Ukrajna és Oroszország pedig nemrég került a legnagyobb kukoricatermelők közé. Az orosz-ukrán háború azért is súlyos csapás, mert veszélyezteti a globális élelmezésbiztonságot – jelezték.

Bár az éghajlati és technológiai változások hatásai csak az utóbbi időbben lettek egyre nyilvánvalóbbak, Északkelet-Európa évezredek óta fontos szereplő a gabonapiacon. A mai körülmények között a mezőgazdaság alkalmazkodóképességének javítása, valamint az ukrán gabonakészletek exportútvonalainak megszervezése a legfontosabb feladat – hangsúlyozzák a közleményben. A magyar tanulmány megjelent a Nature lapcsalád Scientific Reports című tudományos folyóiratban, az alapjául szolgáló kutatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap finanszírozta.

Advertisement

Zöldinfó

Új korszak a karbonkibocsátás csökkentésében

A tervek szerint halad a Danube Removals szén-dioxid-tárolási projekt.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A tervek szerint halad a Danube Removals, a bioetanolt gyártó Pannonia Bio Zrt. dunaföldvári üzemében keletkező szén-dioxid geológiai tárolási projektje, amely az Európai Unió Innovációs Alapjának 48 millió eurós támogatásával zajlik – írja az alternativenergia.hu. Az Európai Bizottság honlapjának ismertetése szerint a 2024. májusban kezdődött projekt célja évente 500 ezer tonnányi, a dunaföldvári üzemben az erjedés és a lebomlás során keletkező szén-dioxid összegyűjtése, majd tárolása. Az ütemezés szerint a jövő év szeptemberétől működő rendszert 2037-ig kell fenntartani. A projekt keretében a Pannonia Bio üzeme mellett épül egy kompresszorállomás, amely a szén-dioxidot sűríti össze, egy 10-15 kilométer hosszú csővezeték, amelyen három besajtoló kúthoz szállítja a szén-dioxidot, és fúrnak két monitoring kutat is.

A szén-dioxidot körülbelül 1500 méter mélyre, a Pannon-medence sós víztartó rétegébe préselik le, amely több mint ezer évig alkalmas a tárolásra. Az EB szerint a javasolt modell akár több tízmillió tonna szén-dioxid tárolására is alkalmas lehet a Pannon-medencében. A fejlesztésben a Clon Bio – a Pannonia Bio Zrt. tulajdonosa – mellett részt vesz az EMOV Ltd. brit energiacég és az OGD Green Storage Kft. is. A Pannonia Bio az MTI érdeklődésére azt írta, a projekt megvalósítása az eredeti terveknek megfelelően halad, jelenleg az első kutató- és tesztkút előkészítése zajlik, a projekt várható indulása ugyanakkor továbbra is több jövőbeli mérföldkő teljesülésétől függ.

A 2009-ben alapított cég közölte azt is, hogy 2025-ben az elmúlt évekhez hasonlóan csaknem 1,3 millió tonna kukoricát dolgozott fel, amelyből körülbelül 550 millió liter bioetanolt és jelentős mennyiségű, az élelmiszer- és takarmányiparban hasznosítható fehérjeterméket, valamint biogén szén-dioxidot állítottak elő. A feldolgozott kukorica növekedése során hozzávetőleg 500 ezer tonna biogén szén-dioxidot kötött meg, amelyet a biofinomítási folyamat során hasznosítanak.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák