Zöldinfó
Északkelet-Európa válhat a kontinens éléskamrájává egy kutatás szerint
Északkelet-Európa válhat a kontinens éléskamrájává, a térségben ugyanis kevésbé viseli meg a gabonaféléket az éghajlatváltozás – közölte a Budapesti Corvinus Egyetem az MTI-hez eljuttatott közleményében, amelyben az ELTE-vel és a BME-vel együttműködésében készült közös tanulmányuk megállapításait ismerteti.
Az elemzés rámutat, hogy a gabonahozamok növekedése a földrész északkeleti részén ma már nagyobb, mint bármely más térségében. A termelés súlypontjának eltolódását elsősorban a klímaváltozással magyarázták, emiatt ugyanis a kukorica és a búza termőterülete Olaszországban a felére, Görögországban a kétharmadára csökkent, Portugáliából pedig szinte teljesen eltűnt. A hőmérsékleti csúcsok kedvezőtlen hatását ma már csaknem egész Európában megérzi a kukorica. Északkelet-Európa felértékelődésének másik oka a technológiai felzárkózás, amely jelentősen javítja terméshozamokat. Bár az aszályok, az édesvízkészlet zsugorodása, a nem megfelelő földművelés miatt évtizedek óta erodálódik a termőtalaj, a térség adottságai kedveznek a mezőgazdaságnak. Számos itteni állam ma már nem szorul behozatalra, sőt exportálni is tud, Ukrajna és Oroszország pedig nemrég került a legnagyobb kukoricatermelők közé. Az orosz-ukrán háború azért is súlyos csapás, mert veszélyezteti a globális élelmezésbiztonságot – jelezték.
Bár az éghajlati és technológiai változások hatásai csak az utóbbi időbben lettek egyre nyilvánvalóbbak, Északkelet-Európa évezredek óta fontos szereplő a gabonapiacon. A mai körülmények között a mezőgazdaság alkalmazkodóképességének javítása, valamint az ukrán gabonakészletek exportútvonalainak megszervezése a legfontosabb feladat – hangsúlyozzák a közleményben. A magyar tanulmány megjelent a Nature lapcsalád Scientific Reports című tudományos folyóiratban, az alapjául szolgáló kutatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap finanszírozta.
Zöldinfó
Második esély a világegyetemben? Potenciálisan lakható bolygó üzenete a fenntarthatóságról
Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Egy “potenciálisan lakható”, hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről – adta hírül az alternativenergia.hu. A HD 137010 b nevű bolygó a mi Napunkhoz hasonló csillag körül kering, és körülbelül 6 százalékkal nagyobb a Földnél – számolt be róla a tanulmányban a Dél-Queenslandi Egyetem (UniSQ) vezette kutatócsoport. A kutatók a NASA 2018-ban nyugdíjazott Kepler Űrtávcsöve által gyűjtött adatok elemzése közben fedezték fel a bolygójelöltet, amelyben leírásuk szerint a jellemzői alapján “a Föld és a Mars találkozik”, mivel mérete hasonló a Földéhez, az anyacsillagától való távolsága pedig hasonló a Mars Naptól való távolságához. A NASA honlapján ismertetett tanulmány elkészítésében Alexander Venner, az UniSQ csillagászának vezetésével mások mellett a Harvard Egyetem és az Oxfordi Egyetem kutatói is részt vettek. A tudósok szerint a HD 137010 b bolygó valószínűleg éppen a csillag “lakható zónájának” külső szélén helyezkedik el, de a keringési távolsága miatt megfelelő légkör esetén elképzelhető, hogy folyékony víz alakulhat ki a felszínén – írták a tanulmányban.
“Ha a 137010 b – nek a Földhöz vagy a Marshoz hasonló légköre van, akkor valószínűleg hidegebb, mint az Antarktisz. De egy sűrűbb légkör esetén elég meleg lehet a bolygó ahhoz, hogy folyékony víz létezzen rajta, ami kedvező környezetet teremthet az élet számára” – számolt be róla Alexander Venner. Venner becslése szerint a bolygó orbitális pályája mintegy 355 nap körül lehet, amelynek alapján durván 50 százalék az esélye, hogy a lakható zónába esik – idézte az UniSQ honlapja. A kutatók szerint a bolygójelölt egyharmaddal kevesebb hőt és fényt kap az anyacsillagától, mint a Föld a Naptól. A HD 137010 csillag hidegebb és halványabb, ami azt jelentheti, hogy a bolygó felszíni hőmérséklete nem haladja meg a mínusz 68 Celsius fokot, miközben a Mars átlagos felszíni hőmérséklete körülbelül mínusz 65 Celsius fok.
A más csillagok körül keringő bolygókat “exobolygóknak” nevezik. A felfedezett bolygót további megfigyelésekkel kell vizsgálni, hogy “jelölt” státuszából “megerősített” státuszba kerülhessen. Az exobolygókat kutató tudósok különböző technikákat alkalmaznak a bolygók azonosítására. A HD 137010 b felfedezése egyetlen “átvonulásból” származott – egyetlen esetből, amikor a bolygó áthaladt csillaga előtt -, amelyet a Kepler második, K2 néven ismert küldetése során észleltek. Ha további kutatásokkal sikerül igazolni, hogy valóban bolygóról van szó, a HD 137010 b lenne az egyetlen ismert kőzetbolygó egy Nap-szerű csillag lakható övezetében. Több áthaladás megfigyelése azonban nem egyszerű feladat, mivel a bolygó pályájának távolsága nagyon hasonlít a Földéhez, ami azt jelenti, hogy sokkal ritkábban láthatjuk áthaladni az anyacsillaga előtt, mint a csillaguk körül szűkebb pályán keringő bolygókat.
-
Zöldinfó21 óra telt el a létrehozás ótaRitkán látott szintet ért el a földgázkitermelés Magyarországon
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaÚj napelemes megoldás biztosít egész évben meleg vizet
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaTéli meglepetés nélkül: így spórolhat az elavult fűtési rendszeren
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaÚj lakossági energiatároló-pályázat: gyors beadás és precíz dokumentáció kell
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaCsúcs közelében a paksi áramtermelés a főjavítások ellenére is
