Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Északkelet-Európa válhat a kontinens éléskamrájává egy kutatás szerint

Létrehozva:

|

Északkelet-Európa válhat a kontinens éléskamrájává, a térségben ugyanis kevésbé viseli meg a gabonaféléket az éghajlatváltozás – közölte a Budapesti Corvinus Egyetem az MTI-hez eljuttatott közleményében, amelyben az ELTE-vel és a BME-vel együttműködésében készült közös tanulmányuk megállapításait ismerteti.

Az elemzés rámutat, hogy a gabonahozamok növekedése a földrész északkeleti részén ma már nagyobb, mint bármely más térségében. A termelés súlypontjának eltolódását elsősorban a klímaváltozással magyarázták, emiatt ugyanis a kukorica és a búza termőterülete Olaszországban a felére, Görögországban a kétharmadára csökkent, Portugáliából pedig szinte teljesen eltűnt. A hőmérsékleti csúcsok kedvezőtlen hatását ma már csaknem egész Európában megérzi a kukorica. Északkelet-Európa felértékelődésének másik oka a technológiai felzárkózás, amely jelentősen javítja terméshozamokat. Bár az aszályok, az édesvízkészlet zsugorodása, a nem megfelelő földművelés miatt évtizedek óta erodálódik a termőtalaj, a térség adottságai kedveznek a mezőgazdaságnak. Számos itteni állam ma már nem szorul behozatalra, sőt exportálni is tud, Ukrajna és Oroszország pedig nemrég került a legnagyobb kukoricatermelők közé. Az orosz-ukrán háború azért is súlyos csapás, mert veszélyezteti a globális élelmezésbiztonságot – jelezték.

Bár az éghajlati és technológiai változások hatásai csak az utóbbi időbben lettek egyre nyilvánvalóbbak, Északkelet-Európa évezredek óta fontos szereplő a gabonapiacon. A mai körülmények között a mezőgazdaság alkalmazkodóképességének javítása, valamint az ukrán gabonakészletek exportútvonalainak megszervezése a legfontosabb feladat – hangsúlyozzák a közleményben. A magyar tanulmány megjelent a Nature lapcsalád Scientific Reports című tudományos folyóiratban, az alapjául szolgáló kutatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap finanszírozta.

Advertisement

Zöldinfó

Már a kávé sem a régi: 24 százalékkal drágult az olasz bárokban

Csaknem negyedével drágult egy csésze kávé az elmúlt években Olaszországban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Csaknem negyedével, 24 százalékkal kerül többe jelenleg egy bárpultnál elfogyasztott csésze kávé Olaszországban, mint öt évvel ezelőtt, és jelenleg Bolzanóban a legdrágább – közölte a Fipe vendéglátóipari szövetség adatait a Corriere della Sera című napilap. A presszókávé átlagára jelenlegi 1 euró 29 cent – írja az alternativenergia.hu. A kis csészében szolgált feketéért Bolzanóban kell a legtöbbet fizetni, 1,51 eurót, és az északi várost Pescara, Trieszt, Trento, Ferrara, Padova, Belluno és Ravenna követi. A legolcsóbban a calabriai Catanzaróban ihatunk kávét, 1,08 euróért, és a szicíliai Messinában 1,06 euróért.

A több mint 300 ezer kereskedelmi egységet tömörítő Vendéglátóipari Szövetség (Fipe) felmérése szerint az olaszok “hétköznapi rítusának” számító csésze kávé egyre többe kerül. Az euró bevezetése évében, 2002-ben átlagban 79 cent volt a bárokban fogyasztott kávé ára. Azóta hatvanhárom százalékkal drágult. A Fipe az okok között említi az energiaárakat és a vendéglátás más megnövekedett költségeit, valamint a klímaváltozást. A Corriere della Sera című napilap az azonos nevű kávégyártó-csoport elnökét Giuseppe Lavazzát idézte, aki szerint legalább két “jó” betakarítást kell Brazíliában és Vietnámban a kávéárak jövőbeli stabilizálásához.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák