Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Északkelet-Európa válhat a kontinens éléskamrájává egy kutatás szerint

Létrehozva:

|

Északkelet-Európa válhat a kontinens éléskamrájává, a térségben ugyanis kevésbé viseli meg a gabonaféléket az éghajlatváltozás – közölte a Budapesti Corvinus Egyetem az MTI-hez eljuttatott közleményében, amelyben az ELTE-vel és a BME-vel együttműködésében készült közös tanulmányuk megállapításait ismerteti.

Az elemzés rámutat, hogy a gabonahozamok növekedése a földrész északkeleti részén ma már nagyobb, mint bármely más térségében. A termelés súlypontjának eltolódását elsősorban a klímaváltozással magyarázták, emiatt ugyanis a kukorica és a búza termőterülete Olaszországban a felére, Görögországban a kétharmadára csökkent, Portugáliából pedig szinte teljesen eltűnt. A hőmérsékleti csúcsok kedvezőtlen hatását ma már csaknem egész Európában megérzi a kukorica. Északkelet-Európa felértékelődésének másik oka a technológiai felzárkózás, amely jelentősen javítja terméshozamokat. Bár az aszályok, az édesvízkészlet zsugorodása, a nem megfelelő földművelés miatt évtizedek óta erodálódik a termőtalaj, a térség adottságai kedveznek a mezőgazdaságnak. Számos itteni állam ma már nem szorul behozatalra, sőt exportálni is tud, Ukrajna és Oroszország pedig nemrég került a legnagyobb kukoricatermelők közé. Az orosz-ukrán háború azért is súlyos csapás, mert veszélyezteti a globális élelmezésbiztonságot – jelezték.

Bár az éghajlati és technológiai változások hatásai csak az utóbbi időbben lettek egyre nyilvánvalóbbak, Északkelet-Európa évezredek óta fontos szereplő a gabonapiacon. A mai körülmények között a mezőgazdaság alkalmazkodóképességének javítása, valamint az ukrán gabonakészletek exportútvonalainak megszervezése a legfontosabb feladat – hangsúlyozzák a közleményben. A magyar tanulmány megjelent a Nature lapcsalád Scientific Reports című tudományos folyóiratban, az alapjául szolgáló kutatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap finanszírozta.

Advertisement

Zöldinfó

Világelső felfedezés: dinoszauruszmaradványokat tárnak fel a tenger mélyén

Új dinoszauruszfaj maradványaira bukkantak az Isztriai-félszigetnél.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Mintegy 130 millió éves, eddig ismeretlen dinoszauruszfajhoz tartozó csontokat emelnek ki a tengerből az Isztriai-félsziget nyugati partjainál, Bale közelében – írja az alternativenergia.hu. A kutatók szerint ez a világ első olyan lelőhelye, ahol dinoszauruszcsontokat közvetlenül a tengerfenéken tárnak fel – számolt be róla a horvát közszolgálati televízió (HRT). A maradványok egy nagy termetű, hosszú nyakú növényevő dinoszaurusztól származnak. Frano Vidakovic paleontológus a Jurassic Park nyitójelenetéhez hasonlította az állatot: ahhoz a hosszú nyakú óriáshoz, oszlopszerű lábakkal, hosszú farokkal, amelynek láttán a film paleontológusai döbbenten szállnak ki a terepjáróból. Matthew Lamanna amerikai paleontológus szerint a most feltárt állat kétséget kizáróan egy eddig ismeretlen faj képviselője. Eddig nyakcsigolyák, más gerinccsontok és bordák kerültek elő.

A lelőhely a Datule-Barbariga paleontológiai rezervátumban található, másfél és hat méter közötti vízmélységben. Aleksandar Mezga paleontológus és geológus szerint nincs még egy ismert hely a világon, ahol dinoszauruszcsontokat ilyen körülmények között, közvetlenül a tengerből tárnának fel. A térségben már 1993-ban is találtak dinoszauruszcsontokat, méghozzá véletlenül: egy helybéli kagylógyűjtés közben bukkant csontra a sziklában. A leletből később a Histriasaurus boscarollii nevű dinoszauruszt írták le. A most feltárt maradványok a kutatók szerint rokon állathoz tartoznak, de külön fajról van szó.

Az Isztriai-félsziget Horvátország dinoszaurusz-lelőhelyekben leggazdagabb térsége, a HRT egy korábbi összesítése szerint az ország 24 ismert lelőhelyéből 21 itt található. A mai Isztria 130 millió évvel ezelőtt egészen más földrajzi környezet része volt, és jóval délebbre, nagyjából a mai Észak-Afrika térségében helyezkedett el. A kutatók úgy vélik, a tengerfenék további dinoszaurusz-maradványokat is rejthet.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák