Zöldinfó
Északkelet-Európa válhat a kontinens éléskamrájává egy kutatás szerint
Északkelet-Európa válhat a kontinens éléskamrájává, a térségben ugyanis kevésbé viseli meg a gabonaféléket az éghajlatváltozás – közölte a Budapesti Corvinus Egyetem az MTI-hez eljuttatott közleményében, amelyben az ELTE-vel és a BME-vel együttműködésében készült közös tanulmányuk megállapításait ismerteti.
Az elemzés rámutat, hogy a gabonahozamok növekedése a földrész északkeleti részén ma már nagyobb, mint bármely más térségében. A termelés súlypontjának eltolódását elsősorban a klímaváltozással magyarázták, emiatt ugyanis a kukorica és a búza termőterülete Olaszországban a felére, Görögországban a kétharmadára csökkent, Portugáliából pedig szinte teljesen eltűnt. A hőmérsékleti csúcsok kedvezőtlen hatását ma már csaknem egész Európában megérzi a kukorica. Északkelet-Európa felértékelődésének másik oka a technológiai felzárkózás, amely jelentősen javítja terméshozamokat. Bár az aszályok, az édesvízkészlet zsugorodása, a nem megfelelő földművelés miatt évtizedek óta erodálódik a termőtalaj, a térség adottságai kedveznek a mezőgazdaságnak. Számos itteni állam ma már nem szorul behozatalra, sőt exportálni is tud, Ukrajna és Oroszország pedig nemrég került a legnagyobb kukoricatermelők közé. Az orosz-ukrán háború azért is súlyos csapás, mert veszélyezteti a globális élelmezésbiztonságot – jelezték.
Bár az éghajlati és technológiai változások hatásai csak az utóbbi időbben lettek egyre nyilvánvalóbbak, Északkelet-Európa évezredek óta fontos szereplő a gabonapiacon. A mai körülmények között a mezőgazdaság alkalmazkodóképességének javítása, valamint az ukrán gabonakészletek exportútvonalainak megszervezése a legfontosabb feladat – hangsúlyozzák a közleményben. A magyar tanulmány megjelent a Nature lapcsalád Scientific Reports című tudományos folyóiratban, az alapjául szolgáló kutatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap finanszírozta.
Zöldinfó
Együttműködés nélkül nincs sikeres klímaalkalmazkodás
Együttműködve lehetséges a klímaváltozás hatásainak kezelése.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Együttműködésre van szükség az érintettek között a klímaváltozás káros hatásainak mérséklése érdekében, a klímaalkalmazkodás nem működhet jó gyakorlatok átvétele nélkül, és a sikeres fellépés érdekében hangsúlyos szerepet kell adni a mezőgazdasági kutatás-fejlesztésnek – mondta az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter, Gyenesdiáson a IV. Klímabarát Szabadegyetemen. Bóna Szabolcs a kétnapos rendezvény nyitónapján tartott előadásában hangsúlyozta, a klímaváltozás jelen van a mindennapjainkban, és mi vagyunk az utolsó generáció, amely még képes tenni káros hatásainak mérsékléséért – írja az alternativenergia.hu. A miniszter elmondta, fontos szerepet szánnak azoknak az egyetemeknek, amelyek életközösségekkel foglalkoznak, ezeknek az intézmények meg kell találniuk a megfelelő irányokat a jövőbeni kihívások kezeléséhez.
Kitért arra is, hogy a klímaváltozás megmutatta: a közeljövő kihívása az élelmiszer-önrendelkezés lesz. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy rövid ellátási láncokat kell kialakítani, amelyek lényege, hogy a helyben előállított termékeket helyben fogyasszák el. Ehhez a termékpálya résztvevőinek együttműködésére van szükség. Azt mondta, a termékpályák ellenőrzési rendszere jelenleg nem működik jól, de a kormány már dolgozik az ellátási lánc lerövidítésén. A vízgazdálkodásról szólva megjegyezte, hogy míg korábban többletvizünk volt, most a vízmegtartás a legfontosabb feladat. Problémaként említette, hogy bár az önkormányzatoké lett a fenntartás és a karbantartás feladata, nem kaptak ehhez forrást.
Hozzáfűzte: a jövőben a vízgazdálkodás állami feladat lesz, “a gazdálkodók feladata pedig az egymás közötti béke megteremtése”. Úgy vélte, korábban mesterségesen gerjesztették a gazdák közti ellentéteket, erre példaként említette a földtörvényt, amelynek révén szavai szerint ellenérdekeltek voltak a gazdák, ami gátja az együttműködésnek, az együttgondolkodásnak. Bóna Szabolcs jelezte, kérdéses, hogy ez a kormányzati ciklus elég lesz-e az új rendszerek kialakításához, hiszen az ágazatot érintő gondolkodásmódot kell átalakítani. A pénteken folytatódó programban szó lesz még a településhálózat fenntarthatóvá tételének lehetőségeiről.
Az első klímabarát szabadegyetemet 2021-ben rendezte meg a Klímabarát Települések Szövetsége, szintén Gyenesdiáson. Az évek során országszerte több helyszínen tartották meg a rendezvényt, amelynek témáját az adott térségben jelentkező kihívások és az ezekre adott lehetséges válaszok adták.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMegszűnik az elektronikai hulladék leadása az önkormányzati gyűjtéseken
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaKözösségi tulajdonú szélerőművek jöhetnek létre Magyarországon
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaNégy órán át képes energiát szolgáltatni az új tároló
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaNyílt pályázatot hirdettek a 10 hazai nemzeti park igazgatói posztjára
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaKétszer annyi szociális tűzifa jöhet, de mi lesz a védett erdőkkel?
