Zöldinfó
Északkelet-Európa válhat a kontinens éléskamrájává egy kutatás szerint
Északkelet-Európa válhat a kontinens éléskamrájává, a térségben ugyanis kevésbé viseli meg a gabonaféléket az éghajlatváltozás – közölte a Budapesti Corvinus Egyetem az MTI-hez eljuttatott közleményében, amelyben az ELTE-vel és a BME-vel együttműködésében készült közös tanulmányuk megállapításait ismerteti.
Az elemzés rámutat, hogy a gabonahozamok növekedése a földrész északkeleti részén ma már nagyobb, mint bármely más térségében. A termelés súlypontjának eltolódását elsősorban a klímaváltozással magyarázták, emiatt ugyanis a kukorica és a búza termőterülete Olaszországban a felére, Görögországban a kétharmadára csökkent, Portugáliából pedig szinte teljesen eltűnt. A hőmérsékleti csúcsok kedvezőtlen hatását ma már csaknem egész Európában megérzi a kukorica. Északkelet-Európa felértékelődésének másik oka a technológiai felzárkózás, amely jelentősen javítja terméshozamokat. Bár az aszályok, az édesvízkészlet zsugorodása, a nem megfelelő földművelés miatt évtizedek óta erodálódik a termőtalaj, a térség adottságai kedveznek a mezőgazdaságnak. Számos itteni állam ma már nem szorul behozatalra, sőt exportálni is tud, Ukrajna és Oroszország pedig nemrég került a legnagyobb kukoricatermelők közé. Az orosz-ukrán háború azért is súlyos csapás, mert veszélyezteti a globális élelmezésbiztonságot – jelezték.
Bár az éghajlati és technológiai változások hatásai csak az utóbbi időbben lettek egyre nyilvánvalóbbak, Északkelet-Európa évezredek óta fontos szereplő a gabonapiacon. A mai körülmények között a mezőgazdaság alkalmazkodóképességének javítása, valamint az ukrán gabonakészletek exportútvonalainak megszervezése a legfontosabb feladat – hangsúlyozzák a közleményben. A magyar tanulmány megjelent a Nature lapcsalád Scientific Reports című tudományos folyóiratban, az alapjául szolgáló kutatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap finanszírozta.
Zöldinfó
Extrém hőség és aszály: Hollandia történetének legmelegebb nyara jött el
Az idei volt Hollandia eddigi legmelegebb nyara.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Noha még nincs vége augusztusnak, már most világos, hogy a 2026-os volt Hollandia eddigi legmelegebb nyara a hőmérsékleti adatok rögzítésének 1901-es kezdete óta – közölte a holland királyi meteorológiai intézet (KNMI) jelentését ismertetve az NL Times című, angol nyelvű holland hírportál. A jelentés szerint az átlagos nyári középhőmérséklet Hollandia közepének számító De Bilt község közelében 19,3 fok volt idén, ami meghaladta a 2018-as 18,9 fokos rekordot – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Emlékeztettek, hogy az idei nyarat szélsőséges hőség és extrém aszály jellemezte. Júniusban a holland királyi meteorológiai intézet az ország történetében első alkalommal vörös riasztást adott ki, különösen az ország déli részén jelentkező hőhullámok miatt. A folyók vízszintje rekordalacsony szintre apadt – írták. Peter Siegmund, a KNMI klímaszakértője közölte, a hűmérséklet nyáron gyakran haladta meg a 35 Celsius-fokot, a trópusi hőségben eltelt napok száma pedig még soha nem volt ennyire magas. Az éjszakai hőmérséklet gyakran 22 Celsius-fok vagy annál magasabb volt.
Megjegyezte, az átlagos nyári hőmérséklet az utóbbi években mindig magasabb volt, mint ahogy azt a KNMI valószínűsítette, a melegedés pedig már júniusban elkezdődött. Egy átlagos nyár 2050 körül az ideihez hasonlatos lesz a hőmérséklet szempontjából – mondta Siegmund. A KNMI számításai szerint ilyen meleg nyár körülbelül ötévente várható, amennyiben azonban a globális felmelegedés folytatódik, az ötéves periódus lerövidülhet. Az, hogy a meleg és száraz nyarat vajon egy szintén szélsőségesen meleg ősz követi-e, még kérdéses – jegyezték meg. Általánosságban a holland ősz az elmúlt évszázadban melegebbé, de csapadékosabbá vált. A tenger jelenleg rendkívül meleg, ami a következő időszakban heves záporokhoz vezethet – tették hozzá.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaA hatóság szerint szabálytalanul kezelték a hulladékot a CATL üzemében
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaNagy lépés az energiafüggetlenség felé: milliárdokból fejlesztik a magyar hálózatot
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaMagyar akácfajták indulhatnak világhódító útra
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaTonnaszámra kerül elő a szemét a visszahúzódó Duna medréből
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaA PET-palackok újrahasznosítása kerülhet a figyelem középpontjába Magyarországon
