Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Északkelet-Európa válhat a kontinens éléskamrájává egy kutatás szerint

Létrehozva:

|

Északkelet-Európa válhat a kontinens éléskamrájává, a térségben ugyanis kevésbé viseli meg a gabonaféléket az éghajlatváltozás – közölte a Budapesti Corvinus Egyetem az MTI-hez eljuttatott közleményében, amelyben az ELTE-vel és a BME-vel együttműködésében készült közös tanulmányuk megállapításait ismerteti.

Az elemzés rámutat, hogy a gabonahozamok növekedése a földrész északkeleti részén ma már nagyobb, mint bármely más térségében. A termelés súlypontjának eltolódását elsősorban a klímaváltozással magyarázták, emiatt ugyanis a kukorica és a búza termőterülete Olaszországban a felére, Görögországban a kétharmadára csökkent, Portugáliából pedig szinte teljesen eltűnt. A hőmérsékleti csúcsok kedvezőtlen hatását ma már csaknem egész Európában megérzi a kukorica. Északkelet-Európa felértékelődésének másik oka a technológiai felzárkózás, amely jelentősen javítja terméshozamokat. Bár az aszályok, az édesvízkészlet zsugorodása, a nem megfelelő földművelés miatt évtizedek óta erodálódik a termőtalaj, a térség adottságai kedveznek a mezőgazdaságnak. Számos itteni állam ma már nem szorul behozatalra, sőt exportálni is tud, Ukrajna és Oroszország pedig nemrég került a legnagyobb kukoricatermelők közé. Az orosz-ukrán háború azért is súlyos csapás, mert veszélyezteti a globális élelmezésbiztonságot – jelezték.

Bár az éghajlati és technológiai változások hatásai csak az utóbbi időbben lettek egyre nyilvánvalóbbak, Északkelet-Európa évezredek óta fontos szereplő a gabonapiacon. A mai körülmények között a mezőgazdaság alkalmazkodóképességének javítása, valamint az ukrán gabonakészletek exportútvonalainak megszervezése a legfontosabb feladat – hangsúlyozzák a közleményben. A magyar tanulmány megjelent a Nature lapcsalád Scientific Reports című tudományos folyóiratban, az alapjául szolgáló kutatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap finanszírozta.

Advertisement

Zöldinfó

Gyorsabb tűzészlelés: 50 új MI-kamerával bővül a horvát megfigyelőrendszer

Mesterséges intelligenciával működő kamerákkal figyelik az erdőtüzeket Horvátországban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Ötven új, mesterséges intelligenciával működő kamerával bővítették Horvátországban az erdő- és bozóttüzek korai észlelését szolgáló videomegfigyelő rendszert – jelentette be a környezetvédelmi és a zöld átmenetért felelős minisztérium. A rendszer automatikusan érzékeli a füstöt és a lángokat, éjjel-nappal működik, és meteorológiai adatokat is használ – írja az alternativenergia.hu. Segítségével a tüzek korábban észlelhetők, pontosabban követhető a terjedésük, és gyorsabban megkezdődhet a tűzoltók beavatkozása. A kamerák képei és adatai valamennyi megyei tűzoltósági irányítóközpont számára elérhetők. A minisztérium szerint a fejlesztésre azért is szükség van, mert az éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribb és súlyosabb tüzek veszélyeztetik a lakosságot, az ingatlanokat, az erdőket és a védett természeti területeket.

A beruházást európai uniós forrásból finanszírozzák. A fejlesztés egy átfogóbb program része, amelynek célja a korai riasztás tökéletesítése, valamint az erdőtüzek és más, az éghajlatváltozással összefüggő szélsőséges események következményeinek mérséklése. A Horvát Tűzoltó Szövetség adatai szerint az év elejétől augusztus 10-ig 8832 tűzesetet jegyeztek fel az országban, közülük 5575 szabadtéri volt. Az erdő-, bozót- és aljnövényzettüzek száma 23,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A horvát erdészet korábbi adatai szerint a már létező videomegfigyelő hálózat 222 kamerából állt 111 helyszínen. Ezt bővítik most további 50 kamerával 25 új helyszínen.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák