Zöldinfó
Északkelet-Európa válhat a kontinens éléskamrájává egy kutatás szerint
Északkelet-Európa válhat a kontinens éléskamrájává, a térségben ugyanis kevésbé viseli meg a gabonaféléket az éghajlatváltozás – közölte a Budapesti Corvinus Egyetem az MTI-hez eljuttatott közleményében, amelyben az ELTE-vel és a BME-vel együttműködésében készült közös tanulmányuk megállapításait ismerteti.
Az elemzés rámutat, hogy a gabonahozamok növekedése a földrész északkeleti részén ma már nagyobb, mint bármely más térségében. A termelés súlypontjának eltolódását elsősorban a klímaváltozással magyarázták, emiatt ugyanis a kukorica és a búza termőterülete Olaszországban a felére, Görögországban a kétharmadára csökkent, Portugáliából pedig szinte teljesen eltűnt. A hőmérsékleti csúcsok kedvezőtlen hatását ma már csaknem egész Európában megérzi a kukorica. Északkelet-Európa felértékelődésének másik oka a technológiai felzárkózás, amely jelentősen javítja terméshozamokat. Bár az aszályok, az édesvízkészlet zsugorodása, a nem megfelelő földművelés miatt évtizedek óta erodálódik a termőtalaj, a térség adottságai kedveznek a mezőgazdaságnak. Számos itteni állam ma már nem szorul behozatalra, sőt exportálni is tud, Ukrajna és Oroszország pedig nemrég került a legnagyobb kukoricatermelők közé. Az orosz-ukrán háború azért is súlyos csapás, mert veszélyezteti a globális élelmezésbiztonságot – jelezték.
Bár az éghajlati és technológiai változások hatásai csak az utóbbi időbben lettek egyre nyilvánvalóbbak, Északkelet-Európa évezredek óta fontos szereplő a gabonapiacon. A mai körülmények között a mezőgazdaság alkalmazkodóképességének javítása, valamint az ukrán gabonakészletek exportútvonalainak megszervezése a legfontosabb feladat – hangsúlyozzák a közleményben. A magyar tanulmány megjelent a Nature lapcsalád Scientific Reports című tudományos folyóiratban, az alapjául szolgáló kutatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap finanszírozta.
Zöldinfó
Több száz tonnás alkatrészeket mozgatnak a Gönyűi Erőműben
Nagykarbantartást végeznek a Gönyűi Erőműben.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Átfogó nagykarbantartást végeznek a Gönyűi Erőmű gázturbináján, a munkálatok várhatóan október közepéig tartanak – közölte az alternativenergia.hu. A tájékoztatás szerint a Győr-Moson-Sopron megyei Gönyűi Erőmű 433 megawatt (MW) bruttó villamos teljesítménnyel rendelkezik, nettó teljesítménye 428 MW. Az erőmű mintegy 600 ezer fogyasztó villamosenergia-ellátásához járul hozzá, és rugalmas szabályozhatósága miatt fontos szerepet tölt be a magyar villamosenergia-rendszer egyensúlyának fenntartásában. A gázturbina nagykarbantartása során a berendezést teljesen megbontják. Kicserélik a forró gázzal érintkező alkatrészeket és lapátokat, valamint a generátor átvizsgálását és karbantartását is elvégzik. A gázturbinák ilyen jellegű nagykarbantartása az üzemeltetési körülményektől és az üzemórák számától függően jellemzően 4-6 évente válik esedékessé. A gönyűi erőműben korábban 2017-ben és 2021-ben is történt jelentős karbantartási és felújítási munka – ismertették.
A vállalat a közleményben kitért arra, hogy a nagykarbantartás biztonságos előkészítésének egyik különleges feladata a gépház híddarujának teherpróbája volt. Az erőmű gépházában található híddaru 370 tonna névleges teherbírású, és a nagykarbantartás során kulcsszerepet kap, mert a gázturbina és a generátor jelentős tömegű alkatrészeit kell vele mozgatni. Egyes kiemelendő komponensek tömege elérheti a 320 tonnát, a darut ezért a nagykarbantartás előtt mintegy 400 tonnás terheléssel tesztelték. A 400 tonnányi próbasúly Ausztriából érkezett, szállításához 21 kamionra volt szükség. A teherpróba sikeres volt – közölték.
A karbantartásban mintegy 150 szakember vesz részt, a közvetlenül bevont vállalkozókkal és alvállalkozókkal együtt 25-35 vállalat kapcsolódik a munkához. A nagykarbantartás elsődleges célja a gázturbina műszaki állapotának megőrzése, a szükséges alkatrészek cseréje, valamint a biztonságos, megbízható és hosszú távon üzembiztos működés fenntartása – emelte ki a vállalat. A Gönyűi Erőmű Magyarország egyik legkorszerűbb kombinált ciklusú gázturbinás erőműve, a létesítményt 2011-ben adták át. Az erőművet 2024-ben vásárolta meg a Veolia, a tranzakció pedig 2025. január 6-án zárult le, így az erőművet tulajdonló társaság a Veolia csoport 100 százalékos tulajdonába került.
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaNégy órán át képes energiát szolgáltatni az új tároló
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaKözösségi tulajdonú szélerőművek jöhetnek létre Magyarországon
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaNyílt pályázatot hirdettek a 10 hazai nemzeti park igazgatói posztjára
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKétszer annyi szociális tűzifa jöhet, de mi lesz a védett erdőkkel?
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaOlcsóbb tűzifával segítenék a fával fűtő háztartásokat