Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Északkelet-Európa válhat a kontinens éléskamrájává egy kutatás szerint

Létrehozva:

|

Északkelet-Európa válhat a kontinens éléskamrájává, a térségben ugyanis kevésbé viseli meg a gabonaféléket az éghajlatváltozás – közölte a Budapesti Corvinus Egyetem az MTI-hez eljuttatott közleményében, amelyben az ELTE-vel és a BME-vel együttműködésében készült közös tanulmányuk megállapításait ismerteti.

Az elemzés rámutat, hogy a gabonahozamok növekedése a földrész északkeleti részén ma már nagyobb, mint bármely más térségében. A termelés súlypontjának eltolódását elsősorban a klímaváltozással magyarázták, emiatt ugyanis a kukorica és a búza termőterülete Olaszországban a felére, Görögországban a kétharmadára csökkent, Portugáliából pedig szinte teljesen eltűnt. A hőmérsékleti csúcsok kedvezőtlen hatását ma már csaknem egész Európában megérzi a kukorica. Északkelet-Európa felértékelődésének másik oka a technológiai felzárkózás, amely jelentősen javítja terméshozamokat. Bár az aszályok, az édesvízkészlet zsugorodása, a nem megfelelő földművelés miatt évtizedek óta erodálódik a termőtalaj, a térség adottságai kedveznek a mezőgazdaságnak. Számos itteni állam ma már nem szorul behozatalra, sőt exportálni is tud, Ukrajna és Oroszország pedig nemrég került a legnagyobb kukoricatermelők közé. Az orosz-ukrán háború azért is súlyos csapás, mert veszélyezteti a globális élelmezésbiztonságot – jelezték.

Bár az éghajlati és technológiai változások hatásai csak az utóbbi időbben lettek egyre nyilvánvalóbbak, Északkelet-Európa évezredek óta fontos szereplő a gabonapiacon. A mai körülmények között a mezőgazdaság alkalmazkodóképességének javítása, valamint az ukrán gabonakészletek exportútvonalainak megszervezése a legfontosabb feladat – hangsúlyozzák a közleményben. A magyar tanulmány megjelent a Nature lapcsalád Scientific Reports című tudományos folyóiratban, az alapjául szolgáló kutatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap finanszírozta.

Advertisement

Zöldinfó

Hulladékszállítási fennakadások Szolnokon: a MOHU és az önkormányzat egyeztet

A MOHU tárgyalóasztalnál tisztázná a szolnoki hulladékgazdálkodásról megjelent információkat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A MOHU a tárgyalóasztalnál tisztázná a szolnoki hulladékgazdálkodással kapcsolatban a sajtóban megjelent információkat – írja az alternativenergia.hu. A társaság az MTI-vel közölte: a hatékony és fenntartható hulladékgazdálkodásban érdekelt, és minden tisztességes piaci szereplővel partneri együttműködésre törekszik. Györfi Mihály, Szolnok polgármestere hétfőn arról írt a Facebook-oldalán, hogy MOHU MOL mintegy 44 ezer ember, a lakosság kétharmadának hulladékát nem szállította el. Felszólította a társaságot, hogy a közszolgáltatás biztonsága érdekében vonja vissza a hulladékszállítás Ceglédre történő átirányítását a jól működő kétpói lerakó helyett, a döntés miatt ugyanis napokig vagy akár hetekig állhat a szemét a városban kihelyezett kukákban és azok környékén. A MOHU közleményében felidézte: december óta minden érintett számára ismert, hogy a lomtalanításból származó hulladék a kétpói helyett a ceglédi lerakóba kerül. A döntés egyik legfontosabb oka, hogy a kétpói lerakó 20 százalékkal magasabb lerakási díjat számol fel. A ceglédi lerakó ráadásul mindössze 5 kilométerrel van távolabb Szolnoktól, és az M4-esen jól megközelíthető. A lerakóváltás ezért önmagában nem indokolja a kialakult helyzetet, amelyre a MOHU vezetése is objektív, szakmai magyarázatot vár.

A hulladék gyűjtése, szállítása és átrakása a szolnoki önkormányzat többségi tulajdonában és az irányítása alatt álló NHSZ Zounok Zrt. felelőssége, amely egyben a regionális koordinátori feladatokat is ellátja. Az NHSZ Zounoknak fél éve volt felkészülni az új rendszerre, ez idő alatt azonban semmilyen, a feladatellátást veszélyeztető problémát nem jelzett a MOHU felé. Időközben az önkormányzat többségi tulajdonában lévő vállalatok ügyvezetői a kétpói hulladéklerakót üzemeltető társaságban kisebbségi tulajdonosokká váltak, ami összeférhetetlenségi kérdéseket is felvet. A közlemény idézte Bacsa Györgyöt, a MOHU igazgatóságának elnökét, aki elmondta elfogadhatatlan számukra, hogy tulajdonosi vagy üzleti viták miatt sérüljön a közszolgáltatás. Ezért arra kérnek minden érintettet, hogy az egyéni érdekeiket félretéve működjenek együtt a helyzet rendezésében.

Bacsa György egyúttal a közleményben jelezte, hogy azonnali egyeztetést kezdeményez a történtek kivizsgálása és tisztázása érdekében. Gajdos László a Facebook-oldalán azt írta, számtalan ingerült bejelentés és felháborodott jogos panasz érkezett a minisztériumhoz, hogy a MOHU egy rossz döntése értelmében akadozik a közszolgáltatás ellátása Szolnokon. A miniszter elfogadhatatlannak tartja, hogy a koncessziós rendszerben vállalt feladatok ellátása ilyen módon veszélyeztesse a lakosság számára biztosítandó, folyamatos és megfelelő színvonalú közszolgáltatást.

Advertisement

Minden magyar állampolgár joggal várja el, hogy a hulladék elszállítása kiszámíthatóan, folyamatosan és megfelelő színvonalon történjen. A szolgáltatás színvonalának romlása, az ellátás bizonytalanná válása és a kialakult fennakadások elfogadhatatlanok – mutatott rá közösségi oldalán a miniszter. Gajdos László azt írta: “levélben is felszólítottam a MOHU-t, hogy a kialakult helyzetet haladéktalanul vizsgálják felül, a rossz döntésüket korrigálják és a szükséges intézkedéseket azonnal tegyék meg, amely megnyugtató megoldást teremt Szolnok lakossága számára”. Rost Andrea, a Tisza országgyűlési képviselője kedden arról számolt be, hogy a szolnoki hulladékszállítási problémák miatt felvette a kapcsolatot a MOHU vezetésével, és az illetékes miniszterrel is tárgyalt a rendelkezésére álló lehetőségekről.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák