Zöldinfó
Északkelet-Európa válhat a kontinens éléskamrájává egy kutatás szerint
Északkelet-Európa válhat a kontinens éléskamrájává, a térségben ugyanis kevésbé viseli meg a gabonaféléket az éghajlatváltozás – közölte a Budapesti Corvinus Egyetem az MTI-hez eljuttatott közleményében, amelyben az ELTE-vel és a BME-vel együttműködésében készült közös tanulmányuk megállapításait ismerteti.
Az elemzés rámutat, hogy a gabonahozamok növekedése a földrész északkeleti részén ma már nagyobb, mint bármely más térségében. A termelés súlypontjának eltolódását elsősorban a klímaváltozással magyarázták, emiatt ugyanis a kukorica és a búza termőterülete Olaszországban a felére, Görögországban a kétharmadára csökkent, Portugáliából pedig szinte teljesen eltűnt. A hőmérsékleti csúcsok kedvezőtlen hatását ma már csaknem egész Európában megérzi a kukorica. Északkelet-Európa felértékelődésének másik oka a technológiai felzárkózás, amely jelentősen javítja terméshozamokat. Bár az aszályok, az édesvízkészlet zsugorodása, a nem megfelelő földművelés miatt évtizedek óta erodálódik a termőtalaj, a térség adottságai kedveznek a mezőgazdaságnak. Számos itteni állam ma már nem szorul behozatalra, sőt exportálni is tud, Ukrajna és Oroszország pedig nemrég került a legnagyobb kukoricatermelők közé. Az orosz-ukrán háború azért is súlyos csapás, mert veszélyezteti a globális élelmezésbiztonságot – jelezték.
Bár az éghajlati és technológiai változások hatásai csak az utóbbi időbben lettek egyre nyilvánvalóbbak, Északkelet-Európa évezredek óta fontos szereplő a gabonapiacon. A mai körülmények között a mezőgazdaság alkalmazkodóképességének javítása, valamint az ukrán gabonakészletek exportútvonalainak megszervezése a legfontosabb feladat – hangsúlyozzák a közleményben. A magyar tanulmány megjelent a Nature lapcsalád Scientific Reports című tudományos folyóiratban, az alapjául szolgáló kutatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap finanszírozta.
Zöldinfó
Tiszta energiára építené át Európa energiafogyasztását az EU
Európának át kell alakítania energiafogyasztási szokásait.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Amikor fosszilis tüzelőanyagokat importálunk, az azokkal együtt járó sokkokat és válságokat is importáljuk, ezért Európának át kell alakítania energiafogyasztási szokásait – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban. Európa energiafogyasztási szokásainak átalakítása mellett érvelt az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban, hogy az unió így előzze meg azokat a sokkokat és válságokat, amelyek a fosszilis tüzelőanyagok behozatalával járnak – írja az alternativenergia.hu. Ursula von der Leyen az októberi EU-csúcsot előkészítő európai parlamenti plenáris vitában hangsúlyozta: már most meg kell hozni azokat a stratégiai döntéseket, amelyek a jövőben biztosítják Európa energiafüggetlenségét. Mint mondta, ehhez a fosszilis tüzelőanyagokat Európában előállított tiszta villamos energiával kell felváltani.
Emlékeztetett, hogy a termelés terén az Európai Unió már jelentős előrelépést ért el: tavaly első alkalommal fordult elő, hogy a szél- és napenergia több villamos energiát termelt az EU-ban, mint az összes felhasznált fosszilis tüzelőanyag együttvéve. Von der Leyen szerint ugyanakkor megfelelő infrastruktúrára is szükség van ahhoz, hogy a megtermelt tiszta energia eljusson oda, ahol szükség van rá, ezért sürgette az elektromos hálózatokra vonatkozó uniós intézkedéscsomag elfogadását. Közölte: a javaslat már az uniós társjogalkotók előtt van, és reményét fejezte ki, hogy az év végéig megállapodás születhet róla.
Ursula Von der Leyen hangsúlyozta: a tiszta energia előállítása és célba juttatása önmagában nem elegendő, Európának növelnie kell a villamosenergia-felhasználás arányát is. Jelenleg a villamos energia az EU végső energiafogyasztásának kevesebb mint egynegyedét teszi ki. Az Európai Bizottság villamosítási cselekvési terve ezért azt a célt tűzi ki, hogy az arányt megduplázzák 2040-re.
A bizottsági elnök szerint a cél elérésével az Európai Unió évente mintegy 260 milliárd euróval csökkenthetné a fosszilis energia importját. Von der Leyen hozzátette: az Európai Bizottság az elkövetkező hónapokban további intézkedéseket terjeszt elő annak érdekében, hogy lehetővé tegye e célok megvalósítását. “Minden egyes elektron tiszta energia, amelyet az Európai Unióban termelünk és használunk fel, olyan energia, amelyet nem kell a kiszámíthatatlan globális piacokról importálnunk” – mutatott rá. Beszédében elmondta továbbá, hogy az Európai Bizottság meg kívánja erősíteni a közös energiabeszerzést, és stratégiai párbeszédet kezdeményez az európai olajfinomítókkal a költségek csökkentése és az ellátásbiztonság erősítése érdekében.
Közölte: az energiaárak emelkedése február vége óta 100 milliárd euróval növelte Európa fosszilis energiahordozók behozatalára fordított kiadásait. Február vége óta a földgáz ára 140 százalékkal emelkedett, a dízel ára pedig megduplázódott. Ez a nyomás a vállalkozásokat és a háztartásokat egyaránt érinti, és a tél közeledtével tovább fokozódhat – figyelmeztetett. A bizottsági elnök szerint ezért azonnali intézkedésekre van szükség. Rövid távon célzott, személyre szabott támogatásokat szorgalmazott a legalacsonyabb jövedelműeknek a magas energiaárak hatásainak enyhítésére.
Az általános támogatásokat ugyanakkor elutasította, mivel azok véleménye szerint növelnék a keresletet, nagyobb mértékben kedveznének a magasabb jövedelműeknek és jelentős költségekkel járnának. Von der Leyen bejelentette, hogy az Európai Bizottság stratégiai párbeszédet indít az európai olajfinomítókkal, a kezdeményezés célja a költségek csökkentése és annak biztosítása, hogy Európa – egyebek mellett a védelmi ágazat számára – rendelkezzen a szükséges energiaellátással.
Miután a G7-országok megállapodtak 100 millió hordó kőolaj és dízel stratégiai tartalékokból történő felszabadításáról, az EU további egy év rugalmasságot biztosítana az exportőröknek az uniós metánszabályok alkalmazásában, hogy az energiapiaci válság idején elkerülhetők legyenek a további költségek.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaVáltoznak a parkolási szabályok Budapesten a nehezebb autóknál
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMegtelepedhet Magyarországon a veszélyesebb kullancsfaj?
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaGigaberuházás a villamosenergia-hálózatban: több mint 230 ezer okosmérő érkezik
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaFélmillió köbméter fával kevesebbet égethetnének el az erőművek
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaJelentősen csökkentik a dízel szabályozott árát Szlovéniában
