Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Északkelet-Európa válhat a kontinens éléskamrájává egy kutatás szerint

Létrehozva:

|

Északkelet-Európa válhat a kontinens éléskamrájává, a térségben ugyanis kevésbé viseli meg a gabonaféléket az éghajlatváltozás – közölte a Budapesti Corvinus Egyetem az MTI-hez eljuttatott közleményében, amelyben az ELTE-vel és a BME-vel együttműködésében készült közös tanulmányuk megállapításait ismerteti.

Az elemzés rámutat, hogy a gabonahozamok növekedése a földrész északkeleti részén ma már nagyobb, mint bármely más térségében. A termelés súlypontjának eltolódását elsősorban a klímaváltozással magyarázták, emiatt ugyanis a kukorica és a búza termőterülete Olaszországban a felére, Görögországban a kétharmadára csökkent, Portugáliából pedig szinte teljesen eltűnt. A hőmérsékleti csúcsok kedvezőtlen hatását ma már csaknem egész Európában megérzi a kukorica. Északkelet-Európa felértékelődésének másik oka a technológiai felzárkózás, amely jelentősen javítja terméshozamokat. Bár az aszályok, az édesvízkészlet zsugorodása, a nem megfelelő földművelés miatt évtizedek óta erodálódik a termőtalaj, a térség adottságai kedveznek a mezőgazdaságnak. Számos itteni állam ma már nem szorul behozatalra, sőt exportálni is tud, Ukrajna és Oroszország pedig nemrég került a legnagyobb kukoricatermelők közé. Az orosz-ukrán háború azért is súlyos csapás, mert veszélyezteti a globális élelmezésbiztonságot – jelezték.

Bár az éghajlati és technológiai változások hatásai csak az utóbbi időbben lettek egyre nyilvánvalóbbak, Északkelet-Európa évezredek óta fontos szereplő a gabonapiacon. A mai körülmények között a mezőgazdaság alkalmazkodóképességének javítása, valamint az ukrán gabonakészletek exportútvonalainak megszervezése a legfontosabb feladat – hangsúlyozzák a közleményben. A magyar tanulmány megjelent a Nature lapcsalád Scientific Reports című tudományos folyóiratban, az alapjául szolgáló kutatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap finanszírozta.

Advertisement

Zöldinfó

Drágul a vízparti pihenés: prémium nyaralók hódítanak a Dél-Alföldön

Élénkül a kereslet a dél-alföldi régió üdülőingatlanpiacán.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Mérsékelt élénküléssel indult a nyári szezon a dél-alföldi régió üdülőövezeteiben; a vásárlók kétharmada továbbra is helybeli vagy a régióból érdeklődik, ugyanakkor egyre nagyobb számban jelennek meg a nyugat-magyarországi és fővárosi vásárlók, akik kiszorulnak a drága balatoni és velencei-tavi piacokról-közölte az OTP Ingatlanpont legfrissebb elemzése alapján az MTI-vel. Az ingatlanközvetítő hálózat elemzése szerint a Dél-Alföldön is teret hódít a prémium szegmens a piacon, az elsődleges szempont a négyévszakos használhatóság és az alacsony fenntartási költség – írja az alternativenergia.hu. A dél-alföldi üdülőingatlanok piacát jelenleg rendkívül erős árazási kettősség jellemzi: a tranzakciók többsége a 25-60 millió forintos sávban történik, ám az olló a műszaki tartalom és a vízparti elhelyezkedés függvényében drasztikusan szétnyílt. A piac gerincét adó, felújítandó vagy klasszikus szezonális hétvégi házak jellemzően 350-700 ezer forintos négyzetméteráron mozognak. A korszerű gépészettel felszerelt üdülők négyzetméterára 800 ezer és 1,2 millió forint között alakult. A kiemelt lokációkban található, saját stéggel vagy privát vízparttal rendelkező, wellness-funkciós luxusingatlanoknál a 2 millió forint feletti négyzetméterár sem ritka – közölték.

Piros Szilvia, a dél-alföldi régió vezetője a közleményben ismertette: a kínálat enyhe bővülést mutat a tavalyi évhez képest, de a piac erősen szelektál. A reálisan árazott, jó állapotú ingatlanoknál minimális az alkupozíció, míg a korszerűtlen, túlárazott nyaralók több szezonon keresztül is a piacon ragadhatnak. Általánosságban 5-10 százalékos alku jellemző – tette hozzá. Az adataik szerint a legerősebb érdeklődés az 50-90 négyzetméteres, saját kerttel vagy stégkapcsolattal rendelkező nyaralók iránt mutatkozik, 25-50 millió forintos áron.

Finanszírozási oldalon a lakáspiaccal ellentétben továbbra is a készpénzes vásárlások dominálnak, mivel a hitelfelvételt jelentősen korlátozza a nyaralók hitelezhetősége. Az elemzés szerint a régió legkeresettebb és legértékállóbb célpontjai továbbra is a Körös-holtágak, azon belül is Szarvas és Békésszentandrás. A turisztikai és strandfejlesztések hatására a Tisza-tó térségében Abádszalók emelkedik ki. A természetközeli, családias hangulatot keresők körében a Tisza-parti területek – Mártély, Tiszakécske, Csongrád-Körös-torok – piaca is stabil.

Advertisement

Az elemzés rámutat egy újonnan megjelenő tendenciára is: a vásárlók egy része tudatosan fordít hátat a klasszikus tömegturizmusnak. A kiszámíthatóbb fenntartási költségek, a nyugalom és a családiasabb környezet miatt egyre népszerűbbé válnak az olyan kisebb üdülőterületek, mint a Szelidi-tó vagy a Vadkerti-tó. Ezzel párhuzamosan megjelentek a spekulatív befektetők is, akik a jó lokációjú, de jelenleg még komfort nélküli, elavult ingatlanokat keresik azokon a területeken, ahol az önkormányzatok már elindították a modernizációs és infrastrukturális fejlesztési programokat – írták.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák