Zöldinfó
Északkelet-Európa válhat a kontinens éléskamrájává egy kutatás szerint
Északkelet-Európa válhat a kontinens éléskamrájává, a térségben ugyanis kevésbé viseli meg a gabonaféléket az éghajlatváltozás – közölte a Budapesti Corvinus Egyetem az MTI-hez eljuttatott közleményében, amelyben az ELTE-vel és a BME-vel együttműködésében készült közös tanulmányuk megállapításait ismerteti.
Az elemzés rámutat, hogy a gabonahozamok növekedése a földrész északkeleti részén ma már nagyobb, mint bármely más térségében. A termelés súlypontjának eltolódását elsősorban a klímaváltozással magyarázták, emiatt ugyanis a kukorica és a búza termőterülete Olaszországban a felére, Görögországban a kétharmadára csökkent, Portugáliából pedig szinte teljesen eltűnt. A hőmérsékleti csúcsok kedvezőtlen hatását ma már csaknem egész Európában megérzi a kukorica. Északkelet-Európa felértékelődésének másik oka a technológiai felzárkózás, amely jelentősen javítja terméshozamokat. Bár az aszályok, az édesvízkészlet zsugorodása, a nem megfelelő földművelés miatt évtizedek óta erodálódik a termőtalaj, a térség adottságai kedveznek a mezőgazdaságnak. Számos itteni állam ma már nem szorul behozatalra, sőt exportálni is tud, Ukrajna és Oroszország pedig nemrég került a legnagyobb kukoricatermelők közé. Az orosz-ukrán háború azért is súlyos csapás, mert veszélyezteti a globális élelmezésbiztonságot – jelezték.
Bár az éghajlati és technológiai változások hatásai csak az utóbbi időbben lettek egyre nyilvánvalóbbak, Északkelet-Európa évezredek óta fontos szereplő a gabonapiacon. A mai körülmények között a mezőgazdaság alkalmazkodóképességének javítása, valamint az ukrán gabonakészletek exportútvonalainak megszervezése a legfontosabb feladat – hangsúlyozzák a közleményben. A magyar tanulmány megjelent a Nature lapcsalád Scientific Reports című tudományos folyóiratban, az alapjául szolgáló kutatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap finanszírozta.
Zöldinfó
A Biodóm új fejezete: négy évszakos élménytér nyílt Budapest szívében
Megnyílt kedden a budapesti “Biodóm városi oázis”, amely a trópusi és szubtrópusi növények mellett különleges állatfajokat is bemutat a nagyközönségnek.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A közösségi térként is funkcionáló Biodóm négy évszakos helyszín, ahol az egzotikus növények mellett többféle állatot, köztük a cerkófmajmok rokonsági körébe tartozó hulmánokat, bali seregélyeket és sarkantyús teknősöket is bemutatnak – mondta el Sós Endre, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója a megnyitón. A természet- és környezetvédelem, az állatjólét fontosságára hívta fel a figyelmet Gajdos László élő környezetért felelős miniszter. Kiemelte: a kormánynak nagy a felelőssége, hogy amit vállalt, megtegye, és erős környezetvédelmi tárca jöjjön létre. Elmondta: állatjóléttel eddig ilyen szinten még sosem foglalkoztak, helyettes államtitkársághoz fog tartozni ez a terület – írja az alternativenergia.hu. Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium elnevezés arra utal, hogy az egész bolygó, az egész élő környezet fontos – hangsúlyozta Gajdos László, hozzátéve: a kisgyermekek pedig elsősorban állatkertben találkoznak először a biodiverzitással, itt tanulhatják meg, hogy mindezt meg kell becsülni.
Magyarországon 13 állatkert van önkormányzati kézben és 50 magánkézben, és több mint 4 millió látogató jut el évente állatkertbe – mutatott rá, hozzátéve: ezen intézmények funkciója sokrétű, mivel a rekreáció és a turizmus segítése mellett a tudományos háttérmunka is feladatuk. Szimbólumnak nevezte a Biodómot Karácsony Gergely főpolgármester, aki szerint a jövő dönti majd el, hogy a jó vagy a rossz szimbóluma lesz-e. A főpolgármester felidézte, hogy 2019-ben szembesült először a Biodóm helyzetével, többek között a nem megfelelően előkészített tervezéssel. Karácsony Gergely megköszönte az állatkert munkatársainak, hogy a rossz helyzet ellenére sem adták fel, hanem elképesztő energiát és elköteleződést beletéve létrehozták a városi oázist.
A Biodóm központi csarnokában állandó látnivalóként megnyíló városi oázist a látogatók szerdától vehetik birtokba, a helyszínen vízesés, egzotikus növények és őslények mozgó rekonstrukciói is láthatók. A Biodóm építése 2018-ban kezdődött meg, a saját ökoszisztémájú és ezáltal számos egzotikus faj tartására is alkalmas grandiózus épületnek a tervek szerint 2021-re kellett volna elkészülnie. A Biodóm a főváros és a kormány közötti viták, a sok éven át tartó bizonytalanság után végül 2024-ben nyitotta meg először a kapuit, és azóta több nagyobb rendezvénynek és időszaki kiállításnak adott otthont.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaSzakértő: a Velencei-tó válsága túlmutat a vízhiányon
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaFordulóponthoz érkezhet az elektromos autózás
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA jelenlegi vízdíjak mellett veszélybe kerülhet a jövő ivóvízellátása
-
Otthon3 nap telt el a létrehozás ótaMiért lehet jó választás Pécs városa a gyerekes családoknak?
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaA nagy SUV-k miatt fogyhatnak el a parkolóhelyek Európában
