Zöldinfó
Északkelet-Európa válhat a kontinens éléskamrájává egy kutatás szerint
Északkelet-Európa válhat a kontinens éléskamrájává, a térségben ugyanis kevésbé viseli meg a gabonaféléket az éghajlatváltozás – közölte a Budapesti Corvinus Egyetem az MTI-hez eljuttatott közleményében, amelyben az ELTE-vel és a BME-vel együttműködésében készült közös tanulmányuk megállapításait ismerteti.
Az elemzés rámutat, hogy a gabonahozamok növekedése a földrész északkeleti részén ma már nagyobb, mint bármely más térségében. A termelés súlypontjának eltolódását elsősorban a klímaváltozással magyarázták, emiatt ugyanis a kukorica és a búza termőterülete Olaszországban a felére, Görögországban a kétharmadára csökkent, Portugáliából pedig szinte teljesen eltűnt. A hőmérsékleti csúcsok kedvezőtlen hatását ma már csaknem egész Európában megérzi a kukorica. Északkelet-Európa felértékelődésének másik oka a technológiai felzárkózás, amely jelentősen javítja terméshozamokat. Bár az aszályok, az édesvízkészlet zsugorodása, a nem megfelelő földművelés miatt évtizedek óta erodálódik a termőtalaj, a térség adottságai kedveznek a mezőgazdaságnak. Számos itteni állam ma már nem szorul behozatalra, sőt exportálni is tud, Ukrajna és Oroszország pedig nemrég került a legnagyobb kukoricatermelők közé. Az orosz-ukrán háború azért is súlyos csapás, mert veszélyezteti a globális élelmezésbiztonságot – jelezték.
Bár az éghajlati és technológiai változások hatásai csak az utóbbi időbben lettek egyre nyilvánvalóbbak, Északkelet-Európa évezredek óta fontos szereplő a gabonapiacon. A mai körülmények között a mezőgazdaság alkalmazkodóképességének javítása, valamint az ukrán gabonakészletek exportútvonalainak megszervezése a legfontosabb feladat – hangsúlyozzák a közleményben. A magyar tanulmány megjelent a Nature lapcsalád Scientific Reports című tudományos folyóiratban, az alapjául szolgáló kutatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap finanszírozta.
Zöldinfó
A kulisszák mögé engedtek betekintést az ország energetikai létesítményei
Az energiaellátás és a közműszolgáltatások működését mutatja be az Erőművek Éjszakája.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
83 energetikai és közműszolgáltató létesítmény nyitotta meg kapuit az Erőművek Éjszakáján, amelyre országszerte csaknem 5300 látogató regisztrált – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) és partnerei által hetedik alkalommal megrendezett esemény célja az energiaellátás és a közműszolgáltatások működésének közérthető bemutatása volt. A rendezvény megnyitóját pénteken Budapesten, az Alpiq Szolgáltató Kft. Csepel II. erőművében tartották. Scherer Zsolt, a MEKH szóvivője elmondta, hogy a program lehetőséget biztosított a látogatóknak arra, hogy olyan helyszínekre is eljussanak, amelyek máskor nem látogathatók, közelről ismerjék meg az üzemek működését, és találkozzanak az ellátás biztonságáért felelős szakemberekkel.
A programhoz erőművek, távfűtő létesítmények, víziközmű-szolgáltatók és hulladékgazdálkodási létesítmények csatlakoztak. Az eseményhez kapcsolódva pénteken a távhőszolgáltatás napját is megrendezték. A MEKH szóvivője kiemelte, hogy a nyári hőség és a megnövekedett energiaigény ismét ráirányította a figyelmet az ellátásbiztonság jelentőségére. Az idei rendezvény iránt különösen nagy volt az érdeklődés: az október 1-jén induló regisztrációt követően a legnépszerűbb helyszínek már az első napon beteltek.
Az Erőművek Éjszakája a pályaválasztás előtt álló fiatalok számára is lehetőséget kínált az energetikai, műszaki, természettudományos és technológiai területek megismerésére. Briglovics Gábor, az Alpiq Szolgáltató Kft. Csepel II. erőművének vezérigazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy az energetikai ágazat az elmúlt tíz évben jelentős átalakuláson ment keresztül, amelyben egyre nagyobb szerepet kapott a fenntarthatóság és az ellátásbiztonság. A 2000-ben működésbe lépett csepeli erőmű az évek során többféle szerepet töltött be a magyar villamosenergia-rendszerben, az utóbbi években pedig elsősorban a rugalmasság és a szabályozás területén játszott fontos szerepet.
Orbán Péter, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének főtitkára a megnyitón hangsúlyozta, hogy a távhőszolgáltatás olyan infrastruktúra, amely az összehangolt működés révén hatékonyabb és fenntarthatóbb ellátást tesz lehetővé annál, mintha mindenki önállóan gondoskodna erről.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaElkerülhetők a méregdrága tetőfelújítások egy új napelemes tartószerkezettel
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaMegéri akkumulátort telepíteni a napelemek mellé? Egy család példája megmutatja
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaA szennyezés már nem érheti meg: emelkednek a környezetvédelmi bírságok
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás ótaAkár 1,6 millió forint támogatás jár az otthoni akkumulátorokra Lengyelországban
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaA természet még képes regenerálódni, de sürgős változás kell