Zöldinfó

EU-csúcs – Macron: gyorsabb fellépésre van szükség a tervezett amerikai klímavédelmi támogatások jelentette veszélyek elhárítására

Az Európai Uniónak gyorsabban kell lépnie, hogy elhárítsa az európai ipart fenyegető, az amerikai klímavédelmi intézkedések keretében bevezetni tervezett állami támogatások jelentette veszélyeket – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök Brüsszelben, a tagállami vezetők egynaposra tervezett csúcstalálkozójára érkezve csütörtökön.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-12-27

Szerző:

Vanessza

Emmanuel Macron hangsúlyozta, a tisztességes verseny fenntartása érdekében Európának egyszerűsítenie kell saját támogatási szabályait. “Választ kell adnunk, hogy fenntartsuk a tisztességes versenyt, és megvédjük a nagy, különösen a zöld technológiákkal kapcsolatos európai projekteket Európában” – fogalmazott. Szavai szerint az EU-nak gyorsabban kell reagálnia, és olyan makrogazdasági intézkedéseket kell hoznia és olyan szintű segélyek bevezetésére van szüksége, amelyek lehetővé teszik az olyan válaszadást, mely egyenértékű az amerikai lépésekkel.

Olaf Scholz német kancellár érkezésekor az EU és az Egyesült Államok között az amerikai állami támogatást érintő vita kapcsán azt mondta, az amerikai jogszabály Amerikát olyan gazdasággá kívánja alakítani, amely meg akarja állítani az ember által előidézett éghajlatváltozást és modernizálni akar. Hozzátette: ezt a versenyképesség fenntartásával kell megtenni. “Nem szabad hagynunk, hogy megosztottak legyünk a transzatlanti kapcsolatainkban. Ellenkezőleg, a vita helyett, még szorosabb együttműködésre kell törekednünk” – fogalmazott. Alexander De Croo belga miniszterelnök az amerikai jogszabállyal kapcsolatban azt mondta, az EU-nak közösen kell reagálnia a washingtoni intézkedésre. Egyes országok saját rendszereket próbálnak létrehozni, de a jelenlegi amerikai megközelítés veszélyt jelent az EU közös piacára, amit minden áron meg kell védeni – tette hozzá a belga kormányfő.

Az amerikai jogszabály egy része 370 milliárd dolláros támogatást irányoz elő Egyesült Államokban gyártott klímabarát termékekre, a többi között elektromos autókra és megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos eszközökre. Az Európai Unió legfőbb kifogása, hogy az amerikai támogatási rendszer protekcionista és hátrányba hozza az európai termékeket. Roberta Metsola, az Európai Parlament (EP) elnöke a pénteken kirobbant, az EP-t érintő korrupciós üggyel kapcsolatban azt mondta: az intézménynek nincs titkolni valója. Hangsúlyozta, az Európai Parlamentet érintő büntetőjogi vádak csapást jelentenek a demokráciára és mindarra, amin az intézmény sok-sok éven át dolgozott. Évekig tart a bizalom kiépítése, de csak egy pillanat lerombolni – mondta.

“Üzenetem az, hogy nem lesz büntetlenség, nem lesz szőnyeg alá söprés, és nem marad minden a régiben. Az Európai Parlament nem eladó” – fogalmazott. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök hangsúlyozta: az EU-nak határozottan kell reagálnia az Európai Parlamentbe beszivárgó korrupciós botrányra, különben azt kockáztatja, hogy elveszíti feddhetetlenségét. “Most az a fontos, hogy reagáljunk, amelynek komolynak és határozottnak kell lennie, az unió hitelessége függ ettől” – fogalmazott Meloni, majd pusztító hatásúnak nevezte a korrupciós botrányt, és a lehető legszélesebb kivizsgálást, az elkövetők szigorú megbüntetését sürgette. Az őrizetbe vettek túlnyomó többsége olasz. Eva Kaili görög szocialista EP-képviselőt, az EP leváltott alelnökét, valamint három társát pénteken tartóztatták le a belga hatóságok egy korrupciós ügyben zajló nyomozás részeként. Azóta vizsgálati fogságban vannak. A belga rendőrség közleménye szerint csaknem 1,5 millió euró készpénzt foglaltak le a brüsszeli régióban házkutatások során.

Zöldinfó

Legeltetéssel a természetvédelemért: nagyszabású fejlesztés indul a Hortobágyon

Természetvédelmi fejlesztések zajlanak a Hortobágyon.

Létrehozva:

17 óra telt el a létrehozás óta

2026-02-09

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A természetvédelmi fejlesztési források több mint kétharmadát a leromlott állapotú élőhelyek helyreállítására, veszélyeztetett fajok megőrzésére, valamint a rendszeres természetvédelmi kezelés feltételeinek javítására fordítja a kormány – mondta az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára Hortobágy községben. Rácz András A legeltetéshez, mint természetvédelmi célú kezeléshez kapcsolódó infrastrukturális feltételek komplex fejlesztése a Hortobágyi Nonprofit Kft.-nél című projekt nyitórendezvényén kiemelte: a 2022-ben jóváhagyott Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz (KEHOP Plusz) révén 42 milliárd forint áll rendelkezésre természetvédelmi beruházásokra. E forráskeret felhasználásával 2025 ben 60 kiemelt beruházás megvalósítása indult el, amelyek együttesen közel százezer hektárnyi Natura 2000 területet érintenek. Rácz András utalt rá, hogy ez szerves folytatása az 2014-2020 közötti fejlesztéseknek, amikor ugyancsak 42 milliárd forint támogatással 109 természetvédelmi beruházás valósult meg, amelyek 180 ezer hektárnyi védett természeti területet és Natura 2000 területet érintettek – írja az alternativenergia.hu.

A hortobágyi projekt hárommilliárd forint támogatással, az Építési és Közlekedési Minisztérium, mint konzorciumi partner bevonásával valósul meg a magyar szürke szarvasmarhával és házi bivallyal legeltetéssel kezelt több mint hatezer hektár védett területen 39 hónap alatt: ebben az időszakban három téli állattartó telep és egy gépműhely újul meg – hangzott el a projektnyitón. Nyul Zoltán, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) magasépítésért felelős helyettes államtitkára hozzátette: a 3 milliárdos fejlesztésből 2,4 milliárd forintot fordítanak az épületek megújítására, amelynek során fontos szempont a hosszútávú fenntarthatóság mind a környezet, mind a gazdaságos üzemeltetés tekintetében. A környezetbe való beavatkozás a “szükséges és elégséges” elv alapján történik, szeretnének minőségi épített környezettel hozzájárulni a fejlesztéshez – mutatott rá a helyettes államtitkár, aki az együttműködést nevezte a projekt megvalósítása alapfeltételének.

Bodó Sándor (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője a hétezer hektáron elterülő Hortobágyot különleges helynek, az állattartó, a legeltetési és a pásztorhagyományokat különleges értéknek, az ott élőket különleges embereknek nevezte. “Itt nem követelőző emberek élnek, mindenki tudja a dolgát”, amit a hely szelleme, a tradíciók folytatása határoznak meg – mondta. A projektnyitón Budai Bernadett, a Hortobágyi Nonprofit Kft. ügyvezetője részletesen is bemutatta a beruházási programot megjegyezve, hogy az állattartó telepek komplex felújítása mellett megújulnak a gulyás szállások is. A tanácskozás kapcsán emlékeztek meg a Vizes élőhelyek világnapjáról. Rácz András felidézte, hogy 1971-ben kötötték meg a vizes élőhelyek és vízimadarak védelméről szóló Ramsari egyezményt, amelyhez napjainkig már 172 ország csatlakozott. A világon 2,5 millió négyzetkilométeren 2500 “ramsari területet” tartanak nyilván – fűzte hozzá megjegyezve, hogy Magyarország 1979-ben csatlakozott a szervezethez, 29 “ramsari hely” van az országban 260 ezer hektáron.

Az idén a világnap jelmondata a – Vizes élőhelyek és a hagyományos tudás: a vizes élőhelyekhez kötődő kulturális örökség védelme – témakör jól tükrözi a Ramsari egyezmény szellemiségét, ami támogatja a vizes élőhelyek “bölcs hasznosítását”, a vizes ökoszisztémák működésének fenntartását – jelezte Rácz András.

Tovább olvasom