Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

EU-csúcs – Macron: gyorsabb fellépésre van szükség a tervezett amerikai klímavédelmi támogatások jelentette veszélyek elhárítására

Az Európai Uniónak gyorsabban kell lépnie, hogy elhárítsa az európai ipart fenyegető, az amerikai klímavédelmi intézkedések keretében bevezetni tervezett állami támogatások jelentette veszélyeket – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök Brüsszelben, a tagállami vezetők egynaposra tervezett csúcstalálkozójára érkezve csütörtökön.

Létrehozva:

|

Emmanuel Macron hangsúlyozta, a tisztességes verseny fenntartása érdekében Európának egyszerűsítenie kell saját támogatási szabályait. “Választ kell adnunk, hogy fenntartsuk a tisztességes versenyt, és megvédjük a nagy, különösen a zöld technológiákkal kapcsolatos európai projekteket Európában” – fogalmazott. Szavai szerint az EU-nak gyorsabban kell reagálnia, és olyan makrogazdasági intézkedéseket kell hoznia és olyan szintű segélyek bevezetésére van szüksége, amelyek lehetővé teszik az olyan válaszadást, mely egyenértékű az amerikai lépésekkel.

Olaf Scholz német kancellár érkezésekor az EU és az Egyesült Államok között az amerikai állami támogatást érintő vita kapcsán azt mondta, az amerikai jogszabály Amerikát olyan gazdasággá kívánja alakítani, amely meg akarja állítani az ember által előidézett éghajlatváltozást és modernizálni akar. Hozzátette: ezt a versenyképesség fenntartásával kell megtenni. “Nem szabad hagynunk, hogy megosztottak legyünk a transzatlanti kapcsolatainkban. Ellenkezőleg, a vita helyett, még szorosabb együttműködésre kell törekednünk” – fogalmazott. Alexander De Croo belga miniszterelnök az amerikai jogszabállyal kapcsolatban azt mondta, az EU-nak közösen kell reagálnia a washingtoni intézkedésre. Egyes országok saját rendszereket próbálnak létrehozni, de a jelenlegi amerikai megközelítés veszélyt jelent az EU közös piacára, amit minden áron meg kell védeni – tette hozzá a belga kormányfő.

Az amerikai jogszabály egy része 370 milliárd dolláros támogatást irányoz elő Egyesült Államokban gyártott klímabarát termékekre, a többi között elektromos autókra és megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos eszközökre. Az Európai Unió legfőbb kifogása, hogy az amerikai támogatási rendszer protekcionista és hátrányba hozza az európai termékeket. Roberta Metsola, az Európai Parlament (EP) elnöke a pénteken kirobbant, az EP-t érintő korrupciós üggyel kapcsolatban azt mondta: az intézménynek nincs titkolni valója. Hangsúlyozta, az Európai Parlamentet érintő büntetőjogi vádak csapást jelentenek a demokráciára és mindarra, amin az intézmény sok-sok éven át dolgozott. Évekig tart a bizalom kiépítése, de csak egy pillanat lerombolni – mondta.

Advertisement

“Üzenetem az, hogy nem lesz büntetlenség, nem lesz szőnyeg alá söprés, és nem marad minden a régiben. Az Európai Parlament nem eladó” – fogalmazott. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök hangsúlyozta: az EU-nak határozottan kell reagálnia az Európai Parlamentbe beszivárgó korrupciós botrányra, különben azt kockáztatja, hogy elveszíti feddhetetlenségét. “Most az a fontos, hogy reagáljunk, amelynek komolynak és határozottnak kell lennie, az unió hitelessége függ ettől” – fogalmazott Meloni, majd pusztító hatásúnak nevezte a korrupciós botrányt, és a lehető legszélesebb kivizsgálást, az elkövetők szigorú megbüntetését sürgette. Az őrizetbe vettek túlnyomó többsége olasz. Eva Kaili görög szocialista EP-képviselőt, az EP leváltott alelnökét, valamint három társát pénteken tartóztatták le a belga hatóságok egy korrupciós ügyben zajló nyomozás részeként. Azóta vizsgálati fogságban vannak. A belga rendőrség közleménye szerint csaknem 1,5 millió euró készpénzt foglaltak le a brüsszeli régióban házkutatások során.

Advertisement

Zöldinfó

Klímasemlegesség felé tart Európa: fontos döntés

Az EP támogatja az üvegházhatású gázkibocsátás 90 százalékos csökkentését.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén támogatta azt a 2040-es éghajlat-politikai célkitűzést, mely szerint az Európai Unió 90 százalékkal csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest annak érdekében, hogy a kontinens 2050-re klímasemleges legyen – írja az alternativenergia.hu. Az Európai Parlament ülésnapján 379 szavazattal, 248 ellenében és 10 tartózkodás mellett, az uniós klímarendelet módosítására irányuló európai bizottsági javaslatról elfogadott álláspont szerint az EP-képviselők biztosítékokat szeretnének kapni arra vonatkozóan, hogy 2036-tól a nettó kibocsátáscsökkentés akár öt százaléka is származhat a partnerországoktól származó nemzetközi szén-dioxid-kibocsátási egységekből, noha az Európai Bizottság legfeljebb három százalékos felső határt javasolt. Az EP azt is szeretné, hogy a hazai állandó szén-dioxid-eltávolítást az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerében (EU ETS) a nehezen csökkenthető kibocsátások kompenzálására kelljen felhasználni, valamint nagyobb rugalmasságot biztosítanának az ágazatokon és eszközökön belül és azok között a lehető legköltséghatékonyabb célok elérésére.

Az Európai Parlament támogatja a tagállamok azon javaslatát, hogy az EU ETS2 bevezetését egy évvel, 2027-ről 2028-ra halasszák. Az ETS2 az épületekben és a közúti közlekedésben keletkező tüzelőanyagok elégetéséből származó CO2-kibocsátásra terjed ki. Az EP-képviselők azt szeretnék, hogy az uniós bizottság kétévente értékelje a köztes célok felé tett előrehaladást, figyelembe véve a legfrissebb tudományos adatokat, a technológiai fejleményeket és az EU nemzetközi versenyképességét. A felülvizsgálat többek között értékelné a nettó elnyelés uniós szintű állapotát a 2040-es cél eléréséhez szükséges mértékhez képest, valamint a felvetődő nehézségeket és az uniós ipari versenyképesség fokozásának lehetőségeit. A felülvizsgálat figyelembe venné továbbá az energiaárak alakulását és azoknak a vállalkozásokra és a háztartásokra gyakorolt hatásait is.

A felülvizsgálat következtetései szerint az Európai Bizottság adott esetben javaslatot tehet majd az uniós klímarendelet módosítására, ami magában foglalhatja a 2040-es cél módosítását vagy a támogató keret megerősítésére irányuló további intézkedések meghozatalát, például az EU versenyképességének, jólétének és társadalmi egységének megőrzése érdekében. Az európai klímarendelet a klímasemlegesség 2050-ig történő elérését jogilag kötelező erejű kötelezettséggé teszi valamennyi uniós tagállam számára. Jogilag kötelező erejű célt határoz meg az EU számára, hogy 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55 százalékkal csökkentse a nettó üvegházhatású gázkibocsátást.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák