Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

EU-csúcs – Macron: gyorsabb fellépésre van szükség a tervezett amerikai klímavédelmi támogatások jelentette veszélyek elhárítására

Az Európai Uniónak gyorsabban kell lépnie, hogy elhárítsa az európai ipart fenyegető, az amerikai klímavédelmi intézkedések keretében bevezetni tervezett állami támogatások jelentette veszélyeket – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök Brüsszelben, a tagállami vezetők egynaposra tervezett csúcstalálkozójára érkezve csütörtökön.

Létrehozva:

|

Emmanuel Macron hangsúlyozta, a tisztességes verseny fenntartása érdekében Európának egyszerűsítenie kell saját támogatási szabályait. “Választ kell adnunk, hogy fenntartsuk a tisztességes versenyt, és megvédjük a nagy, különösen a zöld technológiákkal kapcsolatos európai projekteket Európában” – fogalmazott. Szavai szerint az EU-nak gyorsabban kell reagálnia, és olyan makrogazdasági intézkedéseket kell hoznia és olyan szintű segélyek bevezetésére van szüksége, amelyek lehetővé teszik az olyan válaszadást, mely egyenértékű az amerikai lépésekkel.

Olaf Scholz német kancellár érkezésekor az EU és az Egyesült Államok között az amerikai állami támogatást érintő vita kapcsán azt mondta, az amerikai jogszabály Amerikát olyan gazdasággá kívánja alakítani, amely meg akarja állítani az ember által előidézett éghajlatváltozást és modernizálni akar. Hozzátette: ezt a versenyképesség fenntartásával kell megtenni. “Nem szabad hagynunk, hogy megosztottak legyünk a transzatlanti kapcsolatainkban. Ellenkezőleg, a vita helyett, még szorosabb együttműködésre kell törekednünk” – fogalmazott. Alexander De Croo belga miniszterelnök az amerikai jogszabállyal kapcsolatban azt mondta, az EU-nak közösen kell reagálnia a washingtoni intézkedésre. Egyes országok saját rendszereket próbálnak létrehozni, de a jelenlegi amerikai megközelítés veszélyt jelent az EU közös piacára, amit minden áron meg kell védeni – tette hozzá a belga kormányfő.

Az amerikai jogszabály egy része 370 milliárd dolláros támogatást irányoz elő Egyesült Államokban gyártott klímabarát termékekre, a többi között elektromos autókra és megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos eszközökre. Az Európai Unió legfőbb kifogása, hogy az amerikai támogatási rendszer protekcionista és hátrányba hozza az európai termékeket. Roberta Metsola, az Európai Parlament (EP) elnöke a pénteken kirobbant, az EP-t érintő korrupciós üggyel kapcsolatban azt mondta: az intézménynek nincs titkolni valója. Hangsúlyozta, az Európai Parlamentet érintő büntetőjogi vádak csapást jelentenek a demokráciára és mindarra, amin az intézmény sok-sok éven át dolgozott. Évekig tart a bizalom kiépítése, de csak egy pillanat lerombolni – mondta.

Advertisement

“Üzenetem az, hogy nem lesz büntetlenség, nem lesz szőnyeg alá söprés, és nem marad minden a régiben. Az Európai Parlament nem eladó” – fogalmazott. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök hangsúlyozta: az EU-nak határozottan kell reagálnia az Európai Parlamentbe beszivárgó korrupciós botrányra, különben azt kockáztatja, hogy elveszíti feddhetetlenségét. “Most az a fontos, hogy reagáljunk, amelynek komolynak és határozottnak kell lennie, az unió hitelessége függ ettől” – fogalmazott Meloni, majd pusztító hatásúnak nevezte a korrupciós botrányt, és a lehető legszélesebb kivizsgálást, az elkövetők szigorú megbüntetését sürgette. Az őrizetbe vettek túlnyomó többsége olasz. Eva Kaili görög szocialista EP-képviselőt, az EP leváltott alelnökét, valamint három társát pénteken tartóztatták le a belga hatóságok egy korrupciós ügyben zajló nyomozás részeként. Azóta vizsgálati fogságban vannak. A belga rendőrség közleménye szerint csaknem 1,5 millió euró készpénzt foglaltak le a brüsszeli régióban házkutatások során.

Advertisement

Zöldinfó

Több mint 23 ezer ragadozó madarat számoltak meg a Kárpát-medencében

Elkészült a Kárpát-medence idei sasleltára.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Immáron 23. alkalommal szervezte meg az MME januárban a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil természetvédelmi szervezetekkel közösen a Magyarországon telelő ragadozó madarak éves számlálását. A felmérés 2018 óta a környező országok szakembereinek bevonásával zajlik, így idén is elkészülhetett a Kárpát-medence közös téli sastérképe is – olvasható a közleményben. A sastérkép 2552 sas és 320 sólyom, összesen 17 fajhoz tartozó 23 ezer 165 ragadozó madár megfigyelésével állt össze. A több mint hatszáz magyar, szlovák, szerb és román madártani szakember az egy időben végzett megfigyelések miatt “sasszinkronnak” nevezett számláláson a Kárpát-medence szinte valamennyi jelentős sas- és sólyomtelelőhelyét felmérte, így a lehető legpontosabb képet adták a ragadozómadár-fajokról és ezek egyedszámáról.

A magyarországi megfigyelések több mint 22 ezer négyzetkilométert, az ország területének több mint 20 százalékát fedték le. A felmérések a legjobb sasélőhelyekre koncentráltak, így a sasfajok szempontjából az országos állomány jelentős részét megfigyelték. A résztvevők négy sasfaj, a rétisas 1102 (tavaly 988), a parlagi sas 832 (tavaly 732), a szirti sas 3 (tavaly 3) és a fekete sas 5 (tavaly 8) példányának megfigyelését rögzítették. A madarászok különös figyelmet fordítottak a nagytestű, fokozottan védett sólyomfajokra is, így a kerecsensólyom 98 (tavaly 85), a vándorsólyom 48 (tavaly 42) és a kis sólyom 45 (tavaly 76) egyedét is sikerült megfigyelni. A négy részt vevő közép-európai országban 17 ragadozómadár-faj 23 165 (tavaly 18 486) példányát figyelték meg a szakemberek 1064 darab (tízszer tíz kilométeres) mintavételi négyzetben, közte 1513 (tavaly 1308) rétisast, 1019 (tavaly 879) parlagi sast, 14 (tavaly 8) szirti sast és 6 (tavaly 9) fekete sast.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák