Zöldinfó

EU-csúcs – Macron: gyorsabb fellépésre van szükség a tervezett amerikai klímavédelmi támogatások jelentette veszélyek elhárítására

Az Európai Uniónak gyorsabban kell lépnie, hogy elhárítsa az európai ipart fenyegető, az amerikai klímavédelmi intézkedések keretében bevezetni tervezett állami támogatások jelentette veszélyeket – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök Brüsszelben, a tagállami vezetők egynaposra tervezett csúcstalálkozójára érkezve csütörtökön.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-12-27

Szerző:

Vanessza

Emmanuel Macron hangsúlyozta, a tisztességes verseny fenntartása érdekében Európának egyszerűsítenie kell saját támogatási szabályait. “Választ kell adnunk, hogy fenntartsuk a tisztességes versenyt, és megvédjük a nagy, különösen a zöld technológiákkal kapcsolatos európai projekteket Európában” – fogalmazott. Szavai szerint az EU-nak gyorsabban kell reagálnia, és olyan makrogazdasági intézkedéseket kell hoznia és olyan szintű segélyek bevezetésére van szüksége, amelyek lehetővé teszik az olyan válaszadást, mely egyenértékű az amerikai lépésekkel.

Olaf Scholz német kancellár érkezésekor az EU és az Egyesült Államok között az amerikai állami támogatást érintő vita kapcsán azt mondta, az amerikai jogszabály Amerikát olyan gazdasággá kívánja alakítani, amely meg akarja állítani az ember által előidézett éghajlatváltozást és modernizálni akar. Hozzátette: ezt a versenyképesség fenntartásával kell megtenni. “Nem szabad hagynunk, hogy megosztottak legyünk a transzatlanti kapcsolatainkban. Ellenkezőleg, a vita helyett, még szorosabb együttműködésre kell törekednünk” – fogalmazott. Alexander De Croo belga miniszterelnök az amerikai jogszabállyal kapcsolatban azt mondta, az EU-nak közösen kell reagálnia a washingtoni intézkedésre. Egyes országok saját rendszereket próbálnak létrehozni, de a jelenlegi amerikai megközelítés veszélyt jelent az EU közös piacára, amit minden áron meg kell védeni – tette hozzá a belga kormányfő.

Az amerikai jogszabály egy része 370 milliárd dolláros támogatást irányoz elő Egyesült Államokban gyártott klímabarát termékekre, a többi között elektromos autókra és megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos eszközökre. Az Európai Unió legfőbb kifogása, hogy az amerikai támogatási rendszer protekcionista és hátrányba hozza az európai termékeket. Roberta Metsola, az Európai Parlament (EP) elnöke a pénteken kirobbant, az EP-t érintő korrupciós üggyel kapcsolatban azt mondta: az intézménynek nincs titkolni valója. Hangsúlyozta, az Európai Parlamentet érintő büntetőjogi vádak csapást jelentenek a demokráciára és mindarra, amin az intézmény sok-sok éven át dolgozott. Évekig tart a bizalom kiépítése, de csak egy pillanat lerombolni – mondta.

“Üzenetem az, hogy nem lesz büntetlenség, nem lesz szőnyeg alá söprés, és nem marad minden a régiben. Az Európai Parlament nem eladó” – fogalmazott. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök hangsúlyozta: az EU-nak határozottan kell reagálnia az Európai Parlamentbe beszivárgó korrupciós botrányra, különben azt kockáztatja, hogy elveszíti feddhetetlenségét. “Most az a fontos, hogy reagáljunk, amelynek komolynak és határozottnak kell lennie, az unió hitelessége függ ettől” – fogalmazott Meloni, majd pusztító hatásúnak nevezte a korrupciós botrányt, és a lehető legszélesebb kivizsgálást, az elkövetők szigorú megbüntetését sürgette. Az őrizetbe vettek túlnyomó többsége olasz. Eva Kaili görög szocialista EP-képviselőt, az EP leváltott alelnökét, valamint három társát pénteken tartóztatták le a belga hatóságok egy korrupciós ügyben zajló nyomozás részeként. Azóta vizsgálati fogságban vannak. A belga rendőrség közleménye szerint csaknem 1,5 millió euró készpénzt foglaltak le a brüsszeli régióban házkutatások során.

Zöldinfó

Okostelefon a zsebben, természet a kézben, így válhat mindenki kutatóvá

Egy megyényi természet sorsa múlik azon, mit tudunk róla – és most bárki beszállhat a rejtett értékek feltérképezésébe.

Létrehozva:

15 perc telt el a létrehozás óta

2026-02-01

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Magyarország 2030-ig vállalta, hogy területének 30 százalékát védelem alá helyezi, de ettől ma még messze vagyunk – írja az alternativenergia.hu. A hiányzó rész egy nagyobb megye területének felel meg – és nem térképen, hanem adatokban „hiányzik”. Szabolcs Márton, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa szerint a megoldás fontos részét jelentheti a közösségi tudomány, vagyis azok az önkéntesek, akik akár egyetlen telefonos megfigyeléssel is hozzájárulhatnak a természetvédelemhez. Ráadásul nem kell a nyárra várni: a téli és kora tavaszi adatgyűjtés is kulcsfontosságú. Magyarországon jelenleg a területek mintegy 22 százaléka áll természetvédelmi oltalom alatt, miközben az uniós vállalás szerint 2030-ra el kellene érni a 30 százalékot. Ez a különbség pedig nem kevés: egy nagyobb megye területének felel meg. A kérdés az, hol található ez az a térség, amely természetvédelmi szempontból indokolt lenne a védelemre. A válasz pedig nem újabb térképek rajzolásában, hanem sokkal több és pontosabb biológiai adatban rejlik.

Több adat kell, mint amennyit a kutatók egyedül össze tudnak gyűjteni

Bár a Földön mintegy 2,5 millió fajt ismerünk, sok esetben még a velük kapcsolatos alapvető információink – például az elterjedésük – is hiányosak. Ennek nem az az oka, hogy ezek a fajok érdektelenek lennének, hanem az, hogy nincs elég kutató, aki minden élőlényt mindenhol megfigyeljen. A természetvédelem gyakorlati tervezéséhez azonban elengedhetetlen lenne tudni, hol élnek a védelemre szoruló fajok, és mely területek őrzik a legnagyobb biodiverzitást.

Ezt a hiányt pótolják egyre nagyobb mértékben a közösségi tudományos programok. Magyarországon már most is hatalmas civil adatgyűjtő hálózat működik: madárszámlálások, vadkamerás felvételek feldolgozása, városi tavak élővilágának feltárása vagy éppen kullancsok és szúnyogok megfigyelése zajlik önkéntesek bevonásával. Ezek az adatok nem fiókban maradnak, hanem ellenőrzés után tudományos kutatásokban és természetvédelmi döntésekben is megjelennek.

Ebben jelentős szerepet játszik az iNaturalist nevű online platform, amely világszerte – magyar nyelven is – elérhető. A felhasználók fényképpel és helyadatokkal tölthetnek fel megfigyeléseket, a rendszer pedig határozási javaslatot tesz, amit a közösség és szakértők ellenőriznek. Így akár egyetlen telefonos fotóból is megbízható tudományos adat válhat. Ezek a közösségi megfigyelések már ma is hozzájárulnak például egyes fajok elterjedésének, változatainak vagy táplálkozási szokásainak pontosabb megértéséhez.

A fehér foltok feltérképezése döntheti el, mi kerülhet védelem alá

A gyorsan növekvő adatmennyiség ellenére komoly gond, hogy a megfigyelések nem egyenletesen oszlanak el. Több adat érkezik a városok környékéről és a népszerű kirándulóhelyekről, miközben a félreesőbb, kevésbé látogatott területek sokszor adathiányosak maradnak. Pedig könnyen lehet, hogy éppen ezek között található az a „megyényi” terület, amelyet a következő években természetvédelmi oltalom alá lehetne helyezni.

Erre a problémára válaszul indult el az Élő Magyarország – Országos Élővilág-térképezési Program. A kezdeményezés célzottan azokat a térségeket vizsgálja, ahonnan kevés adat áll rendelkezésre. Az önkéntesek előre kijelölt területeket járnak be, és rendszeresen töltenek fel megfigyeléseket az iNaturalistre. A program első évének tapasztalatai azt mutatják, hogy már néhány tucat résztvevő is látványos eredményeket tud elérni: több száz új adat született, és szinte minden résztvevőnél előkerült valamilyen védett faj.

A program 2026-ban is folytatódik, új hangsúlyokkal. A Téltemető Növényvadászat projekt idén január 20 és március 20 között várja a virágzó növények megfigyeléseit. Emellett Magyarország csatlakozik a City Nature Challenge nemzetközi kezdeményezéshez is, amely során áprilisban Budapest és Debrecen élővilágát térképezik fel egy négynapos, nyitott esemény keretében.

A természetvédelem jövője egyre inkább azon múlik, mennyire tudjuk bevonni a társadalmat az adatgyűjtésbe. A biodiverzitás megőrzéséhez nemcsak szakemberekre, hanem figyelmes megfigyelőkre is szükség van – akár egy okostelefonnal a zsebükben.

Tovább olvasom