Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Európa figyelme Budapestre szegeződik: hazánk rendezi a következő geotermikus kongresszust

Magyarország rendezheti meg Európa legjelentősebb geotermikus találkozóját 2028-ban.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Budapest ad otthont az Európai Geotermikus Kongresszus soron következő, 2028-as ülésének – jelentették be csütörtökön, a háromévente esedékes nívós konferencia idei zárónapján, Zürichben. A helyszínválasztás Magyarország elért eredményeinek és kimagasló elköteleződésének elismerése is, hiszen hazánk az első öt európai ország közé tartozik a földhő hasznosításban – írja az alternativenergia.hu. Az Európai Geotermikus Kongresszus (EGC) több mint 1200 résztvevővel a legnagyobb európai geotermikus tudományos konferencia és ipari expo. A szakpolitikai, piaci és akadémiai területek képviselői a legújabb innovációk, tudományos és ipari fejlesztések megvitatása és kapcsolatépítés céljából találkoznak. A kongresszust jelenlegi formájában először 1999-ben rendezték meg, a 2003-ban Szegeden tartott második alkalom után huszonöt évvel tér vissza Magyarországra.

Budapest mellett az EGC 2028 házigazdájának szerepéért öt másik európai pályázó – Dublin, Glasgow, Hága, Porto és Szófia – volt versenyben. A pályázatokat a kongresszus szervezésében is közreműködő, a teljes európai szektort lefedő Európai Geotermikus Energia Tanács (EGEC) vezetősége bírálta el. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH), az Energiaügyi Minisztérium és a Magyar Bányászati Szövetség alkotta konzorcium a legmagasabb elérhető pontszámmal nyerte el a rendezés lehetőségét. A döntéshozatalkor a pályázatot egységesen támogató hazai geotermikus szektor, a nemzeti földhőpiac jelenlegi helyzete és kilátásai, a további fejlődés magas fokú kormányzati, szakpolitikai támogatása is Magyarország mellett szólt – ismertették a közleményben.

Horváth Viktor, az Energiaügyi Minisztérium energiaátmenetért felelős helyettes államtitkára elmondta: “a geotermikus energia hatékony és környezetkímélő felhasználását a hazai zöldgazdaság húzóerejévé kívánjuk tenni. Tavaly ennek érdekében alkottuk meg a Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepciót. Az uniós elnökségi félévünkben magyar kezdeményezésre először készült európai szintű akcióterv a geotermikus energia hasznosításának felgyorsítására. A Jedlik Ányos Energetikai Programban minden korábbinál több forrást biztosítunk a földhő térnyerésének elősegítésére. Magyarország tehát nemcsak eddigi sikerei, hanem biztató jövője miatt is alkalmas helyszín a nemzetközi erőfeszítések összehangolását, a jó tapasztalatok megosztását szolgáló EGC 2028 megrendezésére.”

Advertisement

Gonda Bence, az SZTFH stratégiai elnökhelyettese a bejelentés után kiemelte: “az energiaválságra adott válaszként kialakított magyar geotermikus stratégiai keretrendszer, azaz az egyszerűsített engedélyeztetési eljárás, az állami szerepvállalás a pénzügyi és földtani kockázatcsökkentésben és a piaci-akadémiai-állami szereplők közti partnerség erősítése nemzetközileg is példaértékű alapot teremtett a hazai földhő hasznosítás újabb felfuttatására. A kongresszus megrendezésével célunk nemcsak Budapest és Magyarország, hanem a teljes közép-európai régió képviselete. Emellett platformot kívánunk nyújtani a következő évtizedet meghatározó szakpolitikai irányok és döntések megvitatására, megerősítve az európai geotermia jövőjét.”

Magyarország már most a régió vezető országának számít a mintegy 1,1 gigawatt (GW) beépített geotermikus teljesítménnyel. A Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció alapján a geotermikus fejlesztéseknek köszönhetően 2035-ig összesen akár több mint egymilliárd köbméter földgáz kiváltása is megvalósulhat. Az engedélyezési rendszer megújításának és a pénzügyi ösztönzőknek köszönhetően további gyors ütemű bővülésre lehet számítani. Az előttünk álló időszakban a települési és távfűtési kapacitás a duplájára, az áramtermelő képesség a tíz-húszszorosára nőhet. A 2028-as budapesti kongresszus lehetőséget teremt az első eredmények összegzésére, bemutatására, emellett Magyarország régiós és európai szerepének erősítését, a hazai vállalatok nemzetközi piacra lépésének felgyorsítását, a magyar kutatók eredményeinek megismertetését is szolgálja – írták a közleményben.

Advertisement

Zöld Energia

Egyre fontosabb az energiatárolás: a napenergia önmagában már nem elég

Paks kiesése újra ráirányította a figyelmet a megújulók és az energiatárolás szerepére.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

“A jelenlegi helyzet jól mutatja, hogy az atomenergia sem független az időjárástól. És rövid távon nincs igazán jó megoldás, nem lesz elég áram, így időnként valamilyen nagy fogyasztót le kell kapcsolni — ez várható a következő hetekben – írja az alternativenergia.hu. Ez a rendszer még mindig arra van méretezve, hogy Paks legalább 1500 MW teljesítményt ad le, mert egyszerre csak 1 blokkot szoktak kikapcsolni. Ekkora hiányt hirtelen importból pótolni úgy, hogy egyébként is importálunk áramot, nem biztos, hogy könnyen fog menni. Az előző, június végi hőhullámnál is sokat jelentett a napenergia-kapacitás, és nap közben most is ez ment meg minket, ha Paks kiesik, így akkor sem fogunk importra szorulni. Éjszaka és kora este lesz igazán gond, és ezt fokozza, hogy az elmúlt évtizedben igazából nem volt erőműfejlesztés. Így csak bízhatunk benne, hogy a jellemzően öreg erőműrendszert felpörgetik, és az ki tudja szolgálni az igényeknek a felét este.

Viszonylag gyors, a mostani helyzeten túlmutató megoldást a villamosenergia-tárolás és a még több napenergia adhat. Ilyen helyzetekben ez segít, hiszen a hosszú hőhullámos időszakokban jellemző a szélcsend, emellett hozzájárulhat a biomassza és valamilyen mértékben a geotermikus energia is a megoldáshoz. De fontos a másik oldal is: ha kevesebb ármot használunk (főként kora este), és szigeteljük a lakásainkat.

A helyzet másik nagy tanulsága, hogy nagyon nehéz a klímaváltozással tervezni. Paks II környezeti hatásvizsgálatánál olyan Duna-paraméterekkel számoltak, amelyken a tervek beadása után három évvel már túllépett a valóság. Az atomenergia időjárásállóvá tétele (például hűtőtornyok az üzemeideje vége felé közeledő Paks I-hez, hűtőtó kialakítása és egyéb megoldások) nehezen tervezhető és komoly költségekkel jár — érdemes elgondolkodni azon, hogy ennek a pénznek jobb helye lehetne az energiatárolásban és a megújulók kiépítésében.”

Advertisement

­”A MAVIR ábrája az elmúlt néhány nap áramtermelését mutatja. Ha a vékony fekete vonal meghaladja a piros terhelést, akkor nettó áramexportőrré válik az ország. Ez történik nyáron napközben, amikor a sárgával jelölt ipari napelemek nagyon termelnek. Figyelemre méltó, hogy még a mostani, fél paksnyi működéssel is ez a helyzet. A probléma este van, amikor az áramigény kifejezetten magas, különösen melegben, de megfelelő belföldi tárolási kapacitás híján nincs elég rendelkezésre álló forrás. A következő napokban az alsó sötétkék vonal, ami a paksi termelést fogyasztja teljesen el fog tűnni, a világoskék gáz sem lesz több, tehát a szürkével jelölt behozatal tovább nőhet. Hogy jövő héten se legyen gond, aki teheti, ütemezze az áramhasználatot a nappali órákra olyan esetben, amikor ez lehetséges.

Magyarország világelső a napenergia arányát tekintve az energiamixben az Ember nevű műhely szerint. A tavalyi egész éves arány 27 százalék volt, ami bőven a 10 százalékos világátlag felett van. A második helyezett Chile 25 százalékkal, ugyanakkor Chilében a tárolási kapacitások is ugyanilyen mértékben nőnek: a tavaly újonnan hozzáadott napenergia 76 százalékát képesek nappalról estére eltárolni.

Advertisement

A jelenlegi 8 GW feletti napelemes teljesítményt 2030-ra várhatóan kiegészíti majd 4 GW szél is, miközben a napenergia aránya is tovább nőhet. Tehát lesz bőséges olcsó és a klímát nem szennyező energia, de a tárolás megoldása egyre inkább kulcskérdéssé válik. Kaliforniában az esti csúcsteljesítményt 33 százalékban az ipari akkumulátorok biztosítják, ami folyamatosan szorítja ki a klímaváltozást fokozó gázégetést.

A magyarországi tervek szerint a jelenlegi nagyjából 700 MW-os ipari tárolós kapacitás a hétszeresére nőne 2030-ig, amit persze később tovább kell majd bővíteni. A hálózat stabilitását pedig látszólag paradox módon még az elektromos autók is segíthetik, hiszen az ipari akkuk mellett ezeknek az akkuja is használható tárolása megfelelő anyagi ösztönzéssel és V2G (Vehicle-to-Grid) töltőkkel.”

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák