Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Európai Bizottság: összegyűlt az egymillió aláírás a rovarok élőhelyeinek javítását célzó polgári kezdeményezéshez

Összegyűlt az ahhoz szükséges egymillió aláírás, hogy az Európai Bizottság választ adjon a Mentsük meg a méheket nevű, a biológiai sokféleség védelme és a rovarok élőhelyeinek javítását célzó európai polgári kezdeményezésre – közölte a brüsszeli testület szerdán.

Létrehozva:

|

Az uniós bizottság közleményében azt írta: a kezdeményezés keretében összegyűlt egymillió aláírás jelzés az uniós társjogalkotók számára, hogy fenn kell tartani a környezetvédelmi ambíciókat. A polgári kezdeményezés középpontjában egyebek mellett a biológiai sokféleség elősegítésének a közös agrárpolitika általános céljává tétele áll. Javaslatot tesz a növényvédő szerek használatának jelentős csökkentésére, a káros növényvédő szerek kivétel nélküli betiltására és a támogathatósági kritériumok megreformálására. Céljai között szerepel a mezőgazdasági területek strukturális sokféleségének elősegítése, a tápanyagok mennyiségének hatékony csökkentése, a természetvédelmi területeket hatékony kialakítása, a kutatás és az ellenőrzés fokozása, valamint az oktatás javítása.

Az Európai Bizottság kielemelte: az egymással összefüggő válságok, köztük az éghajlatváltozás, a környezetszennyezés és a biológiai sokféleség csökkenése miatt egyre inkább kiéleződnek az európai mezőgazdasággal és az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos kihívások. Az EU-ban minden harmadik méh-, lepke és zengőlégyfaj egyedszáma csökken, holott a termesztett és a vadon élő virágos növények 80 százaléka állati beporzástól függ. Az EU mezőgazdasági földterületeinek felét már jelenleg is a beporzás elmaradásának veszélye fenyegeti. Ha a beporzók léte veszélyben forog, az egyben az élelmiszerbiztonságot és a bolygón való életet is veszélyezteti – írták. “Az európai polgári kezdeményezés sikere egyértelműen jelzi, hogy a nyilvánosság széleskörűen támogatja a beporzók, a biológiai sokféleség és a fenntartható mezőgazdaság érdekében történő fellépést” – fogalmaztak. Ezzel összefüggésben a bizottság felkérte az Európai Parlamentet és az Európai Unió Tanácsát, hogy a jogalkotási javaslatokra válaszul kössenek megállapodásokat, melyek elősegítik az európai beporzó rovarok védelmét és állományaik helyreállítását.

A bizottság közleményében hangsúlyozta: új jogszabályokra vonatkozó javaslatok helyett most az a legfontosabb, hogy a jelenleg megbeszélések tárgyát képező javaslatokat a társjogalkotók elfogadják, majd időben végrehajtsák őket. A Mentsük meg a méheket nevű, a biológiai sokféleség védelme és a rovarok élőhelyeinek javítását célzó európai polgári kezdeményezést az uniós bizottság 2019 májusában vette nyilvántartásba. Ezt követően egyéves időszak állt a szervezők rendelkezésére a támogató aláírások összegyűjtésére. Az időszakot a koronavírus-járvány miatt meghosszabbították. Az európai polgári kezdeményezés szabályai szerint, amennyiben egy kezdeményezés egy éven belül egymillió támogató nyilatkozatot kap legalább hét különböző tagállamból, az Európai Bizottság három hónapon belül megvizsgálja, és reagál rá. Eldöntheti, hogy helyt ad-e a kérelemnek, és döntését minden esetben. Az európai polgári kezdeményezés nem eshet a bizottság azon hatáskörén kívül, hogy uniós jogi aktusra irányuló javaslatot nyújtson be, nem lehet nyilvánvalóan visszaélésszerű, komolytalan vagy zaklató jellegű, és nem lehet ellentétes az unió értékeivel.

Advertisement

Zöld Energia

Lehet a jövő energiája egy több forrásra épülő, intelligensen vezérelt mikrohálózat?

A technológia a működési költség mellett a kibocsátást is csökkentheti.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A kínai Guangdong Power Grid vállalat szakemberei olyan megoldást javasolnak, amelyben a napelemeket kis moduláris atomreaktorokba integrálják – írja az alternativenergia.hu.  A csapat szerint a fókusz korábban vagy a megújuló energiaforrások által dominált mikrohálózatok működésén, vagy a nukleáris alapú energiarendszereken volt. Az új megközelítés holisztikus hibrid energiagazdálkodási keretrendszert jelent. A kutatás újdonsága a fotovoltaikus és a kis moduláris reaktorok általi termelés együttes optimalizálásában rejlik, amelyhez egy robusztus, a bizonytalanságokat figyelembe vevő terhelés-elosztási mechanizmus párosul. A javasolt rendszerben a napelemek és a moduláris reaktorok egymást kiegészítő, míg a generátor és az akkumulátor további energiaforrásokat biztosítanak. A hidrogént elektrolizátorok állítják elő a többletidőszakokban, és későbbi felhasználásra tárolják, a rendszer agya pedig az energiagazdálkodási rendszer (EMS), amely döntéseket hoz a valós idejű adatok alapján. A szakértők esettanulmányként egy rendszert szimuláltak, amelyhez egy 100 MW-os hibrid mikrohálózat tartozott. A létesítmény egyrészt egy átlagos igénybevételű, 85 MW-os ipari terhelést szolgál ki, amely akár napi 25 százalékot is elérő csúcsigény-ingadozásokkal bírt; másrészt kiszolgált egy átlagos terhelésű, 15 MW-os lakossági igénybevételi komponenst, amelynek csúcs-átlag aránya 1,6 volt.

A rendszer beépített fotovoltaikus kapacitása 40 MW, a napsugárzási adatok egyéves időjárási információkból származtak. A napenergia-változékonyságot normális eloszlással modellezték. A rendszerhez egy 20 MWh-s lítium-ion akkumulátor, valamint egy maximum 15 tonna kapacitású hidrogéntároló egység is tartozott.

Az elemzés alapján egyéves működés során a javasolt optimalizációs keretrendszer átlagosan körülbelül 18,7 százalékkal csökkentette a működés költségét, miközben a szén-dioxid-kibocsátás 37,1 százalékkal mérséklődött. A különféle rezilienciamutatók eközben 98 százalék fölé emelkedtek.

Advertisement

A szakértők szerint a rövid távú akkumulátoros és a hosszú távú hidrogén alapú tárolás összehangolása napi és szezonális szinten is képes kezelni az energiában fellépő egyensúlyproblémákat.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák