Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Európai Bizottság: összegyűlt az egymillió aláírás a rovarok élőhelyeinek javítását célzó polgári kezdeményezéshez

Összegyűlt az ahhoz szükséges egymillió aláírás, hogy az Európai Bizottság választ adjon a Mentsük meg a méheket nevű, a biológiai sokféleség védelme és a rovarok élőhelyeinek javítását célzó európai polgári kezdeményezésre – közölte a brüsszeli testület szerdán.

Létrehozva:

|

Az uniós bizottság közleményében azt írta: a kezdeményezés keretében összegyűlt egymillió aláírás jelzés az uniós társjogalkotók számára, hogy fenn kell tartani a környezetvédelmi ambíciókat. A polgári kezdeményezés középpontjában egyebek mellett a biológiai sokféleség elősegítésének a közös agrárpolitika általános céljává tétele áll. Javaslatot tesz a növényvédő szerek használatának jelentős csökkentésére, a káros növényvédő szerek kivétel nélküli betiltására és a támogathatósági kritériumok megreformálására. Céljai között szerepel a mezőgazdasági területek strukturális sokféleségének elősegítése, a tápanyagok mennyiségének hatékony csökkentése, a természetvédelmi területeket hatékony kialakítása, a kutatás és az ellenőrzés fokozása, valamint az oktatás javítása.

Az Európai Bizottság kielemelte: az egymással összefüggő válságok, köztük az éghajlatváltozás, a környezetszennyezés és a biológiai sokféleség csökkenése miatt egyre inkább kiéleződnek az európai mezőgazdasággal és az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos kihívások. Az EU-ban minden harmadik méh-, lepke és zengőlégyfaj egyedszáma csökken, holott a termesztett és a vadon élő virágos növények 80 százaléka állati beporzástól függ. Az EU mezőgazdasági földterületeinek felét már jelenleg is a beporzás elmaradásának veszélye fenyegeti. Ha a beporzók léte veszélyben forog, az egyben az élelmiszerbiztonságot és a bolygón való életet is veszélyezteti – írták. “Az európai polgári kezdeményezés sikere egyértelműen jelzi, hogy a nyilvánosság széleskörűen támogatja a beporzók, a biológiai sokféleség és a fenntartható mezőgazdaság érdekében történő fellépést” – fogalmaztak. Ezzel összefüggésben a bizottság felkérte az Európai Parlamentet és az Európai Unió Tanácsát, hogy a jogalkotási javaslatokra válaszul kössenek megállapodásokat, melyek elősegítik az európai beporzó rovarok védelmét és állományaik helyreállítását.

A bizottság közleményében hangsúlyozta: új jogszabályokra vonatkozó javaslatok helyett most az a legfontosabb, hogy a jelenleg megbeszélések tárgyát képező javaslatokat a társjogalkotók elfogadják, majd időben végrehajtsák őket. A Mentsük meg a méheket nevű, a biológiai sokféleség védelme és a rovarok élőhelyeinek javítását célzó európai polgári kezdeményezést az uniós bizottság 2019 májusában vette nyilvántartásba. Ezt követően egyéves időszak állt a szervezők rendelkezésére a támogató aláírások összegyűjtésére. Az időszakot a koronavírus-járvány miatt meghosszabbították. Az európai polgári kezdeményezés szabályai szerint, amennyiben egy kezdeményezés egy éven belül egymillió támogató nyilatkozatot kap legalább hét különböző tagállamból, az Európai Bizottság három hónapon belül megvizsgálja, és reagál rá. Eldöntheti, hogy helyt ad-e a kérelemnek, és döntését minden esetben. Az európai polgári kezdeményezés nem eshet a bizottság azon hatáskörén kívül, hogy uniós jogi aktusra irányuló javaslatot nyújtson be, nem lehet nyilvánvalóan visszaélésszerű, komolytalan vagy zaklató jellegű, és nem lehet ellentétes az unió értékeivel.

Advertisement

Zöldinfó

A jövő energiája molekuláris szinten: akkumulátorokról és hidrogénről is szó lesz az MTA-n

Egész napos előadássorozatot rendeznek a környezetkémia újabb eredményeiről az Akadémián.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Egész napos előadássorozatot rendeznek a környezetkémia újabb eredményeiről a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) szeptember 21-én, a kémia hónapja részeként – közölte az alternativenergia.hu. A tájékoztatás szerint az MTA Székházának nagytermében délelőtt 10 órakor kezdődő, Kémiai környezeti kockázati tényezők és hatásaik című rendezvény résztvevői a levegőben, a vizekben, a talajban, valamint az éghajlati rendszerben zajló változásokat vizsgálják. A környezetkémia újabb tudományos eredményeit kiváló szakemberek: Fábián István (Debreceni Egyetem), Felinger Attila (Pécsi Tudományegyetem), Gelencsér András (Pannon Egyetem) és Kónya Zoltán (Szegedi Tudományegyetem), valamint Fodor Nándor (Agrártudományi Kutatóközpont), Mádlné Szőnyi Judit (Eötvös Loránd Tudományegyetem), Salma Imre (Eötvös Loránd Tudományegyetem) és Szócska Miklós (Semmelweis Egyetem) ismertetik.

A szakemberek előadásokat tartanak többek között a globális fenntarthatóságról, a nanotechnológiával végzett környezeti kármentesítésről, a Kárpát-medence felszín alatti vízpótlásáról, a légköri aeroszolok egészségi és éghajlati hatásairól, valamint a környezeti kockázatok és az emberi betegségek kapcsolatáról. Az előadásokat helyszíni kísérletek egészítik ki, amelyek többek között az éghajlati rendszer működését, a dohányfüst tüdőbeli kiülepedését, illetve a vízpótlás folyamatait szemléltetik. A délután 14 órakor kezdődő, Tiszta energia a molekulákban című program középpontjában a megújuló energiaforrásokra épülő rendszerek energiatárolási kérdései és a kémia ebben betöltött szerepe áll.

Az előadásokon szó lesz a lítiumion-akkumulátorok lehetőségeiről és korlátairól, a hidrogéntechnológiák anyagtudományi kihívásairól, valamint az energia molekuláris szintű átalakításáról és tárolásáról. A kapcsolódó technológiai bemutatókon az érdeklődők akkumulátorcellák felépítését, a vízbontás és a tüzelőanyag-cellák működését, valamint a szén- és tüzelőanyag-cellás járműtechnológiát is megismerhetik. Az eseményen való részvétel regisztrációhoz kötött, amit szeptember 20-án délutánig a sajto@titkarsag.mta.hu e-mail-címen lehet megtenni.

Advertisement

A tudományos ülésről felvétel készül, amely az MTA YouTube-csatornáján lesz megtekinthető. Az MTA Kémiai Tudományok Osztályának egy hónapos rendezvénysorozata szeptember elején egy rendhagyó kiállítás megnyitójával és egy könyvbemutatóval indult. A programok célja, hogy a szakemberek tematikus tudományos eseményeken keresztül mutassák be a molekuláris tudományok fontosabb területeit. A programokról az MTA Kémiai Tudományok Osztályának oldalán olvasható részletes tájékoztatás

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák