Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Európai Bizottság: összegyűlt az egymillió aláírás a rovarok élőhelyeinek javítását célzó polgári kezdeményezéshez

Összegyűlt az ahhoz szükséges egymillió aláírás, hogy az Európai Bizottság választ adjon a Mentsük meg a méheket nevű, a biológiai sokféleség védelme és a rovarok élőhelyeinek javítását célzó európai polgári kezdeményezésre – közölte a brüsszeli testület szerdán.

Létrehozva:

|

Az uniós bizottság közleményében azt írta: a kezdeményezés keretében összegyűlt egymillió aláírás jelzés az uniós társjogalkotók számára, hogy fenn kell tartani a környezetvédelmi ambíciókat. A polgári kezdeményezés középpontjában egyebek mellett a biológiai sokféleség elősegítésének a közös agrárpolitika általános céljává tétele áll. Javaslatot tesz a növényvédő szerek használatának jelentős csökkentésére, a káros növényvédő szerek kivétel nélküli betiltására és a támogathatósági kritériumok megreformálására. Céljai között szerepel a mezőgazdasági területek strukturális sokféleségének elősegítése, a tápanyagok mennyiségének hatékony csökkentése, a természetvédelmi területeket hatékony kialakítása, a kutatás és az ellenőrzés fokozása, valamint az oktatás javítása.

Az Európai Bizottság kielemelte: az egymással összefüggő válságok, köztük az éghajlatváltozás, a környezetszennyezés és a biológiai sokféleség csökkenése miatt egyre inkább kiéleződnek az európai mezőgazdasággal és az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos kihívások. Az EU-ban minden harmadik méh-, lepke és zengőlégyfaj egyedszáma csökken, holott a termesztett és a vadon élő virágos növények 80 százaléka állati beporzástól függ. Az EU mezőgazdasági földterületeinek felét már jelenleg is a beporzás elmaradásának veszélye fenyegeti. Ha a beporzók léte veszélyben forog, az egyben az élelmiszerbiztonságot és a bolygón való életet is veszélyezteti – írták. “Az európai polgári kezdeményezés sikere egyértelműen jelzi, hogy a nyilvánosság széleskörűen támogatja a beporzók, a biológiai sokféleség és a fenntartható mezőgazdaság érdekében történő fellépést” – fogalmaztak. Ezzel összefüggésben a bizottság felkérte az Európai Parlamentet és az Európai Unió Tanácsát, hogy a jogalkotási javaslatokra válaszul kössenek megállapodásokat, melyek elősegítik az európai beporzó rovarok védelmét és állományaik helyreállítását.

A bizottság közleményében hangsúlyozta: új jogszabályokra vonatkozó javaslatok helyett most az a legfontosabb, hogy a jelenleg megbeszélések tárgyát képező javaslatokat a társjogalkotók elfogadják, majd időben végrehajtsák őket. A Mentsük meg a méheket nevű, a biológiai sokféleség védelme és a rovarok élőhelyeinek javítását célzó európai polgári kezdeményezést az uniós bizottság 2019 májusában vette nyilvántartásba. Ezt követően egyéves időszak állt a szervezők rendelkezésére a támogató aláírások összegyűjtésére. Az időszakot a koronavírus-járvány miatt meghosszabbították. Az európai polgári kezdeményezés szabályai szerint, amennyiben egy kezdeményezés egy éven belül egymillió támogató nyilatkozatot kap legalább hét különböző tagállamból, az Európai Bizottság három hónapon belül megvizsgálja, és reagál rá. Eldöntheti, hogy helyt ad-e a kérelemnek, és döntését minden esetben. Az európai polgári kezdeményezés nem eshet a bizottság azon hatáskörén kívül, hogy uniós jogi aktusra irányuló javaslatot nyújtson be, nem lehet nyilvánvalóan visszaélésszerű, komolytalan vagy zaklató jellegű, és nem lehet ellentétes az unió értékeivel.

Advertisement

Zöldinfó

Napelemes áttörés: A napfényből egyszerre lesz élelmiszer és olcsó áram!

Bár a napelemek alatti növénytermesztés segíthet kivédeni a klímaváltozás hatásait és megmentheti a vidéki földeket, a technológia csak akkor lesz valódi segítség, ha a haszna nem a nagybefektetőknél, hanem a helyi termelőknél csapódik le.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Ahogy a nap nyugat felé halad a spanyolországi Murcia egén, a napelemek nemcsak elnyelik a napsugarakat, hanem árnyékot és védelmet is nyújtanak a alattuk növekvő kápia paprikának, borszőlőnek és sárkánygyümölcsnek. A mezőgazdaságáról és bőséges napsütéséről ismert délkelet-spanyolországi régió jelenleg azt teszteli, hogy a termőföldekért folytatott küzdelem helyett a mezőgazdaság és a napenergia képes-e békésen és hatékonyan egymás mellett létezni. Ezt a technológiát nevezik agrár-fotovoltaikának (agrivoltaics vagy agri-PV), amely az élelmiszer-termelés és a megújulóenergia-termelés közvetlen integrációját jelenti, írja az alternativenergia.hu. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a napelemes rendszereket a mezőgazdasági növények fölé, azok sora közé vagy a parcellák szélére telepítik. Egy 2023-as tanulmány becslése szerint Európa a jelenlegi villamosenergia-igényének akár a huszonötszörösét is képes lenne megtermelni az agrár-fotovoltaika segítségével. Ugyanakkor a napenergia-szektor sajátos környezeti és társadalmi kihívásokkal küzd. Mivel egységnyi villamos energia megtermeléséhez lényegesen nagyobb területre van szüksége, mint sok más energiaforrásnak, komoly területhasználati konfliktusokat váltott ki, különösen a vidéki térségekben. A technológiában rejlő gazdasági és környezeti lehetőségek óriásiak, de a szakértők rámutatnak: egyáltalán nem mindegy, hogyan valósítják meg a beruházásokat, és kik a valódi haszonélvezői.

A gondolat, hogy Dél-Európából energiaközpontot formáljanak, komoly támogatást kapott a politikától és a piaci szereplőktől egyaránt. A Big Tech vállalatok gyorsan felismerték a lehetőséget: Olaszország déli részén az Amazon és az Apple már több mint 150 megawatt összkapacitású agrivoltaikus projektekre kötött áramvásárlási szerződést (PPA). Ez a kapacitás nagyjából 100 000 olasz háztartás éves áramszükségletének felel meg. Európa emellett jelentős közpénzekkel támogatja a szemléletváltást: az EU által finanszírozott AGRISOL projekt 1,9 millió eurót fektet be olasz és spanyol fejlesztésekbe, míg Olaszország önmagában 1,7 milliárd eurós állami támogatási keretet különített el a kezdeményezésre.

Szigorú szabályok a mezőgazdaság védelmében

Advertisement

Az uniós és a nemzeti szabályozások egyre szigorúbban írják elő, hogy a mezőgazdasági termelésnek érdemi résznek kell maradnia a napelemmel beépített területeken. Franciaországban a projekteknek a helyi referenciahozamokhoz képest a terménytermelés legalább 90 százalékát fel kell mutatniuk, míg Olaszországban a terület legalább 70 százalékát kötelezően meg kell tartani mezőgazdasági művelés alatt. A szakemberek szerint világos osztályozásra és pontos definíciókra van szükség. A spanyol IMIDA kutatóintézet szakértője, Pilar Flores hangsúlyozza, hogy a termőföldek védelmének kell a szabályozás alappillérének lennie, garantálva a művelhető terület minimális veszteségét.

De miért az aktív termőföldeket használják a beruházók az üres vagy elhagyott területek helyett? A válasz az infrastruktúrában rejlik: a napelemparkoknak viszonylag sík terepre és a meglévő villamoshálózathoz való közelségre van szükségük. Ráadásul a nem művelt, használaton kívüli területek sokszor magas ökológiai értéket képviselnek, így beépítésük környezetvédelmi szempontból problémás lehet.

Advertisement

Mit nyerhetnek a gazdálkodók?

Az agrár-fotovoltaikus rendszerek számos esetben igazoltan javítják a vízfelhasználás hatékonyságát, védik a növényeket a szélsőséges időjárástól, és növelik a földterület összkapacitását. A klímaváltozás elleni küzdelemben is fontos eszközt jelenthetnek. A rendkívüli hőség és a heves esőzések az elmúlt években súlyos károkat okoztak a mezőgazdaságban, ami sok gazdát a földek elhagyására kényszerített. A napelemek által vetett árnyék csökkenti a párolgást, segít a talajnak megtartani a nedvességet, és enyhülést nyújt a mezőgazdasági dolgozóknak, valamint a legelő állatoknak. Ezenfelül a panelek fizikai védelmet biztosítanak a jégverés ellen. A gazdák a megtermelt energiát felhasználhatják saját üzemi működésükhöz, a felesleget értékesíthetik a hálózatba, vagy egyszerűen bérbe adhatják a növények feletti légteret az energiatermelőknek.

Advertisement

A szakértők ugyanakkor figyelmeztetnek: a pozitív hatások nem automatikusak. Az eredmény nagyban függ az alkalmazott technológiától és a helyszín egyedi adottságaitól. Murciában például a kutatások kimutatták, hogy a vízhiánnyal küzdő paprikatervények jobban fejlődtek a napelemek árnyékában, mint az öntözött társaik, de minden esetet és helyszínt egyedileg kell elemezni.

Valódi segítség vagy a nagyvállalatok kiskapuja?

Advertisement

A technológiát ért kritikák szerint a rendszer nem a mezőgazdaság valódi problémáit orvosolja. A nagyvállalatok és az adatközpont-fejlesztők agresszíven keresték meg a gazdákat a földjeikért. Az olasz Associazione Rurale Italiana termelői szövetség elnöke, Fabrizio Garbarino szerint az agrár-fotovoltaika a szektor válságát használja ki ahelyett, hogy a földek elhagyásának valódi okait kezelné, és csupán olcsó shortcutot jelent az energiaéhes multinacionális cégeknek. Egy 2025-ös, négy európai régiót vizsgáló tanulmány kimutatta, hogy az agrár-fotovoltaika előnyei jelenleg aránytalanul a nagyüzemi gazdálkodókat, a földtulajdonosokat és az befektetőket támogatják a kisgazdákkal és a helyi közösségekkel szemben. Ha a helyi lakosokat és az ökológiai szempontokat kizárják a döntéshozatalból, az tovább mélyítheti a meglévő hatalmi egyenlőtlenségeket.

Mivel a kezdő beruházási költségek magasak és a hálózati csatlakozási sorok hosszúak, a szektort a multinacionális vállalatok által támogatott nagyprojektek dominálják. Az olasz Today.it 2025-ös elemzése szerint az agrár-fotovoltaikus projektekre szánt mintegy 775 millió eurónyi állami támogatás csaknem 86 százaléka nagy léptékű, gyakran külföldi tulajdonú projektekhez került. Olaszországban például felháborodást váltott ki egy Toszkánában megvalósuló, izraeli tőkéből finanszírozott projekt, ami éles vitát generált arról, ki részesül a zöldátállás hasznából.

Advertisement

 

 

Advertisement

Borítókép: Kép: Zimmermann PV-Steel Group

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák