Zöldinfó

Európai Bizottság: összegyűlt az egymillió aláírás a rovarok élőhelyeinek javítását célzó polgári kezdeményezéshez

Összegyűlt az ahhoz szükséges egymillió aláírás, hogy az Európai Bizottság választ adjon a Mentsük meg a méheket nevű, a biológiai sokféleség védelme és a rovarok élőhelyeinek javítását célzó európai polgári kezdeményezésre – közölte a brüsszeli testület szerdán.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-04-14

Szerző:

Vanessza

Az uniós bizottság közleményében azt írta: a kezdeményezés keretében összegyűlt egymillió aláírás jelzés az uniós társjogalkotók számára, hogy fenn kell tartani a környezetvédelmi ambíciókat. A polgári kezdeményezés középpontjában egyebek mellett a biológiai sokféleség elősegítésének a közös agrárpolitika általános céljává tétele áll. Javaslatot tesz a növényvédő szerek használatának jelentős csökkentésére, a káros növényvédő szerek kivétel nélküli betiltására és a támogathatósági kritériumok megreformálására. Céljai között szerepel a mezőgazdasági területek strukturális sokféleségének elősegítése, a tápanyagok mennyiségének hatékony csökkentése, a természetvédelmi területeket hatékony kialakítása, a kutatás és az ellenőrzés fokozása, valamint az oktatás javítása.

Az Európai Bizottság kielemelte: az egymással összefüggő válságok, köztük az éghajlatváltozás, a környezetszennyezés és a biológiai sokféleség csökkenése miatt egyre inkább kiéleződnek az európai mezőgazdasággal és az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos kihívások. Az EU-ban minden harmadik méh-, lepke és zengőlégyfaj egyedszáma csökken, holott a termesztett és a vadon élő virágos növények 80 százaléka állati beporzástól függ. Az EU mezőgazdasági földterületeinek felét már jelenleg is a beporzás elmaradásának veszélye fenyegeti. Ha a beporzók léte veszélyben forog, az egyben az élelmiszerbiztonságot és a bolygón való életet is veszélyezteti – írták. “Az európai polgári kezdeményezés sikere egyértelműen jelzi, hogy a nyilvánosság széleskörűen támogatja a beporzók, a biológiai sokféleség és a fenntartható mezőgazdaság érdekében történő fellépést” – fogalmaztak. Ezzel összefüggésben a bizottság felkérte az Európai Parlamentet és az Európai Unió Tanácsát, hogy a jogalkotási javaslatokra válaszul kössenek megállapodásokat, melyek elősegítik az európai beporzó rovarok védelmét és állományaik helyreállítását.

A bizottság közleményében hangsúlyozta: új jogszabályokra vonatkozó javaslatok helyett most az a legfontosabb, hogy a jelenleg megbeszélések tárgyát képező javaslatokat a társjogalkotók elfogadják, majd időben végrehajtsák őket. A Mentsük meg a méheket nevű, a biológiai sokféleség védelme és a rovarok élőhelyeinek javítását célzó európai polgári kezdeményezést az uniós bizottság 2019 májusában vette nyilvántartásba. Ezt követően egyéves időszak állt a szervezők rendelkezésére a támogató aláírások összegyűjtésére. Az időszakot a koronavírus-járvány miatt meghosszabbították. Az európai polgári kezdeményezés szabályai szerint, amennyiben egy kezdeményezés egy éven belül egymillió támogató nyilatkozatot kap legalább hét különböző tagállamból, az Európai Bizottság három hónapon belül megvizsgálja, és reagál rá. Eldöntheti, hogy helyt ad-e a kérelemnek, és döntését minden esetben. Az európai polgári kezdeményezés nem eshet a bizottság azon hatáskörén kívül, hogy uniós jogi aktusra irányuló javaslatot nyújtson be, nem lehet nyilvánvalóan visszaélésszerű, komolytalan vagy zaklató jellegű, és nem lehet ellentétes az unió értékeivel.

Kapcsolódó tartalom:élőhely környezet rovarok természet

Zöldinfó

Okostelefon a zsebben, természet a kézben, így válhat mindenki kutatóvá

Egy megyényi természet sorsa múlik azon, mit tudunk róla – és most bárki beszállhat a rejtett értékek feltérképezésébe.

Létrehozva:

4 óra telt el a létrehozás óta

2026-02-01

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Magyarország 2030-ig vállalta, hogy területének 30 százalékát védelem alá helyezi, de ettől ma még messze vagyunk – írja az alternativenergia.hu. A hiányzó rész egy nagyobb megye területének felel meg – és nem térképen, hanem adatokban „hiányzik”. Szabolcs Márton, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa szerint a megoldás fontos részét jelentheti a közösségi tudomány, vagyis azok az önkéntesek, akik akár egyetlen telefonos megfigyeléssel is hozzájárulhatnak a természetvédelemhez. Ráadásul nem kell a nyárra várni: a téli és kora tavaszi adatgyűjtés is kulcsfontosságú. Magyarországon jelenleg a területek mintegy 22 százaléka áll természetvédelmi oltalom alatt, miközben az uniós vállalás szerint 2030-ra el kellene érni a 30 százalékot. Ez a különbség pedig nem kevés: egy nagyobb megye területének felel meg. A kérdés az, hol található ez az a térség, amely természetvédelmi szempontból indokolt lenne a védelemre. A válasz pedig nem újabb térképek rajzolásában, hanem sokkal több és pontosabb biológiai adatban rejlik.

Több adat kell, mint amennyit a kutatók egyedül össze tudnak gyűjteni

Bár a Földön mintegy 2,5 millió fajt ismerünk, sok esetben még a velük kapcsolatos alapvető információink – például az elterjedésük – is hiányosak. Ennek nem az az oka, hogy ezek a fajok érdektelenek lennének, hanem az, hogy nincs elég kutató, aki minden élőlényt mindenhol megfigyeljen. A természetvédelem gyakorlati tervezéséhez azonban elengedhetetlen lenne tudni, hol élnek a védelemre szoruló fajok, és mely területek őrzik a legnagyobb biodiverzitást.

Ezt a hiányt pótolják egyre nagyobb mértékben a közösségi tudományos programok. Magyarországon már most is hatalmas civil adatgyűjtő hálózat működik: madárszámlálások, vadkamerás felvételek feldolgozása, városi tavak élővilágának feltárása vagy éppen kullancsok és szúnyogok megfigyelése zajlik önkéntesek bevonásával. Ezek az adatok nem fiókban maradnak, hanem ellenőrzés után tudományos kutatásokban és természetvédelmi döntésekben is megjelennek.

Ebben jelentős szerepet játszik az iNaturalist nevű online platform, amely világszerte – magyar nyelven is – elérhető. A felhasználók fényképpel és helyadatokkal tölthetnek fel megfigyeléseket, a rendszer pedig határozási javaslatot tesz, amit a közösség és szakértők ellenőriznek. Így akár egyetlen telefonos fotóból is megbízható tudományos adat válhat. Ezek a közösségi megfigyelések már ma is hozzájárulnak például egyes fajok elterjedésének, változatainak vagy táplálkozási szokásainak pontosabb megértéséhez.

A fehér foltok feltérképezése döntheti el, mi kerülhet védelem alá

A gyorsan növekvő adatmennyiség ellenére komoly gond, hogy a megfigyelések nem egyenletesen oszlanak el. Több adat érkezik a városok környékéről és a népszerű kirándulóhelyekről, miközben a félreesőbb, kevésbé látogatott területek sokszor adathiányosak maradnak. Pedig könnyen lehet, hogy éppen ezek között található az a „megyényi” terület, amelyet a következő években természetvédelmi oltalom alá lehetne helyezni.

Erre a problémára válaszul indult el az Élő Magyarország – Országos Élővilág-térképezési Program. A kezdeményezés célzottan azokat a térségeket vizsgálja, ahonnan kevés adat áll rendelkezésre. Az önkéntesek előre kijelölt területeket járnak be, és rendszeresen töltenek fel megfigyeléseket az iNaturalistre. A program első évének tapasztalatai azt mutatják, hogy már néhány tucat résztvevő is látványos eredményeket tud elérni: több száz új adat született, és szinte minden résztvevőnél előkerült valamilyen védett faj.

A program 2026-ban is folytatódik, új hangsúlyokkal. A Téltemető Növényvadászat projekt idén január 20 és március 20 között várja a virágzó növények megfigyeléseit. Emellett Magyarország csatlakozik a City Nature Challenge nemzetközi kezdeményezéshez is, amely során áprilisban Budapest és Debrecen élővilágát térképezik fel egy négynapos, nyitott esemény keretében.

A természetvédelem jövője egyre inkább azon múlik, mennyire tudjuk bevonni a társadalmat az adatgyűjtésbe. A biodiverzitás megőrzéséhez nemcsak szakemberekre, hanem figyelmes megfigyelőkre is szükség van – akár egy okostelefonnal a zsebükben.

Tovább olvasom