Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Európai Bizottság: összegyűlt az egymillió aláírás a rovarok élőhelyeinek javítását célzó polgári kezdeményezéshez

Összegyűlt az ahhoz szükséges egymillió aláírás, hogy az Európai Bizottság választ adjon a Mentsük meg a méheket nevű, a biológiai sokféleség védelme és a rovarok élőhelyeinek javítását célzó európai polgári kezdeményezésre – közölte a brüsszeli testület szerdán.

Létrehozva:

|

Az uniós bizottság közleményében azt írta: a kezdeményezés keretében összegyűlt egymillió aláírás jelzés az uniós társjogalkotók számára, hogy fenn kell tartani a környezetvédelmi ambíciókat. A polgári kezdeményezés középpontjában egyebek mellett a biológiai sokféleség elősegítésének a közös agrárpolitika általános céljává tétele áll. Javaslatot tesz a növényvédő szerek használatának jelentős csökkentésére, a káros növényvédő szerek kivétel nélküli betiltására és a támogathatósági kritériumok megreformálására. Céljai között szerepel a mezőgazdasági területek strukturális sokféleségének elősegítése, a tápanyagok mennyiségének hatékony csökkentése, a természetvédelmi területeket hatékony kialakítása, a kutatás és az ellenőrzés fokozása, valamint az oktatás javítása.

Az Európai Bizottság kielemelte: az egymással összefüggő válságok, köztük az éghajlatváltozás, a környezetszennyezés és a biológiai sokféleség csökkenése miatt egyre inkább kiéleződnek az európai mezőgazdasággal és az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos kihívások. Az EU-ban minden harmadik méh-, lepke és zengőlégyfaj egyedszáma csökken, holott a termesztett és a vadon élő virágos növények 80 százaléka állati beporzástól függ. Az EU mezőgazdasági földterületeinek felét már jelenleg is a beporzás elmaradásának veszélye fenyegeti. Ha a beporzók léte veszélyben forog, az egyben az élelmiszerbiztonságot és a bolygón való életet is veszélyezteti – írták. “Az európai polgári kezdeményezés sikere egyértelműen jelzi, hogy a nyilvánosság széleskörűen támogatja a beporzók, a biológiai sokféleség és a fenntartható mezőgazdaság érdekében történő fellépést” – fogalmaztak. Ezzel összefüggésben a bizottság felkérte az Európai Parlamentet és az Európai Unió Tanácsát, hogy a jogalkotási javaslatokra válaszul kössenek megállapodásokat, melyek elősegítik az európai beporzó rovarok védelmét és állományaik helyreállítását.

A bizottság közleményében hangsúlyozta: új jogszabályokra vonatkozó javaslatok helyett most az a legfontosabb, hogy a jelenleg megbeszélések tárgyát képező javaslatokat a társjogalkotók elfogadják, majd időben végrehajtsák őket. A Mentsük meg a méheket nevű, a biológiai sokféleség védelme és a rovarok élőhelyeinek javítását célzó európai polgári kezdeményezést az uniós bizottság 2019 májusában vette nyilvántartásba. Ezt követően egyéves időszak állt a szervezők rendelkezésére a támogató aláírások összegyűjtésére. Az időszakot a koronavírus-járvány miatt meghosszabbították. Az európai polgári kezdeményezés szabályai szerint, amennyiben egy kezdeményezés egy éven belül egymillió támogató nyilatkozatot kap legalább hét különböző tagállamból, az Európai Bizottság három hónapon belül megvizsgálja, és reagál rá. Eldöntheti, hogy helyt ad-e a kérelemnek, és döntését minden esetben. Az európai polgári kezdeményezés nem eshet a bizottság azon hatáskörén kívül, hogy uniós jogi aktusra irányuló javaslatot nyújtson be, nem lehet nyilvánvalóan visszaélésszerű, komolytalan vagy zaklató jellegű, és nem lehet ellentétes az unió értékeivel.

Advertisement

Zöldinfó

Milliárdos beruházásokkal gyorsítaná az EU a tiszta energiára való átállást

Fel kell gyorsítani az energiafelhasználó ágazatok villamosítását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Fel kell gyorsítani a nagy energiafelhasználó ágazatok, így az ipar, a közlekedés, valamint az épületek villamosítását, mivel ez alacsonyabb energiaárakat, nagyobb versenyképességet és erősebb energiabiztonságot eredményezne az unió gazdasága, a vállalkozások és a háztartások számára – hangoztatta Teresa Ribera tiszta, igazságos és versenyképes átmenetért felelős uniós biztos Brüsszelben. Az Európai Bizottság villamosítási cselekvési tervének bemutatásakor Ribera hangsúlyozta: a cél a villamos energia és a fosszilis energia költségei közötti árkülönbség csökkentése, valamint a tisztább, villamosenergia-alapú technológiák, például a hőszivattyúk, az elektromos járművek és az akkumulátorok elterjedésének ösztönzése – írja az alternativenergia.hu.

Ahhoz, hogy az európai gyártók ki tudják használni az ipari dekarbonizáció és a villamosítás nyújtotta lehetőségeket, jelentős beruházásokra van szükség – hangsúlyozta. “A villamosítás lehetővé tétele érdekében fel kell gyorsítanunk a hálózat kiépítését” – fogalmazott, majd kifejtette: a villamosítást akadályozza, hogy a hálózati csatlakozások kiépítése évekig is eltarthat, a vállalatok számára túl kevés az ösztönző arra, hogy a fosszilis tüzelőanyagokról villamos energiára váltsanak. A villamosítási cselekvési terv mindezen akadályokat kezeli – emelte ki.

A javaslat a villamosenergia-számlákra vonatkozóan felhatalmazza a tagállamokat arra, hogy csökkentsék bizonyos fogyasztói csoportok hálózati díjait és az energiaigényes vállalkozások adóit. Emellett ösztönzi az intelligens mérők gyorsabb telepítését, ami – az uniós biztos szavai szerint – megkönnyíti a megtakarítását. A javaslat azt is biztosítani kívánja, hogy a villamosenergiát ne adóztassák magasabban, mint a gázt – magyarázta. A cselekvési terv továbbá megoldásokat javasol a villamosítási technológiák előzetes költségeinek csökkentésére a kulcsfontosságú keresleti ágazatokban, például az épületekben, a közlekedésben és az iparban – tette hozzá.

Advertisement

Az uniós biztos végezetól közölte: az EU célja, hogy 2040-re évente 260 milliárd euróval csökkentse az EU fosszilis tüzelőanyag-importját. A sajtótájékoztatón Wopke Hoekstra, az Európai Bizottság klímaügyekért felelős biztosa a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) tervezett felülvizsgálatával kapcsolatban azt mondta, az ETS 2005-ös bevezetése óta több mint 270 milliárd euró bevételt generált, amelyet a tagállamok az innovációba, az ipari dekarbonizációba és az európai energiarendszer modernizációjába forgattak vissza. Noha ez segített Európának 50 százalékkal csökkenteni a kibocsátásokat, folytatni szükséges az éghajlat-politikai fellépéssel kapcsolatos munkát, modernizálni a dekarbonizációs politikát, hogy a beruházások javítsák a versenyképességet és hozzájáruljon az energiafüggetlenséghez.

Emlékeztetett: a nemzeti kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó bevételeket vissza kell forgatni az kibocsátáskereskedelmi rendszerbe tartozó ágazatokba. Az elv világos: az ipar hozzájárulásainak vissza kell áramlania az iparba. Ez a megközelítés ösztönzi és jutalmazza azokat, akik befektetnek a tiszta átállásba, és ösztönzi azokat, akiknek nehézséget okoz a felzárkózás – hangoztatta. Közölte: a felülvizsgált ETS nagy hangsúlyt fektet a beruházásokra. A tagállamoknak nemzeti ETS-ből származó bevételeik 50 százalékát az ETS-ágazatok dekarbonizációját célzó beruházásokra kell fordítaniuk. Ez 2030 előtt több mint 100 milliárd eurós beruházást jelent – magyarázta. A szolidaritás továbbra is az ETS középpontjában áll – hangoztatta. A EU Modernizációs Alapja továbbra is támogatja az alacsonyabb jövedelmű tagállamokat az energiarendszerek korszerűsítésében és az ipari átalakulásban – tette hozzá az uniós biztos.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák