Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Európai Bizottság: összegyűlt az egymillió aláírás a rovarok élőhelyeinek javítását célzó polgári kezdeményezéshez

Összegyűlt az ahhoz szükséges egymillió aláírás, hogy az Európai Bizottság választ adjon a Mentsük meg a méheket nevű, a biológiai sokféleség védelme és a rovarok élőhelyeinek javítását célzó európai polgári kezdeményezésre – közölte a brüsszeli testület szerdán.

Létrehozva:

|

Az uniós bizottság közleményében azt írta: a kezdeményezés keretében összegyűlt egymillió aláírás jelzés az uniós társjogalkotók számára, hogy fenn kell tartani a környezetvédelmi ambíciókat. A polgári kezdeményezés középpontjában egyebek mellett a biológiai sokféleség elősegítésének a közös agrárpolitika általános céljává tétele áll. Javaslatot tesz a növényvédő szerek használatának jelentős csökkentésére, a káros növényvédő szerek kivétel nélküli betiltására és a támogathatósági kritériumok megreformálására. Céljai között szerepel a mezőgazdasági területek strukturális sokféleségének elősegítése, a tápanyagok mennyiségének hatékony csökkentése, a természetvédelmi területeket hatékony kialakítása, a kutatás és az ellenőrzés fokozása, valamint az oktatás javítása.

Az Európai Bizottság kielemelte: az egymással összefüggő válságok, köztük az éghajlatváltozás, a környezetszennyezés és a biológiai sokféleség csökkenése miatt egyre inkább kiéleződnek az európai mezőgazdasággal és az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos kihívások. Az EU-ban minden harmadik méh-, lepke és zengőlégyfaj egyedszáma csökken, holott a termesztett és a vadon élő virágos növények 80 százaléka állati beporzástól függ. Az EU mezőgazdasági földterületeinek felét már jelenleg is a beporzás elmaradásának veszélye fenyegeti. Ha a beporzók léte veszélyben forog, az egyben az élelmiszerbiztonságot és a bolygón való életet is veszélyezteti – írták. “Az európai polgári kezdeményezés sikere egyértelműen jelzi, hogy a nyilvánosság széleskörűen támogatja a beporzók, a biológiai sokféleség és a fenntartható mezőgazdaság érdekében történő fellépést” – fogalmaztak. Ezzel összefüggésben a bizottság felkérte az Európai Parlamentet és az Európai Unió Tanácsát, hogy a jogalkotási javaslatokra válaszul kössenek megállapodásokat, melyek elősegítik az európai beporzó rovarok védelmét és állományaik helyreállítását.

A bizottság közleményében hangsúlyozta: új jogszabályokra vonatkozó javaslatok helyett most az a legfontosabb, hogy a jelenleg megbeszélések tárgyát képező javaslatokat a társjogalkotók elfogadják, majd időben végrehajtsák őket. A Mentsük meg a méheket nevű, a biológiai sokféleség védelme és a rovarok élőhelyeinek javítását célzó európai polgári kezdeményezést az uniós bizottság 2019 májusában vette nyilvántartásba. Ezt követően egyéves időszak állt a szervezők rendelkezésére a támogató aláírások összegyűjtésére. Az időszakot a koronavírus-járvány miatt meghosszabbították. Az európai polgári kezdeményezés szabályai szerint, amennyiben egy kezdeményezés egy éven belül egymillió támogató nyilatkozatot kap legalább hét különböző tagállamból, az Európai Bizottság három hónapon belül megvizsgálja, és reagál rá. Eldöntheti, hogy helyt ad-e a kérelemnek, és döntését minden esetben. Az európai polgári kezdeményezés nem eshet a bizottság azon hatáskörén kívül, hogy uniós jogi aktusra irányuló javaslatot nyújtson be, nem lehet nyilvánvalóan visszaélésszerű, komolytalan vagy zaklató jellegű, és nem lehet ellentétes az unió értékeivel.

Advertisement

Zöldinfó

Miért jobb az élő fenyő a műfenyőnél? Környezetvédelmi szempontok karácsony előtt

Ökológiai szempontból jobb valódi fenyőfát vásárolni karácsonyra, mint műfenyőt.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatója szerint érdemes alternatív karácsonyfa-megoldásokban is gondolkodni, de ha valaki élő fenyőt vásárol, akkor lehetőség szerint Magyarországon termesztett, ne túl nagyméretű fenyőt válasszon, amit az ünnepek után komposztál. “Fontos tisztázni, hogy a karácsonyra szánt fenyőfákat erre a célra kialakított ültetvényeken nevelik, tehát nem az őshonos erdőktől veszik el a területet, mint azt néhányan gondolják” – emeli ki az alternativenergia.hu. Ebben a tekintetben a karácsonyfa termesztése nem lóg ki a többi intenzív szántóföldi vagy erdőültetvény jellegű gazdálkodásból. Nincs jelentős különbség az ültetvényeken nevelt fenyőfák és más haszonnövények között: mindegyiket további emberi felhasználásra termelik. A műfenyő ezzel szemben a legkevésbé ajánlott megoldás karácsonyra – mondja a kutató.

“A műfenyők nagyrészt polivinil-kloridból (PVC) készülnek, ami nem lebomló műanyag. Így egy idő után a műfenyő olyan hulladék lesz, amely tovább szennyezi a környezetet. A szállításuk is jelentős terhelést jelent, hiszen a műfenyők többsége több ezer kilométeres távolságból érkezik a hazai boltokba, webáruházakba. Azt is figyelembe kell venni, hogy kutatások szerint a műfenyők mikroműanyagokkal szennyezik a környezetet és az emberi szervezetet” – részletezi. A közlemény szerint a termelői szempontokat is érdemes figyelembe venni.

“A fenyőfaültetvényeket a termelők éveken át gondozzák, és a fák eladásából származó bevétel családok megélhetését jelenti. Éppen ezért a termelőknek kifejezett gazdasági érdekük a fák pótlása. A növények évekig növekednek a földben, közben pedig értékes ökoszisztéma szolgáltatást nyújtanak. Megkötik a szén-dioxidot, a szálló port, tisztítják a levegőt, részt vesznek a lokális klímaszabályozásban, hozzájárulnak a talaj vízmegtartásához és élőhelyet biztosítanak sokféle élőlénycsoportnak” – írják a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák