Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

ÉVOSZ: az építőipar rendelésállománya 30 százalékkal kisebb, mint 2022 közepén volt

Az építőipar rendelésállománya 30 százalékkal kisebb lett 2023 első félévének végén a múlt év közepéhez viszonyítva; az idén kötött új szerződések volumene 37 százalékkal marad el a 2022 első felében kötött szerződésekétől az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) adatai szerint.

Létrehozva:

|

A szövetség az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében hangsúlyozza: az év második fele az erős piaci versenyről, a túlélési stratégiákról szól. A szakszövetség szerint számos építési vállalkozás, tervező- és mérnökiroda az erősödő verseny mellett sem fog elegendő munkához jutni az év hátralevő részében. Emiatt az építési vállalkozások többségénél radikális költségcsökkentésre van szükség, ami létszámleépítéseket hozhat magával. Az ágazat szereplői a szakmunkásokat és mérnököket mindenképp szeretnék megtartani, amihez azonban munkára van szükségük – mutat rá az ÉVOSZ. A közlemény idézte Koji Lászlót, a szakmai szövetség elnökét, aki elmondta: az állami megrendelések visszafogása (mintegy 3000 milliárd forint nagyságrendben), a lakásépítés és felújítás 25 százalékos csökkenése, valamint a külföldi befektetők importanyag-, unión kívüli munkaerő- és kivitelezői kapacitáshasználata együttesen hozta kritikus helyzetbe a hazai építésgazdasági értéklánc szereplőit.

Ezért a szakszövetség szükségesnek tartja a kormányzati építési-beruházási közbeszerzések folyamatos előkészítését, az előkészítések felgyorsítását, az ajánlatkérések további meghirdetését és a projektek megvalósításának vállalkozásba adását. Az ÉVOSZ olyan témákban vár előrelépést, mint az országos lakóingatlan-felújítási, illetve a bérlakásépítési program, az ivóvíz- és csatornarendszerek rekonstrukciós programja, valamint a nagyvárosi közlekedést segítő városi infrastruktúrafejlesztő program. Hozzátették, a szakszövetség fontosnak tartja az Állami Építési Beruházások Kerettörvényének mielőbbi elfogadását, hogy tovább lehessen lépni a tízéves állami beruházási program meghatározásában. Ez kiszámíthatóbbá tenné a piaci szereplők lehetőségeit is. Az építőiparosok a lakossági kapcsolataik alapján azt is jelezték, hogy a lakásépítők a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) aktualizálására, valamint az energiamegtakarítást eredményező felújítási támogatásokra várnak.

Kiemelték, hogy a lakásépítés és felújítás az állami ösztönzők és a lakosság részére elfogadható banki finanszírozás nélkül tovább szűkül. Az ÉVOSZ arra is rámutatott, hogy az Európai Unión kívüli befektetők létesítményeinél a magyarországi termékgyártók, tervezők és kivitelezők egyre kevésbé kapnak esélyt a közreműködésre. Mindezek miatt az építési vállalkozóknak mindent meg kell tenniük hatékonyságuk javítása érdekében – véli a szakmai szövetség, példaként említve a felnőttképzést, továbbképzést. A munkaadók által indított vagy  kezdeményezett képzési programoknak megtartó szerepük van a foglalkoztatottak körében – olvasható az ÉVOSZ közleményében.

Advertisement

Zöldinfó

Olcsóbb rezsi, gyorsabb építés: tarolnak a könnyűszerkezetes otthonok

Míg 2021-ben még 3 százalék körül alakult, 2026-ra már meghaladta a 20 százalékot a könnyűszerkezetes családi házak aránya.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A keresletet a növekvő építési költségek és az energiahatékony megoldások iránti igény hajtja, hívta fel a figyelmet kiadott elemzésében a Dunahouse – írja az alternativenergia.hu. “A könnyűszerkezetes ház sokáig kényszermegoldás volt, ma már korszerű építési forma és műszaki szempontból is egyenrangú alternatíva. Tízből két építkező már kifejezetten ezt keresi, mert nem akarnak kompromisszumot a hőszigetelés és a modern gépészet terén” – idézte a közlemény Máté Ferencet, a Duna House ügyvezető igazgatóját. Mint megjegyezték, Nyugat-Európában az új építésű családi házak 45-70 százaléka készül könnyűszerkezetes technológiával. A hazai arány emelkedése részben az építési technológia fejlődésével, részben a szigorodó energetikai előírásokkal magyarázható. “A könnyűszerkezetes építés terjedése mögött elsősorban a hagyományos kivitelezés drágulása áll” – emelte ki Kemény László, a Duna House könnyűszerkezetes ingatlanokra specializálódott franchise partnere, hozzátéve: a Duna House a kivitelezési oldalon is együttműködik könnyűszerkezetes technológiára specializálódott partnerekkel.

A működési költségek is erősen befolyásolják a döntéseket. A korszerű rétegrenddel épülő szerkezetek fajlagos hővesztesége alacsonyabb, így az energiafelhasználás mérsékelhető. Egy új építésű, könnyűszerkezetes családi ház éves rezsiköltsége 30-50 százalékkal is alacsonyabb lehet egy korszerűtlenebb, hagyományos falazatú ingatlanhoz képest – mutatott rá az elemzés. A piaci bővülésnek három fő oka van. Egyrészt az építési költségek, 2026 elején egy kulcsrakész, korszerű gépészeti megoldásokkal, hőszivattyús rendszerrel épülő könnyűszerkezetes ház nettó költsége négyzetméterenként 450-600 ezer forint, ami a hagyományos építés alsó-középső tartományával versenyez. Másrészt a teljes beruházási szint is kedvezőbb. Az agglomerációban egy 90-110 négyzetmétereses új családi ház telekkel együtt jellemzően 65-80 millió forintos összköltséggel valósítható meg, ami már alternatívát jelent a használt ingatlanok megvásárlásával és felújításával szemben.

Harmadrészt a finanszírozási környezet is támogatja a szegmens bővülését, mert a könnyűszerkezetes házak megfelelnek az energetikai és műszaki előírásoknak, ezért a legtöbb állami támogatási forma is elérhető – sorolta a Dunahouse. A piaci visszajelzések alapján a rövidebb kivitelezési idő és a tervezhető költségek iránti igény folyamatosan erősödik, emiatt középtávon tovább nőhet a könnyűszerkezetes technológia aránya az új építésű családi házak piacán, elsősorban az agglomerációs övezetekben – összegezte az elemzés.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák