Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

ÉVOSZ: az építőipar rendelésállománya 30 százalékkal kisebb, mint 2022 közepén volt

Az építőipar rendelésállománya 30 százalékkal kisebb lett 2023 első félévének végén a múlt év közepéhez viszonyítva; az idén kötött új szerződések volumene 37 százalékkal marad el a 2022 első felében kötött szerződésekétől az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) adatai szerint.

Létrehozva:

|

A szövetség az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében hangsúlyozza: az év második fele az erős piaci versenyről, a túlélési stratégiákról szól. A szakszövetség szerint számos építési vállalkozás, tervező- és mérnökiroda az erősödő verseny mellett sem fog elegendő munkához jutni az év hátralevő részében. Emiatt az építési vállalkozások többségénél radikális költségcsökkentésre van szükség, ami létszámleépítéseket hozhat magával. Az ágazat szereplői a szakmunkásokat és mérnököket mindenképp szeretnék megtartani, amihez azonban munkára van szükségük – mutat rá az ÉVOSZ. A közlemény idézte Koji Lászlót, a szakmai szövetség elnökét, aki elmondta: az állami megrendelések visszafogása (mintegy 3000 milliárd forint nagyságrendben), a lakásépítés és felújítás 25 százalékos csökkenése, valamint a külföldi befektetők importanyag-, unión kívüli munkaerő- és kivitelezői kapacitáshasználata együttesen hozta kritikus helyzetbe a hazai építésgazdasági értéklánc szereplőit.

Ezért a szakszövetség szükségesnek tartja a kormányzati építési-beruházási közbeszerzések folyamatos előkészítését, az előkészítések felgyorsítását, az ajánlatkérések további meghirdetését és a projektek megvalósításának vállalkozásba adását. Az ÉVOSZ olyan témákban vár előrelépést, mint az országos lakóingatlan-felújítási, illetve a bérlakásépítési program, az ivóvíz- és csatornarendszerek rekonstrukciós programja, valamint a nagyvárosi közlekedést segítő városi infrastruktúrafejlesztő program. Hozzátették, a szakszövetség fontosnak tartja az Állami Építési Beruházások Kerettörvényének mielőbbi elfogadását, hogy tovább lehessen lépni a tízéves állami beruházási program meghatározásában. Ez kiszámíthatóbbá tenné a piaci szereplők lehetőségeit is. Az építőiparosok a lakossági kapcsolataik alapján azt is jelezték, hogy a lakásépítők a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) aktualizálására, valamint az energiamegtakarítást eredményező felújítási támogatásokra várnak.

Kiemelték, hogy a lakásépítés és felújítás az állami ösztönzők és a lakosság részére elfogadható banki finanszírozás nélkül tovább szűkül. Az ÉVOSZ arra is rámutatott, hogy az Európai Unión kívüli befektetők létesítményeinél a magyarországi termékgyártók, tervezők és kivitelezők egyre kevésbé kapnak esélyt a közreműködésre. Mindezek miatt az építési vállalkozóknak mindent meg kell tenniük hatékonyságuk javítása érdekében – véli a szakmai szövetség, példaként említve a felnőttképzést, továbbképzést. A munkaadók által indított vagy  kezdeményezett képzési programoknak megtartó szerepük van a foglalkoztatottak körében – olvasható az ÉVOSZ közleményében.

Advertisement

Zöld Energia

Akár 1,6 millió forint támogatás jár az otthoni akkumulátorokra Lengyelországban

Lengyelország a Modernizációs Alapból finanszírozott, egymilliárd zlotys programmal segíti a napelemes háztartásokat legalább 10 kWh-s energiatárolók beszerzésében, a helyi függetlenség és a zöldátállás erősítésére.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Körülbelül 83,6 milliárd forintnak megfelelő, egymilliárd zlotys keretösszegű programot indít Lengyelország az otthoni energiatárolók lakossági telepítésének támogatására – jelentette be a lengyel klímaügyi minisztérium. A kezdeményezés célja a megújuló energiaforrások hatékonyabb kihasználása és az országszerte növekvő energiabiztonság megteremtése. A Ceenergynews beszámolója szerint a program részleteit Paulina Hennig-Kloska klímaügyi miniszter ismertette. A politikus kiemelte, hogy a finanszírozási háttér a Modernizációs Alapból származik, a forrásokat pedig a lengyel környezetvédelmi és vízgazdálkodási alap közvetíti a lakosság felé. A pályázat keretében a napelemmel rendelkező háztartások legfeljebb 19 ezer zloty, azaz megközelítőleg 1,6 millió forint támogatáshoz juthatnak, írja az alternativenergia.hu. A támogatási összeget az alábbi struktúra szerint bonthatják meg az igénylők:
  • Legfeljebb 16 ezer zloty (kb. 1,3 millió forint) jár magára az akkumulátoros energiatárolóra;
  • 1000 zloty (kb. 84 ezer forint) igényelhető hőtárolós rendszerek kiegészítésére;
  • 2000 zloty (kb. 167 ezer forint) extra bónuszt kapnak azok a háztartások, amelyek Európai Unióban gyártott berendezést választanak.
A hazai Otthoni Energiatároló Programhoz hasonlóan Lengyelországban is csak a hálózatra kötött háztartási méretű kiserőművekkel – például meglévő napelemes rendszerrel – rendelkező ingatlanok tulajdonosai pályázhatnak. A műszaki feltételek értelmében a telepítendő akkumulátornak legalább 10 kilowattórás kapacitással és integrált energiamenedzsment-vezérléssel (EMS) kell rendelkeznie. Lengyelország határozott célt tűzött ki: 2027 végére szeretnék elérni a több mint 200 ezer működő otthoni tárolót. Mivel 2026 közepén már mintegy 150 ezer ilyen berendezés üzemelt az országban, a hiányzó 50 ezer egység telepítését pontosan lefedheti a most bejelentett egymilliárd zlotys keret, amely a maximális támogatási összeggel számolva nagyjából 52-53 ezer háztartás számára elegendő.
„A háztartási napelemes rendszerek energiatárolóval való felszerelése az egyik fő prioritásunk” – hangsúlyozta Hennig-Kloska miniszter. Hozzátette: az energiatárolók elterjedése nemcsak a zöldenergia hatékonyabb helyi felhasználását segíti, hanem áramkimaradások esetén az érintett otthonok hálózattól független működését is garantálja. A pályázatok benyújtásának végső határideje 2027. október elseje.
Kép: Fox ESS
Tovább olvasom

Ezeket olvassák