Zöldinfó
Ezentúl környezetbarát sorsjegyeket is kaparhatunk
Új, 100 százalékban újrahasznosított papír alapanyagból gyártott, környezetbarát sorsjegyeket vezetett be a Szerencsejáték Zrt., amelyre Magyarországon eddig még nem volt példa – közölte a társaság az MTI-vel.
A tájékoztatás szerint az Ökokaland sorsjegypár főnyereménye 50 millió, illetve 75 millió forint. Hangsúlyozták, a Szerencsejáték Zrt. stratégiai céljaival összhangban évről évre csökkenti ökológiai lábnyomát, ennek részeként a nemzeti lottótársaság 2021-ben 20 százalékkal kevesebb papírhulladékot termelt a megelőző évhez képest. A környezettudatosság növelése érdekében 2022-től további lépéseket tesznek, ennek eredményeképpen bevezetik az 1000 forintos Ökokaland és a 2000 forintos Ökokaland Extra sorsjegyét, amely már 100 százalékban újrahasznosított papírból készült. Kiemelték, az Ökokaland és a prémium kategóriás Ökokaland Extra nem csak tematikájában, de megjelenésében is a fenntartható jövő fontosságát hirdeti. A közlemény szerint a játékosok kifejezetten várták, hogy a sorsjegycsalád “zöld” kaparósokkal bővüljön, amelyet a társaság által elkészített piackutatás is visszaigazolt. A megkérdezettek 90 százaléka úgy nyilatkozott, hogy szívesen vásárolna egy környezetbarát kaparósból – írja közleményében a Szerencsejáték Zrt.
Zöldinfó
Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek
Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.
A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaKoncertek, autók és lampionos felvonulás: programkavalkád Esztergomban
