Zöld Energia

Ezért fontos, hogy tiszta legyen a napelem

Egy új vizsgálat alapján a madárürülék különösen problémás lehet a napelemek számára

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-07-14

Szerző:

Vanessza

Indiai szakértők azt vizsgálták, hogy miként hatnak a fotovoltaikus modulokra a rájuk rakódó szennyeződések – számol be a PV Magazine. A csapat a dél-indiai Velur forró és száraz környezetében végzett méréseket, a kutatók különböző típusú por- és madárürülék-szennyeződések hatásait mérték, és az eltérő dőlésszögekkel is számoltak.

A szakértők eddig is tudták, hogy a napelemeken felgyülemlő anyagok termeléscsökkenéshez, ezáltal pedig pénzkieséshez vezetnek. Éppen ezért az ipar számára fontos felmérni a felhalmozódást és annak következményeit. A Veluri Műszaki Intézet által vezetett csapat egy egyszerű, de hatékony módszert dolgozott ki a különböző típusú szennyeződések hatásainak tanulmányozására. A tudósok öt különböző típusú talajból (feketeföld, sivatagi talaj, vörös talaj, alluviális talaj, laterit talaj), valamint szénporból és madárürülékből gyűjtöttek mintákat India különböző helyszíneiről. Az anyagokat eltérő, 10-50 grammos mennyiségben a modulokra ecsetelték, majd azokat egy napszimulátor segítségével tesztelték.

Az eredmények alapján minden dőlésszögben a madárürüléknek volt a legnagyobb hatása a teljesítményre, az 50 grammos minta pedig a modulok hatékonyságának több mint 80 százalékos visszaeséséhez vezetett. Az is kiderült, hogy a szennyező anyag fizikai tulajdonságai nagyobb szerepet játszottak a felhalmozódásban, mint a modulok dőlésszöge.

Érdemes hozzátenni, hogy a vizsgálatot egy igen specifikus éghajlatú régióban végezték el. Ahhoz, hogy a kutatók jobban megértsék a felhalmozódás folyamatait, egyéb klimatikus körülmények között is érdemes adatokat gyűjteni, hiszen nedvesebb vagy hidegebb körülmények mellett egészen más jelenségeket figyelhetnek meg.

A friss eredmények összességében hozzájárulhatnak a napelemek hatékonyságának növeléséhez. A szakértők például az adott terület tulajdonságait felmérve elkerülhetik, hogy túl szennyező helyszínre telepítsenek, emellett biztosíthatják a különböző, a lerakódást enyhítő megoldásokat.

Zöld Energia

Új gázszeparátorokkal tovább növelik a geotermikus energia hasznosítását 2027-re

Újabb városrész geotermikus fűtési rendszere készült el Szegeden.

Létrehozva:

1 nap telt el a létrehozás óta

2026-01-18

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Újabb szegedi városrészben, a Rókus II. hőkörzetben fejeződött be a geotermikus fűtési rendszer kialakítása, ezzel teljessé vált az a 2018-ban elindult fejlesztési projekt, amely révén 40 százalékra emelkedett a megújuló energia felhasználásának részaránya a település távhőrendszerében – közölte Bozsó Gábor, a Szegedi Távfűtő Kft. műszaki vezetője – írja az alternativenergia.hu. A szakember a projektet bemutató rendezvényen elmondta, a város történetének egyik legnagyobb energetikai fejlesztése során kilenc geotermikus rendszer épült meg, amelyeknek köszönhetően Szeged 27 ezer távfűtött lakásának 95 százalékában részben megújuló forrásból biztosítja a hőenergiát. A fejlesztés előtt az önkormányzati tulajdonú távfűtő cég évente átlagosan 27-28 millió köbméter gázt használt föl, a beruházásoknak köszönhetően ez már 10 millió köbméterrel csökkent, amivel az 55 ezer tonnás szén-dioxid-kibocsátást is sikerült 35-40 ezer tonnára mérsékelni – tudatta a műszaki vezető.

A szakember kifejtette, a rendszer finomhangolását követően, két-három év múlva a tervek szerint a korábban felhasznált földgáz fele kiváltható lesz megújuló forrásból. A Szegedi Távfűtő Kft. az elmúlt nyolc évben saját forrásból mintegy 5-6 milliárd forintot fordított fűtőművei korszerűsítésére, annak érdekében, hogy a rendszerben hatékonyan tudják hasznosítani a geotermikus energiát. Bozsó Gábor hangsúlyozta, a panelházak szigetelésével, illetve hőszivattyús rendszerek alkalmazásával – amelyekhez már a lakóközösségek közreműködésére is szükség lenne – a korábbi gázfelhasználás 80-90 százaléka kiváltható lenne megújuló energiával.

Ézsiás Tamás, a beruházó Geo Hőterm Kft. projektmenedzsere közölte, a 60 százalékos uniós támogatással megvalósult, 1,735 milliárd forintos költségvetésű projekt során egy 2000 méter talpmélységű termelő kutat fúrtak, amelyből 1675 és 1950 méter közötti mélységből átlagosan 80 köbméter/óra mennyiségű és 93-94 fok hőmérsékletű termálvizet termelnek ki. A termálvizet szigetelt távhővezetéken juttatják el az 5 ezer lakást és 37 intézményt kiszolgáló Rókusi fűtőműhöz, ahol több körben lemezes hőcserélőkön adják át az energiát, majd a projekt során mélyített két 1800 méteres visszasajtoló kutakhoz továbbítják a már lehűlt vizet. A cég egy a Svájci Alap támogatásával megvalósuló projekt részeként újabb fejlesztést indított, amely során a kilenc geotermikus rendszer termelőkútjaihoz gázszeparátor berendezéseket telepítenek a termálvízben oldott metán leválasztása érdekében. A tervek szerint 2027 áprilisára elkészülő fejlesztéssel évente – az előzetes kalkulációk alapján – csaknem 1,8 millió köbméter földgáz váltható ki – tudatta a szakember.

Tovább olvasom