Zöld Közlekedés
Ezt érdemes tudni egy elektromos autó megvásárlása előtt
Magyarországon is egyre jobban megéri az elektromos autók használata, a töltési infrastruktúra például folyamatosan fejlődik.
Egy idén nyáron bejelentett szabály értelmében 2035-től kezdődően már csak elektromos autókat értékesíthetnek az Európai Unióban, így Magyarországon is. A döntés hátterében az áll, hogy 2050-re az EU-ban szeretnék elérni a zéró kibocsátást, ehhez pedig ki kell szorítani a szennyező járműveket az utakról. A jogszabálytól függetlenül itthon is egyre többen fontolgatják a zöld modellek megvásárlását. Az e-autók megvétele előtt ugyanakkor sok kérdés fogalmazódik meg az emberben, a BBC cikke és az ökodrive.hu gyűjtése alapján készült összefoglalónk ebben jelenthet segítséget.
Miért ilyen drágák az elektromos autók?
Általánosságban elmondható, hogy az e-járművek drágábbak benzines vagy dízeles társaiknál. Ennek oka az, hogy az akkumulátorok előállítása költséges, és komoly befektetést igényel, hogy a meglévő gyári infrastruktúrát átállítsák az új technológiák létrehozására. Az évtized végére ugyanakkor az ár jelentősen csökkenhet. Az elektromos autó megvásárlása előtt azzal is érdemes számolni, hogy a kocsi egész élettartama alatt kevesebb pénzt kell ráfordítani, mint egy hagyományos modellre. Ezen felül az üzemanyag ára is tovább drágíthatja az egyébként olcsóbb benzines és dízeles kocsik használatát.
Van elég nyilvános töltő az autók számára?
A elektromostöltő-lefedettség országonként nagyon változó. Hazánk sok EU-s tagállamhoz képest elmaradott ebben a tekintetbe, de az infrastruktúra folyamatosan fejlődik.Nagy általánosságban elmondható, hogy Budapesten, a nagyobb városokban, illetve az autópályák és fontosabb utak mentén sűrűbb a lefedettség. Kiemelt területnek számít emellett a Balaton környéke, ahol az országos átlagot nézve viszonylag sok a töltőállomás.
Meddig lehet utazni egy feltöltött kocsival?
Az e-autókkal kapcsolatban gyakran merül fel a hatótáv-szorongás kérdése – sokan attól tartanak, hogy egy ilyen kocsival nem tudnak elég messzire utazni. Az, hogy egy teljesen feltöltött akkumulátorral mekkora távot lehet megtenni, modellenként változó. A jó hír, hogy ezen a területen is folyamatos a fejlődés, sok autó már most tökéletesen megfelel az ingázásra. Az áttörést a szilárdtest-akkumulátor technológiájának széles körű piaci alkalmazása hozhatja el.
Mi történik, ha nem tudom otthon tölteni az autómat?
Az otthoni töltéshez jellemzően beruházásra van szükség, a megoldás viszont kényelmessé és olcsóvá teheti az elektromos autó használatát. Ha valaki mégsem tud otthon tölteni, annak adottak a fizetős töltőállomások, illetve bizonyos helyeken az ingyenes, nyilvános állomások.
Mindenkinek lesz autója a jövőben?
Bár a technológia egyre olcsóbbá és kényelmesebbé válik, egyáltalán nem biztos, hogy a jövőben mindenkinek lesz saját kocsija. Az előfizetéses modellek például folyamatosan terjednek, de a car sharing megoldások is egyre népszerűbbek.
Zöld Közlekedés
Villanyautó vagy hibrid? A kötelező biztosításnál már jelentős a különbség
Olcsóbb lett a villanyautók és a hibridek kötelező biztosítása.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Netrisk online biztosításközvetítő összesítése szerint olcsóbb lett a villanyautók és a hibridautók kötelező biztosítása – írja az alternativenergia.hu. Az MTI-nek küldött közleményben ismertették, hogy az elektromos autók kötelező biztosításának féléves átlagdíja éves összevetésben 8 százalékkal, a hibrideké 12 százalékkal csökkent, miközben a többi személyautónál mindössze 2 százalékos volt a mérséklődés. A Netrisknél a tisztán elektromos személygépkocsikra kötött kötelező felelősség-biztosítások aránya 3,6 százalékra nőtt idén júniusban, szemben az egy évvel korábbi, bőven 3 százalék alatti szinttel. A hibridek aránya is nőtt, mégpedig 5,3 százalékra az egy évvel korábbi 4 százalékról.
Adataik szerint a villanyautó-piac erősödését a vállalkozások húzzák, az idén júniusban a cégek – jogi személyek – által kötött kötelező biztosítások közel 10 százaléka már tisztán elektromos autóra vonatkozott, a hibridekkel együtt pedig a részesedés meghaladta a 17 százalékot. A magánszemélyeknél az elektromos autók aránya valamivel több mint 3 százalék volt június végén. Besnyő Márton, a cégcsoport Ausztriáért és Magyarországért felelős regionális ügyvezetője a közleményben ismertette, az elektromos autók 2026 első féléves kgfb-átlagdíja több mint 52 ezer forintot tett ki, ami 8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A hibrideknél még nagyobb, 12 százalékos csökkenés történt, így az idei féléves átlagdíj 54 ezer forint alá mérséklődött. A hagyományos hajtású személyautók első féléves átlagdíja eközben mindössze 2 százalékkal közel 59 ezer forintra csökkent.
A közleményben kitértek arra, hogy az elektromos autókra kötött kötelezőknél jelentős előnnyel vezet a Tesla. A Netrisknél 2026 első felében tisztán elektromos személyautókra kötött kgfb-szerződések közel 22 százaléka az amerikai márka modelljeihez kapcsolódott. A második helyen 11 százalékos részesedéssel a Hyundai állt, a harmadik pedig közel 10 százalékkal a BMW lett. A Nissan az elektromos kötések 9 százalékát, a Volkswagen 8 százalékát, a Kia és a Renault pedig egyaránt körülbelül 6 százalékát adta. Az első tízbe a Dacia, a BYD és az Audi is bekerült, egyenként 2–3 százalékos részesedéssel. A tíz legnépszerűbb márkához az elektromos autókra kötött szerződések közel 80 százaléka tartozott.
Más a helyzet a cascónál az adatok szerint. A Netrisknél kötött élő kgfb-szerződéssel rendelkező személyautók közül a dízel üzemanyagot használó autók mindössze 3,4, a benzineseknek pedig az 5,3 százaléka rendelkezik cascóval is. Ugyanakkor ez az arány a hibrideknél majdnem 29, a villanyautóknál pedig 17 százalék feletti. Az elektromos autók átlagos cascódíja meghaladta a 263 ezer forintot, a hibrideké pedig valamivel több mint 200 ezer forint volt. A benzines autóknál ezzel szemben 109 ezer, a dízeleknél 160 ezer forint körül alakult az átlag.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA hőség miatt veszélyesen megemelkedett a talajközeli ózon szintje
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaHőségriasztás Magyarországon: emelkedik a Duna, miközben rekordközeli a rendszerterhelés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaÚjabb víztakarékossági intézkedés: nem locsolhatják ivóvízzel a stadionokat
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaAszály és rekordhőség: vízkorlátozásokat vezetnek be a Balkánon
