Zöldinfó
Fák harca az idővel – inváziós kártevők és hőség gyengítik a magyar erdőket
A Pilisi Parkerdő drámai jelentése az őshonos fafajok és fiatal telepítések sorsáról.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A klímaváltozás hatására rohamosan terjedő kórokozók és károsítók, valamint az inváziós fafajok az erdők természetes egyensúlyát veszélyeztetik – írja az alternativenergia.hu. A legnagyobb gondot az okozza, hogy olyan rovarok, gombák és betegségek jelentek meg, amelyek néhány éve még ismeretlenek voltak Magyarországon. Ezek egy része természetes úton, mások az emberek közvetítésével kerültek be az országba. Az azonban közös bennük, hogy a melegebb telek miatt meg tudnak maradni, szaporodni, így komoly károkat okoznak – magyarázták a szakemberek. Felidézték, hogy a változások már húsz évvel ezelőtt elkezdődtek, amikor a feketefenyő elkezdett pusztulni a déli lejtőkön. Itt őshonos fafajok jelentek meg, amelyek azóta szépen fejlődtek, azonban az elmúlt időszakban egyre több idegenhonos faj is teret nyert. Köztük a bálványfa, amely olyan anyagokat termel, amelyek gátolják más növények fejlődését. Hasonló gondot okoz a magas aranyvessző és a selyemkóró is, amelyek árnyékukkal és vízfelhasználásukkal elnyomják a fiatal csemetéket – részletezték a közleményben.
Hozzátették, hogy a magas kőrisek helyzete különösen aggasztó, ugyanis egy Ázsiából behurcolt gombás betegség, a kőris kéregfekély (Chalara fraxinea) miatt már több mint 15 hektárnyi erdőrészt kellett kivágni és újra telepíteni. A közlemény szerint a tölgyek is veszélyben vannak. 2021-ben a szakemberek indokolatlan pusztulást tapasztaltak a csertölgy, kocsánytalan tölgy és vörös tölgy állományaiban. Kiderítették, hogy egy baktérium okozta a problémát, amely sebeket okoz a törzsön, sötét, büdös folyadékot bocsát ki, majd elpusztítja a fát. Közben megjelent egy másik betegség is, a Biscogniauxia mediterranea nevű gomba, amely a kéreg alatt támadja meg a tölgyeket.
Az utóbbi években terjedt el az Észak-Amerikából Olaszországban behurcolt és onnan Európában elterjedő tölgy-csipkéspoloska (Corythucha arcuata) is, amely szívogatásával már nyár közepére elszürkíti a tölgyek lombját. Ez nemcsak a fák egészségére, de a makktermésre is káros hatással van. Míg a tölgy-csipkéspoloskát eredeti élőhelyén természetes ellenségei kordában tartják, nálunk ezek az ellenségek hiányoznak – hangsúlyozták a sajtóanyagban. A szakértők szerint az évről évre egyre gyakoribb nyári aszályok és hőhullámok szintén súlyos következményekkel járnak. A fiatal erdősítések gyakran nem élik túl a csapadékmentes heteket, a ritkán érkező eső pedig sokszor olyan intenzív, hogy elfolyik, mielőtt a talajba jutna. Emiatt a Pilisi Parkerdő számos területén mesterséges újratelepítésre volt szükség – írták. Felhívták a figyelmet, hogy az idősebb fák is megsínylik az éghajlatváltozást: gyengül az ellenállóképességük, és emiatt könnyebben támadják meg őket a kórokozók. Jó példa a Budakeszi Arborétum, ahol a lucfenyők tömeges pusztulása figyelhető meg. A fák gyantával védekeznek a kártevők ellen, aszály idején azonban nem tudnak elegendő gyantát termelni, így a szúbogarak akadálytalanul pusztíthatják őket.
A nyári szárazságok és az emberi figyelmetlenség miatt egyre gyakrabban fordulnak elő erdőtüzek is, amelyek nemcsak anyagi és ökológiai kárt okoznak, hanem komoly erőforrásokat is lekötnek a helyreállítás során – hívták fel a figyelmet a Pilisi Parkerdő szakemberei. Hangsúlyozták, hogy bár az erdészet folyamatosan alkalmazkodik és beavatkozik, a társadalom egészének felelőssége van az éghajlatváltozás egyre gyorsabban jelentkező hatásainak mérséklésében.
Zöldinfó
Új remény a halálos gombafertőzések ellen – Szeged vezeti a nemzetközi kutatást
Invazív gombafertőzéseket vizsgáló kutatási program indul az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az emberre veszélyes invazív gombafertőzéseket vizsgáló hatéves kutatási program indul a Novo Nordisk Alapítvány támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Novo Nordisk Alapítvány a világ egyik legjelentősebb alapkutatásokat támogató szervezete. Programjai az egészségügyi kutatásoktól kezdve a klímaváltozáson és a mesterséges intelligencián át a biológiai rendszerek működéséig számos globális kihívásra keresnek tudományos megoldásokat. A 2026-os Challenge Programme keretében első alkalommal hirdettek pályázatot az invazív gombafertőzések patomechanizmusainak, virulenciájának és gyógyszerrezisztenciájának kutatására.
A pályázaton az SZTE által vezetett nemzetközi konzorcium “az extracelluláris vezikulák fejlesztésének összekapcsolásáért az invazív gombás fertőzések kutatásában” című projekt 49,7 millió dán korona (2,365 milliárd forint) támogatást nyert el. A konzorciumot Gácser Attila professzor, az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ igazgatója szervezte meg. A nemzetközi együttműködésben mások mellett részt vesz a Szegedi Tudományegyetemről indult, az amerikai Pennsylvaniai Egyetemen saját laboratóriummal rendelkező Pardi Norbert, valamint több elismert külföldi és magyar szakember. A projekt tudományos tanácsadó testületének elnöki feladatait Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora vállalta el.
A közlemény szerint a kutatás központi témája az úgynevezett extracelluláris vezikulák vizsgálata. Ezek a sejtek által kibocsátott, lipidmembránnal határolt apró hólyagocskák alapvető szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban. Míg az emlősök esetében már számos diagnosztikai és terápiás alkalmazás épül kutatásukra, a gombák által termelt extracelluláris vezikulák működéséről ma még rendkívül keveset tudunk.
A nemzetközi kutatói összefogás célja, hogy alapjaiban változtassa meg ezt a tudományterületet a kutatási módszerek standardizálásával. Jelenleg a különböző laboratóriumok eltérő izolálási és vizsgálati módszereket alkalmaznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását és reprodukálását. A nemzetközi team a pályázati időszak hat éve alatt olyan keretrendszert kíván létrehozni, amely megalapozhatja a jövő diagnosztikai és terápiás fejlesztéseit. Ennek érdekében kialakítják az első átfogó “gomba extracelluláris vezikula atlaszt”, amely a három legfontosabb emberi kórokozó gombacsoport – a Candida, az Aspergillus és a Cryptococcus nemzetség – jellemzőit egységes rendszerben írja le.
A pályázati siker szorosan kapcsolódik az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ működéséhez. A Karikó Katalin támogatásával létrehozott központ olyan speciális infrastruktúrát biztosít a kutatók számára, amely lehetővé teszi az extracelluláris vezikulák hatásainak élő szervezetben történő vizsgálatát is. A központ állatháza kulcsszerepet játszik majd a projekt megvalósításában, hiszen a nemzetközi partnerek számára is ritka lehetőséget kínál az ilyen jellegű kísérletek elvégzésére – áll a közleményben.
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaA vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAkár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság