Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Fejlesztik a szennyvízelvezetési rendszert Bátmonostoron és Szeremlén

Több mint négymilliárd forint európai uniós és kormányzati támogatással fejlesztik a szennyvízelvezetési rendszert a Bács-Kiskun megyei Bátmonostoron és Szeremlén – közölte a Nemzeti Fejlesztési Programiroda NKft. az MTI-vel kedden.

Létrehozva:

|

A 4,157 milliárd forintos beruházás finanszírozásához Bátmonostor és Szeremle önkormányzata 3,741 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el. A fennmaradó részt a központi költségvetés finanszírozza. A projekt célja, hogy a csatornázatlan két községben a szennyvízelvezetés és -kezelés korszerű módon, a környezet minimális terhelésével valósuljon meg.
A két településen most még a szennyvizet csekély arányban zárt szennyvíztárolókba, többségében szikkasztó gödörbe gyűjtik, melyből a szennyvíz nagy része a talajba szivárog, jelentősen terhelve ezzel a talajt, talajvizet.

A szennyvízgyűjtő és -elvezető hálózat létesítésével több mint 20 ezer folyóméter gravitációs és több mint 11 ezer folyóméter nyomóvezetéket építenek a tervek szerint. Ezen túl Bátmonostoron 718, Szeremlén pedig 597 lakóingatlant kötnek a hálózatra. A két településen összegyűjtött szennyvíz tisztítását a Szeremle külterületén épülő új tisztító telepen végzik majd. A mechanikai, majd biológiai úton megtisztított szennyvízet a fertőtlenítést követően zárt vezetéken a Duna sodorvonalába vezetik be – olvasható a közleményben.

Advertisement

Zöldinfó

2040-re az áramtermelés 30 százalékát atomenergiából fedezné Horvátország

Közvitára bocsátotta a horvát kormány a polgári célú atomenergia fejlesztéséről szóló törvényjavaslatot.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A javaslat szerint az atomenergiának 2040-ig az ország éves villamosenergia-szükségletének legalább 30 százalékát kellene fedeznie – írja az alternativenergia.hu. A kabinet hangsúlyozta: a jogszabály elfogadása önmagában nem jelent döntést atomerőmű építéséről, és nem kötelezi Horvátországot konkrét beruházásra. Ante Susnjar gazdasági miniszter a tervezet ismertetésekor azt mondta: a törvény célja a nukleáris energia polgári célú fejlesztéséhez, kutatásához és esetleges alkalmazásához szükséges feltételek megteremtése, a legmagasabb biztonsági előírások mellett. Hozzátette: Horvátországnak stabil és biztonságos energiaellátásra van szüksége, miközben teljesítenie kell kibocsátáscsökkentési vállalásait is. A miniszter szerint a javaslat azt is szolgálja, hogy az ország időben kiépítse a szükséges szakmai tudást, szabályozói kapacitásokat és felügyeleti rendszert azokhoz a technológiákhoz, amelyeket Európában és a világ más részein már alkalmaznak vagy gyors ütemben fejlesztenek.

Susnjar a radioaktív hulladék és a kiégett nukleáris fűtőanyag kezeléséről közölte: a törvény rögzíti, hogy ezekkel az anyagokkal kizárólag a hatályos hazai és nemzetközi előírásoknak megfelelően lehet gazdálkodni. A törvényjavaslatról csütörtökön a parlamentben is vitát tartottak. Több ellenzéki képviselő arra figyelmeztetett, hogy Horvátországban még nem készültek el a szükséges elemzések, nem világosak a várható költségek, és továbbra sem rendezett a nukleáris hulladék elhelyezésének kérdése. A szociáldemokraták és a zöldek szerint egy ilyen, hosszú távú következményekkel járó jogszabályt nem lenne szabad kellő előkészítés nélkül elfogadni.

A kormánypártok támogatták a törvény előkészítését, és azzal érveltek, hogy az atomenergia nem ideológiai, hanem energetikai szuverenitási és ellátásbiztonsági kérdés. Több felszólaló szerint az atomenergia alacsony szén-dioxid-kibocsátású, stabil forrásként kiegészítheti a nap- és szélenergiát, különösen akkor, amikor a megújulók nem biztosítanak elegendő termelést. Egyes ellenzéki pártok – köztük a Híd (Most), valamint a Centrum és a GLAS – szintén nem zárták ki az atomenergia jövőbeli szerepét, de átfogó szakmai és társadalmi vitát sürgettek. A horvát kormány szerint a törvényjavaslat egy hosszabb folyamat első lépése lehet, amelyben a szakmai szervezetek, az érintett intézmények, a civil társadalom és a lakosság is véleményt mondhat Horvátország lehetséges nukleárisenergia-stratégiájáról.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák