Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Fejlesztik a szennyvízelvezetési rendszert Bátmonostoron és Szeremlén

Több mint négymilliárd forint európai uniós és kormányzati támogatással fejlesztik a szennyvízelvezetési rendszert a Bács-Kiskun megyei Bátmonostoron és Szeremlén – közölte a Nemzeti Fejlesztési Programiroda NKft. az MTI-vel kedden.

Létrehozva:

|

A 4,157 milliárd forintos beruházás finanszírozásához Bátmonostor és Szeremle önkormányzata 3,741 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el. A fennmaradó részt a központi költségvetés finanszírozza. A projekt célja, hogy a csatornázatlan két községben a szennyvízelvezetés és -kezelés korszerű módon, a környezet minimális terhelésével valósuljon meg.
A két településen most még a szennyvizet csekély arányban zárt szennyvíztárolókba, többségében szikkasztó gödörbe gyűjtik, melyből a szennyvíz nagy része a talajba szivárog, jelentősen terhelve ezzel a talajt, talajvizet.

A szennyvízgyűjtő és -elvezető hálózat létesítésével több mint 20 ezer folyóméter gravitációs és több mint 11 ezer folyóméter nyomóvezetéket építenek a tervek szerint. Ezen túl Bátmonostoron 718, Szeremlén pedig 597 lakóingatlant kötnek a hálózatra. A két településen összegyűjtött szennyvíz tisztítását a Szeremle külterületén épülő új tisztító telepen végzik majd. A mechanikai, majd biológiai úton megtisztított szennyvízet a fertőtlenítést követően zárt vezetéken a Duna sodorvonalába vezetik be – olvasható a közleményben.

Advertisement

Zöldinfó

Az atomenergia reneszánsza: Magyarország a fenntartható és stabil áramtermelés élvonalában

Vizsgálhatják a korszerű atomerőművek telepítésének lehetőségét.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az atomenergia központi szerepet tölt be a magyar fogyasztók biztonságos, tiszta és megfizethető ellátásában – írja az alternativenergia.hu. A gyors ütemben növekvő áramigények a zöldenergia-termelők mellett a leghatékonyabban karbonmentes atomerőművekkel szolgálhatók ki. A kis moduláris reaktorok (SMR) létesítése egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb lehet, üzemeltetésük hozzájárulhat a klímavédelmi célok teljesítéséhez és a zöld átálláshoz, megerősítheti Magyarország ellátásbiztonságát és technológiai függetlenségét – közölték. Az EM tájékoztatója szerint az áramtermelésben Franciaország és Szlovákia után Magyarország támaszkodik a harmadik legnagyobb arányban atomenergiára Európában. A Paksi Atomerőmű a legjelentősebb hazai energiatermelőként a hazánkban előállított villamos energia 45 százalékát adja, az áramfelhasználás harmadát biztosítja. A meglévő blokkok üzemidejük folyamatban lévő újabb meghosszabbításával akár a 2050-es évek derekáig termelhetnek megbízhatóan, stabilan tiszta és olcsó áramot. A felgyorsult lakossági és ipari elektrifikációval ugyanakkor az áramigények nagyarányú és lendületes növekedése várható. A szükségletek megugrását minden lehetséges eszközzel ellensúlyozni kell, a paksi bővítésen túl ezért érdemes foglalkozni az új megoldások nyomon követésével is – hangsúlyozták.

Az atomenergia reneszánszát éli a világban, azt már az Európai Bizottság is fenntarthatóként ismeri el. Az uniós tagállamok többsége osztja azt a meggyőződést, hogy az atomenergiára szükség van a fogyasztók biztonságos ellátása érdekében. A tavaszi spanyol-portugál áramszünet nyilvánvalóvá tette, hogy a hagyományos alaperőművek nélkülözhetetlenek a szolgáltatások zavartalanságához. A kis moduláris reaktorok (SMR-ek) a nukleáris energiatermelés új generációját képviselik, kompaktabb, rugalmasabb megoldást kínálnak. Felépítésük lehetővé teszi az újabb termelő egységek fokozatos, az igényekhez igazodó, költséghatékonyabb telepítését.

Az SMR-ek szerepet kaphatnak a klímasemlegességi törekvések teljesítésében, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében és az energiarendszerek decentralizálásában is. Alkalmazásukat a közép-európai régió számos országa (mások mellett Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Románia) tervezi. A technológiai fejlesztések előrehaladásának ismeretében a telepítések a következő évtizedben várhatók. A gyártói kapacitásokra figyelemmel azonban hazánkban is időszerű elkezdeni a felkészülést – fejtették ki.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák