Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Fejlesztik a szennyvízelvezetési rendszert Bátmonostoron és Szeremlén

Több mint négymilliárd forint európai uniós és kormányzati támogatással fejlesztik a szennyvízelvezetési rendszert a Bács-Kiskun megyei Bátmonostoron és Szeremlén – közölte a Nemzeti Fejlesztési Programiroda NKft. az MTI-vel kedden.

Létrehozva:

|

A 4,157 milliárd forintos beruházás finanszírozásához Bátmonostor és Szeremle önkormányzata 3,741 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el. A fennmaradó részt a központi költségvetés finanszírozza. A projekt célja, hogy a csatornázatlan két községben a szennyvízelvezetés és -kezelés korszerű módon, a környezet minimális terhelésével valósuljon meg.
A két településen most még a szennyvizet csekély arányban zárt szennyvíztárolókba, többségében szikkasztó gödörbe gyűjtik, melyből a szennyvíz nagy része a talajba szivárog, jelentősen terhelve ezzel a talajt, talajvizet.

A szennyvízgyűjtő és -elvezető hálózat létesítésével több mint 20 ezer folyóméter gravitációs és több mint 11 ezer folyóméter nyomóvezetéket építenek a tervek szerint. Ezen túl Bátmonostoron 718, Szeremlén pedig 597 lakóingatlant kötnek a hálózatra. A két településen összegyűjtött szennyvíz tisztítását a Szeremle külterületén épülő új tisztító telepen végzik majd. A mechanikai, majd biológiai úton megtisztított szennyvízet a fertőtlenítést követően zárt vezetéken a Duna sodorvonalába vezetik be – olvasható a közleményben.

Advertisement

Zöldinfó

Több mint 30 tematikus program várja a látogatókat 2026-ban a botanikus kertekben

Kezdődik a szezon a magyarországi arborétumokban és botanikus kertekben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Zsigmond Vince elmondta, hogy az arborétumok és botanikus kertek nagy értéke az állandóságuk: olyan vonzó értékeket hordoznak, amelyek érdeklik az embereket, az ottani tevékenységek közügyet szolgálnak. Emlékeztetett, hogy az ilyen intézmények feladata élő növénygyűjtemények fenntartása, “élő múzeumok” – ismertette az alternativenergia.hu. Mint mondta, a múzeumokkal ellentétben viszont az élő, növényi gyűjteményekről gondoskodni kell, összetételük dinamikusan változik, “hiszen ami él, az el is pusztul”. Emellett az évszakok változása miatt a kertek az év során más és más arcukat mutatják, akár több időpontban is érdemes felkeresni azokat – tette hozzá. Arra is kitért, hogy az arborétumoknak és botanikus kerteknek kutatási, oktatási, természetvédelmi, ismeretterjesztő, valamint a környezeti neveléshez kapcsolódó funkciója is van, tág kulturális és tudományos kapcsolódási lehetőségekkel. Ezeken a természetvédelmi területeken a védett fajok nemcsak megőrizhetőek, de folyamatosan megfigyelhetőek is, és visszatelepítésre is alkalmasak – részletezte.

Arról is beszélt, hogy a hazai gyűjteményes kertek látogatószáma 2025-ben is meghaladta a kétmilliót, ami nagy lehetőség a szemléletformálásra, arra, hogy az élővilág rendszereiről különféle összefüggéseket világítsanak meg, beszéljenek az egyes fajokat és életközösségeket fenyegető kockázatokról. Az arborétumokban és botanikus kertekben az év fajainak többségével is lehet találkozni: az idei év fája, a kecskefűz tíz, az év gyógynövénye, a kerti kakukkfű 13 tagkertben is látható. Az év kétéltűje, a fürgegyík tíz gyűjteményes kertben is megfigyelhető, az év vadvirága, a védett homoki árvalányhaj pedig kettőben.

2026-ban több mint 30 jeles napon kínálnak programokat országszerte az arborétumokban és botanikus kertekben, a legtöbb helyszínen a Föld napján és a madarak és fák napján várják majd a látogatókat. Számos tagkert rendez egyedi tematikus eseményeket, vezetett sétákat is, például liliomfa, cseresznye, nőszirom és havasszépe virágzáskor, levendula- és rózsanyíláskor, vagy őszi lombszíneződés idején. Több intézmény kert-, képző-, és zeneművészeti programot is kínál, lesznek önkénteseket bevonó események, és egyre népszerűbb az idős fákat ünneplő Bölcs Fák program is.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák