Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Fejlesztik a szennyvízelvezetési rendszert Bátmonostoron és Szeremlén

Több mint négymilliárd forint európai uniós és kormányzati támogatással fejlesztik a szennyvízelvezetési rendszert a Bács-Kiskun megyei Bátmonostoron és Szeremlén – közölte a Nemzeti Fejlesztési Programiroda NKft. az MTI-vel kedden.

Létrehozva:

|

A 4,157 milliárd forintos beruházás finanszírozásához Bátmonostor és Szeremle önkormányzata 3,741 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el. A fennmaradó részt a központi költségvetés finanszírozza. A projekt célja, hogy a csatornázatlan két községben a szennyvízelvezetés és -kezelés korszerű módon, a környezet minimális terhelésével valósuljon meg.
A két településen most még a szennyvizet csekély arányban zárt szennyvíztárolókba, többségében szikkasztó gödörbe gyűjtik, melyből a szennyvíz nagy része a talajba szivárog, jelentősen terhelve ezzel a talajt, talajvizet.

A szennyvízgyűjtő és -elvezető hálózat létesítésével több mint 20 ezer folyóméter gravitációs és több mint 11 ezer folyóméter nyomóvezetéket építenek a tervek szerint. Ezen túl Bátmonostoron 718, Szeremlén pedig 597 lakóingatlant kötnek a hálózatra. A két településen összegyűjtött szennyvíz tisztítását a Szeremle külterületén épülő új tisztító telepen végzik majd. A mechanikai, majd biológiai úton megtisztított szennyvízet a fertőtlenítést követően zárt vezetéken a Duna sodorvonalába vezetik be – olvasható a közleményben.

Advertisement

Zöldinfó

Energiaellátás-biztonság erősítése: nagyszabású kutatás indul a Mol vezetésével a Dél-Dunántúlon

Magyar-török szénhidrogén-kutatás kezdődött a Dunántúlon.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Buzsák környékén megkezdte a szeizmikus méréseket a Mol-csoport és Törökország nemzeti kutatás-termelési cége, a Turkish Petroleum Corporation (TPAO) – írja az alternativenergia.hu. Azt vizsgálják, hogy a dél-dunántúli koncessziós területek alatt található-e ígéretes kőolaj- vagy földgázlelőhely – közölte a Mol-csoport az MTI-vel. Felidézték, hogy a két vállalat tavaly kötött stratégiai partnerségi megállapodást, amelyben közösen pályáztak és nyerték el a koncessziókat a magyar Energiaügyi Minisztérium (EM) pályázatán. A Mol öt koncesszióra nyújtott be pályázatot, négyet el is nyert. A Kiskőrös és Hatvan térségét lefedő két területre önállóan, míg a Buzsák és Tamási (Dél-Dunántúl) koncessziókra a Turkish Petroleum Corporation leányvállalatával, a TPOC Ltd-vel közösen pályázott. Rámutattak, hogy a Mol és a TPAO már korábban is együttműködik szénhidrogén-kitermelési projektekben Azerbajdzsánban, az ACG mélytengeri olajmezőn 2020 óta, valamint az oroszországi Baitugan olajmezőn 2014 óta. A két vállalat 2024 októberében írt alá szándéknyilatkozatot közös kutatási, mezőfejlesztési és kitermelési projektekről a Kaszpi-térségben, Törökországban, Észak-Afrikában, a Közel-Keleten, valamint Közép- és Kelet-Európában, a buzsáki szeizmikus mérés az első konkrét lépés azóta, amelyet hamarosan újabbak követhetnek.

A közlemény idézte Marton Zsombort, a Mol-csoport kutatás-termelés üzletágának ügyvezető igazgatóját, aki elmondta a partnerség a Turkish Petroleum Corporationnel lehetővé teszi, hogy a legmodernebb technológiákat alkalmazzák, miközben a kockázatokat és költségeket is megosztják. Kiemelték, hogy a Buzsák-koncesszió több mint 800 négyzetkilométer nagyságú kutatási terület, amely az év elején bejelentett somogysámsoni kőolaj-lelőhely szomszédságában helyezkedik el. A Mol szakemberei modern 3D szeizmikus mérést végeznek, ennek lényege, hogy mesterségesen rezgéshullámokat gerjesztenek, amelyek a föld mélyebben fekvő különféle rétegeiről visszaverődnek, amit érzékelve megalkotható egy háromdimenziós kép a felszín alatti geológiai szerkezetekről, így a szakértők a föld alá “pillanthatnak”. A Mol a legnagyobb szénhidrogén-kitermelő vállalat Magyarországon, mintegy 1300 olaj- és földgáz-kitermelőkúttal rendelkezik. 2024-ben a magyarországi nyersolajtermelés 47 százalékát, a földgáztermelésnek pedig több mint 80 százalékát biztosította.

Magyarország továbbra is a Mol-csoport szénhidrogén-kitermelési portfóliójának legfontosabb országa, jelenleg a teljes termelés mintegy 39 százalékát adja. A Mol prioritásként kezeli a magyarországi szénhidrogén-kutatást, hogy csökkentse az importfüggőséget és hozzájáruljon az ország, valamint a régió energiaellátás-biztonságához.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák