Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Fejlesztik a szennyvízelvezetési rendszert Bátmonostoron és Szeremlén

Több mint négymilliárd forint európai uniós és kormányzati támogatással fejlesztik a szennyvízelvezetési rendszert a Bács-Kiskun megyei Bátmonostoron és Szeremlén – közölte a Nemzeti Fejlesztési Programiroda NKft. az MTI-vel kedden.

Létrehozva:

|

A 4,157 milliárd forintos beruházás finanszírozásához Bátmonostor és Szeremle önkormányzata 3,741 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el. A fennmaradó részt a központi költségvetés finanszírozza. A projekt célja, hogy a csatornázatlan két községben a szennyvízelvezetés és -kezelés korszerű módon, a környezet minimális terhelésével valósuljon meg.
A két településen most még a szennyvizet csekély arányban zárt szennyvíztárolókba, többségében szikkasztó gödörbe gyűjtik, melyből a szennyvíz nagy része a talajba szivárog, jelentősen terhelve ezzel a talajt, talajvizet.

A szennyvízgyűjtő és -elvezető hálózat létesítésével több mint 20 ezer folyóméter gravitációs és több mint 11 ezer folyóméter nyomóvezetéket építenek a tervek szerint. Ezen túl Bátmonostoron 718, Szeremlén pedig 597 lakóingatlant kötnek a hálózatra. A két településen összegyűjtött szennyvíz tisztítását a Szeremle külterületén épülő új tisztító telepen végzik majd. A mechanikai, majd biológiai úton megtisztított szennyvízet a fertőtlenítést követően zárt vezetéken a Duna sodorvonalába vezetik be – olvasható a közleményben.

Advertisement

Zöldinfó

Tudatosabb vízhasználat: így spórolnak a magyarok a mindennapokban

A magyar lakosság jelentős része valós és fenyegető problémaként érzékeli a vízhiányt – derül ki a víz világnapja alkalmából.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A kutatás szerint a válaszadók 61 százaléka súlyos, míg 15 százaléka kifejezetten nagyon súlyos problémának tartja a vízhiányt. A megkérdezettek többsége ezért a mindennapokban is igyekszik tudatosabban bánni a vízzel – emelték ki a Kärcher az MTI-hez eljuttatott közleményében. Mint az alternativenergia.hu írta, a vízkészletek kérdése világszerte egyre hangsúlyosabb téma. A klímaváltozás, a gyakoribb aszályos időszakok és a növekvő vízigény miatt sok térségben nő a vízhiány kockázata, és ez a jelenség Magyarországon is egyre érzékelhetőbb. Az utóbbi évek száraz nyarai és az alacsony vízállások a hazai vízgazdálkodás sérülékenységére is ráirányították a figyelmet. A kutatás alapján a vízfogyasztás csökkentésének leggyakoribb módja az olyan egyszerű, mindennapi gyakorlatokhoz kapcsolódik, mint a csap elzárása fogmosás közben (63 százalék), a kádfürdő helyett a zuhanyzás választása (54 százalék), valamint a csöpögő csapok gyors megjavítása (52 százalék). Az esővíz gyűjtése a válaszadók 27 százalékára jellemző, ami a községekben élők körében a legelterjedtebb (38 százalék), míg a fővárosban nyilvánvalóan jóval ritkább (15 százalék).

A Kärcher tisztítási szakértői szerint a háztartási takarítás sokszor észrevétlenül is jelentős vízfelhasználással jár. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen módszereket használunk. Egy hagyományos felmosás során például gyakran 5-10 liter víz is elfogy egyetlen alkalommal, különösen, ha a vizet többször cseréljük a vödörben.
A gőztisztítás ezzel szemben jóval kevesebb vízzel működik: a készülékek általában kis mennyiségű vizet alakítanak át magas hőmérsékletű gőzzé, amely hatékonyan oldja a szennyeződéseket, így a tisztítás akár lényegesen kisebb vízfelhasználással is megoldható.

A kutatásból az derült ki, hogy a takarítás során is egyre többen figyelnek a vízhasználatra. A megkérdezettek több mint fele (54 százalék) tudatosabban adagolja a vizet takarítás közben, harmaduk (34 százalék) kifejezetten kevesebb vízzel működő eszközöket használ, míg negyedük (24 százalék) inkább ritkábban, de alaposabban takarít, így kevesebb vizet használ. Minden tizedik válaszadó gőztisztítót használ, amivel jelentős vízmennyiség takarítható meg.

Advertisement

A Kärcher kutatása szerint a fenntartható takarítás legfőbb előnyeit a válaszadók csaknem azonos arányban látják a környezet védelmében (50 százalék), az alacsonyabb víz- és energiafelhasználásban (50 százalék), valamint az egészségesebb otthoni környezetben (48 százalék). A felelősség kérdésében a válaszadók több mint fele (56 százalék) úgy véli, hogy a fenntartható takarítás elterjedése közös társadalmi feladat, miközben közel azonos arányban említik a háztartások, továbbá a gyártók, márkák szerepét is. A kutatás 2026 márciusában készült 1325 válaszadó megkérdezésével – olvasható a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák