Zöldinfó
Fejlesztik a szennyvízelvezetési rendszert Bátmonostoron és Szeremlén
Több mint négymilliárd forint európai uniós és kormányzati támogatással fejlesztik a szennyvízelvezetési rendszert a Bács-Kiskun megyei Bátmonostoron és Szeremlén – közölte a Nemzeti Fejlesztési Programiroda NKft. az MTI-vel kedden.
A 4,157 milliárd forintos beruházás finanszírozásához Bátmonostor és Szeremle önkormányzata 3,741 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el. A fennmaradó részt a központi költségvetés finanszírozza. A projekt célja, hogy a csatornázatlan két községben a szennyvízelvezetés és -kezelés korszerű módon, a környezet minimális terhelésével valósuljon meg.
A két településen most még a szennyvizet csekély arányban zárt szennyvíztárolókba, többségében szikkasztó gödörbe gyűjtik, melyből a szennyvíz nagy része a talajba szivárog, jelentősen terhelve ezzel a talajt, talajvizet.
A szennyvízgyűjtő és -elvezető hálózat létesítésével több mint 20 ezer folyóméter gravitációs és több mint 11 ezer folyóméter nyomóvezetéket építenek a tervek szerint. Ezen túl Bátmonostoron 718, Szeremlén pedig 597 lakóingatlant kötnek a hálózatra. A két településen összegyűjtött szennyvíz tisztítását a Szeremle külterületén épülő új tisztító telepen végzik majd. A mechanikai, majd biológiai úton megtisztított szennyvízet a fertőtlenítést követően zárt vezetéken a Duna sodorvonalába vezetik be – olvasható a közleményben.
Zöldinfó
Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek
Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.
A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaKoncertek, autók és lampionos felvonulás: programkavalkád Esztergomban
