Zöldinfó
Fejlesztik a szennyvízelvezetési rendszert Bátmonostoron és Szeremlén
Több mint négymilliárd forint európai uniós és kormányzati támogatással fejlesztik a szennyvízelvezetési rendszert a Bács-Kiskun megyei Bátmonostoron és Szeremlén – közölte a Nemzeti Fejlesztési Programiroda NKft. az MTI-vel kedden.
A 4,157 milliárd forintos beruházás finanszírozásához Bátmonostor és Szeremle önkormányzata 3,741 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el. A fennmaradó részt a központi költségvetés finanszírozza. A projekt célja, hogy a csatornázatlan két községben a szennyvízelvezetés és -kezelés korszerű módon, a környezet minimális terhelésével valósuljon meg.
A két településen most még a szennyvizet csekély arányban zárt szennyvíztárolókba, többségében szikkasztó gödörbe gyűjtik, melyből a szennyvíz nagy része a talajba szivárog, jelentősen terhelve ezzel a talajt, talajvizet.
A szennyvízgyűjtő és -elvezető hálózat létesítésével több mint 20 ezer folyóméter gravitációs és több mint 11 ezer folyóméter nyomóvezetéket építenek a tervek szerint. Ezen túl Bátmonostoron 718, Szeremlén pedig 597 lakóingatlant kötnek a hálózatra. A két településen összegyűjtött szennyvíz tisztítását a Szeremle külterületén épülő új tisztító telepen végzik majd. A mechanikai, majd biológiai úton megtisztított szennyvízet a fertőtlenítést követően zárt vezetéken a Duna sodorvonalába vezetik be – olvasható a közleményben.
Zöld Energia
Elkerülhetők a méregdrága tetőfelújítások egy új napelemes tartószerkezettel
A holland Rable startup által kifejlesztett új technológia a költséges tetőrekonstrukciók elkerülésével biztosít gyors és hatékony napelemesítési megoldást a korlátozott teherbírású épületek számára.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Egy holland startup, a Rable olyan újfajta napelemtartó rendszert fejlesztett ki, amely kifejezetten a gyenge teherbírású, sérülékeny tetőkre kínál megoldást. A Rable4Roofs névre keresztelt szerkezet lapos és legfeljebb 10 fokos dőlésszögű tetőkön alkalmazható, és teljesen új megközelítéssel hidalja át az épületek statikai korlátait. A fejlesztés legnagyobb előnye, hogy a hagyományos rendszerekhez képest 95 százalékkal kevesebb rögzítési pontot igényel. A horganyzott acélból készült, rácsos szerkezet az épület teherhordó tartóelemeire terheli át a súlyt, nem pedig magára a tetőburkolatra. Ennek köszönhetően a rendszer négyzetméterenként mindössze 6–15 kilogrammos terhelést jelent, ami a megszokott megoldások súlyának töredéke.
A cég szerint a technológia segítségével elkerülhetővé válnak a méregdrága tetőfelújítások, amelyek négyzetméterenként akár 125 eurós többletköltséget is jelenthetnének a tulajdonosoknak. Ráadásul a telepítési költségek is csökkennek, wattos kapacitásonként nagyjából 0,15 euróval.
A szerkezetet előre összeszerelve szállítják a helyszínre, így a kivitelezés rendkívül gyors és egyszerű: a szakembereknek csak szét kell hajtaniuk, beállítaniuk és rögzíteniük az elemeket. A cég szakértője szerint két szerelő mindössze két és fél óra alatt képes kiépíteni a tartószerkezetet 275 napelem modul számára.
A startup az elmúlt két és fél évben már több mint 60 sikeres projektet valósított meg, a kisebb, 50 paneles rendszerektől kezdve a több ezer modulból álló ipari beruházásokig. A holland cég jelenleg a nemzetközi terjeszkedésre összpontosít, és a francia piacon is egyre több megrendelést teljesít – többek között olyan épületeken, ahol a sérülékeny szigetelés miatt a biztosítók korábban nem engedélyezték a napelemek felszerelését.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaCsatlakozott a magyar villamosenergia-piac az európai MARI platformhoz
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaTöbb tucat jármű bukott el a környezetvédelmi ellenőrzésen
-
Zöld Energia5 óra telt el a létrehozás ótaElkerülhetők a méregdrága tetőfelújítások egy új napelemes tartószerkezettel
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaA természet még képes regenerálódni, de sürgős változás kell
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaFélmillió köbméter fával kevesebbet égethetnének el az erőművek
