Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Feleannyi idő alatt kelnek el a fővárosi panelek

Az átlagos értékesítési idő 69 napra csökkent az egy évvel korábbi 127 napról.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Feleannyi idő alatt kelnek el a fővárosi panelek az idei első negyedévben, mint egy évvel korábban. A Duna House 2025 első negyedévére vonatkozó elemzése szerint a budapesti panellakásoknál az átlagos értékesítési idő 69 napra csökkent az egy évvel korábbi 127 napról – közölte szerdán az ingatlanforgalmazó az MTI-vel.

A közleményben kiemelték, hogy az ingatlanpiac országos dinamikája szegmensenként, régiónként jelentősen eltér. A korszerű, jó elhelyezkedésű és versenyképes árazású lakások gyorsan gazdára találtak, a nem megfelelően árazott, korszerűtlen vagy nehezebben finanszírozható ingatlanok értékesítése továbbra is lényegesen hosszabbra nyúlhat. Ismertetik, hogy a budapesti téglalakások értékesítésénél 111 napos átlagos forgási idő mellett 21 százalékos gyorsulás figyelhető meg a korábbi 142 naphoz képest, vidéken az egy évvel korábbi értékekhez viszonyított átlagos gyorsulás 11 százalékos.

A vidéki panellakásoknál az átlagos forgási idő 93 nap, mintegy egy hónappal több időt töltenek a piacon, mint a fővárosi panelek. A vidéki téglalakásoknál pedig 127 nap körül mozog, ami szintén kisebb csökkenés a korábbi időszak 141 napos értékéhez képest – fejtették ki. Szegő Péter, a Duna House PR és elemzési szakértője a közleményben arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre fontosabb szemponttá válik a lakáspiacon is az energiahatékonyság.

Advertisement

Zöldinfó

Megosztja az európaiakat az élelmiszer-innováció: a válaszadók 51 százaléka bizalmatlan

Az európaiak több mint fele negatív véleménnyel van az innovatív élelmiszerekről.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az európaiak több mint fele negatív véleménnyel van az innovatív élelmiszerekről – derült ki az Európai Bizottság megbízásából készített és közzétett Eurobarométer-felmérésből. Brüsszeli közleményében az uniós bizottság emlékeztetett: az innovatív élelmiszerek olyan új vagy jelentősen módosított élelmiszeripari termékek, melyek fejlesztése során modern technológiákat, vagy újszerű összetevőket használnak fel – írja az alternativenergia.hu. Céljuk általában a környezeti terhelés csökkentése, az egészség megőrzése, vagy a változó fogyasztói igények, köztük ételintoleranciák kiszolgálása. Az uniós bizottság szerint az élelmiszer-innováció erősítheti az európai élelmiszerrendszer ellenálló képességét, szélesítheti a termelési lehetőségeket, támogathatja az élelmezésbiztonságot és segíthet kielégíteni a változó fogyasztói igényeket.

A felmérésben a válaszadók 51 százaléka negatív, 39 százaléka pozitív véleményt fogalmazott meg az innovatív élelmiszerekről. Míg a 39 év alattiak jobban elfogadják (50 százalék) az ilyen termékeket, az 55 éves, vagy annál idősebbeknek mindössze 34 százaléka van így ezzel. Hasonló arány figyelhető meg a lakóhely szerint is: a nagyvárosokban élők több mint fele fogadja el a modern technikákkal előállított élelmiszereket, szemben a falvakban vagy vidéki területeken élőkkel. A tájékozottabb válaszadók 72 százaléka, a kevésbé tájékozottak 27 százaléka fogyasztana ilyen élelmiszert – írták.

A felmérés szerint a válaszadók 68 százaléka egyetért azzal, hogy az élelmiszer-innováció segítheti a gazdálkodókat és az élelmiszer-termelőket az olyan kihívások kezelésében, mint az éghajlatváltozás, a kártevők elleni küzdelem, az erőforráshiány és az ellátási zavarok. A felmérésben felsorolt innovatív élelmiszerek közül a legmagasabb elfogadottsági szintet az aszályhoz, a kártevőkhöz vagy a szélsőséges időjáráshoz alkalmazkodott növényekből származó gyümölcsök és zöldségek érték el. A válaszadók fele (50 százalék) mondta, hogy szívesen fogyasztana ilyen termékeket.

Advertisement

A felmérés eredménye szerint a válaszadók 85 százaléka egyetért azzal, hogy az innovatív élelmiszereknek egyértelmű megnevezéssel kell rendelkezniük, és érthető információkat kell adni arról, hogyan állították elő azokat, mit tartalmaznak és honnan származnak – derült ki az uniós bizottság felméréséből.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák