Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Feleannyi idő alatt kelnek el a fővárosi panelek

Az átlagos értékesítési idő 69 napra csökkent az egy évvel korábbi 127 napról.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Feleannyi idő alatt kelnek el a fővárosi panelek az idei első negyedévben, mint egy évvel korábban. A Duna House 2025 első negyedévére vonatkozó elemzése szerint a budapesti panellakásoknál az átlagos értékesítési idő 69 napra csökkent az egy évvel korábbi 127 napról – közölte szerdán az ingatlanforgalmazó az MTI-vel.

A közleményben kiemelték, hogy az ingatlanpiac országos dinamikája szegmensenként, régiónként jelentősen eltér. A korszerű, jó elhelyezkedésű és versenyképes árazású lakások gyorsan gazdára találtak, a nem megfelelően árazott, korszerűtlen vagy nehezebben finanszírozható ingatlanok értékesítése továbbra is lényegesen hosszabbra nyúlhat. Ismertetik, hogy a budapesti téglalakások értékesítésénél 111 napos átlagos forgási idő mellett 21 százalékos gyorsulás figyelhető meg a korábbi 142 naphoz képest, vidéken az egy évvel korábbi értékekhez viszonyított átlagos gyorsulás 11 százalékos.

A vidéki panellakásoknál az átlagos forgási idő 93 nap, mintegy egy hónappal több időt töltenek a piacon, mint a fővárosi panelek. A vidéki téglalakásoknál pedig 127 nap körül mozog, ami szintén kisebb csökkenés a korábbi időszak 141 napos értékéhez képest – fejtették ki. Szegő Péter, a Duna House PR és elemzési szakértője a közleményben arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre fontosabb szemponttá válik a lakáspiacon is az energiahatékonyság.

Advertisement

Zöldinfó

Erdők regenerálása kezdődik a Cserhátban, így óvják meg a biodiverzitást

Magyarország természetes területeinek 21 százaléka erdős, ezért biodiverzitásuk fejlesztése kulcsfontosságú feladat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Rácz András, a tárca természetvédelemért felelős államtitkár közleménye szerint kiemelte, hogy az “Erdei és erdős sztyepp élőhelyek megőrzése, fejlesztése a Nógrádi Tájegység területén” című beruházás elsődlegesen a Nógrádi Tájegység védett és Natura 2000 területeinek erdei és erdős sztyepp élőhelyek természetességi állapotát javítja – írja az alternativenergia.hu. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretében megvalósuló célzott beavatkozások támogatják a természetes regenerációt, hozzájárulva az élőhelyek tartós védelméhez. Rácz András ismertette, hogy a fejlesztés során az inváziós fafajok, elsősorban akác és bálványfa visszaszorításával, vadkizáró kerítések építésével, valamint a szigetszerű fenyvesfoltok megnyitásával javítják az érintett erdők állapotát. A vadhatás helyi csökkentésével a terület természetes megújulását, illetve kísérleti jelleggel egyes, kiemelkedő értékű élőhely foltok és védett jelentőségű növényfajok állományainak regenerálódását kívánják elérni. A projekt a Karancs-Medves és a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetekben zajlik, három kiemelt Natura 2000 területet érintve: a Tepke, Bézma és Karancs Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Területeket. Az államtitkár rámutatott, ezek az országosan védett zónák megóvása prioritás a biodiverzitás fenntartása szempontjából.

Az inváziós akác- és bálványfa-állományokat 47 helyszínen, összesen 37,16 hektár erdei és erdőssztyepp területen kémiai módszerekkel, injektálással vagy pontpermetezéssel, szükség szerint ismétléssel távolítják el. Az eldőlt egyedek helyben holtfaként maradnak, miközben a beavatkozás nem haladja meg az erdészeti záródáshiány-küszöböt. Négy helyszínen 9 hektár fekete és erdei fenyves átalakítása kezdődik. Erdőtervi keretek között lékes vagy gyérítésszerű kitermeléssel támogatják a természetes újulatot, állománykiegészítést végeznek, 2820 méter vadkárelhárító kerítést telepítenek, valamint évi kétszeri kézi ápolást alkalmaznak. Két helyszínen 1,6 hektár erdőtisztás kezelését kézi cserjeirtással és bálványfa-gyérítéssel végzik. Hat érzékeny élőhelyen 480 méter vadkizáró kerítést, valamint mobil fémrácsokat helyeznek ki a védett növényfajok védelmére – olvasható a közleményben.

Rácz András az AM tájékoztatása szerint kitért arra is, hogy kisfilm készül a Nógrádi Tájegység élőhelyeiről, Natura 2000 jelölő fajairól és a projekt eredményeiről, továbbá monitoring eszközöket szereznek be a hatásosság mérésére. A 2028. június 30-ig tartó fejlesztés mintegy 46 hektáron javítja az élőhelyek állapotát, megteremtve az értékek hosszú távú megőrzésének feltételeit.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák