Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Feleannyi idő alatt kelnek el a fővárosi panelek

Az átlagos értékesítési idő 69 napra csökkent az egy évvel korábbi 127 napról.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Feleannyi idő alatt kelnek el a fővárosi panelek az idei első negyedévben, mint egy évvel korábban. A Duna House 2025 első negyedévére vonatkozó elemzése szerint a budapesti panellakásoknál az átlagos értékesítési idő 69 napra csökkent az egy évvel korábbi 127 napról – közölte szerdán az ingatlanforgalmazó az MTI-vel.

A közleményben kiemelték, hogy az ingatlanpiac országos dinamikája szegmensenként, régiónként jelentősen eltér. A korszerű, jó elhelyezkedésű és versenyképes árazású lakások gyorsan gazdára találtak, a nem megfelelően árazott, korszerűtlen vagy nehezebben finanszírozható ingatlanok értékesítése továbbra is lényegesen hosszabbra nyúlhat. Ismertetik, hogy a budapesti téglalakások értékesítésénél 111 napos átlagos forgási idő mellett 21 százalékos gyorsulás figyelhető meg a korábbi 142 naphoz képest, vidéken az egy évvel korábbi értékekhez viszonyított átlagos gyorsulás 11 százalékos.

A vidéki panellakásoknál az átlagos forgási idő 93 nap, mintegy egy hónappal több időt töltenek a piacon, mint a fővárosi panelek. A vidéki téglalakásoknál pedig 127 nap körül mozog, ami szintén kisebb csökkenés a korábbi időszak 141 napos értékéhez képest – fejtették ki. Szegő Péter, a Duna House PR és elemzési szakértője a közleményben arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre fontosabb szemponttá válik a lakáspiacon is az energiahatékonyság.

Advertisement

Zöldinfó

Klímavédelem helyben: új erdők javítják a levegőt és az életminőséget

A városi erdő fejlesztések amellett, hogy a helyben élő lakosságot szolgálják, hozzájárulnak hazánk klímavédelmi céljainak eléréséhez is.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A helyettes államtitkár kiemelte, az Agrárminisztérium és az Energiaügyi Minisztérium együttműködésével indított Városierdő-fejlesztési Mintaprogramban öt helyszínen dolgoznak egyszerre: Balatonfüreden, Budapesten, Sárváron, Tatán és Kecskeméten – ismertette az alternativenergia.hu. A városi és városközeli erdők ma már nem kiegészítő zöldfelületek, hanem a települések működésének részei. Hatással vannak a hőmérsékleti viszonyokra, a levegő minőségére, a víz körforgására és a biológiai sokféleségre, emellett pedig a lakosság életminőségére is – írták. A fejlesztéseket minden helyszínen adatgyűjtések, termőhelyi vizsgálatok előzték meg, ezért a program a zöldinfrastruktúra-kezeléssel kapcsolatos tudást állítja a települések szolgálatába – tette hozzá.

Mocz András kifejtette, Kecskeméten a több mint fél évszázados Csalánosi Parkerdőben a felelős, adatalapú megközelítés gyakorlati megvalósulása látható, amelyet a helyi állami erdészeti társaság, a KEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. fordít le konkrét tevékenységekre. A Városierdő-fejlesztési Mintaprogram öt helyszíne közül a legélesebben itt jelennek meg az erdő fennmaradásával kapcsolatos kérdések. Az Alföldön ugyanis nem lehet átvenni más térségek erdőkezelési mintáit. A vízmegtartás, a talajállapot, a fafajválasztás és az erdőszerkezet kérdései más súllyal jelennek meg.

Az a munka, amely ezen a helyen zajlik, azt célozza, hogy az erdő szerkezete és működése igazodjon ezekhez a feltételekhez. Új élőhelyi elemeket alakítanak ki, őshonos fajokkal váltják ki a pusztuló fenyőket, rönkgátak épülnek, növelik a holtfa mennyiségét. Az így kezelt növényzet ellenállóbb lesz a klímaváltozás negatív hatásaival szemben, és a megmaradó erdőkre lehet alapozni a rekreációs szolgáltatásokat: eltávolították a veszélyes fákat, kitisztították az elhagyatott sétautak nyomvonalát, felújították az információs táblákat. A munka eredményeként a Parkerdő a kecskeméti zöldinfrastruktúra értékes eleme maradhat – áll a közleményben.

Advertisement

Kitért arra is, hogy az Agrárminisztérium és az Energiaügyi Minisztérium együttműködésének eredményeként öt év alatt több mint 11 millió facsemetével, és több mint kétezer hektár új erdővel bővült hazánk zöldvagyona, a Mintafásítás és Újszülöttek Erdeje Program folytán. Továbbá klímavédelmi kutatások, erdőállapot-monitoring rendszerek és erdőtűz-megelőzési fejlesztések is indultak, emellett hangsúlyosan jelennek meg az erdővel, környezetünkkel kapcsolatos szemléletformáló kampányok is – tették hozzá. A tárcák közötti együttműködés keretében most megvalósuló országos Városierdő-fejlesztési Mintaprogram ezzel a szemlélettel szolgálja az érintett településeken élők jóllétét – húzta alá Mocz András a közlemény szerint.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák