Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Felére csökkentenék a farkasok számát Svédországban

Létrehozva:

|

A svéd kormány a felére csökkentené az országban élő farkasok számát, ám ez szembe menne az Európai Unió biodiverzitási szabályozásával.

Jelenleg a becslések szerint mintegy 480 farkas él vadon 40 falkában. A kormány idén szeretné felére csökkenteni a populációt. Anna-Caren Sätherberg vidékügyi miniszter szerint a farkaspopuláció évről évre nő, és a farkasállomány egy részének kilövésével csak a parlament által kitűzött célokat valósítanák meg – idézte a tárca vezetőjét a The Guardian. A miniszter hangsúlyozta: felkérték a környezetvédelmi hatóságot, hogy határozza meg pontosan, mekkora populációt bír el az ország. Ugyanis egyre több az emberek és farkasok közötti konfliktus, és csökken a ragadozó elfogadottsága. A környezetvédelmi hatóság korábban úgy becsülte: ahhoz, hogy életképes maradjon a populáció, és ne gyengítse a beltenyészet, nem eshet 300 egyed alá a farkasok száma, amelyet folyamatosan gyarapítanak az országon kívülről érkező új példányok.

A svéd parlament többsége azonban legfeljebb 170 példányt tartana megfelelőnek, ami az Európai Unióban meghatározott 170-270 példányból álló populáció alsó értéke. A farkasok száma Svédországban egy 1789-es törvény miatt csökkent le, amely engedélyezte a közemberek számára a vadászatot, ami megtizedelte a szarvas- és jávorszarvas-állományt, és a farkasokat rákényszerítette, hogy inkább a haszonállatokra vadásszanak. Az 1800-as évek közepére eltűntek az ország déli részéről, és egy évszázaddal később már kihaltnak hitték őket. Az 1980-as években azonban az orosz-finn populációból három farkas érkezett Svédország déli részére, és ezzel egy új svéd-norvég populáció alakult ki, amelynek jelenleg már mintegy 480 példánya élhet 40 falkában, túlnyomórészt Svédország középső részén.

Advertisement

A természetvédelmi csoportok szerint 300 farkas lenne a minimum, és úgy vélik, hogy az ország könnyen eltarthatna ezer farkast is. Szerintük a kormány beadta a derekát az ország erős vadászlobbijának, akik azzal érvelnek, hogy a farkasok jávorszarvasokat ejtenek el, és veszélyt jelentenek a vadászok kutyáira. A Természetvédelmi Világalap (WWF) ragadozószakértője, Benny Gäfwert elmondta, hogy a szervezet ellenzi a farkasok nagy mértékű irtását, és a svéd parlament által meghatározott 170 példányt “semmilyen tudományos tény nem erősíti meg”. Hozzáfűzte: a vadonban váratlan dolgok történhetnek, és egy 170 példányos populáció nagyon kevés. “A gond akkor jelentkezik, ha a genetikát vizsgáljuk: minél kisebb a farkaspopuláció, annál nagyobb a genetikai változások hatása” – figyelmeztetett. Maria Gardfjell, a svéd zöldpárt képviselője szerint törvénytelen lenne 170 egyedre csökkenteni a populációt. “Megsértené a fajok sokszínűségére vonatkozó uniós jogszabályokat, és Svédországot akár bíróság elé is állíthatná az EU” – mondta Gardfjell a svéd rádióban.

Advertisement

Zöldinfó

A nukleáris energia lehet a klímacélok és az energiabiztonság egyik pillére

Az atomenergia garantálhatja az energetikai szuverenitást.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Emmanuel Macron szerint a polgári célú atomenergia az energetikai szuverenitás záloga egy olyan geopolitikai kontextusban, ahol a szénhidrogének destabilizáló eszközzé válhatnak – írja az alternativenergia.hu. A francia elnök a Párizsban rendezett második nukleáris csúcstalálkozón ezért arra ösztönözte a magánszektort és az állami szereplőket, hogy fektessenek be az ágazatba. A polgári célú atomenergia újjáélesztését célzó csúcstalálkozón, amely a második a 2024-es brüsszeli után, mintegy negyven ország képviselője vesz részt kedden Párizsban. A találkozónak külön aktualitás ad a közel-keleti háború, amely olaj- és gázárrobbanást okozott. “A nukleáris energia kulcsfontosságú ahhoz, hogy összhangba hozza a függetlenséget, azaz az energetikai szuverenitást, a dekarbonizációt, és így a 2050-es célú karbonsemlegességet, valamint a versenyképességet, és így a gazdaságaink munkahelyteremtését” – mondta megnyitó beszédében a francia államfő.

Emmanuel Macron arra szólított fel “minden köz- és magánszereplőt, hogy folytassa a befektetéseket” a nukleáris energia érdekében, amely szerinte egy “valódi jövőbeli szektor”, de amely sok tőkét igényel. A bankoknak és a befektetési alapoknak “erőfeszítéseket kell tenniük (…) a legkockázatosabb projektekért”- tette hozzá. A csúcstalálkozó megkezdését két Greenpeace-aktivista megpróbálta megzavarni azzal, hogy kifeszítettek egy transzparenst, amelyen az állt: nuclear power fuels Russia’s war (a nukleáris energia táplálja Oroszország háborúját), miközben a francia elnök fogadta a vendégeket a vörös szőnyegen.

A találkozót szervező Franciaország – ahol 57 reaktor a lakossági energiaellátás csaknem 70 százalékát biztosítja – világ egyik legjelentősebb polgári nukleáris hatalma. A második nukleáris csúcstalálkozón részt vevő negyven ország között képviselteti magát az Egyesült Államok és Kína is, valamint a legtöbb európai ország, köztük Magyarország, és a G7 országcsoport tagállamai. A nukleáris energia a világon termelt villamosenergia mintegy tíz százalékát teszi ki, körülbelül 450 reaktorral, harminc országban. A nukleáris csúcstalálkozóval párhuzamosan a G7 energiaügyi miniszterei is tanácskozást tartanak a Nemzetközi Energiaügynökség párizsi székhelyén a közel-keleti konfliktusnak az üzemanyagárakra gyakorolt hatásairól.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák