Zöldinfó
Felére csökkentenék a farkasok számát Svédországban
A svéd kormány a felére csökkentené az országban élő farkasok számát, ám ez szembe menne az Európai Unió biodiverzitási szabályozásával.
Jelenleg a becslések szerint mintegy 480 farkas él vadon 40 falkában. A kormány idén szeretné felére csökkenteni a populációt. Anna-Caren Sätherberg vidékügyi miniszter szerint a farkaspopuláció évről évre nő, és a farkasállomány egy részének kilövésével csak a parlament által kitűzött célokat valósítanák meg – idézte a tárca vezetőjét a The Guardian. A miniszter hangsúlyozta: felkérték a környezetvédelmi hatóságot, hogy határozza meg pontosan, mekkora populációt bír el az ország. Ugyanis egyre több az emberek és farkasok közötti konfliktus, és csökken a ragadozó elfogadottsága. A környezetvédelmi hatóság korábban úgy becsülte: ahhoz, hogy életképes maradjon a populáció, és ne gyengítse a beltenyészet, nem eshet 300 egyed alá a farkasok száma, amelyet folyamatosan gyarapítanak az országon kívülről érkező új példányok.
A svéd parlament többsége azonban legfeljebb 170 példányt tartana megfelelőnek, ami az Európai Unióban meghatározott 170-270 példányból álló populáció alsó értéke. A farkasok száma Svédországban egy 1789-es törvény miatt csökkent le, amely engedélyezte a közemberek számára a vadászatot, ami megtizedelte a szarvas- és jávorszarvas-állományt, és a farkasokat rákényszerítette, hogy inkább a haszonállatokra vadásszanak. Az 1800-as évek közepére eltűntek az ország déli részéről, és egy évszázaddal később már kihaltnak hitték őket. Az 1980-as években azonban az orosz-finn populációból három farkas érkezett Svédország déli részére, és ezzel egy új svéd-norvég populáció alakult ki, amelynek jelenleg már mintegy 480 példánya élhet 40 falkában, túlnyomórészt Svédország középső részén.
A természetvédelmi csoportok szerint 300 farkas lenne a minimum, és úgy vélik, hogy az ország könnyen eltarthatna ezer farkast is. Szerintük a kormány beadta a derekát az ország erős vadászlobbijának, akik azzal érvelnek, hogy a farkasok jávorszarvasokat ejtenek el, és veszélyt jelentenek a vadászok kutyáira. A Természetvédelmi Világalap (WWF) ragadozószakértője, Benny Gäfwert elmondta, hogy a szervezet ellenzi a farkasok nagy mértékű irtását, és a svéd parlament által meghatározott 170 példányt “semmilyen tudományos tény nem erősíti meg”. Hozzáfűzte: a vadonban váratlan dolgok történhetnek, és egy 170 példányos populáció nagyon kevés. “A gond akkor jelentkezik, ha a genetikát vizsgáljuk: minél kisebb a farkaspopuláció, annál nagyobb a genetikai változások hatása” – figyelmeztetett. Maria Gardfjell, a svéd zöldpárt képviselője szerint törvénytelen lenne 170 egyedre csökkenteni a populációt. “Megsértené a fajok sokszínűségére vonatkozó uniós jogszabályokat, és Svédországot akár bíróság elé is állíthatná az EU” – mondta Gardfjell a svéd rádióban.
Zöldinfó
Eltűnt környezetvédők, erdők és különleges sorsok elevenednek meg a CineFesten
Hét filmmel várja a látogatókat a 22. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál dokumentumfilmes programja.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alkotások többek között betekintést nyújtanak egy operatőr alkotói világába, bemutatják a Vogézek hegylánc erdeit és Dél-Amerikában eltűnt környezetvédők története mellett az OnlyFans tartalomkészítők életét is megismertetik – közölték a szervezők az MTI-vel. Mint írták, a Robert Richardson: Fehér ördög című művészportréjában Jana Hojdová cseh rendező a háromszoros Oscar-díjas Richardson “belső világát” tárja fel filmelemzésekkel tarkított sztárinterjúk közepette – írja az alternativenergia.hu. A film több száz órányi magánvideó feldolgozásának eredménye, a rendező és az operatőr között a koronavírus-járvány okozta bezártság miatt mély barátság is kialakult.
A Hitler fenyegetésére figyelmeztető Európa veszett kutyája című forgatókönyvből – amelyet Herman J. Mankiewicz 1932-ben írt – soha nem készült film. Ennek az el nem készült alkotásnak a felidézésében a BAFTA Breakthrough program résztvevője, Rubika Shah angol rendező megvizsgálja, hogy milyen politikai, erkölcsi és művészi felelősség terheli az alkotókat és a döntéshozókat, ellentmondásos képet festve Hollywoodról, felidézve az Amerikán végig söprő antiszemitizmust – közölték. A sajtóanyag szerint a francia Az erdő zenéje arról mesél, hogyan öröklődik tovább a természet iránti figyelem és szeretet generációról generációra. Vincent Munier természetfotós és filmes édesapjával, valamint fiával járják be a Vogézek erdeit, miközben az eltűnőben lévő siketfajd nyomában járva Norvégiáig mennek.
A spanyol Frank Gutiérrez dokumentumfilmje, A Föld csendje tanúvallomások és archív felvételek segítségével tárja fel egy-egy Hondurasban, Brazíliában és Mexikóban meggyilkolt környezetvédő halálát és azt a rendszerszintű korrupciót, amely védelmet nyújt a felelősöknek. A cseh származású Barbora Chalupová rendezte bolgár-szlovák-cseh koprodukcióban készült Virtuális barátnő című film három valódi tartalomkészítő történetén keresztül tárja fel az OnlyFans platformon folyó online szexmunka minden színfalak mögötti részletét – írták.
A közleményből az is kiderült, hogy a fesztiválra látogatók a dán filmes Karl Friis Forchhammer Christiania című alkotását is megnézhetik. A mű az 1971-ben több száz fiatal által elfoglalt koppenhágai katonai barakkok történetét mutatja be, melyben szó esik az új telepesek idealizmusáról, a konszenzusos demokráciáról, a hippikről, de még egy vallási világvége-szektáról és egy alkoholista medvéről is.
A programban magyar film is szerepel, Dubinyák Réka az Új lépések című alkotását mutatja be a közönségnek. A film egy tudományos kutatás résztvevőinek nyolc hónapját követi, amely azt vizsgálja, hogyan hat a néptánc az időskori szellemi hanyatlásra és a demencia kialakulásának kockázatára – olvasható a közleményben. A 22. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivált 2026. szeptember 4-12. között rendezik meg, a jegyvásárlás augusztus második felében indul.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaNincs elég víz az atomreaktor hűtéséhez: súlyos energiahelyzet alakult ki Romániában
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÚjabb lendületet kaphatnak a magyarországi szélerőmű-fejlesztések
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÚj klímatörvény készülhet: szigorúbb szabályokat sürgetnek
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaMielőbb szabályoznák az elektromos rollerek közlekedését
-
Otthon3 nap telt el a létrehozás ótaAI kontra szakember: kié legyen az utolsó szó az építkezésen?
