Zöldinfó
Felére csökkentenék a farkasok számát Svédországban
A svéd kormány a felére csökkentené az országban élő farkasok számát, ám ez szembe menne az Európai Unió biodiverzitási szabályozásával.
Jelenleg a becslések szerint mintegy 480 farkas él vadon 40 falkában. A kormány idén szeretné felére csökkenteni a populációt. Anna-Caren Sätherberg vidékügyi miniszter szerint a farkaspopuláció évről évre nő, és a farkasállomány egy részének kilövésével csak a parlament által kitűzött célokat valósítanák meg – idézte a tárca vezetőjét a The Guardian. A miniszter hangsúlyozta: felkérték a környezetvédelmi hatóságot, hogy határozza meg pontosan, mekkora populációt bír el az ország. Ugyanis egyre több az emberek és farkasok közötti konfliktus, és csökken a ragadozó elfogadottsága. A környezetvédelmi hatóság korábban úgy becsülte: ahhoz, hogy életképes maradjon a populáció, és ne gyengítse a beltenyészet, nem eshet 300 egyed alá a farkasok száma, amelyet folyamatosan gyarapítanak az országon kívülről érkező új példányok.
A svéd parlament többsége azonban legfeljebb 170 példányt tartana megfelelőnek, ami az Európai Unióban meghatározott 170-270 példányból álló populáció alsó értéke. A farkasok száma Svédországban egy 1789-es törvény miatt csökkent le, amely engedélyezte a közemberek számára a vadászatot, ami megtizedelte a szarvas- és jávorszarvas-állományt, és a farkasokat rákényszerítette, hogy inkább a haszonállatokra vadásszanak. Az 1800-as évek közepére eltűntek az ország déli részéről, és egy évszázaddal később már kihaltnak hitték őket. Az 1980-as években azonban az orosz-finn populációból három farkas érkezett Svédország déli részére, és ezzel egy új svéd-norvég populáció alakult ki, amelynek jelenleg már mintegy 480 példánya élhet 40 falkában, túlnyomórészt Svédország középső részén.
A természetvédelmi csoportok szerint 300 farkas lenne a minimum, és úgy vélik, hogy az ország könnyen eltarthatna ezer farkast is. Szerintük a kormány beadta a derekát az ország erős vadászlobbijának, akik azzal érvelnek, hogy a farkasok jávorszarvasokat ejtenek el, és veszélyt jelentenek a vadászok kutyáira. A Természetvédelmi Világalap (WWF) ragadozószakértője, Benny Gäfwert elmondta, hogy a szervezet ellenzi a farkasok nagy mértékű irtását, és a svéd parlament által meghatározott 170 példányt “semmilyen tudományos tény nem erősíti meg”. Hozzáfűzte: a vadonban váratlan dolgok történhetnek, és egy 170 példányos populáció nagyon kevés. “A gond akkor jelentkezik, ha a genetikát vizsgáljuk: minél kisebb a farkaspopuláció, annál nagyobb a genetikai változások hatása” – figyelmeztetett. Maria Gardfjell, a svéd zöldpárt képviselője szerint törvénytelen lenne 170 egyedre csökkenteni a populációt. “Megsértené a fajok sokszínűségére vonatkozó uniós jogszabályokat, és Svédországot akár bíróság elé is állíthatná az EU” – mondta Gardfjell a svéd rádióban.
Zöldinfó
Állami pénz a korszerűsítésre: akár önerő nélkül is belevághat
Meghaladta a 75 milliárd forintot az energetikai otthonfelújítási programra beérkezett támogatási kérelmek összege.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A pályázaton 2007 előtt épült családi házak energia-megtakarítást eredményező korszerűsítéséhez igényelhető akár 10 millió forint állami hozzájárulás – írja az alternativenergia.hu. A támogatás felerészben vissza nem térítendő, a másik fele kamatmentes hitel. A lehívható összesen 10 millió forint elsősorban külső szigetelésre, nyílászárókra, a fűtési vagy melegvíz-rendszerre fordítható. Az alapvető elvárás, hogy a dokumentált kiinduló és a fejlesztéssel elért állapot alapján legalább 30 százalékkal csökkenjen az ingatlan energiafogyasztása – idézték föl a bejegyzésben. Az energetikai otthonfelújítási program feltételrendszere a lehetséges igénybevevők javára változott. Az elnyerhető forrásmennyiség 6 millióról 10 millió forintra nőtt. Meghosszabbodott a futamidő, így alacsonyabbak lettek a havi törlesztőrészletek is, amelyek költsége akár a rezsin megspórolt forintokban is megtérülhet. Csökkent az elvárt önerő aránya, mindössze néhány százezer forint saját forrással bele lehet vágni a felújításokba – sorolta az EM.
A bejegyzésben kiemelték: az indulás óta módosult a program finanszírozási háttere is. Az eddigi kölcsönkérelmek összegéből csaknem 25 milliárd forint még a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásaira érkezett be. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Pluszban ezen felül áll rendelkezésre további 73 milliárd forint támogatás. A KEHOP Plusz keretre mostanáig mintegy 50 milliárd forint igény futott be, ennek nagyjából felét kötötték le már szerződésekben. A szabad keret tehát így is, úgy is több tízmilliárd forintban mérhető. Felhívták a figyelmet arra is, hogy az ország minden részében elérhető támogatásra változatlanul megéri jelentkezni. A még kedvezőbb feltételekkel kínált lehetőséggel élőknek biztosítékot nem kell nyújtaniuk, nincs jelzálog, kezelési költséget sem kell fizetni. Ha valaki egyszerre vesz részt az energetikai és a vidéki otthonfelújítási programokban, az kistelepülésen álló családi háza esztétikai helyreállításán túl rezsiterheiből is sokat faraghat – jegyezte meg az EM.
-
Zöld Közlekedés7 nap telt el a létrehozás ótaElfelejthetjük az aprót: mostantól ingyenes a mobilos parkolás
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaSpeciális repülőgép pásztázza a föld mélyét Magyarországon
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaArany minősítést kapott a Börzsöny egyik legzöldebb szállodája
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaMagyarország az ETS2 halasztását sürgeti: túl nagy teher lenne a lakosságnak
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAdócsökkentéssel mérsékelné az üzemanyagárakat a szerb kormány
