Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Felére csökkentenék a farkasok számát Svédországban

Létrehozva:

|

A svéd kormány a felére csökkentené az országban élő farkasok számát, ám ez szembe menne az Európai Unió biodiverzitási szabályozásával.

Jelenleg a becslések szerint mintegy 480 farkas él vadon 40 falkában. A kormány idén szeretné felére csökkenteni a populációt. Anna-Caren Sätherberg vidékügyi miniszter szerint a farkaspopuláció évről évre nő, és a farkasállomány egy részének kilövésével csak a parlament által kitűzött célokat valósítanák meg – idézte a tárca vezetőjét a The Guardian. A miniszter hangsúlyozta: felkérték a környezetvédelmi hatóságot, hogy határozza meg pontosan, mekkora populációt bír el az ország. Ugyanis egyre több az emberek és farkasok közötti konfliktus, és csökken a ragadozó elfogadottsága. A környezetvédelmi hatóság korábban úgy becsülte: ahhoz, hogy életképes maradjon a populáció, és ne gyengítse a beltenyészet, nem eshet 300 egyed alá a farkasok száma, amelyet folyamatosan gyarapítanak az országon kívülről érkező új példányok.

A svéd parlament többsége azonban legfeljebb 170 példányt tartana megfelelőnek, ami az Európai Unióban meghatározott 170-270 példányból álló populáció alsó értéke. A farkasok száma Svédországban egy 1789-es törvény miatt csökkent le, amely engedélyezte a közemberek számára a vadászatot, ami megtizedelte a szarvas- és jávorszarvas-állományt, és a farkasokat rákényszerítette, hogy inkább a haszonállatokra vadásszanak. Az 1800-as évek közepére eltűntek az ország déli részéről, és egy évszázaddal később már kihaltnak hitték őket. Az 1980-as években azonban az orosz-finn populációból három farkas érkezett Svédország déli részére, és ezzel egy új svéd-norvég populáció alakult ki, amelynek jelenleg már mintegy 480 példánya élhet 40 falkában, túlnyomórészt Svédország középső részén.

Advertisement

A természetvédelmi csoportok szerint 300 farkas lenne a minimum, és úgy vélik, hogy az ország könnyen eltarthatna ezer farkast is. Szerintük a kormány beadta a derekát az ország erős vadászlobbijának, akik azzal érvelnek, hogy a farkasok jávorszarvasokat ejtenek el, és veszélyt jelentenek a vadászok kutyáira. A Természetvédelmi Világalap (WWF) ragadozószakértője, Benny Gäfwert elmondta, hogy a szervezet ellenzi a farkasok nagy mértékű irtását, és a svéd parlament által meghatározott 170 példányt “semmilyen tudományos tény nem erősíti meg”. Hozzáfűzte: a vadonban váratlan dolgok történhetnek, és egy 170 példányos populáció nagyon kevés. “A gond akkor jelentkezik, ha a genetikát vizsgáljuk: minél kisebb a farkaspopuláció, annál nagyobb a genetikai változások hatása” – figyelmeztetett. Maria Gardfjell, a svéd zöldpárt képviselője szerint törvénytelen lenne 170 egyedre csökkenteni a populációt. “Megsértené a fajok sokszínűségére vonatkozó uniós jogszabályokat, és Svédországot akár bíróság elé is állíthatná az EU” – mondta Gardfjell a svéd rádióban.

Advertisement

Zöldinfó

Új rekord született a PET Kupán: közel 19 tonna hulladékot gyűjtöttek

Közel 19 tonna hulladékot gyűjtöttek össze az összevont PET Kupán.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Rekordmennyiségű, összesen 18,9 tonna hulladékot gyűjtöttek össze a résztvevők a VII. Bodrogi-XIV. Tiszai PET Kupán, amelyet augusztus 15. és 23. között rendezett meg a PET Kupa Egyesület az Olaszliszka és Tiszalök közötti folyószakaszon – közölte az alternativenergia.hu. Közleményükben azt írták, hogy a 12 csapat részvételével megtartott összevont versenyen a Bodrog és a Tisza árteréből csaknem 19 tonna hulladékot gyűjtöttek össze és válogattak szét. A mennyiség meghaladta a 2024-ben ugyanezen az útvonalon elért 17,5 tonnás korábbi rekordot, amikor 15 csapat vett részt a munkában. Hozzátették, a Bodrog folyó Olaszliszka-Szegi-Bodrogkeresztúr és Tokaj közötti szakaszán három nap alatt 9,9 tonna hulladékot gyűjtöttek össze. A Tiszán Tokaj és Tiszaladány, majd a további szakaszok megtisztítása során további pedig 9 tonna került elő az ártéri területekről.

A szervezők közölték, a rekordmennyiség azt is jelzi, hogy a folyók árterében továbbra is jelentős mennyiségű hulladék található. Annak ellenére, hogy idén egyik folyón sem vonult le jelentősebb árhullám, az ártéri erdőkben évtizedek óta felhalmozódott hulladékot is találtak. Jelezték, a verseny során a résztvevők több helyszínen dolgoztak a nehezen megközelíthető ártéri területeken. A 12 csapatból 11 visszatérő volt, így a résztvevők a korábbi évek tapasztalataira és kialakított gyűjtési technikáikra támaszkodhattak.

A PET Kupa Egyesület tájékoztatása szerint a 2026-os versenyszezonban négy versenyen összesen 36,4 tonna hulladékot gyűjtöttek össze 6952 zsákban. Az idei összevont versenyen bemutatkozott a PET Kupa Egyesület új hulladékgyűjtő hajója, a PETiX is, amely a zsákok begyűjtésében, valamint a résztvevők ellátásában segítette a mezőnyt. A rendezvényen továbbá egy újrahasznosított műanyagból készült, négy személyes kenu is részt vett, amelynek nagy részét szelektált tiszai és bodrogi műanyaghulladékból állították elő.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák