Zöldinfó
Felére csökkentenék a farkasok számát Svédországban
A svéd kormány a felére csökkentené az országban élő farkasok számát, ám ez szembe menne az Európai Unió biodiverzitási szabályozásával.
Jelenleg a becslések szerint mintegy 480 farkas él vadon 40 falkában. A kormány idén szeretné felére csökkenteni a populációt. Anna-Caren Sätherberg vidékügyi miniszter szerint a farkaspopuláció évről évre nő, és a farkasállomány egy részének kilövésével csak a parlament által kitűzött célokat valósítanák meg – idézte a tárca vezetőjét a The Guardian. A miniszter hangsúlyozta: felkérték a környezetvédelmi hatóságot, hogy határozza meg pontosan, mekkora populációt bír el az ország. Ugyanis egyre több az emberek és farkasok közötti konfliktus, és csökken a ragadozó elfogadottsága. A környezetvédelmi hatóság korábban úgy becsülte: ahhoz, hogy életképes maradjon a populáció, és ne gyengítse a beltenyészet, nem eshet 300 egyed alá a farkasok száma, amelyet folyamatosan gyarapítanak az országon kívülről érkező új példányok.
A svéd parlament többsége azonban legfeljebb 170 példányt tartana megfelelőnek, ami az Európai Unióban meghatározott 170-270 példányból álló populáció alsó értéke. A farkasok száma Svédországban egy 1789-es törvény miatt csökkent le, amely engedélyezte a közemberek számára a vadászatot, ami megtizedelte a szarvas- és jávorszarvas-állományt, és a farkasokat rákényszerítette, hogy inkább a haszonállatokra vadásszanak. Az 1800-as évek közepére eltűntek az ország déli részéről, és egy évszázaddal később már kihaltnak hitték őket. Az 1980-as években azonban az orosz-finn populációból három farkas érkezett Svédország déli részére, és ezzel egy új svéd-norvég populáció alakult ki, amelynek jelenleg már mintegy 480 példánya élhet 40 falkában, túlnyomórészt Svédország középső részén.
A természetvédelmi csoportok szerint 300 farkas lenne a minimum, és úgy vélik, hogy az ország könnyen eltarthatna ezer farkast is. Szerintük a kormány beadta a derekát az ország erős vadászlobbijának, akik azzal érvelnek, hogy a farkasok jávorszarvasokat ejtenek el, és veszélyt jelentenek a vadászok kutyáira. A Természetvédelmi Világalap (WWF) ragadozószakértője, Benny Gäfwert elmondta, hogy a szervezet ellenzi a farkasok nagy mértékű irtását, és a svéd parlament által meghatározott 170 példányt “semmilyen tudományos tény nem erősíti meg”. Hozzáfűzte: a vadonban váratlan dolgok történhetnek, és egy 170 példányos populáció nagyon kevés. “A gond akkor jelentkezik, ha a genetikát vizsgáljuk: minél kisebb a farkaspopuláció, annál nagyobb a genetikai változások hatása” – figyelmeztetett. Maria Gardfjell, a svéd zöldpárt képviselője szerint törvénytelen lenne 170 egyedre csökkenteni a populációt. “Megsértené a fajok sokszínűségére vonatkozó uniós jogszabályokat, és Svédországot akár bíróság elé is állíthatná az EU” – mondta Gardfjell a svéd rádióban.
Zöldinfó
Kamerák, tereprendezés, közösségi bevonás: új hulladékellenes program startol
Az illegálisan lerakott hulladék felszámolására indít programot Nyírbátorban az Energiaügyi Minisztérium.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az illegálisan lerakott hulladék felszámolására indít programot az Energiaügyi Minisztérium (EM) Nyírbátorban, aminek része a nagy mennyiségű szemét elszállítása mellett a tereprendezés és a szemléletformálás is – jelentette be a tárca körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkára a nyírségi városban. Gondola Csaba kiemelte, a “rettentő nagy mennyiségű” hulladékot térképes eszközökkel rögzítik, és az arra engedéllyel rendelkező vállalkozások bevonásával számolják fel – írja az alternativenergia.hu. A beavatkozás része a tereprendezés és a kamerarendszer telepítése is. Az államtitkár azt mondta: gyakorlati tapasztalataik alapján fennáll a veszélye annak, hogy a hulladék újratermelődik, ezért a helyi társadalom bevonásával szemléletet is szeretnének formálni, és meggyőzni az ott élőket a körforgásos gazdaság és a környezetvédelem fontosságáról. A szaktárca egy, a kistérségre vonatkozó programot is elindít, amelybe a helyi civileket, településvezetőket és képviselőket is bevonják, azért, hogy egy közös stratégia mentén elejét vegyék a nyírbátori helyzet megismétlődésének. Ettől azt várják, hogy az illegális hulladék lerakásával kapcsolatos toleranciaszint csökken, és bíznak abban, hogy egy tiszta, fenntartható környezetet alakítható ki – tette hozzá.
Gondola Csaba az MTI kérdésére elmondta, az ország több pontján tervezik hasonló program elindítását, ezek első, fizikai megvalósítása Nyírbátorban kezdődik jövő év elején. Az erre szánt költségek tervezése folyamatban van, de csak a nyírbátori beavatkozásra legalább 50 millió forintot fordítanak – jegyezte meg. Simon Miklós, a térség fideszes országgyűlési képviselője a sajtótájékoztatón elmondta, a hulladékprobléma már évtizedek óta fennáll, az utcákban “szeméthegyek vannak”, és ezt a problémát most sikerül orvosolni. Máté Antal (Nyírbátor Jövőjéért Egyesület) rámutatott, a terület nemcsak Nyírbátor, hanem a vármegye egyik legnagyobb szegregátuma is, ahol folyamatosan újrahalmozódik a hulladék. Hozzátette, a település korábban több kormányzati programhoz csatlakozott, emellett a városlakókkal, civil szervezetekkel és munkahelyi közösségekkel is próbálták megtisztítani a város különböző pontjait, de az erőfeszítések ellenére a szeméthalmok mindig újratermelődtek.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaOlcsó és hatékony megoldás a homokkal tárolt napenergia a főzésben?
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaZöldebb közvilágítás vidéken: megszülettek az első döntések a Jedlik Ányos Programban
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás ótaLehet a jövő energiája egy több forrásra épülő, intelligensen vezérelt mikrohálózat?
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaFosszilis hőtermelést vált ki új elektromos fejlesztés a székesfehérvári távhőben
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÉvente több ezer háztartás fogyasztását váltja ki egy fejlesztési program
