Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Felére csökkentenék a farkasok számát Svédországban

Létrehozva:

|

A svéd kormány a felére csökkentené az országban élő farkasok számát, ám ez szembe menne az Európai Unió biodiverzitási szabályozásával.

Jelenleg a becslések szerint mintegy 480 farkas él vadon 40 falkában. A kormány idén szeretné felére csökkenteni a populációt. Anna-Caren Sätherberg vidékügyi miniszter szerint a farkaspopuláció évről évre nő, és a farkasállomány egy részének kilövésével csak a parlament által kitűzött célokat valósítanák meg – idézte a tárca vezetőjét a The Guardian. A miniszter hangsúlyozta: felkérték a környezetvédelmi hatóságot, hogy határozza meg pontosan, mekkora populációt bír el az ország. Ugyanis egyre több az emberek és farkasok közötti konfliktus, és csökken a ragadozó elfogadottsága. A környezetvédelmi hatóság korábban úgy becsülte: ahhoz, hogy életképes maradjon a populáció, és ne gyengítse a beltenyészet, nem eshet 300 egyed alá a farkasok száma, amelyet folyamatosan gyarapítanak az országon kívülről érkező új példányok.

A svéd parlament többsége azonban legfeljebb 170 példányt tartana megfelelőnek, ami az Európai Unióban meghatározott 170-270 példányból álló populáció alsó értéke. A farkasok száma Svédországban egy 1789-es törvény miatt csökkent le, amely engedélyezte a közemberek számára a vadászatot, ami megtizedelte a szarvas- és jávorszarvas-állományt, és a farkasokat rákényszerítette, hogy inkább a haszonállatokra vadásszanak. Az 1800-as évek közepére eltűntek az ország déli részéről, és egy évszázaddal később már kihaltnak hitték őket. Az 1980-as években azonban az orosz-finn populációból három farkas érkezett Svédország déli részére, és ezzel egy új svéd-norvég populáció alakult ki, amelynek jelenleg már mintegy 480 példánya élhet 40 falkában, túlnyomórészt Svédország középső részén.

Advertisement

A természetvédelmi csoportok szerint 300 farkas lenne a minimum, és úgy vélik, hogy az ország könnyen eltarthatna ezer farkast is. Szerintük a kormány beadta a derekát az ország erős vadászlobbijának, akik azzal érvelnek, hogy a farkasok jávorszarvasokat ejtenek el, és veszélyt jelentenek a vadászok kutyáira. A Természetvédelmi Világalap (WWF) ragadozószakértője, Benny Gäfwert elmondta, hogy a szervezet ellenzi a farkasok nagy mértékű irtását, és a svéd parlament által meghatározott 170 példányt “semmilyen tudományos tény nem erősíti meg”. Hozzáfűzte: a vadonban váratlan dolgok történhetnek, és egy 170 példányos populáció nagyon kevés. “A gond akkor jelentkezik, ha a genetikát vizsgáljuk: minél kisebb a farkaspopuláció, annál nagyobb a genetikai változások hatása” – figyelmeztetett. Maria Gardfjell, a svéd zöldpárt képviselője szerint törvénytelen lenne 170 egyedre csökkenteni a populációt. “Megsértené a fajok sokszínűségére vonatkozó uniós jogszabályokat, és Svédországot akár bíróság elé is állíthatná az EU” – mondta Gardfjell a svéd rádióban.

Advertisement

Zöldinfó

Egyre több vevő tervez energiahatékony felújítást már a vásárláskor

Nyugat-Magyarországon a legnagyobb a kereslet felújítandó lakásokra.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Nyugat-Magyarországon a legnagyobb a kereslet felújítandó lakásokra – közölte az alternativenergia.hu. Ismertették, a felújítandó lakások aránya 2024 eleje óta stabilan 9-10 százalék között mozog országosan, de a vásárlói szándékok mögött régiónként eltérő motivációk húzódnak meg: a keresletet Budapesten a tudatos befektetői szemlélet, Nyugat-Magyarországon az energiahatékonysági korszerűsítés és a hosszú távú tervezés, Pest vármegyében és Kelet-Magyarországon pedig az árérzékenység és a nagyobb élettér iránti igény határozza meg.

Részletezték, hogy Budapesten a felújítandó lakások aránya az év eleje óta átlagosan 8,6 százalék, és szeptemberben is 9 százalék körül alakult. Pest vármegyében a felújítandó lakások aránya átlagosan 9,1 százalék, az utolsó hónapban pedig 8 százalék, ami enyhe csökkenést jelent az év elejéhez képest. Kelet-Magyarországon az arány idei átlagban 9 százalék körül alakult, a szeptembert érték 8 százalék. A régióban az alacsonyabb árak és a nagyobb alapterület iránti igény továbbra is meghatározó.

Kiemelték, a legaktívabb régió továbbra is Nyugat-Magyarország, ahol a felújítandó ingatlanok aránya átlagosan 11,6 százalék, az utolsó hónapban pedig 11,7 százalék. A keresletet itt leginkább az energiahatékonysági korszerűsítések és a magasabb jövedelmi szint határozzák meg. Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője a közleményben arra hívta fel a figyelmet, hogy az otthonfelújítási támogatás, illetve a jellemzően állami ösztönzőkhöz kapcsolódó energiahatékony építkezések, okosotthon-fejlesztések és környezetbarát felújítások érezhető hatással vannak a keresletre. Egyre többen terveznek energiahatékony felújítást már a vásárlás pillanatában, a felújítás így ma már nem az olcsóságról, hanem az értékteremtésről szól.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák