Zöldinfó
Felére csökkentenék a farkasok számát Svédországban
A svéd kormány a felére csökkentené az országban élő farkasok számát, ám ez szembe menne az Európai Unió biodiverzitási szabályozásával.
Jelenleg a becslések szerint mintegy 480 farkas él vadon 40 falkában. A kormány idén szeretné felére csökkenteni a populációt. Anna-Caren Sätherberg vidékügyi miniszter szerint a farkaspopuláció évről évre nő, és a farkasállomány egy részének kilövésével csak a parlament által kitűzött célokat valósítanák meg – idézte a tárca vezetőjét a The Guardian. A miniszter hangsúlyozta: felkérték a környezetvédelmi hatóságot, hogy határozza meg pontosan, mekkora populációt bír el az ország. Ugyanis egyre több az emberek és farkasok közötti konfliktus, és csökken a ragadozó elfogadottsága. A környezetvédelmi hatóság korábban úgy becsülte: ahhoz, hogy életképes maradjon a populáció, és ne gyengítse a beltenyészet, nem eshet 300 egyed alá a farkasok száma, amelyet folyamatosan gyarapítanak az országon kívülről érkező új példányok.
A svéd parlament többsége azonban legfeljebb 170 példányt tartana megfelelőnek, ami az Európai Unióban meghatározott 170-270 példányból álló populáció alsó értéke. A farkasok száma Svédországban egy 1789-es törvény miatt csökkent le, amely engedélyezte a közemberek számára a vadászatot, ami megtizedelte a szarvas- és jávorszarvas-állományt, és a farkasokat rákényszerítette, hogy inkább a haszonállatokra vadásszanak. Az 1800-as évek közepére eltűntek az ország déli részéről, és egy évszázaddal később már kihaltnak hitték őket. Az 1980-as években azonban az orosz-finn populációból három farkas érkezett Svédország déli részére, és ezzel egy új svéd-norvég populáció alakult ki, amelynek jelenleg már mintegy 480 példánya élhet 40 falkában, túlnyomórészt Svédország középső részén.
A természetvédelmi csoportok szerint 300 farkas lenne a minimum, és úgy vélik, hogy az ország könnyen eltarthatna ezer farkast is. Szerintük a kormány beadta a derekát az ország erős vadászlobbijának, akik azzal érvelnek, hogy a farkasok jávorszarvasokat ejtenek el, és veszélyt jelentenek a vadászok kutyáira. A Természetvédelmi Világalap (WWF) ragadozószakértője, Benny Gäfwert elmondta, hogy a szervezet ellenzi a farkasok nagy mértékű irtását, és a svéd parlament által meghatározott 170 példányt “semmilyen tudományos tény nem erősíti meg”. Hozzáfűzte: a vadonban váratlan dolgok történhetnek, és egy 170 példányos populáció nagyon kevés. “A gond akkor jelentkezik, ha a genetikát vizsgáljuk: minél kisebb a farkaspopuláció, annál nagyobb a genetikai változások hatása” – figyelmeztetett. Maria Gardfjell, a svéd zöldpárt képviselője szerint törvénytelen lenne 170 egyedre csökkenteni a populációt. “Megsértené a fajok sokszínűségére vonatkozó uniós jogszabályokat, és Svédországot akár bíróság elé is állíthatná az EU” – mondta Gardfjell a svéd rádióban.
Zöldinfó
Kutatás, turizmus és környezetvédelem: új szabályozás lép életbe az Antarktiszon
Kína törvényt fogadott el az antarktiszi tevékenységek szabályozásáról és a környezet védelméről.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
A kínai törvényhozás elfogadta az antarktiszi tevékenységek szabályozásáról és a kontinens környezetének védelméről szóló törvényt, amely 2027. január 1-jén lép hatályba – írja az alternativenergia.hu. A jogszabály célja az antarktiszi tudományos kutatások ösztönzése, az expedíciók és egyéb tevékenységek felügyeletének erősítése, valamint a térség természeti környezetének megóvása. A törvény hét fejezetben szabályozza egyebek mellett az engedélyezési eljárásokat, a környezetvédelmi előírásokat, a hatósági ellenőrzést és a szabályszegések esetén alkalmazható szankciókat.
Az új rendelkezések szerint az antarktiszi kutatóutak, turisztikai és hajózási tevékenységek engedélyezéséhez az érintetteknek tevékenységi tervet és környezeti hatástanulmányt kell benyújtaniuk az illetékes hatóságokhoz. A kontinensen tevékenykedők kötelesek védeni a helyi növény- és állatvilágot, megfelelően kezelni a hulladékot, valamint megelőzni a tengeri szennyezést és a lehető legkisebbre csökkenteni a környezetre gyakorolt káros hatásokat.
A törvény emellett hangsúlyozza Kína törekvését az antarktiszi jelenlét biztonságának erősítésére, a tudományos kutatás fejlesztésére és a térség békés célú felhasználására. A törvény rendelkezik a kínai tevékenységekhez, eszközökhöz és egyéb érdekekhez kapcsolódó biztonsági szempontokról is. Kína az 1980-as években csatlakozott az Antarktisz-szerződéshez, amely a kontinenst békés célú tudományos kutatási területként határozza meg, és tiltja a katonai tevékenységet. Az 1991-ben elfogadott, 1998-ban hatályba lépett környezetvédelmi jegyzőkönyv 50 évre megtiltotta az ásványkincsek kitermelését, a tudományos kutatás céljából végzett tevékenységek kivételével.
Kína jelenleg öt kutatóállomást működtet az Antarktiszon. Az ország 42. antarktiszi expedíciója 2025 novemberében indult, és 2026 májusában fejeződött be. A kutatócsoport többek között a Kozmonauták-tengere és az Amundsen-tenger térségében végzett átfogó ökológiai felméréseket.
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaJó hírt kaptak a napelemes háztartások, határidőt módosított a kormány!
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaRiasztó eredményeket hozott a magyar napelemes rendszerek vizsgálata
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaFelborult a természetes egyensúly: a Balaton vízgyűjtője már több vizet veszít, mint amennyit nyer
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaEgyre súlyosabb a vízhiány: azonnali intézkedéseket sürgetnek
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaMi történik, ha kiesik a hazai olajfinomítás közel fele? A Mol most visszaállította a teljes kapacitást
