Zöldinfó
Felére csökkentenék a farkasok számát Svédországban
A svéd kormány a felére csökkentené az országban élő farkasok számát, ám ez szembe menne az Európai Unió biodiverzitási szabályozásával.
Jelenleg a becslések szerint mintegy 480 farkas él vadon 40 falkában. A kormány idén szeretné felére csökkenteni a populációt. Anna-Caren Sätherberg vidékügyi miniszter szerint a farkaspopuláció évről évre nő, és a farkasállomány egy részének kilövésével csak a parlament által kitűzött célokat valósítanák meg – idézte a tárca vezetőjét a The Guardian. A miniszter hangsúlyozta: felkérték a környezetvédelmi hatóságot, hogy határozza meg pontosan, mekkora populációt bír el az ország. Ugyanis egyre több az emberek és farkasok közötti konfliktus, és csökken a ragadozó elfogadottsága. A környezetvédelmi hatóság korábban úgy becsülte: ahhoz, hogy életképes maradjon a populáció, és ne gyengítse a beltenyészet, nem eshet 300 egyed alá a farkasok száma, amelyet folyamatosan gyarapítanak az országon kívülről érkező új példányok.
A svéd parlament többsége azonban legfeljebb 170 példányt tartana megfelelőnek, ami az Európai Unióban meghatározott 170-270 példányból álló populáció alsó értéke. A farkasok száma Svédországban egy 1789-es törvény miatt csökkent le, amely engedélyezte a közemberek számára a vadászatot, ami megtizedelte a szarvas- és jávorszarvas-állományt, és a farkasokat rákényszerítette, hogy inkább a haszonállatokra vadásszanak. Az 1800-as évek közepére eltűntek az ország déli részéről, és egy évszázaddal később már kihaltnak hitték őket. Az 1980-as években azonban az orosz-finn populációból három farkas érkezett Svédország déli részére, és ezzel egy új svéd-norvég populáció alakult ki, amelynek jelenleg már mintegy 480 példánya élhet 40 falkában, túlnyomórészt Svédország középső részén.
A természetvédelmi csoportok szerint 300 farkas lenne a minimum, és úgy vélik, hogy az ország könnyen eltarthatna ezer farkast is. Szerintük a kormány beadta a derekát az ország erős vadászlobbijának, akik azzal érvelnek, hogy a farkasok jávorszarvasokat ejtenek el, és veszélyt jelentenek a vadászok kutyáira. A Természetvédelmi Világalap (WWF) ragadozószakértője, Benny Gäfwert elmondta, hogy a szervezet ellenzi a farkasok nagy mértékű irtását, és a svéd parlament által meghatározott 170 példányt “semmilyen tudományos tény nem erősíti meg”. Hozzáfűzte: a vadonban váratlan dolgok történhetnek, és egy 170 példányos populáció nagyon kevés. “A gond akkor jelentkezik, ha a genetikát vizsgáljuk: minél kisebb a farkaspopuláció, annál nagyobb a genetikai változások hatása” – figyelmeztetett. Maria Gardfjell, a svéd zöldpárt képviselője szerint törvénytelen lenne 170 egyedre csökkenteni a populációt. “Megsértené a fajok sokszínűségére vonatkozó uniós jogszabályokat, és Svédországot akár bíróság elé is állíthatná az EU” – mondta Gardfjell a svéd rádióban.
Zöldinfó
Magas energiaárak, rosszul szigetelt otthonok: egyre fontosabb a korszerűsítés
Mintegy százezer embert érint az energiaszegénység Szlovéniában.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Mintegy százezer embert érint az energiaszegénység Szlovéniában, miközben a fűtési szezon kezdetén több energiahordozó ára továbbra is magas, a földgáz esetében pedig egyes szolgáltatók már áremelést is bejelentettek – közölte az alternativenergia.hu. A szlovén statisztikai hivatal adatai szerint 2025-ben mintegy 59 ezer háztartás, az összes háztartás 6,8 százaléka számított energiaszegénynek, ezekben körülbelül százezer ember élt. Ez mintegy tízezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál. A fenntartható fejlődéssel foglalkozó Focus civil szervezet szakértői arra figyelmeztettek, hogy a geopolitikai bizonytalanság és az energiapiacok ingadozása miatt ismét nőhet az energiaszegénység kockázata. A magas energiaköltségek különösen az alacsony jövedelműeket, az egyedül élő időseket, az egyszülős családokat és a rosszul szigetelt, régebbi épületekben élőket terhelik.
A földgáz árának emelését eddig a maribori székhelyű Plinarna Maribor energiaszolgáltató jelentette be, tíz százalékos mértékben, míg Szlovénia legnagyobb energetikai vállalata, a Petrol kisebb drágulást helyezett kilátásba. Az áramszolgáltatók egyelőre nem terveznek áremelést, novembertől azonban magasabb téli hálózathasználati díjak lépnek életbe. Egy átlagos háztartás havonta mintegy hat euróval fizethet többet ezért a tételért, mint az előző téli időszakban. Az Eko Sklad állami környezetvédelmi alap az energiaszegény háztartásoknak a beruházási költségek akár száz százalékát fedező, legfeljebb 18 ezer eurós vissza nem térítendő támogatást kínál energetikai korszerűsítésre. Sürgős kiegészítő munkák esetén az összeg 19 800 euróig emelkedhet. A támogatás egyebek mellett hőszigetelésre, nyílászárócserére és a fűtési rendszerek korszerűsítésére használható fel.
A kormány az úgynevezett fejlesztési törvénytől is további mozgásteret vár: a jogszabály lehetővé tenné, hogy átmenetileg 22-ről 9,5 százalékra csökkentsék a villamos energia, a földgáz, a távhő és a tűzifa áfáját. A törvényről december 6-án tartanak ügydöntő népszavazást. A csomag más adó-, egészségügyi, nyugdíj- és szociális intézkedéseket is tartalmaz. Hosszabb távon az Európai Szociális Klímaalapból érkezhet további segítség az energiaszegény és más sérülékeny háztartásoknak. Szlovénia 2026 és 2032 között 358 millió euró uniós támogatásra jogosult, amelyet nemzeti társfinanszírozással egészíthet ki.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaTovábbra is Magyarország az orosz vezetékes földgáz legnagyobb uniós importőre
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaMegéri akkumulátort telepíteni a napelemek mellé? Egy család példája megmutatja
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaA szennyezés már nem érheti meg: emelkednek a környezetvédelmi bírságok
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaAkár 1,6 millió forint támogatás jár az otthoni akkumulátorokra Lengyelországban
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaKatasztrófa sújtotta övezetté nyilvánítják az áradásokkal érintett spanyol településeket
