Zöldinfó
Felére csökkentenék a farkasok számát Svédországban
A svéd kormány a felére csökkentené az országban élő farkasok számát, ám ez szembe menne az Európai Unió biodiverzitási szabályozásával.
Jelenleg a becslések szerint mintegy 480 farkas él vadon 40 falkában. A kormány idén szeretné felére csökkenteni a populációt. Anna-Caren Sätherberg vidékügyi miniszter szerint a farkaspopuláció évről évre nő, és a farkasállomány egy részének kilövésével csak a parlament által kitűzött célokat valósítanák meg – idézte a tárca vezetőjét a The Guardian. A miniszter hangsúlyozta: felkérték a környezetvédelmi hatóságot, hogy határozza meg pontosan, mekkora populációt bír el az ország. Ugyanis egyre több az emberek és farkasok közötti konfliktus, és csökken a ragadozó elfogadottsága. A környezetvédelmi hatóság korábban úgy becsülte: ahhoz, hogy életképes maradjon a populáció, és ne gyengítse a beltenyészet, nem eshet 300 egyed alá a farkasok száma, amelyet folyamatosan gyarapítanak az országon kívülről érkező új példányok.
A svéd parlament többsége azonban legfeljebb 170 példányt tartana megfelelőnek, ami az Európai Unióban meghatározott 170-270 példányból álló populáció alsó értéke. A farkasok száma Svédországban egy 1789-es törvény miatt csökkent le, amely engedélyezte a közemberek számára a vadászatot, ami megtizedelte a szarvas- és jávorszarvas-állományt, és a farkasokat rákényszerítette, hogy inkább a haszonállatokra vadásszanak. Az 1800-as évek közepére eltűntek az ország déli részéről, és egy évszázaddal később már kihaltnak hitték őket. Az 1980-as években azonban az orosz-finn populációból három farkas érkezett Svédország déli részére, és ezzel egy új svéd-norvég populáció alakult ki, amelynek jelenleg már mintegy 480 példánya élhet 40 falkában, túlnyomórészt Svédország középső részén.
A természetvédelmi csoportok szerint 300 farkas lenne a minimum, és úgy vélik, hogy az ország könnyen eltarthatna ezer farkast is. Szerintük a kormány beadta a derekát az ország erős vadászlobbijának, akik azzal érvelnek, hogy a farkasok jávorszarvasokat ejtenek el, és veszélyt jelentenek a vadászok kutyáira. A Természetvédelmi Világalap (WWF) ragadozószakértője, Benny Gäfwert elmondta, hogy a szervezet ellenzi a farkasok nagy mértékű irtását, és a svéd parlament által meghatározott 170 példányt “semmilyen tudományos tény nem erősíti meg”. Hozzáfűzte: a vadonban váratlan dolgok történhetnek, és egy 170 példányos populáció nagyon kevés. “A gond akkor jelentkezik, ha a genetikát vizsgáljuk: minél kisebb a farkaspopuláció, annál nagyobb a genetikai változások hatása” – figyelmeztetett. Maria Gardfjell, a svéd zöldpárt képviselője szerint törvénytelen lenne 170 egyedre csökkenteni a populációt. “Megsértené a fajok sokszínűségére vonatkozó uniós jogszabályokat, és Svédországot akár bíróság elé is állíthatná az EU” – mondta Gardfjell a svéd rádióban.
Zöldinfó
Kiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére
Megkezdődött Magyarország legértékesebb vízicsiga-élőhelyének fejlesztése.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Mintegy 610 millió forint európai uniós forrásból indul el az a fejlesztés, amely jelentősen javítja a világon kizárólag Kácson előforduló kácsi patakcsiga természetes élőhelyének állapotát – írja az alternativenergia.hu. Tállai András, az agrártárca parlamenti államtitkára, aki egyben a térség országgyűlési képviselője felidézte Kács gazdag múltját, amely már a honfoglalás idején – a krónikák szerint Örs vezér révén – is szerepet kapott, és fontos része hazánk korai történetének. A bencés szerzetesek az 1200-as években monostort építettek a településen, valamint ők hozták létre a kácsi fürdőt, Magyarország legrégebbi fürdőjét, amely 1931-ben ünnepelte fennállásának 500 éves jubileumát – írták.
Jelentős előrelépésnek nevezte, hogy a volt fürdő területe a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tulajdonába kerülhetett, ahol felfedezték az ország legértékesebb vízicsiga-élőhelyét. Ez a most induló fejlesztés nemcsak a ritka fajok megőrzését szolgálja, hanem Kács település fellendülését is elősegíti – tették hozzá. “A fokozottan védett fekete bödöncsiga kácsi élőhelyének védelme, hosszú távú megőrzésének megalapozása” elnevezésű KEHOP Plusz átfogó célja a források és a patak medrében felhalmozódott iszapborítás csökkentése és iszapbemosódás bekövetkeztének megakadályozása – emelte ki Rácz András.
Kifejtette, hogy Kács hidrológiai, hidrogeológiai szempontból is kiemelkedő jelentőségű területe ad otthont a hideg- és langyos forrásokból táplálkozó Kácsi-patak egyedülálló csigafaunájának. A patak langyos vizű ágában él az egyedülálló kácsi patakcsiga mellett a fokozottan védett fekete bödöncsiga, amely ősei már a pleisztocén idején jelen voltak a mai Kárpát-medence területén. A faj a mainál melegebb klíma utáni jégkorszakokat a bővízű, állandóan langyos forrásokban élte túl. A településen kívül csupán két osztrák és egy szlovén előfordulása van a világon, élőhelyének megőrzése ezért kiemelt feladat, csakúgy, mint a védett, bennszülött tornai patakcsiga és a fekete bödöncsiga egy jellegzetes kísérőfaja, a szintén védett folyamcsiga is – áll a közleményben.
A 2028. december 31-ig tartó programnak köszönhetően a területen a hordalékfogó műtárgyat és a hordalékfogó rácsot is felújítják, mely segít megelőzni a meder feliszapolódásához vezető korábbi havária helyzeteket. A csatorna aljának tisztításával helyreáll az élőhely egy részének iszapmentes állapota. A volt kácsi fürdő épülete egy langyos vizű forrás, a Tükör-forrás fölé épült. A felújítás során megvalósul a létesítmény alatt futó alagút falának stabilizálása és az iszap eltávolítása is. Az ingatlan területén található kisebb romos, balesetveszélyes épület bontására, valamint a terület bemutathatóságának megalapozására, továbbá a Tükör-forrást magába foglaló épület ajtóinak zárhatóvá tételére, az épület lekerítésére is sor kerül. A felújítás során felszámolják az inváziós strucctoll-süllőhínár-állományt is – tudatta az AM. A természetvédelmi fejlesztéseket csak a helyiek egyetértésével lehet sikeresen megvalósítani, ezért elengedhetetlen a helyi közösségek bevonása – zárta beszédét Rácz András a közlemény szerint.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
-
Zöld Közlekedés1 nap telt el a létrehozás ótaElektromos autós áttörés: a Leapmotor a miniautóktól a C-SUV kategóriáig hódít
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaMagyarországon is bővült az autópiac: robbanásszerűen nőtt az elektromos és plug-in hibrid értékesítés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA Legionella-kockázat, amit sok épület nem vesz komolyan
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTuristalátványosság lett a velencei delfinből, de a hatóságok óva intenek a közeledéstől
