Zöldinfó

Felére csökkentenék a farkasok számát Svédországban

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-05-26

Szerző:

Hell

A svéd kormány a felére csökkentené az országban élő farkasok számát, ám ez szembe menne az Európai Unió biodiverzitási szabályozásával.

Jelenleg a becslések szerint mintegy 480 farkas él vadon 40 falkában. A kormány idén szeretné felére csökkenteni a populációt. Anna-Caren Sätherberg vidékügyi miniszter szerint a farkaspopuláció évről évre nő, és a farkasállomány egy részének kilövésével csak a parlament által kitűzött célokat valósítanák meg – idézte a tárca vezetőjét a The Guardian. A miniszter hangsúlyozta: felkérték a környezetvédelmi hatóságot, hogy határozza meg pontosan, mekkora populációt bír el az ország. Ugyanis egyre több az emberek és farkasok közötti konfliktus, és csökken a ragadozó elfogadottsága. A környezetvédelmi hatóság korábban úgy becsülte: ahhoz, hogy életképes maradjon a populáció, és ne gyengítse a beltenyészet, nem eshet 300 egyed alá a farkasok száma, amelyet folyamatosan gyarapítanak az országon kívülről érkező új példányok.

A svéd parlament többsége azonban legfeljebb 170 példányt tartana megfelelőnek, ami az Európai Unióban meghatározott 170-270 példányból álló populáció alsó értéke. A farkasok száma Svédországban egy 1789-es törvény miatt csökkent le, amely engedélyezte a közemberek számára a vadászatot, ami megtizedelte a szarvas- és jávorszarvas-állományt, és a farkasokat rákényszerítette, hogy inkább a haszonállatokra vadásszanak. Az 1800-as évek közepére eltűntek az ország déli részéről, és egy évszázaddal később már kihaltnak hitték őket. Az 1980-as években azonban az orosz-finn populációból három farkas érkezett Svédország déli részére, és ezzel egy új svéd-norvég populáció alakult ki, amelynek jelenleg már mintegy 480 példánya élhet 40 falkában, túlnyomórészt Svédország középső részén.

A természetvédelmi csoportok szerint 300 farkas lenne a minimum, és úgy vélik, hogy az ország könnyen eltarthatna ezer farkast is. Szerintük a kormány beadta a derekát az ország erős vadászlobbijának, akik azzal érvelnek, hogy a farkasok jávorszarvasokat ejtenek el, és veszélyt jelentenek a vadászok kutyáira. A Természetvédelmi Világalap (WWF) ragadozószakértője, Benny Gäfwert elmondta, hogy a szervezet ellenzi a farkasok nagy mértékű irtását, és a svéd parlament által meghatározott 170 példányt “semmilyen tudományos tény nem erősíti meg”. Hozzáfűzte: a vadonban váratlan dolgok történhetnek, és egy 170 példányos populáció nagyon kevés. “A gond akkor jelentkezik, ha a genetikát vizsgáljuk: minél kisebb a farkaspopuláció, annál nagyobb a genetikai változások hatása” – figyelmeztetett. Maria Gardfjell, a svéd zöldpárt képviselője szerint törvénytelen lenne 170 egyedre csökkenteni a populációt. “Megsértené a fajok sokszínűségére vonatkozó uniós jogszabályokat, és Svédországot akár bíróság elé is állíthatná az EU” – mondta Gardfjell a svéd rádióban.

Kapcsolódó tartalom:farkasok svédország természetvédelem Természetvédelmi Világlap (WWF)

Zöldinfó

Frissült a KLIMADAT alkalmazás: pontosabb képet ad Magyarország jövőbeli éghajlatáról

Új adatokkal és funkciókkal bővült a HungaroMet KLIMADAT alkalmazása.

Létrehozva:

59 perc telt el a létrehozás óta

2026-07-19

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megújította a KLIMADAT alkalmazást a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt.: a fejlesztés eredményeként friss éghajlati adatok, további indikátorok és új funkciók váltak elérhetővé, miközben a jövőre vonatkozó klímaprojekciók is egységes módszertani alapokra kerültek – írja az alternativenergia.hu. Mint írták, az éghajlatváltozás egyre gyakoribb és erőteljesebb hatásai számos szakterületen növelték a hiteles forrásból származó, könnyen hozzáférhető éghajlati adatok iránti igényt. A meteorológiai szolgálat 2022-ben nyitotta meg a KLIMADAT felületet (https://klimadat.met.hu), amely a tudományos módszerekkel feldolgozott hőmérsékleti és csapadék-információkat egy ArcGIS-alapú adatbázisban tette hozzáférhetővé. Ez egy olyan speciális digitális adattár, amely nemcsak szövegeket és számokat, hanem földrajzi, térbeli információkat is tárol.

Hozzátették: a felület célja, hogy a klímaváltozással kapcsolatban minél szélesebb felhasználói körnek nyújtsanak hasznos információt; kiindulási alapot biztosítsanak a hatásvizsgálatokhoz, adatokkal támogassák a kockázatelemzéseket, a stratégiaalkotást és a döntéshozatalt, valamint tájékozódási pontként szolgáljanak az oktatás, a média és minden, a téma iránt érdeklődő számára. Közölték: a portál indulása óta bővült a HungaroMet éghajlati adatbázisa, az Éghajlatváltozási Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium keretében végzett módszertani fejlesztések pedig tovább gazdagították az abból kinyerhető információkat.

A hőmérsékleti és a csapadékadatok múltbeli jellemzői méréseken alapulnak, míg a jövőben várható változásukról klímamodellek projekciói nyújtanak információt. Az országot lefedő regionális és a részletesebb városi adatok az 1971-2100 közötti időszakot ölelik fel, ötévente léptetett, 30 éves átlagokkal. A mérési adatok legfrissebb időszaka 1996-2025, a projekciók első időszaka 2001-2030, az utolsó pedig 2071-2100. A jövőre vonatkozó projekciók egységes módszertan szerint készültek, a számításokhoz a HungaroMet két regionális klímamodelljét használták, amelyek egy közepes és egy magas jövőbeli kibocsátással számoló forgatókönyvet alkalmaztak. A 10 kilométeres felbontású regionális szimulációkra épültek az 1 kilométeres felbontású városi szimulációk, amelyek a részletes elemzések alapját adják.

A modelladatok hibáinak kiszűrésére is új módszert vezettek be, aminek alkalmazásával nemcsak a korábbi 22 regionális és 11 városi indikátor értékeit számították újra, hanem az elsőfokú hőhullámos napok és a forró napok számával is bővítették az indikátorok körét. Egységesek lettek a projekciók regionális és városi léptékhez tartozó megjelenítési formái is: mindkét esetben elérhető a valószínűségi térkép, amely a négy modellszimuláció eredménye alapján mutatja meg az adott mértékű jövőbeli változás valószínűségét. Az indikátorok jövőben várható legkisebb, legnagyobb és medián értékei mellett a felhasználók ezentúl ugyanezeket az információkat a várható változásokra vonatkozóan is lekérhetik.

Magyarországra továbbra is elérhető a vármegyei és járási lehatárolás lehetősége. A városi éghajlatváltozás jellemzőiről Budapest mellett már Szegedre is lekérhetők információk, a következő években pedig a 90 ezer főnél nagyobb lakosságszámú városokra vonatkozó eredményekkel bővítik a rendszert. Az adatok az eddig megszokott módon, térinformatikai felhasználásra alkalmas formátumban is letölthetők.

Tovább olvasom