Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Felére csökkentenék a farkasok számát Svédországban

Létrehozva:

|

A svéd kormány a felére csökkentené az országban élő farkasok számát, ám ez szembe menne az Európai Unió biodiverzitási szabályozásával.

Jelenleg a becslések szerint mintegy 480 farkas él vadon 40 falkában. A kormány idén szeretné felére csökkenteni a populációt. Anna-Caren Sätherberg vidékügyi miniszter szerint a farkaspopuláció évről évre nő, és a farkasállomány egy részének kilövésével csak a parlament által kitűzött célokat valósítanák meg – idézte a tárca vezetőjét a The Guardian. A miniszter hangsúlyozta: felkérték a környezetvédelmi hatóságot, hogy határozza meg pontosan, mekkora populációt bír el az ország. Ugyanis egyre több az emberek és farkasok közötti konfliktus, és csökken a ragadozó elfogadottsága. A környezetvédelmi hatóság korábban úgy becsülte: ahhoz, hogy életképes maradjon a populáció, és ne gyengítse a beltenyészet, nem eshet 300 egyed alá a farkasok száma, amelyet folyamatosan gyarapítanak az országon kívülről érkező új példányok.

A svéd parlament többsége azonban legfeljebb 170 példányt tartana megfelelőnek, ami az Európai Unióban meghatározott 170-270 példányból álló populáció alsó értéke. A farkasok száma Svédországban egy 1789-es törvény miatt csökkent le, amely engedélyezte a közemberek számára a vadászatot, ami megtizedelte a szarvas- és jávorszarvas-állományt, és a farkasokat rákényszerítette, hogy inkább a haszonállatokra vadásszanak. Az 1800-as évek közepére eltűntek az ország déli részéről, és egy évszázaddal később már kihaltnak hitték őket. Az 1980-as években azonban az orosz-finn populációból három farkas érkezett Svédország déli részére, és ezzel egy új svéd-norvég populáció alakult ki, amelynek jelenleg már mintegy 480 példánya élhet 40 falkában, túlnyomórészt Svédország középső részén.

Advertisement

A természetvédelmi csoportok szerint 300 farkas lenne a minimum, és úgy vélik, hogy az ország könnyen eltarthatna ezer farkast is. Szerintük a kormány beadta a derekát az ország erős vadászlobbijának, akik azzal érvelnek, hogy a farkasok jávorszarvasokat ejtenek el, és veszélyt jelentenek a vadászok kutyáira. A Természetvédelmi Világalap (WWF) ragadozószakértője, Benny Gäfwert elmondta, hogy a szervezet ellenzi a farkasok nagy mértékű irtását, és a svéd parlament által meghatározott 170 példányt “semmilyen tudományos tény nem erősíti meg”. Hozzáfűzte: a vadonban váratlan dolgok történhetnek, és egy 170 példányos populáció nagyon kevés. “A gond akkor jelentkezik, ha a genetikát vizsgáljuk: minél kisebb a farkaspopuláció, annál nagyobb a genetikai változások hatása” – figyelmeztetett. Maria Gardfjell, a svéd zöldpárt képviselője szerint törvénytelen lenne 170 egyedre csökkenteni a populációt. “Megsértené a fajok sokszínűségére vonatkozó uniós jogszabályokat, és Svédországot akár bíróság elé is állíthatná az EU” – mondta Gardfjell a svéd rádióban.

Advertisement

Zöldinfó

A Biodóm új fejezete: négy évszakos élménytér nyílt Budapest szívében

Megnyílt kedden a budapesti “Biodóm városi oázis”, amely a trópusi és szubtrópusi növények mellett különleges állatfajokat is bemutat a nagyközönségnek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A közösségi térként is funkcionáló Biodóm négy évszakos helyszín, ahol az egzotikus növények mellett többféle állatot, köztük a cerkófmajmok rokonsági körébe tartozó hulmánokat, bali seregélyeket és sarkantyús teknősöket is bemutatnak – mondta el Sós Endre, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója a megnyitón. A természet- és környezetvédelem, az állatjólét fontosságára hívta fel a figyelmet Gajdos László élő környezetért felelős miniszter. Kiemelte: a kormánynak nagy a felelőssége, hogy amit vállalt, megtegye, és erős környezetvédelmi tárca jöjjön létre. Elmondta: állatjóléttel eddig ilyen szinten még sosem foglalkoztak, helyettes államtitkársághoz fog tartozni ez a terület – írja az alternativenergia.hu. Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium elnevezés arra utal, hogy az egész bolygó, az egész élő környezet fontos – hangsúlyozta Gajdos László, hozzátéve: a kisgyermekek pedig elsősorban állatkertben találkoznak először a biodiverzitással, itt tanulhatják meg, hogy mindezt meg kell becsülni.

Magyarországon 13 állatkert van önkormányzati kézben és 50 magánkézben, és több mint 4 millió látogató jut el évente állatkertbe – mutatott rá, hozzátéve: ezen intézmények funkciója sokrétű, mivel a rekreáció és a turizmus segítése mellett a tudományos háttérmunka is feladatuk. Szimbólumnak nevezte a Biodómot Karácsony Gergely főpolgármester, aki szerint a jövő dönti majd el, hogy a jó vagy a rossz szimbóluma lesz-e. A főpolgármester felidézte, hogy 2019-ben szembesült először a Biodóm helyzetével, többek között a nem megfelelően előkészített tervezéssel. Karácsony Gergely megköszönte az állatkert munkatársainak, hogy a rossz helyzet ellenére sem adták fel, hanem elképesztő energiát és elköteleződést beletéve létrehozták a városi oázist.

A Biodóm központi csarnokában állandó látnivalóként megnyíló városi oázist a látogatók szerdától vehetik birtokba, a helyszínen vízesés, egzotikus növények és őslények mozgó rekonstrukciói is láthatók. A Biodóm építése 2018-ban kezdődött meg, a saját ökoszisztémájú és ezáltal számos egzotikus faj tartására is alkalmas grandiózus épületnek a tervek szerint 2021-re kellett volna elkészülnie. A Biodóm a főváros és a kormány közötti viták, a sok éven át tartó bizonytalanság után végül 2024-ben nyitotta meg először a kapuit, és azóta több nagyobb rendezvénynek és időszaki kiállításnak adott otthont.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák