Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Felére csökkentenék a farkasok számát Svédországban

Létrehozva:

|

A svéd kormány a felére csökkentené az országban élő farkasok számát, ám ez szembe menne az Európai Unió biodiverzitási szabályozásával.

Jelenleg a becslések szerint mintegy 480 farkas él vadon 40 falkában. A kormány idén szeretné felére csökkenteni a populációt. Anna-Caren Sätherberg vidékügyi miniszter szerint a farkaspopuláció évről évre nő, és a farkasállomány egy részének kilövésével csak a parlament által kitűzött célokat valósítanák meg – idézte a tárca vezetőjét a The Guardian. A miniszter hangsúlyozta: felkérték a környezetvédelmi hatóságot, hogy határozza meg pontosan, mekkora populációt bír el az ország. Ugyanis egyre több az emberek és farkasok közötti konfliktus, és csökken a ragadozó elfogadottsága. A környezetvédelmi hatóság korábban úgy becsülte: ahhoz, hogy életképes maradjon a populáció, és ne gyengítse a beltenyészet, nem eshet 300 egyed alá a farkasok száma, amelyet folyamatosan gyarapítanak az országon kívülről érkező új példányok.

A svéd parlament többsége azonban legfeljebb 170 példányt tartana megfelelőnek, ami az Európai Unióban meghatározott 170-270 példányból álló populáció alsó értéke. A farkasok száma Svédországban egy 1789-es törvény miatt csökkent le, amely engedélyezte a közemberek számára a vadászatot, ami megtizedelte a szarvas- és jávorszarvas-állományt, és a farkasokat rákényszerítette, hogy inkább a haszonállatokra vadásszanak. Az 1800-as évek közepére eltűntek az ország déli részéről, és egy évszázaddal később már kihaltnak hitték őket. Az 1980-as években azonban az orosz-finn populációból három farkas érkezett Svédország déli részére, és ezzel egy új svéd-norvég populáció alakult ki, amelynek jelenleg már mintegy 480 példánya élhet 40 falkában, túlnyomórészt Svédország középső részén.

Advertisement

A természetvédelmi csoportok szerint 300 farkas lenne a minimum, és úgy vélik, hogy az ország könnyen eltarthatna ezer farkast is. Szerintük a kormány beadta a derekát az ország erős vadászlobbijának, akik azzal érvelnek, hogy a farkasok jávorszarvasokat ejtenek el, és veszélyt jelentenek a vadászok kutyáira. A Természetvédelmi Világalap (WWF) ragadozószakértője, Benny Gäfwert elmondta, hogy a szervezet ellenzi a farkasok nagy mértékű irtását, és a svéd parlament által meghatározott 170 példányt “semmilyen tudományos tény nem erősíti meg”. Hozzáfűzte: a vadonban váratlan dolgok történhetnek, és egy 170 példányos populáció nagyon kevés. “A gond akkor jelentkezik, ha a genetikát vizsgáljuk: minél kisebb a farkaspopuláció, annál nagyobb a genetikai változások hatása” – figyelmeztetett. Maria Gardfjell, a svéd zöldpárt képviselője szerint törvénytelen lenne 170 egyedre csökkenteni a populációt. “Megsértené a fajok sokszínűségére vonatkozó uniós jogszabályokat, és Svédországot akár bíróság elé is állíthatná az EU” – mondta Gardfjell a svéd rádióban.

Advertisement

Zöldinfó

Hatalmas projekt védi Szlovénia különleges élőhelyeit és fajait

Uniós támogatással állítják helyre Szlovénia egyik legértékesebb természetvédelmi területét.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Európai uniós projekt keretében állítják helyre a biológiai sokféleséget Szlovénia egyik legértékesebb természetvédelmi területén, ahol Európa egyik legnagyobb időszakos tava, a Cerknica-tó, valamint a Javorniki-dombság is található – jelentette be a szlovén területfejlesztési minisztérium. A tárca tájékoztatása szerint a Revita 2 elnevezésű, összesen 3,47 millió euró értékű projekthez 2,89 millió eurót biztosít az Európai Regionális Fejlesztési Alap – írja az alternativenergia.hu. A program a Cerknica-tó és a Javorniki-dombság mellett a Planinai-mező karsztjaira és a Nanoscica-patak térségére terjed ki. Célja az ott található élőhelytípusok helyreállítása, valamint olyan védett fajok élőhelyeinek javítása, mint a vidra, a mocsári teknős, a nagy tarajosgőte, valamint több ritka lepke- és denevérfaj. A térség erdőségeiben barna medve, farkas és hiúz is él, karsztbarlangjaiban pedig a barlangi vakgőte is megtalálható.

A projekt keretében természetvédelmi intézkedéseket hajtanak végre, környezeti megfigyeléseket végeznek, valamint a lakosság tájékoztatására és a helyi szereplőkkel való együttműködésre is hangsúlyt fektetnek. A minisztérium szerint az átfogó megközelítés hosszú távon hozzájárul azoknak a természetes élőhelyeknek és fajpopulációknak a megőrzéséhez, amelyek az Európai Unió Natura 2000 hálózatának fontos részét képezik.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák