Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Felgyorsultak az agrártámogatások kifizetései

Több tízezer termelőhöz érkezik a napokban agrártámogatás, gyorsuló kifizetésekkel segíti az Agrárminisztérium a gazdálkodókat.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint minden eddiginél gyorsabb ütemben zajlanak a kifizetések, így a gazdálkodók az elmúlt évekhez képest három hónappal korábban juthatnak a nekik járó forrásokhoz. A fenntartható gazdálkodási támogatásokat igénylő közel 25 ezer termelő számára összesen 69 milliárd forintot meghaladó forrás kiutalását kezdi meg a napokban a Magyar Államkincstár – jelentette be Viski József államtitkár Ráckevén, az idei agrár országjárás Pest vármegyei állomásán. Az Agrárminisztérium, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) közös szervezésében megvalósuló országjárás keretében a szaktárca agrár- és vidékfejlesztési támogatásokért felelős államtitkára tájékoztatta a jelenlévőket az egyes közvetlen agrártámogatások, az Agrár-környezetgazdálkodási (AKG), illetve az ökológiai gazdálkodási (ÖKO) támogatások végkifizetésének állásáról. Az Agro-Ökológiai Program keretében, mely ugyancsak ösztönzi a környezetbarát gazdálkodási gyakorlatok alkalmazását, mintegy 69 ezer gazda jut 49 milliárd forint végkifizetéshez. A gazdálkodók számára elérhető területalapú alap- és a kis-, közepes gazdaságoknak járó kiegészítő támogatások kifizetése is megtörténik még a héten – írták.

Viski József elmondta, hogy a zöld agrártámogatások kifizetésével is ütemezetten haladnak, hiszen az AKG esetében még márciusban több mint 19 ezer gazdálkodónak utalnak 45 milliárd forintot meghaladó összeget, az ÖKO-nál pedig közel 5600 gazda jut összesen majdnem 24 milliárd forinthoz – tették hozzá.

Az államtitkár beszámolt a beruházási típusú felhívások állásáról is, hiszen az új uniós agrártámogatási ciklus beruházási felhívásai keretében már több mint 1000 milliárd forint értékben születtek támogató döntések, csaknem 6300 benyújtott kérelem alapján. Kiemelte, hogy a kormányzati elkötelezettséget a magyar agrárium megerősítése mellett az mutatja leginkább, hogy a magyar kormány az uniós szabályok által megengedett legmagasabb, 80 százalékos hazai társfinanszírozást alkalmazza. Azaz tíz forintból nyolcat a magyar költségvetés biztosít a gazdálkodóknak, hogy megvalósíthassák agrárberuházásaikat. Csak a versenyképes, magasabb hozzáadott értéket előállító agrárium szavatolhatja ugyanis a hazai élelmezésbiztonságot és a biztonságos hazai élelmiszert, melyek egyre inkább felértékelődnek a jelenlegi bizonytalan gazdasági és világpiaci környezetben – közölte az AM.

Advertisement

Zöldinfó

Több mint 50 régi gabonafajtát vizsgálnak a kutatók

Régi génbanki gabonafajtákat tesztelnek egy új magyar mintaprogramban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Több mint 50 régi génbanki gabonafajtát vizsgálnak az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) és a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ (NBGK) közös mintaprogramjában – ismertette az alternativenergia.hu. A “Mindennapi kenyerünk” elnevezésű projekt célja az élelmiszerbiztonság és a mezőgazdasági sokszínűség növelése. Az ÖMKi közleménye rámutat: a modern élelmiszeripar jelentős ellentmondása, hogy míg több tízezer ehető növényfaj létezik, az emberiség étrendjének döntő részét mindössze néhány növény adja. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adatai szerint a világ növénytermesztésének 66 százalékát csupán kilenc faj teszi ki, ami komoly kockázatot jelent a változó éghajlati viszonyok között. A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a boltok polcain tapasztalható bőség gyakran látszólagos, mivel a feldolgozott termékek többsége ugyanazt a néhány alapnövényt, például a búzát, a rizst vagy a kukoricát és ezen növények intenzív körülményekre nemesített fajtáit tartalmazza. A valódi változatosság a növényfajok és fajták diverzitásában rejlik, amely nemcsak a táplálkozást teszi egészségesebbé, hanem az élelmiszerbiztonságot is erősíti: ha egy növénykultúra a megváltozott körülmények miatt gyengébben teljesít, egy másik kompenzálhatja a hiányát.

A közlemény kitér arra is, hogy az iparszerű mezőgazdaságra jellemző monokultúrás termesztés – bár rövid távon növeli a hozamokat és egyszerűsíti a gépesítést – kiszolgáltatottá teszi a termelést a kártevőkkel, betegségekkel és az időjárási szélsőségekkel szemben. Mint írják, a klímaváltozás miatt kialakuló bizonytalan környezetben a biológiai sokféleség biztosítékot jelent, mivel a különböző növényfajok és -fajták eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek: egyesek jobban tűrik a szárazságot, mások ellenállóbbak bizonyos betegségekkel szemben. A diverzifikált vetésszerkezet csökkenti a teljes terméskiesés kockázatát, javítja a talaj egészségét, és fenntarthatóbb termelési rendszert eredményez. A közleményben felhívják a figyelmet az ősgabonák szerepére. Mint írják, ezek a régi gabonafajok – mint az alakor vagy a tönke – kedvezőtlenebb talajokon, extenzív körülmények között is sikerrel termeszthetők, növényvédőszer-használat nélkül. Bár terméshozamuk jó adottságú termőhelyeken alacsonyabb a modern búzafajtákénál, kedvezőtlen körülmények között versenyképes hozamra és nagyobb termésstabilitásra képesek. Mindez kiemelt jelentőséggel bírhat a klímaváltozás által egyre inkább érintett mezőgazdasági környezetben.

A közlemény szerint az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központban őrzött ősgabona-tájfajták és régi magyar gabonafajták iránt. A gabonatermesztők közül egyre többen jelentkeznek, hogy akár többhektáros területen termesszenek ilyen génbanki tételeket. Ennek hatására indul el idén az az új mintaprogram, amelynek célja a génbanki gabonatételek megváltozott klimatikus viszonyok közötti termeszthetőségének vizsgálata, valamint a rendelkezésre álló vetőmagmennyiség bővítése. A Mindennapi kenyerünk elnevezésű programban 2026 őszétől 50 génbanki gabonatétel kisparcellás vizsgálata és szaporítása indul el, amely a következő években összesen 100 tételre bővül majd. A kutatók a termeszthetőség mellett a gabonák beltartalmi értékeit és a belőlük készült lisztek sütési tulajdonságait egyaránt értékelik. “A cél nem pusztán a múlt megőrzése vagy megidézése, hanem annak vizsgálata, hogy a változatos genetikai erőforrások milyen szerepet játszhatnak a jövő alkalmazkodó növénytermesztésében” – hangsúlyozzák.

Advertisement

 

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák