Zöldinfó
Felmérés: az energiatakarékosságra nagyon, a húsfogyasztás csökkentésére jóval kevésbé nyitott a magyar társadalom
Csaknem az egész magyar társadalom szeretne környezetbarátabb módon élni a következő egy évben, a húsevés csökkentésére viszont nincs akkora nyitottság – derült ki az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának (PPK) reprezentatív felmérésen alapuló kutatásából.
Az ELTE PPK Ember-Környezet Tranzakció Intézete által 2022-ben végzett kutatás szerint a magyar társadalom 94,8 százaléka szeretné környezettudatosabbá tenni az életét a következő egy évben. A hét beavatkozási pont közül, amelyeken változtatnának az emberek, kimagaslóan az első helyen végzett az energiatakarékosság (kevesebb áram, gáz, víz használata) – írta Varga Attila pszichológus, az intézet munkatársa kedden a Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően című szakportálon közzétett cikkében. Az összegzés szerint a különböző beavatkozási pontokat vizsgálva a felmérés jelentős eltéréseket mutat regionálisan: leginkább a közép-magyarországi válaszadók tervezték csökkenteni az energiafogyasztásukat, legkevésbé pedig az észak-magyarországi válaszadók törekedtek erre. Mint Varga Attila rámutatott, az ország legszegényebb régiójában élőknek valószínűleg már korábban is sokkal kevesebb módjuk volt az energiapazarlásra.
A második és harmadik helyen a hulladékcsökkentés és a meghibásodott “dolgok” megjavítása áll. A lista utolsó helyén szerepel holtversenyben a környezetbarátabb ruházkodás és a kevesebb állati eredetű táplálék fogyasztása. Ezeken a területeken a lakosság csaknem egyötöde tervezi környezetkímélőbbé tenni az életét. A felmérés nemekre bontva is eltéréseket mutat: míg a férfiak jóval nehezebbnek tartják a környezetbarát ruházkodás megvalósítását, addig a nők könnyebbnek, és ennek megfelelően többen is akarnak cselekedni ezen a területen a közeljövőben. Mint az összegzésben olvasható, a kutatásban feltárt régiós különbségek felhívják a figyelmet arra, hogy az energiatakarékosság lehetősége nagymértékben függ a társadalmi helyzettől.
“Fontos leszögezni, hogy az energiafogyasztás csökkentése semmiképp nem mehet az emberi egészség rovására, ezért az energiaárrobbanás közepette is társadalmi szolidaritási feladat annak biztosítása, hogy mindenki tudjon télen fűteni, és ezt lehetőleg a legkevésbé környezetszennyező módon tegye” – jegyezte meg írásában Varga Attila. A teljes cikk a https://masfelfok.hu/2023/01/17/energiatakarekossag-husfogyasztas-ruhazkodas-magyar-tarsadalom-kornyezetvedelem-elte-ppk linken olvasható.
Zöldinfó
Sérülékenyebbé váltak az erdei ökoszisztémák, átfogó beavatkozásra van szükség
Erdeink fennmaradását biztosítják és a gyakorlati erdőgazdálkodók számára nyújtanak támpontot a most elkészülő, hosszú távú stratégiai cselekvési tervek.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Előadásában Mocz András hangsúlyozta: a több mint száz szakértő részvételével működő Erdészeti Klímaadaptációs Fórum célja, hogy idén elkészüljön az erdőgazdálkodás alkalmazkodását elősegítő klímaadaptációs stratégia és cselekvési terv, amely gyakorlati, jogi és szakpolitikai eszközökkel segíti az erdők hosszú távú fennmaradását és gyarapodását, valamint a szénmegkötést, a biodiverzitás megőrzését és növekedését – írja az alternativenergia.hu. Hozzátette: kiemelt feladat, hogy létrejöjjön egy önálló, természet-helyreállítási rendelet is, amely a nemzeti zöldvagyon elvárt fenntartását szolgálja. A közlemény szerint a fórum 8 munkacsoportjában gyakorlati erdőgazdálkodók, kutatók, oktatók, természetvédelmi és vízügyi szakemberek, igazgatási szereplők és az érdekképviseletek vesznek részt. Külön szakértői csoportok foglalkoznak a felmerülő erdészeti vízgazdálkodási, szakmai és gazdasági elemzési, monitorozási és nyilvántartási, vadgazdálkodási, szaporítóanyag gazdálkodási, fejlesztéspolitikai és szabályozási kérdésekkel.
Mocz András kiemelte, hogy az éghajlatváltozás jelentősen hat a termőhelyekre, sebessége százszorosa annak, mint amivel eddig a fafajaink találkoztak, az erdei ökoszisztémák természetes alkalmazkodási képessége nem képes ezt követni, különösen sérülékennyé téve az egyes erdei ökoszisztémákat. Az éghajlatváltozás jelenleg tapasztalt hatásai közül a legfontosabbak közé tartozik az erdőtalajok vízháztartásának romlása, a csökkenő produktum, a növekvő erdőkárok, a csökkenő széntárolás és alkalmazkodó képesség, mindezek hatásaként pedig a kevesebb minőségi feldolgozható faanyag.
A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy az új környezeti tényezők mellett új társadalmi igények is felmerülnek, vannak olyan hangok, amelyek egész egyszerűen a gazdálkodást tartják problémának. Ezért a szaktárca kiemelt célja, hogy a megfelelő szabályozás megteremtése a társadalmi elvárások figyelembe vételével történjen. “Célunk, hogy a javaslatok széles szakmai bázison nyugodjanak, és közvetlen iránymutatást, támogatást nyújtsanak a gyakorlati erdőgazdálkodás számára” – zárta gondolatait Mocz András a minisztérium közleménye szerint.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaRitkán látott szintet ért el a földgázkitermelés Magyarországon
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÚj napelemes megoldás biztosít egész évben meleg vizet
-
Zöld Közlekedés17 óra telt el a létrehozás óta29 vonalon járnak az új maximidi buszok a fővárosban
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaKlímavédelem jogi úton: Hollandia új kibocsátáscsökkentési célokra kényszerül
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaCsúcs közelében a paksi áramtermelés a főjavítások ellenére is
