Zöldinfó
Felmérés: az energiatakarékosságra nagyon, a húsfogyasztás csökkentésére jóval kevésbé nyitott a magyar társadalom
Csaknem az egész magyar társadalom szeretne környezetbarátabb módon élni a következő egy évben, a húsevés csökkentésére viszont nincs akkora nyitottság – derült ki az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának (PPK) reprezentatív felmérésen alapuló kutatásából.
Az ELTE PPK Ember-Környezet Tranzakció Intézete által 2022-ben végzett kutatás szerint a magyar társadalom 94,8 százaléka szeretné környezettudatosabbá tenni az életét a következő egy évben. A hét beavatkozási pont közül, amelyeken változtatnának az emberek, kimagaslóan az első helyen végzett az energiatakarékosság (kevesebb áram, gáz, víz használata) – írta Varga Attila pszichológus, az intézet munkatársa kedden a Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően című szakportálon közzétett cikkében. Az összegzés szerint a különböző beavatkozási pontokat vizsgálva a felmérés jelentős eltéréseket mutat regionálisan: leginkább a közép-magyarországi válaszadók tervezték csökkenteni az energiafogyasztásukat, legkevésbé pedig az észak-magyarországi válaszadók törekedtek erre. Mint Varga Attila rámutatott, az ország legszegényebb régiójában élőknek valószínűleg már korábban is sokkal kevesebb módjuk volt az energiapazarlásra.
A második és harmadik helyen a hulladékcsökkentés és a meghibásodott “dolgok” megjavítása áll. A lista utolsó helyén szerepel holtversenyben a környezetbarátabb ruházkodás és a kevesebb állati eredetű táplálék fogyasztása. Ezeken a területeken a lakosság csaknem egyötöde tervezi környezetkímélőbbé tenni az életét. A felmérés nemekre bontva is eltéréseket mutat: míg a férfiak jóval nehezebbnek tartják a környezetbarát ruházkodás megvalósítását, addig a nők könnyebbnek, és ennek megfelelően többen is akarnak cselekedni ezen a területen a közeljövőben. Mint az összegzésben olvasható, a kutatásban feltárt régiós különbségek felhívják a figyelmet arra, hogy az energiatakarékosság lehetősége nagymértékben függ a társadalmi helyzettől.
“Fontos leszögezni, hogy az energiafogyasztás csökkentése semmiképp nem mehet az emberi egészség rovására, ezért az energiaárrobbanás közepette is társadalmi szolidaritási feladat annak biztosítása, hogy mindenki tudjon télen fűteni, és ezt lehetőleg a legkevésbé környezetszennyező módon tegye” – jegyezte meg írásában Varga Attila. A teljes cikk a https://masfelfok.hu/2023/01/17/energiatakarekossag-husfogyasztas-ruhazkodas-magyar-tarsadalom-kornyezetvedelem-elte-ppk linken olvasható.
Zöldinfó
Az EKR akár 150 ezer lakóingatlan korszerűsítését teszi lehetővé 2027-ig
Töretlen az energiahatékonysági beruházások támogatásának népszerűsége.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A felülvizsgált Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) hatékonyan segíti a tartós energiamegtakarítást eredményező beruházásokat, célzottan támogatja a magyar családokat otthonaik felújításában és az energetikai korszerűsítések ösztönzésével megrendeléseket teremt a hazai építőipar számára – írja az alternativenergia.hu. Az elmúlt időszakban az EKR fellendítette az energiahatékonysági piacot, ezáltal a felújított épületek darabszáma év végére meghaladhatja az 50 ezret – közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM) az MTI-vel. A közlemény szerint a piaci szereplők kedvezően fogadták az EKR idén lezajlott felülvizsgálatának eredményeit. Ezt bizonyítja, hogy rekord részvételt és forgalmat hozott a legutóbbi, az átfogó megújítás után megtartott harmadik aukció. Ezen az EKR-tőzsde indulása óta az eddigi legmagasabb taglétszámmal a legnagyobb mennyiségű hitelesített energiamegtakarítás (HEM) cserélt gazdát.
A most eladott energiamennyiség – több mint 344 ezer gigajoule (GJ) – több mint kétszerese a legutóbbi aukcióénak és a korábbi 2,73 milliárd forinttal szemben már 5,91 milliárd forintnyi HEM talált gazdára. Az EKR-tőzsde teljesítménye egyértelműen igazolja, hogy a megújult EKR-nek köszönhetően az utóbbi hónapokban jelentősen élénkebbé vált az energiahatékonysági piac. Az energiamegtakarítási kötelezettség emelésével és a kötelező 75 százalékos lakóépületfelújítási részarány meghatározásával az EKR keretében 2027 végéig akár 150 ezer lakóingatlan korszerűsítése válik lehetővé, ami 5,46 millió gigajoule (GJ) lakossági energiamegtakarítást jelent – írták.
Az EKR 2021 óta írja elő az energiaszolgáltatók- és kereskedők számára, hogy intézkedéseikkel energiamegtakarítást érjenek el a végső felhasználóknál. Az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy az intézkedés töretlenül népszerűek a családok körében, egyre több otthon válik energiatakarékossá, miközben a hazai építőipart is hatékonyan ösztönzi, erősítve ezzel a fenntartható fejlődést és a családok jólétét Magyarországon – közölte az EM.
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaElektromos járművek: most éri meg igazán váltani
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaIngyenes hőszigetelés és bónuszrendszer: új lendületben a hazai épületfelújítás
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaEnergiatárolás: ki pályázhat a 2,5 milliós állami támogatásra?
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaFöld alá kerültek a kábelek: időjárásállóbbá vált a helyi villamosenergia-hálózat
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVízre hangolt jövő: Debrecen átfogó fejlesztésekkel válaszol a klímaváltozás kihívásaira