Zöldinfó
Felmérés: az energiatakarékosságra nagyon, a húsfogyasztás csökkentésére jóval kevésbé nyitott a magyar társadalom
Csaknem az egész magyar társadalom szeretne környezetbarátabb módon élni a következő egy évben, a húsevés csökkentésére viszont nincs akkora nyitottság – derült ki az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának (PPK) reprezentatív felmérésen alapuló kutatásából.
Az ELTE PPK Ember-Környezet Tranzakció Intézete által 2022-ben végzett kutatás szerint a magyar társadalom 94,8 százaléka szeretné környezettudatosabbá tenni az életét a következő egy évben. A hét beavatkozási pont közül, amelyeken változtatnának az emberek, kimagaslóan az első helyen végzett az energiatakarékosság (kevesebb áram, gáz, víz használata) – írta Varga Attila pszichológus, az intézet munkatársa kedden a Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően című szakportálon közzétett cikkében. Az összegzés szerint a különböző beavatkozási pontokat vizsgálva a felmérés jelentős eltéréseket mutat regionálisan: leginkább a közép-magyarországi válaszadók tervezték csökkenteni az energiafogyasztásukat, legkevésbé pedig az észak-magyarországi válaszadók törekedtek erre. Mint Varga Attila rámutatott, az ország legszegényebb régiójában élőknek valószínűleg már korábban is sokkal kevesebb módjuk volt az energiapazarlásra.
A második és harmadik helyen a hulladékcsökkentés és a meghibásodott “dolgok” megjavítása áll. A lista utolsó helyén szerepel holtversenyben a környezetbarátabb ruházkodás és a kevesebb állati eredetű táplálék fogyasztása. Ezeken a területeken a lakosság csaknem egyötöde tervezi környezetkímélőbbé tenni az életét. A felmérés nemekre bontva is eltéréseket mutat: míg a férfiak jóval nehezebbnek tartják a környezetbarát ruházkodás megvalósítását, addig a nők könnyebbnek, és ennek megfelelően többen is akarnak cselekedni ezen a területen a közeljövőben. Mint az összegzésben olvasható, a kutatásban feltárt régiós különbségek felhívják a figyelmet arra, hogy az energiatakarékosság lehetősége nagymértékben függ a társadalmi helyzettől.
“Fontos leszögezni, hogy az energiafogyasztás csökkentése semmiképp nem mehet az emberi egészség rovására, ezért az energiaárrobbanás közepette is társadalmi szolidaritási feladat annak biztosítása, hogy mindenki tudjon télen fűteni, és ezt lehetőleg a legkevésbé környezetszennyező módon tegye” – jegyezte meg írásában Varga Attila. A teljes cikk a https://masfelfok.hu/2023/01/17/energiatakarekossag-husfogyasztas-ruhazkodas-magyar-tarsadalom-kornyezetvedelem-elte-ppk linken olvasható.
Zöldinfó
Kerékpáros turistákra építve fejlesztik a Balaton nyugati térségét
Elsősorban a kerékpáros és bakancsos turisták számára indulnak fejlesztések a Balaton-part zalai szakaszán és a Kis-Balaton térségében.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Nagy Bálint, aki egyben a térség országgyűlési képviselője is, a projektindító rendezvényen arról beszélt, hogy a most induló Zala-Balaton kreatív-aktív hálózat elnevezésű projekt révén mintegy 700 millió forintos turisztikai fejlesztés valósulhat meg a következő két évben – ismertette az alternativenergia.hu. A Bakonyerdő részvételével és az érintett települések együttműködésében az itt élők és az ide látogató vendégek számára is minőségi szolgáltatásokat kínálnak majd az aktív turizmus kedvelői számára, hálózattá szervezve egyúttal az egyes fejlesztési pontokat – mondta. Nyul Zoltán, az ÉKM magasépítésért felelős helyettes államtitkára kiemelte: a beruházás során figyelni kell arra, hogy a tervezett funkciók a környezet adottságainak maximális megőrzésével valósuljanak meg, gazdaságosak, fenntarthatóak és esztétikusak legyenek, és ne terheljék a térség természeti erőforrásait. Jagicza Attila, a Bakonyerdő Zrt. vagyongazdálkodási főmérnöke elmondta: a balatoni kerékpárút forgalomszámlálóinak adatai szerint 2023-ban Balatonedericsnél több mint 120 ezer, Keszthelynél csaknem 170 ezer, Fenékpusztánál pedig 80 ezret meghaladó számú kerékpárost regisztráltak.
A térségi projekt keretében a gyenesdiási Nagymezőn a környezet rendezése mellett kerékpártámaszokat, padokat és mozgásfejlesztő pályát állítanak fel, a vonyarcvashegyi Festetics élményponton hullámpadokat és kerékpártámaszokat helyeznek el, a balatongyöröki Bélapi élményponton pedig család- és gyerekbarát attrakciófejlesztést valósítanak meg. Gál Lajos, Gyenesdiás polgármestere (független) úgy fogalmazott: a Balaton legnagyobb lélekszámú nagyközsége “négyévszakos”, családbarát hely, ahol a kerékpáros, a bakancsos és a lovas turizmusnak egyaránt kiemelkedő szerepe van. A mostani projekt Zalaapátitól Balatongyörökig köti össze a Balaton és a Kis-Balaton térségében lévő településeket, a természeti környezet megismertetésének céljával.
Gyenesdiáson megújul a települési központ, a látógatóközpont, játszóterek és a balatoni sétány környezete, továbbá az 1551-ben épült Talabér-vízimalom. Hozzátette, hogy az ökoturisztika kitörési pontja lehet a Balatonnak és Zala vármegyének is. Pénzes Erszébet, a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség szakmai vezetője arról beszélt, hogy a térségben elkészült kerékpárút-hálózatot, a balatoni bringakörutat és a BalatonBike 365 kijelölt kerékpáros úthálózatát egyaránt érintik a fejlesztések. Az útvonalak szolgáltatóhelyeit úgy fejlesztik, hogy azok minőségi kiszolgálást biztosítsanak a turistáknak, de ezzel együtt az is feladatuk, hogy információkat adjanak a háttérterületekről és a kerékpározók környezeti szemléletmódját is formálják.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaPostán érkeznek a rezsistop-nyilatkozatok az áramfogyasztóknak
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaÚj lehetőség a zártkertek megőrzésére és fejlesztésére
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgyre keresettebbek a zártkerti ingatlanok a vásárlók körében
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTöbb mint 23 ezer ragadozó madarat számoltak meg a Kárpát-medencében
