Zöldinfó
Feltárták a klímaváltozás okozta magas hőmérséklet hatását a Zöld Forradalom során elterjedt kenyérbúzákra
Rangos folyóirat címlapjára került a HUN-REN ATK kutatóinak munkája.
A martonvásári intézet kutatói a legtöbb modern búzafajtában megtalálható, alacsony szárnövekedést okozó, úgynevezett Reduced height vagy Rht gének hatását tárták fel a kenyérbúza hőstressztűrésére. A vizsgált sejtmagok alkotóelemeinek szintjén megjelenő változások termékenység- és termésmennyiség-csökkentő hatása támpontul szolgál a gabonanemesítők számára a klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó új gabonafajták létrehozásához, és elősegíti célzott nemesítési programok megalapozását.
A martonvásári kutatók elsőként mutattak rá, hogy az alacsony növekedést okozó Rht-B1b és Rht-D1b génváltozatokat hordozó búzák – ilyen a mai modern búzák többsége – jelentős fertilitásvesztéssel válaszolnak a kalászfejlődés korai időszakában őket érő magas hőmérsékleti stresszre. A Sepsi Adél tudományos főmunkatárs által vezetett projekt rávilágított arra, hogy a termékenységcsökkenésért az ivarsejtek kialakulásáért felelős meiotikus sejtosztódás rendellenességei a felelősek.
A rendellenességek okának feltárása érdekében a HUN-REN ATK MGI kutatói a kenyérbúza háromdimenziós sejtmagján belül többszörös immunjelölés segítségével nyomon követték a kulcsfontosságú szerkezeti fehérjék változásait a meiózis – azaz az ivarsejteket előállító számfelező sejtosztódás – során. Elsőként mutatták ki, hogy a hő okozta stressz csökkenti a genetikai sokféleséget és a fertilitást meghatározó meiotikus rekombináció gyakoriságát. Eredményeik szerint ez a hatás az Rht géneket hordozó búzákban fokozottan jelentkezik. A kutatók nagy felbontású mikroszkópiát használva kimutatták, hogy már a rövid ideig tartó magas hőmérséklet (30 ̊C) is hatással van a kromoszómapárosodásra: a genetikai átkereszteződések érése során károsítja a kromoszómapárokat szorosan összekapcsoló fehérjekomplex, azaz a szinaptonémás komplex szerkezetét.
E szerkezeti változások, a genetikai átkereszteződések gyakoriságának csökkenése és a következésképpen kialakuló sejtosztódási rendellenességek rávilágítottak arra, hogy az alacsony szárnövekedést okozó Rht-B1b és Rht-D1b génváltozatú búzák meiotikus sejtosztódása fokozottabban sérül hő hatására, mint a magas növekedésű búzáké. A vizsgált sejtmagok alkotóelemeinek szintjén megjelenő változások fertilitás- és termésmennyiség-csökkentő hatása támpontul szolgál a nemesítőknek a klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó új fajták létrehozásához, és elősegíti a célzott nemesítési programok megalapozását.
Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat
Design
Ezekre figyelj, ha környezettudatosan építenél kerítést
A régi kerítés felújítása nem feltétlenül igényel teljes bontást. Ha az oszlopok és az alapozás megfelelő állapotban vannak, akár a kerítésburkolat cseréjével is látványos eredmény érhető el. A meglévő szerkezetek megtartása csökkentheti a költségeket és a bontási hulladék mennyiségét. Van azonban néhány kevésbé ismert műszaki szempont, amelyet érdemes megvizsgálni, mielőtt új kerítéselemeket rendelünk.
A régi oszlopok megtarthatók, de nem mindegy, milyen kerítés kerül közéjük
A felújítás előtti első feladat a beton-, tégla- vagy fémoszlopok állapotának ellenőrzése. A repedések, a dőlés, a korrózió és a meglazult rögzítések mind figyelmeztető jelek lehetnek.
Van azonban egy kevésbé nyilvánvaló szempont: a szélterhelés.
Egy hézagos fakerítésen a levegő részben áthaladhat, míg egy összefüggő lemezfelület lényegesen nagyobb szélnyomásnak lehet kitéve. Emiatt egy könnyű fémburkolat felszerelése sem feltétlenül jelent kisebb terhelést a régi oszlopok számára.
A kerítés magassága, a burkolat zártsága, a vízszintes tartók és a rögzítések egyaránt befolyásolják a stabilitást. Különösen szeles területen fontos ellenőrizni, hogy a meglévő szerkezet alkalmas-e az új kialakításhoz.
A régi kerítés felújítása tehát nem egyszerűen burkolatcsere: az új elemekhez megfelelő tartószerkezetre is szükség van.
Három apróság, amelyen sok múlhat a felújítás során
1. Az oszlopközök nem mindig egyformák.
Régebbi kerítéseknél előfordulhat, hogy az oszlopok távolsága néhány centiméterrel eltér egymástól, vagy az oszlopok már nem állnak teljesen függőlegesen. Ezért nem elegendő egyetlen kerítésmezőt lemérni. Az egyes szakaszok szélességét külön-külön, szükség esetén több magasságban is érdemes ellenőrizni.
2. Nem minden rozsdafolt jelent gyenge minőségű alapanyagot.
A bevonatos acéllemezeknél a helytelen vágás vagy a sérült védőréteg is korróziót okozhat. A sarokcsiszolóval történő vágás például károsíthatja a bevonatot, a felületen maradó forró fémforgács pedig később rozsdafoltokat eredményezhet. A megfelelő lemezvágó eszközök használata, a forgács eltávolítása és a vágott élek gyártói előírás szerinti kezelése ezért különösen fontos.
3. A kerítés alsó részének kialakítása sem mellékes.
A talajhoz túl közel kerülő burkolatot gyakrabban érheti felverődő sár, nedvesség és mechanikai sérülés. Az alsó hézag és a vízelvezetés megtervezése megkönnyítheti a tisztítást és csökkentheti a károsodás kockázatát. A megfelelő távolságot azonban mindig a választott kerítésrendszer és a helyszíni adottságok határozzák meg.
Milyen burkolattal újítható fel egy régi kerítés?
A hagyományos faelemek természetes megjelenést biztosítanak, de kültéren időszakos felületkezelést igényelhetnek. A bevonatos acéllemezeknél nincs szükség a fára jellemző rendszeres csiszolásra és újrafestésre, bár az állapotuk ellenőrzése és a sérülések kezelése ezeknél sem hagyható el.
A természetes fa megjelenését kedvelők számára a famintás trapézlemez kerítés is alternatíva lehet. A különböző faárnyalatok modern és hagyományos épületekhez egyaránt illeszthetők, a megfelelő elem kiválasztásakor pedig a rögzítési lehetőségeket is figyelembe kell venni.
Érdemes azt is előre tisztázni, hogy a kerítés mindkét oldala látható lesz-e. Nem minden famintás kerítéselem rendelkezik azonos megjelenésű külső és belső felülettel, ezért ez különösen szomszédos telkek közötti kerítésnél lehet fontos.
A környezettudatos felújítás nem feltétlenül a legolcsóbb megoldás
A meglévő alapok és oszlopok megtartásával elkerülhető a még használható szerkezeti elemek idő előtti cseréje. Ez csökkentheti az új anyagok felhasználását és a keletkező bontási hulladék mennyiségét.
A környezeti hatás azonban nem kizárólag az alapanyag típusától függ. Az élettartam, a javíthatóság, a karbantartási igény és a későbbi újrahasznosíthatóság egyaránt lényeges.
A hosszú távú költségeket ezért a beszerzési áron túl is érdemes vizsgálni. Egy kezdetben olcsóbb megoldás rendszeres felületkezeléssel vagy korábbi cserével járhat, míg egy drágább, tartósabb kialakítás kevesebb későbbi beavatkozást igényelhet.
A régi kerítés felújítása akkor lehet igazán tudatos döntés, ha először azt vizsgáljuk meg, mi őrizhető meg biztonságosan. A pontos felmérés, a megfelelő anyagválasztás és a szakszerű kivitelezés együtt segíthet elkerülni a felesleges bontást, az anyagpazarlást és a későbbi javításokat.
(partner hír)
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaNapelemek: drasztikusan felgyorsulhat az engedélyezés
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaNem támadhatja meg Lengyelország az uniós klímacsomagot
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre több termőföldet kell visszaadni a természetnek az aszály miatt
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaSzokatlan magyar napelemes technológia juthat el a világűrbe
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaNem bírja majd az elektromos hálózat a napelemeket? Meglepő lépésre szánták el magukat
