Zöldinfó
Feltárták a klímaváltozás okozta magas hőmérséklet hatását a Zöld Forradalom során elterjedt kenyérbúzákra
Rangos folyóirat címlapjára került a HUN-REN ATK kutatóinak munkája.
A martonvásári intézet kutatói a legtöbb modern búzafajtában megtalálható, alacsony szárnövekedést okozó, úgynevezett Reduced height vagy Rht gének hatását tárták fel a kenyérbúza hőstressztűrésére. A vizsgált sejtmagok alkotóelemeinek szintjén megjelenő változások termékenység- és termésmennyiség-csökkentő hatása támpontul szolgál a gabonanemesítők számára a klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó új gabonafajták létrehozásához, és elősegíti célzott nemesítési programok megalapozását.
A martonvásári kutatók elsőként mutattak rá, hogy az alacsony növekedést okozó Rht-B1b és Rht-D1b génváltozatokat hordozó búzák – ilyen a mai modern búzák többsége – jelentős fertilitásvesztéssel válaszolnak a kalászfejlődés korai időszakában őket érő magas hőmérsékleti stresszre. A Sepsi Adél tudományos főmunkatárs által vezetett projekt rávilágított arra, hogy a termékenységcsökkenésért az ivarsejtek kialakulásáért felelős meiotikus sejtosztódás rendellenességei a felelősek.
A rendellenességek okának feltárása érdekében a HUN-REN ATK MGI kutatói a kenyérbúza háromdimenziós sejtmagján belül többszörös immunjelölés segítségével nyomon követték a kulcsfontosságú szerkezeti fehérjék változásait a meiózis – azaz az ivarsejteket előállító számfelező sejtosztódás – során. Elsőként mutatták ki, hogy a hő okozta stressz csökkenti a genetikai sokféleséget és a fertilitást meghatározó meiotikus rekombináció gyakoriságát. Eredményeik szerint ez a hatás az Rht géneket hordozó búzákban fokozottan jelentkezik. A kutatók nagy felbontású mikroszkópiát használva kimutatták, hogy már a rövid ideig tartó magas hőmérséklet (30 ̊C) is hatással van a kromoszómapárosodásra: a genetikai átkereszteződések érése során károsítja a kromoszómapárokat szorosan összekapcsoló fehérjekomplex, azaz a szinaptonémás komplex szerkezetét.
E szerkezeti változások, a genetikai átkereszteződések gyakoriságának csökkenése és a következésképpen kialakuló sejtosztódási rendellenességek rávilágítottak arra, hogy az alacsony szárnövekedést okozó Rht-B1b és Rht-D1b génváltozatú búzák meiotikus sejtosztódása fokozottabban sérül hő hatására, mint a magas növekedésű búzáké. A vizsgált sejtmagok alkotóelemeinek szintjén megjelenő változások fertilitás- és termésmennyiség-csökkentő hatása támpontul szolgál a nemesítőknek a klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó új fajták létrehozásához, és elősegíti a célzott nemesítési programok megalapozását.
Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat
Zöldinfó
Évente 200 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátást takarít meg a budapesti távhőrendszer
Elindult a távfűtés Budapest valamennyi érintett épületében, így 241 ezer lakásban, valamint mintegy 7 ezer közületi, vállalati és intézményi fogyasztónál biztosítják a fűtést.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Elindult a távfűtés mindenhol Budapesten – közölte Karácsony Gergely főpolgármester a Facebookon és a BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. közleményben. Teljeskörűen üzemel a fűtés 241 ezer budapesti lakásban, továbbá 7 ezer közületi, vállalati és intézményi fogyasztónál – tájékoztatott, hozzátéve, hogy a fűtésindítás 3160 épület esetében (az ügyfelek 90 százalékánál) helyszíni beavatkozás nélkül történt, a távfelügyeleti diszpécserközpont segítségével – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Karácsony Gergely azt írta, felújításra, karbantartásra év végéig 8,8 milliárd forintot költöttek a Budapesti Közművek távhőszolgáltatási divíziójánál, a FŐTÁV-nál; és több olyan projekt tervezése zajlik, amelyek kivitelezése 2027-ben vagy a későbbi években valósul meg.
Az elmúlt öt évben mintegy 100 megawatt új fogyasztó csatlakozott a távhőszolgáltatáshoz, amely mennyiség megfelel Szeged teljes távhőigényének – fűzte hozzá. A főpolgármester a távfűtést az egyik legzöldebb megoldásnak nevezte, mint írta, a teljeskörűen bekapcsolt budapesti távfűtés a fűtött ingatlanok környezetében semmilyen többletkörnyezet-terhelést nem eredményez. A budapesti távhőrendszerek már ma is évente mintegy 200 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátást takarítanak meg – közölte.
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás ótaElkerülhetők a méregdrága tetőfelújítások egy új napelemes tartószerkezettel
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaMegéri akkumulátort telepíteni a napelemek mellé? Egy család példája megmutatja
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaA szennyezés már nem érheti meg: emelkednek a környezetvédelmi bírságok
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaAkár 1,6 millió forint támogatás jár az otthoni akkumulátorokra Lengyelországban
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaTovábbra is Magyarország az orosz vezetékes földgáz legnagyobb uniós importőre
