Zöldinfó
Feltárták a klímaváltozás okozta magas hőmérséklet hatását a Zöld Forradalom során elterjedt kenyérbúzákra
Rangos folyóirat címlapjára került a HUN-REN ATK kutatóinak munkája.
A martonvásári intézet kutatói a legtöbb modern búzafajtában megtalálható, alacsony szárnövekedést okozó, úgynevezett Reduced height vagy Rht gének hatását tárták fel a kenyérbúza hőstressztűrésére. A vizsgált sejtmagok alkotóelemeinek szintjén megjelenő változások termékenység- és termésmennyiség-csökkentő hatása támpontul szolgál a gabonanemesítők számára a klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó új gabonafajták létrehozásához, és elősegíti célzott nemesítési programok megalapozását.
A martonvásári kutatók elsőként mutattak rá, hogy az alacsony növekedést okozó Rht-B1b és Rht-D1b génváltozatokat hordozó búzák – ilyen a mai modern búzák többsége – jelentős fertilitásvesztéssel válaszolnak a kalászfejlődés korai időszakában őket érő magas hőmérsékleti stresszre. A Sepsi Adél tudományos főmunkatárs által vezetett projekt rávilágított arra, hogy a termékenységcsökkenésért az ivarsejtek kialakulásáért felelős meiotikus sejtosztódás rendellenességei a felelősek.
A rendellenességek okának feltárása érdekében a HUN-REN ATK MGI kutatói a kenyérbúza háromdimenziós sejtmagján belül többszörös immunjelölés segítségével nyomon követték a kulcsfontosságú szerkezeti fehérjék változásait a meiózis – azaz az ivarsejteket előállító számfelező sejtosztódás – során. Elsőként mutatták ki, hogy a hő okozta stressz csökkenti a genetikai sokféleséget és a fertilitást meghatározó meiotikus rekombináció gyakoriságát. Eredményeik szerint ez a hatás az Rht géneket hordozó búzákban fokozottan jelentkezik. A kutatók nagy felbontású mikroszkópiát használva kimutatták, hogy már a rövid ideig tartó magas hőmérséklet (30 ̊C) is hatással van a kromoszómapárosodásra: a genetikai átkereszteződések érése során károsítja a kromoszómapárokat szorosan összekapcsoló fehérjekomplex, azaz a szinaptonémás komplex szerkezetét.
E szerkezeti változások, a genetikai átkereszteződések gyakoriságának csökkenése és a következésképpen kialakuló sejtosztódási rendellenességek rávilágítottak arra, hogy az alacsony szárnövekedést okozó Rht-B1b és Rht-D1b génváltozatú búzák meiotikus sejtosztódása fokozottabban sérül hő hatására, mint a magas növekedésű búzáké. A vizsgált sejtmagok alkotóelemeinek szintjén megjelenő változások fertilitás- és termésmennyiség-csökkentő hatása támpontul szolgál a nemesítőknek a klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó új fajták létrehozásához, és elősegíti a célzott nemesítési programok megalapozását.
Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat
Zöldinfó
Januárban nyílik az ipari energiatárolókat támogató kiírás
Nincs megállás: felpörgött a Jedlik-program biogáz-biometán felhasználást ösztönző pályázata.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A csütörtökön zárult első körben 39 jelentkezőtől összesen 60 milliárd forint támogatási igény érkezett be. Az október végén megnyílt lehetőség péntektől már a második szakaszába lép – írja az alternativenergia.hu. Az Energiaügyi Minisztérium a biogáz és biometán előállító kapacitások építését, bővítését segíti a 40 milliárd forintos keretösszeggel. A támogatott vállalkozások az elnyert forrásokat az alapanyagok gyűjtésétől a maradékanyagok, melléktermékek további hasznosításáig az egész folyamatot lefedő beruházásokra, eszközbeszerzésekre fordíthatják majd. Kisméretű üzemek létesítésére, korszerűsítésére 18 milliárd forintot különítettek el. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) jelentése szerint a biogázok fenntartható termelési potenciálja a globális földgázigény negyedének feleltethető meg. Magyarországon évente mintegy 200 millió köbméter biogázt termelnek, 2030-ra e kiinduló érték háromszorosára növelése a cél.
A minisztérium ismertette: a nagyvállalatok a beruházási érték kevesebb mint felét, a mikro- és kisvállalkozások közel kétharmadát hívhatják le vissza nem térítendő forrásként. A beérkezett pályázatokban 168 millió forinttól majdnem 5 milliárd forintig kértek állami hozzájárulást a cégek. A várhatóan 15-30 támogatott fejlesztés megvalósításának határideje egységesen 2028 vége. A Jedlik Ányos Energetikai Programban mostanáig 256 milliárd forint forrás vált elérhetővé elsősorban vállalati energiahatékonysági fejlesztésekre, az energiahasználat zöldítésére. A mostanáig elrajtolt hat felhívásban 246 milliárd forint támogatásra tartottak igényt a lehetséges kedvezményezettek – összegezte a minisztérium. A folytatásban a legjobban várt programelem, az ipari energiatárolók telepítését akár megújuló kapacitás létesítésével, bővítésével együtt is segítő kiírás nyílik meg januárban – írta az EM.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaMagyarországon is bővült az autópiac: robbanásszerűen nőtt az elektromos és plug-in hibrid értékesítés
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaA Legionella-kockázat, amit sok épület nem vesz komolyan
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTuristalátványosság lett a velencei delfinből, de a hatóságok óva intenek a közeledéstől
