Zöldinfó
Feltárták a klímaváltozás okozta magas hőmérséklet hatását a Zöld Forradalom során elterjedt kenyérbúzákra
Rangos folyóirat címlapjára került a HUN-REN ATK kutatóinak munkája.
A martonvásári intézet kutatói a legtöbb modern búzafajtában megtalálható, alacsony szárnövekedést okozó, úgynevezett Reduced height vagy Rht gének hatását tárták fel a kenyérbúza hőstressztűrésére. A vizsgált sejtmagok alkotóelemeinek szintjén megjelenő változások termékenység- és termésmennyiség-csökkentő hatása támpontul szolgál a gabonanemesítők számára a klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó új gabonafajták létrehozásához, és elősegíti célzott nemesítési programok megalapozását.
A martonvásári kutatók elsőként mutattak rá, hogy az alacsony növekedést okozó Rht-B1b és Rht-D1b génváltozatokat hordozó búzák – ilyen a mai modern búzák többsége – jelentős fertilitásvesztéssel válaszolnak a kalászfejlődés korai időszakában őket érő magas hőmérsékleti stresszre. A Sepsi Adél tudományos főmunkatárs által vezetett projekt rávilágított arra, hogy a termékenységcsökkenésért az ivarsejtek kialakulásáért felelős meiotikus sejtosztódás rendellenességei a felelősek.
A rendellenességek okának feltárása érdekében a HUN-REN ATK MGI kutatói a kenyérbúza háromdimenziós sejtmagján belül többszörös immunjelölés segítségével nyomon követték a kulcsfontosságú szerkezeti fehérjék változásait a meiózis – azaz az ivarsejteket előállító számfelező sejtosztódás – során. Elsőként mutatták ki, hogy a hő okozta stressz csökkenti a genetikai sokféleséget és a fertilitást meghatározó meiotikus rekombináció gyakoriságát. Eredményeik szerint ez a hatás az Rht géneket hordozó búzákban fokozottan jelentkezik. A kutatók nagy felbontású mikroszkópiát használva kimutatták, hogy már a rövid ideig tartó magas hőmérséklet (30 ̊C) is hatással van a kromoszómapárosodásra: a genetikai átkereszteződések érése során károsítja a kromoszómapárokat szorosan összekapcsoló fehérjekomplex, azaz a szinaptonémás komplex szerkezetét.
E szerkezeti változások, a genetikai átkereszteződések gyakoriságának csökkenése és a következésképpen kialakuló sejtosztódási rendellenességek rávilágítottak arra, hogy az alacsony szárnövekedést okozó Rht-B1b és Rht-D1b génváltozatú búzák meiotikus sejtosztódása fokozottabban sérül hő hatására, mint a magas növekedésű búzáké. A vizsgált sejtmagok alkotóelemeinek szintjén megjelenő változások fertilitás- és termésmennyiség-csökkentő hatása támpontul szolgál a nemesítőknek a klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó új fajták létrehozásához, és elősegíti a célzott nemesítési programok megalapozását.
Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat
Zöldinfó
A hőség miatt veszélyesen megemelkedett a talajközeli ózon szintje
Az egészségügyi határérték felett alakulhat az ózon koncentrációja.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az egészségügyi határérték felett alakult az ózon koncentrációja a szombat délutáni és esti órákban a nagyobb városokban a HungaroMet Zrt. előrejelzésének megfelelően – írja az alternativenergia.hu. A következő napokban alapvetően napos, nyugodt időjárás várható, az intenzív besugárzás hatására a nagyobb városokban az egészségügyi határérték felett alakulhat az ózonkoncentráció a délutáni és esti órákban – írta a légszennyezettséggel foglalkozó oldalán a HungaroMet Zrt. A tájékoztatás kitér arra, hogy a nyári időszak egyik fő levegőminőségi kockázata, kiemelten káros az emberi egészségre és az ökoszisztémákra, a tartósan magas koncentráció többnyire a légzőrendszerrel, tüdőgyulladással összefüggésben fokozza a hőstresszt. Az ózon úgynevezett másodlagos szennyezőanyag, ami kémiai reakciók során ott keletkezik. Ehhez szükség van napsugárzásra, nitrogén-oxidokra, illékony szerves vegyületekre és metánra. A nitrogén-oxidok a tüzelő- vagy üzemanyagok elégetése során kerülnek a légkörbe, az illékony szerves vegyületekért az ipar, a háztartási tisztítószerek vagy a vegetáció a felelős, a metánt pedig a mezőgazdaság, a hulladék, a hulladéklerakók és az energiaszektor juttatja a légkörbe.
Az északi féltekén jellemzően júniustól szeptemberig fordul elő, hogy a talajközeli ózon koncentrációja több napon át meghaladja az egészségügyi határértéket, ugyanis nyáron a megnövekedett napsugárzás beindítja és felgyorsítja a kémiai reakciót, amihez a hosszabb nappalok pedig több időt biztosítanak. A változó éghajlat miatt a hőhullámok intenzívebbé és gyakoribbá válnak, ezért a talajközeli ózon koncentrációjának megemelkedése is gyakoribbá és intenzívebbé válik. A talajközeli ózon a kialakulása után a nyári meleg, szélcsendes időben napokig vagy hetekig a légkörben maradhat.
Magyarországon az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat jelenleg több mint 50 automata mérőállomásának adatai adnak tájékoztatást az ózon-szennyezettségről. A friss mérési eredmények a https://legszennyezettseg.met.hu/ weboldalon érhetők el, ahol arról is tájékoztatást adnak, hogyan alakul a szennyezettség a következő napokban.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaBiztonságban az energiaellátás: a Duna alacsony vízszintje miatt lépett a Paksi Atomerőmű
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta„Spanyolország ég” – a Greenpeace sürgős klímavédelmi intézkedéseket követel
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaHőségriasztás Magyarországon: emelkedik a Duna, miközben rekordközeli a rendszerterhelés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRekordhőmérséklet az olasz tengereknél: a klímaváltozás már a mélyben is pusztít
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
