Zöldinfó
Feltárták a klímaváltozás okozta magas hőmérséklet hatását a Zöld Forradalom során elterjedt kenyérbúzákra
Rangos folyóirat címlapjára került a HUN-REN ATK kutatóinak munkája.
A martonvásári intézet kutatói a legtöbb modern búzafajtában megtalálható, alacsony szárnövekedést okozó, úgynevezett Reduced height vagy Rht gének hatását tárták fel a kenyérbúza hőstressztűrésére. A vizsgált sejtmagok alkotóelemeinek szintjén megjelenő változások termékenység- és termésmennyiség-csökkentő hatása támpontul szolgál a gabonanemesítők számára a klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó új gabonafajták létrehozásához, és elősegíti célzott nemesítési programok megalapozását.
A martonvásári kutatók elsőként mutattak rá, hogy az alacsony növekedést okozó Rht-B1b és Rht-D1b génváltozatokat hordozó búzák – ilyen a mai modern búzák többsége – jelentős fertilitásvesztéssel válaszolnak a kalászfejlődés korai időszakában őket érő magas hőmérsékleti stresszre. A Sepsi Adél tudományos főmunkatárs által vezetett projekt rávilágított arra, hogy a termékenységcsökkenésért az ivarsejtek kialakulásáért felelős meiotikus sejtosztódás rendellenességei a felelősek.
A rendellenességek okának feltárása érdekében a HUN-REN ATK MGI kutatói a kenyérbúza háromdimenziós sejtmagján belül többszörös immunjelölés segítségével nyomon követték a kulcsfontosságú szerkezeti fehérjék változásait a meiózis – azaz az ivarsejteket előállító számfelező sejtosztódás – során. Elsőként mutatták ki, hogy a hő okozta stressz csökkenti a genetikai sokféleséget és a fertilitást meghatározó meiotikus rekombináció gyakoriságát. Eredményeik szerint ez a hatás az Rht géneket hordozó búzákban fokozottan jelentkezik. A kutatók nagy felbontású mikroszkópiát használva kimutatták, hogy már a rövid ideig tartó magas hőmérséklet (30 ̊C) is hatással van a kromoszómapárosodásra: a genetikai átkereszteződések érése során károsítja a kromoszómapárokat szorosan összekapcsoló fehérjekomplex, azaz a szinaptonémás komplex szerkezetét.
E szerkezeti változások, a genetikai átkereszteződések gyakoriságának csökkenése és a következésképpen kialakuló sejtosztódási rendellenességek rávilágítottak arra, hogy az alacsony szárnövekedést okozó Rht-B1b és Rht-D1b génváltozatú búzák meiotikus sejtosztódása fokozottabban sérül hő hatására, mint a magas növekedésű búzáké. A vizsgált sejtmagok alkotóelemeinek szintjén megjelenő változások fertilitás- és termésmennyiség-csökkentő hatása támpontul szolgál a nemesítőknek a klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó új fajták létrehozásához, és elősegíti a célzott nemesítési programok megalapozását.
Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat
Zöldinfó
3700 hektárnyi pusztítás után: jelentősen megerősítette tűzvédelmét Szlovénia
Szlovénia jobban felkészült az erdőtüzek megfékezésére, mint négy éve.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Szlovénia ma már jóval felkészültebb az erdőtüzek megfékezésére, mint négy évvel ezelőtt, amikor az ország történetének legsúlyosabb erdőtüze pusztított a Karszt-fennsíkon – közölte az alternativenergia.hu. A 2022. július 15-én, hőhullám idején keletkezett tűz 17 napon át tombolt az olasz határ közelében, és mintegy 3700 hektárt, köztük 2900 hektár erdőt perzselt fel. Az oltásban több ezer tűzoltó, katonai helikopterek és külföldi egységek vettek részt. A katasztrófa ráirányította a figyelmet a szlovén tűzoltás hiányosságaira, és felgyorsította a légi oltási kapacitás, a megelőzést szolgáló infrastruktúra és a vészhelyzeti koordináció fejlesztését.
A 2024-ben létrehozott légi tűzoltóegység jelenleg négy Air Tractor típusú tűzoltó repülőgéppel rendelkezik. A gépek az idén már tizenegy erdő- és bozóttűz oltásában vettek részt. A katasztrófavédelem szerint a gyors légi beavatkozással megakadályozható a tüzek továbbterjedése. A repülőgépek személyzete általában fél órán belül mozgósítható. A légi egység további két repülőgép, több pilóta, valamint felderítő drónok beszerzését tervezi. A ljubljanai repülőtéren új hangár is épül a flotta számára. A tűzoltóság szerint a repülőgépek ezen a nyáron több alkalommal is bizonyították, hogy jelentősen javítják az oltás hatékonyságát. A szakemberek ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy a tartós aszály és a szélsőséges időjárás tovább növeli az erdőtüzek kockázatát.
A 2022-es tűzvész óta a Karszt-fennsíkon tűzvédelmi pásztákat, víztározókat, bekötőutakat és helikopter-leszállóhelyeket alakítottak ki. A Sezanában tavaly megnyílt erdőtűzvédelmi központban az első évben mintegy ezer tűzoltót képeztek ki. A leégett erdők helyreállítása 2022 végén kezdődött meg. Az érintett területek egy részén őshonos fafajokat telepítenek, máshol a természetes újulásra bízzák az erdő regenerálódását.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás óta2027-től minden autósnak digitális matrica kell Belgiumban
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaTengerbe került az üzemanyag Szlovéniában, lezárták a népszerű üdülőhely strandját
