Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Feltárták a klímaváltozás okozta magas hőmérséklet hatását a Zöld Forradalom során elterjedt kenyérbúzákra

Rangos folyóirat címlapjára került a HUN-REN ATK kutatóinak munkája.

Létrehozva:

|

A martonvásári intézet kutatói a legtöbb modern búzafajtában megtalálható, alacsony szárnövekedést okozó, úgynevezett Reduced height vagy Rht gének hatását tárták fel a kenyérbúza hőstressztűrésére. A vizsgált sejtmagok alkotóelemeinek szintjén megjelenő változások termékenység- és termésmennyiség-csökkentő hatása támpontul szolgál a gabonanemesítők számára a klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó új gabonafajták létrehozásához, és elősegíti célzott nemesítési programok megalapozását.

A martonvásári kutatók elsőként mutattak rá, hogy az alacsony növekedést okozó Rht-B1b és Rht-D1b génváltozatokat hordozó búzák – ilyen a mai modern búzák többsége – jelentős fertilitásvesztéssel válaszolnak a kalászfejlődés korai időszakában őket érő magas hőmérsékleti stresszre. A Sepsi Adél tudományos főmunkatárs által vezetett projekt rávilágított arra, hogy a termékenységcsökkenésért az ivarsejtek kialakulásáért felelős meiotikus sejtosztódás rendellenességei a felelősek.

A rendellenességek okának feltárása érdekében a HUN-REN ATK MGI kutatói a kenyérbúza háromdimenziós sejtmagján belül többszörös immunjelölés segítségével nyomon követték a kulcsfontosságú szerkezeti fehérjék változásait a meiózis – azaz az ivarsejteket előállító számfelező sejtosztódás – során. Elsőként mutatták ki, hogy a hő okozta stressz csökkenti a genetikai sokféleséget és a fertilitást meghatározó meiotikus rekombináció gyakoriságát. Eredményeik szerint ez a hatás az Rht géneket hordozó búzákban fokozottan jelentkezik. A kutatók nagy felbontású mikroszkópiát használva kimutatták, hogy már a rövid ideig tartó magas hőmérséklet (30 ̊C) is hatással van a kromoszómapárosodásra: a genetikai átkereszteződések érése során károsítja a kromoszómapárokat szorosan összekapcsoló fehérjekomplex, azaz a szinaptonémás komplex szerkezetét.

Advertisement

E szerkezeti változások, a genetikai átkereszteződések gyakoriságának csökkenése és a következésképpen kialakuló sejtosztódási rendellenességek rávilágítottak arra, hogy az alacsony szárnövekedést okozó Rht-B1b és Rht-D1b génváltozatú búzák meiotikus sejtosztódása fokozottabban sérül hő hatására, mint a magas növekedésű búzáké. A vizsgált sejtmagok alkotóelemeinek szintjén megjelenő változások fertilitás- és termésmennyiség-csökkentő hatása támpontul szolgál a nemesítőknek a klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó új fajták létrehozásához, és elősegíti a célzott nemesítési programok megalapozását.

Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat

Advertisement

Zöldinfó

Látványos kihajtás és élő örökség várja a látogatókat Hortobágyon

Kihajtási ünnep, kézművesvásár és világörökségi pusztanap a Hortobágyon.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A több évtizedes hagyományt követve, Szent György-napjához kötődve ma áthajtják a téli szállásaikat elhagyó állatokat a hortobágyi Kilenclyukú hídon, és elindítják a jószágokat a nyári legelőhelyekre – írja az alternativenergia.hu. Közleményükben azt írták, hogy a kihajtási ünnepet több éves kihagyás után újra a Kilenclyukú híd lábánál, a hortobágyi vásártéren rendezik meg a Hortobágyi Génmegőrző Nonprofit Kft., a nemzeti park és a település önkormányzata összefogásának eredményeként. Az állattenyésztéssel foglalkozó népek körében a gazdasági év egyik kiemelkedő időpontja volt az április 24-ei György-nap, mert az időjárástól és a legelők állapotától függően ez idő tájt hajtották ki a jószágokat a téli szálláshelyekről a nyári legelőkre, és ekkor történt a pásztorok “megfogadása” is. A gazdag és még ma is élő pásztoroló és állattartó hagyományokkal rendelkező Hortobágyon mind a mai napig ezen több évszázados ritmushoz igazodnak a pásztorok, akik még ma is őrzik a nyájakat, gulyákat, járnak a ménes után csakúgy, mint 100-150 évvel ezelőtt. A világon egyedülálló hortobágyi örökség számos eleme ezen a vidéken még mindig a mindennapok része – írták.

Hozzátették: idén azért kapnak az események a szokásosnál is kiemeltebb figyelmet, mert 2026-ot az ENSZ és a FAO a legelők és a pásztorok nemzetközi évének nyilvánította. A kezdeményezés célja a fenntartható legelőgazdálkodás, a pásztori életmód kulturális örökségének megőrzése, valamint ezek biodiverzitásban, élelmezésbiztonságban és a klímavédelemben betöltött szerepének hangsúlyozása világszerte. A közlemény kiemeli, a legelők a világ szárazföldjének közel felét teszik ki, kulcsfontosságúak a szénmegkötésben és a biológiai sokféleség megőrzésében. A kezdeményezés felhívja a figyelmet arra, hogy a pásztorkodás nemcsak múlt, hanem a fenntartható jövő szempontjából is létfontosságú tevékenység. A ma délelőtt 10 órától kezdődő kihajtási ünnepen a Pásztormúzeum előtt a HNP családi programokkal, népi és természetismereti játékokkal, kézműves foglalkozásokkal, Kádár Ferkó fotószínházával várja a vendégeket.

A RaptorMobil segítségével élményekben gazdag, interaktív foglalkozás keretében ismerkedhetnek meg az érdeklődők a ragadozómadarak izgalmas világával. Emlékeztettek arra, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park 1999 óta kultúrtáj kategóriában az UNESCO világörökség része, és mára már hagyománnyá vált, hogy a szervezet a kihajtási ünnep alkalmából egy másik világörökségi helyszínt lát vendégül: ezúttal a rendezvény kiemelt vendége az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság. A délután 14 órától kezdődő kihajtási ünnep leglátványosabb eleme a közel kétszáz éves Kilenclyukú hídon pásztoraik kíséretében átvonuló jószágok, népies fogatok, a rackanyáj, a ritkaságszámba menő négyes bivaly-, és hatos szürkemarha foga. Az ünnepen Hortobágy örökös pásztorainak köszöntésére, a számadó pásztorok éves beszámolójára is sor kerül, illetve lehetőség lesz a pásztorokkal és jószágaikkal való ismerkedésre, csikósbemutató megtekintésére – közölték a szervezők.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák