Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Feltárták a klímaváltozás okozta magas hőmérséklet hatását a Zöld Forradalom során elterjedt kenyérbúzákra

Rangos folyóirat címlapjára került a HUN-REN ATK kutatóinak munkája.

Létrehozva:

|

A martonvásári intézet kutatói a legtöbb modern búzafajtában megtalálható, alacsony szárnövekedést okozó, úgynevezett Reduced height vagy Rht gének hatását tárták fel a kenyérbúza hőstressztűrésére. A vizsgált sejtmagok alkotóelemeinek szintjén megjelenő változások termékenység- és termésmennyiség-csökkentő hatása támpontul szolgál a gabonanemesítők számára a klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó új gabonafajták létrehozásához, és elősegíti célzott nemesítési programok megalapozását.

A martonvásári kutatók elsőként mutattak rá, hogy az alacsony növekedést okozó Rht-B1b és Rht-D1b génváltozatokat hordozó búzák – ilyen a mai modern búzák többsége – jelentős fertilitásvesztéssel válaszolnak a kalászfejlődés korai időszakában őket érő magas hőmérsékleti stresszre. A Sepsi Adél tudományos főmunkatárs által vezetett projekt rávilágított arra, hogy a termékenységcsökkenésért az ivarsejtek kialakulásáért felelős meiotikus sejtosztódás rendellenességei a felelősek.

A rendellenességek okának feltárása érdekében a HUN-REN ATK MGI kutatói a kenyérbúza háromdimenziós sejtmagján belül többszörös immunjelölés segítségével nyomon követték a kulcsfontosságú szerkezeti fehérjék változásait a meiózis – azaz az ivarsejteket előállító számfelező sejtosztódás – során. Elsőként mutatták ki, hogy a hő okozta stressz csökkenti a genetikai sokféleséget és a fertilitást meghatározó meiotikus rekombináció gyakoriságát. Eredményeik szerint ez a hatás az Rht géneket hordozó búzákban fokozottan jelentkezik. A kutatók nagy felbontású mikroszkópiát használva kimutatták, hogy már a rövid ideig tartó magas hőmérséklet (30 ̊C) is hatással van a kromoszómapárosodásra: a genetikai átkereszteződések érése során károsítja a kromoszómapárokat szorosan összekapcsoló fehérjekomplex, azaz a szinaptonémás komplex szerkezetét.

Advertisement

E szerkezeti változások, a genetikai átkereszteződések gyakoriságának csökkenése és a következésképpen kialakuló sejtosztódási rendellenességek rávilágítottak arra, hogy az alacsony szárnövekedést okozó Rht-B1b és Rht-D1b génváltozatú búzák meiotikus sejtosztódása fokozottabban sérül hő hatására, mint a magas növekedésű búzáké. A vizsgált sejtmagok alkotóelemeinek szintjén megjelenő változások fertilitás- és termésmennyiség-csökkentő hatása támpontul szolgál a nemesítőknek a klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó új fajták létrehozásához, és elősegíti a célzott nemesítési programok megalapozását.

Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat

Advertisement

Zöldinfó

Jövő év végén zárul a nemzeti park nagy élőhely-kezelési fejlesztése

Több mint 1,5 milliárd forintból fejleszti az extenzív legeltetéses állattartás infrastrukturális környezetét a Körös-Maros Nemzeti Park.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A forrást a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) Plusz keretéből nyerték el – írja az alternativenergia.hu. A beruházás a Dévaványai-Ecsegi pusztákon tartott magyar szürke marha állomány bővítését szolgálja, így biztosítva a megfelelő legeltetési nyomást a természetes és természetközeli gyepeken, különösen a pannon szikes gyepek és mocsarak élőhelyein – írták. A legeltetés a leghatékonyabb módszer e területek kezelésére, mivel fenntartja a gyep élővilágának változatosságát. A projekt megteremti a legeltetéshez szükséges feltételeket, és lehetővé teszi a térben és időben változó, mozaikos legeltetést – jegyezték meg.

Hozzátették, emellett hozzájárul a Natura 2000-es területek közösségi jelentőségű fajainak – például a parlagi sas, az ugartyúk, a nagy tűzlepke, a szalakóta, a kerecsensólyom, a kék vércse és a túzok – kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzéséhez. A projekt jövő év végén zárul. A Körös-Maros Nemzeti Park Magyarország hetedik nemzeti parkjaként 1997. január 16-án jött létre a Dél-Tiszántúl természeti és táji értékeinek megőrzése érdekében. A nemzeti park területének döntő hányada Békés vármegyében és Csongrád-Csanád vármegye Tiszától keletre eső felén fekszik, összterülete 51 125 hektár.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák