Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Fenntartható csomagolás a jövőért – Az új EU-szabályozás kihívásai és lehetősége

Az Európai Unió új, 2025/40-es rendelete forradalmi változásokat hoz a csomagolóiparban.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A hulladékcsökkentés, az újrahasználat és az újrafeldolgozhatóság előtérbe kerülésével a csomagolóanyagok gyártói és forgalmazói új kihívásokkal és lehetőségekkel kell, hogy szembesüljenek. A Reményi Csomagolástechnika Kft. készen áll az új kihivásokra, és már most olyan fenntartható megoldásokat kínál, amelyek megfelelnek az új előírásoknak. Az EU 2025/40-es rendelete alapjaiban változtatja meg a csomagolóanyagok piacát, szigorú előírásokat bevezetve a fenntarthatóság érdekében. A csomagolási hulladék csökkentése, az újrahasználható és újrafeldolgozható anyagok előtérbe helyezése, valamint az egységes címkézési rendszer bevezetése egyaránt része az új szabályozásnak.

A rendelet célja, hogy 2030-ra minden csomagolás gazdaságosan újrahasznosítható legyen, és az egyszer használatos műanyagok fokozatosan eltűnjenek a piacról – mondta Riz Katinka, a Reményi Csomagolástechnika Kft. minőségbiztosítási szakértője.

A rendeletnek köszönhetően hamarosan elbúcsúzhatunk a műanyag borítást kapott zöldségektől, a plasztik hálóba burkolt kis adagos gyümölcsöktől és azoktól a dobozoktól, melyek nagy részét levegő tölti ki. Lássuk, hogyan változik meg alapjaiban a csomagolóipar!

Melyek az új szabályozás legfontosabb pontjai?

Advertisement

Hulladékcsökkentési célok tekintetében 2030-ra 5%-kal, 2035-re 10%-kal, 2040-re pedig 15%-kal szükséges csökkenteni a csomagolási hulladék mennyiségét.

Az újrahasználat és az újrafeldolgozás is erőteljesebben előtérbe kerül:

Advertisement

Újrahasználati előírások szerint: Az élelmiszeripar, az italgyártás és a szállítási csomagolások terén kötelező kvótákat vezetnek be az újrahasználható csomagolásra.
Újrafeldolgozási követelmények alapján: 2030-tól a csomagolóanyagoknak legalább 70%-ban újrafeldolgozható anyagból kell készülniük, 2035-től pedig a 70% alatti újrahasznosítási arányú csomagolások forgalmazása válik tilossá. Ráadásul egy olyan címkézési rendszer kerül bevezetésre, ami a fogyasztók segítségére válik a szelektív hulladékgyűjtésben.

Több terméket és kevesebb csomagolást a fogyasztóknak!

Advertisement

Számtalan olyan termékkel találkozhatunk a boltok polcain, amelyek több csomagolóanyagot tartalmaznak, mint élelmiszert. Vegyünk példának a boltban kapható mézes puszedlit, amelyet három külön rétegbe csomagolnak – így a termék térfogata harmada a doboznak. A környezet számára terhes túlcsomagolás és a fogyasztó számára bosszantó üres tér mértéke is szabályozásra kerül, mely keretei között az e-kereskedelmi csomagok esetében a levegővel teli tér aránya nem haladhatja meg az 50%-ot.

Lépések a fenntarthatóság felé

Advertisement

A Reményi Csomagolástechnika Kft. az elsők között alkalmazkodik az új szabályozásokhoz. A vállalat már bevezette a regranulátumos fóliákat, amelyek akár 50%-ban újrahasznosított anyagot tartalmaznak. A biológiailag lebomló térkitöltő anyagokon túl az önzáró papírdobozok és a papír alapú ragasztószalagok bevezetése is folyamatban van, amelyek jelentősen csökkentik a csomagolási hulladékot. Továbbá komposztálható címkéket is fejlesztenek, amelyek a zöldségek csomagoláásra vagy teafilterre kerülnek, kiváltva a kapocs nélküli, ragasztós verziót.

Folyamatosan fejlesztjük termékportfóliónkat, hogy a lehető legtöbb fenntartható csomagolási megoldást kínáljuk partnereinknek. Az új szabályozások nemcsak kihívást, hanem lehetőséget is jelentenek arra, hogy előremutató és innovatív megoldásokkal szolgáljuk ki ügyfeleinket – tette hozzá Riz Katinka.

Mi várható a jövőben?

Advertisement

A fenntarthatóbb csomagolási megoldások elterjedése a fogyasztók számára több területen is érzékelhető lesz. Hogyan?

Megváltoznak a vásárlási szokások

Advertisement

Az egyszer használatos műanyagok fokozatos kivonásra kerülnek, ami miatt a vásárlók egyre gyakrabban találkozhatnak újrahasználható vagy komposztálható csomagolásokkal az üzletek polcain. Például a kis kiszerelésű műanyag csomagolású termékek – mint például az eldobható samponok vagy lekváros tégelyek – helyett utántölthető, papír- vagy üvegalapú megoldások válnak elérhetővé.

Kevesebb térkitöltő anyag lesz a csomagokban

Advertisement

Az online rendelések során megszokott túlcsomagolás csökkenni fog, mivel az új előírások maximalizálják az üres tér arányát. Ez nemcsak a környezetet védi, hanem kevesebb felesleges hulladékot jelent, mindemellett pedig kellemesebb kicsomagolási élményt nyújt a vásárlók számára is.

Új címkézési rendszer kialakulása

Advertisement

A csomagolásokon egységes és könnyen érthető jelölések jelennek meg, amelyek segítik a fogyasztókat abban, hogy a megfelelő módon gyűjtsék szelektíven a csomagolási hulladékot.

Az újrahasznosítás és komposztálás előtérbe kerül

Advertisement

A háztartásokban egyre fontosabbá válik a hulladékok megfelelő szelektálása. A fogyasztóknak nagyobb figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy mely csomagolóanyagok komposztálhatók, melyek újrahasznosíthatók, és melyeket kell teljesen elkerülni. Az új rendelet elősegíti a háztartási hulladék csökkentését és ösztönzi a fenntarthatóbb életmódot.

Változások a vállalatok számára
Az új szabályozás nemcsak az ipari szereplőket és az átlag fogyasztókat érinti, a vállalatoktól is alkalmazkodást kíván, mely a mindennapi működésben is érezhető változásokat hoz.

Advertisement

Az üzletek és vendéglátóhelyek alkalmazkodása

Az élelmiszerboltokban és vendéglátóipari egységekben az eldobható műanyag csomagolásokat fokozatosan újrahasználható vagy biológiailag lebomló alternatívák váltják fel. Egy szállodai reggeli például már nem egyenként csomagolt vajat és lekvárt kínál, hanem nagyobb kiszerelésekből adagolja ezeket. A gyártóknak és forgalmazóknak az elkövetkező években fel kell készülniük a fenntarthatóbb csomagolási megoldások alkalmazására. Azok a cégek, amelyek gyorsan reagálnak és innovatív, környezetbarát csomagolásokat vezetnek be, jelentős versenyelőnyre tehetnek szert.

Advertisement

A változások árnyoldalai

Az új előírásoknak való megfelelés fejlesztéseket és átalakításokat igényel, amely a vállalatok részéről is befektetést kíván. Mindazonáltal rövid távon egyes csomagolóanyagok ára emelkedhet a fenntartható alternatívák bevezetése miatt, de hosszú távon a rendszer hatékonyabbá válik, és a kevesebb hulladék miatt csökkenhetnek a kezelési költségek. Így válik a cégek számára az újrahasznosítható és minimalizált csomagolás a jogi kötelezettségen túl gazdaságilag is előnyös befektetéssé.

Advertisement

A jövő csomagolása karnyújtásnyira

Összességében az új csomagolási szabályozás jelentős hatással lesz mind az iparra, mind a hétköznapi fogyasztókra egyaránt. Segít abban, hogy kevesebb hulladék keletkezzen, csökkenjen a műanyagszennyezés, és növekedjen az újrahasznosítás aránya. Bár a változások kezdetben kihívást jelenthetnek, hosszú távon elősegítik egy fenntarthatóbb és gazdaságilag hatékonyabb rendszer kialakulását, melynek köszönhetően az EU országai közelebb kerülnek a körforgásos gazdasági modellhez, amelyben a termékek és alapanyagok minél hosszabb ideig a gazdaságban maradnak.

Advertisement

A Reményi Csomagolástechnika Kft. folyamatosan dolgozik azon, hogy partnereinek olyan megoldásokat kínáljon, amelyek nemcsak megfelelnek az új előírásoknak, hanem előnyösek is a gazdaság és a környezet számára.

Forrás: Reményi Csomagolástechnika Kft.

Advertisement

Zöldinfó

Az erdők klímavédelmi szerepe megelőzi a gazdasági érdekeket

Az erdők klímavédelmi funkciója vált elsődlegessé.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az erdők klímavédelmi funkciója vált elsődlegessé az erdőgazdálkodásban – jelentette ki az élő környezetért felelős miniszter Nyíregyházán, az Országos Erdészeti Egyesület 156. Vándorgyűlésén – írja az alternativenergia.hu. Gajdos László úgy fogalmazott, a klímaváltozás miatt új prioritásokra van szükség, a természetvédelmi és ökológiai szempontok megelőzik a gazdasági érdekeket. Hozzátette: a biodiverzitás növelése a klímaváltozás kihívásaira adott egyik legfontosabb válasz. A tárcavezető kiemelte, az erdőgazdálkodás megújítását az erdészekkel együtt kívánják végrehajtani. Mint mondta, az nem valósítható meg egyik napról a másikra, és nincs minden erdőre alkalmazható egységes megoldás. A miniszter partnerséget ajánlott az Országos Erdészeti Egyesületnek és a magyar erdésztársadalomnak. Hangsúlyozta, ha a társadalom azt várja el az erdőgazdálkodóktól, hogy több vizet tartsanak meg az erdőkben, növeljék a biológiai sokféleséget és szélesebb körben alkalmazzanak természetközeli módszereket, akkor ehhez megfelelő szabályozási, finanszírozási és szakmai feltételeket is biztosítani kell.

Gajdos László felidézte, a magyar erdészet története mindig a társadalmi igények és a természeti erőforrások közötti egyensúly megteremtéséről szólt. Hangsúlyozta, hogy korábban a faanyag biztosítása, a kopár területek fásítása vagy a háborúk után az erdők helyreállítása állt a középpontban, napjainkban azonban a klímaváltozás miatt új szemléletre van szükség. Kiss László, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke köszöntőjében kiemelte, a 160 éves szakmai szervezet másfél évszázada szolgálja a magyar erdőket, miközben az erdészeknek napjainkban a klímaváltozás jelentette kihívásokra is választ kell adniuk.

Elmondta, Magyarország erdőterülete az elmúlt száz évben csaknem megkétszereződött, ma már meghaladja a kétmillió hektárt, ugyanakkor az erdők által nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatások értéke a gazdasági mutatókban nem jelenik meg. Hozzátette, egy friss kutatás szerint a magyar erdők évente mintegy ezer milliárd forint értékű szolgáltatást nyújtanak a szénmegkötés, a víz- és levegőminőség javítása, a biodiverzitás fenntartása és az emberi egészség megőrzése révén. Hangsúlyozta, olyan, a helyi adottságokhoz alkalmazkodó erdőgazdálkodásra van szükség, amely egyszerre szolgálja a klímavédelmet, a vízmegtartást, a biodiverzitás megőrzését és a fenntartható faanyag-termelést.

Advertisement

Kiss László jelezte, az Országos Erdészeti Egyesület részt vett a civil klímatörvény-javaslat kidolgozásában, amely az erdőket az ország egyik legfontosabb természetes szénelnyelőjeként kezeli. Fábián Attila, a Soproni Egyetem rektora hangsúlyozta, hogy az erdő nem csupán kitermelhető nyersanyag, hanem nemzeti érték és generációkon átívelő örökség. A fenntartható erdőgazdálkodás Magyarországon működő gyakorlat, az országban a korábbiaknál kevesebb fát termelnek ki. Az erdészet és a természetvédelem nem egymással szemben álló terület, hanem közös céljuk az erdők hosszú távú megőrzése. Hidas Tibor, a Nyírerdő Zrt. vezérigazgatója a rendezvény házigazdájaként arról beszélt, hogy az állami erdőgazdaságok egyszerre szolgálják az erdőket és a társadalmat, miközben a klímaváltozás, az új kártevők és az állami feladatok egyre összetettebb kihívásokat jelentenek számukra. Közölte, a vándorgyűlés szakmai programjai során a résztvevők az alföldi, ezen belül a nyírségi erdőgazdálkodás sajátosságaival, valamint az akácgazdálkodás gyakorlatával is megismerkedhetnek.

Kovács Ferenc (Fidesz-KDNP), Nyíregyháza polgármestere köszöntőjében kiemelte, a város és a Nyírerdő Zrt. hosszú évek óta együttműködik a település erdeinek kezelésében és fejlesztésében. Jelezte, egyik közös projektjük legfontosabb célja az, hogy a klímaváltozás és a talajvízszint csökkenése mellett is hosszú távon biztosítható legyen a nyírségi erdők fennmaradása.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák