Zöldinfó
Fenntartható csomagolás a jövőért – Az új EU-szabályozás kihívásai és lehetősége
Az Európai Unió új, 2025/40-es rendelete forradalmi változásokat hoz a csomagolóiparban.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
A hulladékcsökkentés, az újrahasználat és az újrafeldolgozhatóság előtérbe kerülésével a csomagolóanyagok gyártói és forgalmazói új kihívásokkal és lehetőségekkel kell, hogy szembesüljenek. A Reményi Csomagolástechnika Kft. készen áll az új kihivásokra, és már most olyan fenntartható megoldásokat kínál, amelyek megfelelnek az új előírásoknak. Az EU 2025/40-es rendelete alapjaiban változtatja meg a csomagolóanyagok piacát, szigorú előírásokat bevezetve a fenntarthatóság érdekében. A csomagolási hulladék csökkentése, az újrahasználható és újrafeldolgozható anyagok előtérbe helyezése, valamint az egységes címkézési rendszer bevezetése egyaránt része az új szabályozásnak.
A rendelet célja, hogy 2030-ra minden csomagolás gazdaságosan újrahasznosítható legyen, és az egyszer használatos műanyagok fokozatosan eltűnjenek a piacról – mondta Riz Katinka, a Reményi Csomagolástechnika Kft. minőségbiztosítási szakértője.
A rendeletnek köszönhetően hamarosan elbúcsúzhatunk a műanyag borítást kapott zöldségektől, a plasztik hálóba burkolt kis adagos gyümölcsöktől és azoktól a dobozoktól, melyek nagy részét levegő tölti ki. Lássuk, hogyan változik meg alapjaiban a csomagolóipar!
Melyek az új szabályozás legfontosabb pontjai?
Hulladékcsökkentési célok tekintetében 2030-ra 5%-kal, 2035-re 10%-kal, 2040-re pedig 15%-kal szükséges csökkenteni a csomagolási hulladék mennyiségét.
Az újrahasználat és az újrafeldolgozás is erőteljesebben előtérbe kerül:
Újrahasználati előírások szerint: Az élelmiszeripar, az italgyártás és a szállítási csomagolások terén kötelező kvótákat vezetnek be az újrahasználható csomagolásra.
Újrafeldolgozási követelmények alapján: 2030-tól a csomagolóanyagoknak legalább 70%-ban újrafeldolgozható anyagból kell készülniük, 2035-től pedig a 70% alatti újrahasznosítási arányú csomagolások forgalmazása válik tilossá. Ráadásul egy olyan címkézési rendszer kerül bevezetésre, ami a fogyasztók segítségére válik a szelektív hulladékgyűjtésben.
Több terméket és kevesebb csomagolást a fogyasztóknak!
Számtalan olyan termékkel találkozhatunk a boltok polcain, amelyek több csomagolóanyagot tartalmaznak, mint élelmiszert. Vegyünk példának a boltban kapható mézes puszedlit, amelyet három külön rétegbe csomagolnak – így a termék térfogata harmada a doboznak. A környezet számára terhes túlcsomagolás és a fogyasztó számára bosszantó üres tér mértéke is szabályozásra kerül, mely keretei között az e-kereskedelmi csomagok esetében a levegővel teli tér aránya nem haladhatja meg az 50%-ot.
Lépések a fenntarthatóság felé
A Reményi Csomagolástechnika Kft. az elsők között alkalmazkodik az új szabályozásokhoz. A vállalat már bevezette a regranulátumos fóliákat, amelyek akár 50%-ban újrahasznosított anyagot tartalmaznak. A biológiailag lebomló térkitöltő anyagokon túl az önzáró papírdobozok és a papír alapú ragasztószalagok bevezetése is folyamatban van, amelyek jelentősen csökkentik a csomagolási hulladékot. Továbbá komposztálható címkéket is fejlesztenek, amelyek a zöldségek csomagoláásra vagy teafilterre kerülnek, kiváltva a kapocs nélküli, ragasztós verziót.
Folyamatosan fejlesztjük termékportfóliónkat, hogy a lehető legtöbb fenntartható csomagolási megoldást kínáljuk partnereinknek. Az új szabályozások nemcsak kihívást, hanem lehetőséget is jelentenek arra, hogy előremutató és innovatív megoldásokkal szolgáljuk ki ügyfeleinket – tette hozzá Riz Katinka.
Mi várható a jövőben?
A fenntarthatóbb csomagolási megoldások elterjedése a fogyasztók számára több területen is érzékelhető lesz. Hogyan?
Megváltoznak a vásárlási szokások
Az egyszer használatos műanyagok fokozatos kivonásra kerülnek, ami miatt a vásárlók egyre gyakrabban találkozhatnak újrahasználható vagy komposztálható csomagolásokkal az üzletek polcain. Például a kis kiszerelésű műanyag csomagolású termékek – mint például az eldobható samponok vagy lekváros tégelyek – helyett utántölthető, papír- vagy üvegalapú megoldások válnak elérhetővé.
Kevesebb térkitöltő anyag lesz a csomagokban
Az online rendelések során megszokott túlcsomagolás csökkenni fog, mivel az új előírások maximalizálják az üres tér arányát. Ez nemcsak a környezetet védi, hanem kevesebb felesleges hulladékot jelent, mindemellett pedig kellemesebb kicsomagolási élményt nyújt a vásárlók számára is.
Új címkézési rendszer kialakulása
A csomagolásokon egységes és könnyen érthető jelölések jelennek meg, amelyek segítik a fogyasztókat abban, hogy a megfelelő módon gyűjtsék szelektíven a csomagolási hulladékot.
Az újrahasznosítás és komposztálás előtérbe kerül
A háztartásokban egyre fontosabbá válik a hulladékok megfelelő szelektálása. A fogyasztóknak nagyobb figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy mely csomagolóanyagok komposztálhatók, melyek újrahasznosíthatók, és melyeket kell teljesen elkerülni. Az új rendelet elősegíti a háztartási hulladék csökkentését és ösztönzi a fenntarthatóbb életmódot.
Változások a vállalatok számára
Az új szabályozás nemcsak az ipari szereplőket és az átlag fogyasztókat érinti, a vállalatoktól is alkalmazkodást kíván, mely a mindennapi működésben is érezhető változásokat hoz.
Az üzletek és vendéglátóhelyek alkalmazkodása
Az élelmiszerboltokban és vendéglátóipari egységekben az eldobható műanyag csomagolásokat fokozatosan újrahasználható vagy biológiailag lebomló alternatívák váltják fel. Egy szállodai reggeli például már nem egyenként csomagolt vajat és lekvárt kínál, hanem nagyobb kiszerelésekből adagolja ezeket. A gyártóknak és forgalmazóknak az elkövetkező években fel kell készülniük a fenntarthatóbb csomagolási megoldások alkalmazására. Azok a cégek, amelyek gyorsan reagálnak és innovatív, környezetbarát csomagolásokat vezetnek be, jelentős versenyelőnyre tehetnek szert.
A változások árnyoldalai
Az új előírásoknak való megfelelés fejlesztéseket és átalakításokat igényel, amely a vállalatok részéről is befektetést kíván. Mindazonáltal rövid távon egyes csomagolóanyagok ára emelkedhet a fenntartható alternatívák bevezetése miatt, de hosszú távon a rendszer hatékonyabbá válik, és a kevesebb hulladék miatt csökkenhetnek a kezelési költségek. Így válik a cégek számára az újrahasznosítható és minimalizált csomagolás a jogi kötelezettségen túl gazdaságilag is előnyös befektetéssé.
A jövő csomagolása karnyújtásnyira
Összességében az új csomagolási szabályozás jelentős hatással lesz mind az iparra, mind a hétköznapi fogyasztókra egyaránt. Segít abban, hogy kevesebb hulladék keletkezzen, csökkenjen a műanyagszennyezés, és növekedjen az újrahasznosítás aránya. Bár a változások kezdetben kihívást jelenthetnek, hosszú távon elősegítik egy fenntarthatóbb és gazdaságilag hatékonyabb rendszer kialakulását, melynek köszönhetően az EU országai közelebb kerülnek a körforgásos gazdasági modellhez, amelyben a termékek és alapanyagok minél hosszabb ideig a gazdaságban maradnak.
A Reményi Csomagolástechnika Kft. folyamatosan dolgozik azon, hogy partnereinek olyan megoldásokat kínáljon, amelyek nemcsak megfelelnek az új előírásoknak, hanem előnyösek is a gazdaság és a környezet számára.
Forrás: Reményi Csomagolástechnika Kft.
Zöld Energia
Újabb terhet kapna a napenergia-ipar: 2027-től jöhet az új adó
Kasztília és León 2027-től új, területalapú környezetterhelési adót vetne ki a nagyobb földi naperőművekre, amit a spanyol napenergia-ipar indokolatlannak és túlzott tehernek tart.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Spanyolország egyik autonóm közössége, Kasztília és León azt tervezi, hogy 2027-től környezetterhelési adót vet ki a földre telepített, nagyobb napelemes rendszerekre, írja az alternativenergia.hu hírportál. A javaslat egy olyan törvénytervezet része, amely a jelenleg szélerőművekre, vízerőművi tározókra és nagyfeszültségű villamos vezetékekre alkalmazott adó hatályát bővítené. A tervezett intézkedés a napenergia-ipar ellenállását váltotta ki: a spanyol napelemes szövetség, az UNEF szerint az új közteher indokolatlan, és tovább növelné a már most is jelentős adóterheket. A regionális kormányzat azzal indokolja a módosítást, hogy a nagyméretű naperőművek hatással lehetnek a tájképre, a növény- és állatvilágra, valamint a földhasználatra. A tervezet az Európai Unióban is alkalmazott „szennyező fizet” elvére hivatkozik. A kormányzat emellett arra is rámutatott, hogy Kasztília és León nettó megújulóenergia-exportőr, vagyis a térségben megtermelt villamos energia egy része más területek fogyasztását szolgálja, miközben a termelés környezeti hatásai helyben jelentkeznek. Az adó mértékét a napelemes létesítmények által elfoglalt földterület nagysága alapján határoznák meg. A fizetési kötelezettség a rendszer leállítása után is fennmaradna egészen addig, amíg a berendezéseket teljesen el nem bontják, és a területet vissza nem állítják eredeti állapotába.
A tervezet bizonyos mentességeket is tartalmaz. A tetőre telepített napelemes rendszerek, valamint az öt hektárnál kisebb területet elfoglaló földi telepítésű rendszerek mentesülnének az új adó alól. Az ennél nagyobb, saját fogyasztást szolgáló földi rendszerek csak meghatározott feltételekkel kaphatnának mentességet: a csúcsidőszaki, P1 tarifasávban lekötött teljesítménynek el kellene érnie a beépített termelőkapacitás legalább 50 százalékát. Ha ez nem teljesül, a hatóságok úgy ítélhetik meg, hogy a létesítmény elsődleges célja a hálózati értékesítés, így az adó hatálya alá kerülhet.
Az UNEF főigazgatója, José Donoso szerint az intézkedés valójában bevételszerzést szolgál, és nem rendelkezik megfelelő környezetvédelmi indoklással. A szövetség emlékeztetett arra, hogy a napelemes beruházásokra már most is többféle országos és helyi adó vonatkozik, köztük a gazdasági tevékenységek adója, a villamosenergia-termelés adója, az építési és beruházási adó, valamint az ingatlanadó. Az UNEF becslése szerint a naperőműveknek otthont adó települések évente megawattként mintegy 10 ezer euró adóbevételhez jutnak.
A szervezet azt is kifogásolja, hogy a bevételt nem feltétlenül az érintett települések környezeti és területhasználati problémáinak kezelésére fordítanák, hanem a regionális költségvetés általános bevételei közé kerülne. Emellett igazságtalannak tartják a területalapú számítást, mivel két azonos méretű naperőmű eltérő mennyiségű villamos energiát termelhet a napsugárzás, a berendezések hatékonysága és a műszaki kialakítás függvényében.
Ha a javaslatot elfogadják, Kasztília és León lenne Spanyolország harmadik autonóm közössége, amely különadót vezet be a fotovoltaikus létesítményekre Aragónia és La Rioja után. Az UNEF szerint a most tervezett adó a másik két régióban alkalmazott terheknél is magasabb lehet.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Hidrogénnel töltenék meg a jövő energiahálózatait: fontos teszt indul Romániában
-
Zöldinfó19 óra telt el a létrehozás ótaA Duna alacsony vízállása miatt veszélybe kerülhet Budapest ivóvízbázisa
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKatasztrófa sújtotta övezetté nyilvánítják az áradásokkal érintett spanyol településeket
-
Zöldinfó23 óra telt el a létrehozás ótaÚj lendületet kaphat az építőipar: milliárdos beruházásokat indíthatnak el az új lakástámogatások
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaVisszaszorul a benzin és a dízel, előretörnek az elektromos autók Európában
