Zöldinfó
Fenntartható csomagolás a jövőért – Az új EU-szabályozás kihívásai és lehetősége
Az Európai Unió új, 2025/40-es rendelete forradalmi változásokat hoz a csomagolóiparban.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
A hulladékcsökkentés, az újrahasználat és az újrafeldolgozhatóság előtérbe kerülésével a csomagolóanyagok gyártói és forgalmazói új kihívásokkal és lehetőségekkel kell, hogy szembesüljenek. A Reményi Csomagolástechnika Kft. készen áll az új kihivásokra, és már most olyan fenntartható megoldásokat kínál, amelyek megfelelnek az új előírásoknak. Az EU 2025/40-es rendelete alapjaiban változtatja meg a csomagolóanyagok piacát, szigorú előírásokat bevezetve a fenntarthatóság érdekében. A csomagolási hulladék csökkentése, az újrahasználható és újrafeldolgozható anyagok előtérbe helyezése, valamint az egységes címkézési rendszer bevezetése egyaránt része az új szabályozásnak.
A rendelet célja, hogy 2030-ra minden csomagolás gazdaságosan újrahasznosítható legyen, és az egyszer használatos műanyagok fokozatosan eltűnjenek a piacról – mondta Riz Katinka, a Reményi Csomagolástechnika Kft. minőségbiztosítási szakértője.
A rendeletnek köszönhetően hamarosan elbúcsúzhatunk a műanyag borítást kapott zöldségektől, a plasztik hálóba burkolt kis adagos gyümölcsöktől és azoktól a dobozoktól, melyek nagy részét levegő tölti ki. Lássuk, hogyan változik meg alapjaiban a csomagolóipar!
Melyek az új szabályozás legfontosabb pontjai?
Hulladékcsökkentési célok tekintetében 2030-ra 5%-kal, 2035-re 10%-kal, 2040-re pedig 15%-kal szükséges csökkenteni a csomagolási hulladék mennyiségét.
Az újrahasználat és az újrafeldolgozás is erőteljesebben előtérbe kerül:
Újrahasználati előírások szerint: Az élelmiszeripar, az italgyártás és a szállítási csomagolások terén kötelező kvótákat vezetnek be az újrahasználható csomagolásra.
Újrafeldolgozási követelmények alapján: 2030-tól a csomagolóanyagoknak legalább 70%-ban újrafeldolgozható anyagból kell készülniük, 2035-től pedig a 70% alatti újrahasznosítási arányú csomagolások forgalmazása válik tilossá. Ráadásul egy olyan címkézési rendszer kerül bevezetésre, ami a fogyasztók segítségére válik a szelektív hulladékgyűjtésben.
Több terméket és kevesebb csomagolást a fogyasztóknak!
Számtalan olyan termékkel találkozhatunk a boltok polcain, amelyek több csomagolóanyagot tartalmaznak, mint élelmiszert. Vegyünk példának a boltban kapható mézes puszedlit, amelyet három külön rétegbe csomagolnak – így a termék térfogata harmada a doboznak. A környezet számára terhes túlcsomagolás és a fogyasztó számára bosszantó üres tér mértéke is szabályozásra kerül, mely keretei között az e-kereskedelmi csomagok esetében a levegővel teli tér aránya nem haladhatja meg az 50%-ot.
Lépések a fenntarthatóság felé
A Reményi Csomagolástechnika Kft. az elsők között alkalmazkodik az új szabályozásokhoz. A vállalat már bevezette a regranulátumos fóliákat, amelyek akár 50%-ban újrahasznosított anyagot tartalmaznak. A biológiailag lebomló térkitöltő anyagokon túl az önzáró papírdobozok és a papír alapú ragasztószalagok bevezetése is folyamatban van, amelyek jelentősen csökkentik a csomagolási hulladékot. Továbbá komposztálható címkéket is fejlesztenek, amelyek a zöldségek csomagoláásra vagy teafilterre kerülnek, kiváltva a kapocs nélküli, ragasztós verziót.
Folyamatosan fejlesztjük termékportfóliónkat, hogy a lehető legtöbb fenntartható csomagolási megoldást kínáljuk partnereinknek. Az új szabályozások nemcsak kihívást, hanem lehetőséget is jelentenek arra, hogy előremutató és innovatív megoldásokkal szolgáljuk ki ügyfeleinket – tette hozzá Riz Katinka.
Mi várható a jövőben?
A fenntarthatóbb csomagolási megoldások elterjedése a fogyasztók számára több területen is érzékelhető lesz. Hogyan?
Megváltoznak a vásárlási szokások
Az egyszer használatos műanyagok fokozatos kivonásra kerülnek, ami miatt a vásárlók egyre gyakrabban találkozhatnak újrahasználható vagy komposztálható csomagolásokkal az üzletek polcain. Például a kis kiszerelésű műanyag csomagolású termékek – mint például az eldobható samponok vagy lekváros tégelyek – helyett utántölthető, papír- vagy üvegalapú megoldások válnak elérhetővé.
Kevesebb térkitöltő anyag lesz a csomagokban
Az online rendelések során megszokott túlcsomagolás csökkenni fog, mivel az új előírások maximalizálják az üres tér arányát. Ez nemcsak a környezetet védi, hanem kevesebb felesleges hulladékot jelent, mindemellett pedig kellemesebb kicsomagolási élményt nyújt a vásárlók számára is.
Új címkézési rendszer kialakulása
A csomagolásokon egységes és könnyen érthető jelölések jelennek meg, amelyek segítik a fogyasztókat abban, hogy a megfelelő módon gyűjtsék szelektíven a csomagolási hulladékot.
Az újrahasznosítás és komposztálás előtérbe kerül
A háztartásokban egyre fontosabbá válik a hulladékok megfelelő szelektálása. A fogyasztóknak nagyobb figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy mely csomagolóanyagok komposztálhatók, melyek újrahasznosíthatók, és melyeket kell teljesen elkerülni. Az új rendelet elősegíti a háztartási hulladék csökkentését és ösztönzi a fenntarthatóbb életmódot.
Változások a vállalatok számára
Az új szabályozás nemcsak az ipari szereplőket és az átlag fogyasztókat érinti, a vállalatoktól is alkalmazkodást kíván, mely a mindennapi működésben is érezhető változásokat hoz.
Az üzletek és vendéglátóhelyek alkalmazkodása
Az élelmiszerboltokban és vendéglátóipari egységekben az eldobható műanyag csomagolásokat fokozatosan újrahasználható vagy biológiailag lebomló alternatívák váltják fel. Egy szállodai reggeli például már nem egyenként csomagolt vajat és lekvárt kínál, hanem nagyobb kiszerelésekből adagolja ezeket. A gyártóknak és forgalmazóknak az elkövetkező években fel kell készülniük a fenntarthatóbb csomagolási megoldások alkalmazására. Azok a cégek, amelyek gyorsan reagálnak és innovatív, környezetbarát csomagolásokat vezetnek be, jelentős versenyelőnyre tehetnek szert.
A változások árnyoldalai
Az új előírásoknak való megfelelés fejlesztéseket és átalakításokat igényel, amely a vállalatok részéről is befektetést kíván. Mindazonáltal rövid távon egyes csomagolóanyagok ára emelkedhet a fenntartható alternatívák bevezetése miatt, de hosszú távon a rendszer hatékonyabbá válik, és a kevesebb hulladék miatt csökkenhetnek a kezelési költségek. Így válik a cégek számára az újrahasznosítható és minimalizált csomagolás a jogi kötelezettségen túl gazdaságilag is előnyös befektetéssé.
A jövő csomagolása karnyújtásnyira
Összességében az új csomagolási szabályozás jelentős hatással lesz mind az iparra, mind a hétköznapi fogyasztókra egyaránt. Segít abban, hogy kevesebb hulladék keletkezzen, csökkenjen a műanyagszennyezés, és növekedjen az újrahasznosítás aránya. Bár a változások kezdetben kihívást jelenthetnek, hosszú távon elősegítik egy fenntarthatóbb és gazdaságilag hatékonyabb rendszer kialakulását, melynek köszönhetően az EU országai közelebb kerülnek a körforgásos gazdasági modellhez, amelyben a termékek és alapanyagok minél hosszabb ideig a gazdaságban maradnak.
A Reményi Csomagolástechnika Kft. folyamatosan dolgozik azon, hogy partnereinek olyan megoldásokat kínáljon, amelyek nemcsak megfelelnek az új előírásoknak, hanem előnyösek is a gazdaság és a környezet számára.
Forrás: Reményi Csomagolástechnika Kft.
Zöldinfó
A környezetvédelem természetes része a tudatos pénzkezelésnek
Egy magatartáskutatás alapján, aki takarékos, az zöldebben él.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A pénzügyileg takarékos emberek nagyobb valószínűséggel viselkednek környezettudatosan. Aki viszont imád vásárolni, az hajlamos kevésbé figyelni a környezeti szempontokra – derült ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss tanulmányából, amely részleteit olvashatjuk az alternativenergia.hu. A kutatás szerint a pénzügyi tudatosság nemcsak a pénztárcának, hanem a bolygónak is jót tesz: a pénzügyi takarékosság ugyanis közvetlenül hozzájárul a zöld viselkedéshez, és azok, akik odafigyelnek kiadásaikra, hajlamosabbak takarékosan bánni a természeti erőforrásokkal is, legyen szó energiafogyasztásról, hulladéktermelésről vagy a vásárlási szokásaikról. A takarékossági attitűd a legerősebb előrejelzője a környezettudatos magatartásnak, és ez fontosabb, mint az, hogy környezettudatosnak vallja-e magát az illető – áll a Corvinus kutatóinak tanulmányában. Ezzel szemben a vásárlásorientált szemlélet – az, hogy valaki szeret költeni, új termékeket vásárolni – gyengíti a környezetbarát viselkedés iránti hajlandóságot, bár ez a kapcsolat nem erős, mégis statisztikailag kimutatható: minél inkább a fogyasztás áll valaki életében a középpontban, annál kevésbé valószínű, hogy környezettudatos döntéseket hoz.
A tanulmány szerint a környezetvédelmi és környezettudatos magatartást ösztönző üzenetek önmagukban nem elegendőek, mert erősebb a hatásuk a gazdasági növekedésre és fogyasztásra buzdító narratíváknak.
A kutatás egyik legfontosabb következtetése, hogy a környezetvédelem nem feltétlenül igényel külön erőfeszítést, hanem a tudatos pénzügyi magatartás természetes velejárója. Másképp fogalmazva: aki figyel a pénzére, az a bolygóra is jobban figyel, de a környezettudatos viselkedést nem lehet pusztán oktatással vagy információval formálni. A szerzők szerint a kognitív ösztönzőkön túl kell lépni, mert legalább ennyire meghatározóak a szokások (például a takarékosság) és az érzelmi attitűdök (mint például a vásárláshoz való viszony). Példaként említik, hogy a túrázás a természetben élménye a gyermekkorban később a felnőtt életben erősebb környezetvédelmi attitűdök kialakulásához vezethet, mint a közvetlen környezetvédelmi oktatás. A kutatók szerint a cégek is sokat tehetnek azzal, ha a takarékos és fenntartható viselkedést támogatják, akár belső képzésekkel, akár ösztönzőprogramokkal, ilyen lehet az energiahatékonysági tréning, a hulladékmegelőzési ötletpályázat vagy az otthoni környezettudatos viselkedés jutalmazása.
A környezet védelme érdekében a vállalatoknak érdemes mellőzniük a felesleges vásárlást ösztönző üzeneteket, és népszerűsíteniük javítási, újrafelhasználási lehetőségeket és a közös használatú szolgáltatásokat, mint például az autómegosztást vagy a közösségi kerékpározást – áll a kutatásban.
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
-
Zöld Energia17 óra telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaNagy átalakulások előtt áll az energiaszektor
