Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Fenntartható csomagolás a jövőért – Az új EU-szabályozás kihívásai és lehetősége

Az Európai Unió új, 2025/40-es rendelete forradalmi változásokat hoz a csomagolóiparban.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A hulladékcsökkentés, az újrahasználat és az újrafeldolgozhatóság előtérbe kerülésével a csomagolóanyagok gyártói és forgalmazói új kihívásokkal és lehetőségekkel kell, hogy szembesüljenek. A Reményi Csomagolástechnika Kft. készen áll az új kihivásokra, és már most olyan fenntartható megoldásokat kínál, amelyek megfelelnek az új előírásoknak. Az EU 2025/40-es rendelete alapjaiban változtatja meg a csomagolóanyagok piacát, szigorú előírásokat bevezetve a fenntarthatóság érdekében. A csomagolási hulladék csökkentése, az újrahasználható és újrafeldolgozható anyagok előtérbe helyezése, valamint az egységes címkézési rendszer bevezetése egyaránt része az új szabályozásnak.

A rendelet célja, hogy 2030-ra minden csomagolás gazdaságosan újrahasznosítható legyen, és az egyszer használatos műanyagok fokozatosan eltűnjenek a piacról – mondta Riz Katinka, a Reményi Csomagolástechnika Kft. minőségbiztosítási szakértője.

A rendeletnek köszönhetően hamarosan elbúcsúzhatunk a műanyag borítást kapott zöldségektől, a plasztik hálóba burkolt kis adagos gyümölcsöktől és azoktól a dobozoktól, melyek nagy részét levegő tölti ki. Lássuk, hogyan változik meg alapjaiban a csomagolóipar!

Melyek az új szabályozás legfontosabb pontjai?

Advertisement

Hulladékcsökkentési célok tekintetében 2030-ra 5%-kal, 2035-re 10%-kal, 2040-re pedig 15%-kal szükséges csökkenteni a csomagolási hulladék mennyiségét.

Az újrahasználat és az újrafeldolgozás is erőteljesebben előtérbe kerül:

Advertisement

Újrahasználati előírások szerint: Az élelmiszeripar, az italgyártás és a szállítási csomagolások terén kötelező kvótákat vezetnek be az újrahasználható csomagolásra.
Újrafeldolgozási követelmények alapján: 2030-tól a csomagolóanyagoknak legalább 70%-ban újrafeldolgozható anyagból kell készülniük, 2035-től pedig a 70% alatti újrahasznosítási arányú csomagolások forgalmazása válik tilossá. Ráadásul egy olyan címkézési rendszer kerül bevezetésre, ami a fogyasztók segítségére válik a szelektív hulladékgyűjtésben.

Több terméket és kevesebb csomagolást a fogyasztóknak!

Advertisement

Számtalan olyan termékkel találkozhatunk a boltok polcain, amelyek több csomagolóanyagot tartalmaznak, mint élelmiszert. Vegyünk példának a boltban kapható mézes puszedlit, amelyet három külön rétegbe csomagolnak – így a termék térfogata harmada a doboznak. A környezet számára terhes túlcsomagolás és a fogyasztó számára bosszantó üres tér mértéke is szabályozásra kerül, mely keretei között az e-kereskedelmi csomagok esetében a levegővel teli tér aránya nem haladhatja meg az 50%-ot.

Lépések a fenntarthatóság felé

Advertisement

A Reményi Csomagolástechnika Kft. az elsők között alkalmazkodik az új szabályozásokhoz. A vállalat már bevezette a regranulátumos fóliákat, amelyek akár 50%-ban újrahasznosított anyagot tartalmaznak. A biológiailag lebomló térkitöltő anyagokon túl az önzáró papírdobozok és a papír alapú ragasztószalagok bevezetése is folyamatban van, amelyek jelentősen csökkentik a csomagolási hulladékot. Továbbá komposztálható címkéket is fejlesztenek, amelyek a zöldségek csomagoláásra vagy teafilterre kerülnek, kiváltva a kapocs nélküli, ragasztós verziót.

Folyamatosan fejlesztjük termékportfóliónkat, hogy a lehető legtöbb fenntartható csomagolási megoldást kínáljuk partnereinknek. Az új szabályozások nemcsak kihívást, hanem lehetőséget is jelentenek arra, hogy előremutató és innovatív megoldásokkal szolgáljuk ki ügyfeleinket – tette hozzá Riz Katinka.

Mi várható a jövőben?

Advertisement

A fenntarthatóbb csomagolási megoldások elterjedése a fogyasztók számára több területen is érzékelhető lesz. Hogyan?

Megváltoznak a vásárlási szokások

Advertisement

Az egyszer használatos műanyagok fokozatos kivonásra kerülnek, ami miatt a vásárlók egyre gyakrabban találkozhatnak újrahasználható vagy komposztálható csomagolásokkal az üzletek polcain. Például a kis kiszerelésű műanyag csomagolású termékek – mint például az eldobható samponok vagy lekváros tégelyek – helyett utántölthető, papír- vagy üvegalapú megoldások válnak elérhetővé.

Kevesebb térkitöltő anyag lesz a csomagokban

Advertisement

Az online rendelések során megszokott túlcsomagolás csökkenni fog, mivel az új előírások maximalizálják az üres tér arányát. Ez nemcsak a környezetet védi, hanem kevesebb felesleges hulladékot jelent, mindemellett pedig kellemesebb kicsomagolási élményt nyújt a vásárlók számára is.

Új címkézési rendszer kialakulása

Advertisement

A csomagolásokon egységes és könnyen érthető jelölések jelennek meg, amelyek segítik a fogyasztókat abban, hogy a megfelelő módon gyűjtsék szelektíven a csomagolási hulladékot.

Az újrahasznosítás és komposztálás előtérbe kerül

Advertisement

A háztartásokban egyre fontosabbá válik a hulladékok megfelelő szelektálása. A fogyasztóknak nagyobb figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy mely csomagolóanyagok komposztálhatók, melyek újrahasznosíthatók, és melyeket kell teljesen elkerülni. Az új rendelet elősegíti a háztartási hulladék csökkentését és ösztönzi a fenntarthatóbb életmódot.

Változások a vállalatok számára
Az új szabályozás nemcsak az ipari szereplőket és az átlag fogyasztókat érinti, a vállalatoktól is alkalmazkodást kíván, mely a mindennapi működésben is érezhető változásokat hoz.

Advertisement

Az üzletek és vendéglátóhelyek alkalmazkodása

Az élelmiszerboltokban és vendéglátóipari egységekben az eldobható műanyag csomagolásokat fokozatosan újrahasználható vagy biológiailag lebomló alternatívák váltják fel. Egy szállodai reggeli például már nem egyenként csomagolt vajat és lekvárt kínál, hanem nagyobb kiszerelésekből adagolja ezeket. A gyártóknak és forgalmazóknak az elkövetkező években fel kell készülniük a fenntarthatóbb csomagolási megoldások alkalmazására. Azok a cégek, amelyek gyorsan reagálnak és innovatív, környezetbarát csomagolásokat vezetnek be, jelentős versenyelőnyre tehetnek szert.

Advertisement

A változások árnyoldalai

Az új előírásoknak való megfelelés fejlesztéseket és átalakításokat igényel, amely a vállalatok részéről is befektetést kíván. Mindazonáltal rövid távon egyes csomagolóanyagok ára emelkedhet a fenntartható alternatívák bevezetése miatt, de hosszú távon a rendszer hatékonyabbá válik, és a kevesebb hulladék miatt csökkenhetnek a kezelési költségek. Így válik a cégek számára az újrahasznosítható és minimalizált csomagolás a jogi kötelezettségen túl gazdaságilag is előnyös befektetéssé.

Advertisement

A jövő csomagolása karnyújtásnyira

Összességében az új csomagolási szabályozás jelentős hatással lesz mind az iparra, mind a hétköznapi fogyasztókra egyaránt. Segít abban, hogy kevesebb hulladék keletkezzen, csökkenjen a műanyagszennyezés, és növekedjen az újrahasznosítás aránya. Bár a változások kezdetben kihívást jelenthetnek, hosszú távon elősegítik egy fenntarthatóbb és gazdaságilag hatékonyabb rendszer kialakulását, melynek köszönhetően az EU országai közelebb kerülnek a körforgásos gazdasági modellhez, amelyben a termékek és alapanyagok minél hosszabb ideig a gazdaságban maradnak.

Advertisement

A Reményi Csomagolástechnika Kft. folyamatosan dolgozik azon, hogy partnereinek olyan megoldásokat kínáljon, amelyek nemcsak megfelelnek az új előírásoknak, hanem előnyösek is a gazdaság és a környezet számára.

Forrás: Reményi Csomagolástechnika Kft.

Advertisement

Zöldinfó

A felkészültség is életet menthet a hőhullámok idején

A hőhullámok és a többlethalálozás összefüggéseit elemezték megyénként az ELTE kutatói.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Nem a legforróbb megyékben a legnagyobb a többlethalálozás, annak mértékét a helyi tényezők, így az egészségügyi ellátás, a lakáskörülmények és a felkészültség is jelentősen befolyásolják, ami fontos szempont lehet a közegészségügyi felkészülésben – derül ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Meteorológiai Tanszék munkatársainak legfrissebb elemzéséből. Szabó Péter és Pongrácz Rita kutatók az elmúlt tizenegy év adatai alapján vizsgálták meg, hogy mely megyéket sújtották leginkább a hőhullámok, és hol jártak a legnagyobb többlethalálozással – írja az alternativenergia.hu. A déli és délkeleti országrészben az elmúlt tizenegy évben nyaranta átlagosan két-három hőhullámos hét fordult elő, de a hőhullámok egészségügyi következményei ennél jóval összetettebb képet mutatnak. A szakértők megállapítása szerint nem azokban a megyékben volt a legnagyobb a többlethalálozás, ahol a legtöbb hőhullám fordult elő. Ez arra utal, hogy a felkészültség, az egészségügyi ellátás, a lakáskörülmények és más helyi tényezők is jelentősen befolyásolhatják, mennyire veszélyes egy hőhullám az ott élők számára – olvasható a Másfélfok című szakportálon megjelent elemzésről készült, MTI-hez eljuttatott összefoglalóban.

A kutatók kiemelik: a hőhullámok sokkal hosszabbak, intenzívebbek és gyakoribbak, mint néhány évtizede.
A kutatás során a szakemberek nem a napi csúcshőmérsékletet, hanem a napi átlaghőmérsékletet vették alapul. Ez a mutató tükrözi ugyanis a legpontosabban azt, hogy az éjszakák mennyire képesek enyhülést hozni. Amennyiben az éjszakák is melegek maradnak, a szervezet regenerálódási lehetősége jelentősen csökken, ami fokozott egészségügyi kockázatot jelent.

A kutatók a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai alapján 2015 és 2025 között, heti bontásban elemezték a hőhullámokat és a halálozási adatokat mind a 19 megyében és Budapesten. A legtöbb hőhullámos hetet Csongrád-Csanád, Békés és Bács-Kiskun megyében regisztrálták, ahol a május-szeptemberi időszakban évi átlagban két-három héten is előfordult tartós, éjjel-nappali hőterhelés.

Advertisement

A halálozási adatok azonban más mintázatot rajzoltak ki. Mint írták, az intenzív hőhullámok meglepő módon Tolna megyében 35, Baranyában 28, Jász-Nagykun-Szolnokban 26, Bács-Kiskunban 25, Budapesten és Békésben pedig mintegy 24 százalékos többlethalálozást eredményeztek. Csongrád-Csanádban ugyanakkor – noha ez az ország legmelegebb megyéje – a többlethalálozás ennél alacsonyabb volt, ami a kutatók szerint összefügghet a jobb alkalmazkodással és a légkondicionált lakások országon belüli legmagasabb arányával.

A kutatók felidézik azt is, hogy a 2024. júliusi, az idei nyár előtti leghosszabb és legintenzívebb hazai hőhullám idején Budapesten a kéthetes forró időszak alatt 34 százalékos többlethalálozás következett be az azévi május-szeptemberi időszak átlagához képest. A kutatás szerint a heti bontású, megyei elemzések pontosabban jelölhetik ki azokat a térségeket, ahol a közegészségügyi és szociális ellátórendszereket, valamint a hőhullámokhoz kapcsolódó alkalmazkodási intézkedéseket érdemes megerősíteni. A hőség különösen az idősekre, a krónikus betegekre, a kisgyermekekre és azokra jelent veszélyt, akik olyan lakásokban élnek, amelyek éjszaka sem tudnak megfelelően lehűlni.

Advertisement

A kutatók szerint ezért a hőhullámokra való felkészülés nem korlátozódhat a hőségriadók idején ismételt tanácsokra. Hosszabb távon az egészségügyi és szociális ellátásnak, a várostervezésnek és más közpolitikai területeknek is alkalmazkodniuk kell a gyakoribb és intenzívebb hőhullámokhoz,
hogy mérsékelni lehessen azok egészségügyi következményeit.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák