Zöldinfó
Fenntartható csomagolás a jövőért – Az új EU-szabályozás kihívásai és lehetősége
Az Európai Unió új, 2025/40-es rendelete forradalmi változásokat hoz a csomagolóiparban.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
A hulladékcsökkentés, az újrahasználat és az újrafeldolgozhatóság előtérbe kerülésével a csomagolóanyagok gyártói és forgalmazói új kihívásokkal és lehetőségekkel kell, hogy szembesüljenek. A Reményi Csomagolástechnika Kft. készen áll az új kihivásokra, és már most olyan fenntartható megoldásokat kínál, amelyek megfelelnek az új előírásoknak. Az EU 2025/40-es rendelete alapjaiban változtatja meg a csomagolóanyagok piacát, szigorú előírásokat bevezetve a fenntarthatóság érdekében. A csomagolási hulladék csökkentése, az újrahasználható és újrafeldolgozható anyagok előtérbe helyezése, valamint az egységes címkézési rendszer bevezetése egyaránt része az új szabályozásnak.
A rendelet célja, hogy 2030-ra minden csomagolás gazdaságosan újrahasznosítható legyen, és az egyszer használatos műanyagok fokozatosan eltűnjenek a piacról – mondta Riz Katinka, a Reményi Csomagolástechnika Kft. minőségbiztosítási szakértője.
A rendeletnek köszönhetően hamarosan elbúcsúzhatunk a műanyag borítást kapott zöldségektől, a plasztik hálóba burkolt kis adagos gyümölcsöktől és azoktól a dobozoktól, melyek nagy részét levegő tölti ki. Lássuk, hogyan változik meg alapjaiban a csomagolóipar!
Melyek az új szabályozás legfontosabb pontjai?
Hulladékcsökkentési célok tekintetében 2030-ra 5%-kal, 2035-re 10%-kal, 2040-re pedig 15%-kal szükséges csökkenteni a csomagolási hulladék mennyiségét.
Az újrahasználat és az újrafeldolgozás is erőteljesebben előtérbe kerül:
Újrahasználati előírások szerint: Az élelmiszeripar, az italgyártás és a szállítási csomagolások terén kötelező kvótákat vezetnek be az újrahasználható csomagolásra.
Újrafeldolgozási követelmények alapján: 2030-tól a csomagolóanyagoknak legalább 70%-ban újrafeldolgozható anyagból kell készülniük, 2035-től pedig a 70% alatti újrahasznosítási arányú csomagolások forgalmazása válik tilossá. Ráadásul egy olyan címkézési rendszer kerül bevezetésre, ami a fogyasztók segítségére válik a szelektív hulladékgyűjtésben.
Több terméket és kevesebb csomagolást a fogyasztóknak!
Számtalan olyan termékkel találkozhatunk a boltok polcain, amelyek több csomagolóanyagot tartalmaznak, mint élelmiszert. Vegyünk példának a boltban kapható mézes puszedlit, amelyet három külön rétegbe csomagolnak – így a termék térfogata harmada a doboznak. A környezet számára terhes túlcsomagolás és a fogyasztó számára bosszantó üres tér mértéke is szabályozásra kerül, mely keretei között az e-kereskedelmi csomagok esetében a levegővel teli tér aránya nem haladhatja meg az 50%-ot.
Lépések a fenntarthatóság felé
A Reményi Csomagolástechnika Kft. az elsők között alkalmazkodik az új szabályozásokhoz. A vállalat már bevezette a regranulátumos fóliákat, amelyek akár 50%-ban újrahasznosított anyagot tartalmaznak. A biológiailag lebomló térkitöltő anyagokon túl az önzáró papírdobozok és a papír alapú ragasztószalagok bevezetése is folyamatban van, amelyek jelentősen csökkentik a csomagolási hulladékot. Továbbá komposztálható címkéket is fejlesztenek, amelyek a zöldségek csomagoláásra vagy teafilterre kerülnek, kiváltva a kapocs nélküli, ragasztós verziót.
Folyamatosan fejlesztjük termékportfóliónkat, hogy a lehető legtöbb fenntartható csomagolási megoldást kínáljuk partnereinknek. Az új szabályozások nemcsak kihívást, hanem lehetőséget is jelentenek arra, hogy előremutató és innovatív megoldásokkal szolgáljuk ki ügyfeleinket – tette hozzá Riz Katinka.
Mi várható a jövőben?
A fenntarthatóbb csomagolási megoldások elterjedése a fogyasztók számára több területen is érzékelhető lesz. Hogyan?
Megváltoznak a vásárlási szokások
Az egyszer használatos műanyagok fokozatos kivonásra kerülnek, ami miatt a vásárlók egyre gyakrabban találkozhatnak újrahasználható vagy komposztálható csomagolásokkal az üzletek polcain. Például a kis kiszerelésű műanyag csomagolású termékek – mint például az eldobható samponok vagy lekváros tégelyek – helyett utántölthető, papír- vagy üvegalapú megoldások válnak elérhetővé.
Kevesebb térkitöltő anyag lesz a csomagokban
Az online rendelések során megszokott túlcsomagolás csökkenni fog, mivel az új előírások maximalizálják az üres tér arányát. Ez nemcsak a környezetet védi, hanem kevesebb felesleges hulladékot jelent, mindemellett pedig kellemesebb kicsomagolási élményt nyújt a vásárlók számára is.
Új címkézési rendszer kialakulása
A csomagolásokon egységes és könnyen érthető jelölések jelennek meg, amelyek segítik a fogyasztókat abban, hogy a megfelelő módon gyűjtsék szelektíven a csomagolási hulladékot.
Az újrahasznosítás és komposztálás előtérbe kerül
A háztartásokban egyre fontosabbá válik a hulladékok megfelelő szelektálása. A fogyasztóknak nagyobb figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy mely csomagolóanyagok komposztálhatók, melyek újrahasznosíthatók, és melyeket kell teljesen elkerülni. Az új rendelet elősegíti a háztartási hulladék csökkentését és ösztönzi a fenntarthatóbb életmódot.
Változások a vállalatok számára
Az új szabályozás nemcsak az ipari szereplőket és az átlag fogyasztókat érinti, a vállalatoktól is alkalmazkodást kíván, mely a mindennapi működésben is érezhető változásokat hoz.
Az üzletek és vendéglátóhelyek alkalmazkodása
Az élelmiszerboltokban és vendéglátóipari egységekben az eldobható műanyag csomagolásokat fokozatosan újrahasználható vagy biológiailag lebomló alternatívák váltják fel. Egy szállodai reggeli például már nem egyenként csomagolt vajat és lekvárt kínál, hanem nagyobb kiszerelésekből adagolja ezeket. A gyártóknak és forgalmazóknak az elkövetkező években fel kell készülniük a fenntarthatóbb csomagolási megoldások alkalmazására. Azok a cégek, amelyek gyorsan reagálnak és innovatív, környezetbarát csomagolásokat vezetnek be, jelentős versenyelőnyre tehetnek szert.
A változások árnyoldalai
Az új előírásoknak való megfelelés fejlesztéseket és átalakításokat igényel, amely a vállalatok részéről is befektetést kíván. Mindazonáltal rövid távon egyes csomagolóanyagok ára emelkedhet a fenntartható alternatívák bevezetése miatt, de hosszú távon a rendszer hatékonyabbá válik, és a kevesebb hulladék miatt csökkenhetnek a kezelési költségek. Így válik a cégek számára az újrahasznosítható és minimalizált csomagolás a jogi kötelezettségen túl gazdaságilag is előnyös befektetéssé.
A jövő csomagolása karnyújtásnyira
Összességében az új csomagolási szabályozás jelentős hatással lesz mind az iparra, mind a hétköznapi fogyasztókra egyaránt. Segít abban, hogy kevesebb hulladék keletkezzen, csökkenjen a műanyagszennyezés, és növekedjen az újrahasznosítás aránya. Bár a változások kezdetben kihívást jelenthetnek, hosszú távon elősegítik egy fenntarthatóbb és gazdaságilag hatékonyabb rendszer kialakulását, melynek köszönhetően az EU országai közelebb kerülnek a körforgásos gazdasági modellhez, amelyben a termékek és alapanyagok minél hosszabb ideig a gazdaságban maradnak.
A Reményi Csomagolástechnika Kft. folyamatosan dolgozik azon, hogy partnereinek olyan megoldásokat kínáljon, amelyek nemcsak megfelelnek az új előírásoknak, hanem előnyösek is a gazdaság és a környezet számára.
Forrás: Reményi Csomagolástechnika Kft.
Zöldinfó
Felborult a természetes egyensúly: a Balaton vízgyűjtője már több vizet veszít, mint amennyit nyer
Többletből hiányba fordult a Balaton vízgyűjtő területének éves vízegyenlege.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Balaton vízgyűjtő területének éves vízegyenlege a hosszú távú trendek alapján többletből hiányba fordult, a felborult évszakos egyensúly miatt pedig egy átlagos csapadékú tél már nem képes pótolni a nyári vízhiányt – derül ki Szabó Péter meteorológus legfrissebb elemzéséből, amely a Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően című szakportálon jelent meg. A kutatás rámutat, hogy október elején mindössze 29 centimétert mutatott a Balaton vízmércéje, ami alig haladja meg a 2003 októberében mért 23 centiméteres rekordalacsony szintet – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Bár egy sekély tónál a vízszint ingadozása természetes jelenség, a jelenlegi alacsony vízállás már melegebb éghajlat és a fokozott párolgási igény mellett jelentkezik. A melegedés következtében pedig a vízháztartás még enyhén növekvő éves csapadékmennyiség mellett is szárazabbá válhat.
A Balaton vízszintjét nem kizárólag a tóra hulló csapadék és a tó párolgása alakítja. Meghatározó az is, mennyi víz érkezik a környező vízgyűjtő területről, ahonnan a csapadék egy része a tó felé jut – írja Szabó Péter, az ELTE Meteorológiai Tanszék doktorandusza. A meteorológus ennek a területnek a vízellátottságát vizsgálta egy olyan modellel, amely havi szinten követi a csapadék és a párolgás viszonyát, majd az eredményeket a tó mért vízállásával vetette össze.
A vizsgálat eredményei szerint az elmúlt húsz év adatai alapján igen erős, 0,83 körüli korreláció mutatható ki a vízgyűjtő vízegyenlege és a Balaton októberi vízállása között. A 2000-től vizsgált 26 évből 16-ban a vízgyűjtő éves egyenlege negatív volt. Szabó Péter szerint ez azt igazolja, hogy a jelenlegi helyzet nem egyetlen száraz nyár, hanem egymást követő évek során felhalmozódott vízhiány eredménye. A legfontosabb változás az évszakok közötti egyensúly felborulása. Korábban a nyári vízhiányt átlagosan nagyjából ellensúlyozta a télen keletkező víztöbblet.
A tanulmány szerint az elmúlt bő ötven évben a Balaton vízgyűjtőjén a téli víztöbblet csak mérsékelten növekedett, miközben a nyári vízhiány több mint a kétszeresére emelkedett. Ennek következtében a vízgyűjtő éves vízegyenlege a hosszú távú trend alapján többletből hiányba fordult. Mint a cikkben olvasható, hasonló éghajlati nyomás éri a Velencei-tavat is, amely még sekélyebb, és vízszintje természetes módon is erősen ingadozik. Története során többször teljesen kiszáradt, utoljára 1866-ban. A tó nyári vízhőmérséklete 1971 óta több mint 4 Celsius-fokkal emelkedett, gyorsabban, mint a környező levegő. A folyamat önmagát erősítheti: a hőség és a párolgás csökkenti a vízmennyiséget, a megmaradó kisebb víztömeg pedig még könnyebben felmelegszik, közben a helyi turizmus és infrastruktúra a viszonylag állandó vízállásra épült – áll az elemzésben.
Az elemzés hangsúlyozza: az eredmények nem támasztják alá a tó másfél évtizeden belüli kiszáradásáról szóló víziókat, a Balaton eltűnésétől belátható időn belül nem kell tartani. Ugyanakkor a száraz 2025-ös év után elmaradt a megfelelő téli feltöltődés, majd 2026 nyarán ismét jelentős vízhiány alakult ki, a több egymást követő száraz év hatása pedig összeadódik. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet modellezése szerint 2040-től a többéves aszályok idején már külső, mesterséges vízpótlásra lesz szükség. A szakértő szerint a bőséges csapadékú téli időszakokban a lehető legtöbb vizet kellene megőrizni a Balatonban és annak vízgyűjtőjén, mivel az átalakult évszakos egyensúly miatt egy átlagos csapadékú tél már nem elegendő a nyári veszteség pótlására.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaA Duna alacsony vízállása miatt veszélybe kerülhet Budapest ivóvízbázisa
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Hidrogénnel töltenék meg a jövő energiahálózatait: fontos teszt indul Romániában
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaEgy újabb figyelmeztető jel: teljesen eltűnt a Triglav-gleccser
-
Zöldinfó19 óra telt el a létrehozás ótaMi történik, ha kiesik a hazai olajfinomítás közel fele? A Mol most visszaállította a teljes kapacitást
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaÚj lendületet kaphat az építőipar: milliárdos beruházásokat indíthatnak el az új lakástámogatások
