Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Fenntartható turizmus és természetvédelem erősítése a Bél-kőnél

Átfogó fejlesztés indul a Bél-kői tanösvény területén.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Bél-kő a Bükki Nemzeti Parkhoz szervesen kapcsolódó, országos jelentőségű védett természeti terület, különlegessége, hogy egyedül itt fordulnak elő gyakorlatilag egy méteren belül szubmediterrán és jégkorszaki maradványfajok – írja az alternativenergia.hu. Ezeknek a rendkívüli természeti értékeknek a megőrzése érdekében a területen 100 millió forint értékben átfogó fejlesztés veszi kezdetét – jelentette be Rácz András természetvédelemért felelős államtitkár Bélapátfalván tartott projektnyitó rendezvényen, az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint. Az államtitkár kiemelte, hogy kulturális, társadalmi és gazdasági szempontból is jelentős ez a terület, ahol az 1232-ben alapított Bélapátfalvai Ciszterci Apátság is található, amely Magyarország egyetlen épségben megmaradt középkori ciszterci apátsági temploma. A Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelt monostor a középkorban búcsújáró hely volt, a területen három forrás fakad, vizüknek gyógyító erőt tulajdonítottak – írták a közleményben.

Hozzátették, a Bél-kő a Béli medencéből 500 méter relatív magasságával kiemelkedő mészkőtömeg, Bélapátfalva és környezete meghatározó táji eleme, valamint a Bükk hegység egyik legjelentősebb pontja. A korábban a térségben működő bánya bezárását követően kiépített úthálózatnak, könnyű megközelíthetőségnek és a kiváló kilátásnak köszönhetően a terület mára gyalogos és kerékpáros túrázók kiemelt turista célpontjává vált. A régióban, Cserépváralja határában emelkedik a Vár-hegy, amelynek oldalában 12 gabonatároló hombár található, melyek a vár feltárása mellett jelentős kultúrtörténeti értéket képviselnek. Az ilyen nagy méretű, kőzetbe vájt gabonatároló vermek – más néven hombárok – a világon kizárólag ezen a helyszínen és Valenciában ismertek,és látogathatók. A hombárok szervesen illeszkednek a Bükkaljai Kőkultúra megőrzendő és bemutatandó értékei közé, illetve a Bükk-vidék Geopark kapcsán is magas relevanciával bírnak.

A Bél-kő fő tömegét a triász korú Bükkfennsíki Mészkő Formáció üledékes kőzetrétegei alkotják. A hegy lejtőin 3 fokozottan védett, 35 védett és 14 lokális értékű növény található meg, amely rendkívül sajátos flórájú területté teszi a térséget. Kiemelkedő botanikai értéke a mediterrán hegyvidékekben honos szirti pereszlény, amely Magyarországon csak ezen a területen fordul elő – hangsúlyozta az államtitkár a tájékoztatás szerint. A most elinduló “Bél-kői tanösvény felső bányaudvart érintő szakaszának kiépítése” című KEHOP Plusz projekt 100 millió forintos forrásból valósul meg. A fejlesztés keretében kiépül a Bél-kői tanösvény felső bányaudvart érintő szakasza, valamint a látogatható területet lehatárolják a turista, kerékpáros és vadkempinges forgalom elől, a kiemelt botanikai és faunisztikai értékek védelme érdekében. A tanösvény nyomvonalát is elkerítik, tájékoztató táblákat helyeznek ki, továbbá kilátópont is létesül. A ritka történeti értékű cserépváraljai tufa hombárok állapotát is javítják a balesetveszély elhárítása érdekében.

Advertisement

A projekt céljai között szerepel a területen található, leromlott állapotú barlanglakások állagmegóvása és bemutathatóságuk fejlesztése is. A beruházás részeként Rejteken mini geopark jön létre, ahol természetismereti oktatással egybekötve ismerhetik meg a fiatalok a Bükk növény- és állatvilágát, természeti és geológiai értékeit – zárta beszédét Rácz András az Agrárminisztérium közleménye szerint.

Advertisement

Zöldinfó

Egyre nagyobb arányban áll át örökerdő-gazdálkodásra a Vérteserdő

Gyarapodott a Vérteserdő Zrt. élőfa-állománya tavaly.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Vérteserdő Zrt. által kezelt 46 ezer hektárnyi állami erdőterület faállományában 2025-ben közel 190 ezer köbméter növedék keletkezett, ezzel elmúlt 25-30 év eredményeként a kezelésüben lévő erdők élőfakészlete már mintegy 8,9 millió köbméter – közölte az alternativenergia.hu. A tavalyi évet összegezve ismertették, hogy a társaság 124 ezer köbméter faanyagot termelt ki, ez tűzifaként, a tatabányai távfűtés energia-alapanyagaként, valamint fafeldolgozó üzemek alapanyagaként hasznosult. A rönkértékesítés megközelítette a 10 ezer köbmétert, a papír- és rostlemezipari értékesítés pedig 15 ezer köbmétert tett ki. A fiatal és középkorú erdőkben 2480 hektáron végeztek nevelővágásokat, amelyek az állományok stabilitását és ellenálló képességét javították. Kármegelőzést szolgáló, egészségügyi célú termelésekre 673 hektáron volt szükség, tarvágás 65 hektáron történt, jellemzően nemesnyárasokban és akácosokban.

A társaság az őszi-tavaszi erdősítési időszakban 318 mázsa makkot vetett, és 1,1 millió csemetét ültetett el. Új erdőtelepítést 13 hektáron végeztek, 7 hektáron pedig korábbi telepítések aszálykárait pótolták. A jövő erdeinek utánpótlására az Agostyáni Arborétum csemetekertjében burkolt gyökerű, szárazságtűrőbb példányokat nevelnek, ezzek mintegy 300 hektáron segíthetik a természeti állapot javítását. A Vérteserdő Zrt. a genetikai értékek megőrzése érdekében 2025-ben két új génrezervátumot jelölt ki, molyhos tölgyre 650, virágos kőrisre 300 hektáron. Emellett két új magtermőállomány jött létre, és 127 kiemelkedő tulajdonságú törzsfát azonosítottak.

A társaság által kezelt erdők 20,7 százalékán, összesen 8700 hektáron már nem vágásos erdőfenntartás folyik. A tervek szerint ez az arány 2026-ban 25 százalékra emelkedik, további 1000 hektár faanyagtermelést nem szolgáló erdő és 900 hektár örökerdő kijelölésével. A Vérteserdő három vadászterületen, összesen 28,5 ezer hektáron lát el vadgazdálkodási feladatokat. Tavaly kiemelt figyelmet kapott az afrikai sertéspestis terjedésének megelőzése. A mezőgazdasági területekre és a lakott térségekre nehezedő vadnyomás mérséklése érdekében 3400 vad került terítékre, ennek közel fele vaddisznó volt. A közjóléti és oktatási programok keretében közel 3100 diák vett részt erdőpedagógiai foglalkozásokon, az Agostyáni Arborétum látogatószáma meghaladta a 10 ezer főt. Kiemelt közösségi siker volt, hogy a Szárligetet Csákvárral összekötő erdei útszakasz elnyerte az “Év Erdei Kerékpárútja 2025” címet. A Vérteserdő Zrt. a déli Gerecse, a Súri-Bakonyalja, a Győr-Tatai-teraszvidék és a Vértes hegység erdeit gondozza, Komárom-Esztergom, Fejér és kis részben Győr-Moson-Sopron vármegyében, mintegy 46 200 hektáron.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák